ALTERNATÍVÁK, IGÉNYEK, ESÉLYEK. Fiatalok a fővárosi lakótelepekről. Tanulmány október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALTERNATÍVÁK, IGÉNYEK, ESÉLYEK. Fiatalok a fővárosi lakótelepekről. Tanulmány. 2006. október"

Átírás

1 ALTERNATÍVÁK, IGÉNYEK, ESÉLYEK Fiatalok a fővárosi lakótelepekről Tanulmány október

2 Vezetői összefoglaló Tanulmányunk szakirodalmi áttekintés és mélyinterjúk segítségével ad képet a fővárosi lakótelepekről és a fiatalok lakótelepekkel kapcsolatos attitűdjeiről. Célunk egy olyan feltérképező összegzés készítése volt, amely segít megismerni a lakótelepek jelenlegi és jövőbeni lakóinak viszonyát az épített környezethez, és egyben bepillantást enged vágyaikba, terveikbe is. A kutatás a lakótelep-rehabilitáció tervezéséhez szolgáltat kvalitatív technikával rögzített adatokat. LAKÓTELEPEK MAGYARORSZÁGON A 80-as évektől kezdve a lakótelepek folyamatos státuszvesztését figyelhetjük meg Magyarországon. Miközben nemzetközi viszonylatban a hazai panelek összességében nem képviselnek kiemelkedően alacsony minőséget, ezek a lakások jelenleg a magyar lakáspiac presztízs szerinti alsó harmadába tartoznak. Ennek egyik kézzelfogható oka számos más társadalmi tényező mellett a paneltörténelemre visszatekintve jól rekonstruálható: az eredetileg fejlett országokból importált technika hosszútávon ugyanis komoly gazdaságossági kényszereknek esett áldozatául. A panelbomba miképpen a hazai zsurnaliszta nyelv definiálja hatástalanítására tett rendszerváltozás utáni kísérleteket olyan komplex megoldásoknak kell követniük, amelyek egyaránt figyelembe veszik az energiatakarékossági, egészségi, esztétikai-funkcionális, társadalmi-közösségi, valamint környezetpszichológiai szempontokat. FIATALOK A PANELRŐL Az említett komplex megoldások fő szempontjainak meghatározásához szolgálhatnak adalékul kutatásunk eredményei. Fiatal megkérdezettjeink általános viszonyát a lakótelepekhez az ott élők érthető ambivalenciája jellemzi. Miközben tisztában vannak a panelek társadalmi megítélésével, igyekeznek hangsúlyozni, hogy az ő lakóhelyük a többihez képest élhetőbb. Élőhelyünk identitásunk szerves része ezért a jelenbe helyezett általános értékelésnél talán többet elárulnak a fiataloknak a lakótelepekről alkotott véleményéről az olyan megjegyzések, mint például: másoknak nem ajánlaná a panelvásárlást; továbbá gyermeknevelésre nem túl ideális helynek tartja ezeket a helyeket. Az alábbiakban az interjúkból leszűrhető információkat foglaljuk össze, egy-egy tanács köré sűrítve. Mivel óriási különbségek vannak az egyes hazai lakótelepek között, igyekeztünk azokat a területeket kiemelni, amelyek általános panel-betegségnek tekinthetők. Legyen arcuk a lakótelepeknek Általában nem probléma a magas népsűrűség és a várostól való távolság sokkal inkább említették egyértelmű negatívumként fiatal interjúalanyaink a lakótelepek identitásnélküliségét, egyhangúságát. Komoly igény merült fel az esztétikai, arculatteremtő beavatkozások iránt. Talán ha kicsit meg lenne bontva ez a fantáziatlan, homogén struktúra, akkor jobban éreznék magukat a lakók. (Csenge, Óbuda) 2. oldal

3 A lakásokat méret és elrendezés tekintetében is a modern életvitelhez kell alakítani A lakótelepi lakások kicsik, nem többgyermekes családok igényeihez vannak kialakítva, ráadásul méretüknél fogva korlátozzák az összejövetelek létszámát is. Elrendezésük nem funkcionális: kis lakás esetén a helyiségeknek a mozgalmas fiatal életvitelt egyszerre több funkcióval kellene szolgálniuk (például étkezés, munka és pihenés egy helyen), ami a jelenlegi stabil és rugalmatlan kialakítás miatt nehéz feladat. Legyenek közösség- és gyermekbarátabbak a lakótelepek Noha infrastruktúra, a mindennapi igényeket kiszolgáló szolgáltatások terén kielégítőek a hazai panelek, általános vélemény, hogy ritka a jól használható és bevált közösségi hely (például helyi szórakozóhely vagy beülős hely akár csak egy hangulatos kávézó), továbbá a játszóterek színvonala a legtöbb esetben nem éri el a máshol tapasztalt minőséget. Több más itt nem részletezendő ok mellett a helyi közösségi térkihasználtság alacsony fokára utal az is, hogy interjúalanyaink többsége kizárólag folyosószomszédaival alakított ki eseti beszélőviszonyt és a többség a közösségi összefogásról / összetartásról sem nyilatkozott bizakodóan. Bővebb tájékoztatást kell adni a panelprogramról Kíváncsi vagyok, hogy egy nívós építész mit csinálna ezzel a hetven négyzetméterrel, ha nem lennének benne falak. (Zoltán, Újpest) Szerintem nem tudnának összefogni a lakók, de lehet, hogy az a baj, hogy magamból indulok ki. (Magdi, Kőbánya) Miközben sokan szkeptikusan nyilatkoztak a panelprogramban történő sikeres részvételről, Ha tudnák a lakók, hogy miért érdemes a legtöbben nem ismerték azt részleteiben. beruházniuk, lenne esély végigcsinálni egy Pontosan tisztában vannak ugyanakkor egy ilyen felújítási programot. (Zoltán, Újpest) ilyen program előnyeivel ezért a jelenlegi lakók hatékonyabb tájékoztatása talán valamivel hozzájárulhat a rehabilitáció sikeréhez is. 3. oldal

4 Tartalomjegyzék 1. A TANULMÁNY CÉLJA, MÓDSZERTANA CÉL MÓDSZERTAN ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS BEVEZETÉS Tartalmi vázlat A lakótelep és a panel meghatározása Lassú leromlás, rehabilitáció vagy bontás? A magyar panelállomány nemzetközi viszonylatban Közel-Kelet Franciaország Németország Volt szocialista országok heterogenitása A FŐVÁROSI LAKÓTELEPEK HETEROGENITÁSA Bevezetés A lakótelepi generációk A lakótelepek státusa az építési év tükrében A rendszerváltás hatása, státusváltozások és lakásprivatizáció Reálérték, lakáspiac, imázs Eltérő problémák, eltérő igények A lakótelepi lakás jellegzetes problémái Megítélés, társadalmi problémák A város és a lakótelep EDDIGI KÍSÉRLETEK REHABILITÁCIÓS STRATÉGIA, TÁMOGATÁSI RENDSZEREK Bevezetés Műszaki szavatosság Állami beavatkozás A rendszerváltás előtt Az elmúlt tizenöt év lehetőségei Hat lépés a lakótelepeken élőkért Panelprogram, LEHETŐSÉGEK A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ ELEMEINEK ÁTTEKINTÉSE Bevezetés Ökologikus, energiatakarékos megoldások Utólagos hőszigetelés, zöldtető Fűtéskorszerűsítés és egyéb környezettudatos fejlesztések Panelfelújítás passzívháztechnikával: a SOLANOVA-projekt Környezet, közösségi helyek Esztétikai szempontok, karakter Kényelem a lakásban: funkcionális átalakítások Infrastruktúra, közlekedés STRATÉGIAI LÉPÉSEK, ÉPÜLETMENEDZSMENT Bevezetés: Általános célkitűzések A program kereteinek meghatározása Előkészítés Előfeltételek: finanszírozás, szakemberháttér oldal

5 A projektek A tervezési folyamat szereplői Felelős szervek meghatározása A lakóközösség bevonása LAKÓTELEPEN ÉLŐ FIATALOKKAL KÉSZÍTETT MÉLYINTERJÚK BEVEZETÉS A mélyinterjú helye a rehabilitációs program megalkotásában Célcsoport meghatározása, kategóriák FIATALOKKAL KÉSZÍTETT MÉLYINTERJÚK Szüleikkel élő fiatalok András (21) Magdolna (21) Otília (22) Eszter (22) Ildikó (23) Csenge (24) Önálló háztartásban élő fiatalok Mariann (20) Csilla (21) György (25) Barbara (27) Gyermekes fiatalok Zoltán (36) Éva (35) Sándor (35) Emese (37) ÖSSZEFOGLALÁS ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNY A LAKÓTELEPRŐL, MEGÍTÉLÉS A LAKÁS INFRASTRUKTÚRA, HELYI SZOLGÁLTATÁSOK GYEREKKOR A LAKÓTELEPEN, GYERMEKNEVELÉS KÖZÖSSÉG, ÖSSZEFOGÁS, AKTIVITÁS VÉLEMÉNYEK A REHABILITÁCIÓRÓL, FEJLESZTÉSI IGÉNYEK LAKÓHELYEK ÖSSZEVETÉSE, JÖVŐ FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS A HIVATKOZÁSOK RÖVIDÍTÉSEI oldal

6 1.1. CÉL 1. A tanulmány célja, módszertana Tanulmányunk célja, hogy a lakótelep-rehabilitáció esélyeit, jövőbeli lehetőségeit vizsgálja. Egyfelől elméleti szempontokat ad a fővárosi lakótelepen élő fiatalokkal készített mélyinterjúkhoz, másfelől érveket is hoz a lakosság körében végzett vizsgálatok fontossága mellett, valamint megkísérli összefoglalni az interjúk gyakorlati tapasztalatait MÓDSZERTAN Kutatásunk a szakirodalomra és az interjúkra épül. Elsősorban műszaki, szociológiai, urbanisztikai illetve gazdasági szakkönyveket, folyóiratokat, internetes publikációkat használtunk munkánk során, ezek részletes jegyzékét a mellékletben közöljük. Az interjúalanyokat három csoportba osztottuk aszerint, hogy a saját háztartásukban vagy még szüleikkel élnek-e, illetve a gyermekes fiatalok is külön csoportot alkotnak. Az alanyok megkeresése előtt összeállítottunk háromfelé kérdőívet, de a beszélgetések nem követték szorosan ezek struktúráját, hiszen nem elemzendő statisztikai adatok felvétele volt a cél. Az interjúalanyok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy eltérő státusú lakótelepeket vizsgálhassunk igyekeztünk minél több helyszínt felkeresni. Budapest III., IV., X., XI., XVIII., XIX., XXI. és XXII. kerületében összesen 14 mélyinterjút készítettünk. A interjúk középpontjában az áll, miként vélekednek a fiatalok a lakóhelyük megítéléséről, jövőjéről, mit várnak el a lakókörnyezettől, illetve mit tesznek érte, valamint hogyan vélekednek a lakóteleprehabilitáció kérdéses pontjairól, az eddigi programokról. Az interjúkat szerkesztve, monológ formájában adjuk közre, néhány fotóval és rövid összegzéssel ellátva. 6. oldal

7 2. Elméleti megközelítés 2.1. BEVEZETÉS Tartalmi vázlat Első lépésként a lakótelep, a panel és a rehabilitáció fogalmát járjuk körül. Ezután részletesen megvizsgáljuk azokat a szempontokat, melyek mentén a lakótelepek közti különbségek felvázolhatóak. Kitérünk a lakótelep-építés és lakáskiutalási gyakorlat magyarországi történetére, valamint áttekintjük az egyes évtizedekben épült lakótelepek jelenlegi státusát, az időbeli változásokat, azaz a mai helyzet történelmi-politikai gyökereit. Majd kísérletet teszünk a lakótelepi környezet jellemzőinek, problémáinak áttekintésére, a lakótelepek heterogenitását figyelembe véve, kitérve természetesen a műszaki problémákra és társadalmi kérdésekre. Fontosnak tartjuk a lakótelep és a város kapcsolatának, illetve a lakótelep és a lakosság kapcsolatának szorosan összefüggő vizsgálatát is. Ezután áttekintjük a korábbi rehabilitációs törekvéseket, támogatási rendszereket a rendszerváltozás előtt és után. Ehhez nélkülözhetetlen a lakótelepi házak élettartamára vonatkozó becslések rövid ismertetése. Ezután összegezzük a kívánt rehabilitációs stratégia feltételeit, illetve egy komplex rehabilitáció elemeit a fenti problémafelvetések tükrében. Javasoljuk az épületmenedzsment alátámasztását a létesítménygazdálkodás és környezettervezés során alkalmazott projektmenedzsment fogalmaival. Kifejtjük a professzionális szervezés, ezen belül is a lakosság bevonásának fontosságát A lakótelep és a panel meghatározása Mielőtt a lakótelep rehabilitációjáról, rekonstrukciójáról beszelünk, feltétlenül szükséges definiálni, mit is értünk lakótelep alatt. A szakirodalomban igen ritka a lényegre törő és pontos meghatározás. Tény, hogy a telepszerű építési forma már a XIX. században megjelent, hiszen már ekkor is építettek a spontán kialakult városszövettől elkülönülő, egységesebb lakónegyedeket. De ahhoz, hogy érdemben foglalkozhassunk a lakótelep építészeti és társadalmi problémáival, nem engedhetjük meg a fogalom ilyen mértékű kitágítását. Szerencsés kísérlet Csizmady Adrienne meghatározása. Nála minden 1949 és 1990 közt épült lakóegyüttes lakótelepnek számít, amely részben vagy egészben állami beruházás keretében jött létre, ezenkívül a környezetétől jól elkülöníthető (de nem kritérium, hogy önálló infrastrukturális kiszolgáló egységei legyenek). Ezenkívül Csizmady a lakásszámot is meghatározza: lakótelep, melyen legalább 500 lakás található. A legkisebb lakótelepek indokoltan külön kutatás tárgyát képezhetik. A definíció szerint Budapesten 115 épületegyüttes számít lakótelepnek. (Csizmady, 2003.) A szakirodalomban is sok helyütt találkozunk azzal, hogy a panel kifejezést a lakótelep (pontosabban az iparosított technológiával készült lakótelep) szinonimájaként használják. Ezt minősíthetjük pontatlanságnak vagy jóindulattal akár metonímiának is, hiszen a lakótelepeknek köztudottan csak egy része épült paneles technológiával. Hazánkban a lakótelep-építés ugyanakkor indult meg, mint Nyugat-Európában, viszont a paneles technológiát egy évtizeddel később vettük át, és egy évtizeddel tovább alkalmaztuk. A hatvanas évek közepéig ugyanis még hagyományos technikával épültek a lakótelepek, ami munkaerő-, időilletve költségtöbbletet jelentett. Ezért döntött úgy az állam, hogy megvásárolja a lakásépítés felgyorsítását ígérő vasbeton nagypaneles technológiát, melyet Európa szerte már a II. világháborút követő újjáépítések során alkalmaztak. Ez kevesebb élő-munka ráfordítással, téli szünetek nélkül, egyenletes lakástermelést tett lehetővé. Ugyanakkor a kor politikai értékrendjének is jobban megfelelt, hiszen uniformizált lakások létrehozását tette lehetővé. Amikor magyar építészek finnországi és szovjet tanulmányútjaikról hazatértek, beszámoltak a paneles építési mód előnyeiről és hátrányairól. Pozitívumként könyvelték el, hogy az elemek 7. oldal

8 tetszőlegesen állíthatóak össze, nagy variabilitással, ám a technológiában rejlő változatosság a lakásépítési költségek csökkentésének esett áldozatul. (Csizmady, 2003.) A 60-as évek közepétől, a vasbeton nagypaneles építési mód elterjedése után sem csak ezt a technológiát alkalmazzák, mindvégig vegyes technológia jellemzi az építőipart. A lemezvázas-nagypaneles technológián felül iparosított technológiának számít a blokkos, alagútzsalus és egyéb öntött vasbeton, illetve az előre gyártott vázszerkezetet alkalmazó építési mód. (Csermely, 2005.) Amikor a közbeszédben panelt emlegetünk, általában iparosított technológiával épült házakat értünk alatta, így célszerű az egyértelműség kedvéért ezen fogalom előnyben részesítése. A lakótelep-rehabilitáció kapcsán felmerülő problémák súlyát mutatja a lakótelepi lakások állományon belüli nagy aránya. Az országban összesen 509 ezer nagypaneles és 319 ezer egyéb iparosított technológiával épült lakás található, aminek összértéke 2500 milliárd forint. Ez az ingatlanvagyon kis töredékét leszámítva folyamatosan és gyorsuló ütemben romlik (Ujj Attila, 2002.) A fővárosi lakásállomány 23,4 %-a iparosított technológiával épült, ez az európai nagyvárosok közt is kimagasló értéknek számít. (Gauder-Soóki-Tóth-Valkó, 2003.) Lassú leromlás, rehabilitáció vagy bontás? A lehetőségeket tekintve Olaf Gibbins munkája alapján négy alapvető utat különíthetünk el az erkölcsi illetve funkcionális avulásnak indult lakótelepekkel kapcsolatban. 1. Az első, hogy nem teszünk semmit a lakótelepek rehabilitációjáért, és hagyjuk, hogy lassanként teljesen leamortizálódjanak. Így felgyorsul az állaguk romlása, a szociális erózió, és még a rendelkezésre álló népgazdasági tőke is megsemmisül. 2. A második lehetőség, a minimális beavatkozásra törekvő megoldás, mely során csak állagmegőrzés történik. Ezek a beavatkozások ugyan sokat jelentenek, de csak lassítják a pusztulást, mintegy kitolják időben az átfogó felújítást, és az ahhoz kapcsolódó ráfordításokat. 3. A harmadik út, a lakótelepek átfogó modernizációja, mely alatt átfogó építészeti, városfejlesztési, szociális, lakáspolitikai intézkedéseket értünk. Egy lépcsőzetesen integrált felújítási koncepció időt engedne a lakótelep városépítészeti integrációjához kapcsolódó intézkedések elvégzésére is, és lehetővé tenné a szociális-strukturális hibák kiküszöbölését. 4. A negyedik, legradikálisabb megoldás az emeletszám-csökkentés, a visszabontás, illetve a lebontás. (Gibbins, 1988.) A szakemberek kevés kivételtől eltekintve egyet értenek abban, hogy egy-egy egyedi esetet kivéve Magyarországon a lakótelepek lebontása nem járható út. Meg kell őrizni őket, hiszen négy évtized alatt a nemzeti össztermék nem elhanyagolható része épült be ezekbe a lakásokba. Persze, korlátokat szab, hogy az állam és lakosság is csak bizonyos feltételek között érdekelt a rehabilitációban. (Bethlenfaly, 2004.) Tagadhatatlanul sok bírálat éri a lakótelepeket. Sokak szerint uniformizált, ingerszegény lakókörnyezet, és a kezdetektől a rossz építészeti, épülettechnikai és gépészeti megoldások, szociális problémák jellemzik. De az is tény, hogy az építőipar elsősorban a felújításokban érdekelt. Ezenkívül még mindig megnevezhetőek a lakótelep előnyei is. Fontos szempont, hogy ezek a lakások megfizethetőek a pályakezdők, fiatal házasok, beosztott közalkalmazottak, vidékről a városba költözők számára is. (Bár sokak szerint ez addig lesz így, amíg nincsenek felújítva.) Többnyire kielégítő infrastruktúrával rendelkeznek, valamint statikailag megbízható épületek. (Bethlenfaly, 2004.) Ezen kívül már csak azért sem szabad lebontani őket, mivel hazánkban a vasbeton panelek újrahasznosítási lehetőségei korlátozottak, így nagy mennyiségű hulladékot nyernénk használható lakások helyett. (Horváth Sára Erzsébet, 2004.) Nem kérdéses, hogy a legideálisabb a lakótelepek komplex szemléletű rehabilitációja lenne. Égetően szükséges ugyanis a technikai-műszaki rekonstrukció, de nem elégséges, és nem is működik a jellegzetes (felépítésüktől kezdve gyűrűző) társadalmi problémák figyelembevétele nélkül. Ugyanis a leginkább rehabilitálásra szoruló, legrosszabb imázzsal bíró lakótelepek 8. oldal

9 tudják a legkisebb eséllyel felvállalni a házak rekonstrukciójának (részleges) költségeit. Magától értetődik, hogy egy komplex programnak figyelembe kell vennie a lakótelepek heterogenitását. Ezért is fontos a különféle státusú és állapotú lakótelepek mélyrehatóbb vizsgálata. Ezenkívül egyaránt elengedhetetlen a nemzetközi tapasztalatok, valamint a megvalósíthatóság és a rehabilitáció lehetséges hatásának vizsgálata A magyar panelállomány nemzetközi viszonylatban A lakótelepek helyzetének tárgyilagos megítélése érdekében érdemes a hazai panelállományt nemzetközi viszonylatban is megközelíteni. A külföldi példák segíthetik a magyarországi lakótelepek értékelését ez utóbbiak minőségét, természetét és helyzetét illetően. Tény, hogy a panel nem éppen hungarikum. Nyugat-Európában is számos lakótelep épült, azonban a Kelet-Közép-Európában található lakások állományon belüli aránya és a lakáspiacon játszott szerepe meghaladja a nyugateurópai szintet. Kérdés, hogy mely térségekhez érdemes viszonyítani a magyar állományt Közel-Kelet A Közel-Keleti térségben rengeteg lakóterületet gyártottak iparosított technológiával, például Jordániában vagy a szomszédos Izraelben. Az összehasonlítás ebben az esetben érdekes, ugyanakkor aránytalan, mivel mély történelmi különbségeket kell figyelembe venni. Izrael panelkultúráját a második világháborút követő bevándorlás teremtette meg, tehát a gyorsan és alacsony költségekből előállítható telepek a nagy számban érkező telepeseket voltak hivatottak elszállásolni. Szó szerint telepekről van szó. A térség éghajlata, valamint a térség több országának szembetűnő szegénysége nem bocsát rendelkezésünkre a hazai összehasonlításhoz közös mércét Franciaország Nyugat-Európa lakótelepei vegyes képet alkotnak. Franciaországban például a gyarmatosítást követő bevándorlás, tehát egy új társadalmi tényező megjelenése vezetett a lakótelepek felhúzásához. A rossz minőségű paneltömbök egy eleve reménytelen szegénységet próbáltak ügyetlenül felszámolni. A franciaországi panel-külvárosok ab ovo a szegénység, illetve a kirekesztés szinonimái. Miközben Magyarországon fejlődött, változott a lakótelepek szociális státusa, a francia külvárosok társadalmát inkább generációkban mérik. A lakótelepek rehabilitációjának problémája egymással ellentétes formákban fogalmazódik meg itthon és Franciaországban. Ott mindenekelőtt egy mély társadalmi, illetve integrációs problémáról van szó, és ezt a problémát csupán jelképezik a leamortizálódott paneltömbök. Ez utóbbiak csak egy részét alkotják egy összetett és válságszerű helyzetnek, amelyben szerepe van a társadalmi kohézióhiánynak, a kulturális és etnikai törésvonalaknak és a hamis nemzeti egységet leleplező urbanizációnak. Magyarországon a lakótelepek kérdése mindenekelőtt műszaki vonatkozásban merül fel, aminek megvannak a saját fogyatékosságai. Itthon a társadalmi tényezők fontossága sokáig fel sem merült és a panelállomány minőségi gondjai csupán az energiagazdaságosság és a szigetelés szempontjai szerint fogalmazódtak meg. Itthon pontosan azt kell felismerni, hogy a lakótelep nem egyszerűen a panel-egységek halmaza, hanem egy társadalomformáló közeg, ami szükségessé teszi a rehabilitáció lényegének kiterjesztését a lakosság igényei és szokásai szerint. 9. oldal

10 Németország Közelebbi és mérvadóbb példának bizonyulhat Berlin. A kilencvenes évek óta az egyesült német főváros nyugatias megoldásokat próbált találni a volt NDK panelbirodalmának felújítására. A probléma tehát nagyon is közel áll a hazai rehabilitációs törekvésekhez. Berlin keleti negyedeit részben felújították, ugyanakkor magas támogatások keretében arra ösztönözték egyes városrészek lakóit, hogy költözzenek modernebb sorházakba. Figyelemre méltó továbbá, hogy a német lakótelepeket előbb felújították, és csak utána engedték át magántulajdonba, miközben Magyarországon ma már sok piacképtelen, illetve alacsony reálértékű öröklakás rehabilitációját kell megoldani. A berlini tapasztalatok vegyesek, viszont tanulságosak. A lakótelepek komplex rehabilitációjára utalnak azon törekvések, amelyek a környezet gondozását és új városközpontok kialakítását kezdeményezték, ezáltal tulajdonképpen újrarajzolva egyes negyedek térképét. Ugyanakkor akad példa olyan félresikerült esetekre is, amikor szépen felújított telepek ürültek ki. Ilyenkor éppenséggel műszaki rehabilitáció motiválta az önkormányzatot, figyelmen kívül hagyva a lakosság igényeit és alkalmazkodását a merőben új urbánus környezethez. Berlin példája azt sugallja, hogy a lakossággal folytatott párbeszéd, illetve eszmecsere elengedhetetlen feltétele a lakótelepek rehabilitálásához, tehát újra lakhatóvá-tételéhez Volt szocialista országok heterogenitása A volt szocialista országokban, köztük Magyarországon a lakótelepek infrastruktúrája egy politikai-társadalmi esztétikának volt hivatott megfelelni, az ideologikus hatás azonban nem ugyanolyan mértékben érvényesült a különböző országokban, városokban. A magyar lakótelepek helyzete messze nem olyan rossz, mint más kelet-európai országokban: nem érvényesült olyan erősen a szélsőséges sztálini modell a város és lakásépítési politikában től, de leginkább 1968-as reformokat követően Magyarország egyfajta harmadik utat kezdett járni (az állam támogatta a magán- és szövetkezeti szektor részvételét, kvázi-piaci mechanizmusok). Tehát a magyar lakótelepek a szlovákiai vagy romániai állományhoz viszonyítva relatíve elfogadható életminőséget biztosítanak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hazai lakótelepek rendben vannak, csupán azt, hogy komolyak és reálisak az esélyek a panelállomány rehabilitációjára a külföldi példák és a hazai realitások figyelembevétele mellett. Más városoktól eltérően Budapest már rendelkezett egy urbánus infrastruktúrával, így a panelállomány kiépítése már létező városi adottságokhoz alkalmazkodott. Más a helyzet vidéken, illetve más fővárosokban, ahol a szocializmus előtt nem alakult ki komolyabb infrastruktúra, vagy esetleg le lett rombolva. Ezeken a helyeken más függvények szerint merül fel a városiasság kérdése, mint Budapesten, ahol egyes telepek elszigetelését csak hangsúlyozza a történelmi belváros. Ebből a szemszögből a lakótelepek helyzete inkább a párizsi külvárosokra emlékeztet, amelyek frusztrációit csak növeli a közeli és mégis idegen központ A FŐVÁROSI LAKÓTELEPEK HETEROGENITÁSA Bevezetés Figyelembe véve fizikai megjelenésüket, méretüket, építési technológiájukat, a lakótelepek különféle generációiról beszélhetünk, amelyek állapota és társadalmi környezete is jelentős eltéréseket mutat. A problémák is eltérő módon jelentkeznek e lakótelepi generációk esetében. A rehabilitáció során tehát szem előtt kell tartani az adott lakótelep történetét, jelenlegi népességének összetételét, vagyis a lakótelepek heterogenitását. Nem lehet egy olyan univerzális stratégiát kidolgozni, amely a főváros összes lakótelepe esetében sikerrel alkalmazható. Figyelembe kell venni a helyi jellegzetességeket, ami központilag kevésbé 10. oldal

11 irányítható beavatkozást igényel, valamint a lakótelepek státusát, ami könnyebben meghatározható. A státust meghatározó, egymással szoros kölcsönhatásban álló tényezők a városszerkezeti hely, az építészeti jelleg, a fizikai tényezők, valamint a népesség társadalmi összetétele és a lakótelep ingatlanpiacon elfoglalt helye A lakótelepi generációk Az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig folytak a lakótelep-építkezések a fővárosban, illetve néhány beruházás átnyúlt a kilencvenes évek elejére. Kijelenthetjük, hogy a lakóparkok sem megjelenésben, sem a megcélzott csoportok társadalmi összetételében nem jelentik a lakótelepi lakásforma továbbélését. Az 1950-es években jelentősen nőtt a főváros lakossága: a népesség beáramlásának elsősorban a mesterségesen fenntartott lakáshiány vetett gátat ekkor a lakáshiány társadalmi feszültség forrásává vált. Az ötvenes évek elején az építészet még a propaganda eszköze volt, de a szocreál normatív monumentalitásának szigora ben enyhült, 1956 pedig teljesen elsöpörte az archaizálást. Ekkoriban főleg kis alapterületű lakásokat építettek, mivel az építési programban előírtak teljesítése kisebb, de több lakás építésével gyorsabban volt realizálható. Ekkoriban jelenik meg a típustervezés, ami nagyban hozzájárult ezen lakótelepek építészeti színvonalának csökkenéséhez. A lakótelepek helyének kijelölésekor főleg politikai megfontolások kerültek előtérbe, a cél a városszerkezeten belüli egyenlőtlenségek csökkentése volt, valamint a külváros fejlesztésének demonstrálása, de alapvetően a gazdaságosság szempontjai érvényesültek (Csizmady, 2003.) A belső városrészben épült kis területű, (közművel ellátott) jobb lakásminőségű, magasabb státusú telepek, külön közintézmények nélkül, a hagyományos építészeti elveket követik, szervesen kapcsolódnak a város struktúrájába. A külső városrészekben, ellenben nagyobb telepek jönnek létre, ezek kisvárosias jellegű zárt egységek, saját kiszolgáló létesítményekkel, a városmagtól távol helyezkednek el. Az ötvenes években épült lakótelepekről elmondható, hogy emberi léptékűek, nem haladják meg a 3-4 szintet, valamint többségük jól illeszkedik a történetileg kialakult környezethez. A népességnövekedés az 1960-as években sem állt meg, és a lakótelepépítés is nagy lendülettel folytatódott. Az építési költségek optimalizálása érdekében, vagy a felsőbb szervek utasítására eltekintettek a rendezési tervben foglaltaktól, ennek következtében a közintézmények csak a lakótelep befejezése után, vagy egyáltalán nem épültek meg. Az évtized második felében megvásárolták a lakásépítés felgyorsítását ígérő paneltechnológiát. Ekkor kezdenek nagyobb telepeket építeni, melyeket önálló városrészekként terveztek meg. A házak sem megjelenésükkel, sem elhelyezkedésükkel nem illeszkedtek többé szervesen a város szerkezetébe, bár a későbbiekhez képest még mindig jobban érvényesülhettek a városrendezési koncepcióban előírtak. (Csizmady, 2003.) Megszűnt a belső udvarok, utcák létesítése, viszont növekedett a lakások komfortfokozata és felszereltsége, gyarapodott a távfűtéses lakások száma. Ekkoriban a budapesti társadalom magasan kvalifikált vezető beosztású és értelmiségi rétegei, többgyermekes fiatal családok a belső városrészekből főként ezekre az új lakótelepekre költöztek. Ez megváltozik, miután a kerületi tanácsok szereznek jogot a lakások elosztására, és szociális alapon utalják ki a lakások nagy hányadát. Az 1970-es években kezdődött meg az óriás, lakásos lakótelepek építése, az előállítási árak minimalizálása mellett. Több mint 70%-uk házgyári technológiával épült. A lakótelepek élesen kiugranak környezetükből, többek közt a megnövekedett emeletszám eredményeképpen. A lakóépületek gyakran egy főút mentén helyezkednek el, ahová a közintézmények összpontosulnak. Vannak olyan telepek, amelyeknek az építése három évtizedet is átfogott: ezekre a változatos kép jellemző szervetlen egységet alkotnak az egymás mellé helyezett különféle épülettípusok. Elterjedt a buldózeres városrekonstrukció, melynek keretében a belsőbb városrészek rosszabb állapotú századfordulós házait, még gyakrabban a peremkerületek családi házas övezeteit rombolták le, hogy a helyére lakótelepeket építsenek. (Csizmady, 2003.) Megfigyelhető, 11. oldal

12 hogy a lakótelep-építés egyre inkább kifelé tolódik, valamint a lakáskiutalási rendszer változása miatt fokozatosan csökken társadalmi státusuk. (Egedy, 2001.) Felmerül az a probléma is, hogy amellett hogy kétségbevonhatatlanul szükség van rá nem megfelelő ütemben zajlik az építőipar korszerűsítése, ugyanis túl rövid idő telik el a fejlesztési, illetve a kísérleti fázis és az új termék, struktúra ipari tömegtermelése, tömeges felhasználása között. A nyolcvanas évek közepén Nyugaton a lakótelep-építés hanyatlását, a rekonstrukció szükségességét veszik tudomásul a szakemberek, Közép-Kelet-Európában pedig az építkezések töretlen fellendülését láthatjuk. Magyarországon az 1980-as években megerősödik a magánlakás-építés. A házak még a hetvenes épek típustervei szerint épültek, de a kritikák miatt emberközelibbé próbálták tenni őket. Sátortetőt alkalmaztak, igyekeztek nem centralizáltan építkezni: házak közt intimebb teresedéseket hagyni, több, kisebb parkot létesíteni, igényesebb lakókörnyezetet kialakítani. Ezek a lakótelepek jellemzően magasabb presztízzsel bírnak, mint elődeik persze találhatunk néhány kivételt. Az is jellemző volt, hogy a már meglevő lakótelepeket újabb házakkal egészítették ki A lakótelepek státusa az építési év tükrében Összességében elmondható, hogy a lakótelepekre a közepes státus jellemző, mivel sohasem koncentráltak extrém alacsony státusú népességet, és sohasem voltak a legmagasabb státusúak lakóhelyei sem. (Csizmady, 2003.) De természetesen vannak különbségek az egyes lakótelepek közt. A státuskülönbségeknek megfigyelhetőek szabályosságai, de másodlagos érzelmi tényezők, aktuális trendek is közrejátszanak. A nagyobb lakótelepek társadalmi státusa általában alacsonyabb, a kifejezetten szegények által magasabb arányban benépesített lakótelepek azonban nem kizárólag ezek közül kerülnek ki. Vagyis a méret önmagában nem automatikusan és nem egyértelműen függ össze az elszegényedés kockázatával. A lakótelepek felső 13 tagja a diplomás arányt tekintve fővárosi viszonylatban is magas státusúnak számít, ezek többségben kicsi vagy közepes budai lakótelepek. Az is elmondható viszont, hogy az alacsonyabb státusú telepeken nagyobb az alacsony státusú népesség koncentrációja, mint a főváros egyéb körzeteiben (belsőbb kerületek ipari körzetei, Dél-Pest) (Csizmady, 2003.) A lakótelepek megépítés-kori státusa meghatározólag hatott a lakótelepek további pályafutására. Az első kiutaláskor rossz hírűvé vált lakótelepek státusát a későbbiekben a népesség cserélődése sem tudta megváltoztatni. Az 1970-es évekig elsősorban magas és közepes státusú rétegek költöztek lakótelepre, s ezek általában meg is őrzik státusukat. Az ötvenes években, és a hatvanas évek elején épült lakótelepek kedvező helyzetét a tradicionális építési technológiával, emberi léptékükkel, kedvező fekvésükkel magyarázhatjuk. A 70-es évektől szignifikánsan az alacsonyabb rétegek kaptak lakótelepi lakást, ekkor alakultak ki jelentős státuskülönbségek az egyes lakótelepek közt. Ekkor kezdődött az eltérő státusú telepek eltávolodása, illetve az egyes lakótelepek társadalmának megmerevedése. Persze, korábban is voltak alacsonyabb, és később is épültek magasabb státusú telepek. Elmondható, hogy a jobb helyen levő lakótelepeken inkább a magasabb státusú népesség kapott lakást és itt volt jellemző a szövetkezeti lakások megjelenése is míg a város külső részein (pl. Csepelen) épült lakótelepeken a szocialista lakáspolitika meghirdetett elveiben megcélzott (alacsony státusú) rétegek kaptak nagyobb arányban lakást. (Csizmady, 2003.) A nyolcvanas években épült lakótelepeket két csoportra oszthatjuk: vannak, melyek kedvezőtlenül illeszkednek a főváros szerkezetébe (Káposztásmegyer, Havanna), valamint létesültek kisebb lakótelepek is, melyek méretüknél fogva jobban illeszkednek a városszövetbe, és jóval nagyobb arányban tartalmaznak személyi tulajdonú lakásokat. 12. oldal

A fővárosi lakótelepek átalakuló társadalma

A fővárosi lakótelepek átalakuló társadalma A fővárosi lakótelepek átalakuló társadalma Sokan tekintenek úgy a lakótelepekre, mint a szocialista időszak termékeire, pedig lakótelepek politikai és gazdasági rendszertől függetlenül a világ minden

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 kutatás célja: - a magyar szociális lakásépítés kezdetének és kialakulásának bemutatása, ezáltal jobban megismerni

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Új építésű lakó ingatlanok piacának tendenciái, ezek hatása a fapiacra. Moskovits Pál Otthon Centrum Project Consulting Kft.

Új építésű lakó ingatlanok piacának tendenciái, ezek hatása a fapiacra. Moskovits Pál Otthon Centrum Project Consulting Kft. Új építésű lakó ingatlanok piacának tendenciái, ezek hatása a fapiacra Moskovits Pál Otthon Centrum Project Consulting Kft. Rövid piacfejlődési visszatekintés 1. 90-es évek első fele: - szuburbanizáció

Részletesebben

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV az alacsony energiaigényű lakóépületekre vonatkozó követelményrendszer Megjelent: Budapest, 2014 Szerző:

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Energiahatékonyság Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Csider László fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Lakásügyi Fıosztály Tapolca, 2009. június 3. A magyarországi lakásállomány

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Mai magyar társadalom

Mai magyar társadalom Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS A ZEUdÚLT ÉVI1ZED ÁTALAKULÁSI FOLYAMATAlNAK zöméhez hasonlóan az iskolán kivüli képzésben végbement jelentő~ vál~oz.:~sok sem kapcs?lhat?k, egyes év: számokhoz, vagy egy-egy

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket!

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! Van megoldás! Jövőkép: 400 éves lakások Magyarországon? 2012-ben 10 560 lakás épült hazánkban. Ez az elmúlt 90 év legalacsonyabb lakásépítési száma.

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Az egészségügyi intézmények speciális létesítménygazdálkodási szempontjai, a szolgáltatások kiszervezhetősége az. Dr.

Az egészségügyi intézmények speciális létesítménygazdálkodási szempontjai, a szolgáltatások kiszervezhetősége az. Dr. Az egészségügyi intézmények speciális létesítménygazdálkodási szempontjai, a szolgáltatások kiszervezhetősége az egészségügyben Dr. Szentes Tamás főigazgató-helyettes 2015.06.03. Egészségügyi intézmények

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető BUSH zárókonferencia 2013 NÉeS elkészítésének folyamata 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel A lakások 15,9%-ában van kiépítve a helyi körülmények között nagyobb energiatakarékosságot biztosító cirkófûtés. A lakások több mint felében gázkonvektorral történik a fûtés, illetve elég magas arányt

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben