Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz"

Átírás

1 SZÁSZI FERENC: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz 1. A gazdálkodás módja a századforduló idején A mezőgazdaság gazdálkodás módjára vonatkozóan Szabolcs megye alispánja 1895-ben a következőket írta: Szabolcs vármegye mezőgazdasága ma négy rendszert tüntet fel: 1. Rendszer nélküli gazdálkodás; 2. Háromnyomásos rendszer fekete ugarral; 3. Háromnyomásos rendszer zöld ugarral; 4. A birtoktestek jobb részein néhány különböző hosszú idejű vetésváltó."(1) A millennium alkalmából kiadott Szabolcs megyei monográfiában pedig a vizsgált kérdésekről azt olvashatjuk, hogy a szabolcsi gazda nem egy bizonyos állandó vetésváltó szerint gazdálkodik. A szerző a külterjes gazdálkodási módot így igyekszik szépíteni: Szabolcs vármegyében a gazdálkodási rendszer a háromnyomásos gazdálkodásból a talaj termőképességéhez alkalmazkodva kifejlődött szabad gazdálkodási rendszernek mondható, de általában ugarral, mégpedig zöld, fekete és parlag ugarral. Az ugar egyéves és kétéves nagyságát soha sem a beosztás, hanem a gazda szükséglete és a talaj képessége szabja meg. A majdnem teljesen külterjesnek látszó háromnyomásos gazdálkodás tehát tulajdonképpen a talaj és az éghajlat szélsőségének legmegfelelőbb szabad gazdálkodás. Az általános szabály alól csak az olyan birtokok képeznek kivételt, melyeknek talaja nagyobb kiterjedésben egyformább, s megengedte a vetésforgót. A legkönnyebb, az ún. siligó homokföldek általában úgy használtatnak, hegy egy évben rozzsal bevettetvén, ennek learatása után egy vagy két évig parlagugarnak hagyatnak, amely két év leteltével ismét rozzsal, s elvétve itt-ott burgonyával és tengerivel vettetik be. A jobb minőségű homokföldön is 1/3 1/5-öd rész ugar."(2) A valóságos helyzetet a gazdálkodás milyenségéről a források hiteles megszólaltatása révén mérhetjük fel ben Szabolcs megyében az összes szántóföldnek 22,1 százaléka, míg a Tisza jobb partján 19,6, a Tisza bal partján 17,4, a Duna Tisza közén pedig 9,9 százaléka maradt ugarnak. A tájegységek közül csak Erdélyben (28,8 százalék), a megyék közül pedig csak Máramaros megyében (47,1 százalék) volt nagyobb az ugar aránya, mint a vizsgált megyében.(3)

2 Szabolcs megye területe művelési ágak szerint a következőképpen oszlott meg az évi üzemstatisztika szerint :(4) Szántóföld Kert Rét Szőlő,, beültetés telepített,, alatt Szabolcs megye kh 5066 kh kh 5125 kh 1319 kh 63,7% 0,6% 8,7% 0,6% 0,16% Tisza bal partja 42,2% 0,6% 12,8% 0,7% Tisza jobb partja 35,9% 1,4% 10,1% 0,8% Magyarország 42,8% 1,3% 10,2% 1,0% Legelő Erdő Nádas Nem termő Szabolcs megye kh kh kh kh 10,4% 5,16% 1,2% 9,150/ 0 Tisza bal partja 14,70/o 28,3% 0,4% Tisza jobb partja 12,4% 39,1% 0,3% Magyarország 13,0% 26,6% 0,3% 4,80/ 0 A megye a 63,7 százalékos szántóföldi aránnyal jelentősen meghaladta a Tisza jobb és bal parti területeinek arányát, és az ország 42,8 százalékos átlagarányát. A szántóföldi megoszlásban meglévő különbségek az erdő arányban lévő különbségekből adódnak, hisz az erdő aránya országosan 21 százalékkal nagyobb volt, mint Szabolcs megyében. A külterjes gazdálkodást a vizsgált törvényhatóságban egyrészt a nem termő és a nádas terület 10 százalékon felüli aránya, másrészt a kert és a beültetett szőlőterület igen szűk, együttesen is csupán 1,2 százalékot mutató terjedelme mutatja. A kimutatásban nem jelzett 100 holdon aluli birtokoknál a szántó 75,5, a nem termő és nádas aránya 6,4 és a kert a szőlővel 3,7 százalékot foglalt el. Ezek az arányok ugyan a megyei összes művelt terület megoszlásához viszonyítva kedvezőbb gazdálkodási módra utalnának, de a kertnek és a szőlőnek az átlagnál kedvezőbb aránya mögött nem feltétlenül a paraszti gazdaságok belterjesebb gazdálkodása húzódik meg. Az 1 kh-on aluli szántóföld nélküli területen a 78 százalékos, az 1 5 holdas törpebirtokos kategóriában pedig 9,9 százalékos kert- és szőlőarány valószínű azt jelzi, hogy e kategóriákban nem a paraszti gazdaságok kertjei, szőlői növelték meg az arányt, hisz a holdas kategóriában is csak 2 százalékos volt a kert- és szőlőarány.(5)

3 A külterjes gazdálkodást a művelési ágak megoszlásánál jobban mutatja a termények vetésszerkezeti megoszlása:(6) 1. Rozs kh 6. Tavaszi kalászos kh 2. Tengeri kh 7. Kapás és szálas tak kh 3. Dohány kh 8. Cukorrépa és kerti termék kh 4. Búza kh 9. Rendes ugar kh 5. Burgonya kh 10. Feltételes kétéves ugar kh összesen: kh A kimutatásban különösen szembeötlő, hogy Szabolcsban az összes vetésterületből a gabonafélék, a szántóföld 41,6 százalékát foglalták el, és az ugar (feltételes és rendes) a bevetett területnek csaknem harmadát tette ki. Az összes kalászosok területi aránya kb. 20 százalékkal volt kisebb az országos átlagnál, de az ugar említett nagysága miatt a tengeri vetésterület a 12,5 százalékos aránnyal jóval az országos alatt volt.(7) A cukorrépa, a kapás és szálas takarmány vetésterülete, a 10,1 százalékos aránnyal meghaladta ugyan az országos átlagot, de alacsony részesedése a vetésterület egészéből a külterjes gazdálkodást példázza.(8) A vetésszerkezet Szabolcs megyei változásának bemutatására az adott keretben nincs módunk, de a változást, ugyanakkor a külterjes gazdálkodás megmaradását érzékelteti a megye gazdasági előadójának az évi jelentése: Szabolcs vármegyében, melynek lakossága majdnem kizárólag őstermeléssel foglalkozik, fő jövedelmi forrását még ma is a kalászos nemüekből óhajtja kivenni." A közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentés lejjebb így folytatódik: Mindinkább tért hódít nálunk is a kapásnövények felhasználása. Különösen a burgonyatermelés vétetett fel egész általánosságban, mint elsőrendű s legjövedelmezőbb termelési ág. A burgonyatermelés különösen fellendült a kisparaszti gazdaságokban, ahol vetésforgóban előveteményül használják kalászosok alá."(9) A külterjes gazdálkodási módot igazolja a termékek rendkívül alacsony terméshozama is.(10) A főbb mezőgazdasági szántóföldi növények terméseredményei hektáronként mázsában 1894-ben :(11) Búza Rozs Árpa Zab Szabolcs megye Tisza bal partja Tisza jobb partja Magyarország 16,86 14,8 14,23 15,6 15,86 16,52 14,32 17,29 16,19 16,99 16,7 18,74 23,1 26,49 22,46 25,23

4 Kukorica Burgonya Szabolcs megye Tisza bal partja Tisza jobb partja Magyarország 9,82 10,17 9,21 12,2 101,8 86,48 90,32 86,5 Az év a termésátlagokat és az értékesítési viszonyokat tekintve nem tartozott sem a legrosszabb sem a legjobb évek közé. Olyan évnek tekinthető, amettől a gabonafélék termésátlagának korábbi növekedési üteme lelassult. A táblázatos kimutatásból az derül ki, hogy búzából Szabolcsban az átlagtermés jobb volt, mint az országos és a jelzett tájegységek termésátlaga, ugyanakkor jelentősen elmaradt, a kimutatásban nem jelzett kisalföldi 19,2 mázsás hektáronkénti átlagtól. A többi gabonaféléből a szabolcsi terméshozam a magyarországi átlagtól (a dunántúli és a kisalföldi átlagot meghaladó terméshozamok miatt) és a tiszántúli terület atlagaitól is elmaradt, a Tisza jobb parti, az Északkeleti Felvidék átlagához volt nagyon közel. Kukoricából is csak ez utóbbi terület termésátlagát előzte meg alig említhető mértékben és minden tájegység terméshozamától kevesebb volt a hektáronkénti eredmény. Egyedül a burgonya termésátlaga volt a vizsgált megyében nagyobb az országosnál és a jelzett tájegységeknél, de a Kisalföldön ebből a termékből is nagyobb eredményt mutatott a hektáronkénti hozam. Az évi Szabolcs megyei terméseredményeknek átlagos voltát igazolja a vizsgált év és más évek alispáni jelentéseiben kimutatott termésátlagok összevetése. Az évi termésátlagok például gabonanemüekből minden járásban az évi átlag alatt maradtak, csupán tengeriből termett több valamivel az azonos területegységénél2) 1896-ban az őszi búza termésátlaga hektáronként 14,5 mázsa, a rozsé 10,6, az árpáé és a burgonyáé 80 mázsa volt.(13) Az érzékeltetett alacsony Szabolcs megyei terméshozam a megyén belül nem azonos, de alapjában a növénytermesztéshez viszonylagosan gyenge termőtalajon kívül a nyomásos gazdálkodással és az elmaradott talajműveléssel hozható kapcsolatba. Különösen a parasztgazdaságok technikai felszereltsége volt nagyon kezdetleges. Az 1895-ös felmérés adatai szerint az 5 holdig terjedő gazdaságokban 4,8 gazdaságra jutott egy eke, illetve 0,2 eke esett egy törpegazdaságra. A törpegazdaságok 20,8 százaléka rendelkezett ekével, és az akéknek 96 százaléka fagerendelyes volt. 10,1 gazdaságra jutott egy

5 borona, illetve 0,09 borona esett egy törpegazdaságra, és a törpegazdaságok összesen 3 vetőgépet alkalmaztak a megyében. A Szabolcs megyei kisparaszti gazdaságok technikai ellátottsága az észak-keleti megyékénél valamivel jobb volt, de nagyon közel állt azokhoz.(14) A statisztikai adatok szerint igen alacsony technikai felszereltség jellemezte az holdas kisgazdaságokat is. Ebben a kategóriában 0,7 eke és 0,6 borona jutott egy gazdaságra. Az ekék 89 százaléka fagerendelyes és a boronák 78 százaléka fakeretes volt, a több mint gazdaságban csupán 54 vetőgépet használtak. A közép- és nagygazdaságoknál az egy ekére eső terület nagysága a földhasznosítástól, a vetésszerkezettől elvonatkoztatva mutatja a nem kielégítő ellátottságot. A törpegazdaságokban 6,3, a kisgazdaságokban 23, a középgazdaságokban 51 és a nagygazdaságokban 96 kh jutott egy ekére. Ha a szántóföld nagyságával vetjük össze az ekék számát az egy ekére jutó földterület nagysága az említett kategóriákban így alakul: 4,2; 17,7; 36,7; 44,4 kh. A középgazdaságokban egy vetőgépre 432, a nagygazdaságokban pedig 528 kh szántóföld jutott.(lö) A gőz és az igavonó erőre alkalmazott gépek Szabolcs megyében is kezdtek a századforduló idején elterjedni, de a legjobban gépesített cséplési munkafolyamatban a gabonafélével bevetett területegységre számítva jelentős volt a lemaradás az ország tájegységeitől. A gőzzel hajtott cséplőgép száma 219 volt Szabolcs megyében 1895-ben, és egy gőz cséplőgépre 1593 kh gabonafélével bevetett terület jutott. A Dunántúlon 952, az Alföldön 1212, az északi területeken 1144 és országos átlagban pedig 1091 kh esett egy cséplőgépre. Ha a gőz és igával hajtott cséplőgépekkel együtt végezzük el a számítást, a szabolcsi lemaradás még a fentieknél is nagyobb.(16) A millennium alkalmából kiadott szabolcsi monográfiában, amelyben a gazdasági viszonyok szépítése általános, a megye műtrágya felhasználásáról a következőket olvashatjuk: Újabban az istállótrágya hiány pótlására, meg azért is, hogy a kétévi ugar kikerülhető legyen, a műtrágyázás kezd örvendetesen terjedni, annyira, hogy például az évi 9,5 vagon műtrágyával 1898-ban 140 vagon felhasznált műtrágya áll szemben."(17) A műtrágya alkalmazás kezdetlegességét az is mutatja, hogy a 32 ezer Szabolcs megyei gazdaság közül csupán 29-ben jelez az 1895-ös statisztika műtrágya felhasználást.(18) A földművelés külterjességéből következően Szabolcs megyében jellemző volt az állattenyésztés elmaradottsága is. Az országos és a tájegységek átlagától való megyei elmaradást a szarvasmarhára redukált összes háziállatnak a mezőgazdaságilag művelt területekkel való összevetése mutatja. Szabolcs megyében 1895-ben 353 kh-ra esett 100 db szarvas-

6 marha", a Tisza bal partján, a Tiszántúlon 314, a Tisza jobb partján, az északi területeken 283, a Duna jobb partján pedig 278 és országos átlagban 305 kh művelt földterületen tartottak el 100 db szarvasmarhára redukált háziállatot.(19) Az állattenyésztésnek üzemcsoportok szerinti vizsgálatára is módot ad az évi üzemstatisztika. Szabolcs megyében 100 hold szántóföldre esett szarvasmarhára redukált háziállat a törpegazdaságokban 173, kisgazdaságokban 39, középgazdaságokban 26, s nagygazdaságokban 31. A Szabolcs megyei törpegazdaságok állattenyésztésének mutatószáma az országos és a tájegységek hasonló kategóriájú mutatószámait jelentősen felülmúlja és megközelíti a megyék közül kiemelkedő Szatmár megyei 100 holdra eső 200-as szarvasmarha átlagot. A törpe- és kisgazdaságok (100 kh-ig) a megye művelt földterületének 27,1 százalékát foglalták el, ugyanakkor az összes sertés 43,8 és a szarvasmarha 44,1 százaléka itt volt található, csupán a juh tartásában mutatott fel nagyobb arányt a közép- és nagybirtok. A juhállomány 78 százalékát az 1000 holdon felüli gazdaságok adták.(20) Az évi állatlétszám felmérés adatai szerint Szabolcsban az öszszes szarvasmarha-állománynak 24,1 százaléka volt a jobb hasznosítású pirostarka és borzderes, míg az Alföldön 30,2, országosan pedig már 60,8 százalékos volt e fajtának az aránya. A sertéstartás fajtaváltásánál még szembetűnőbb a külterjes gazdálkodás. Szabolcs megye az 5,1 százalékos hússertés aránnyal megelőzi ugyan a tiszántúli 4,7 százalékos arányt, de az országosan is igen alacsony 14,7 százaléktól jelentős a lemaradás. A nagybirtok állattartásánál, a juhnál a finomgyapjas merinói állomány a megyében 64,8 százalékot képviselt, és ezzel az aránnyal megelőzte a tiszántúli 52,6 és az országos 31,9 százalékos arányt.(21) Szabolcs megye állattenyésztése 100 négyzetkilométerre és ezer lélekre eső sertés, juh és lótartásban a Tisza jobb- és bal parti területénél és az országos átlagnál jobb eredményt mutatott, szarvasmarha-tartásban is csak 100 négyzetkilométerre eső átlagban volt jobb az arány a Tiszántúlon^), mégis az állattenyésztés Szabolcs megyei elmaradottságához nem fér kétség. Az elmaradottságot bizonyítják a korabeli források is. Szabolcsban a talajviszonyok miatt az állattenyésztés csak nagyon lassan fejlődik, a nyári legeltetés mellett a bent való etetés egyáltalán nem tud meghonosodni" olvassuk a Szabolcs megyéről írt monográfiában.^) Az alispáni jelentések általában az évi pedig különösen rávilágítanak a szarvasmarha-tenyésztés elmaradottságára. Az alispán 1894-ben arról ír, hogy határozott tenyésztési cél kitűzve egyáltalán

7 nincs és tarka-összevisszaságban mindenből valamit találunk." A hizlalás csak azokban a gazdaságokban volt jelentékenyebb, amelyek elegendő tőkével rendelkeztek a szükséges takarmányok beszerzéséhez. Tejgazdaság csak a Nyíregyháza körül fekvő birtokokon volt kifejlődőben, de a vármegye többi részében mindenütt csak a háziszükséglet fedezésére törekedtek.^) A mezőgazdasági előadók és az alispáni jelentések szerint a sertéstenyésztés terén Szabolcs vármegye országosan is jelentős helyet foglalt el, de a meg-megújuló sertésvész a megye tenyésztését majdnem teljesen tönkretette. Régente volt a szegény népnek is pénzforrása, s ez volt a sertésnevelés. Ha megszorult, eladta egy-két sertését. Most a sertéstartástól félnek, s elmondhatjuk, hogy a sertésvész az alsóbb néposztályoknál is kiszámíthatatlan károkat okozott" olvashatjuk a Nyírvidékben.(25) A Nyírvidék július 13-i száma is arról számol be, hogy legelőjük nincs a kisgazdaságoknak a tehéntartásra és iszonyú" a sertésvész.(26) Az intenzív gazdálkodásnak elsősorban a meglévő termelési viszonyok voltak a fő akadályozói. Az elmaradottság döntő oka a mezőgazdaság feudális maradványaiban jelölhető meg. A mezőgazdaságban az okszerű gazdálkodáshoz mindenekelőtt beruházható tőkére lett volna szükség. A tőkeszegénység azonban a kor súlyos problémája volt. A XIX. század végétől az első világháborúig terjedő időben javultak ugyan a hitelviszonyok, de Szabad Györgynek a hitelviszonyokról írt tanulmánya^) és Szabolcs megyei vizsgálódásunk alapján azt mondhatjuk, hogy a parasztság bármilyen forrást használt is fel hitelszerzésre, súlyos uzsorakamatot kellett érte fizetni, ami gazdasági megerősödése helyett helyzete rosszabbodását, nemegyszer tönkremenését okozta. A hitelviszonyok és a gazdálkodás módjának kapcsolatára, ezek tovagyűrűző problémakörére nagy számmal lehetne idézni Szabolcs megyei forrásokat. Ezék közül csak az 1900-ban szerkesztett politikai és közgazdasági évkönyvből a Nyírvidékben közölt sorokra utalunk: A maga földjén gazdálkodó birtokosnak (rettenetes hitelviszonyaink szerint) pénze nem lévén, belterjesebb gazdálkodásról álmodni sem lehet... Bérlő osztályunk pedig... tőke nélkül... a legelső egy-két esztendő jó termése reményében vágván bele a bérletbe, intenzív, emberi munkaerőt igénylő gazdálkodásba nem kezdhet. Az ilyen bérlő aztán cselédjét, dohányosát, harmadosát nyúzza, szipolyozza."(28) A kisparasztok tönkremenését siettették a közterhek, a legkülönbözőbb címeken kirótt adónemek is. A nagyon terhes állami, egyházi, községi és fogyasztási adók súlya a nép vállaira nehezedett, amely végső-

8 soron fokozatos, olykor gyorsütemű elszegényedésüket siettette, s fizetésképtelenségüket eredményezte. Az év második feléről az alispán azt jelentette, hogy forint összegű adóhátralék lett behajthatatlanság címén törölve." Az adóhátralékosok fizetésképtelenségét az okozta, hogy a kereseti adók fizetésére kötelezettek közül sokan elvesztették vagyonukat, mások vagyon hátrahagyása nélkül haltak meg. A behajthatatlanság oka főleg az, hogy a fizetésre kötelezett egyének közül többen már a fizetés idejében is elszegényedtek és vagyontalanok voltak. Az adóhátralék eredményeként gyakran perdült meg az árverező dob a parasztok portáján. Az adótartozások biztosítása érdekében 1898-ban a megyében dologi végrehajtások folytán 24 esetben árvereztek el ingatlant.(29) 1894 első és második felében összesen a járási főszolgabírók által folyósított zálogolási esetek száma 4588 és az általuk lefolytatott árverési esetek száma 691 volt. Ugyanebben az évben az egyes községek elöljárói által zálogolást és 379 árverezést hajtottak végre. Ingatlanbirtok ellen 18 esetben történt dologi végrehajtás.(30) A zálogolási és a végrehajtási esetek száma e korszak más éveiben is a fentiekhez hasonló volt, amely a parasztság nehéz viszonyairól és elesettségéről tanúskodott. A parasztság elnyomorodásának fontos összetevője volt a mezőgazdasági termékek értékesítésének a nehézsége.(31) 1896-ban a Szabolcs megyei alispáni jelentés arról ad számot, hogy a mezőgazdasági termények értékesítése csak a lehető legalacsonyabb áron történhet meg.(32) A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek értékesítésénél 1900-ban is nagy a panasz. Ebben az évben a mezőgazdasági termékek értékesítése különösen nagy nehézségekbe ütközött. A nehéz értékesítési viszonyok okát az alispán, illetve a közgazdasági előadó a malmok és a kereskedők szövetségében és a csekély exportban jelölte meg.(33) A Szabolcs megyei parasztság eladósodásának, nyomorának forrásai között az elmondottakon kívül jelentős szerepet játszottak a természeti csapások: szárazság, sok eső, árvíz, jég- és fagykár, tűzvész, állatok elhullása, családtagok betegsége stb. A mezőgazdaságot ért természeti csapásak közül kiemelkedik az 1904-ben bekövetkezett aszály. A járási főszolgabírók és a községi jegyzők által küldött jelentések közül csupán a dadái alsó járás főszolgabírájának jelentéséből idézünk. A főszolgabíró közlése szerint járása minden községében, különösen a volt zsellérek és kézi munkájuk után élő napszámosok és a kisebb iparosok helyzete vált válságossá és veszélyessé. Az alsóbb néposztály a tél beálltával a legnagyobb nélkülözésnek lesz kitéve" olvassuk a jelentésből. A főszolgabíró a járásban tervezett összes útépítkezések mi^őbbi megkezdését sürgeti, mert az Ínségre szo-

9 ruló alsóbb néposztály az aratásbeli csekély keresetét kereset hiányában a tél beálltáig elfogyasztani lesz kénytelen."(34) Az elemi csapások közül az állatállományt pusztító járványos betegségek is súlytották Szabolcs megye lakosságát a XIX. század végén és a XX. század elején. Főleg a sertészvész növelte a parasztság gondját, baját. Az esetek, a példák sora közül bizonyításként említhető, hogy ban a sertésállomány 70 százalékát elpusztította a vész. Legjobban súlytotta ezen csapás az apró kisbirtokos és szegény zsellér és cseléd népünket olvassuk az alispáni jelentésből, mivel a legszegényebb néposztálynak is volt, ha egyéb nagyobb állata nem is, de egy-két sertése, melyet rendszerint részibet művelt egy-két hold tengeri termésből magának felhizlalva, a téli zsír- és hússzükségletét fedezte, feleslegéből pedig egy kis téli ruhát akasztott magára."(35) 2. Gazdálkodási mód a két világháború közötti időben Az 1939-ben kiadott megyei történeti monográfia mezőgazdasággal foglalkozó témakörében a nagybirtokon folytatott gazdálkodásról az olvasható, hogy a háborús évek óta belterjes gazdálkodásra tértek át." A kortárs történetíró azonban kénytelen volt hozzáfűzni ehhez a megállapításhoz, hogy,.a mezőgazdasági konjuktúra megromlott, és a tőkehiány, a súlyos adóterhek, a magas vasúti költségek miatt, a termény- és állattartásunk válságba került." A közbirtokosság" körében folytatott gazdálkodásról pedig az olvasható, hogy legnagyobb részben háromnyomásos gazdálkodási rendszert folytatnak, de emellett mindig kiszakítanak a határból egy-egy darab föllterületet, amelyen szabadon gazdálkodnak."^) Ez pontosabban azt jelentette, hogy a homok talajú vidékeken a parlag tartó háromnyomásos gazdálkodási rendszer volt az általános. A barna földeken pedig a talaj egyoldalú kihasználása csökkentette a termelési eredményeket. A túlnyomó gabonatermesztés miatt a szabolcsi jó barna föld nem képes megtéríteni a gazda minden verejtékes munkáját, mert kimerül egyes tápanyagokban" fogalmazta meg véleményét a kortárs mezőgazdasági szakember.(37) A külterjes gazdálkodás háború utáni fennmaradását bizonyítják a statisztikai kimutatások is től 1926-ig Szabolcs és a trianoni békekötés után Szabolcshoz kapcsolt Ung megyében a szántóföldi területnek 12,1 százalékát ugarnak hagyták meg. Országosan az ugar aránya 4,5, az északi dombos vidéken" 7,2, az Alföldön 5,4, a Dunántúlon már csak 2,2 százalék volt ez az arány. A Szabolcs megyei parlagon hagyott területnél a megyék közül csupán

10 Szatmárban és Beregben volt nagyobb az ugar aránya, ezekben a megyékben a szántóföld 15 százalékát pihentették évenként.(38) 1930-ig az ugar aránya jelentősen csökkent Szabolcs megyében is, de a 8,8 százalékos aránnyal még mindig jelentősen megelőzte az alföldi 3,3 százalékos arányt, és alig maradt el a legmagasabb Szatmár megyei 9 százalékos ugar aránytól.(39) A Magyar Statisztikai Szemlében még 1938-ban is azt írták, a nyírségi gazdálkodási formáról, hogy elég kiterjedten fennmaradt az ugaroló gazdálkodás a nyomáskényszerrel. "(40) A földterület művelési ágak szerinti megoszlása, amely más oldalról jelzi a gazdálkodás milyenségét, 1930-ban az alábbi arányokat mutatta :(41) A terület művelési ágak szerint %-ban Szántó Kert Rét Szőlő megye Magyarország Alföld 74,9 60,1 66,5 0,59 1,2 0,9 5,5 7,2 6,5 1,3 2,3 2,6 Legelő Erdő Nádas Földadó alá nem eső megye Magyarország Alföld 8,0 10,7 12,4 3,9 11,8 4,3 A kimutatás jól jelzi, hogy a vizsgált megyében a szántóföldi terület jóval nagyobb, míg a kert- és szőlőterület kisebb volt mint az országos és az alföldi arány. A gazdálkodás csekély mértékű fejlődése pedig kitűnik, ha az évi művelési ágak arányait az évi arányokkal vetjük egybe. A szántóföldi területarány 63,7 százalékról 74,9 százalékra emelkedett, amely az erdő, legelő, a nádas és a nem termő területek csökkenéséből adódóan következett be, így a szántóföldi aránynövekedés az adott összesítésben bizonyos fejlődésről tanúskodik. A fejlődés irányába mutat a szőlőterületnek 0,6 százalékról 1,3 százalékra való növekedése is, ugyanakkor a kert változatlan aránya 1930-ban még mindig nem mutatja a gyümölcstermelés jelentőségét a foglalkoztatás ja- 0,1 0,3 0,5 5,4 6,4 6,3

11 vitásában, sőt a statisztikai adatok ezen a területen is az országos és alföldi aránytól való lemaradást jelzik. A külterjes gazdálkodást mutatja a bevetett szántóföldi terület főbb terményeinek vetésterületi megoszlása is között :(42) az Búza (%) őszi tavaszi Rozs (%) őszi tavaszi megye Magyarország Alföld 20,4 33,0 29,2 0,6 0,5 0,3 22,8 12,6 10,8 0,16 0,2 0,18 Árpa (%) őszi tavaszi Zab (%) megye Magyarország Alföld 0,7 1,5 1,0 3,8 7,5 2,8 3,2 4,8 Tengeri (%) Burgonya (%) Cukorrépa (%) Dohány (%) megye Magyarország Alföld 17,1 21,1 20,3 16,0 5,4 4,2 1,4 1,4 1,2 3,36 0,46 0,5 Takarmányrépa (%) Tavaszi bökköny (%) Lóhere (%) Lucerna (%) megye 1,8 3,8 1,4 3,2 Magyarország 2,1 2,7 2,8 3,2 Alföld 1,7 1,8 1,8 2, között a gabonanemüekkel bevetett terület Szabolcs megyében a XIX. század végi 41,6 százalékról 51,6 százalékra emelkedett,

12 közeledve a 10 százalékos aránynövekedéssel a kedvezőtlen országos átlagarány hoz, amely arány években még mindig 60,1 százalékos volt. Szabolcsban kedvező változást mutat ugyanakkor a kukorica termésterületének növekedése. A századvégi 12,9 százalékról 17,1 százalékra növekedett a szántóföldi területen elfoglalt aránya. A szántóföldi termelés némi javulását, de továbbra is annak elmaradottságát mutatja a cukor- és takarmányrépa, valamint a szálastakarmányok (bökköny, lóhere, lucerna) vetésterületének 10,1 százalékról 12 százalékra történő növekedése, amely az alföldi 9,2 százaléknál nagyobb, de az országos 12,2 százaléktól kisebb arányt mutat. A dohány vetésterülete 3,1 százalékról 3,6 százalékra növekedett, de a dohánycsomózásnál alkalmazottak száma a kereset nélkül álló lakosság számához viszonyítva jelentéktelen" jelentette a főispán a földművelési miniszternek.(43) A burgonya vetésterületének az alföldinél és az országosnál 10 százalékkal nagyobb aránya, a századvégi vetésterület 10 százalékos növekedése, a rossz értékesítési lehetőségek ellenére azzal függött össze, hogy a burgonya termeléséhez alkalmas volt a szabolcsi talaj, és a megye munkanélküli nincstelenjeinek fontos táplálékát jelentette. A háború utáni első években Szabolcs megyében is, mint országosan, a növénytermelés termésátlagai elmaradtak a korábbi évek eredményei mögött.(44) A fontosabb mezőgazdasági termékek termésátlagainak gazdaság nagyság csoportok szerinti kimutatása, a külterjes gazdálkodási módról ad bizonyságot a harmincas években is. Terméshozamok mázsában kh-anként 1930-ban :{45) l - n * W ^ Átlag kisebb tobb kh terjedelmű területen Búza megye 6,8 7,3 8,3 9,3 7,8 Magyarország 7,3 7,6 8,1 9,4 7,5 Alföld 7,5 7,6 8,1 9,3 7,8 Rozs megye 6,0 6,0 6,5 7,0 6,3 Magyarország 5,9 6,0 7,0 8,2 6,7 Alföld 5,8 5,8 6,7 7,6 6,1

13 " " ;" é l Átlag kisebb tobb kh terjedelmű területen Árpa megye 6,4 6,9 7,3 7,8 7,1 Magyarország 7,0 7,2 8,1 9,1 7,6 Alföld 7,2 7,1 7,9 9,1 7,6 Szemes tengeri megye 5,9 8,0 8,2 8,1 7,2 Magyarország 7,0 7,8 8,4 9,3 7,7 Alföld 5,7 7,1 7,4 7,8 6,5 Burgonya megye 32,2 40,4 40,5 45,7 37,4 Magyarország 34,4 40,9 44,8 52,3 38,9 Alföld 26,0 34,1 37,7 41,0 31,4 Cukorrépa megye 76,8 78,3 91,3 115,8 99,9 Magyarország 96,6 100,7 110,0 119,1 113,5 Alföld 79,3 90,1 103,1 112,8 105,6 A statisztikai kimutatásból kitűnik, hogy Szabolcs megyében a búza kivételével minden termék átlagtermése kevesebb volt az országosnál. A rozs, tengeri és burgonyatermelésben azonban megelőzte az alföldi átlagot. Ha a holdankénti terméshozamokat hektáronkénti termésátlagra átszámítjuk, és összevetjük az évi terméseredményekkel, akkor az látható, hogy a kukoricán kívül minden termékből kevesebb volt a termelési átlag 1930-ban, mint 1894-ben. Csupán a jelzett két év termelési eredményeinek az összevetése még ha átlagos időjárást feltételezünk is nem adhat ugyan pontos eligazítást a hektáronkénti, illetve holdankénti átlagtermésről és a termelési eredmény változásáról, azt azonban ezek az adatok is igazolják, történetíróink országos megállapításaival megegyezően, hogy a mezőgazdasági termelési eredmények az első világháború előttihez viszonyítva lényegében Szabolcs megyében sem változtak.^)

14 A nagyobb gazdaságok termésátlagai ugyan minden terméknél meghaladták a kisgazdaságok termésátlagát, a kis eltérések azonban a nagygazdaságok termelési eljárásainak elmaradottságát is jelzik. A nagygazdaságok termelési eredményeinek javulását az egyik földművelésügyi miniszteri rendelet az intenzívebb gazdálkodási módszerrel, a műtrágyafelhasználással hozta összefüggésbe, amelynek alkalmazására a kisgazdaságok kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt nem voltak képesek.(47) Más források azonban arra is rámutatnak, hogy a földbirtokosok az Alföldön 1911-ben 1 kh-ra csupán 5,4 kg szuperfoszfátot juttattak, és az országos átlag még 1925-ben is 8,8 kg volt.(48) 1925-től 1928-ig az 1 kh-ra eső műtrágyafogyasztás több mint kétszeresére emelkedett, 1 kh-ra 20 kg jutott.(49) Ügy gondoljuk azonban, joggal volt a mezőgazdasági szakemberek véleménye az, hogy még mindig csak ott vagyunk, ahol esztendővel ezelőtt voltunk."(50) Az 1920-as évek közepén a mezőgazdasági technika fejletlenségét, némi fejlődését országosan és Szabolcs megyében is az 1920-as évek közepétől leginkább mutatja a mezőgazdasági gépek száma és azok növekedése. A gépesítettség fokozódása mellett a bemutatásra kerülő statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy Szabolcs megye mezőgazdaságának gépellátottsága és a gépek kihasználása több fő mutatónál elmaradt az országos és a tájegységek mögött is. A gőzcséplőgépben kifejezett cséplőgépek száma Magyarországon 1895-ben 8318, és 1925-ben pedig volt. Cséplőgépből holdra esett 1925-ben általában gőzcséplőgépre átszámítva megyében 29, az Alföldön 28, az északi dombos vidéken 38, a Dunántúlon 44, és országosan 35. Az alföldi átlagnál Szabolcs megye cséplőgép-ellátottsága valamivel jobb volt ugyan, de a Dunántúlhoz, Észak-Magyarországhoz és az országos átlaghoz viszonyítva messze elmaradt. A szántógép-szerelvények száma Magyarországon 1914-ben, a trianoni területen belül 245 szerelvény volt, ez a szám 1925 végére 549-re emelkedett. A szántógép-szerelvények a 100 kh-on felüli gazdaságokban 1925-ben: kh szántóföldre esett gép megye 4 Alföld 5 Északi dombos vidék 6 Dunántúl 7 Magyarország 6 Egy gépre esett szántóföld kh

15 Szabolcs megyében a jelzett három tájegységnél és az országos átlagnál kevesebb szántógép-szerelvény jutott kh szántóföldre és így e gy gépre a legtöbb földterület esett 1925-ben. Az országrészektől és az országos átlagtól a szántógép-szerelvények kihasználásában is elmaradt a megye. Országos átlagban egy-egy szántógép szerelvény 1021 kh szántóföldet szántott fel és 313 kh-t munkált meg másféle módon, Szabolcsban és Ungban ezek a számok 824 kh, illetve 230 kh. A vizsgált növényhatóságban 1925-ben a szántógéppel felszántott terület az összes földterület százalékában 5,2, az Alföldön 6,3, az északi dombos vidéken 8,7, a Dunántúlon 10,8 és országosan átlagban 8,3 százalék volt. Szabolcs megyénél csak Szatmár, Bereg és Zala megyékben szántottak fel szántógéppel kisebb arányban földet az összes földterülethez viszonyítva.(51) A gépesítés, a lassú technikai fejlődés nem hozott lényeges változást a mezőgazdasági növénytermesztésben. A gazdasági válság idején pedig a rendkívüli munkanélküliség miatt a miniszteri tanácsos egyenesen azt írta Szabolcs megye főispánjának, hogy amíg megfelelő munkaerő áll rendelkezésre az aratásnál, a gépek igénybevételétől lehetőleg tartózkodjanak.(52) Az elhúzódó gazdasági válság után a mezőgazdaságban a gépesítés lassan továbbhaladt, de a növénytermelés szerkezete és hozama, mint láttukra harmincas évek végén is alig változott országosan és a megyében is.(53) Az első világháború után az állattenyésztés számszerűleg Szabolcs megyében jobban visszaesett, mint országos átlagban.(54) A visszaesésben különösen feltűnő az, hogy a húszas évek közepétől az és az évi statisztikai felmérés tanúsága szerint, tovább folytatódott az állatállomány számszerű csökkenése. A szarvasmarha-állomány ben 11 százalékkal, 1930-ban viszont 25 százalékkal volt kevesebb a megyében, mint 1911-ben. A sertésállomány 1925-ig 23,5 százalékos viszszaesése 1930-ban 31,3 százalékra nőtt. Különösen nagyarányú volt a juhtenyésztés csökkenése től 1925-ig a juhok száma 15,3 százalékkal, 1930-ig már 40,7 százalékkal esett vissza.(55) Szabolcs megyében az állattenyésztés visszaesését mutatja az egy

16 négyzetkilométerre és az 1000 lakosra jutó állatállomány számszerű alakulásáról készített alábbi statisztikai kimutatás: Az állatlétszám 1911-ben és 1930-ban(56).. 1 négyzetkilo-, n n n szam szerint 1000 lakosra méterre Szarvasmarha Szabolcs megye ,7 455 Magyarország 20,8 585 Szabolcs megye ,9 221 Magyarország 19,2 205 Sertés Szabolcs megye ,0 804 Magyarország 23,0 426 Szabolcs megye ,6 280 Magyarország 25,4 221 Juh Szabolcs megye ,7 658 Magyarország 26,9 497 Szabolcs megye ,1 179 Magyarország 15,7 168 A szarvasmarha fajtaváltásában a statisztikai kimutatás szerint Magyarországon jelentős változások következtek be ben az összes állománynak 74,5 százaléka szimentáli és 1,5 százaléka borzderes volt. A sertéstenyésztésben azonban a hússertés aránya 14,7 százalékról 6,6 százalékra esett vissza.(57) Megyei statisztikai kimutatás hiányában a Szabolcs megyei állattenyésztés elmaradottságának jellemzésére a kérdéssel foglalkozó kortársat idézzük. A Szabolcs megyei kisgazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének elmaradottságáról az alábbiakat olvashatjuk: A kisgazdaságok amúgy is dégénérait magyar fajta marháikat tarka bikákkal keresztezték. A következmény, hogy se igavonó erő, se hústermelés, se pedig megfelelő tejhozam..., hanem nagymértékben elterjedt a tüdővész. A kisgazdák továbbra is a magyar tarka takarmányozásának megfelelően takarmányoztak... s torzszülöttek állottak elő." A legelők különböző minőségét érintve az idézett szerző azt emelte ki, hogy a legsilányabbak azok a közlegelők, amelyeket a földreform idején

17 silány futóhomokon osztottak ki. Az ilyen legelő kellően gondozva nincsen, földhozamuk igen gyenge, de ezeken még a legeltetést sem végzik okszerűen. A legnagyobb baj azonban olvashatjuk tovább, hogy az ilyen silány közlegelők mellett a talajviszonyok miatt más szántóföldi megfelelő takarmánynövény termelése sem lehetséges, így a legelőkön éhen maradó jószág az istállóban sem tud kellő mennyiségű és megfelelő minőségű takarmányhoz jutni."(58) A kedvezőtlen hitelviszonyok a mezőgazdaság elmaradottságának, a gazdasági társadalmi gondoknak egyik összetevője maradt a két világháború között is. A Szabolcs megyei gazdasági felügyelőség jelentéseiben és a megyei lapokban gyakori téma volt a hitelfeltételeknek, különösen a súlyos kamatterheknek gazdasági társadalmi következményeit érzékeltető fényeinek a felsorolása.((59) A közteherviselésről Szabolcs megye alispánja 1934-ben azt írta, hogy a lakosság közterhei folytonosan emelkedtek, a lakosság legszélesebb rétegeinél,,a közteherviselési képesség ijesztően visszaesett."(60) A Szabolcs megyei gazdasági társadalmi viszonyokat a két világháború közötti időben tovább nehezítette, hogy az alacsony mezőgazdasági terméshozamok ellenére még az első világháború előtti időszaknál is több nehézség akadályozta az elfogadható áron történő értékesítést. A Szabolcs megyei értékesítési gondok egyik összetevőjét, a kortársak a korábbi piacok elvesztésében, a szállítási költségek megnövekedésében jelölték meg.(61) A külterjes gazdálkodási mód, az alacsony termelési átlagok, a kedvezőtlen értékesítési viszonyok, a tőke és hitelhiány, a magas adóterhek következtében a mezőgazdaság jövedelmezősége Szabolcs megyében különösen alacsony szintű volt. Az 1 kh művelhető terület átlagos tiszta jövedelme a megyében 6,47, a szántóföld jövedelme pedig 7,11 aranykorona volt. A vizsgált megyében a holdankénti átlagos tiszta jövedelem az alföldi átlagnál 38 százalékkal, az országos átlagnál pedig 80,3 százalékkal volt kisebb. Az 1 kh művelt terület Szabolcs megyei jövedelmezőségnél csak Abaúj Torna megyében volt rosszabb a helyzet. A szántóföldi átlagos kh-ankénti tiszta jövedelemben is jóval kisebb volt Szabolcs megye átlaga, mint az országos 11,44 százalékos átlag, és az utolsó helyen állt a megyék között.(62) Az ismertetett adatokkal egybeesett a földművelésügyi miniszternek az alábbi megállapítása: Az alföldi nép és különösen a tiszántúli nagyon le van szegényedve, megélni nem tud. Ennek következménye aztán az, hogy a gyermekáldással legjobban megáldott Tiszántúl lakossága szülőhelyét elhagyva vándorútra indul."(63)

18 Jegyzetek 1. IV. B Alispáni jelentés. 6663/1895. I o. Szabolcs- Szatmár megyei Levéltár (a továbbiakban SzSzmLt). 2. Szabolcs vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Bp. Apolló" Irodalmi Társaság, 261. o. 3. Magyar Statisztikai Évkönyv (a továbbiakban MSÉ) II. évf Bp o. V. ö. Orosz István: A mezőgazdasági termelés feltételeinek alakulása. Magyarország története Főszerkesztő: Kovács Endre. Akadémiai Kiadó Bp o. 4. Mezőgazdasági statisztika I. k. Bp o.; MSÉ Bp o. 5. Mezőgazdasági statisztika I. k. Bp o.; MSÉ Bp o. 5. Mezőgazdasági statisztika IV. k. 60. o. 6. Szabolcs vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. I. m o. 7. V. ö. Vörös Antal: A mezőgazdaság. Magyarország története Főszerkesztő: Hanák Péter. Akadémiai Kiadó. Bp o. 8. V. ö. Orosz István: I. m o. 9. IV. B XIV. 120/ sz. SzSzmLt. 10. Vörös Antal: I. m o. Alacsonyak a terméshozamok akkor is, ha a kateszter holdankénti tényleges hozamot 1 mázsával nagyobbra becsüljük. 11. MSÉ 2. évf Bp o. 12. IV. B Alispáni jelentés. 9921/1891. I. 91/ o. SzSzmLt. 13. Mezőgazdasági statisztika III. k. 66. o. 14. Mezőgazdasági statisztika IV. k. 60. o. és 228. o. 15. Uo. 16. Konkoly Thege Gyula: A cséplőgépek elterjedése Magyarországon. Magyar Statisztikai Szemle (a továbbiakban MSSZ) sz. Bp o. 17. Szabolcs vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. I. m o. 18. Mezőgazdasági statisztika I. k. Bp o. 19. Mezőgazdasági statisztika IV. k. Bp o. 20. Uo. 47. o. V. ö. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. A magyar társadalomról. Szerk.: Kulcsár Kálmán. Bp o. 21. Magyar Statisztikai Közlemények (a továbbiakban MSK) US 41. k. Bp o. 22. Mezőgazdasági statisztika I. k. Bp o.

19 23. Szabolcs vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. I. m o. 24. IV. B Alispáni jelentés. 6633/1895. I. 1895/ o. SzSzmLt. 25. A kivándorlásról. Nyírvidék, január Beteg az ország szíve. Nyírvidék, július Szabad György: A hitelviszonyok. Szerk.: Szabó István. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában , II. k. Akadémiai Kiadó, Bp o. 28. Szabolcsi kivándorlók. Nyírvidék, március IV. B Alispáni iratok XIII. 1899/ SzSzmLt. 30. IV. B Alispáni jelentés I. 1895/ o.; o. SzSzmLt. 31. Lásd: Gyimesi Sándor: A parasztság és szövetkezeti mozgalom. Szerk.: Szabó István. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában , II. k. Akadémiai Kiadó Bp o. 32. IV. B Alispáni jelentés. II. 1896/ o. SzSzmLt. 33. IV. B Alispáni jelentés. 9200/ o. SzSzmLt. 34. IV. B Elnöki 17/1904. SzSzmLt. 35. IV. B Alispáni jelentés. 7446/1897. II. 24. o. SzSzmLt. 36. Papp Géza: Szabolcs vármegye mezőgazdasága. Szabolcs vármegye. Szerk.: Dienes István. Bp o. 37. Westsik Vilmos: Homoki gazdálkodás Szabolcs vármegyében. Uo. 57. o. 38. MSÉ Bp o. 39. MSÉ Bp o. 40. Elek Péter: Magyarország mezőgazdasági népsűrűsége. MSSZ sz o. 41. MSÉ Bp o. 42. MSÉ Bp. 1Q o. 43. IV. B Főispáni iratok. 1084/1929. SzSzmLt. 44. MSÉ o. Lásd: IV. B Kb. XIX. 66/1923. SzSzmLt. V. ö. Berend T. Iván Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után Akadémiai Kiadó, Bp o. 45. MSÉ Bp o. 46. Lásd: Szuhay Miklós: A rekonstrukció eredményei. A birtokstruktúra és a mezőgazdasági termelés stagnálása. Magyarország története Főszerkesztő: Ránki György. Akadémiai Kiadó, Bp o. és 737. o. 47. IV. B Főispáni iratok. 629/ /2. SzSzmLt. 48. Műtrágyázás az Alföldön. Tiszántúli gazdák, február Szuhay Miklós: I. m o. 50. Tiszántúli gazdák. Uo.

20 51. Konkoly-Thege Gyula: A cséplőgépek elterjedése Magyarországon. MSSZ sz o. 52. IV. B Főispáni jelentés 446/1930. SzSzmLt. 53. Lásd: Berend T. Iván Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon Kossuth Könyvkiadó. Szerk.: Pach Zsigmond Pál. Bp o. 54. Lásd: Berend T. Iván Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után Akadémiai Kiadó, Bp o. 55. MSÉ Bp és 94. o.; MSÉ Bp o. 56. MSK US 41. k o.; MSÉ Bp o.; MSSZ sz o. 57. MSSZ sz o. Uo. 58. Papp Géza: I. m o. 59. A falu nyomorúságai. Tiszántúli gazdák, november 10.; Szabolcs megyében az ingatlan forgalomban 6,9 százalékos csökkenés mutatkozik. Nyírvidék, május 19.; IV. B XIV. 118/1927.; 4241/1927. SzSzmLt. 60. Jelentés a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara első öt évi működéséről. Debrecen, o. 61. Szabolcs megye exportérdekei. Tiszántúli gazdák, november Salyóhelyi István: Földbirtokok kataszteri tiszta jövedelme. MSSZ sz Mezőgazdaság vagy iparfejlesztés. Nyírvidék, április 16.

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XXIV. 253. Állami Termésbecslési Felügyelőség Zala megyei Kirendeltség iratai 1949-1954 Raktári száma, neve, terjedelme: Összes raktári

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Vas megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Növénytermesztés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁG. extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás

A MEZŐGAZDASÁG. extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás A MEZŐGAZDASÁG 1. A mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők: a) Természeti tényezők: éghajlati adottságok (napsugárzás időtartama, hőmérséklet, csapadék mennyisége, eloszlása) vízrajzi adottságok

Részletesebben

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években 320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglaló

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE I. BEVEZETŐ Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a legtöbb mezőgazdasági

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013) Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben