Körös vizinek napkeleti partján Kunszentmárton, a mezőváros

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Körös vizinek napkeleti partján Kunszentmárton, a mezőváros"

Átírás

1 Körös vizinek napkeleti partján Kunszentmárton, a mezőváros

2

3 Körös vizinek napkeleti partján Kunszentmárton, a mezőváros Szerkesztette: Barna Gábor Pusztai Gabriella Kunszentmárton, 2008

4 Megjelent a Nemzeti Kulturális Alapprogram, Kunszentmárton Város Önkormányzatok, a Szilárdfy Jakab Városvédő és Hagyományörző Egyesület, a Devotio Hungarorum Alapítvány (Szeged) és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával Fényképfelvételek: a szerzők, Dankó Szabolcs, Juricáné Fekete Judit, Vass Zoltán Köszönjük Makky Györgynek a 19. századi fényképek szkennelését Képszerkesztés: Barna Gábor és Hegedűs Krisztián A kötet szerkesztésében közreműködött: Hegedűs Krisztián, Harangozóné Tóth Éva A borítón: Soós László felvétele 1927-ből A hátsó borítón: Kunszentmárton szenátusi díszpecsétje, Az első és hátsó előzéken: Kunszentmárton vásári privilégiumlevele, A szerkesztők és a szerzők 2008 ISBN Felelős kiadó: Dr. Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága Nyomdai munkálatok: EFO Kiadó és Nyomda, Százhalombatta

5 Tartalom Beköszöntő Dr. Czuczi Mihály polgármester...11 Előszó Barna Gábor...13 Dr. Botka János: Kunszentmárton város szimbólumai...21 Barna Gábor: Az első kunszentmártoni vásár. Presztizs, hatalom és érdek szimbolikus megjelenítése...52 Gulyás Katalin: Kunszentmárton közigazgatása a 19. század közepéig...63 Hegedűs Krisztián: A Kerületi Háztól a járásbíróságig...80 Dr. Bagi Gábor: Gazdaság és társadalom a 19. század közepén, a városi élet mindenapjai...96 Kakuk Mátyás: Kunszentmárton idegen családneveiről Pusztai Gabriella: A kézműves- és a kisipar története Kunszentmártonban J. Tóth Dezső: A társadalom rétegződése és a parasztság polgárosulása a 20. században Halász Ferenc: A vasút hatása a város mindennapjaira a században Licsicsányi István: A városi rang újbóli elnyerése Józsa László: A város és plébániája Dr. Hegedűs József: Kunszentmárton egészségügyének története Dr. Cseuz Imre Pálinkás Ferenc Dr. Szabó János: Kunszentmárton sportélete Smuta Kálmánné: Mozaikok Kunszentmárton 200 éves zenei életéből Pató Mária: mindig és mindenben a sajtó teljes tisztességével küzdeni a jobbért Kovácsné dr. Kaposvári Gyöngyi: Kunszentmárton és a kunszentmártoniak élete a helyi újságok hasábjain Dr. Szabó János: Üdvözlet Kun-Szent-Mártonból! A kunszentmártoni képeslapok története egy évszázad tükrében ( ) Dr. Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban Herczeg László: Kunszentmárton válogatott bibliográfiája...487

6 6 Privilégiumlevél

7 Privilégiumlevél 7

8 8 Privilégiumlevél Vásári privilégiumlevél Kunszentmárton községnek évi négy közönséges vásárról, mely oklevéllel egyszersmind mezővárossá is emeltetik 7319/807 Mi I. Ferenc (összes címei közbeiktatva) adjuk tudtára ezen levelünkkel mindenkinek, akit illet, hogy Mi egyrészt meghallgatva a Mi híveinknek, a Nagykunságban fekvő Kunszentmárton község bírájának, esküdtjeinek és egész közösségének Felségünkhöz intézett alázatos könyörgését, másrészt azért, hogy mind ezen község lakóinak, mind pedig az összes közel fekvő helynek a hasznáról és kényelméről gondoskodjunk, ezt ugyanezen Kunszentmárton községnek a Mi királyi teljhatalmunknál fogva és különös kegyességünktől indíttatva kegyelmesen megígérjük és jóakaratúan megengedjük, és a most megnevezett Kunszentmárton község mostantól kezdve a jövőben és örök időkig a mezőváros névnek örvendjen, és mint ilyen, tartassék számon és ennek neveztessék; megengedjük ezen felül, hogy ebben az Általunk most mezővárossá emelt községben évi négy közönséges vásár, avagy éves szabad vásár tartassék, mégpedig február tizennegyedikén, május huszonkettedikén, augusztus huszonkettedikén és november tizenegyedikén, és hogy ezeket a vásárokat örökké ugyanazokkal a szabadságokkal és előjogokkal ülhessék meg az Általunk most mezővárossá emelt Kunszentmárton községben, mint amelyekkel más szabad királyi városok, mezővárosok vagy falvak szabad vásárai vagy éves szabad vásárai rendelkeznek, mégis azzal a megkötéssel, hogy ha az évek során azok az előre meghatározott napra rendelt vásárok vasárnapra vagy nyilvános ünnepre esnének, azon esetben azok a vásárok az ünnepet megelőző vagy a közvetlenül utána következő napon legyenek, de sohasem ülhetik meg a vásárt vasárnapon vagy nyilvános ünnepen. Továbbá azt is előmozdítjuk, ahhoz is hozzájárulunk és megengedjük jelen levelünkkel anélkül, hogy előítélettel lennénk olyan vásárok vagy szabad éves vásárok iránt, melyeket bármely más környékbeli helyen kegyes privilégiumlevél birtokában tartani szoktak hogy titeket valamennyien, kereskedők, kalmárok és házaló kereskedők és bármely más vásári emberek, arra biztatunk és afelől biztosítunk, hogy amennyiben a fent jelzett négy évi vásárra vagy szabad vásárra jöttök, mely Kunszentmárton mezővárosnak engedélyezve

9 Privilégiumlevél 9 lett, az összes árutokkal és holmitokkal és minden javaitokkal együtt szabadon, biztonságosan és személyeteket, holmijaitokat és áruitokat illető mindenféle félelem vagy rettegés nélkül jöjjetek és lépjetek be, majd elvégezve itt minden dolgotokat, térjetek akár haza, akár más helyre, ahova csak akartok, mind személyeteket, mind áruitokat illetően biztonságban legyetek és maradjatok a Mi különös védelmünk és oltalmunk alatt, és azt akarjuk, hogy a vásárokon és minden más nyilvános helyen ezt kihirdessék. Miután a jelen levelet azon titkos pecsétünkkel láttuk el, melyet mint Magyarország apostoli királya megerősítésül használunk, függő pecsétként, ezt a levelet annak elolvasása után kiadni és közölni parancsoljuk. Kelt a Mi őszintén kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Monyorókeréki Erdődy József gróf kezével, aki Moslavina és Varasd vármegye örökös grófja, hasonlóképpen az ugyanilyen nevű vár és város örökös kapitánya, kamarás, a Mi valóságos titkos tanácsosunk, a Mi Magyar Királyságunkban főasztalnok, Nyitra vármegye főispánja és a Mi Királyi Magyar Kancelláriánkban helyettes kancellár, a Mi főhercegi városunkban, Bécsben, az Úr évének Magyarországban, Csehországban és más országokban való királyságunknak pedig tizenhatodik évének július 1. napján. Ferenc sk. Erdődy József gróf sk. Babos József sk. Az eredetivel egybevetette az udvari titkos registratura és levéltár igazgatója Jászvitzi Lajos sk. Fordította: Tarján Gáborné Papp Zsófia

10

11 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm e könyv első lapján! Nagy öröm számomra, hogy Kunszentmárton várossá avatásának 200. évfordulója alkalmából elkészült e kötet, mely településünk életének, elmúlt két évszázadának több fontos területét bemutatja. A könyvben szereplő tanulmányok szerzői gondos kutatómunka eredményeképpen tárják elénk a mindennapi életnek mindazt a küzdelmét és szépségét, fáradozását és eredményét, nehézségét és értékteremtését, amely kétszáz éven át éltette, megőrizte, előre vitte vagy éppen hátráltatta mezővárosi rangot kapott településünket. Köszönet az íróknak, a szerkesztőknek, s a munkájukat segítőknek ezért! S nagy öröm számomra, hogy Ön, kedves Olvasó kézbe vette e kötetet. Kívánom, hogy múltunk, közelmúltunk és jelenünk iránti érdeklődése a felfedezés izgalmával, a ráismerés örömével teljesedjék ki. Kívánom, hogy ezáltal is erősödjék a városhoz kötődők szülőföldjük iránti szeretete, elkötelezettsége! Találják meg a lapokon elődeik küzdelmes és szorgos munkájának említését, s gondoljanak arra, hogy minden kor polgárai sokat tettek és tehetnek szülőhelyükért, lakóhelyükért. Azt is remélem, hogy e kötet révén mind többen megismernek bennünket olyanok, akik eddig keveset tudtak rólunk, Kunszentmártonról, kunszentmártoniakról. Hasznos időtöltést, jó olvasást kívánok! Tisztelettel: Kunszentmárton, ban, a település várossá nyilvánításának kettőszázadik jubileumi évében Dr. Czuczi Mihály polgármester

12

13 Előszó Lectori salutem! Elődeink ezzel a latin mondással köszöntötték az Olvasót, akiről remélték, hogy kézbe veszi és elolvassa művüket. E kötet szerzői is abban reménykednek, hogy tanulmányaikat olvassák, az írások adatait pedig beépítik gondolkodásukba, véleményformálásukba a 200 éves városi múltját ünneplő Kunszentmárton mai lakosai. Hiszen mindig van mit tanulnunk elődeinktől, különösen egy olyan korban, mint napjaink, amikor hajlamosak vagyunk csak önmagunkkal foglalkozni, a mának élni, mai jól-létünket szolgálni, s nem törődni a jövővel, gyermekeink, unokáink életével. Pedig rá kellene egyszer döbbennünk, hogy csak apró láncszemek vagyunk generációk egymáshoz kapcsolódó végtelen sorában. Nem mi vagyunk a lánc, de ha egy szemet elszakítunk, a lánc már nem tudja feladatát betölteni, csak ha üggyel-bajjal megjavítjuk, ismét összekötjük. De a javított láncszemek már nem a régiek: reparálva is tarthatnak ugyan, de nagyon megterhelik, megfeszítik az előttük és utánuk következő szemeket. Ilyen a mi generációnk is. Valamikor a 20. század közepén elszakították a láncot, s ebbe belepusztult az előttünk járó generációk sora. Holott tanulhatnánk elődeink életéből, sorsából. Talán ebben segíthet ez a könyv. Fejezetei nem köztörténetet beszélnek el, nem politikatörténetet írnak, jóllehet, ott is sok mondanivaló lett volna. Hiszen közösségünk, községünk és városunk életét a nagypolitika eseményei is nagymértékben befolyásolták. Általában kedvezőtlenül. A két világháború nagy véráldozata közvetlenül is hatott életünkre. A két kommunista, szocialista pártállami diktatúra (1919, ) pedig alapjaiban zilálta szét a helyi társadalmat, tönkretéve elsősorban azokat a gazda és iparos családokat, amelyek a század fordulójától már erős polgárosodásnak indulva a helyi értelmiséget (tanár, tanító, óvónő, kántor, orvos, állatorvos, gyógyszerész, ügyvéd, pap, mérnök, katonatiszt, vállalkozó stb.) kitermelték, akik érzelmileg is kötődtek szülőhelyükhöz, akik Kunszentmárton polgári jövőjét megálmodták, megalapozták és szolgálták. Önszerveződéseikkel, egyesületeikkel 1 pedig e tervek megvalósulását szolgálták és mozdították elő. S akik házassági kapcsolataikkal kunszentmártonivá tudták tenni a beköltöző, idegenből érkezett iparosokat, kereskedőket, értelmiségieket. 2 Szószóló, saját értelmiség nélkül maradt tehát a helyi társadalom. Pótlása generációkat vehet igénybe. Az ide vezető folyamatról nagyon keveset tudunk, vagy csak sajátos átideologizált nézőpontból, mint ahogy a közelmúltig homályban maradtak az 1 Veress , 26, 27, 28, 29, Veress Néhány jelesebb képviselőjükről lásd: Tiszazugi Füzetek 9.

14 14 Előszó 1956-os forradalom helyi történései is, 3 s máig sem ismerjük az egyetlen kunszentmártoni származású recski fogoly életét. Felejteni szeretnénk? Okulni pedig nem akarunk? Mégsem köztörténetet akartunk írni. Hanem sokkal inkább azt szerettük volna kutatásainkkal és írásainkkal megmutatni, hogy a városi lét, a városiasodás miben nyilvánul meg, és hogyan hatotta át a mindennapok életét, világát, a polgárosodás folyamata hogyan haladt előre, milyen állomásai, megtorpanásai és meglódulásai voltak. A tanulmányok persze elsősorban a pozitív jelenségeket, folyamatokat ábrázolják, de nem hallgatják el a visszafejlődést sem. Arra szerettünk volna rámutatni, hogy mitől lesz város egy település, mi teszi, teheti lakóit öntudatos, önigazgató, azaz saját sorsukat alakítani képes polgárokká. Akik tudnak és akarnak áldozatot vállalni, akik felelősséggel végzik munkájukat, akik tudnak önzetlenek lenni, másokért dolgozni. Akik tudják, hogy a Gondviselés által nekik juttatott vagyon, pozíció mások, a közösség javát is kell, hogy szolgálja. Akik tudják, hogy mindenért meg kell dolgozni, és semmit sem adnak ingyen. Nagyon sok elgondolkodtató, szép példáját olvashatjuk az ilyen életeknek. Számosan voltak ilyenek városépítő elődeink, őseink között. Tanuljunk tőlük, jó példáikból, tartást, elkötelezettséget, közszolgálatot! A tanulmányírók mind szuverén kutatók, írásaik tartalmáért, hitelességéért felelősséget mindannyian maguk vállalnak. A szerkesztők csupán az irányt, a témaköröket szabták meg a fentebb említett koncepció kapcsán. Szemléletükben, módszereikben is különböznek a szerzők, ami egyes történelemi jelenségek eltérő értékelését, megítélését is okozhatta. Ezeket a szemléleti különbségeket nem kívántuk megszüntetni, benne maradtak a tanulmányokban. Sajnos, nem minden vállalt írás készült el. Így sem csonka azonban a vállalkozás, a jövő kutatói majd megkeresik, s a képbe illesztik a most még hiányzó, megfelelő mozaikdarabot. Tőlünk most ennyire tellett. Egyáltalán nem kívántunk foglalkozni Kunszentmárton középkori és kora újkori történetével. Nem azért, mert ez megnyugtatóan feltárt lenne, jól ismernénk tehát, hanem azért, mert az évi várossá nyilvánításra, s a vásártartási kiváltság elnyerésére, és az ezt követő városfejlődésre összpontosítottunk. A település történetének e korai szakaszára vonatkozóan már született feldolgozás, 4 forrásközlés. 5 A kutatásra váró problémák közül mégis meg kell legalább említeni azokat a fontosabb témaköröket, amelyek bemutatása kimaradt kötetünkből, ám amelyek nagymértékben biztosították és lehetővé tették a 19. századi városi működés feltételeit. Ilyen Kunszentmárton gazdálkodásában a puszták, Kuncsorba és mindenek előtt Mesterszállás, kisebb részben a kiskunsági Páka és Mérges haszonvétele. 6 Az első időben, a 19. század elején a puszták még állattartó helyként szolgáló ideiglenes szállásait egyre inkább az állandó, az ottlakásra és a földművelésre is alkalmas tanyák váltották fel. Ezek száma különösen a tagosítás (1851) után növekedett meg. A 19. század végére önállósult pusztákra, Mesterszállásra és Kuncsorbára elsősorban az akkori vállalkozó szellemű fiatalabb lakosság települt ki. A pusztákra, a tanyákra való kiköltözés természetesen hatott az anyaváros társadalmára, nehézzé tette a közigazgatást, ám az ott megtermelt jövedelmek biztosították (részben) a városi működéssel együtt járó kötelező feladatokat, s szinte napjainkig tart a családok közötti rokoni kapcsolat. Mesterszállásról az 1990-es években két kötet is 3 Barna Dósa Szabó Benedek Benedek Gyula könyvében Kunszentmárton 1527-et követő történetének kutatására hívja fel a figyelmet mint forráshiányos időszakra. Benedek A puszták kérdéséhez lásd: Dósa Szabó

15 Előszó 15 megjelent, 7 amelyek részben pótolják tanulmánykötetünk hiányosságát, illetőleg részletesen kifejtik a város és pusztája közötti kapcsolatrendszert, amely évtizedeken keresztül működött, csupán napjainkban lanyhul, s vesz más irányokat, új kapcsolathálókat kialakítva a két település között. Kuncsorbáról, sajnos, nem rendelkezünk hasonló feldolgozással. 8 Mesterszállás és Kuncsorba önállósodási törekvései, az onnan befolyó jövedelmek várható elmaradása, valamint a rendezett tanácsú város státuszával együtt járó plusz feladatok növekvő terhei is közrejátszhattak abban, hogy Kunszentmárton város önkormányzata 1895-ben lemondott a rendezett tanácsú város státuszáról és kérte községgé történő visszaminősítését. Nem ismerjük jól az akkori eseményeket, a városi vezetők érveit, megfontolásait. A városi vagy községi státusz vállalása összefüggött az állam és az önkormányzatok feladatkörének összekapcsolódásával, egyáltalán az önkormányzatiság gondolatkörével. Érdemes volna mielőbb tisztázni és értelmezni azoknak az éveknek történéseit! A polgárosodás egyik mutatója a helyi értelmiség kialakulása. Ebben a folyamatban pedig nagyon fontos az érettségizettek száma és aránya. Egészen a második világháborúig, illetőleg 1953-ig a közeli és távolabbi városok gimnáziumai nyújtottak lehetőséget középiskolai tanulmányokra, ahonnan út nyílt az egyetemi képzésben való részvételre. A kunszentmártoni fiatalok az 1800-as évek végén és 1900-as évek első felében Szentes, Kiskunfélegyháza, Eger, Szarvas gimnáziumait látogatták nagyobb számban, szakirányú képzettséget pedig több más (budapesti, szegedi, debreceni stb.) iskolában szerezhettek. Szép és sürgető feladat volna e kapcsolatháló feldolgozása is. Valamivel többet tudunk a jászberényi magyar állami tanítóképző-intézet paraszt dolgozók tanítóképző-intézete kunszentmártoni részlegéről, az ezt 1951-ben felváltó óvónőképző intézetről, valamint az 1953-ban elindult József Attila Gimnázium gimnázium elmúlt fél évszázadáról. 9 A középfokú oktatást addig Kunszentmártonban az 1910-ben megalakított polgári iskola jelentette. Ennek történetét sem ismerjük eléggé. 10 Azt sem kutatta még senki, hogy az I. világháború előtti, vagy a világháború utáni években mely egyetemek és főiskolák felé vezetett a kunszentmártoniak útja: a budapesti és a kolozsvári egyetem, az egri vagy a kecskeméti jogakadémia, a debreceni mezőgazdasági akadémia, az egri papi szeminárium, majd 1921 után a szegedi egyetem mellett mely intézményeket látogatták az akkori fiatalok és miért. Eger felé az egyházmegyei hovatartozás is terelte mind a középfokú (gimnázium, tanítóképző), mind a felsőfokú (jogakadémia) tanulmányokat folytatni kívánókat. Budapest kínálta a legtöbb lehetőséget, míg a kolozsvári egyetemet elvégezni olcsóbb volt. Újabb kutatásra és tisztázásra váró téma, probléma tehát. Kunszentmárton társadalmában a redemptus gyökerű közép- és gazdagparaszti réteg volt a meghatározó. Mellettük azonban a városban élő birtokos kisnemesi családok: fehérgyarmati Tóth, Bozóky, Nagy, Szilárdfy és mások életéről semmit sem tudunk. A 19. században pedig ők voltak a meghatározók a település irányításában. Az értelmiség első helyi képviselői soraikból kerültek ki. Tisztviselő, iparos és kereskedői pályát is választottak közülük. Házaikat, üzleteiket, birtokukat a II. világháború után államosították, másoknak eladták, lebontották, őket magukat pedig a kuláknak minősített családok tagjaihoz hasonlóan elüldözték Kunszentmártonból. A pótolhatatlan értékű fgy. Tóth kúriát, a helyben csak Bagolyvárnak nevezett klasszicista épületet az 1950-es évek elején bontották le, helyén ma a gimnázium áll. Az elszármazottak várostörténeti értékű hagyatékának összegyűjtése 7 Barna 1995., Barna Gulyás Vö: Antal Dobrosi Kakuk , Licsicsányi Veress

16 16 Előszó megkezdődött. Ugyancsak ismeretlen a helyi cigány, görög és az őket a kereskedelmi életben váltó zsidó közösségek története. Ugyanígy nem foglalkozik tanulmány az évi görgeteg-kuntelepi kirajzással. Ez volt Kunszentmárton társadalomtörténetének legnagyobb expanziója. Alapos kutatásával adósak vagyunk még, csakúgy, mint több más kisebb jelentőségű kitelepülés előzményeinek és hatásainak elemzésével. Közülük legfontosabb a kunszentmártoniak fokozatos és folyamatos expanziója a tiszazugi homokhátságra, elsősorban a Kisasszony-szőlő, a mai Cserkeszőlő, kisebb arányban a szelevényi Halesz területére. A kunszentmártoni céhek 19. század eleji szőlőbirtoklásától a mai hétvégi üdülőházakig ez a település sokrétű szerepet töltött be a város lakosságának életében. S bár van valamennyi ismeretünk Kunszentmárton különböző alapon (vallási, gazdasági, kulturális stb.) szervezett egyesületeiről, csupán egy vallási társulat működését ismerjük alaposabban. 11 Alig ismerjük a városunk területén megalakult gőzmalmok, téglagyárak, ipari üzemek (pl. Pannónia Szőrmeárugyár) történetét. Vizsgálatuk, miután a polgárosodás velejárói és jó mutatói, még a jövő feladatát jelenti. Újabb kutatás feladata lesz feltárni és rendszerezni Kunszentmárton kulturális életének számos területét. Kötetünkben csak a zenei élet egyes területéről olvashatunk összefoglalást. De volt bizonyos irodalmi élet is, működtek jeles tollforgatók is a városban, akik közül néhányan az áhítatirodalmat (Bémer László, Dósa József, Demeter István), mások a szépirodalmat (Szilárdfy/Szentmártoni Zoltán, Molnár István, Demeter István, Seres Katalin) vagy a tudományos irodalmat (Szuhányi János, Hegyfoky Kabos, Széll Farkas), benne a helytörténeti irodalmat gazdagították (ifj. Dósa József, Szabó Elek, Veress János, Turcsányi István, Gonda Sándor). 12 És mellettük a sok, alig ismert szerző, akik a szóbeliségben élő folklór irodalom és az irodalom találkozási mezsgyéjén alkottak főleg a vallásos és az alkalmi ünnepi költészet területén (Ökrös József, 13 Nagy Imre, Gácsi Bálint). Érdemes és lehetséges volna akár egy kunszentmártoni antológiát összeállítani a rólunk írtakból, 14 s a sorainkból kikerült tollforgatók írásaiból! S nem foglaltuk még össze tudásunkat kunszentmártoniak képzőművészeti és iparművészeti tevékenységéről. Ennek gyökerei is visszanyúlnak a 19. századra, de jelentős képviselőit tudja felmutatni a 20. század is (Dósa Lukács iparművész, Kakuk Ilona képzőművész, 15 Papp-Kökényesdy Sándorné Szeőke Izabella festőművész, 16 Balla Demeter fotográfus 17 ), s közelmúltunk, napjaink fontos és értékes tevékenységéhez is hozzátartozik (művésztelep). Bozsik Kálmán műfazekas parasztpolgári ízlést kielégítő, magyaros szecessziós vázáiból és tányérjaiból ugyan értékes kollekciót őriz a helyi múzeum, alkotójuk munkásságának részletes feltárása bár előmunkálatok vannak még a jövő fontos feladata. 18 Bozsik Kálmán épületkerámiával is foglalkozott. Szerepe volt abban, hogy városunk némely középülete (pl. a zsinagóga) és számos lakóháza a magyaros szecesszió helyi, 11 Barna Kunszentmártoni vonatkozásaikról lásd: Józsa Barna 2001a., 2001b. 14 A jubileumi évben jelent meg Szekula Jenő: A hét kun című regénye, amely Kunszentmártonban, Szelevényen, a Haleszban, Pálóczi-pusztán játszódik. Gazdag tárháza annak a helyi tudásanyagnak, amit csak az itt lakók birtokolhatnak. 15 Veress Kaposvári Barna Pusztai 2003.

17 Előszó 17 provinciális szintű formáját mutatja. A település kisvárosias miliőjét pedig Szilárdfy Jakab városi kultúrmérnök átgondolt terveinek köszönhetjük. Róla sem tudunk sokat. 19 Részben összefügg a zenei élettel városunk fejlett öntevékeny, amatőr színjátszó élete. Ez a század fordulóján, a 20. század első felében nemcsak Kunszentmártonra volt jellemző, hanem az egész országra. Ebből nőtt ki azonban Szabó Gyula gazdag előadói művészete. Van tehát feladat még bőven az utánunk következő kutatói generációk számára is. A kötet tartalmi logikája a várossá válás, a városiasodás, polgárosodás ívét követi. Az első írások ezért a városi lét jelképeit (Botka János), a várossá válás szimbolikus ünnepi eseményét, az első vásárt mutatják be (Barna Gábor), amelyek megalapoztak és megerősítettek egy polgári, parasztpolgári öntudatot. Majd pedig a városi önkormányzatiság intézményeinek működését ismerhetjük meg abban a folyamatban, amelyben az állam és az önkormányzatok a szereplő partnerek, s amelyben a civilizációs fejlődés újabb és újabb szerepköröket hívott életre, másokat pedig a társadalom életének más szintjére tolt. Megtudjuk, hogyan élt Kunszentmárton a városi lét nyújtotta közigazgatás, önigazgatás kereteivel, s hogyan változtak ezek a keretek (Gulyás Katalin). A 18. század közepétől Kunszentmárton a Nagykun Kerület igazságszolgáltatási központja is (Hegedűs Krisztián). A közigazgatás évi átszervezése hozta magával ezeket az új funkciókat. Még állnak a ma méltatlanul kezelt Kerületi Ház épületei. Jobb sorsot, új funkciót igényelnének. Az 1745-től kiváltságos nagykun település kegyura (fenntartója) volt a római katolikus egyházközségnek. Ezt a ma már ismeretlen helyzetet új szempontból ismerjük meg (Józsa László), jóllehet korábbi feldolgozások már számos adatot feltártak erre vonatkozóan. 20 Néhány tanulmány végigköveti Kunszentmárton társadalmának változásait, nyitottá válását, a migrációs folyamatokat a században (Bagi Gábor, J. Tóth Dezső), láttatva a kapcsolódást az országos folyamatokhoz, értelmezve a közelmúlt és jelenünk állapotát. Társadalom- és gazdaságtörténeti fontosságúak az iparosság, a vasút szerepét bemutató írások (Pusztai Gabriella, Halász Ferenc), amelyek elsősorban a múlt iparosodást szolgáló jelenségeit ismertetik. Hogy ezen a társadalmi alapon milyen gazdag zenei élet (Smuta Kálmánné), milyen színes sportélet (Cseuz Imre Pálinkás Ferenc Szabó János) és milyen közszolgálati sajtóélet alakult ki (Pató Mária, Kaposvári Gyöngyi), azt mutatja be néhány írás. Volt rá igény, és ez az igény teszi az embert polgárrá. Az önkormányzatiság szocializmus alatti teljes felfüggesztése sem tudta teljesen eltörölni azokat a helyi törekvéseket, amelyek a városi cím újból való megszerzését célozták (Licsicsányi István). Az öntudatra ébredés évtizede volt az 1980-as évtized. Megalakult az első civil fórum, a Városvédő Egyesület, amelynek tevékenysége azonban gyorsan elhalt. A 19. század végén kinyílt világ és az előrehaladt technikai fejlődés tette lehetővé, követelte meg, hogy létrehozzák a képeslap műfaját (Szabó János). Ugyanez a kor építette ki és egységesítette a polgári nemzettudatot részben az utcanevek, 21 részben pedig a történelmi emlékhelyek, emlékművek és emléktáblák kialakításával (Szabó János), s az elfogadott nemzeti nagyjaink utcanevekben megörökítésével. Az emlék(mű)állítás folyamat. Minden kor meg akarja magát így örökíteni a múltra hivatkozva. Sikerre azonban csak az a törekvés vezet, láttuk-látjuk, amely mögött nemzeti és helyi közmegegyezés áll. Bár azt reméljük, hogy tanulmánykötetünk érdeklődést keltve fontos olvasmánya lesz sok kunszentmártoni honfitársunknak, abban is bízunk, hogy ösztönözni fog többeket 19 Józsa , Harangozóné Tóth Dósa Szabó Barna 2001.

18 18 Előszó újabb kutatások elindítására, fel nem tárt jelenségek és összefüggések bemutatására. Ehhez szeretne segítséget nyújtani Kunszentmárton válogatott bibliográfiája (Herczegh László). A helytörténeti szakirodalmi áttekintés, együtt az egyes fejezetek irodalmi hivatkozásaival, kellő alapot nyújthat minden további kutatómunkához! A munka elkészülésében sokan segítettek. Elsősorban a tanulmányok szerzőit illeti köszönet, hisz forrásfeltárásaikkal, elemzéseikkel fontos alapkutatásokat végeztek. De munkájukat a helyi önkormányzat, a helyi és a megyei múzeumok munkatársai, valamint sok-sok önkéntes segítő támogatta, gazdagította. Ennek során a kunszentmártoni múzeum helytörténeti gyűjteménye számos értékes tárggyal, dokumentummal és fényképpel gyarapodott. Reméljük, a lendület nem törik meg! A kutatásra ösztönzésen túl pedig talán lehet még egy fontos küldetése is kötetünknek. Segíthet rádöbbennünk arra, hogy a mindennapok milyen fontos alapját jelentik a nagyobb közösség, a város életének. Ezért fontos lehet tehát minden fénykép, minden feljegyzés, nyomtatott és kéziratos dokumentum, használati és reprezentációs tárgy, eddig homályban maradt összefüggések felismeréséhez, folyamatok bemutatásához, elődeink és saját magunk tevékenységének megörökítéséhez. Megörökítéséhez, azaz az utánunk jövő nemzedékekre hagyományozásához. Gondoljunk erre, amikor családi hagyatékokat rendezünk: fényképeket, papírokat, használati és dísztárgyakat fölöslegesként kidobunk. Ezek helye szülővárosunk kollektív emlékezetét megőrző és formáló múzeumban van vagy volna. Ha annak gyűjteménye a jövőben gazdagodik, mindannyiunk közös érdeme és értéke lesz! Latinul kezdtük, latinul végezzük: Tolle, lege! Vedd és olvasd! Kunszentmárton, pünkösdjén, a várossá nyilvánítás 200. jubileumi évében Barna Gábor Irodalom ANTAL Árpád 1980 Kuncsorba. In: TÓTH Tibor (szerk.) Adatok Szolnok megye történetéből I. kötet. Szolnok, BARNA Gábor 1987 nem a tárgyak külső szépsége érdekel Balla Demeter fényképeiről. Alföld 38. évf. 1987/ Az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni társulata. Living Rosary Confraternity in Kunszentmráton. Devotio Hungarorum 5. Szeged Mentális határok megduplázott világok. In: Balázs Géza et alii (szerk): Folklorisztika 2000-ben. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. Budapest, a Örvendez ég és föld... Ökrös József achrosztikonos énekei. In: Barna Gábor (szerk.) Nyisd meg, Uram, szent ajtódat... Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Szent István Társulat, Budapest, b Örök valóságba mentem átal... A halál és a túlvilág Ökrös József halottas énekeiben. In: Pócs Éva (szerk.) Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Balassi Kiadó, Budapest,

19 Előszó Örvendetes olvasóddal Mária tisztelünk Ökrös József rózsafüzéres éneke. In: Andrásfalvy Bertalan Domokos Mária Nagy Ilona (szerk.) Az Idő rostájában I. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. L Harmattan Budapest, BARNA Gábor (szerk.) 1995 Mesterszállás. Fejezetek a község történetéből. Mesterszállás. BARNA Gábor GULYÁS Katalin (szerk.) 1997 Mesterszállás az önállóság útján Mesterszállás. BENEDEK Gyula 2002 Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai latinból fordította és közreadta Benedek Gyula. Documentatio Historica VII. Szolnok. DOBROSI Dénes KAKUK Mátyás (szerk.) 1978 Jubileumi Évkönyv József Attila gimnázium Kunszentmárton. Kunszentmárton. DÓSA József SZABÓ Elek 1936 Kunszentmárton története I. Kunszentmárton. HARANGOZÓNÉ Tóth Éva 2006 Szilárdfy Jakab ( ) építész. Tiszazugi füzetek JÓZSA László 1990 Kunszentmárton utcanevei. Kunszentmárton Kunszentmárton múlt századi szentembere: Ökrös József. In: Barna Gábor (szerk.) Szentemberek a vallásos élet szervező egyéniségei. Néprajzi Tanszék, Szeged Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, KAPOSVÁRI Gyula 1986 P. Szeőke Izabella festőművész emlékkiállítása. Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum LICSICSÁNYI István 2003 A gimnáziumi képzés ötven éve Kunszentmártonban. In. 50 éves a gimnáziumi képzés Kunszentmártonban, h.n PUSZTAI Gabriella 2003 Bozsik Kálmán fazekasmester. Múzeumi Levelek Szolnok, Tiszazugi Füzetek 9. Szerk. Pusztai Gabriella. Kunszentmárton, 2006.

20

21 Dr. Botka János KUNSZENTMÁRTON VÁROS SZIMBÓLUMAI A szimbólumok köztük a rajzolt jelképek évezredek óta az emberi kommunikáció eszközei. Már a formálódó közösségekben kiválasztott jelek, közösen elképzelt rajzolatok helyettesítették ha leegyszerűsítve is a természet, a szellemi és a tárgyi világ legjelentősebb elemeit. Önmaguknak a közösségeknek is megvolt a képi mása, a megkülönböztetést és az összetartozást kifejező jele. Minden egyes képi jel, szimbólum mindig is bizonyos embercsoporthoz vagy csoportokhoz kapcsolódott, ott született, ott élt, onnan merítette lényegét. 1 A közösséget megjelenítő jelképeknek azonban különös figyelem és tisztelet jutott. Magukénak érezték őket, azonosultak velük, azok pedig erőt, biztonságot jelentettek alkotóiknak. A szimbólumok szerepe ma is vitathatatlan, ahogyan eredetük és konkrét ismeretük jelentősége is. A társadalomkutatás az önismeret, az azonosságtudat lényeges kifejeződésének tartja a közösségi jelképek meghatározását és azok használatát. A kutató azzal segíthet, ha az előzményeket és a pontos ismereteket hozza felszínre. Az ismertebb magyarországi kun és jász jelképek, jelképi részletek első emlékei a századtól kerültek elő a régészeti feltárások során. 2 Például a tiszaföldvár-homokóvirághegy-i lovassír fonott kun nyakéket őrzött meg számunkra, amelyhez függő díszes bulla tartozott. (Homokszállás egykori kun település.) Kunszentmárton-Érparton pedig szintén egy kun lovassírban nyugati típusú kétélű kardot találtak vörös berakásos címerekkel, ugyancsak a századból. A Damjanich János Múzeumban őrzött egyenes kard hossza 114,6 cm. Egyik oldalán négysávos Árpád-címer, a másik oldalán rovásjeles családi címer (tamga) látható. Mindkét pajzs háromszögletű, talpukkal a fegyver hegye felé néznek. Az acélba gravírozott ábrák vörös színét a kalapácsolással berakott rézszálak adják. 3 A két sír emlékanyaga a kunok korai Tiszazug környéki jelenlétének egyik bizonyítéka. 1 Hoppál Charles S. Peirce szerint ( ; a Szemiotika képviselője) A szimbólum olyan jeltípus, amelyik közmegegyezés alapján kötődik a tárgyhoz. 2 Vö. Botka A leletek tudományos értékelését Selmeczi László végezte el. (Selmeczi ; Selmeczi , 39.) A címerábrázolások részletező elemzését Szathmáry István tette közzé 2006-ban. (Szathmáry )

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésének

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/ 1994. ( VI.02) sz. ÖK. rendelete a helyi címer és zászló alapitásáról és használatának rendjéről Újhartyán község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1. (6) bek.

Részletesebben

I.Fejezet DÍSZPOLGÁRI CÍM l..

I.Fejezet DÍSZPOLGÁRI CÍM l.. Murakeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete 20/2002. (XI. 29.) számú rendelete a díszpolgári cím, valamint kitüntető díj alapításáról és adományozásáról Murakeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről A település önkormányzata a település gazdasági gyarapodását, továbbfejlődését,

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A kiadvány címe Borítókép Eredeti ár Kedvezményes ár Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében ( Közleményei 26.)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár megjelenése a helyi nyomtatott és elektronikus médiában Előterjesztő:

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

FELHÍVÁS a Jászkun Redemptio 270. évfordulója alkalmából. Tisztelt Hölgyem/ Uram!

FELHÍVÁS a Jászkun Redemptio 270. évfordulója alkalmából. Tisztelt Hölgyem/ Uram! Tisztelt Hölgyem/ Uram! A Redemptio a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági és kulturális fejlődését, identitását. Máig él az önmegváltásban részt vevő települések

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1994. (V. 11.) ÖR. számú. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1994. (V. 11.) ÖR. számú. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1994. (V. 11.) ÖR. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Csanádpalota Nagyközség Képviselő-testülete

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A címer, a zászló és a pecsét leírása

A címer, a zászló és a pecsét leírása Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/l999./VI.l./K.t. r e n d e l e t e Fertőrákos Község címeréről, zászlójáról, lobogójáról, pecsétjéről és ezek használatáról. 1. A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Zalaszentgyörgy község Önkormányzati Képviselőtestületének 5./2006. (V.03.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye a polgármesterek, és helyi képviselők 2010. október 3-án megtartott választásának Budapest főváros XVI. kerületének végleges eredményeiről A POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

2013. május 31. -i módosítást követően egységes szerkezetben

2013. május 31. -i módosítást követően egységes szerkezetben Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő Testületének 10/2001.(IV.13.) Ör.sz. rendelete a helyi kitüntető címek, díjak alapításáról és adományozásáról. 2013. május 31. -i módosítást követően egységes

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelete a kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-147/2011. Tárgy: A Rónay család története könyv megjelentetésének támogatása

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti

Részletesebben

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

3. Ki az a somogyi költő, akit 70. születésnapja alkalmából 2012. január 19-én köszöntöttek a Takáts Gyula Emlékházban?

3. Ki az a somogyi költő, akit 70. születésnapja alkalmából 2012. január 19-én köszöntöttek a Takáts Gyula Emlékházban? 4. forduló TOTÓ 1. Hányadik évfordulóját ünnepelte a marcali kórház 2011-ben? a. 50 b. 100 c. 150 2. Milyen címmel rendezett kiállítást a Csiky Gergely Színház 2011 őszén? a. Száz év színház b. 75 év színház

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (XI. 01.) KT. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 6/1995. (III. 20.) KT. számú rendeletének

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/1995. (XI. 2.) számú rendelete

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/1995. (XI. 2.) számú rendelete Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/1995. (XI. 2.) számú rendelete a Díszpolgári cím, a Budakesziért Emlékérem, a Budakeszi Oktatásügyért Díj, valamint a Budakeszi Egészségügyért Díj

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 17/1993. (V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 17/1993. (V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/1993. (V.1.) számú r e n d e l e t e a 20/1992. (VII.1.) sz. az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról szóló rendelet kiegészítéséről, és Nyíregyháza város

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.10.05. Kulturális Javak Bizottsága 2015. október 5-i ülés Az ülés napirendje 1/2 KJB / 2015.10.05. 1) Ferenczy Károly (Bécs, 1862 Budapest, 1917): Virágok parasztkorsóban, 1911 (vászon, olaj,

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben