Az önkénygazdaság kialakítása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az önkénygazdaság kialakítása Magyarországon"

Átírás

1 Az önkénygazdaság kialakítása Magyarországon - Elemzés július

2 Beveztés Kettős mércével vádolja Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nemzetközi szervezeteket, köztük az Európai Bizottságot, a Nemzetközi Valutaalapot, azt hangsúlyozva, hogy amit más országoknak elnéznek, azt Magyarországnak nem engedik. Mindeközben kettős politikát mutat ő maga is: egyrészt "pénzügyi szabadságharcot" folytat valamiféle "gyarmatosítók" ellen, másrészt együttműködési készségét hangsúlyozza. E kétarcúságról ő maga a következőképpen beszélt a híveinek azon a tanácskozáson, amelyet a kormányát támogató alapítványok szerveztek: Magyarországnak érdemes elutasítania az Európai Unió által javasolt válságkezelést, mivel a "brüsszeli bürokraták" ajánlásainak végrehajtása csak ártana. Ehhez egy "bonyolult taktikai akciósorra" van szükség: "a saját utunkat kell járni", és ellen kell állni a nyomásnak, amely a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akar kikényszeríteni. A diplomácia "táncrendje" szerint az elutasítást úgy kell előadni, "mintha egyébként barátkozni szeretnénk". "Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra - úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre - rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk." Huzakodás nemzetközi szervezetekkel Az orbáni táncrendnek megfelelő taktika az elmúlt két évben nem jött be. Ellenkezőleg, a magyar kormány egyre több konfliktusba keveredett a nemzetközi szervezetekkel. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kormányt övező bizalmatlanság miatt a magyar állam finanszírozási költségei tavaly ősszel alaposan megugrottak, felrémlett az adósságspirál veszélye. A magyar állampapírok 6-7 százalékos kamatfelárának csökkentése reményében a kormány novemberben elővigyázatossági hitelmegállapodás megkötését kezdeményezte a korábban "kiebrudalt" IMF-fel. A váratlan bejelentés célja az volt, hogy a leminősítést megelőzze. A húzás nem vált be, azóta mindhárom hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar szuverén adósságot. A tárgyalások előkészítésével tavaly decemberben külön e célra kinevezett tárca nélküli minisztert bízott meg a kormányfő, a korábbi fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás személyében. Ő öt hónap alatt addig jutott, hogy az egymással összefüggő kérdéseket szétszálazta: tisztázta az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank szempontrendszerét, és igyekezett egyértelművé tenni, melyek tekinthetők a tárgyalások megkezdése alapfeltételeinek. A júniusi kormányátalakítás során Fellegi helyébe a makroközgazdasági felkészültségéről ismert Varga Mihály lépett, aki addig a Miniszterelnökség munkáját irányította, államtitkári rangban. A szikár, csendes, a nyilvánosság előtt megfontoltságot sugalló Varga Orbán első kormányában másfél évig pénzügyminiszter volt, a mostani ciklusban eddig tartózkodott attól, hogy a hivatalos gazdaságpolitika irányítójával, a már-már őrületbe hajló kijelentéseivel a közvéleményt provokáló Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel szembekerüljön. Matolcsyt Orbán a jobb kezének tartja ezt a 2

3 kormányfő maga fogalmazta meg így, Varga viszont a kormányzópárt Fideszen belül erősebb, 2005 óta a párt gazdaságpolitikáért felelős alelnöke. A tárgyalási szándék bejelentése óta a magyar állam finanszírozási gondjai legfeljebb átmenetileg enyhültek. "Amennyiben a hozamok a legutóbbi szintek körül stabilizálódnak, az robbanásszerű adósságdinamikát fog eredményezni" figyelmeztet az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma (Részletes vizsgálat Magyarország tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011 EU rendelet 5. cikkelyének megfelelően), arra utalva, hogy 2011 végén a rövid lejáratú kamatláb 6,6 százalék, a hosszú lejáratú 8,5 százalék volt. Idén június elején az IMF-tárgyalások megkezdésének tulajdonítható néhány hónapos, bizalommal teli várakozás után az állampapírok kamat- és hozamszintje ismét erre a szintre kúszott fel. A bizottsági szolgálat május végén publikált elemzése megállapította, hogy "Magyarországon súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságok vannak, amelyek ugyan nem túlzottak, ám kezelést igényelnek." Ezek a következők: az államadósság a GDP 80 százaléka körül ingadozik, ennek a fele devizában áll fenn. A magánszektor adósságállományának GDP-hez viszonyított aránya 155 százalék, ennek több mint 60 százaléka szintén devizában denominált. Ebből következően a bizottsági dokumentum szerint a magán- és az állami szektor adósságainak fokozatos és tartós leépítését segítő gazdaságpolitikára volna szükség, amelyik a növekedést is támogatja. Nincs ilyen. Az idei első negyedévben a gazdaság recesszióba csúszott, a szezonális és naptárhatást kiigazító GDP-adat mínusz 1,4 százalék (Tavaly a GDP még 1,6 százalékkal nőtt, alapvetően a 7 milliárd eurós kiviteli többletnek és a kiemelkedő agrárteljesítménynek köszönhetően). Az államadósság a tavalyi év végén mért 80,6 százalékról 78,9 százalékra csökkent ugyan, de ebben kizárólag a forint átmeneti erősödésének hatása mutatkozik meg. (Minden egy százalék forinterősödés legalább 0,4 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot, és viszont, minden egy százaléknyi gyengülés ilyen arányban növeli azt.) Az infláció Európában a legnagyobb, öt százalék felett van, a munkanélküliség 11 százaléknál "beragadt". Vagyis a gazdaság eddig nem állt rá a fenntartható tartós adósságcsökkentéssel járó növekedési pályára, sérülékenysége változatlanul fennmaradt. A jövő évi költségvetés első tervezete 1,6 százalékos növekedést tartalmaz ugyan, de ezt az elemzők határon kívül s belül túlontúl optimista feltételezésnek tartják. 3

4 Az új gazdasági rendszer kiépítése Két évvel ezelőtt az Orbán-kormány olyan gazdaságot örökölt, amely 2009-ben csaknem 7 százalékos visszaesést szenvedett el, ám a választások idejére már növekedésnek indult. A kibontakozást egyáltalán a talpon maradást az IMF és az Európai Bizottság 20 milliárd eurós hitelkerete támogatta, amelyet a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány csak részben vett igénybe: az unió 6,5 milliárd eurójából 5,5 milliárdot, az IMF 12,5 milliárdos keretéből négy részletben összesen 9 milliárd eurót hívott le, a Világbank által folyósítandó egymilliárd euróhoz nem nyúlt hozzá. Az államadósság piaci finanszírozásához 2009 nyarán sikerült visszatérni. A Bajnai-kormány válságkezelésének fő eredménye az volt, hogy az államadósság növekedése a megszorító és takarékossági intézkedések következtében megtorpant (2009 első negyedévében a GDP 83,5 százaléka, egy évvel később 81,9 százaléka volt), a költségvetés hiánya kezelhető mértékű maradt, GDP-arányosan 4 százalék körüli mértékkel, a magyar államadósság kockázatát kifejező CDS (Credit Default Swap) mutató 2010 tavaszára a harmadára, 200 bázispontig esett. A forint árfolyama erősödött, a gazdaságpolitikát nemzetközi bizalom övezte, a leköszönő Bajnai Gordon miniszterelnök válságkezeléséhez Barack Obama amerikai elnök és Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója egyaránt gratulált. A győztest premizáló választási rendszer jóvoltából a Fidesz-KDNP pártszövetség a szavazatok 52,7 százalékával kétharmados parlamenti többséget szerzett. Ehhez hozzájárult, hogy Orbán Viktor pártelnök a tagadás politikájára és a csodavárásra épített: ellenezte az IMF-megállapodást, a Bajnai-kormány válságkezelésének valamennyi elemét, elszámoltatást helyezett kilátásba. Kormányra kerülésétől azt sugallta, hogy Magyarország rosszabb helyzetben van, mint Görögország. Ez egyrészt nem volt igaz, másrészt alkalmasnak bizonyult a befektetők megriasztására, aminek következtében újabb forintgyengülés kezdődött, az állampapír-piaci kamatok és hozamok ismét meglódultak. Orbán mind az IMFnél, mind az Európai Bizottságnál nagyobb gazdasági mozgásteret, fiskális lazítást akart kierőszakolni, ám lepattant róluk. A görög példa ürügyül szolgált a "gazdasági alkotmányosság" felfüggesztéséhez, vagyis az önkényt korlátozó törvényi fékek kiiktatásához, az Alkotmány tetszés szerinti módosítgatásához, amit a kétharmad lehetővé is tett. A kormány a 2010 júliusában esedékes konzultáción megszakította a kapcsolatot az IMF-fel, holott a hitelkeretből 5 milliárd eurót még lehívhatott volna, de nem tűrt semmiféle kontrollt a gazdaságpolitika felett. Ezzel elkezdődött az a folyamat, amely máig tart. A nemzetközi ajánlásokkal szemben a kormány a saját feje után megy, amivel befektetői körökben súlyos bizalmatlanságot vált ki, emiatt megnehezül az államadósság finanszírozása. A költségvetés stabilizálása érdekében a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, amelyek visszafogják a növekedést, vagyis az adósság/gdp-mutató nem javul. Mivel a megszorítások számottevő része - extra adók formájában a külföldi tulajdonú bankok és a multinacionális cégek magyarországi leányait érinti, felmerül a diszkrimináció gyanúja. Tovább fokozódik a bizalmatlanság, ami ismét 4

5 finanszírozási gondokat eredményez, ezeket pedig csak újabb költségvetési kiigazítással lehet enyhíteni. A stabilizációs célzatú Széll Kálmán-terv márciusi meghirdetése óta már négy nagyobb megszorító csomagot lépett életbe. A megszorításokat a kormány igyekszik az "ellenséges"nemzetközi szervezetek nyakába varrni, szembeállítja saját "kreatív" válságkezelését az európai "bürokratákéval", akik Orbán szerint úgy működnek, ahogy még "egy vidéki kócerájt sem lehet elvezetni". A megszorítások következtében csökken a háztartások fogyasztása, visszaesnek a beruházások, azok GDP-hez viszonyított aránya tizenöt éves mélypontra zuhant. A banki hitelezés elapadt, a külföldi tulajdonú pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint másfél év alatt a GDP 12,5 százalékának megfelelő (3500 milliárd forint) forrást vontak ki magyar leányaikból. A törékeny fellendülés az idei évre recesszióba torkollott. A kormány minimális, 0,3 százalékos növekedést vár az idei évben, a piaci elemzők ezzel szemben 1-1,5 százalékos GDP-csökkenésre számítanak. A hosszadalmas huzavona a nemzetközi szervezetekkel egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy a magyar kormány voltaképpen csak húzza az időt. Az elmúlt két évben a kormánypártok, kétharmados parlamenti erejükkel élve, minden kulcspozíciót kisajátítottak. A "gazdasági alkotmányosság" felfüggesztése visszamenőleges hatályú törvényekkel kezdődött, 2010-ben a pénzügyi szférát és három ágazatot terhelték meg ideiglenesnek meghirdetett válságadókkal. "Pénzt onnan lehet elvenni, ahol van" mondta ki nyíltan a miniszterelnök. A különadók súlyát jelzi, hogy a külföldi tulajdonú bankok, a multinacionális távközlési, energetikai cégek, kereskedelmi láncok együttesen több adót fizettek ( milliárdot), mint amennyi társasági adó összesen befolyt (nagyjából 320 milliárd forint). Az ágazati különadók 90 százalékát ötven többnyire külföldi tulajdonú vállalkozás fizeti be, ami jól jellemzi a piactorzító hatást. Ráadásul a távközlési különadót az Európai Bizottság jogsértőnek találta, emiatt az Európai Bírósághoz fordult. Az uniós jog szerint ugyanis a távközlési szektorra kivetett különadót csak az ágazaton belül volna szabad felhasználni, a magyar különadót azonban elnyeli a költségvetés. Visszamenőleges hatályú törvényt hozott az Országgyűlés 2011 őszén a devizahitelesek kedvezményes, fix árfolyamú végtörlesztésére is, utólag átírva az évekkel korábban kötött banki szerződéseket: eszerint az adósok 250 forintos euró és 180 forintos svájcifrankárfolyamon végleg megszabadulhatnak adósságaiktól. A piaci árfolyam az euró esetében 300, a svájci frank esetében forint körül alakult, a tényleges és a rögzített árfolyam közti különbségből fakadó veszteséget a bankok szenvedték el. Emiatt a tulajdonosok a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 370 milliárd forint tőkeemelésre kényszerültek. A végtörlesztési törvényről a magyar kormány nem konzultált időben s érdemben az Európai Központi Bankkal, holott ez az uniós jog szerint kötelessége lett volna. Önkényes lépés volt 2010 őszén a kétpilléres nyugdíjrendszer egyik ágának, a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszernek a felszámolása is. Ennek államosításával a GDP 10 százalékára tehető summára tette rá a kezét a kormány. Álságosan azt hangsúlyozta, hogy 5

6 szabaddá teszi a döntést, minden pénztártag választhat, visszalép-e az állami nyugdíjalapba (magával hozva korábbi megtakarításait), vagy kitart amellett, hogy nyugdíjjáruléka egy részét tagdíj gyanánt továbbra is egy magánpénztárba fizeti, vagyis saját magának spórol. Csakhogy utóbbi lehetőséget a maradást a magán-nyugdíjpénztári rendszerben az új törvény gyakorlatilag megakadályozta. Kimondta, hogy nem kaphat állami nyugdíjat az a személy, aki kitart a magán-nyugdíjpénztári rendszer mellett, függetlenül attól, hogy az elmúlt években mennyi járulékot fizetett az állami nyugdíjalapba. Ráadásul a kormány az átlépőket azzal kecsegtette, hogy megtakarításaikat az állami nyugdíjalapnál is a saját számlájukon vezetik majd, ám ez a rendszer nem épült ki és mára kiderült, hogy nem is fog. Az állam egész egyszerűen bekebelezte a magán-nyugdíjpénztári vagyont. Annak állampapírba fektetett részével (ez a GDP több mint 5 százaléka) csökkentette az államadósságot, más részét (a GDP 2 százalékát) beforgatta a 2011-es költségvetésbe, és elköltötte. A többi (nagyjából 700 milliárd forint) az úgynevezett Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban van, annak sorsáról a jövő évi költségvetés tervezete említést sem tesz. Két év alatt bebizonyosodott, hogy az állam jószerével bármit megtehet: tetszése szerint vonhat el nyugdíjpénzt, banki-vállalkozói profitot, akár visszamenőlegesen is, kikényszeríthet államosítást. A közszolgáltatások területén példátlan koncentrációt hajt végre, az egészségügytől az iskolarendszerig, e funkcióktól megfosztja az önkormányzatokat. A magyar jogrendben akadálytalanul nyomulhat előre, ellenállást legfeljebb az uniós jog jelenthet számára. Bőszülten harcol is ellene. A fékek és ellensúlyok kiiktatása A jogtudósok által a rendszerváltás idején kialakított magyar alkotmányos jogrend sem a visszamenőleges hatályú törvények meghozatalát, sem a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjának megvonását nem tette lehetővé, az efféle döntések fennakadtak volna az Alkotmánybíróság rostáján. Mint ahogy az a rendelkezés is, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok szintén visszamenőlegesen elveszítik nyugdíjukat, helyette szociális (rehabilitációs) juttatásban részesülnek. Mivel a korábbi járandóság utólagos megvonása sérti az alapjogot, a károsultak most egyesületbe tömörülve nyújtanak be keresetet a magyar kormány ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál. Ahhoz, hogy a visszamenőleges hatályú döntéseket ne semmisíthesse meg az Alkotmánybíróság, hatáskörét meg kellett kurtítani (még a régi Alkotmányban is): költségvetési, adó- és járulékügyekben már nem nyilváníthat véleményt. Ez a korlátozás az Alkotmányt váltó új alaptörvénybe is bekerült, amely január 1-jével lépett életbe. Addigra a kormányzati törekvéseknek jószerével már sem jogi, sem személyes ellensúlya nem maradt. A kétharmad által megválasztott köztársasági elnök maga büszkélkedett azzal, hogy a törvényhozásnak nem fékje, hanem motorja óhajt lenni. Az elnöki székben két európai hírű jogtudóst követő olimpikon, Schmitt Pál egykor a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál nyomult, később nagykövet, majd a Fidesz egyik alelnöke, EP-képviselője lett. Híven 6

7 ígéretéhez, egyik törvény miatt sem aggályoskodott, valamennyit aláírta, nevetségessé téve személyét, hivatalát, végül egy húsz évvel korábbi plágiumügy miatt lemondásra kényszerült. Utóda, Áder János a Fidesz egyik alapítója, Orbán közeli munkatársa. Az Állami Számvevőszék élére szintén a Fidesz meghatározó politikusa, Domokos László került. Az Orbán-kormány 2011-es költségvetését magát a törvényt és meghozatala módját bíráló Költségvetési Tanácsot felszámolták, nemzetközi tekintélyű vezetőjét, az egykor IMF-es Kopits Györgyöt és szakképzett apparátusát szélnek eresztették. Az új Költségvetési Tanács a számvevőszéki és a jegybanki elnökből, valamint egy független közgazdászból áll, saját stábja nincs. A korábbi hat helyett kilenc évre választott legfőbb ügyészt az Országgyűlés, Polt Péter személyében, aki már az első Orbán-kormány idején bizonyította lojalitását. A kormánypárti képviselők az Alkotmánybíróságot is feltöltötték saját kádereikkel, a Fideszhez kötődő ítészek 10:4 arányú többséget alkotnak. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét az igazságügyi intézményrendszer átalakítása után, mandátuma félidejében menesztették, mert bírálni merészelte a reform főbb elemeit. Az új főbíró a Fidesz-alapító és EP-képviselő Szájer József felesége, Handó Tünde lett. Az alaptörvény a bírókat, ügyészeket 62 éves korukban nyugdíjazta; a kényszer más szakmákra eredetileg nem terjed ki. Az ombudsmani rendszer átalakult, a kormányzatot sűrűn bíráló adatvédelmi biztos megbízatása megszűnt, mielőtt mandátuma lejárt volna. Teljesen kormánypárti irányítás alá került a közmédia, sőt az egész médiarendszer. Az új médiatörvény szinte korlátlan hatalmat adott a vezető testületekben a kormánypártok megbízottainak, más még a döntéseikbe sem lát bele. A képviselők a nemzetgazdasági miniszter javaslatára törvénybe iktatták, hogy a Bajnai-kormány meghamisította a 2010-es költségvetést, ami példátlan hazugság. Sarkalatos törvényben mondták ki, hogy a Fidesz fő politikai riválisa, a Magyar Szocialista Párt a diktatúra állampártjának jogutóda, "a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököse" (a többi, kisebb, magát ma is kommunistának tartó utódpártról viszont megfeledkeztek). A kormányfő akaratának megfelelően sarkalatos, csak kétharmados többséggel megváltoztatható törvény rögzítették a gazdaságpolitika fő elemeit: az egykulcsos személyi jövedelemadót, és azt, hogy a gyermekek után adókedvezményt lehet igénybe venni. José Manuel Barroso bizottsági elnök tavaly decemberben az e passzusokat tartalmazó gazdasági stabilitási törvény és a jegybanktörvény megszavazásának elhalasztását kérte, ám hiába. Ezzel együtt sem tudott benyomulni a kormány a Magyar Nemzeti Bankba. Pedig mindent megtett ennek érdekében is. Az elnök Simor Andrást felszólította lemondásra, meghurcolta, mondvacsinált ürüggyel országgyűlési bizottság elé citálta. A jegybank felügyelőbizottsága élére Orbán bizalmasát Simor elődjét ültette, aki ügybuzgó módon vizslatta a gazdálkodás állítólagos szabálytalanságait. A monetáris tanácsban a három jegybanki vezetővel szemben négy kormánypárti személyt ültetett. Mivel a kormányzati szándékok teljesítéséhez a nemzetgazdasági tárca által szorgalmazott kamatcsökkentéshez, gazdaságélénkítő eszközök alkalmazásához és a devizatartalékok feletti rendelkezéshez ez sem bizonyult elégségesnek, 2011 őszén új sarkalatos jegybanktörvényt terjesztett elő. Ez megteremtette volna a lehetőséget az elnök és a két alelnök mellé egy harmadik, kormányhű alelnök kinevezésére, a monetáris tanács további felduzzasztására, a jegybanki vezetés befolyásolására. Egy másik sarkalatos törvény még tovább ment: lehetőséget adott volna a jegybank és a pénzügyi 7

8 felügyelet összevonására, történetesen úgy, hogy az új intézmény élére új elnök kerülne, a pénzügyi felügyelet és a jegybank mai vezetőit az ő helyetteseikké fokoznák le. Ezt azonban már Brüsszel sem tűrte, ami Barroso bizottsági elnök decemberi leveléből is kiviláglik. A kormánypárti képviselők azonban annak ellenére megszavazták a jegybanktörvényt, hogy tisztában voltak vele, ezzel megnehezítik hitelkérelmük fogadtatását az Európai Bizottságnál és az IMF-nél, valamint az Európai Központi Banknál, amelyet a kormány, konzultációs kötelessége ellenére, rendszerint kihagy a törvények előkészítéséből. A következmény: májusig csupán a tárgyalások megkezdéséről folytak tárgyalások a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között. A halogatás sokba kerül: a jegybank számításai szerint minden negyedéves késedelem milliárd forint kamatkiadási többletet okoz. Feltorlódott konfliktusok Vaskos dossziék gyűltek össze magyar ügyekkel Brüsszelben, Frankfurtban és Strasbourgban is. Ezek közül a legegyszerűbb a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. A magyar kormány a 2009-ben megadott végső határidőre, 2011-re egy költségvetési trükkel akart kikerülni az eljárás alól: az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezésével. A GDP 10 százalékára rúgó egyszeri bevétellel tavaly az államháztartás 4,3 százalékos többlettel zárt, csakhogy e nélkül majdnem 6 százalékos lett volna a deficit. Az uniós elemzésekből kiviláglik, hogy az úgynevezett strukturális egyszeri tételektől megtisztított költségvetési deficit 2010-ben és 2011-ben is nőtt, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság és a Tanács ennek csökkenését várta volna el. Nem tartották hitelesnek a bizottsági elemzések a kormány 2013-as terveit sem, és úgy ítélték meg, hogy a deficit még abban az évben is túllépheti a 3 százalékos küszöböt. Magyarország nem tett eleget a Tanács 2009-es ajánlásának állapította meg az Európai Bizottság, mivel nem kezelte megfelelő módon a túlzott hiányt, emiatt 495 millió euró támogatás felfüggesztését javasolta a Kohéziós Alap évi forrásaiból. A februári döntés lehetőséget nyújtott a korrekcióra, ami áprilisban egy újabb kiigazító csomaggal meg is történt. Ennek részeként a kormány bejelentette az átmenetinek meghirdetett különadók megszüntetését majd ugyanazzal a lendülettel új különadókat hirdetett meg. A távközlési szektorban a hívások, sms-ek után már idén július 1-jétől 2-2 forintot (valamivel több, mint 0,5 eurocentet) kell fizetni, a mérlegfőösszegre vetített bankadót jövő januártól az átutalások 0,1 százalékára rúgó tranzakciós illeték váltja fel, és az energetikai cégek különadója sem szűnik meg, csak átalakul. A kiadáscsökkentéseket, zárolásokat is kilátásba helyező, idén áprilisban meghirdetett Széll Kálmán-terv 2.0 elnevezésű program ahhoz elégségesnek bizonyult, hogy az Európai Bizottság a kohéziós támogatás felfüggesztésének megszüntetését javasolja a Tanácsnak, a túlzottdeficit-eljárást azonban nem szüntette meg. Ezt azzal indokolta, hogy a hiánymutatók még mindig közel vannak a 3 százalékos küszöbértékhez, és a legutóbbi korrekció is tartalmaz egyszeri tételeket. Újabb fordulatot jelent, hogy a kormány a tranzakciós adóból tervezett bevételt a konvergenciaprogramban megjelölt 130 milliárd forintról a 2013-as költségvetés tervezetében 283 milliárdra emelte, összességében a banki- 8

9 biztosítási szektor extra terheit nemhogy enyhítette volna, hanem bőven megduplázta. Tette ezt akkor, amikor az IMF elemzései a feltörekvői európai régióban a bankok és a kormányok aktív együttműködésére buzdítanak a credit crunch elkerülése végett. Januárban gyorsított jogsértési eljárást indított Magyarország ellen a Bizottság az adatvédelmi biztos és a jegybank függetlensége, valamint az igazságügyi reformmal kapcsolatos aggályok miatt. Az előbbi ügyet Viviane Reding alelnök javaslatára áprilisban az Európai Bíróság elé utalta, mert a kormányzati válasz után is fenntartotta álláspontját, hogy "Magyarország megsértette a felügyelő hatóság függetlenségét azzal, hogy a törvény által előírtnál két évvel és kilenc hónappal korábban megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását". Szintén Reding javaslatára az Európai Bíróság elé került a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása 70- ről 62 évre, amiben a Bizottság az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabály megsértését látja. Más munkakörökben az alaptörvény nem rendelt el kötelező nyugdíjazást. Ezt korrigálva a kormány júniusban a jövő évi költségvetés ismertetésekor bejelentette, hogy a közszférából valamennyi "túlkoros" dolgozót hazaküldi, 20 milliárd forint megtakarítást remélve tőle. A Bizottság fenntartotta magának a jogot arra, hogy az igazságszolgáltatási reform más pontjai miatt is jogsértési eljárást indítson, például az Országos Bírói Hivatal elnökének túlzott jogköre ellen, amely arra is kiterjed, hogy konkrét ügyekben kijelölje az eljáró bírságot, a bíró személyét. Folyamatos vitában áll Magyarország a médiatörvény miatt Neelie Kroes-szal, a digitális politikáért felelős alelnökkel is. Az Európai Parlament arra szólította fel a Bizottságot, mint a szerződések őrét, hogy a Velencei Bizottság bevonásával vizsgáljon meg nyolc törvényt, illetve területet (az igazságszolgáltatással, a jegybankkal, a médiával, a választásokkal, az ellenzék jogaival, a vallásszabadsággal, az adatvédelmi biztosra vonatkozó és az Alkotmánybírósággal kapcsolatos jogszabályokat), megfelelnek-e az európai szerződések betűjének és szellemének. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes megígérte, hogy a magyar kormány figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, és a törvényeket összhangba hozza az uniós joggal feltéve, hogy azok nem ütköznek az új alaptörvénnyel. Csakhogy az egyik vizsgálandó dokumentum maga az új alaptörvény. Az egymásra torlódott konfliktusok miatt nem kezdődtek el a hiteltárgyalások a magyar kormány és a hitelnyújtó trojka az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF között. Christine Lagarde január 12-én közleményben tudatta, az IMF kézzelfogható bizonyítékokat vár a magyar kormánytól, hogy elkötelezett a stabilitással kapcsolatos valamennyi ügyben. Az Európai Bizottság szóvivői pedig leszögezték, hogy a tárgyalásoknak két előfeltétele van: a jegybanki függetlenség és a jogbiztonság. Április 25-én a Bizottság hozzájárult a tárgyalások megkezdéséhez, miután a magyar kormányfő ígéretet tett Barroso elnöknek a jegybanktörvény megváltoztatására. Ám ekkor újabb fordulat történt: a magyar kormány csak a bizottsági kifogásokat óhajtotta orvosolni, az Európai Központi Bank véleményére ügyet sem vetett. Ezt bár nem elegáns megtehette volna, ha nem folyamodik kölcsönért, tárgyalófélként azonban nem negligálhatja a véleményt. Márpedig az Európai Központi Bank törvényi garanciát vár, hogy a kormány sem a jegybank irányítói szervein, 9

10 sem újabb kinevezetteken keresztül nem szólhat bele monetáris ügyekbe, a jegybanki tartalékok felhasználásába. Így a kormány május végén arra kényszerült, hogy visszavonja a decemberben elfogadott jegybanktörvényhez benyújtott a bizottsági ajánlásoknak megfelelő módosító indítványokat, elhalassza a parlamenti szavazást. Teljesen új előterjesztéssel áll elő, ezúttal már figyelembe véve az Európai Központi Bank ajánlásait is legalábbis ezt ígéri. Vagyis a kormány június elején ugyanott tart, mint decemberben, a Barroso-levél idején. A dacolás miatt azonban hatalmas kamatfelárat fizetett, nemzetközi megítélése katasztrofális. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legutóbbi felmérése szerint a válaszadók 87 százaléka elégedetlen a gazdasági környezettel, mert az kiszámíthatatlan, a jogalkotás pedig átláthatatlan. a HVG gazdasági hetilap szerkesztője. A fordítást Schmidt Péter végezte, az eredeti szöveg némileg rövidített változatán. 10

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA?

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? Korózs Lajos Elnökségi tag lajos.korozs@mszp.hu STRASBOURGI BÍRÓSÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNY BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ MSZP Az MSZP minden jogorvoslati lehetőséget ki

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló Hétfőn a tengerentúlon estek a tőzsdék, míg a vezető nyugat-európai börzék vegyes teljesítményt mutattak. Kedden reggel a hazai fizetőeszköz erősödött az euróval

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak az amerikai és a vezető nyugat-európai részvényindexek kedden. A 310-es szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben a 6 órás adatok

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

csütörtök, 2014. szeptember 18. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2014. szeptember 18. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2014. szeptember 18. Vezetői összefoglaló Többségében pozitívan zártak a nemzetközi részvényindexek. Szerdán a forint erősödni tudott az euróval és a svájci frankkal szemben is. A BUX 4,7 milliárd

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló Tegnap veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. A hazai fizetőeszköz gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben is. Negatív tartományban

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zártak a vezető amerikai és nyugat-európai börzék. Ma reggel a 310-es szinten tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam. A BUX 0,2 százalékot

Részletesebben

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló A vezető tengerentúli és nyugat-európai részvényindexek kivétel nélkül mínuszban zárták a keddi kereskedést. Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben,

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló Csütörtökön Amerikában és Európában is mínuszban zártak a tőzsdeindexek, az európai börzéken különösen nagy volt a visszaesés. Gyengült a forint az euróhoz

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, a Fed kamatemeléssel kapcsolatos nyilatkozatai hatására. Az euróval

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

Borbély László András. 2014. április 30.

Borbély László András. 2014. április 30. Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége eséssel zárta a csütörtöki tőzsdei kereskedést a vegyes makrogazdasági és vállalati hírek megjelenése után. Csütörtökön

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

hétfő, 2015. október 26. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 26. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 26. Vezetői összefoglaló Csütörtökön és pénteken mind az amerikai, mind az európai részvényindexek növekedéssel zártak. Ma reggelre mindhárom vezető devizával szemben gyengült a hazai

Részletesebben

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

szerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. szeptember 2. Vezetői összefoglaló Kedden jelentős veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, a napvilágot látott negatív kínai makro-indikátorok hatására. Szerda reggel kismértékben

Részletesebben

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest.

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest. Az év elsı négy hónapjában a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, csak a fejlıdı piacok teljesítménye volt némileg lemaradó. A magyar részvények április közepére 10% feletti teljesítményt értek

Részletesebben

hétfő, 2015. november 16. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 16. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 16. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek negatív tartományban zártak, a tőzsdék heti szinten is érdemi árfolyamesést könyveltek el

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló Amerikában emelkedtek, Európában estek a részvénypiaci indexek hétfőn. A hétvégi parlamenti választások eredményeként jelentősen esett a spanyol tőzsde és

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

péntek, 2015. június 5. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. június 5. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. június 5. Vezetői összefoglaló Csütörtökön veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Erősödni tudott a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. A BUX értéke 0,4 százalékkal csökkent.

Részletesebben

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, bár az elmozdulás nem érdemi egyik index esetében sem. A forint

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

kedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló A kínai recesszió kettős nyomást helyez a dollárra. Az építőipari gyorsjelentések mozgatták az amerikai tőzsdéket pozitív irányba. Marad a deflációs környezet

Részletesebben

péntek, 2015. február 20. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. február 20. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. február 20. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a nemzetközi részvényindexek a tegnapi napon. Ma reggel a 305,1-es szinten állt az euró/forint árfolyam. A BUX a tegnapi záróértékén fejezte

Részletesebben

szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló Emelkedtek a nyugat-európai és tengerentúli tőzsdei árfolyamok. A forint erősödni tudott a vezető devizákkal szemben. A BUX értéke 6,6 milliárd forintos

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. 03. 28.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. 03. 28. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. 03. 28. Van néhány probléma Elvették a vagyont, s ezt az egyetlen járható útnak mutatták be, de mára bebizonyosodott, hogy bánni sem tudtak az einstandolt pénzzel. Orbán Viktor gazdaságpolitikájának

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP

ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2014.IV. negyedév Makrogazdaság Magyarország Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzésében a magyar gazdaságra vonatkozóan 2,5%-os növekedést vár 2015-re,

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben