A deviancia és a deviáns viselkedés társadalmi háttere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A deviancia és a deviáns viselkedés társadalmi háttere"

Átírás

1 A deviancia és a deviáns viselkedés társadalmi háttere A császár szólt: "Kalóz, felelj, Miért vagy réme a hajósnak?" Mire amaz: "Mért nevezel, Mi jogon nevezel kalóznak? Csak mert egy nagyobbacska csónak Röpít prédára a vizen? Kisérne, mint téged, hajóhad, Hát császár volna a nevem. /Francois Villon: A Nagy Testamentum részlet/ Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, hogy a művészetnek, konkrétan a színházi alkotómunkának milyen lehetőségei lehetnek a büntetés-végrehajtási intézetekben az elítélt reszocializációját elősegítő folyamatban, meg kell vizsgálnunk először is azokat a társadalmi folyamatokat és szociokulturális kontextusokat, amelyek az egyént a deviáns karrier választására sarkalják. Az emberi nagytársadalmak kialakulásához vezető körülmények gyökereiben értelemszerűen a közös cél és érdek okán szerveződött társas csoportok és cselekvések állnak. Az ember társas lény s ennél fogva már a kezdetektől közösségekbe tömörül, amiket bizonyos szabályokkal és együttélési keretekkel igyekszik fenntarthatóvá tenni. A közösség vagyis az együttesség, ami a társdalom tagjai közötti közvetítések által jön létre, természetszerűleg hordozza magában a konfliktusok lehetőségét. A társadalmi létezés következménye az ellentétek, feszültségek és devianciák kialakulása, amit Schopenhauer sündisznómetaforájával lehet legjobban szemléltetni. A sündisznók fáznak, így összebújnak, hogy melegítsék egymást, azonban, mikor túl közel kerülnek, a tüskéik egymásba fúródnak, tehát eltávolodnak. Ekkor megint fázni kezdenek és megint közelebb húzódnak egymáshoz, és ez a végtelenségig folytatódhat (Mérei, 1979:22).

2 A deviancia kialakulása többtényezős és többlépcsős folyamat, melynek utolsó állomása a börtön. A gyermek- és fiatalkori bűnözésben a szabadságelvonás, mint az alkalmazható legsúlyosabb szankció azonban csak végső eszköz lehet. Abban, hogy ez így legyen, a bűnmegelőzés fontos szerepet játszik. Természetes bűnmegelőzésnek a szocializáció zavartalan lefolyását is tekinthetjük. A szocializáció elsődleges színtere a család, azon belül is az anya-gyermek kapcsolat. A fogantatásunk pillanatától életünk végéig folyamatos kapcsolatban állunk a környezettel, vagyis nem önmagunkban létezünk, hanem kölcsönhatásokban, az embertársainkkal és a külvilággal kialakított kapcsolatok által. Az identitás a külső kapcsolatok átalakulásával, a bensőkben történő megszilárdulásával fejlődik ki. Az anyával kialakított első kapcsolat minden kapcsolatunk alapja és meghatározó mintája. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat - és később az személyiség teherbíróvá váljon, az anya részéről szükség van melegségre, állandóságra, ritmusra (Pap, 2007). A deviancia fogalmának igen sok megközelítése létezik a szociológia tudományán belül is, azonban jelen esetben megelégszünk a deviáns viselkedés egy klasszikusnak vélt értelmezésével, miszerint deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. (Andorka, 1997:512). Ebből a megállapításból azonnal szembeszökik, hogy az egyén jelen esetben a fiatalkorú egyén - deviáns viselkedésének kialakulásának hátterében a társadalomban uralkodó érték és normarendszer, illetve az egyénnek ettől eltérő döntései és cselekedetei ütköznek össze. A fogalmi keretet bonyolítja az a tény, hogy a társadalmi normákat és normarendszereket nem tekinthetjük univerzálisnak és statikusnak vagyis minden nemzet saját maga alakítja ki ezeket formális és informális úton magának, másrészt a társadalom belső fejlődésével folyamatosan változnak, így minden társadalomban egyidejűleg megtalálhatóak egyszerre a múlt normái szerint élő és az új, kialakulóban lévő normákat követő társadalmi csoportok egyaránt. Továbbá ezek kiegészülnek azokkal a szubkultúrák által képviselt norma és értékrendszerekkel, melyek a társadalmi többség normarendszerétől elkülönülve fejtik ki hatásukat.

3 Ettől függetlenül a deviancia egyik kiemelkedő területének, a bűnözésnek a körvonalazása és felismerése mégsem lehetetlen vállalkozás, hiszen - állítja Cseh-Szombathy (1980:9) a bűnözés esetében a társadalom kodifikált normáinak megsértéséről van szó és ha az egyes esetekben problémát is okoz annak megállapítása, hogy történt-e törvénysértés, elvben a bűnözésnél a legnyilvánvalóbb mindenki számára, még az elkövető számára is, hogy a cselekmény ellentétes azzal, amit a társadalom elvár. Kolozsi (1980) szerint a korunk köznapi tudata a szabálykövető magatartást magától értetődőnek, az attól eltérőt pedig rendkívülinek tartja. Ennek okában a szekularizációt látja, hiszen az ezt megelőző korokban, a szekularizáció előtt a tévelygés és bűnösség, azaz a deviancia minden ember sajátjaként, szubsztanciális antropológiai jellemzőként volt jelent - állítja - és ennek folyományaként az életút korábbi (morális) elemeinek az elutasítása és levedlése mindenki számára szükséges volt. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a társadalmi elvárások elvei a deviáns és a normatív viselkedéshez hasonlóan közelítettek, továbbá ezáltal a kultúra gazdagabb volt a személyiség korrekciójára vonatkozó mintákban és tapasztalatokban. Ugyanakkor azt is kijelenthetjük, hogy a közfelfogás ma a bűnözést, a mentális betegségeket, az alkoholizmust, az öngyilkosságot különbözőképpen értékeli és kezeli. A bűnözést a bűnöző személyiségének morális részeként értelmezi, ezért a bűnözőt a lehető legszigorúbban igyekszik a társadalomból kirekeszteni és büntetni. (Andorka, 1980). Ezzel szemben, Durkheim (1975) azzal, hogy azt állítja, a bűnözés - bizonyos keretek között 1 teljességgel normális jelenségnek tekinthető, (sőt!) minden egészséges társadalom velejárója, akkor tulajdonképpen a bűnözés eredőjét és okait az egyén általános felelőssége helyett a társadalmi struktúra és működés sajátosságára vezeti vissza; annak konstans együtthatójaként értelmezi. Továbbá ezt a hipotézist kiszélesítve a bűnt nemcsak normális jelenségnek, hanem ezzel együtt szükségesnek is véli; a társadalmi élettől elválaszthatatlannak látja, mivel ezáltal hozzájárul az erkölcs és a jog normális fejlődéséhez. 1 Durkheim a bűnözés-elméletének megfogalmazásakor egyértelműsíti: a bűnözés addig tekinthető normális jelenségnek, amíg az nem lép át egy - társadalmi típusonként változó mértéket, illetve nem válik uralkodó normarendszerré vagy értékreferenciává.

4 Nyilvánvalóan ez korántsem jelenti azt, hogy a társadalmat alkotó egyéneknek megszűnne a felelősségre-vonhatósága a cselekedeteiket illetően. Éppen az emberi eredetiség, a másság és a különböző életutak differenciáltsága az, ami paradox módon (egyrészt kizárja a társadalomban az abszolút érvényű egyformaságot, másrészt ennek következményeként kimondja a bűnözés társadalmi szükségességét) a kiegyensúlyozott társas együttélés érdekében kiemeli a személyes felelősséget. Becker (1974) azt állítja, hogy a devianciát a társadalom okozza. Ezalatt azt érti, hogy a társadalomban lévő csoportok létrehoznak olyan szabályokat, amitől való eltérést vagy aminek megsértését devianciának tekintik és azzal, hogy ezt bizonyos személyekre vonatkoztatják, azzal őket kívülállónak minősítik. Más megfogalmazásban: a deviáns az, akire ezt a címkét (label) sikerült rátenni. Bár Lorenz (1994:67) a következő idézettel elsősorban egy ló magatartásában a rítus rögzülésének antropológiai példáját akarta megmutatni, ám a történet végén megjelenik a közösség minősítő válasza, ami pontos képét adja a címkézés személyiségre kifejtett káros hatásának: Van egy régi, tragikomikus történet egy kisvárosi prédikátorról, a színhely a Vadnyugat. A prédikátor tudtán kívül egy részeges alak lovát vásárolta meg. Rozinantéja pedig a szentéletű Don Quijotét arra kényszerítette, hogy minden kocsmánál megálljon, s legalább néhány percre betérjen. Ezzel a szerencsétlen a gyülekezet szemében máris kocsmatölteléknek számított, s kétségbeesésében valóban inni kezdett. Merton szerint - hasonlóan Becker elméletéhez - a társadalmi probléma nem feltétlenül az, ami a társadalom számára káros, veszélyes, ami betegséget jelent, zavart okoz, hanem az, amit a társadalom tagjai problémának tekintenek. (idézi Andorka, 1980:16) Arra, hogy a különböző társadalmak érték és normafelfogásai milyen szélsőségesek lehetnek, álljon itt két példa. Fromm (2001) a primitív kultúrák agresszióelemzésében említi a Dobu-sziget lakóit, akiknél az emberi társas viszonyok olyan formán alakultak, hogy azokkal voltak mindig a legkedvesebbek, akiket meg akartak ölni: Ha meg akarok ölni egy embert, odamegyek hozzá, együtt eszünk-iszunk, alszunk és dolgozunk, hónapokba telhet. Kivárjuk, amíg eljön ami időnk. Barátunknak hívjuk. (idézi Fromm, 2001:257).

5 Italo Calvino A fekete bárány című elbeszélése 2 is kitűnően példázza a feljebb leírtak tanulságát, azzal, hogy a történetének középpontjába egy olyan várost állít ahol a tolvajlás és a csalás az alapvetően elfogadott és elvárt társadalmi norma és ahol az egyetlen normasértő, az a becsületes ember, akinek a lopást elutasító magtartása lesz a káoszt okozó tényező. Ezáltal a becsületes ember erkölcsi kitartását Calvino, mint a társadalmi egyenlőtlenségek elszabadulásának közvetlen kiváltó okát festi meg kellő iróniával és találó irodalmi szellemességgel. A deviancia kialakulása egy másik értelmezése lehet a kulturálisan előírt és deklarált célok és az intézményesen elérhető eszközök közötti szétválás, aminek következményeként az egyénben feszültség keletkezik, frusztrációt él meg és menekülni akar a helyzetből, és ezek anómiás viselkedésekhez vezetik. Így az uralkodó értékek és a sikerületlen elérésük miatt meg nem engedett eszközökhöz folyamodik a céljainak eléréséhez (Merton, 1996). Sutherland differenciális asszociáció elmélete szerint a bűnözés és a deviancia a társadalmi csoportokban kulturálisan adódik át. A kriminális viselkedés tanulható folyamat, ami különböző emberekkel folytatott személyes interakció nyomán alakul ki. A bűnelkövetés megtanulásának részei az elköteleződés, a motivációk, attitűdök és a törvény definíciójának elsajátítása. A személy akkor válik deviánssá, ha túlsúlyba jutnak azok a tudások, amelyek kedveznek a bűnözésnek és törvényszegésnek azokkal szemben amik attól visszatartják (Rácz, 2001). Gönczöl Katalin (1996) állítja, hogy vizsgálatokkal kimutatták, a bűnelkövetők - társadalmi jelenlétükhöz képest - körében több az iskolázatlan, szakképzetlen, perifériához közelítő személy. Ezért a börtönök nevelő, tanító funkcióját hangsúlyozó elméletekben ez jelenti a legfontosabb alapot. Ahhoz, hogy az eddig felvonultatott, deviáns karrierhez vezető utaknak ellenlábasai lehessünk, be kell látnunk - mondja Czenczer (2008:11) hogy az oktatási hiányosságok, a fiatalok iskolai kudarcélményei nagymértékben megnehezítik a társadalmi integrációt; a hiányok kompenzálásában, a fiatalok felzárkóztatásában, továbbtanulásukban nélkülözhetetlen szerepet játszanak az intézmények. 2 Az elbeszélés Bíró Yvette magyar fordításában olvasható Malcolm Gladwell: A ragályos bűn tanulmányának részeként a Café Bábel internetes folyóirat évi Bűn című, 26. számában.

6 S ha már a büntetés-végrehajtási intézeteknek ilyen szerepet is szánt a jogalkotó, akkor alapvető szempont, hogy ezt a felzárkóztatást segítse, a tapasztalt nagyarányú funkcionális analfabétizmust és az alapvető tudáshiányokat olyan szinten korrigálja, ami által a társadalomba visszatérő fiatal könnyebben illeszkedik be az életkorának megfelelő oktatási vagy foglalkoztatási rendszerbe.

7 A színház társadalmi gyökerei Lukács György szerint (1934) a művészet valóság-visszatükrözése ugyanolyan ellentmondásos mint a tudomány valóság-visszatükrözése, csak annyi a kettő között a különbség, hogy a művészet más utat keres ennek a feloldásához. A művészet nem a világ törvényein kívül álló abszolutum, hanem a világkép része. Az ember pedig társadalmi lény. A művészet az ember kifejeződése, az ember pedig nem szabadíthatja föl magát a társadalom biológiai, etikai és esztétikai törvényei alól. Sorrendben kétségtelenül megállapítható tehát, hogy a művészet habár egyének alkotása is, végső fokon társadalmi produktum. - állítja Kassák Lajos 3, az avantgarde irodalom egyik legjelentősebb magyar alakja. Popper Péter (1991) szerint a színház már a kezdetektől az ember és a világ viszonyáról szól. Középpontjában a konfliktus, a küzdelem áll, ami újra és újra feltűnik a személyiségen belül, az emberi kapcsolatokban, intézmény és ember viszonyában és a különböző intézményesedett ideológiák, erkölcsök és világszemléletek között. Vekerdy Tamás (2002) pszichológus egy interjúban 4 a színház oktatásban betöltött szerepéről így vélekedik: ha Waldorf iskolát alapítasz, legelőször színháztermet építs, ez ugyanis az iskola szíve. A gyerekek aztán majd ellesznek valami barakkban, előtérben is, amíg az osztályok elkészülnek []. Mert az iskola színháztermében történnek a fontos dolgok, például a hónapünnepek nem pontosan havonta, esetleg háromhavonta amelyekre a gyerekek nem készülnek, hanem megmutatják egymásnak és a szülőknek, hogy az elmúlt időszakban mit is csináltak. A fenti gondolatot továbbfűzve Peter Brook (1999) a 20. század egyik legjelentősebb színházi rendezője, színházi reformere és gondolkodója úgy látja, hogy a világ nagy részén a színháznak nincs meghatározott helye a társadalomban, nincs világos célja, csak részleteiben létezik. Szerinte a színháznak a társadalomban vagy nincsen semmi jelentősége vagy semmihez sem hasonlítható funkciót tölt be a közösség életében. 3 Lásd: Kassák Lajos (1929): A művészet társadalmi produktum, Nyugat,. 5. szám 4 Lásd: Kornya István (2002): A közelítő: Vekerdy Tamás pszichológus Amikor a szívével lát az ember. Színházi esték, 41.

8 Egyáltalán mért kell színház? Mire szolgálhat? Van-e valódi helye a színháznak életünkben? Ezekre a kérdésekre csak hosszan lehet válaszolni és még akkor sem ígérhető egy homogén válasz. Ám ezt megkísérelve Brook (1999) szerint, akit a természet világában lezajló folyamatok érdekelnek, annak nem lenne haszontalan tanulmányoznia a színház életét, mert a színház fölfedezései és következtetései sokkal jobban alkalmazhatók a társadalomban mint például a természeti jelenségek vizsgálatának eredményei. A színház azzal, hogy leszűkíti az életet más megvilágításba helyezi a céljainkat. Az életben az ember csak nagy nehézségek árán - vagy még úgy sem valósíthatja meg ezeket a célokat, a színházban azonban mindez elérhető távolságban van. Ugyanakkor azt is állítja, hogy tisztázatlan a művészet társadalmi szerepe. A színpadot mint az élet tükrét képzeli el, de úgy véli ez az élet egy pillanatra sem élhető újra meghatározott értékek megfigyelésén nyugvó munkamódszer nélkül. A színház kapcsán művészetről van tehát szó, vagyis az emberiség egyik nagy világmegismerési kísérletéről, ami természetesen az ember önmegismerése, hiszen csak a világgal való viszonylatainkban konstatálhatjuk önmagunkat. (Popper, 1991:142) A színház gyökerei a rítusok kialakuláshoz vezethetőek vissza. A kultúra önálló létezése az egyén feletti, őt túlélő közösség létrejötte, egyszóval mindaz, ami az embert emberré teszi a rítus önállósulásán alapszik, amelynek folyamán a rítus az emberi cselekvés autonóm motívumává lesz. (Lorenz, 1994:71) Az archaikus ember, az őskor vadászának különböző rituális táncának, zenéjének, az állatokat utánzó, a vadászatot megjelenítő játékainak az értelme az volt, hogy az emberi megismerés határain túlmutató láthatatlan erők megidézésével és reménye szerint, az események befolyásolásával legyőzze félelmeit és elérje célját. A szertartásos játékokban összesűríthette és kifejezhette vágyait, örömeit, fájdalmát, múltját és jövőjét, és ezzel együtt megélte és visszatükrözte a mindennapi élet mozzanatait a gyógyításon át az ünnepig. Ezeknek a szertartásoknak a része volt a rítus. A rituális ceremóniák pedig többnyire ugyanazon a helyen játszódtak le, ismétlődtek meg. A színház gyökerei ezekhez a meghatározott dramaturgiájú és az együttes élmény közösségi eseményeihez nyúlnak vissza. (Bakó, 2003)

9 Arra a kérdésre, hogy ma hol keletkezhet színház, pontosabban, hogy melyek a színház megvalósulásához szükséges minimumok, Lope de Vega elhíresült definícióját 5 érzem leginkább kifejezőnek, amiből egyértelműen kiolvasható az alkotói lehetőség emberi leleményből következő és annak köszönhető korlátlansága. A különböző művészeti formáknak a terápiás jellegű használata és a művészet személyiségfejlesztő és a szociális integrációt támogató eszközeinek a segítő szakmákba történő bevonása nem új-keletű jelenség, már jó ideje ismeretes és alkalmazott alternatíva. A művészetterápiák a legtöbb esetben a fő kezelési irány és módszer mellett, kiegészítő szerepben foglalnak helyet a terápián belül, mert hatásuk és sikerességük jellemzően szubjektív tényezőkön alapul, aminek mérése és igazolása még ha a terápiában résztvevő személy meg is éli és bizonyítottnak látja pozitív hatásait a szakmai szempontból problémákba ütközik; eredményességét megjósolni és garantálni nehezebb. A színházba járás valódi igényét írja Brook (1999) egy elmegyógyintézet pszichodrámás foglalkozásának kapcsán látta meg. Ez a szeánsz a kis közösség monoton életében kiemelkedő fontosságú, oázis jellegű, melynek ideje alatt néhányan vitálisabbak lesznek, valami jobban megelevenedik, és a kapcsolatok minősége valamelyes módosul. Az sem számít ha az élmény hatása nem tartós, hiszen mindez a következő alkalommal megismételhető, és ez annak a kitűnő példája, amikor egy közösség életében a színházra valóban szükség van. A színház léte nagyobb értelmet nyer, amikor a társadalmi szféra némává és megismerhetetlenné válik, mert a színház szavak nélkül is, vagy a jelenen kívül is tud kommunikálni úgy, hogy dialógusát a színészek testiségére vagy a néző már megélt élményére bízza. Amikor pedig a színházat elözönlik a társadalmi sztereotípiák, mindig képes reagálni erre a pusztító hatásra azzal, hogy szinte minden eszközéről lemond: lemond a színpadi függönyről, a frontális színpadról, a szövegről, és magáról a színházépületről is. (Meldolesi, 2005:67) 5 A 17. századi spanyol író a három deszka, két színész és egy közös szenvedély frappáns megállapításával tömörítette össze a színház definícióját.

10 Goffmann elmélete szerint a színház a társadalom számára állványzatként szolgál, aminek tulajdonsága, hogy más anyagból van és úgy lett felépítve, hogy könnyen össze lehessen dönteni. Ezt az elméletet Schechner fejleszti tovább, aki szerint a társadalom is válhat állványzattá a színház számára, és ezzel megteremti a két konstruktum kölcsönös és egymást támogató építkezésének lehetőségét, aminek értelmezésében a színház társadalmi gyökere az ingerek általános és társadalmi cseréjében keresendő (Meldolesi, 2005). A börtön és színház kapcsolatának vizsgálata A színház, pontosabban a színházi tevékenység a börtönön belül igen sok érdekességet mutathat és még több kérdést vet fel. Ha abból indulunk ki, hogy a börtön elsődleges célja, a bűnelkövetőt a büntetés ideje alatt távol tartani a társadalomtól és funkcióját tekintve pedig alapvetően izolálja az egyént, akkor a színház jelenléte első ránézésre ellentmondásba ütközik, hiszen a színház világa feltételezi a nyitottságot és a kapcsolatot egyrészt a játszó egyének között, másrészt az előadások - amelyek a színház tényleges értelmét és megvalósulását jelentik - bemutatásával egyben a külvilággal vagyis a nézőkkel. A börtön azonban csak részben szeparálja az egyént az intézmény belső interakcióiból, aminek célja inkább a működésének fenntarthatósága és az elítéltek ellenőrizhetősége, de ugyanakkor elveiben és érdekében megjelenik már a fogvatartott büntetési idejének megkezdésekor a társadalomba való reintegrálására való törekvés. A büntetés-végrehajtásnak tehát nem célja az egyén börtönön belüli totális izolálása, csupán a társadalmi életből és folyamatokból emeli ki, vagyis a színházi munka - az intézményi kereteket és technikai lehetőséget figyelembe véve szabadon folyhat. A másik figyelemre méltó jelenség a fogvatartottak börtönön belüli szerepeinek és viselkedésének a hátterét világítja meg. Jeremy Bentham Panopticon alapelvét Foucault (1990:273) írja le részletesen: gyűrű alakban vesz körül egy épület egy tornyot; a tornyon nagy ablakok vannak, amelyek a gyűrű belső oldalára néznek; az épületet cellákra osztották, az épület teljes szélességében; minden cellának két ablak van; az egyik befelé néz, a másik kifelé tekint és beengedi a fényt.

11 Ennek az építészeti formának a sajátossága, hogy amíg az ellenőrző személyzet a toronyból folyamatosan figyelheti a cellában tartózkodót, addig az elzárt személy nem tudhatja mikor látják; minden információtól el van vágva. A hatalomnak, a kontrollnak a láthatóságból fakad a panoptikum legfőbb hatása, az, hogy ez a kialakítás eléri, hogy a felügyelet automatikus működése állandóan hasson a személyre, és ezáltal fölösleges nyilvánvalóvá tenni annak gyakorlását. (Foucault, 1990) Ez az építészeti forma ugyan nem terjedt el széles körben a büntetés-végrehajtáson belül, azonban az állandó megfigyelés és ellenőrzés - a különböző technikai és infrastrukturális rendszerek kiépítésével a mai napig a börtönvilág sajátja. Ennek eredményeképpen a börtönökben a 21. században is létezik a hatalom és a kontroll láthatósága, az automatizált és állandó ellenőrzés, ami az elítéltben - személyiség jegyektől függően elindíthatja/kiválthatja a frusztrációt, szembeszegülést, túlalkalmazkodást vagy adott esetben a diszkrepáns szerep 6 kialakulását. Ezek a folyamatok semmiképpen sem kedveznek a fogvatartottak személyiségének és annak a pozitív irányba történő változtatásának, hanem inkább a neurózisok, az agresszivitás és a szelf torzulásával - a börtönártalmak 7 sokasodásához és súlyosbodásához vezethetnek. Ezen a ponton a színház világa mutat némi hasonlóságot a börtön működésével, amely érdekes funkciót ölthet magára a fogvatartottak életében. Ha egy pillanatra gondolatban hátralépünk és elfogadjuk a két - természetesen különböző társadalmi mezőben és céllal működő - intézmény (ti. a színház és a börtön) közötti analógiát a színész-közönség és az elítélt-börtönszemélyzet párosítás erejéig, akkor láthatjuk, hogy a párosításokban csak az egyik félnek (közönség és börtönszemélyzet) van lehetősége a másikra irányuló (színész és elítélt) megfigyelésére és ezek a szerepek az intézményes keretek között egyik esetben sem cserélhetőek fel. Vagyis ennek értelmében láthatjuk, hogy a fogvatartottak börtönön belül elfoglalt szerepétől nem áll messze a színész színpadon betöltött szerepe abban, hogy mindkettő egy másik közeg folyamatos megfigyelése alatt áll, és amelytől nem függetlenítheti egyik sem magát. 6 A fogalom Goffman nevéhez fűződik és lényege, hogy a személy nem azonos annak a szerepnek a betöltőjével, aminek látszik 7 A kifejezés a börtön diszfunkcióinak a felülkerekedését jelenti, és annak hatását a személyiségre. Mivel a börtön zárt közeg, mindig és minden rab érintkezik a börtönártalmakkal. Klasszikus börtönártalmak:prizonizáció, stigmatizáció, depriváció

12 Ez a speciális adottság a börtönön belül a színház számára kitűnő nyersanyag az alkotómunkában, hiszen, ahogy Czertok (2008:83) mondja, a színház a konfliktusok kérdése és mivel a színházi műhelymunka során rendszeresen a munkánk egyik tárgya a konfliktus, alaposan kell, hogy tanulmányozzuk a sajátosságait, forrásait és működését. Pilinszky azt mondja, hogy a szerep híd a magány és a találkozás között (idézi Csepeli, 1997:192) ezért az elítéltek számára sem utolsó tényező, hogy ezeken a színházi foglalkozásokon egy időre megszabadulhatnak a felvett, formális szerepüktől és a színházi gyakorlatok és színpadi szerepek felhasználásával - azaz paradox módon egy másik álarcot öltve - legalizáltan kifejezhetik valódi, belső konfliktusaikat, érzelmeiket, másokhoz való viszonyulásukat. A színházi szerepekbe bújásnak és karakterformálásnak más hozadéka is lehet az elítélt számára. Az azonosulás élménye lényegében empátiás tréning, erőteljes inger, amely elősegíti, hogy a beleélő megközelítés a mindennapi élet színjátékaiban is keresse a vívódó indulatokat, a szenvedélyeket, a sajátos, egyedi érzelmi hátteret, amely az élethelyzetek típusos konstellációiban is különleges emberi megnyilvánulásokat hozhat létre. (Buda, 1993:305). Grotowski (1999) is úgy véli, hogy a szerepeken keresztül a személyiségünk mélyére, a hétköznapi maszkunk mögött rejlő énünkhöz tudunk eljutni. Ezzel az aktív kereséssel átlépjük belső korlátainkat, hogy feltöltsük azt, ami üres vagy fogyatékos bennünk. A fiatalok életében az életkeretek fontos alkotóeleme a szabadidő eltöltésének módja, amely mint szabadidős stílus jelentkezik, és formálja a fiatalok életének egyéb aspektusát. A szabadidős tevékenységek rendszere jelentős hatással van a fiatalok identitás fejlődésére is. (Pikó, 2005:89). Ezt alapul véve egyáltalán nem mindegy, hogy a börtönön belül a fiatalok mivel töltik az időt, amiből a büntetés-végrehajtás intézetén belül meglehetősen sok akadhat számukra. A színészet olyam kísérleti műhely, ahol nap mint nap lényegre tömörítetten születnek meg és formálódnak ki azok a lelki történések, amelyeket a pszichológia elsősorban a személyiséglélektan oly nagy erőfeszítéssel és oly kevés eredménnyel kutat. (Popper, 1991:141).

13 Popper (1991) továbbá azt állítja, hogy a serdülők személyisége és a színész személyisége sok hasonlóságot mutat, hiszen mindkettőre jellemző az identitás folyamatos külső megerősítésének szükségessége. Vagyis a színész gyakran tűnhet úgy, mint kialakulatlan személyiség, hiszen - akár a serdülő fiatalnak állandó visszajelzésre van szüksége. Ez az üres edény lényege - a bizonytalanság által, az önmagáról kapott információkkal szembeni védtelenség. És itt kap szerepet a kortárs csoport és a környezet felől érkező minősítések hangsúlyossága. A szocializációs hatások legfontosabb közvetítője a verbális csatorna. A szocializációs zavarok, nehézségek, hátrányok a nyelv szintjén is megjelennek. A nyelv, mint a szocializáció eleme, további hátráltató tényezővé válhat. (Szőnyi, 1980:39). A devianciát és a művészi alkotást Becker (1987) szerint azonos típusú szociális interakciók eredményének tekinthetjük. Egyrészt azért mert a kezdőnek mindkét esetben el kell sajátítania az adott tevékenységgel kapcsolatos motivációkat és konvenciókat, másrészt a művész és a deviáns karriere attól függően változik, ahogy a közönség a produkciójára reagál, azt minősíti. Nagyon lényeges ebből a szempontból az aktív művészi tevékenység serkentése. Az alkotás, kifejezés nehézségeit, kínjait, örömeit átélő ember természetesebben fordul érdeklődésével az alkotó felé, felméri, megérti a nagy művek értékét, és így könnyebben megérzi, hogy a témaválasztás, stílusjegyek, a különböző formai sajátosságok mögött az alkotóban milyen pszichológiai tényezők kapnak szerepet. Egészen általános szinten a szocializáció alapja ebben a vonatkozásban a kultúra meglévő viszonya a művészetekhez, az ábrázolókedv, a népművészet, a népzene és a népi színjáték léte, fejlettsége. (Buda, 1993:303). A színház egyik fontos alappillérét képezi a játék, a játszás, mint egyéni és társas cselekvés. Erre az egyik legjobb bizonyíték a játék szó tartalmának a nyelvben kifejeződő hasonlósága és utalása a színházra úgymint - hogy csak egy példát említsünk - az angol nyelv esetében, ahol a play szó egyszerre jelenti a játékot, mint általános, önmagáért való cselekvést és egyben jelölheti a színházi előadás fogalmát is. (Huizinga, 1944) Huizinga (1944) a játékot, mint az emberi kultúrát megelőző jelenséget mutatja be. Állítását arra alapozza, hogy a kultúra minden esetben társadalmat feltételez, azonban a játék, a játszás, mint társas cselekvés az állatok esetében éppúgy megtalálható, mint az embernél.

14 Ebből az következik, hogy a játék az emberiség története és az egyes ember szempontjából egyaránt egy archaikus képességnek fogható fel, ami nem tételez fel semmilyen egyéb tudást vagy tanulást - és a legtöbb esetben eszközöket sem - a megvalósulásához. A játéknak ez az univerzálisan alkalmazható tulajdonsága a színház, és ezzel együtt a börtönszínház számára is egy nagy adomány. A játékon keresztül ugyanis a legrövidebb úton megvalósítható két ember találkozása és együttműködése. A börtönök túlzsúfoltsága ma már szinte minden államban ténykérdés. Ez viszont számos elítéltet, többek között a fiatalkorú elítélteket is komoly frusztrációnak teheti ki. Lorenz (1994) úgy véli, az ösztönök, ösztöncselekvések hosszú időn keresztül történő elfojtása az emberi szervezet egészét alapjába befolyásoló tényezővé válik. Ebből kifolyólag a börtönökben is fellelhető a sarki kórnak nevezett jelenség, amely az összezártság és a homogén, egysíkú társas érintkezések következtében alakul ki, és ahol az agressziót kiváltó ingerküszöb meglehetősen alacsony. Ebből az következik, hogy az agresszió átirányítása az egyetlen kézenfekvő és sikerrel kecsegtető lehetőségünk. Ugyanis minden más ösztönnél hajlamosabb arra, hogy póttárgyakra irányuljon, és ott tökéletes kielégüléshez jusson. Már a régi görögök jól ismerték a katarzis fogalmát, azt amikor megtisztító megrendülés révén vezetjük le a bennünk felgyülemlett rosszat. A gyakorló pszichoanalitikusok jól tudják, milyen hasznos és üdvös fordulatok következhetnek be az agresszió ilyen levezetődéseinek eredményeként. A szublimálás természetesen nem egyszerű átirányítást jelent. Igen nagy a különbség mondjuk aközött, ha valaki az asztalra vág, nem pedig felebarátját törli képen, és aközött, ha valaki a feletteseivel (a hatalommal, stb.) szemben érzett haragját világmegváltó. embernemesítő irományok formájában vezeti le. - állítja Lorenz (1994:213) A fentiek ismertetésével általánosságban kijelenthető, hogy a művészetek hozzájárulhatnak a pszichológiai kulturáltság fokozásához, mentálhigiénés szempontból értékes, hasznos társadalmi erőknek tekinthetők. (Buda, 1993:303), másrészt a börtönön belüli színpadi tevékenységek sokféle szupportív, én-erősítő és szociális integrációt segítő tényezőt kínálhatnak a fiatalkorú elítélt számára.

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

A gyermeki játék és a tanulás

A gyermeki játék és a tanulás Körmöci Katalin 1. A gyermeki játék jellemzői Érdemes megvizsgálni a játéktevékenység jellemzőit ahhoz, hogy majdan magát a játéktevékenységet fel tudjuk használni tanulási tevékenységre. Ha a játék jellemzőit

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tehetséggondozás a munkahelyen

Tehetséggondozás a munkahelyen Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

SZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS

SZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS A szakmai program egyéni szintre történő lebontásához, egyéni szinten történő megvalósításához és értékeléséhez szükséges tevékenységrendszer kidolgozása és adminisztrációs kereteinek meghatározása. SZERZŐK:

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND. OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16.

Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND. OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16. Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND 2013 OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16. 2 TARTALOM A házirend célja és feladata... 3 A házirend hatálya...

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Segédanyag a NEVELÉSTAN tantárgyhoz

Segédanyag a NEVELÉSTAN tantárgyhoz SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR HUMÁNTUDOMÁNYI, NYELVI ÉS TANÁRKÉPZŐ INTÉZET Segédanyag a NEVELÉSTAN tantárgyhoz Összeállította Rakaczkiné Tóth Katalin Gödöllő NEVELÉSTAN 1 Nevelés

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész 2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és

Részletesebben

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010. 2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Problémafelvetés, beavatkozási területek: Magyarországon jelenleg a fiatalok jelentős része találkozik különböző tudatmódosító szerekkel. Ezek fogyasztása, illetve

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...

Részletesebben

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók B örtönártalom A személyi állomány lelki egészségi állapota' Szinte alig akad fórum, ahol ne vetődne fel, hogy a személyi állomány élet- és munkakörülményei az elmúlt években alig változtak. Sem az elöregedett

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Építészet és spiritualitás. A tervezés labirintusa. 1. Bevezetés. Tézis:

Építészet és spiritualitás. A tervezés labirintusa. 1. Bevezetés. Tézis: Építészet és spiritualitás A tervezés labirintusa 1. Bevezetés Jelen kutatás kezdeteinél az motivált, hogy közelebb kerüljek az építészeti alkotás szellemi gyökereihez. Ennek kapcsán először a személyes

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt

alkotmányjogi panaszt Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, 1136

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B

IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B (Ebből a tantárgycsoportból két tanár összegezte a véleményét, az egyikük angolt, a másikuk spanyolt tanít.) SPANYOL A szerzők

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN

A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat:

Részletesebben

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák Rózsahegyi Regő: Tarr Béla: Werckmeister harmóniák A Werckmeister harmóniák Tarr Béla 2000-ben bemutatott filmje. A Werckmeister harmóniák is magán hordozza a Tarr filmekre oly jellemző sajátos és individuális

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Játékfilm lényeges elemeinek jogosulatlan felhasználása reklámfilmben Ügyszám: SZJSZT 13/2003 A megbízó által feltett kérdések: 1. A Szerzői Jogi Szakértő

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA

JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA Szociológiai Szemle 2005/1, 23 40. JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA MÉSZÁROS József Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi, Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 12. évfolyam 72 óra

Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 12. évfolyam 72 óra Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv 12. évfolyam 72 óra A tantárgyról általánosságban: A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 1. A pedagógiai program

Részletesebben

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Társadalomismeret emelt szint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. május 5. TÁRSADALOMISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI A természettudósok számára az agresszió egy sok energiát igénylő, magas feszültség szintű, cselekvésben kifejeződő biológiai jelenség. Ezzel szemben

Részletesebben

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10

Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 Popper Péter: 1 % 2008-02-06 23:43:10 1 % Ennyi zsidó él Magyarországon. A kb. 10. 000. 000-ból (tízmillióból) kb. 100. 000 (százezer.) Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer zseniálisnak kikiáltott

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom, az emberi méltósághoz való jog megsértése vonatkozásában pedig a panasznak. helyt adok.

H A T Á R O Z A T. elutasítom, az emberi méltósághoz való jog megsértése vonatkozásában pedig a panasznak. helyt adok. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 17614/2008.

Részletesebben

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben