Hova fordulhatunk a panaszunkkal, és van-e esélyünk ezt a határozatot hatályon kívül helyeztetni?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hova fordulhatunk a panaszunkkal, és van-e esélyünk ezt a határozatot hatályon kívül helyeztetni?"

Átírás

1 3 napon belül Számomra a mai napig érthetetlen dolog játszódott le társasházunkban (50,06 százalékban önkormányzati tulajdonban van) én a közgyűlés 66% tulajdoni hányad igen, 0% nem,,3% tartózkodás, nincs jelen 26,% szavazati aránnyal úgy döntött, hogy napjával felmenti a jelenlegi közös képviseletet, vagyis az önkormányzat megbízottját án kapunk egy aznapi dátummal ellátott meghívót re, rendkívüli közgyűlésre, melyen az újonnan megválasztott közös képviselő felmentését kéri az önkormányzat mint 50,06 százalék tulajdonos, és javaslatot tesz, hogy az előző cég legyen a közös képviselő. Az önkormányzati tulajdon képviselője elsőként szavazott az önkormányzat saját cégére! így eldöntötte a szavazást. Hova fordulhatunk a panaszunkkal, és van-e esélyünk ezt a határozatot hatályon kívül helyeztetni? A leírtak szerint a március 31-én tartott közgyűlésen hozott határozatok a bíróság előtt megtámadhatók az alábbi indokok alapján: 1.: Rendkívüli közgyűlést amelyben nem tartják be a 8 napot csak olyan esetekben lehet összehívni, ha valamilyen rendkívüli ok áll fenn: pl. ledőlt a kémény, elzárták a gázszolgáltatást hátralék miatt stb. Az nem lehet rendkívüli ok, hogy a volt és leváltott közös képviselő meggondolja magát és továbbra is közös képviselő akar lenni! 2.: A rendkívüli közgyűlés napirendjét nem írta meg, de ha azon szerepelt a közös képviselő választás, akkor biztosan nem lehetett volna 3 napos határidővel kitűzni a közgyűlést, mert így elzárták Önöket a felkészüléstől. 3.: A március -én megválasztott közös képviselő milyen szerepet töltött be az átmeneti időszakban? A bírósághoz bármelyik tulajdonos 60 napon belül keresetet nyújthat be és kérheti, hogy a március 31-én tartott közgyűlésen hozott határozatokat a bíróság helyezze hatályon kívül. Egyúttal kérni kell azt is, hogy a bíróság előzetes döntéssel függessze fel ezeknek a határozatoknak a végrehajtását. ALÁÍRATLAN JEGYZŐKÖNYV A közös képviselet nem tartotta meg a május 26-i közgyűlés 3 fennmaradó napirendi pontjával összehívott június 9-i közgyűlést. A közgyűlés elmaradását azzal indokolta a közgyűlés megkezdése előtt, hogy ha a hitelesítők nem írják alá a 26-i közgyűlés jegyzőkönyvét, úgy ő nem tartja meg a fennmaradt pontokat tárgyalandó közgyűlést. A hitelesítést azért nem teljesíthettük az adott percben, mert nem adott lehetőséget a jegyzőkönyvben foglaltak átolvasására, hogy a korábban leírt jogos kifogásaink orvoslásra kerültek-e. Előzmények: 3 napirendi pont maradt fenn a 1 órakor kezdődő másnap 01 óra 15-ig tartó közgyűlésen, a jegyzőkönyvet 8 nap múlva, jelenléti ív nélkül kapták meg a hitelesítők, átolvasás után személyesen bementünk az irodavezetőhöz, jeleztük, hogy mi minden nem felel meg a valóságnak, legfőbb észrevételünk az volt, hogy nem tudtunk meggyőződni a meghatalmazásokról, hogy azok valósak-e, a meghatalmazásokat csak részben láthattuk, mert az aláírásokat és a tanúkat letakarta, mondván, azt nem mutathatja meg, ezek után megígérte, hogy az általunk jelzett gondokat kijavítja, ám ez a június 9-i közgyűlésig nem valósult meg. A fentieket jogtalannak tartjuk. Milyen jogszabályok vonatkoznak-e fent említett gondokra? A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére csak a tulajdonosok jogosultak. Ha a megválasztott hitelesítő nem tudja aláírni a jegyzőkönyvet, akkor írásban rögzítenie kell az okot, és kérni kell, hogy a jegyzőkönyv kötelező mellékleteként csatolják hozzá. A kifogások között kell feltüntetni minden olyan eljárási vagy egyéb érdemi kifogást, amely miatt törvénytelennek tartja a jegyzőkönyvben foglaltakat. K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G 1

2 BETEKINTÉS A HATÁROZATOK KÖNYVÉBE A társasházi törvényben ez áll: 44. (2) A Közgyűlési Határozatok Könyve... a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza: a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak... nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát. Véleményem szerint a b) pont nyelvileg úgy értelmezendő, hogy a határozatok könyvének az alábbiakat kell tartalmaznia: a határozatok szó szerinti szövegét, a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak nevét (listáját), a leadott szavazatok igen-nem-tartózkodott szerinti bontását (nem pedig: a szavazatok név és igen-nem-tartózkodott szerinti bontását). Lehet persze más értelmezés is, főleg, ha a törvény készítői nem tudták pontosan megfogalmazni, amit akartak. Van-e olyan mérvadó jogértelmezés, amely a társasházi törvénynél egyértelműbben mondja meg, hogy mit és hogyan kell tartalmaznia a határozatok könyvének? Ha nincs, mi a helyes értelmezés és a helyes gyakorlat? Mindez azért merült fel kérdésként, mert ahogy mindenütt nálunk is van egy követelőző tulajdonostárs, aki mindenbe szeretne beletekinteni, legfőképp abba, hogy a közgyűlésen ki hogyan szavazott. Egyáltalán mibe tekinthetnek bele a tulajdonosok a közös képviseletnél, mit kell nekik megmutatni és mit nem, miről kérhetnek másolatot és miről nem, és kérhetik-e az iratokat beszkennelve és ben elküldve, kényelmesen, az otthoni foteljükben ülve? A határozatok könyve tulajdonképpen a közgyűlési jegyzőkönyvek gyűjteménye azzal a többlettel, hogy külön lapon meg kell jelölni az egyes határozatok végrehajtásának módját és határidejét, a teljesítést és arról is számot kell adni, hogy miért nem sikerült a határozatot végrehajtani (akadályok felsorolása). A tulajdonosok jogai közé tartozik, hogy a tulajdonukkal kapcsolatos információt megszerezhetik, azzal a korláttal, hogy személyiségi jogokat az adatgyűjtés nem sérthet. A társasházi törvény a társasház gazdálkodásának ellenőrzésével a számvizsgáló bizottságot hatalmazza fel, tehát ilyen kérdésekben elsősorban nekik van lehetőségük az adatok összegyűjtésére. Ha azonban egy-egy témakörben a tulajdonost érdekli az elszámolás, vagy a szerződés, akkor abba betekinthet, de az iratokat nem viheti el. A szkennelés és másolás az iratokból már nem ingyenes, annak költségeit a tulajdonosnak külön meg kell fizetnie. (Erről érdemes az SZMSZ-ben rendelkezni és a költséget is a közgyűlésen megállapítani, hiszen nem csak a papír és festék költségét kell ilyenkor számba venni, hanem az azzal kapcsolatos munkaidőt is!) A betekintésre korlátot nem tudok példaként említeni, esetleg olyan eset előfordulhat, hogy valamelyik tulajdonos helyett egy egyház vagy egy másik személy utalja a közös költséget, az már személyiségi jogot sérthet. Egyéb, a társasház működésével kapcsolatos költségek azonban nem tekinthető olyan adatnak, amelynek megtagadására jogszerűen lehetőség lenne. ÉRTESÍTÉS ELMARADÁSA A közös képviselő sem személyesen, sem telefonon, sem levélben nem értesített, és úgy tartott közgyűlést. Szerettem volna ott lenni, mert lett volna kérdésem, de nem küldött értesítést. Mi a teendőm? A közös képviselőnek kötelessége az összes tulajdonost értesíteni a közgyűlés időpontjáról. Feltehetően az Ön címe rendelkezésre áll a közös képviselőnél. Ha igen, akkor Ön megtámadhatja a hozott közgyűlési határozatokat arra az okra hivatkozással, hogy a közös képviselő elmulasztotta az Ön meghívását a közgyűlésre. (A per azonban csak akkor lesz eredményes, ha valóban nem kapta meg a meghívót és ezt a tényt bizonyítani tudja Ön, illetve a közös képviselő nem tudja bizonyítani a meghívó elküldését.) G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

3 Érvényes-e a közgyűlés és határozatai? Egy társasház november 19-én közgyűlést tartott, ami határozatképtelen volt, és nem volt meghirdetve megismételt időpont. A határozatképtelenség megállapítása után a jegyzőkönyv-vezető az elhangzottakat jegyzőkönyvezte, de határozatot természetesen nem hozott a közgyűlés. A napirendi pontok között szerepelt a közös képviselő váltás. Jelen volt 4 jelölt, valamint a régi közös képviselő, aki tájékoztatta a megjelenteket, hogy december 31-ei hatállyal lemond a tisztségéről, ez belekerült a jegyzőkönyvbe. Mivel nem volt jelen elég tulajdonos, és megismételt időpont egyáltalán nem volt meghirdetve, a megjelentek köztük a régi közös képviselő (tulajdonos) és több mint 1/10-nyi tulajdonos, valamint a meghívott 4 jelölt jegyzőkönyvezték, hogy december 10. napján ismét közgyűlést tartanak (napirendi pontok fel lettek sorolva). Ez mind jegyzőkönyvbe került, és két hitelesítő aláírta. A régi képviselő kitette a faliújságra a meghívót, amit azonban pár nappal később leszedett, és arra hivatkozva, hogy pár tulajdonos jelezte, hogy nem ér rá, egy tájékoztató levélben (nem meghívó!) későbbi időpontra helyezte át a közgyűlést. A november 19-én elhangzottak és jegyzőkönyvezettek alapján december 10.-én ennek ellenére volt közgyűlés (megismételt 15 perc múlva, most meg volt hirdetve), amin a 4-ből 3 jelölt részt is vett, és 1/3 tulajdonos is ott volt. A tulajdonosok és a jelöltek is azt állapították meg, hogy szabályos a közgyűlés megtartása. (Jelenléti ív, jegyzőkönyv, meghívó alátámasztja ezt.) Én lettem megválasztva közös képviselőnek hatállyal, és a régi közös képviselő megbízatása ig tart, ezek a jegyzőkönyvben rögzítve lettek határozat formájában (több napirendi pontban is született döntés). Jelen helyzet az, hogy a régi képviselő mivel nem volt jelen nem hajlandó tudomásul venni a határozatban foglaltakat. Írásban tájékoztatva lett határozat útján és általam írt levél útján is (melyeket át is vett személyesen), hogy megbízatása én megszűnik, és miket, mikor adjon át utódjának. December 1-én (ez az új időpont szerinte) 6 ember előtt elmondta de jegyzőkönyv nem készült!, hogy korábban ő nem mondott le, és bíróságon megtámadja a 10-ei határozatokat. (A 10-ei időpont kitűzésekor ő is jelen volt!) Én elláthatom-e a tisztségemet január 1-től? Mit tegyek, ha nem ad át semmit, és gátolja a nyitást? Az, hogy ő később tartott közgyűlést (nem volt meghívó) szabályos volt-e? A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény a feltett kérdésekre az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. 1.) 28. (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:.. d) a közös képviselőnek vagy az intéző bizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról; 2.) 34. (1) A meghívónak tartalmaznia kell: a) a közgyűlés időpontját és helyét; b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet; c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. 3.) 39. (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét; b) azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt napirendek összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. (2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti. A fentieknek megfelelően összehívott közgyűlésen lehet a közös képviselőt felmenteni és új közös képviselőt választani. Erről természetesen jegyzőkönyvet is kell készíteni, és a határozatokról a tulajdonosokat 8 napon belül értesíteni kell. Ha ez megtörtént az Ön megválasztása során, akkor nyugodtan megkezdheti a működését január 1-től, és eljárhat a társasház bankjánál, a szolgáltatóknál a változás bejegyeztetése érdekében. A közgyűlési határozat megtámadására a társasházi törvény csak a tulajdonosoknak biztosít lehetőséget, így a volt közös képviselő is csak akkor támadhatja meg a december 10-i határozatokat, ha abban a társasházban tulajdonos. Az iratok átadását a törvény 30 napos határidőben állapítja meg, vagyis a leírtak szerint január 31-ig kell átadnia az iratokat. Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor tértivevényes ajánlott levélben fel kell szólítani a teljesítésre, és közölni kell, hogy a bankszámla kivonatok és számlák másolatának beszerzési költségét rá fogják terhelni, ha nem teljesíti az átadási kötelezettségét. A leírtak szerint a volt közös képviselő december 1-ei közgyűlése nem volt érvényes, mert nem küldött ki meghívókat, és nem készített róla jegyzőkönyvet. K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G 3

4 ÉRVÉNYTELENÍTÉS FORMAI HIBA MIATT A társasház nem jogi személy. De akkor hogyan viszonyul a szervezeti- működési szabályzat a Ptk.-hoz? Illetve mi a teendő olyan esetben, amikor a bíróság érvényteleníti a közgyűlési határozatot alaki-formai hiba miatt, mert a határozat szövege és a szavazati arányok nem a jegyzőkönyv folyamatos szövegében szerepelnek, hanem mellékletként? A társasház működésére a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény meghatározza azt is, hogy milyen témakörökben lehet a szervezeti- működési szabályzatban egyedi eljárási módot, elszámolást vagy rendelkezést rögzíteni. A társasházi törvény 4/A. -a szerint a társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a társasházi törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni, vagyis csak azokban a kérdésekben lehet a Ptk. szabályait figyelembe venni, amelyeket a társasházi törvény nem szabályoz. A társasházi törvény 39. -a pontosan rögzíti, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvet hogyan kell elkészíteni, és a határozatokat milyen módon kell rögzíteni. Ha ennek nem felelt meg az Önök jegyzőkönyve, akkor a bíróság jogosan helyezte hatályon kívül a hozott határozatot. HANGFELVÉTEL MEGŐRZÉSE Köteles-e a közös képviselő a közgyűlésen készült hangfelvételt megőrizni? Amennyiben az írásos jegyzőkönyvből a közös képviselő működésére vonatkozó részek (ő volt a jegyzőkönyv-vezető) kihagyásra kerültek, milyen módon használható fel a saját célra készített hangfelvétel? (A közgyűlés nem zártkörű, a levezető elnök nem tulajdonos.) Amennyiben a közgyűlésen a tulajdonosok elfogadták a hangfelvétel készítését, úgy azt követően sem lehet a hangfelvételt úgy kezelni, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen. Ha a közgyűlési jegyzőkönyv elkészült és azt minden érintett aláírta (közös képviselő, levezető elnök, hitelesítő tulajdonosok ), akkor a közgyűlés időpontjától maximum 90 napig őrizhető meg, mivel a perindítást 60 napon belül meg kell indítani és a peres eljárásban még szükség lehet a hangfelvétel felhasználására. Haszonélvező jogai Társasházunkban lakó haszonélvező (gyermeke a tulajdonos, aki több éve külföldön dolgozik, esetenként jön haza) meghatalmazással (nem állandó) vesz részt a közgyűlésen, hozzászól és szavaz. Mint haszonélvező, tehet-e javaslatot a napirendi pontokra (írásban a közgyűlési meghívó kiadása előtt /pl.: napirendi pont: Gondnok /)? Küldött egy ajánlott levelet, melyben ez is szerepel, de nem hajlandó bővebben kifejteni, hogy mi minden tartozik e kérdéskör alá. Így nem tudok kellően felkészülni. Ha az EGYÉB napirendi pontban felolvasom a levelét, akkor a jelenlévők megszavazhatják, hogy a következő közgyűlésen napirendi pontként szerepeljen? De akkor is bővebben ki kell fejtenie a kéréseit, javaslatát? Egyáltalán van ilyen joga, hogy napirendi kérdéseket vetessen fel a közgyűlési meghívóban? A társasház ügyeinek intézésére a társasházakról szóló törvény minden rendelkezésével kizárólag a tulajdonosokat jogosítja fel. A haszonélvező csak a tulajdonos meghatalmazásával vehet részt a közgyűléseken és szavazhat. Amennyiben ún. általános meghatalmazással rendelkezik a meghatalmazott, úgy vélelmezni kell, hogy a tulajdonos arra is feljogosította, hogy a közgyűlés napirendjére javaslatot tegyen. A napirendi javaslat azonban csak akkor vehető figyelembe, ha megállapítható, hogy milyen döntési lehetőségek vannak az adott ügyben. A jelzett Gondnok kitétel nem elegendő, mert a megjelöléshez nem társítható semmilyen döntési lehetőség, így nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. A közgyűlésen felvetődő, de napirenden nem szerepelő kérdésekről lehet tárgyalni a közgyűlésen, és a jegyzőkönyvbe is rögzíteni lehet olyan cím alatt, hogy Napirenden kívül felmerült kérdések:, azonban ezekben az ügyekben közgyűlési határozatot hozni nem lehet. G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

5 HATÁROZAT MEGTÁMADÁSÁNAK MÓDJA közgyűlés Az a lakó, aki a szavazás végeredményét megkérdőjelezi, fordulhat-e bírósághoz, és csak a maga nevében vagy a társasház nevében? Ha a lakók nevében fordul a bírósághoz, a lakók hány százalékának a beleegyezése kell? Ha valamelyik tulajdonos nem ért egyet a többség által hozott határozattal, akkor egyénileg fordulhat csak a bírósághoz, hiszen ő lesz a felperes, míg a társasház (képviseli a közös képviselő) lesz az alperes, így kizárt, hogy valaki a társasház nevében indítson pert a társasházzal szemben. HATÁROZAT MEGTÁMADHATÓSÁGA Milyen esetben támadható meg a közgyűlési határozat? A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény a következőképpen határozza meg: 42. (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti- működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. (2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. (3) E rendelkezéseit a közös képviselőnek vagy az intéző bizottság elnökének a 31. szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell. HATÁROZATKÉPESSÉG ELDÖNTÉSE A közgyűlés kiírása a közös képviselő feladata, tehát a közgyűlés megnyitása során neki van lehetősége a közgyűlés határozatképességének megállapítására, de a meghatalmazások ellenőrzésére, és a jelenlévők összeszámolására bármelyik tulajdonostárs is vállalkozhat. A per megindításához nincs előírva százalék, egyetlen tulajdonos is jogosult a pert megindítani. A jogszabályba, vagy az SZMSZ rendelkezéseibe ütköző közgyűlési határozat könnyen felismerhető, míg a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme csak az adott döntés teljes körű ismerete esetén fogalmazható meg konkrétabban. A bírói gyakorlat sok esetben nem az érdemi döntést vizsgálja meg, hanem a törvényben rögzített eljárási szabályok betartását. Ha ott valamilyen hiba történt pl. nem hívták meg a tulajdonost írásban a közgyűlésre stb. akkor is hatályon kívül helyezik a közgyűlési határozatot, ha az egyébként nem lenne sem törvénysértő, sem jogszabályba ütköző, illetve nem sérti a kisebbség jogos érdekét. Azzal is számolni kell, hogy amennyiben a bíróság egy közgyűlési határozatot hatályon kívül helyez, akkor annak a döntésnek nincs meg a jogalapja, így újból napirendre kell tűzni és ismételten szavazni kell róla. A tulajdonosok kezdeményezésére, de akár a közös képviselő által kiírt közgyűlésen ki jogosult a határozatképesség megállapítására? (Mivel ekkor még nincs jegyzőkönyv-vezető, levezető elnök stb. megválasztva.) Ha a közös képviselő nem hívja össze a közgyűlést, akkor az SZB-nek kell ezeket a feladatokat elvégezni, illetve ha ő sem tesz ennek eleget, akkor a kezdeményező tulajdonostársak hívják össze a közgyűlést, ők gondoskodnak a közgyűlés lebonyolításáról is. K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G 5

6 közgyűlés ÍRÁSBELI SZAVAZÁS BEREKESZTETT KÖZGYŰLÉS UTÁN Egy társasházi közgyűlés (nem megismételt) tulajdonosi jelenléte 50% alá csökken, berekesztjük a közgyűlést. A fennmaradó napirendi pontban lehet-e írásbeli szavazást kezdeményezni (írásbeli szavazás keretében dönteni) vagy csak megismételt közgyűlésen lehet a fennmaradó napirendi pontokban dönteni? Ha a közgyűlés meghívójában fel volt tüntetve, hogy a határozatképtelen közgyűlés esetén a megismételt közgyűlést 30 perccel később, de ugyanazon a napon tartanák meg, akkor ilyen esetben be kell rekeszteni a közgyűlést, és meg kell nyitni, mint megismételt közgyűlés, így folytatni lehet a napirendi pontok megtárgyalását, illetve a szavazást. Írásbeli szavazás kezdő dátuma Ha ez nem történt meg, akkor a közgyűlési meghívóban megjelölt megismételt közgyűlést kell megtartani, illetve a közgyűlés berekesztése előtt a jelenlévők szavazhatnak arról, hogy a fennmaradó kérdésekben írásos szavazás legyen. Erre vonatkozóan a társasházi törvény nem tartalmaz rendelkezéseket. Társasházunk SZMSZ-ét írásbeli szavazás útján módosították. A szavazati arányokról, az SZMSZ módosított változatáról írásbeli tájékoztatást nem kaptam, szóbeszéd útján értesültem az új SZMSZ elfogadásáról. A határozatot bíróságon megtámadtam, de a keresetemet azzal az indokkal elutasították, hogy letelt a 60 nap. Közgyűlés esetén egyértelmű, hogy mikortól kell számítani a megtámadási időt, de írásbeli szavazás esetén különösen akkor, ha a határozatról értesítést sem kapok! mikortól kell számítani a 60 napot? A társasház SZMSZ-ének kell tartalmaznia az írásbeli szavazás részletes szabályait. Minden esetben a szavazólapon fel kell tüntetni a leadás határidejét, és ha nem volt meghatározva az összesítés időpontja, akkor a leadási határidőt követő 8. napon legkésőbb el kell készíteni a jegyzőkönyvet a szavazási adatokról. Ennek alapján kiszámítható, hogy a jegyzőkönyv elkészítésének napján indul a 60 napos határidő. A társasházi törvény 40. (3) bekezdése szerint az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő írásban köteles közölni a tulajdonostársakkal, és ha ezt nem tette meg, akkor erre hivatkozással meg lehet fellebbezni az elutasítást. JEGYZŐKÖNYV BEN Társasházunk SZMSZ előírása szerint a közgyűlés határozatairól 8 napon belül írásban kell értesíteni a tulajdonosokat. elfogadható-e írásbeli értesítésnek, ha visszaigazolja a rendszer a kézbesítést? A jelenlegi bírói gyakorlat még nem fogadja el érvényesnek az ben történő meghívást és jegyzőkönyv-küldést, mert erre vonatkozóan már született olyan bírói döntés, hogy a közgyűlésen hozott határozatokat hatályon kívül helyezték az ben történő meghívás miatt. Ha mégis szeretnék ezt a megoldást, akkor mindenképpen szükséges a szervezeti- működési szabályzatba beépíteni a közgyűlés működésével kapcsolatos fejezetbe és természetesen itt kell rögzíteni azt is, hogy a hozott határozatokról milyen módon kell értesíteni a tulajdonosokat. JEGYZŐKÖNYV-VEZETŐ FELELŐSSÉGE Van-e felelőssége akkor a jegyzőkönyv-vezetőnek, ha nem állapítják meg a szavazás előtt a határozatképességet? Rendelkezési joga nyilván csak a levezető elnöknek van, viszont ha a jegyzőkönyv-vezető észleli, hogy nem állapították meg a szavazás előtt a határozatképességet, akkor szerintem neki figyelmeztetnie kell a levezető elnököt. Miután erről a törvény nem rendelkezik, így egy esetleges per során a bíró saját döntése és elképzelése alapján fog erről a kérdésről állást foglalni. Az én véleményem, hogy a jegyzőkönyv-vezetőnek semmilyen jogköre nincs, az a feladata, hogy a közgyűlésen történteket hitelesen jegyzetelje. Ez nem jelent szó szerinti jegyzőkönyvet, csak tényszerű leírást. G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

7 JEGYZŐKÖNYV-VEZETŐ KÖTELESSÉGEI Társasházunk megtartotta az éves beszámoló közgyűlését, melyen én voltam a jegyzőkönyv-vezető. A közös képviseletnek átadtam a jegyzőkönyvet, melyet átvettek. Észrevételeztem néhány dolgot írásban: 1. A megjelent tulajdoni hányad 2041/10000 volt, de egyetlen egy szavazásnál sem jött ki ez a szám hol kevesebb, hol több lett. 2. A közös költségnél is hiba csúszott be a közös képviselő részéről, ugyanis a közgyűlés alacsonyabb összeget szavazott meg 3. Az egyik napirendi pontról ( A évi költségvetés beterjesztése, megvitatása és döntés a költségek mértékéről ) egyetlen szó sem hangzott el, csak a közös költség emelésének mértékéről volt szó. Ezt is észrevételeztem a jegyzőkönyvben. Felkeresett a közös képviselet részéről egy fiatalember, hogy beszéljük meg a felvetett észrevételeimet, melyeket nem vitattak. A jegyzőkönyv hat oldalra sikeredett, elég sok volt a hozzászólás, ezért azt kérték, hogy költségkímélés miatt rövidítsem le. Számomra már ez is kivonatos volt, így sem írtam le sok dolgot. Kérték továbbá, hogy külön írjak határozati jegyzőkönyvet, mert ezt akarják lefénymásolni és postázni a tulajdonosoknak. Közöltem, hogy ha alig írok valamit a jegyzőkönyvbe, akkor a távolmaradt tulajdonosok egyáltalán nem tudják, hogy miről szólt a közgyűlés. A válasz az volt, hogy: miért nem jöttek el, ez az ő bajuk. Mivel észrevettem a hibákat, most már belemennének abba, hogy a közös költség emelésének mértéke a ténylegesen megszavazott legyen, ehhez viszont nekem meg kellene változtatnom a jegyzőkönyvet. Én viszont nem szeretnék hazudni, és olyat írni, ami nem hangzott el a közgyűlésen, ráadásul a két hitelesítő már aláírta azt a jegyzőkönyvet, amit a közös képviselet részére átadtam. Mit tanácsol? Mondjam meg, hogy annyi a hiba, hogy legyen egy megismételt közgyűlés, vagy jogszerű-e az, hogy megmásítsuk a jegyzőkönyvet? Az én ismereteim szerint a jegyzőkönyv-vezetőnek azt kell leírnia, amit a közgyűlésen történt. Ön ennek eleget tett, és írt egy jegyzőkönyvet arról, amit ott hallott, sőt a napirendi pontok és a döntések közötti eltérésre is felhívta a figyelmet. A közgyűlésre a meghívóban napirendeket kell meghatározni, arra vonatkozóan döntést szeretne a közös képviselet. Ha a közgyűlésen azt a tulajdonosok nem tartják fontosnak, illetve a levezető elnök nem irányítja a napirendi pontban foglaltakra a döntést (szavazást), az nem a jegyzőkönyvvezető hibája, és nem is a dolga, hogy emiatt a jegyzőkönyv elkészítését megtagadja. A közgyűlés elsősorban a levezető elnök kezében van, neki kell a témákra vonatkozóan irányítani a felszólalásokat, és természetesen a napirendre vonatkozó döntést is. Erre figyelemmel a jegyzőkönyv-vezetőnek nincs kötelezettsége az ún. igazságosság kérdésében állást foglalni, hanem a közgyűlésen a tulajdonosok által hozott döntéseket és felszólalásokat rövidítve, de érthetően megfogalmazni. A jegyzőkönyv hosszabb változatában kell a részletes anyagot elkészíteni, míg a tulajdonosokat csak a közgyűlésen hozott határozatokról kell általában értesíteni. Nincs akadálya annak, hogy egy hosszabb és részletesebb jegyzőkönyvből ún. kivonatot készítsen a jegyzőkönyv-vezető, amelyet a tulajdonosoknak meg kell küldeni a társasházi törvény szerint. Ha valakit ennél több dolog is érdekel, annak lehetősége van a másolási költség megfizetése mellett a jegyzőkönyvről másolatot kérni. JELENLÉTI ÍV KIADÁSA A társasház leváltott közös képviselője több mint másfél éve támadja különböző keresetekkel a közgyűléseket, lakókat, új képviselőt (engem) stb., mindent sértett dühében. (Leváltása egyébként törvényesen zajlott több mint 0%-os személyes vagy meghatalmazotti részvétei aránnyal és 90%-os akarattal.) Tegnap levelet kaptam tőle, melyben térítési díj ellenében másolatokat követel a jelenléti névsorról és a meghatalmazásokról, mely közgyűlésen az új képviselő választása történt. Köteles vagyok-e neki kiadni a meghatalmazásokat és a jelenléti aláírásokat? Nem sértene személyiségi jogokat a meghatalmazások kiadása? Úgy tudom, azt csak az SZB hatásköre ellenőrizni? Nem kell kiadnia a jelenléti ívről és a meghatalmazásokról a másolatokat. Ha egy peres eljárásban erre szükség van, akkor a bíróság hivatalból fogja Öntől bekérni. V K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G

8 JOGOSULATLAN MEGHATALMAZÁS A közgyűlési jelenléti ívet átnézve kiderült, hogy a közös képviselő és az egyik számvizsgáló is olyan személytől fogadott el meghatalmazást, akiknek a külföldön élő tulajdonostársak állandó meghatalmazást adtak, tehát maguk is meghatalmazottak. Utólag mit lehet tenni, ha az tesz törvénytelenséget, akinek a dolga éppen a törvényesség betartatása lenne? A jegyzőkönyvet és a hozott határozatoknál a szavazatok arányát utólagosan módosítani kell, és a két szavazatot le kell vonni az eredményből, vagyis a két meghatalmazást érvénytelennek kell nyilvánítani, mivel a szerzett jog tovább nem adományozható, és a meghatalmazott további meghatalmazást nem adhat más személyek részére. KEZDEMÉNYEZÉS VISSZAVONÁSA Lehetősége van-e a közös képviselőnek arra, hogy a közgyűlés kiírása előtt, a leváltását kezdeményező (aláíró) tulajdonosokat meggyőzze, hogy vonják vissza aláírásukat? Abban az esetben, ha a kezdeményezők tulajdoni hányada ily módon lecsökken 1/10 alá, megteheti-e a közös képviselő, hogy nem tűzi napirendre a leváltását? Ha erről a kezdeményezők tudomást szereznek, gyűjthetnek-e ők is további aláírásokat? Ha ezeket kiírás előtt átadják a közös képviselőnek, beszámíthatók-e a korábban átadott 1/10-be, és a 30 napos kiírási határidő ennek függvényében módosul-e? A tulajdonosoknak joguk van a korábbi döntéseiket megváltoztatni, és esetlegesen visszavonni a kezdeményezésüket a közös képviselő leváltására vonatkozóan. Amennyiben a kezdeményezők létszáma a tulajdoni hányad 10%-a alá csökken, úgy új kezdeményezést kell előkészíteni, és annak alapján kell a közös képviselet felé a közgyűlés kiírását kezdeményezni. KITILTÁS KÖZGYŰLÉSRŐL Ötödik éve vagyok egy társasház közös képviselője. Minden évben problémám van egy haszonélvezővel, aki ragaszkodik ahhoz, hogy tulajdonosi meghatalmazás nélkül részt vegyen a közgyűlésen, és szavazhasson is. Magatartása rendbontó, folyamatos bekiabálásokkal zavarja a közgyűlést, hiába mondtam el neki többször is, hogy csak akkor szavazhat, ha meghatalmazást hoz a tulajdonostól. Mivel érhetem el, hogy betartsa a törvényt? Javaslom, hogy a problémával írásban keresse meg a tulajdonost és kérje meg arra, hogy vagy adjon általános meghatalmazást a haszonélvezőnek, vagy nyújtson segítséget a közgyűlés rendjének megtartásához, vagyis járjon el saját maga a társasház ügyeiben. KIZÁRÁS A SZAVAZÁSBÓL 1.: A társasházi törvény szerint van-e mód a közgyűlés szavazásából kizárni azokat a lakókat, akik tartoznak a közös költséggel, és nem is laknak ott? 2.: Az a lakó, aki a szavazás végeredményét megkérdőjelezi, fordulhat-e bírósághoz, és csak a maga nevében vagy a társasház nevében? 3.: Ha a lakók nevében fordul a bírósághoz, a lakók hány százalékának a beleegyezése kell? 4.: A közös képviselet felé benyújthatunk- e olyan kérelmet, hogy az általuk megbízott képviselővel nem vagyunk megelégedve, és kérhetjük-e egy másik személy kijelölését? 1. Társasházi törvény rendelkezése: 30. (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. Más esetekben a hátralékos tulajdonos bármilyen korlátozása törvénytelen. G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

9 2. Akinek nem felel meg a hozott közgyűlési határozat, az a közgyűlés napjától számított 60 napon belül bírósághoz fordulhat a saját nevében és kérheti a közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását. 3. Lakók nevében nem fordulhat bírósághoz, minden tulajdonosnak perbe kell állnia, akinek nem felelt meg a döntés, illetve az érdekeit sértette. 4. Amennyiben a közös képviseletet egy szervezet látja el, úgy az általuk kijelölt személyre vonatkozóan tehetnek javaslatot a visszahívására, de erről is a közgyűlésnek kellene döntenie akkor, ha a bankszámla felett a kijelölt személy gyakorolja a rendelkezési jogot. KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA EGY LAKÓ ÁLTAL Egy lakó kitett egy hirdetést hogy közgyűlést hív össze 5 nap múlva. Ezt így nem teheti meg az új törvény szerint, hiszen az így fogalmaz: Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni. Ő nem tett ilyen kérelmet a képviselő felé, hanem egyszerűen kirakta ezt a közgyűlési meghívót, és mindenkinek dobott a postaládájába is. Az egyik napirend a közös képviselő visszahívása. Ez az egész szerintünk több lakó szerint így nem szabályos. Valóban nem szabályos, a törvény egyértelműen és az Ön által leírtak szerint szabályozza a helyzetet. Javaslom, hogy a tulajdonos által kitűzött közgyűlésen a közös képviselet legyen jelen és tájékoztassa a megjelenteket, hogy az így összehívott közgyűlés nem felel meg a társasházi törvényben előírtaknak, ezért javasolja annak lezárását. Amennyiben a megjelenő tulajdonosok ragaszkodnak a közgyűlés megtartásához, akkor is jegyzőkönyvbe kell vetetni, hogy nem felel meg a törvényben előírtaknak és fel kell hívni a jelenlévőket, hogy az esetlegesen hozott határozatok 60 napon belül a bíróságon megtámadhatók és igen nagy valószínűséggel a bíróság hatályon kívül fogja helyezni. KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA EGY TULAJDONOS ÁLTAL Olvasom, hogy egy lakó nem hívhat össze lakógyűlést a törvény szerint? A magam részéről nagy mértékben nem értek egyet a kérdés ilyetén való kezelésével, tekintettel a kisebbségnek is lehet jogos, érdembeli észrevétele, problémája, megoldandó problémája, akár életveszélyes is, ami akár halaszthatatlan is lehet adott esetben. A minap a vízdíj elszámolás házi elosztása merült fel, mivel a vízórák cseréje lett volna esedékes a vízmű felhívására. Az első felhívásomat a lakókhoz letépték másnapra, a másodikra eljöttek 10-ből 3-an, a harmadik lakógyűlésemre még eljöttek ketten, és kiderült hasonló a problémájuk nekik is, és egyet is értenénk mindenben. A fizetett, szakképzett közös képviselő nem látott esélyt a vízdíjak házilagos elszámolására, pedig az sokkal költségkímélőbb, takarékos megoldás, és semmivel sem rosszabb. A kisebbség jogos igényeinek érvényre juttatását nem látom kellően hangsúlyozva, sőt elnyomva látom a jogalkotási munkában! A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény 33. -a így rendelkezik: 33. (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban jól látható helyen ki kell függeszteni. (2) Sürgős esetet így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. A törvényi szabályozás alapján a tulajdonos által összehívott gyűlés nem tekinthető közgyűlésnek, így az ott hozott határozatok végrehajtását sem lehet megkövetelni. Javaslom, hogy az Ön által fontosnak ítélt ügyekben a társasházi törvény 35. (2) bekezdésében foglaltak szerint járjon el, és akkor ténylegesen segítséget tud nyújtani a társasház gazdálkodásához. A hivatkozott törvényi szabály: (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni. K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G 9

10 KÖZÖS KÉPVISELŐ FELADATA A társasházi törvény 43. (1) a) szerint a közös képviselő felelőssége a határozatok jogszabályok stb. szerinti előkészítése, amibe szerintem a közgyűlés megszervezése és lebonyolítása is bele tartozik. Ha a közös képviselő a közgyűlésen jogsértést tapasztal, arra a határozatok szabályszerűségének biztosítása miatt véleményem szerint köteles felhívni a figyelmet. Ha ezt a közgyűlésen elmulasztja, akkor véleményem szerint nem engedheti tovább a tulajdonosok felé a jegyzőkönyvet úgy, hogy abból a határozat adatai (a határozat szövege, szavazati arány) nem derülnek ki. A törvény a közös képviselőnek semmilyen feladatot nem biztosít a közgyűlésen, ha nem választják meg levezető elnöknek. A közgyűlés fő ura a levezető elnök, és ha az nem azonos a közös képviselővel, akkor minden felelősség őt terheli a levezetés, a jegyzőkönyv alapján. A törvény nem írja elő, hogy a közös képviselőnek például alá kellene írnia a jegyzőkönyvet, azért a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő tulajdonos a felelős. Ha a közös képviselő a törvény rendelkezése szerint készített határozat-tervezetet, de a közgyűlés nem azt a formát fogadja el, akkor ezt követően már a tulajdonosoknak kell felvállalniuk a felelősséget, ha törvénytelen döntést hoznak. Természetesen, ha jogszabálysértést észlel a közös képviselő, akkor jelezheti a levezető elnöknek, sőt kérheti, hogy véleményét vegyék jegyzőkönyvbe, de ennél több kötelezettsége nincs. KÜLÖN GAZDÁLKODÓ ÉPÜLETEK KÖZGYŰLÉSE Osztatlan közös területen két társasház épült. A két épület külön-külön gazdálkodik, más a közös képviselők személye is, a évről szóló beszámolók külön készülnek a társasházaknál. 1.: Nem kell meghívni a másik házban lakókat a közgyűlésre? 2.: A két épület beszámolóját szükséges egy beszámolóba önteni? 1.: Ebben a kérdésben a szervezeti- működési szabályzat rendelkezéseit kell figyelembe venni: ha a külön gazdálkodás rögzítve van és ott nem írták elő, hogy együttes ülést kell tartani, akkor külön is megtartható. Természetesen mind a két háznak szavaznia kell a társasház egészét érintő költségek tekintetében (pl. kerítés, járdaszakasz, esetleg tetőszigetelés, udvar, kert rendezése stb.). 2.: Az eddigi tapasztalatok szerint az APEH, illetve NAV csak egy beszámolót fogad el, ha egy adószámmal rendelkeznek. Ha mind a két háznak külön van adószáma, akkor nem szükséges összesíteni. MEGHATALMAZÁS ÁTRUHÁZÁSA A külföldön tartózkodó tulajdonos állandó megbízottja akadályoztatása esetén meghatalmazhat-e valakit a közgyűlésen való részvétellel? Vagy az állandó megbízást bár az ügyek teljes körű intézésére szól tovább nem háríthatja harmadik személyre. A Ptk. Ön által is idézett 222. és a erről nem ad számomra iránymutatást. Vagy csak nem tudom helyesen értelmezni azt. A meghatalmazás konkrét személyre szólhat, és bizalmi jogviszonyként kell kezelni. Ennek alapján a két fél közötti megállapodást az egyik fél nem adhatja tovább, csak a meghatalmazó jóváhagyásával. A gyakorlatban azonban ilyenkor a meghatalmazó új meghatalmazást ír az újonnan meghatalmazott személyre vonatkozóan. Erre figyelemmel ajánlatos hosszas külföldi tartózkodás esetére akár két személyt is meghatalmazni az ügyek vitelével, hogy ne legyen fennakadás. G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

11 MEGHATALMAZÁS ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE közgyűlés A közgyűlésen a hiányzó házastársak általában meghatalmazással biztosítják a szavazóképességüket. Az egyik tulajdonostárs októberi keltű meghatalmazással szokott élni a házastársa részéről, de a házastárs már régen nem lakik a házban. Meddig tekinthető érvényesnek egy meghatalmazás? A meghatalmazás mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonják. A közös képviselőnek azonban joga van a meghatalmazás megújítását kérni, főleg ha a meghatalmazó időközben a társasházból elköltözött. V MEGHATALMAZÁS TARTALMA Egyik tulajdonostársunk rendszeresen szervezkedik a közös képviselő, számvizsgáló bizottság, gondnok ellen. Még azt is tervbe venné, hogy a közös képviselő mandátuma 0 éves korában járjon le, mint az alkotmánybíróknak vagy tábornokoknak. A tulajdonostársaknak általában 25%-a vesz részt a közgyűlésünkön, és az említett tulajdonostársunknak jóhiszeműen teljes körű meghatalmazásokat adnak. Így aztán ő, ezekkel a bianco meghatalmazásokkal, leválthat, megválaszthat bárkit Nem kell nevesíteni, hogy pl. kire, mire adja voksát a meghatalmazó? Elég a napirendre való hivatkozás? A meghatalmazásoknak különböző fajtái vannak: általános meghatalmazás, amely a visszavonásig érvényes és ezeknél nem lehet elvárni, hogy előre mondják meg, hogy melyik napirendi pontnál hogyan kívánnak szavazni. A másik meghatalmazás az eseti, amely adott napra vonatkozik és általában ismert a napirendi pont, sőt jó esetben a tervezett határozati döntés is. Ezeknél már van lehetőség arra, hogy a meghatalmazó megjelölje, hogy melyik napirendi pontnál hogyan kívánnak szavazni. A törvény azonban a konkrét megfogalmazást nem írja elő, tehát a meghatalmazás birtokában a meghatalmazott bármilyen irányú döntést hozhat, illetve szavazhat. MEGHÍVÓ FORMAI SZABÁLYAI Az egyik általunk kezelt társasháznál a tulajdonostársak kezdeményezték a közgyűlés összehívását, viszont a napirendi pontok megírásakor elfelejtették a határozathozatal szót beírni a napirendi pont mellé. Emiatt a közgyűlésen személyeskedésbe torkolló vita keletkezett. Lehet-e érvényes határozatot hozni ilyen esetben? A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény 35. (2) bekezdése elsősorban arról rendelkezik, hogy a tulajdonosok 10%-ának joga van a közgyűlés összehívását kezdeményezni meghatározott napirendi pontokkal, az ok megjelölésével és a közgyűlési határozatra tett javaslattal. Ezen rendelkezés nem tartalmazza, hogy azt is tartalmaznia kell, hogy határozathozatal, mert az a közgyűlés megtartásának célja, hogy a tulajdonosok közössége a napirendi pontokban döntés hozzon. A közgyűlésen tehát a megjelölt napirendi pontokban minden további előírási kötelezettség nélkül érvényes határozatot lehet hozni. K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G 11

12 MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS I. A társasházi közgyűlési meghívón szereplő közgyűlés időpontja után, negyed vagy fél óra múltán a megismételt közgyűlés megtartható-e? Több társasházkezelőtől hallottam, hogy ezt a társasházi törvényt a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte és a megismételt közgyűlést változatlan napirendi pontokkal másnap, illetve 15 napon belüli megtartásra szabályozta, elkerülvén azokat a helyzeteket, hogy egy társasházban mindig ugyanazon 2-3 ember akarata érvényesüljön. Valóban legalább 1 nappal később, de 15 napon belül kell-e megtartani a megismételt közgyűlést? Valóban volt ilyen bírósági döntés, de azóta a társasházi törvényt módosították, és a jelenlegi szabályozás a következőképpen szól: 3. (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. (2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik. Vagyis nincs akadálya annak sem, hogy azon a napon megtartsák a megismételt közgyűlést, de ezt előzetesen a szervezeti- működési szabályzatban szabályozni kell. MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS II. Társasházunkban a közelmúltban közgyűlés volt. A közgyűlés először nem volt határozatképes (42%), majd 30 perc múlva új közgyűlést indítottunk, amely már a résztvevők számától függetlenül határozatképes lett. Minderre a közgyűlési meghívóban részletesen utaltunk. Szabályosan jártunk el? A társasházi törvény az alábbiak szerint szabályozza a közgyűlés megtartását: 3. (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. (2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti- működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik. A 30 perc múlva történő közgyűlés megtartásához viszont szükséges, hogy a társasház SZMSZ-e is így szabályozza a megismételt közgyűlés megtartását. NAPIRENDI PONTOK PÓTLÓLAG Május 18-án több tulajdonos aláírásával átadtam a közös képviselőnek, hogy a következő közgyűlésre mit kérünk felvenni napirendi pontként. Május 19-én ajánlott levélben megkaptam a meghívót a következő közgyűlésre, május 26-ra. Valószínű a levelek keresztezték egymást. Az általunk a 18-i levélben kért pontokat a közös képviselőnek fel kell-e venni a napirendi pontok közé? Pótlólag már nem lehet a napirendi pontokat kiegészíteni, viszont közgyűlési összehívási kötelezettség csak a törvényi rendelkezések betartása mellett kötelezettsége a közös képviselőnek, amely a következő: - írásban kell beadni és a tulajdoni hányad 10%-át meghaladó tulajdonosnak kell aláírnia - napirendi pontokat pontosan meg kell jelölni - indokolás, a napirendre-vétel miatt - írásban közgyűlési határozat-tervezeteket kell készíteni (több variációt: pl. a közös képviselő felmentése, vagy a szerződésének módosítása, megbízatása meghosszabbítása stb.) Ha ezek a feltételek fennálltak, akkor egy új közgyűlést kell kitűznie 30 napon belül. G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

13 NAPIRENDI PONT ÚJRATÁRGYALÁSA közgyűlés Az egyik lakó indítványára a társasházi kapubejáró szegélykövének részleges ill. teljes eltávolítása indokkal a közös képviselő közgyűlést hívott össze. A lakók tulajdoni hányad alapján, mindenki által elfogadott, írásos, de titkos szavazással 6/4 arányban (tulajdoni hányad alapján is többségben) elvetették a kérést, amely csak egyetlen lakó érdekét szolgálta volna, mások kárára. A közgyűlés határozata jegyzőkönyvben került rögzítésre. A lakó kérésére a közös képviselő ismételten közgyűlést hívott össze, napirendi pontként a szóban forgó bontás újratárgyalása és újbóli szavazás megjelöléssel. A társasházi törvény alapján van-e erre joga? A társasházi törvény újra tárgyalásról nem rendelkezik, de a törvényi szabályozás értelmében, ha valamelyik tulajdonostárs a közgyűlés határozatával nem ért egyet, vagy az az érdekeit sérti, úgy a meghozott határozat érvénytelenségét kérheti a bíróságtól a közgyűlés időpontjától számított 60 napon belül. Ebből következően 60 napon belül biztos, hogy nem célszerű újból napirendre tűzni a már eldöntött kérdést, hanem a tulajdonostársat fel kell világosítani arról, hogy a határozatot megtámadhatja a bíróságon. NINCS JELEN A KÖZÖS KÉPVISELŐ Megtartható-e illetve hozhat-e határozatokat az a társasházi közgyűlés, amit a közös képviselő hívott össze, de azon betegség miatt nem tudott részt venni? A tulajdonosok egy része értesítve lett a közgyűlés elmaradásáról, de egy részükhöz nem jutott el az információ. A megjelentek gondolva, ha már ott vannak a megismételt közgyűlést megtartották, ami az eredeti időpont után fél órára rá lett kiírva, és amit a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintettek. Jogszerű volt-e a cselekedetük érvényesek-e az általuk hozott határozat a társasházra? Érdekes a felvetése, mert ilyen helyzetről nem rendelkezik a társasházi törvény. Álláspontom szerint amennyiben a megismételt közgyűlésen betartották a törvényi rendelkezéseket, úgy érvényes határozatokat hozhattak. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kellett készíteni, amelyet a levezető elnöknek és két hitelesítő tulajdonosnak alá kellett írnia. A döntéseket, határozatokat minden tulajdonosnak meg kellett küldeni. Ha mindezek teljesültek, de a jelen nem lévők érdekeit sértik a határozatok, akkor a sérelmet szenvedőknek keresetet kell benyújtania a bírósághoz, és kérniük kell a határozatok érvénytelenségének megállapítását. Attól ugyanis, hogy a közös képviselő beteg volt, még nem lesz érvénytelen a közgyűlés. ÖNKORMÁNYZAT A TÖBBSÉGI TULAJDONOS Olyan társasházban lakom, melynek 50,06%-ban az önkormányzat a tulajdonosa április óta az önkormányzat által megbízott képviselő egy személyben dönt a közgyűlési szavazásokon. Esélyt se ad a 49.94%-os privát tulajdonosoknak, és a többségi szavazatával többlet kiadásokra ítéli a magántulajdonosokat. Mit ír elő a jogszabály? Hová lehet fordulni ebben az ügyben? (Tudomásom szerint ilyen szavazásokon a privát tulajdonosok több %-a mellé kellene, hogy szavazzon.) Sajnos nincs ilyen hivatalos rendelkezés, csak szokásjog alapján működik, hogy a magántulajdonosok többsége mellé áll az önkormányzati tulajdon képviselője. Javaslom, hogy a helyzetről tájékoztassák a polgármestert, és kérjenek segítséget a képviselet ellátását végző személy megváltoztatásáról, illetve a szavazási rendszerük megváltoztatásához. Az önkormányzat mint tulajdonos a képviselője útján gyakorolhatja a tulajdonjogát, de rá sem lehet jellemző, hogy csak az egyéni érdekeit veszi figyelembe. Ha nem járnak sikerrel, akkor a hozott közgyűlési határozatot kell megtámadni a bíróságon, és ott kell érvényt szerezni az alig kisebbségben lévő magántulajdonosok érdekeinek. K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G 13

14 ÖNKORMÁNYZAT SZAVAZÁSA Közgyűlésen jelen van a tulajdonosok 55%-a. Ebből 15% az önkormányzati tulajdon. Hogyan lehet az önkormányzatnak szavazni, mert a tulajdonosok elvárása, hogy a többség mellett voksoljon? Van-e erre iránymutatás, vagy törvény? Az önkormányzat ugyanolyan tulajdonos, mint bármilyen természetes személy, vagyis úgy szavaz ahogy akar. Általánosnak mondható azonban, hogy nem szavaz, hanem a szavazásnál a többségi szavazáshoz kéri hozzászámítani a szavazatait. Természetesen tartózkodhat is, de akkor viszont tudni kell, hogy a ház SZMSZ-e mit ír erről: lehet a tartózkodást a NEM szavazathoz sorolni, vagy teljesen figyelmen kívül hagyni stb. RENDKÍVÜLI VAGY RENDES? A tulajdonosok júliusban rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték a beszámoló és a költségvetés jóváhagyása céljából. Ezt a júliusi rendkívüli közgyűlést az új közös képviselő erőszakkal, többszöri nekifutással, rendes közgyűlésnek minősítette azzal az indokkal, hogy az ÖKO pályázathoz nem lehet rendkívüli közgyűlésen elfogadott költségvetést benyújtani, mert ez a társasházra nézve hátrányos lehet. (A hibáktól továbbra is hemzsegő anyagok itt sem lettek elfogadva.) Mit lehet itt tenni? A társasházi törvény 33. -a így rendelkezik: 33. (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban jól látható helyen ki kell függeszteni. (2) Sürgős esetet így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. A közgyűlés minden esetben rendes, ha a meghívót az időpont előtt 8 nappal korábban megküldik a tulajdonosoknak, és kiteszik a hirdetőtáblára. A rendkívüli közgyűlés csak a (2) bekezdésben írtak esetén, tehát rendkívüli helyzetben írható ki. A közös képviselő tehát jogosan tiltakozott a rendkívüli jelző ellen. TARTOZÓK KÖZLÉSE A közös képviselő jogosan teszi-e hogy a közgyűlésen felolvassa azoknak a lakóknak a nevét, és azt az összeget, amivel tartoznak? A társasházi törvény szerint nem a közgyűlésen kell felolvasni azon tulajdonosok nevét, akik tartoznak, hanem a közgyűlési meghívóval együtt minden tulajdonosnak meg kell küldeni ezt a listát. A tulajdonostársaknak ugyanis joguk van tudni, hogy kik azok, akik nem teljesítik a közös költség befizetési kötelezettségüket. Amennyiben a meghívóval együtt a közös képviselő nem küldte meg a listát, úgy azt pótolhatja a közgyűlésen is. Ebben az esetben azonban ha vannak kívülállók, nem tulajdonosok is jelen úgy a felolvasás alatt célszerű lenne kiküldeni őket a közgyűlésről, vagy nyilatkoztatni őket arról, hogy az ott elhangzottakat üzleti titokként kötelesek kezelni. G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

15 Tartozók szavazati joga A költségekkel elmaradt tulajdonosok szavazata érvényes-e a végszavazáson? Érvényes, mivel a tulajdonosi jogosultság nem korlátozható azért, mert valaki nem fizette be a közös költséget. A törvény egy esetben korlátozza a hátralékos tulajdonos szavazatát, ha a tartozó tulajdonában álló lakásra jelzálogjog bejegyzéséről a közgyűlés dönt. A társasházi törvény rendelkezése a következő: 30. (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. Más esetekben a hátralékos tulajdonos bármilyen korlátozása törvénytelen. ÚJ SZAVAZÁS Az általunk kezelt egyik társasház állami támogatást nyert a Panel + ZBR pályázaton. A támogatás elfogadására és a beruházás megvalósításának elfogadására közgyűlést hívtunk össze. A rendkívüli, de megismételt közgyűlésen a tulajdonosok összességében 5.251/ tulajdoni hányaddal vettek részt. A program megvalósítását a szavazáskor jelenlévő tulajdonosok (5.202/10.000) közül 4.042/ megszavazta, ellene 983/10.000, tartózkodott 1/ Néhányan, akik nem tudnak belenyugodni dolgokba, aláírásgyűjtésbe kezdtek új közgyűlés összehívása érdekében, ahol a program leállítását szeretnék megszavaztatni. 1.: Lehet-e újra tárgyaltatni egy érvényes és jogszerű közgyűlési határozatot? Ők azt állítják, hogy a kisebbség (40,42%) ráerőlteti az akaratát a többségre. 2.: Az aláíró ív formailag szabályosnak tekinthető-e úgy, hogy a 2. és 3. oldal sem sorszámot, sem hivatkozást nem tartalmaz arra, hogy mit írtak alá a tulajdonosok? A társasházi törvény nem rendelkezik arról, hogy ugyanazon témában újra, napirend szerinti döntést lehet kérni. A törvény logikája szerint az érvényes közgyűlési határozat 60 napon belül megtámadható, ha valaki azzal nem ért egyet. A program megvalósításánál azonban figyelembe kell venni, hogy ha sokan nem fogják befizetni a saját erőt, akkor rendelkezik-e a ház azzal az összeggel, amellyel meg tudja előlegezni a költséget az esetleges perek befejezéséig. Az aláírásnál egyetértve a bírósági ítélettel szükséges a tényleges szöveg megléte minden oldalon, hogy valóban bizonyítható legyen, hogy tudta az illető, hogy mit ír alá. Erre figyelemmel minden aláírót értesíteni kell, hogy a kezdeményezésük nem felel meg a társasházi törvény 35. (2) bekezdésében foglaltaknak, és tájékoztatni kell őket, hogy ha még nem járt le a megtámadási határidő 60 napon belül keresetet indíthatnak és kérhetik a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. Ha mégis összehívják a közgyűlést, akkor viszont arra el kell menni, és ott jegyzőkönyvbe kell mondani, hogy érvénytelen a közgyűlés összehívása, így az ott hozott határozatokat sem lehet végrehajtani. K é r d é s e k, v á l a s z o k, b í r ó s á g i í t é l e t e k t á r s a s h á z i ü gy e k b e n G 15

16 VISSZAVONT SZAVAZAT május 16-án megtartottuk a közgyűlést, ahol az egyik napirendi pont a évi gazdasági beszámoló volt, valamint megválasztottuk az SZB tagjait. Mivel pályázni szeretnénk, ezért megbíztunk egy könyvelő céget, hogy készítse el a beszámolót. A beszámolóval kapcsolatban több probléma merült fel, ezért az SZB és a könyvelők javaslatára május 23-ra rendkívüli közgyűlést hívtunk össze, hogy addig az SZB és könyvelők egyeztethessenek. Ez megtörtént. A rendkívüli közgyűlésen kiderült, hogy valamit a könyvelők nem úgy készítettek el, mint ahogy azt az SZB szerette volna, ezért először tartózkodtak a szavazástól, majd mivel az adatok végső soron megfelelőek voltak, meggondolták magukat és diktafonba mondták, hogy elfogadják. Miután a közgyűlés elfogadta a beszámolót, lemondtam a közös képviselésről, mivel nincs megbízási szerződésem megválasztásomkor nem volt, aki ellenjegyezze, ezért nem készült. Végül megegyeztünk, hogy június 15-ig ellátom a feladatot, hogy addig tudjanak találni valakit. Másnap kaptam az SZB elnökétől egy levelet, melyben részletesen indokolással visszavonják a szavazatukat. Mivel 13 lakásos társasházról van szó, a 3 szavazat annyi tulajdoni hányadot elvitt, hogy így nincs elfogadva évi gazdasági beszámoló. Ezt megtehetik? Én úgy tudtam, hogy a közgyűlési határozatot csak bíróság útján lehet megtámadni. 1. A meghozott döntések érvényesek, és az SZB tagjai is, mint tulajdonosok megtámadhatják a közgyűlési határozatot, de nincs lehetőség arra, hogy másnap visszamondják a szavazatukat. 2. A számvizsgáló bizottság nem irányíthatja a társasházat, nekik észrevételezési és javaslattételi lehetőségeik vannak, de nem állapíthatják meg főleg utólag, hogy a beszámoló nem volt elfogadható. 3. Az ilyen kis albetétes társasháznál nincs kötelezően előírva, hogy külső szakértőt kell igénybe venni, így véleményem szerint többlet költséget okozott az SZB az egész társasháznak. 4. Mindenképpen tisztázni szükséges, hogy milyen kifogások merültek fel az SZB részéről, amelyet ha lehet, orvosolni kell, mert az átadás-átvétel miatt még inkább most tisztázzák a teendőket, mint hogy hosszú éveken át Önre hivatkozzon az új közös képviselő. G ó t a a t á r s a s h á z a k s z o l g á l a t á b a n

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL 1. OLDAL JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (továbbiakban, de nem kizárólagosan: Egyesület) rendkívüli Közgyűlésén, Dunavarsányban, a Gyóni Géza utca 5 szám alatt.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2012. május 2-i ülésére. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság Ügyrendje

ELŐTERJESZTÉS A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2012. május 2-i ülésére. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság Ügyrendje Iktató szám: Sz-288/2012. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2012. május 2-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: A Pénzügyi és

Részletesebben

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Testületének. ÜGYRENDJE (a továbbiakban: Ügyrend)

Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Testületének. ÜGYRENDJE (a továbbiakban: Ügyrend) Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Testületének ÜGYRENDJE (a továbbiakban: Ügyrend) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1) A Tanácsadó Testület megnevezése: Józsefvárosi Közösségi

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Miskolc, 2012. 8.2. számú Egyetemi Szabályzat Hallgatók Előnyben Részesítésével Foglalkozó Bizottság

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

Válasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre

Válasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre Válasz a Felügyelő Bizottság felé írt kérelemre Pásztory Gábor által a Felügyelő Bizottság részére küldött kérelmet 2011.június 2-án megkaptuk. A kérelem pontjaiban foglaltakat Felügyelő Bizottság hatáskörébe

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes

A Lövő Ifjúsági Klub. Szervezeti és Működési Szabályzata. 2014. November 01-től érvényes A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. November 01-től érvényes 1 A Lövő Ifjúsági Klub Szervezeti és Működési Szabályzata 1. I. Általános rész a.) Az Ifjúsági Klub, az Alapszabály

Részletesebben

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével

Részletesebben

2009. évi LXXXIX. törvény. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról

2009. évi LXXXIX. törvény. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 2009. évi LXXXIX. törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A.

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: ALTERA Nyrt., székhelye: 1068 - Budapest, Benczúr u. 43. II/3., nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl

az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl A Nemzeti Erıforrás Minisztérium közleménye az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl hatályos: 2012.04.06 - Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

Meghívó. Tisztelt Tulajdonosok!

Meghívó. Tisztelt Tulajdonosok! Botfalvai Bt. Budapest Termál u. 2/B tel.:06-30-556-2229 vagy 06-30-373-8834 Fax.: 06-1-814-3340 Email: info@zugloikozoskepviselet.hu Web: www.zugloikozoskepviselet.hu vagy www.zugloitarsashazuzemeltetes.hu

Részletesebben

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén Jegyzőkönyv amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén A küldöttközgyűlés helye: OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió (Budapest V., Semmelweis u.

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a továbbiakban röviden:

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja

ALAPSZABÁLY. A társadalmi szervezet neve, székhelye és célja ALAPSZABÁLY melyet a tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján 1994. szeptember 30. napján elfogadtak, majd többször módosítottak, legutoljára 2013. február 16. napján,

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: 1.2. Az egyesület székhelye: 1.3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön

Részletesebben

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND TrophyResort Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 2038 Sóskút, Petőfi Sándor utca 39., cégjegyzékszám: 13-10-041236) ("Társaság") 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje

A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola 1068 Budapest, Felső erdősor u. 20. A Budapest VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsának ügyrendje Készítette: a Budapest VI.

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve.

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve. B é k é s c s a b a i L a k á s s z ö v e t k e z e t 5600. Békéscsaba, Hunyadi tér 6. sz. A L A P S Z A B Á L Y A 2007. évi március hó 27. napján történt módosításával Egységes szerkezetben A módosított

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült 2006. október 26. napján 15 órakor a Szegedi Szlovák Önkormányzatnak Szegedi Nemzetiségek Házában (Szeged Osztrovszky

Részletesebben

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya

Duna Charta Egyesület. Alapszabálya A Duna Charta Egyesület Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya A Duna Charta Egyesület (bírósági lajstromszáma: Pk.60830/2002) 2009. évi rendes Közgyűlésén 2009. január 21-én és a közhasznú

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2013. 04. 19-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

I. Fejezet Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

I. Fejezet Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma Pirossal jelöltük a 2013. december 31.-ével életbe lépett szabályokat. Lábjegyzetben az látható, hogy melyik -t mikor módosították, illetve mikortól hatályos a módosítás. 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata Kelt: Budapest, 2006.november 16. 2 Az Alapítvány adatai: Az Alapítvány cégneve: Alkalmazott Tudományért

Részletesebben

A PIACCSARNOK TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A PIACCSARNOK TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A PIACCSARNOK TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Piaccsarnok Társasház a 2009. március napján tartott közgyűlésén, a / számú / arányú szavazattal elfogadott határozatával Szervezeti-működési Szabályzatát

Részletesebben

Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület 1172 Budapest, Diadal u. 43-49. Jegyzőkönyv megismételt rendkívüli közgyűlésről

Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület 1172 Budapest, Diadal u. 43-49. Jegyzőkönyv megismételt rendkívüli közgyűlésről Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület 1172 Budapest, Diadal u. 43-49. Jegyzőkönyv megismételt rendkívüli közgyűlésről Felvéve: az egyesület székhelyén (1172 Bp. Diadal u. 43-49.) Közgyűlés időpontja: 2015. február

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva.

BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv. Nyílt szavazás. Tartózkodás és nem szavazat nélkül egyhangúlag elfogadva. Helye: Ökológiai Intézet, BFTE iroda. 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. I. emelet Ideje: 2014.10.30., szerda 17.00 óra BFTE - Megismételt rendkívüli taggyűlés 2014. Jegyzőkönyv Boronkai József: Köszöntöm az

Részletesebben

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Preambulum Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról;

Részletesebben

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN A Győr-Moson-Sopron megyei 08-nnnnnn számú vadászterület földtulajdonosi közössége a Vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. a.) bekezdése értelmében,

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Háros Rádióklub Egyesület Székhelye: 1222 Budapest, Háros u. 70 sz. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE

A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE A Vasutasok Szakszervezete Felügyelő Bizottságának ÜGYRENDJE 1. Általános rendelkezések A Vasutasok Szakszervezete ( a továbbiakban: VSZ) XVIII. Kongresszusán 2015. 05.16-án megválasztott Felügyelő Bizottság

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Pick Alapítványi Bölcsőde 6725 Szeged Szabadkai út 18. Tel. /fax: 62/567-177 Tel.: 62/ 421-477 Fenntartó: Pick Gyermeknevelési Alapítvány Adószám: 18469910-1-06 E-mail: pickalapitvany@invitel.hu ÉRDEKKÉPVISELETI

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály

Újpalota Sportegyesület. Alapszabály Újpalota Sportegyesület Alapszabály Az Újpalota Sportegyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi

Részletesebben

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA 1. év A Sissi Svédországi Magyar Nők Szövetsége a Svédországban élő magyar anyanyelvü és a Szövetség alapszabályával egyetértő nők, pártpolitikailag

Részletesebben

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt)

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt) 1 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalt) 2 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete - Alapszabály Mi, alulírott közjegyzőhelyettesek,

Részletesebben

R é s z l e t a HKVSZ 2014. október 16-án elfogadott Alapszabályából

R é s z l e t a HKVSZ 2014. október 16-án elfogadott Alapszabályából R é s z l e t a HKVSZ 2014. október 16-án elfogadott Alapszabályából 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szövetség elsősorban szakmai és gazdasági érdekképviseletet ellátó független egyesület, olyan önálló

Részletesebben

Ikt.sz.: 33-80/2014. NÓGRÁD MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV

Ikt.sz.: 33-80/2014. NÓGRÁD MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV Ikt.sz.: 33-80/2014. NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV Készült: a Nógrád Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2014. november 20-án, Salgótarjánban, a Megyeháza Hadady-Hargitay termében megtartott ülésén.

Részletesebben

2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról

2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő _ 4/A. -sal egészül ki:

Részletesebben

IASS Magyar Asso99 Osztályszövetség ASSO 99 OSZTÁLYSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA BUDAPEST. 2007. ASSO 99 Osztály Szövetség Alapszabálya 1

IASS Magyar Asso99 Osztályszövetség ASSO 99 OSZTÁLYSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA BUDAPEST. 2007. ASSO 99 Osztály Szövetség Alapszabálya 1 ASSO 99 OSZTÁLYSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA BUDAPEST 1 Alapvető meghatározások és elvek 1.. Az Asso 99 Osztályszövetség a Magyar Vitorlás Szövetség szervezeti egységeként működő, öntevékeny vitorlás flotta,

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 1165 Budapest, Hilda utca 1. Telefon: 402 2270 e-mail: titkarsag@osszefogaslakszov.hu

ALAPSZABÁLY. 1165 Budapest, Hilda utca 1. Telefon: 402 2270 e-mail: titkarsag@osszefogaslakszov.hu ALAPSZABÁLY amely az 1992. június 1-én és 2005. november 07-én, valamint 2012. március 26-án és 2015. március 30-án módosított Alapszabályt a 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.), valamint a 2011. évi LXXVI.

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

A Kerge Zerge Természetjáró és Kulturális Egyesület Alapszabálya

A Kerge Zerge Természetjáró és Kulturális Egyesület Alapszabálya A Kerge Zerge Természetjáró és Kulturális Egyesület Alapszabálya melyet az alulírott tagok az 1989. évi II. tv. 1.. szerint fogadtak el az alulírott helyen és időben.. 1. Az Egyesület adatai: (1) Az egyesület

Részletesebben

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77.

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77. Alapszabály A Sopronkövesd Fejlődéséért Egyesület tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv 1 és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE Az Európai Bizottság által az Erasmus+ Program keretében a Nemzeti Irodák részére kiadott Kézikönyv (NA Guide) alapján, a pályázati döntés előkészítése

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3630 Putnok, Kossuth út 5. Tel.: 48/530-010 Fax: 48/530-054

HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3630 Putnok, Kossuth út 5. Tel.: 48/530-010 Fax: 48/530-054 HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3630 Putnok, Kossuth út 5. Tel.: 48/530-010 Fax: 48/530-054 A Putnoki Helyi Választási Bizottság 55/2014. (X.13.) határozata A Putnoki Helyi Választási Bizottság roma nemzetiségi

Részletesebben

A Deberecen-Kossuth utcai Református Egyházközség 1/2008. számú egyházközségi szabályrendelete IFJÚSÁGI PRESBITÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRÓL

A Deberecen-Kossuth utcai Református Egyházközség 1/2008. számú egyházközségi szabályrendelete IFJÚSÁGI PRESBITÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRÓL A Deberecen-Kossuth utcai Református Egyházközség 1/2008. számú egyházközségi szabályrendelete IFJÚSÁGI PRESBITÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRÓL A Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség Presbitériuma a Magyarországi

Részletesebben

T RSASHÁZAK ÉS LAKÁ SSZ VETKEZETEK finanszír nanszír zása

T RSASHÁZAK ÉS LAKÁ SSZ VETKEZETEK finanszír nanszír zása TÁRSASHÁZAK Á ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK finanszírozása Jogi alapok Törvényi háttér (társasház) 2003. évi CXXXIII. törvény Törvényi háttér (lakásszövetkezet) 1992. évi I. törvény X. fejezete TÁRSASHÁZAK Társasház

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 4/2015. (I. 26.) SHNÖ határozata a Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban:

Részletesebben

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7.

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7. M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE 2012. június 7. 2 M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE Az M9 Térségi Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban:

Részletesebben

Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének. Szervezeti és Működési Szabályzata. Általános rendelkezések

Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének. Szervezeti és Működési Szabályzata. Általános rendelkezések Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

Részletesebben

Községi Önkormányzat Kóspallag

Községi Önkormányzat Kóspallag Községi Önkormányzat Kóspallag J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kóspallag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 3-án (szerda) 12.00 órakor kezdődő RENDKÍVÜLI testületi üléséről. Az ülés

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE

VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE VÁNDOR SÁNDOR ÉS RÉVÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKE ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ÜGYRENDJE 2009. I. Általános rendelkezések A kuratórium az alapítvány vagyonának kezelője, általános ügydöntő, ügyvivő szerve. Kezeli az

Részletesebben

Készült a kerecsenyi Képviselő-testület október 13-án 18 órakor megtartott üléséről.

Készült a kerecsenyi Képviselő-testület október 13-án 18 órakor megtartott üléséről. Készült a kerecsenyi Képviselő-testület 2010. október 13-án 18 órakor megtartott üléséről. Az ülés helye: Önkormányzat hivatali helyisége Kerecseny, Deák F. u. 52. Jelen vannak: polgármester, Bonyai József,

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról.

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról. Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról Módosítások: a) 3/2004. (I. 26.) ör. b) 4/2004. (I. 26.) ör. c) 16/2004

Részletesebben

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I.

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata I. rész Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV Jelen Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv ) felvételre került az alulírott napon a PLOTINUS HOLDING Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: PLOTINUS HOLDING

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2013-09-10-től Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 10 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 10 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég JEGYZŐKÖNYV amely készült 2011. június 25. 10 óra 30 perces kezdettel a Wikimédia Magyarország Egyesület megismételt közgyűlésén, a 1035 Budapest, Raktár utca 1. szám alatt. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben)

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) A Hemokromatózisos Betegek Egyesülete az Egyesület alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben foglalva a

Részletesebben

1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A társasháztulajdonnal kapcsolatban

1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A társasháztulajdonnal kapcsolatban 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit

Részletesebben