A BARTÓK BÉLA ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A BARTÓK BÉLA ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

2 Tartalom I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA... 3 II. HELYZETELEMZÉS A Zeneiskola rövid története és alaptevékenysége A zeneiskola társadalmi helyzete, beiskolázási területe Telephelyek A beiskolázás várható alakulása Az iskolai munka személyi feltétele Az iskolai munka tárgyi feltétele A zeneiskola napi működése, iskolai hangversenyek, hagyományok Az intézmény kapcsolatai A zeneiskola közművelődési tevékenysége III. A ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A zeneiskola pedagógiai irányelvei A pedagógiai elvek konkrét megvalósításának feladatai A zeneiskola nevelési célkitűzései A zeneiskola értékrendje, nevelési elvei A zeneiskola alapvető követelményei és feladatai A váci zeneiskola sajátos követelményei A zeneiskola oktatási célja korosztályokra bontva A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei a. Pedagógus és szülő együttműködése b. Pedagógus és tanuló együttműködése c. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tehetségkutatás, - gondozás formái, felkészítés zenei pályára A felzárkóztatás formái IV. A ZENEISKOLA HELYI TANTERVE A zeneiskola alapfeladata A zeneoktatás képzési struktúrája A zeneiskola intézménytípusának jellemzői A zeneiskolai képzés struktúrája A zeneiskola tanszakainak, tantárgyainak szakirányú feladatai Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei Az egyes tanszakok követelményei A tanterv megvalósításához kapcsolódó helyi sajátosságok szabályzása Az értékelés szempontjai Az osztályzás tartalmi megfogalmazása Az értékelés rendszere: A tanuló szorgalmának értékelése A magasabb évfolyamra lépés feltételei A szakmai munka eredményessége Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 1. A zeneiskola hivatalos elnevezése: Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: A zeneiskola székhelye: 2600 VÁC, Konstantin tér 8. (tel.: 27/ ) 3. Vidéki telephelye: ACSA, Petőfi S. Általános Iskola ŐRBOTTYÁN, Kvassay J. Általános Iskola VÁCHARTYÁN, Apáczai Csere J. Ált. Isk. RÁD, II. Rákóczi F. Általános Iskola SZŐD, Hunyadi J. Ált. Isk. 4. Városi telephelyek: Árpád Fejedelem Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Földváry K. Általános Iskola Radnóti M. Általános Iskola Boronkay Műszaki Középiskola és Gimnázium 5. A zeneiskola címe, telefon/fax száma: 2600 Vác, Konstantin tér 8. 27/ A zeneiskola címe: zeneiskola.vac@dunaweb.hu 7. A zeneiskola fenntartója, címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u Alaptevékenysége: Alapfokú zenei oktatás és nevelés 9. A intézmény működtetője : Vác Város Önkormányzata 10. A intézmény gazdálkodása: Részben önállóan gazdálkodó, maradványérdekeltségű költségvetési szerv. 11. A zeneiskola alapító okiratának kelte: február Az alapító okirat módosításának kelte: november 05. Gazdasági tevékenységét mellérendelt intézményként, a Vác Város Önkormányzat Gazdasági Hivatala (Vác, Sziréna köz 7.) segíti. 13. Az engedély kiállítója: Vác Város Önkormányzata 14. Az iskola vezetője: Farkas Pál igazgató 15. Igazgatóhelyettesek: 2 fő (3 igazgatóhelyettesi hely) (Jogkörök és helyettesítési rend az SZMSZ-ben szabályozott.) 3

4 Jogszabályi háttere mely készült a következő dokumentumokra hivatkozva: az évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya, a évi CXC. törvény a nemzeti közoktatásról, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról, a évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, az intézmény Alapító Okirata. 4

5 II. HELYZETELEMZÉS 1. A Zeneiskola rövid története és alaptevékenysége Vácott 1960 szeptemberében kezdődött az állami oktatás. Két évig az abonyi zeneiskola fiókiskolájaként működött január 1-jén önállósult. Az iskola alapító igazgatója Cs. Nagy Tamás /1996-ig/, majd Ábrahám Balázs /2006-ig/, jelenlegi igazgatója Farkas Pál. A váci zeneiskola a Madách Imre Művelődési Központ épületében kapott ideiglenes otthont, a tanítás 8 tanárral és 272 növendékkel indult. A Művelődési Minisztérium, a Pest Megyei Tanács és elsősorban a Vác Városi Tanács támogatásával, szeptember 1-jén került saját otthonába a zeneiskola. Épületében 18 oktatóterem, négy egyéb helyiség (könyvtár, tanári szoba, irodák) és 220 személyt befogadó hangversenyterem van ban új orgona építésére került sor, melyet a drezdai Jemlich cég gyártott. Ezzel lehetővé vált, hogy zenei bemutatók alkalmával orgonahangversenyeket tartsunk márciusában a Bartók-centenárium évében felvettük Bartók Béla nevét. Kezdetben csak hegedű, zongora és szolfézs tanszak működött zeneiskolánkban től gordonka, ének, 1963-tól fafúvós és rézfúvós, 1965-től gitár, 1968-tól ütő, 1974-től orgona, től magánének, és 1998-tól népzene, 2002-től hárfa tanszak indult. Az óvodás korúakra gondolva 1973-ban dalosjáték csoport indult, mely 1981-től 2008-ig kiselőképzőként működött. Jelenleg 22 tantárgy oktatása folyik 900 növendékkel. Az intézményben 50,5 álláshelyet 55 tanár tölt be. A váci székhelyen kívül Felső-Gödön, majd Verőcén, Nagymaroson, Dunakeszin, Zebegényben, Szobon, Fóton, Vámosmikolán és Nagybörzsönyben szerveztünk zeneoktatást. Az 1967-es tanévben Dunakeszi központtal új önálló zeneiskola indult január 1-jével Szob központtal szintén új önálló zeneiskola kezdte meg működését. Jelenleg 10 telephelyünk működik, ezek közül öt a város területén /Petőfi S. Ált. Isk. (Deákvár), Radnóti M. Ált. Isk. (Deákvár), Földváry K. Ált. Isk., Árpád Fej. Ált Isk., Boronkay Műszaki Középisk. És Gimn./, valamint öt környező településeken /Váchartyán, Őrbottyán, Acsa, Rád, Sződ/. Zeneiskolánk több évtizedes működése alatt számos növendéket indított el a zenei pályán. Közülük többen tanárként tértek vissza iskolánkba. 2. A zeneiskola társadalmi helyzete, beiskolázási területe A társadalmi elismerést a zeneiskola kezdettől fogva kettős funkcióban nyerte el. A pedagógiai szakmai sikerek mellett mindig jelen volt iskolánkban a város lakosságának élő zenei élményt kínáló zenélés, a rendszeres koncertezés. A zenét a gyakorlatban is művelő tanárok a növendékekkel és a szülőkkel egyaránt, mély és értékes emberi kapcsolatokat tudtak kialakítani. Ezek a művészet örök értékeiből táplálkozó emberi kapcsolatok vezettek az egyre elmélyültebb munkához, mely nem mindig látványos, de rendkívül fontos eredményeket hozott. 5

6 Ilyen eredmény a tanszakok napi munkájában nyomon követhető egyre emelkedő szakmai színvonal, az újszerű megoldásokra is nyitott pedagógusi gondolkodás. A város lakossága fontosnak tartja a zenei műveltség megszerzését, a zenélés gyakorlatának a mindennapi életben kamatozó emberformáló szerepét, az értő zenehallgatást. A zeneiskola pontosan ezt a szemléletmódot akarta kialakítani. A szülők a művészeti nevelés egyéb területeit is fontosnak tekintik a gyermekek nevelése szempontjából (néptánc, kézműves foglalkozások, rajz, jazz-balett) de ez sem veszélyezteti a zeneiskola növendéklétszámát és szakmai eredményeit. Ezeket a művészeti ágakat legtöbb esetben ugyanazok a növendékek művelik, akik egyébként a zenetanulásban is komoly eredményeket mutatnak fel. A zeneiskola társadalmi elismertségének az iskolaválasztáson túli fontos ismérve, hogy Vác kulturális, oktatási és egyéb intézményei, - az évek folyamán kialakult rendszer szerint - igényt tartanak a zeneiskola növendékeinek, tanárainak és különböző együtteseinek szerepléseire. Szinte nincs olyan városi vagy iskolai rendezvény, amelyen a zeneiskola valamilyen módon ne képviselné magát. 3. Telephelyek A zeneiskolák működésében fontos a kistérséget érintő munka, mely egészen más jellegű, mint a többi oktatási intézményben. Nem a kistérségben lakó növendékek járnak be az anyaiskolába, hanem a zeneiskola tanárai járnak tanítani a telephelyekre, településekre. A telephelyek léte bonyolítja a zeneiskolák életét, de mi a nehézségekkel együtt is vállaljuk ezt a munkát, a művészeti nevelés korábban már említett lényege és nagyhatású pedagógiai fontossága miatt. Hátrányai: - a szakmai munka eleve hátrányos helyzetben indul, mivel 1-1 helyen csak 1-2 hangszer tanítása folyik, a kamarazenéből, a zenekari játék gyakorlatából, valamint - az élményszerű hangversenyek hallgatásából jórészt ki vannak zárva a gyerekek. - a kötelező órákat jórészt csoportos összevonásokkal kell megtartani, - a felvételi vizsgákon nem lehet alkalmazni az anyaiskolában kialakított elvárásokat, a zenetanulásra jelentkezők kevés száma miatt, - a tanárok munkájának rendszeres figyelemmel kísérése is meglehetősen problematikus, így munkaszervezési szempontból is nehéz helyzetet jelent a különböző tagiskolák működtetése. - s végül a váci, valamint az illető közigazgatási helység polgármesteri hivatalainak nézetkülönbségei a fenntartás és működés költségeinek egyenlő vagy nem egyenlő viselése fölött. Tehát pedagógiai programunkban adott helyzetként szerepel a kihelyezett tagozatok működtetése, egyfelől a tantervi elvárások és azok teljesítésének korlátozott mértékű és kontrollált, de rugalmas megfogalmazása és a metodikák kezelésének minél nagyobb nyitottságra való igyekezete dolgában másfelől állandó törekvés a programok egységes kivitelezésének megvalósulása érdekében. Az előzőekből adódóan beiskolázási területünk: az egész város valamint a telephelynek helyet adó falvak teljessége. 6

7 4. A beiskolázás várható alakulása A beiskolázás területén a váci zeneiskolában legmarkánsabban a zenetanulás korai megkezdése érvényesül. A korai kezdés biztosítja azt is, hogy a növendékek nem maradnak ki a zeneiskolából, amikor középiskolába kerülnek, legfeljebb tanszakot változtatnak, ha a közismereti tantárgyaik tanulása mellett nehéznek bizonyul eredetileg választott tanszakuk követelményeinek minőségi teljesítése. A kamarazene főtanszak választása és a képzési időkeretnek az egyéni tanulási tempóhoz rendelése segíti át növendékeinket a középiskolába kerülésnek a napi időbeosztást megnehezítő újszerű élethelyzetén. A zeneiskola beiskolázását részben a lakossági igények, részben az iskola szakmai fejlődése határozza meg. Az egyes tanszakok fejlesztését - a fontos területekre koncentrálva - a hangszerválasztás irányításával próbáljuk megoldani. A hangszerválasztásra irányítás szempontjai közül elsődlegesen az együttzenélést (kamarazenélést), a zenekarok, főleg a fúvószenekar és a vonószenekar fejlesztését tartjuk szem előtt. Szakmai szempontból fontos az alkotó zenélésre szoktató népzene. A beiskolázásnál számítanunk kell a Vácott letelepedő családok gyermekeire. Ezekből a családokból évente 5-6 növendék kéri felvételét az iskolánkba. Zeneiskolánk növendéklétszámát a képviselő-testület 900 főben maximálta ennek állandó megléte fedezi az általános igényt, bár az elmúlt évek felvételi tapasztalata azt mutatja, hogy a zeneiskola iránti kereslet még mindig növekvő tendenciájú. A beiskolázási igényt úgy tudjuk egyeztetni a zeneiskola lehetőségeivel, hogy a felvételi eredményhirdetéskor várólistát készítünk azon növendékek számára, akik helyhiány miatt nem kerülhetnek be az iskolába. Ezzel sikerült nullára beállítani az (zeneiskolákra általában jellemző) évközi létszámhiányt, mert az esetleges kimaradók helyére azonnal belép egy várakozó. 7

8 5. Az iskolai munka személyi feltétele I G A Z G A T Ó 3 I G A Z G A T Ó H E L Y E T T E S 5 TANSZAKVEZETŐ SZABADIDŐSZERVEZŐ KÖNYVTÁROS ISKOLATITKÁR TAGOZATVEZETŐK tanárok technikai dolgozók hangszerészek,takarítók,karbantartó, színpadrendező, portások Az iskola szervezeti működésének részletes leírását az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) tartalmazza. A zeneiskola munkáját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kinevezett igazgató irányítja. A mellérendeltségben működő vezetési partnerek tevékenységüket saját munkaterveik alapján végzik. A nevelőtestületi értekezletek rendjét az éves munkaterv határozza meg. A tanszakvezetők az igazgatóval egyeztetve, de önálló munkaterv szerint irányítják a különböző tanszakok szakmai munkáját. A tanszaki beszámolókon a tanszak tanárai kötelesek részt venni. Az iskola igazgatóhelyetteseivel és adminisztratív dolgozójával (aki a gazdasági munkát is végzi) az igazgató hetente egyezteti a feladatokat. A zeneiskolai növendékeket 50,5 álláshelyen 55 tanár tanítja (részfoglalkozású és óraadó tanárok is a speciális szakok miatt). A zeneiskolában tanító kinevezett tanárok mindegyike rendelkezik főiskolai v. egyetemi diplomával. Közülük 11 tanár egyetemi végzettségű. A zeneakadémián és zeneművészeti főiskolán végzett tanárok szinte mindegyike rendszeresen fellép hangversenyeken zenekari játékosként, de szólistaként és kamarazenészként is. A zenetanítás szakmai szinten-tartásának rendkívül fontos feltétele, hogy a zenetanár aktív zenész legyen, és a tanítandó művek élményszerű bemutatása mellett növendékei és a szülők is hallhassák koncertezni. Csak a magas színvonalon bemutatott élő zene élménye ellensúlyozhatja növendékeink esetében a TV Rádió eszközökből hallható mérhetetlen mennyiségű értéktelen zene, romboló hatását. Ezért iskolánk elsődleges feladata, a zeneiskolai tanítási órák élményt adó 8

9 légköre mellett rendkívül fontos, hogy a növendékeket és szüleiket a rendszeres hangverseny látogatásra neveljük. Iskolánkban a szakmai színvonal és az emberré nevelés garanciáját a hiteles személyiségek jelentik. Ezért a pedagógusok kiválasztásánál legfőbb kritérium a megbízhatóság és az emberi hitelesség. Az emberi hitelesség, szakmai tudás és a városhoz kötődés hármas elvének alkalmazásával sikerült olyan tantestületet kialakítani, akikkel tervezett pedagógiai programunk megvalósítható és tovább fejleszthető. Az iskola elért szakmai eredményeinek megtartását és színvonal-emelkedését feltétlenül előrelendíti, hogy a tanároknak 85 %-a váci, illetve Vác környéki lakos. A mindennapi munka és az iskola pedagógiai munkájához szorosan kötődő közművelődési tevékenységnek nevezhető munka szempontjából egyaránt fontos, hogy tanáraink a városban élő váci polgárok legyenek. Így tudnák az eddiginél még jobban formálni, gyarapítani, gazdagítani a város zenei életét. Az iskolai munka egyik legfontosabb pedagógiai követelményét, a hosszú távú folyamatosságot elsősorban a Vácott lakó tanárok tudják biztosítani. A zenepedagógiai tevékenység elmélyülését az elmúlt négy tanévben elindított hatékony továbbképzési rendszer segíti. A zeneiskolai tanárok 80%-a már bekapcsolódott a továbbképzések rendszerébe, és újabb igények merülnek fel. A zenetanároknak meghirdetett továbbképzések alkalmat adnak - a szorosan vett zenei szakmaiságon túl - új tartalmak megismerésére is. Az iskola szakmai munkájának rendkívül fontos kiegészítője a zeneiskolai könyvtár, melynek állománya bővítésre, felújításra szorul. A könyvtárosi munkát egy főállású könyvtáros végzi. Mivel intézményünkben nyilvános kölcsönzés nincs, így csak tanáraink és növendékeink vehetnek ki igény szerint kottákat, könyveket, lemezeket, emellett előkészíti a zeneirodalomhoz szükséges segédanyagokat (hangzó anyag, prezentáció stb.) 2007 szeptemberétől a növendékek tanórán kívüli tevékenységeinek koordinálását, a programok, koncertek szervezését, a külföldi kapcsolatok kialakítását és ápolását 2 fő félállású szabadidő-szervező segíti. A zeneiskola munkáját egy irodai dolgozó segíti iskolatitkári minőségben, aki az adminisztratív, munkaügyi és gazdasági feladatokat végzi, és ilyen értelemben tartja a napi kapcsolatot gazdasági főnökségünkkel, az Önkormányzat Gazdasági Hivatalával. Mindezek mellett az iskola rendezvényeinek és mindenféle munkájának figyelemmel kísérője és állandó kiszolgáló személyzete. Az iskola mindennapi rendben tartását három takarítónő végzi 2,5 álláshelyen, akiknek munkaköréhez hozzátartozik a termeknek a különböző tanórákhoz, zenekari vagy mozgással együtt járó foglalkozásaihoz történő átrendezése is. A portai ügyeletet 1 főfoglalkozású és két részfoglalkozású portás látja el, szombati napokon váltakozó beosztással. A részfoglalkozások az iskola működésének speciális adottságai miatt váltak szükségszerűvé. Egy fűtő-karbantartó az épület fűtési és karbantartási feladatait látja el, valamint 1-1 zongora és vonós hangszerész, akik a tanszakokon felmerülő hangszerjavítási feladatokat végzik. Egy technikus 1/2 álláshelyen gondoskodik a nagyterem átrendezéséről hangversenyek idején, ill. audiovizuális rögzítési tennivalókat lát el. Iskolánk arculatához hozzátartozik, hogy az iskola minden dolgozója a teljes tevékenység részese. Hangversenyeink, rendezvényeink, pedagógiai tevékenységünk, a zenével történő embernevelésünk színvonalához a zeneiskola minden dolgozójának odaadó, szeretettel végzett munkája hozzátartozik. Az iskola dolgozói ennek tudatában végzik napi munkájukat, a zene ügyét szolgálva, a zeneiskola növendékeit és szüleiket ismerve, a város kulturális életét szem előtt tartva. 9

10 6. Az iskolai munka tárgyi feltétele A zeneiskolai munka egy 42 éves épületben folyik. Kisebb átalakítások, javítások, karbantartások folyamatosan történnek, de igazi nagy átalakítás nem volt. A Szemünk fénye program kapcsán megtörtént a lámpatestek cseréje, mely jobb körülményeket és energia megtakarítást eredményez. Megtörtént az épület akadálymentesítése is. Időszerű lenne az épület nyílászáróinak cseréje és az elektromos hálózat átvizsgálása. A zenetanítás a központi épületben 19 saját teremben folyik 9 tantermet pedig a szomszédos zeneművészeti szakközépiskolával közösen használunk (ők pedig használják a nagytermünket és még 2 egyéb termünket - ezekről és a közösen használt hangszerekről írásos együttműködési megállapodást kötöttünk). Kiegészítésként 3 tantermet használhatunk a szomszédos Boronkay György Műszaki Középiskola tanműhelyében. A telephelyeken: Acsán 2 terem, Váchartyánban 2, ill. egyik nap 3 terem, Őrbottyánban 4 terem, Rádon 1 terem, Sződön 2 terem; a városi kihelyezett tagozatokon: Árpád Fejedelem Általános Iskolában 6 terem, Petőfi Sándor Általános Iskolában 4 terem, Földváry Károly Általános Iskolában 2 terem, Radnóti Miklós Általános Iskolában 3 terem, a Boronkay Műszaki Középiskolában 2 terem áll rendelkezésünkre. Az iskolában van tanári szoba, bár kisméretű, és egy belső helység az igazgatóhelyettesek részére, valamint igazgatói szoba. A hangversenyterem 220 férőhelyes, a tanév során kihasználtsága 90%-os. A könyvtár (beépített szekrények formájában) a művészszobában kapott helyet. A vonós-hangszerész műhelyt a zeneművészeti szakközépiskolával közös használatú részen, a kamaraterem melletti helyiségben tudtuk kialakítani, a zongora hangszerésznek műhelye a pincében kapott helyet. Külön helysége/raktára van a takarító személyzetnek, illetve a fűtő-karbantartónak. Technikai eszközök jegyzéke: CD - audió lejátszó DVD lejátszó Videó-magnó Videó-kamera TV Számítógépek Fénymásoló Nyomtatók Fényképezőgép Projektor 3 vászon 10 db 3 db 3 db 1 db 3 db 4 db 1 db 6 db 1 db 2 db A zeneiskola hangszerellátottsága: A zenetanítás legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű hangszerek megléte. Zenét tanítani ugyanúgy csak hangszeren lehet, mint ahogy a számítógéppel is csak működőképes számítógép mellett ismerkedhetnek meg a tanulók. Az iskola leltárában szereplő hangszerek 80 %-a éve került az intézményhez, többnyire használt, javításra váró állapotban. A hangszerek ára és a rendszeres használattal 10

11 szükségessé váló 5 évenkénti generáljavítások költsége, valamint az általános karbantartás költsége többszörösére emelkedett az utóbbi 10 évben. Egyre kevesebb szülő tud a gyermekének hangszert vásárolni. Különösen a rosszabb szociális helyzetben lévők szeretnék, ha tehetséges gyermeküknek a zeneiskola biztosítana hangszert. Van, aki két-három évig furulyázik azért, hogy végül fuvolához juthasson. Zongora, gitár és furulya tanszakra igyekszünk olyan növendékeket felvenni, akiknek van saját hangszerük. Vonós és fúvós hangszereket az iskolától kölcsönözhetnek növendékeink, a speciális ütőhangszereken pedig csak az iskolában tudnak gyakorolni. A zeneiskola leltárában szereplő fúvós hangszerek száma, hangszercsoportonként: 38 db fuvola 1 db szárnykürt 3db piccolo 23 db trombita 12 db oboa 7 db kürt 20 db klarinét 7 db harsona 10 db fagott 3 db tuba, helikon 1 db altfurulya 2 db bariton 9 db szaxofon 3 db tenorkürt A zeneiskola leltárában szereplő vonós hangszerek száma: 128 db hegedű, 3 db brácsa 65 db cselló A zeneiskola leltárában szereplő zongorák és pianínók száma: 28 db zongora, 8 db pianínó 2 db orgona 2 db szintetizátor A zeneiskola leltárában szereplő ütőhangszerek száma: 1 garnitúra (4 db) üstdob 1 db vibrafon 2 db xilofon 2 db harangjáték 2 db marimba 1 db csőharang 1 db bongó, 2 db kisdob, 1 db nagydob 2 pár conga 2 db dobszerelés, egyéb apró ütőhangszerek száma: 153 db A zeneiskola leltárában szereplő egyéb hangszerek száma: 11

12 14 db gitár 2 db hárfa Bartók Béla Zeneiskola A vonós hangszerek és zongorák állagmegőrzését folyamatosan végzik hangszerészeink, természetesen fejlesztésre mindig szükség van, így egy-egy új hangszer vásárlása indokolt lenne. A zongorák és pianínók 50%-a felújításra vár. A fúvós hangszerek javítását külső hangszerész műhelyekben tudjuk elvégeztetni. A nagy érdeklődésnek örvendő ütőtanszak áll talán a legoptimálisabb helyzetben, de itt is indokolt egy-egy új hangszer beszerzése. A zenetanításhoz - a hangszerek mellett - rendkívül fontos a kottákat, könyveket, hanglemezeket, CD, magnó- és videofelvételeket tartalmazó könyvtár állománya. A zeneiskola könyvtára megfelelő felszereltséggel rendelkezik, de az alapállomány felújításra szorul. A kották száma: 5000 db Zenei könyvek száma: 750 db Hangzó anyag 750 db (CD, kazetta, lemez) Folyamatos a könyvtári állomány számítógépes feldolgozása a Szirén9 könyvtári programmal. A zeneiskola rendelkezik saját számítógépekkel, melyekkel a számítógépes nyilvántartásokat, az irodai munkát, a hangversenyek szórólapjainak szerkesztését és a szakmai munkához szükséges anyagok elkészítését végezzük. Közvetlen oktatásra használható számítógépekkel nem rendelkezünk. A zeneiskola bútorzatát 1971-ben szereztük be, mely erősen elhasználódott, így cserélésre szorul. A szakmai fejlesztés legfontosabb tárgyi feltételét mindig a hangszerellátottság jelenti egy zeneiskolában. Szeretnénk jelenlegi hangszerparkunkból felújítani azokat a hangszereket, melyek minőségi munkára csak felújítás után lehetnek alkalmasak. Továbbra is szükséges folyamatosan beszerezni mindazokat a hangszereket, melyek iskolánk szakmai szintjén nélkülözhetetlenek. A hiányzó eszközök beszerzése a költségvetésben megadott szakmai beszerzések terhére, illetve a Muzsikáló Váciakért Alapítványi és pályázati támogatásból történik. 7. A zeneiskola napi működése, iskolai hangversenyek, hagyományok A zeneiskola egyik jellegzetessége az, hogy a tanításra délután, a gyermekek általános iskolai elfoglaltsága után kerülhet sor. A másik jellegzetesség, hogy óráink többségében egyéni hangszeres órát tartunk. Pedagógiai tevékenységünket nehezíti az, hogy a délelőtti tanórák után a gyermekek fáradtan kerülnek iskolánkba. Az egyéni foglalkozások lehetősége viszont növeli tanításunk hatékonyságát. A hangversenyek, szereplések mindennaposak a zeneiskolai tanár és gyakran a növendék életében is. A zenetanulás eredményessége olyankor realizálódik, amikor tanulóink nyilvános szereplésére kerül sor. A tanulási folyamat figyelemmel kísérését és a mások előtti szereplés képességének kialakítását szolgálják a szaktanár és szülők részvételével rendezett családias jellegű osztályhangversenyek. A szakterületen elért eredmények felmérésére szolgálnak az egyfajta hangszer vagy hangszercsoport bemutatkozását jelentő tanszaki hangversenyek. Végül az iskola egészének munkáját mutatják be az iskolai növendékhangversenyek. Az iskolai összevont növendékhangversenyek gyakran egy-egy nagy zeneszerző évfordulójához kapcsolódnak, és így a zeneszerző munkássága határozza meg a koncert jellegét. 12

13 Szükséges egy iskola életrendjében, hogy megkülönböztessük, helyükre tegyük a különböző szereplési alkalmakat, kiemeljük a mindennapok köréből az egész iskolát érintő ünneplő rendezvényeket. Az ünnepi alkalmak adják meg az emberi életnek, tehát egy intézmény életének is azt a ritmusát, rendjét, mely értelmet ad a mindennapi munkának. Egy zeneoktatási intézményben természetes, hogy az ünneplést ünnepi hangversenyek (karácsonyi-, farsangi-, évzáró ünnepi hangversenyek) jelentik. Hangversenyeinket sokféle módon tehetjük és tesszük is ünneppé. Ünnep az, ha kiváló növendékeinket léptethetjük fel egy koncerten. Ünnep az, ha egy nagy zeneszerzőre emlékezünk. Ünnepek a zenei versenyek, fesztiválok és az iskolánk életének kiemelkedő eseményei. Hagyományszerűen visszatérnek iskolánk rendezvénypalettáján az országos versenyek, melyeknek háromévente visszatérő alkalmai meghatározzák az iskola hangversenyéletének ritmusát, és egyben bekapcsolják iskolánkat az ország zenei életébe. Hagyományaink közé soroljuk tantestületünk évenkénti kirándulásait, amikor 1-1 távolabbi zeneiskolában hospitálunk, ismerkedünk a vidék nevezetességeivel; továbbá az iskola minden dolgozójának részvételét közös vacsorán karácsony előtt. Az iskolai hangversenyek és hagyományok egy része túlnő a szorosan vett iskolai munkán, és a város közművelődésének szerves részévé válik. Közművelődési tevékenység az iskolában működő növendék és tanári zenekarok, valamint a kamaraegyüttesek munkája. Ezek a területek mind-mind meghatározóak az iskola jellegzetesen kialakult profiljánál. A váci zeneiskola ezekkel a tevékenységekkel együtt vált ismertté és elismertté az ország szakmai fórumai előtt, ezért ezek a tevékenységek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az iskola mindennapi munkájával. 8. Az intézmény kapcsolatai Az intézmény kapcsolatainak alakításában ugyanúgy a személyesség, a személy megszólítása a döntő, mint ahogy nevelési elképzeléseinkben is a személyiség formálása áll az első helyen. Az intézmény kapcsolatai egyrészt belülről kisugárzó az iskolához közvetlenül kötődő személyek (tanárok, egyéb dolgozók, diákok) kapcsolata mindazokkal, akiket érdekel az iskola tevékenysége, vagyis szülőkkel, más iskolák tanáraival, a zeneiskolába koncerthallgatóként érkező zeneszerető polgárokkal. Másrészt kívülről befogadó a város lakosságának, intézményeinek elvárásait teljesítő, a város kulturális életét a zeneművészet gyakorlatával segítő, mindig az emberhez szóló kapcsolat. Hiszen az embert megszólítani nemcsak szóval lehet, hanem a zene kommunikációs nyelvén is, mely minden embert megérint, mindenkire a legmélyebb szinten, emocionálisan hat. A gyermekek nevelése és a kultúra átadása szempontjából egyaránt hatékonynak látjuk az informális, személyes beszélgetésekre épülő, a növendékhangversenyeket szülői értekezlettel összekötő vagy a hangversenyeket megbeszélésekkel kiegészítő tanár-szülő kapcsolatot. Valójában a növendékeinkkel és szüleikkel, közismereti tanáraikkal, ismeretségi körükkel, kialakított személyes kapcsolat és a zenehallgatással összefűzött kapcsolatteremtés adja meg intézményünk társadalmi helyét és jelöli ki társadalmi szerepét a városban. Az oktatási intézményekkel, óvodákkal, iskolákkal jó szakmai kapcsolat alakult ki. Az óvodák gyakran kérnek hangszerbemutató hangversenyeket növendékeinktől. Ilyenkor a zeneiskola egy-egy tanára különböző hangszeren tanuló növendékeinkkel az adott óvodában tartja 13

14 meg a hangversenyt. Ezek a hangversenyek lehetőséget kínálnak az óvodásoknak arra is, hogy közvetlenül ők szólaltathassanak meg hangszereket. Zenekari hangversenyeken pedig az óvodások jönnek be hozzánk, és ily módon vesznek részt életük első komoly hangversenyein. Bevált módszer, hogy első-második osztályos növendékeink helyben kapják a csoportos órákat, ezért azokban az iskolákban, ahol kihelyezett tagozatunk van, növekszik a csoportos előképző növendéklétszáma. Iskolánk tagja a Magyar Zeneiskolák Szövetségének, tanáraink pedig a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének. Szakmai kapcsolataink városi, megyei, országos és nemzetközi jellegűek. Városi szakmai kapcsolatunk a szomszédos Zeneművészeti Szakközépiskolával folyamatos. A megye és a terület iskoláival országos versenyek válogatóin találkozunk. Háromévenként mi rendezzük az Országos Ütő-, Gitár és Hegedű-duó Versenyt. Kapcsolatot tartunk fenn az iskolánkból kikerült zenei pályán továbbtanuló és zenészként dolgozó volt tanítványainkkal. Ennek a kapcsolattartásnak szép példái a különböző iskolai és városi hangversenyek, ahol ezek a művészek szerepelnek. Vác Város Önkormányzata és a zeneiskola kapcsolata a szervezési feladatok egyeztetésén túl rendezvényeken való közreműködésben realizálódik. Az Önkormányzat és a Város Képviselőtestülete igényli a zeneiskola együtteseinek jelenlétét a város közművelődésében, és lehetőségei szerint anyagilag is támogatja az együttesek működését. A zeneiskola városi kapcsolatai elsősorban közművelődési jellegűek. A város ünnepélyein, rendezvényein, kiállítások megnyitóin szerepelnek növendékeink, együtteseink. Munkánk jellegéből adódóan együttműködünk a Madách Imre Művelődési Központtal, melynek dolgozói szervezik a város fesztiválprogramjait, ünnepségeit, és részben a felnőtt és ifjúsági hangversenyeket. A zeneiskola kezdeményezésére elindult a koncertszerű együttműködés a városban működő kórusokkal. Bízunk abban, hogy ez a közös munka tovább folytatódik, ami az együtteseknek és a zenét szerető váci polgároknak értéket jelenthet. Kapcsolataink tehát a mindennapi tanár- diák- szülő kapcsolattól, a város intézményein keresztül, országos és nemzetközi szakmai kapcsolatokig ívelnek. 9. A zeneiskola közművelődési tevékenysége A váci zeneiskola kezdettől fogva komoly gondot fordított arra, hogy Vác város és a zeneiskola körzetéhez tartozó települések hangversenyéletének részese és irányítója legyen. A zeneiskola növendékei rendszeresen szerepelnek kiállítás-megnyitókon, városi rendezvényeken, és minden évben rendeztek egy hangversenysorozatot, mellyel a körzeti iskolák mindegyikébe eljutottak. A hangversenyek közönségét elsősorban a zeneiskolások és szüleik alkotják.. 14

15 III. A ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. A zeneiskola pedagógiai irányelvei Célunk: igaz értékeket felismerő és elfogadó, jellemükben újra törekvő, az emberi kapcsolatokban kiegyensúlyozott, a művészetekben a rendet és harmóniát kereső, esztétikai szépségekre nyitott, igényes, a másik embert elfogadó személyiségekké formálni a ránk bízott gyermekeket, fiatalokat, a zene művészi eszközeinek felhasználásával. Feladatunk, hogy az értékek felismerése és tudatosítása által belülről irányított, önálló döntésre képes, szabad embereket neveljünk, akik nem elvárásokat teljesítenek, hanem tudatosan törekszenek a jó, a szép, az igaz dolgok megvalósítására és ezáltal válnak rendezett, harmonikus emberekké. 2. A pedagógiai elvek konkrét megvalósításának feladatai a) Értékes zenei anyaggal, a korosztálynak és az egyénnek megfelelő módszerekkel és pedagógiai kultúrával eljuttatni növendékeinket a zeneirodalom remekműveinek mind teljesebb megismeréséhez. A zenei értékek átadása során feltárni az összefüggéseket a művészi és az emberi értékek között, ezzel hozzásegíteni a tanulót saját értékeinek felismeréséhez, elfogadásához, fejlesztéséhez. b) A hangszeren tanult művek megformálásában a növendékeknek el kell jutni az értelmes, jól artikulált frazeálástól a tartalmi, harmóniai összefüggések megismeréséig, a ritmus- és dallamvilág gazdagságától az érzékeny, fantáziadús előadásig. A zeneművek hangversenyszerű előadása alkalmával fontos kialakítani a növendékekben azt az érzést, hogy zenei tudásukkal, az előadott mű elhangzásával örömet szerezhetnek. Sajátos, személyiségük mélyéről fakadó értékekkel ajándékozhatják meg az őket hallgató közönséget, családtagjaikat, barátaikat, saját magukat. c) Mind énekes, mind hangszeres téren, olyan módon és olyan mélységben kell megismertetnünk növendékeinkkel a zenei jelenségeket, hogy a zene eszköztárát - ritmus, metrum, dinamika, dallam, harmónia, tempó - improvizatív, alkotó módon tudják alkalmazni, vagyis értsék és beszéljék a zene nyelvét. A zene nyelvének ismerete a kommunikáció sajátos eszközeként épül be az emberi életbe, gazdagabb, színesebb, megértőbb, tudatosabb egyéniséggé formálva az embert. Pedagógiai irányelveink megvalósításának alapvető feltétele, hogy a zenepedagógusok kellő szakmai jártassággal, anyagismerettel, pszichológiai és pedagógiai tudással rendelkezzenek. A pszichológiai ismeretek segítenek a nevelendő gyermek képességeinek felismerésében, irányt mutatnak a fejlesztés optimális lehetőségeinek megvalósításához. A pedagógiai ismeretek a gyermek érdeklődésének felkeltését, életkorának megfelelő, személyiségét gazdagító módszerek alkalmazását teszik lehetővé. 3. A zeneiskola nevelési célkitűzései Tudáskínálatban gazdag, tanításában és tanulás-irányítási módszereiben hatékony, a képességek fejlesztését differenciáltan szolgáló, igényes szakmai szintű, élmény-centrikus, fakultatív lehetőségeket is ajánló zeneiskola-modell továbbfejlesztése. Esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság kialakítása az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklődésére és tehetségére építve. Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok és értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása az intézmény mindennapi munkájában. 15

16 A zenehallgatás, zeneértés szerepének méltó helyre emelése a tanulás folyamatában. Hangversenyek, csoportos zenélési lehetőségek bőséges kínálata, ahol a növendékek tudásukat a mindennapi élet szintjén kipróbálhatják, a művészet gyakorlása révén megszerzett élményeket, értékeket iskolatársaiknak, családtagjaiknak, barátaiknak tovább ajándékozhatják. Önfegyelemre nevelés, a figyelem tartós irányultsága: a kottára, a két kézre, hangzásélményre, végső soron a test és a lélek minden rezdülésére. Rendszerességre nevelés az idő okos felhasználásával, a rendszeres otthoni gyakorlással. A nevelési elvek megvalósulásának feltételei Olyan nevelőtestület, mely ezeket a pedagógiai célokat magáénak vallja; életét, szakmai munkáját, nevelői tevékenységét e céloknak megfelelően irányítja. A nevelőtestület tagjai egyénileg úgy képzik magukat, és szakmai közösségekben úgy segítik egymást, hogy a vállalt célokat egyre jobban teljesíthessék. Az iskolavezetés a munka szervezésében, az egyéni és a szakmai munka irányításában biztosítja a vállalt célok megvalósításához szükséges feltételeket, pályázatok írásával igyekszik előteremteni a költségvetésben biztosított összegen felül a szükséges anyagiakat. Az iskolavezetés olyan tantestület formálására törekszik, amely képes alkalmazkodni a megváltozott vagy változásban lévő helyi igényekhez, nem feledve, hogy elsődleges feladata a jóra törekvő ember nevelése. 4. A zeneiskola értékrendje, nevelési elvei A zene, művészi értékeit a nevelés eszközeként felfogó pedagógus feladata a nevelendő gyermeket bevezetni a zene rendezett, harmóniát sugárzó világába és ezen a világon keresztül bemutatni a mindennapok igaz értékeit. A zeneművek megtanulása és előadása nem lehet cél, csak eszköz a művészeteken keresztül tükröződő világ helyes felismeréséhez. A zeneművek hallgatása és megtanulása a lélek legmélyebb rétegeiben érinti meg az embert, tehát az érzékeny, a jóra, szépre nyitott gyermeki lelket is. A helyes irányultság felmutatásához elsődleges fontosságú a pedagógus személyének emberi és szakmai hitelessége. Ez az alapja a gyermeket vezetni tudó személyes kapcsolatnak, mely az értelemre és érzelemre úgy tud hatni, hogy értelmes cselekvésre készteti a gyermeket. Iskolánk nevelő-oktató, vagyis a nevelést előtérbe helyező pedagógiai műhelyként szeretne működni. Elsődleges célunk, hogy minél több növendéket, minél hosszabb időn keresztül megtartsunk az értékes zene művelésében, hogy iskolánkból kikerülve képesek legyenek részben a saját örömükre szolgáló zenélésre, részben az értő zenehallgatásra. A gyermek a tanár számára feladat, akit szeretettel és szakmai tudással az életre kell nevelni, az Ő saját életére, ahol a művészet megismert értékei az Ő egyszeri, megismételhetetlen személyiségét gazdagító tényezőkké válnak. Ezért egyformán fontosnak tartjuk a tehetséggondozás és a felzárkóztatás szerepét. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola élettér legyen a tanár, a diák és a szülő számára egyaránt, olyan élettér és igazodási pont, ahol az ember - tanár, gyermek és szülő - önmagára találhat. A kapcsolatteremtés különböző lehetőségeit kínáló osztályhangversenyek, növendékhangversenyek, tanári hangversenyek is ennek a célnak a szolgálatában állnak. Országos versenyek, megyei versenyek és találkozók. Az általunk szervezett országos versenyek, szakmai találkozók mindegyike hasznosan épül be a zeneiskola pedagógiai koncepciójába, és bőségesen megtermi gyümölcsét a zenei nevelés területén. A pedagógiai eredményeken túl, rendezvényeinkkel belépünk a város, a megye és az 16

17 ország zenei életébe, elismerést szerezve iskolánknak és városunknak. 5. A zeneiskola alapvető követelményei és feladatai a. A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése b. A zenei képességek fejlesztése, a zenei írás és olvasás készségének, valamint az alkotó magatartásnak a kialakítása c. A zenéléshez szükséges technikai készség kialakítása d. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismerése e. A főbb zenei stílusok sajátosságainak ismerete f. Az értékes zene megszerettetése, rendszeres zenehallgatásra nevelés g. Aktív társas muzsikálásra nevelés 6. A váci zeneiskola sajátos követelményei Kiemelkedő képességű növendékeinktől elvárjuk az országos versenyek színvonalát elérő teljesítményt, és az ő példájuk - húzó erejük - alapján az átlag színvonal mércéjét is magasra tesszük, nem feledve, hogy a tanulás eredményességét a növendékek képességei, körülményei és életlehetőségei határozzák meg. Növendékeinktől elvárjuk, hogy képességüknek és tudásuknak megfelelő szinten (előadóként, vagy hallgatóként) részesei legyenek az iskola és a város zenei rendezvényeinek, hogy kialakuljon bennük az igény az értékes zene előadására és hallgatására. Nevelési irányelveink alapján elvárjuk, hogy növendékeink a szeretettel átadott művészi értékek hatására, a zeneiskolában eltöltött évek folyamán önálló elképzelésekkel rendelkező, és elképzeléseiket vállaló, szabad, döntésre képes emberekké váljanak. 7. A zeneiskola oktatási célja korosztályokra bontva A csoportos előképző feladata, hogy énekes-mozgásos gyermekjátékok tanulásával, egyszerű improvizálással, ritmus és fantáziafejlesztő játékokkal, élményszerűen vezessen be a zene világába. Az oktatás célja a zenei élményanyag gyűjtése. A hangszertanulás megkezdésétől (alapfok) a tanár-tanítvány személyes kapcsolata a döntő tényező. A tanítás módszereit, a tananyag jellegét és mennyiségét az egyes növendék képességeihez és körülményeihez mérve, egyénre szabottan, de az országos elvárások ismeretében tervezik meg a tanárok. Az oktatási cél ennél a korosztálynál: zeneművek megismerése, hangszerkezelés a zene szolgálatában, zenei élményadás. Pályaválasztásra készülve és a továbbképző évfolyamain a növendékek mennyiségi és minőségi munkája egyre differenciáltabbá és árnyaltabbá válik. Célunk, hogy minél több növendék megtalálja a képességeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb tanulási formákat. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei a. Pedagógus és szülő együttműködése A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a 17

18 szülőkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során a szülők ránk bízott gyermekeik zenei nevelésébe bekapcsolódhatnak, felkészültségüktől függetlenül. Ennek eszközei lehetnek: - Félévenként 1 alkalommal iskolai szintű szülői értekezlet, melyet az iskolavezetés tart. Célja: a féléves program, valamint az iskolai szintű nagyobb feladatok (pl.: külföldi utak) ismertetése, ezekhez szülők aktivizálása, vélemények meghallgatása, esetlegesen házirend módosítása. - Aktuális bejegyzés a tájékoztató füzetbe, melyet a szülőnek láttamoznia kell. - A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető szülői értekezlet. Ennek során lehetőség nyílik a személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon követhető a gyermek előmenetele, fejlődése, viszonya a zenetanuláshoz, az otthoni gyakorláshoz. - Tájékoztatás az iskola fontos zenei, zenepedagógiai eseményeiről, koncertekről, a szülőt, családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről. - Hasznos, ha a szülőt megkérjük egy-egy óralátogatásra, előzetes időpont egyeztetése után. Ennek során a szülő személyesen tapasztalhatja meg a főtárgy és a kötelező, ill. választott tárgyak tanóráinak, foglalkozásának menetét. Amennyiben képes gyermekével foglalkozni, az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban. b. Pedagógus és tanuló együttműködése Oly módon szükséges alakítani a tanítás menetét (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját. Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a zenei nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést különösen körültekintően, annak minden mozzanatára figyelemmel kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében. A zenetanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes zenei szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenthet segítséget, ha a tanult hangszeren nehezen fejlődő, de zenetanulásra alkalmas tanulót másik hangszerre irányítunk. A pedagógus felelőssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára. c. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése Nem lehetünk annyira szegények, hogy ne tudnánk másokkal megosztani valamit, ha mást nem, az értelmes, tiszta, jó szándékú, segítőkész gondolatainkat. Ma nagyon sokszor felvetődik az esélyegyenlőség kérdése. Nem indulhatunk mindannyian egyenlő esélyekkel! Az egyéni tenni akarást, kibontakozást segítheti elő a beiskolázott gyermek 18

19 szerető, rendezett családi háttere, s nem utolsó sorban a tanulmányainak irányítását felelősséggel végző pedagógus személyisége. A művészeti nevelés során nélkülözhetetlen partnerünk a család. Az iskola és a család kapcsolatában a legfontosabb kapocs maga a gyermek. Az ő fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor iskolánkat választja, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak kell megfelelnünk magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns kapcsolatteremtő magatartással. Óráról-órára bizonyítanunk kell, hogy intézményünk, tanári személyiségünk a számukra a lehető legjobb választás volt. Feladatunk a gyerek családon keresztüli megismerése, képességeinek minél magasabb szintű kibontakoztatása. Mivel napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, mint pl. a zeneiskola, megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben levő gyermek tanulmányainak segítésében. A konkrét anyagi támogatást az iskolánkban működő Muzsikáló Váciakért Alapítvány tud bizonyos mértékben nyújtani, kérvény beadása után, külön elbírálás alapján. A kibontakozó, önmagát megvalósító embert nemcsak anyagi háttere, hanem a mellette álló társak ismerete, s az általuk biztosított lehetőségek segíthetik. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának. 9. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Zenetanításunk lényege a nevelendő gyermekek /fiatalok valós értékek felé vezetése, a jó irányban történő személyiségfejlesztés/. A zenetanulás a személyiségre elsősorban emocionálisan hat, a lénye legmélyén érinti meg a zenével foglalkozókat. Utat mutat az igaz értékek felismeréséhez. Igen fontos, hogy milyen zenei anyagot adunk növendékeinknek, mert a zene alkalmas örömteli, önajándékozásra képes, bátor, nyílt és önálló személyiségek nevelésére. Iskolánk célja ez. De a hamis értékeket hordozó zene az önzés, tunyaság, rombolás irányába vezethet, ezért úgy kell bemutatnunk a zenei értékeket, hogy növendékeink helyesen tudjanak választani a személyiséget építő és romboló zene között. Érdemes odafigyelni az ókor nagy gondolkodóira! Sziün Ci, az első kínai zenetudós írja: A zene voltaképpen öröm. Az ember nem lehet öröm nélkül, ha pedig örül, akkor ezt hangokkal kell kifejeznie. A hangok sokasága képes felkelteni az emberben a jóra való hajlamot, de képes elernyeszteni, vagyis veszélyes irányba vezetni a személyiséget. A zene élményszintű tanításával, a legegyszerűbb rendtől, a ritmustól, a mindent egységbe foglaló rendhez, a harmóniához juttathatjuk el a zenét tanuló gyermekeket. Püthagorasz szerint a mindenség hangzó kozmosz, a zene pedig a mindenség analogonja. Célunk, hogy tanításunkban olyan módszereket alkalmazzunk, melyek a zenével, mint művészi eszközzel, a zenét tanuló gyermek teljes személyiségére hatnak. A zenetanulás rendkívül kedvezően befolyásolja az intellektuális agyi képességeket és a koncentráló képességet is. Ezt a tényt pszichológiai vizsgálatok igazolják. A személyiségfejlesztés szempontjából tehát legfontosabb, hogy csak igaz értéket adjunk növendékeinknek, és azt szeretettel adjuk! 19

20 10. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatban a zenetanítás óriási előnyökkel rendelkezik. A kamarazenélés és a zenekari játék olyan közösségteremtő erővel bír, hogy több évig együtt zenélő növendékeink életre szóló barátságokat kötve képesek egymást segítve élő közösségként tevékenykedni. Iskolánk szakmai céljai között éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy növendékeink minél hosszabb ideig gyakorolhassák az együttzenélést. Erre kínálnak lehetőséget különböző hangszerösszeállítású növendékzenekaraink. Tücsökzenekar, vonószenekar, fúvószenekar, gitárzenekar, ütő-együttes, fuvolazenekar kamaraegyüttesek adnak lehetőséget növendékeink együttzenélésére. Hangszeres tanítványainknak 15%-a játszik zenekarban, vagy kamaraegyüttesben. A kamarazenélés az emberi fejlődés szempontjából azért rendkívül fontos, mert nagyon kifinomult egymásra figyelést igényel. Az egymásra figyelésnek ez a módja a valódi közösségi érzést, a másik ember elfogadását, megbecsülését olyan mélyen vési be a gyermek lelkébe, hogy életre szóló segítséget jelenthet a később fellépő nehézségek során. Az együttzenélés élménye olyan értékformáló erő, amelyhez hasonlóan, hatékony és értékes eszköz ritkán adódik a pedagógusoknak. Együttzenélésre már a hangszertanulás kezdetén alkalom nyílik. Ennek a lehetőségnek alkalmazásával a gyermekek megtanulnak a másik emberre figyelni, a másik értékeit megbecsülni, így olyan alapvető lelki gazdagság épül be személyiségükbe, mely képes emberi kapcsolatokat teremteni, távolabb nézve pedig, valós értékekre irányuló társadalmat építeni. Az osztályhangversenyek iskolánkban a közösségépítés legfontosabb területei. Közösségformáló elemeket tartalmaznak a zenekari kurzusok, országos fesztiválok és versenyek. 11. A tehetségkutatás, - gondozás formái, felkészítés zenei pályára A tehetséggondozás legtöbb eredményt hozó formája iskolánkban a tehetséggondozó konzultáció, melyet élvonalbeli művészek, zeneművészeti szakközépiskolai és főiskolai tanárok tartanak iskolánkban azzal az elgondolással, hogy jobb képességű tanítványaink magasabb követelményekhez szokott tanár keze alatt rátalálhassanak tehetségük rejtettebb kincseire is. Ezek a szakmai konzultációk a szereplő növendékek és a tanítást hallgató tanárok tudását egyaránt gazdagítják. Hangszeres növendékeink évente 2-3 alkalommal, a kiemelkedőbbek 5-6 alkalommal szerepelnek különböző hangversenyeken. A hangversenyre történő felkészítés során a napi tanulási feladatoknál tágabb körű ismeretekre tesznek szert a növendékek. Ennél a felkészülésnél még igényesebb munka az, amikor országos versenyre vagy annak megyei válogatójára kell felkészíteni egy-egy növendéket. Az érett, élményszerű zenélés fontos eleme a gazdag fantázia, melynek jó irányú, állandó fejlesztését segíti a társművészetek jelenléte zenei nevelésünkben. Ezt szolgálják a zeneiskolában időről időre megtartott képzőművészeti kiállítások is. A zenei tehetség kibontakozásának alapja a rendszeres és gyakori zenehallgatás. Értékes, igényes, élő zene hallgatására a városban egyre több lehetőség nyílik. A zeneiskola tehetséges növendékeinek és művésztanárainak, kamaraegyütteseinek vagy a szimfonikus zenekarnak hangversenyeire havonta több alkalommal kerül sor a zeneiskolában, valamint a város más helyszínein. Gyakran koncerteznek iskolánkban neves előadóművészek, és évente néhány alkalommal budapesti helyszínekre is szervezünk hangverseny-látogatást. A tehetséggondozás legigényesebb, leghatékonyabb formája az egyénre szabott, foglalkozási időkeretben és módszerekben teljesen a gyermek egyéni jellemzőinek ismereteire építő, szeretettől áthatott, a szaktanár és növendék személyes kapcsolata révén fokozatosan elmélyülő, 20