BFT ülés, december 19. Tájékoztató a Balaton körül biciklizők túraszervezési szokásait vizsgáló felmérésről

Átírás

1 Tájékoztató a Balaton körül biciklizők túraszervezési szokásait vizsgáló felmérésről A Balatoni Turisztikai Szolgálat Bt. (BTSZ) a működtetésében lévő balatontipp.hu oldalra építve 2014 májusa és szeptembere között, 933 személy megkérdezésével felmérést készített a Balatont körbebiciklizők szokásairól, jellemzőiről. A válaszolók azok közül kerültek ki, akik az érintett időszakban lebiciklizték a teljes bringakört és erről bizonyítványt is szereztek a balatontipp.hu pecsételő hely hálózata segítségével. Honnan érkeztek a túrázók A válaszok szerint a 933 személy 18 százaléka Budapestről érkezett, ami kicsit elmarad a nyaralók körében általánosságban elfoglalt százalékos részesedésüktől. A következő jelentős csoport, a 12 százalékkal részesedő Pest megyeieké, őket a Hajdú-Bihar megyeiek követik 8 százalékkal. Hét-hét százalékkal képviseltették magukat a válaszolók között a Komárom-Esztergom megyeiek és a Tolna megyeiek. Hat-hat százalék a részesedése az összesből a Bács- Kiskun megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei és a Veszprém megyei bicikliseknek. Békés megye 5, Fejér 4 százalékkal volt jelen a biciklisek között, Baranya, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megye 3-3, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala 2-2 százalékkal szerepelt. Ugyancsak 2 százalék volt a részesedése a külföldi bicikliseknek, akik között szerbiai, szlovákiai és bécsi magyarok vagy magyar származásúak egyaránt voltak. A többi megye lakóinak aránya egy-egy százalék körül alakult. Tolna 7% Veszprém 6% Vas 3% Zala 2% Külföld 2% Bács-Kiskun 6% Baranya 3% Borsod-Abaúj- Zemplén 2% Békés 5% Szabolcs-Szatmár- Bereg 1% Somogy 1% Budapest 18% Pest 12% Nógrád 1% Komárom- Esztergom 7% Jász-Nagykun- Szolnok 3% Hajdú-Bihar 8% Csongrád 3% Fejér 4% Győr-Moson-Sopron 6% A Balatont kerülő biciklisek megoszlása a lakóhelyek szerint 1

2 Milyen biciklit használtak, mivel szállították azt A túrázók 2 százaléka bérelt kerékpárt a kiránduláshoz a Balatonnál a kiindulási helyen. Hat százalék volt azok aránya, akik hazulról két keréken indultak. Az ebbe a körbe tartozók többsége valamelyik parti, vagy partközeli településen él, de volt közöttük pápai, tatabányai és a vajdasági Magyarkanizsáról induló csapat is. A biciklizők egyharmada (33 százaléka) vonattal hozta a saját kerékpárját. Bár a felés leszállási, illetve az utazási körülményekkel kapcsolatban megfogalmaztak negatív megjegyzéseket, összességében pozitívan értékelték a lehetőséget. A Pestről érkezők meghatározó része a balatonvilágosi vasútállomást választotta a túra kezdő pontjának, a dél-dunántúliak Fonyódon, a vonattal érkező észak- és nyugat-dunántúliak Keszthelyen és Tapolcán kezdték többnyire a túrát. Sokan a biciklis irányvonatok lehetősége miatt vállalkoztak a kerékpárok vasúti szállítására. Az összes túrázó 59 százaléka saját gépjárművével vagy csoportja más tagjaival közösen használt gépjárművel szállította a saját kerékpárját a kiinduláshoz választott településre. Nekik elsősorban az autók biztonságos elhelyezése jelentett gondot. Meddig tartottak a túrák, hányan vettek azokon részt A válaszolók között a legkevesebb, alig két százaléknyi volt azok aránya, akik egy nap alatt kerülték meg a Balatont. Ebbe persze szerepet játszhat az is, hogy az ilyen gyors túrára indulóknak, nincs igazán ideje a bélyegzők gyűjtésére. A nekünk válaszolókról kiderült, hogy többnyire egyedül indultak, a csoportok átlaglétszáma 1,4 fő volt. Jellemzően reggel érkeztek autóval, majd a túra befejezése után hazautaztak. Közülük csak néhányan aludtak előtte vagy utána egy-egy éjszakán át a Balatonnál. A két napos túrát választók az összes válaszoló 9 százalékát adták. A 933 fő által a Balatonnál együttesen biciklizéssel töltött 3778 napnak 4 százaléka és az együttesen eltöltött 2877 éjszakának 3 százaléka esik rájuk. Egy csoport átlagos létszáma 3,2 fő volt. Három napos túrát választott a teljes létszám 26 százaléka. Ők az összes biciklin töltött nap 19 százalékát és a szálláshelyeken töltött éjszakák 17 százalékát mondhatják magukénak. A csoportjuk átlagos létszáma 3,1 fős volt. Négy napos túrára indult az összes bicikliző 29 százaléka, akik az összes biciklizéssel töltött napból is 29 százalékkal részesedtek, az éjszakáknak pedig 28 százalékát töltötték a szálláshelyeken. Náluk a csoportok átlagos létszáma 3,9 fő volt. Öt nap alatt tette meg a bringakört a kerékpárosok 19 százaléka, akik az összes biciklis-nap 24 százalékát adták és a szálláshelyek éjszakáinak 25 százalékát vették igénybe. A csoportjuk átlagosan 3,4 fős volt. Hat napos túrát tartott a válaszolók 12 százaléka, akik ezzel az összes biciklin töltött nap 18 százalékát produkálták, és a vendégéjszakák 20 százalékát jelentették. Körükben egy csoport átlagosan 4,1 főből állt. Hét napos vagy annál is hosszabb túrán járta körbe a Balatont a kerékpározók 3 százaléka, akik a összes biciklin töltött napból 6 százalékkal részesültek, a vendégéjszakákból 7 százaléknyi részt vettek igénybe. 2

3 5 napos 19% 6 napos 12% 4 napos 29% 7 napos 3% 1 napos 2% 3 napos 26% 2 napos 9% A biciklisek megoszlása a túrák hossza szerint 5 napos 24% 6 napos 18% 5 napos 25% 6 napos 20% 4 napos 29% 7 napos 6% 1 napos 1 % 2 napos 4% 3 napos 19% 4 napos 28% 1 napos 0% 2 napos 3% 3 napos 17% 7 napos 7% Az úton töltött napok megoszlása a túrák hossza szerint Az eltöltött éjszakák megoszlása a túrák hossza szerint Milyen szálláshelyeken aludtak a biciklisek Megvizsgáltuk azt is, hogy a 933 biciklisből a legalább egy éjszakát a Balatonnál töltők milyen szálláshelyeket vettek igénybe. Mint a válaszokból kiderült, nem mindenki ragaszkodott végig ugyanolyan szállástípushoz. Egy több napos túra esetén előfordult, hogy akár három-négy féle szállásfajtát is igénybe vettek ugyanazok a személyek. Többször történt meg az is, hogy a rossz időjárás vagy más ok miatt útközben módosították tervüket és például a sátrazás helyett bungalóban, fizető-vendéglátónál, vagy hotelben szálltak meg. A túrákról készült beszámolókból az is kiderült, hogy a magán szálláshelyeket elsősorban az elő- és utószezonban vették igénybe, mert a főszezonban nehezebben találtak fogadó kész szállásadókat az egy éjszakás tartózkodás miatt. 3

4 A válaszok szerint a túra közben összesen eltöltött 2887 éjszaka 1 százalékát vadkempingezéssel töltötték a biciklisek. Rokonoknál 7 százalékát töltötték az éjszakáknak, panziókat, hoteleket vettek igénybe az összes vendégéj 19 százalékához. Az éjszakák 31 százalékához a magán fizető-vendéglátók adtak otthont, a fennmaradó 42 százaléknyi éjszakát pedig kempingekben töltötték el sátrakban vagy bungalókban. fizetővendéglátó 31% rokon 7% vadkemping 1% hotel-panzió 19% kemping 42% A biciklisek által eltöltött éjszakák megoszlása a szálláshelyek típusa szerint Az év melyik időszakára esett a túrák ideje Napi bontásban megvizsgáltuk azt is, hogy a biciklisek milyen időszakokra szervezték a túráikat. Május kimagaslóan jól indult a hónapot nyitó hosszú hétvége miatt, de a teljes körre vállalkozó biciklisek aktivitása ezután nem folytatódott. A lehetőségekhez képest nagyon gyengén alakult a júniusi forgalom is. A hónap közepén szinte alig voltak tókerülő biciklisek, pedig ez az időszak a nyár többi részéhez képest inkább száraznak számított a "csak" nyolc esős nappal. Igaz, az erős szél nem igazán kedvezett a túrákhoz. Július elején is ígéretes volt a forgalom, de a hónap második és negyedik negyedét meghatározó esős, hűvös, esetenként viharos idő jelentős hullámzást okozott a biciklisek aktivitásában. Az augusztusi időjárás is rendívül változékony volt, amit jól visszatükröz az augusztus 20 körüli csúcsot megelőző visszaesés. A szeptemberi időjárás sem volt rosszabb a nyári hónapokénál, de a biciklisek száma mégis minimálisra csökkent ebben az időszakban. 4

5 Az egy-egy napon egyszerre biciklizők számának megoszlása a május-szeptember közötti időszakban - Az oszlopok az egy-egy napon éppen úton lévők számát mutatják, piros színnel jelöltük a szombati napokat. A fenti eredmények hangsúlyozottan csak azokról szólnak, akik oldalunkat ismerve bizonyítványt akartak szerezni a bringakör letekeréséről. Hogy átfogóbb képet kapjunk, hasznos lenne helyszíni kikérdezéssel azokat is felmérni, akik csak rövidebb távolságokra indulnak el a balatoni bicikliúton. Ugyanakkor néhány tanulság mindenképpen leszűrhető a fentiekből is. - A biciklisek megyék szerinti megoszlása szerint alapvetően nem a távolság a meghatározó a balatoni bringakör népszerűségénél, hisz például az ország egyik legtávolabbi megyéje jelentős részvételi aránnyal a harmadik helyen áll. Jobb marketinggel, több irányvonattal valószínűleg jelentős növekedést lehetne elérni a jelenleg kisebb arányban szereplő megyékben is. - A biciklisek Balatonhoz való utazását az autóik számára több napra is biztosított biztonságos parkolóhelyek kialakításával, kényelmesen, biztonságosan használható vasúti leszállóhelyekkel és a kerékpáros irányvonatok számának növelésével segíthetjük. - A Balatonhoz kerékpáron való eljutás kérdése nagyon kis réteget érint. Ha a jobb lehetőségeknek köszönhetően nagyobb is lenne ez a csoport, az sem szolgálná igazán a régió érdekét, mert várhatóan annyival csökkenne a Balatonnál töltött idő, amennyi kell a Balaton és a lakóhelyük közötti úthoz. 5

6 - Minél hosszabb egy-egy túra ideje, a bicikliseknek annál több lehetősége van a költésre, annál nagyobb szálláskapacitásra van szükségük. A jelenlegi tendenciák is biztatóak, de a helyi szolgáltatások, programlehetőségek bővítésével ösztönözni kellene a bicikliseket, hogy több helyen tartsanak éjszaka pihenőt, vagy egy-egy helyen több napig is időzzenek. - A szálláshelyek esetében a fizető-vendéglátókat rá kell venni, hogy ha üres helyük van, legalább aznapi foglalással fogadjanak egyéjszakás biciklis vendégeket a főszezonban is. A rugalmasabb lehetőségek érdekében a kempingek esetében fejleszteni kellene a felállított sátrakban, telepített lakókocsikban, bungalókban rendelkezésre álló kapacitást. - Az egy-egy napon úton lévők mennyiségét bemutató grafikonon az oszlopok magasságából, esetenként hiányából jól látszik, hogy jelenleg a hosszabb távú kerékpározás ugyanúgy szezonális hullámzást mutat, mint a balatoni üdülés más formái, pedig a napsütés vagy a víz hőmérséklete jóval kevéssé érinti ezt a formát, mint például a strandolást. Megfelelő ajánlatokkal, propagandával növelni kellene az elő- és utószezonban, illetve egy-egy hét első felében kerékpározók mennyiségét. A felmérés hátteréről A családi vállalkozásként működő Balatoni Turisztikai Szolgálat Bt óta mutatja be a balatoni strandokat, bicikliutakat, programokat a balatontipp.hu című honlapján. A honlap a Magyar Turizmus Zrt.-től 2006-ban elnyerte a Balaton Régió Ajánlásával címet. A nyomtatott és elektronikus sajtó évente több alkalommal honlapunk segítségével, megszólaltatásunkkal mutatja be a strandokat, kerékpározási korcsolyázási lehetőségeket, ad hírt a balatontipp.hu által több év óta szervezett strandosztályozás eredményéről. Egyegy alkalommal szerkesztőség közöl hosszabb anyagot közreműködésünkkel a balatoni turisztikai lehetőségekről tavaszán a németországi Friedrich Verlag Kiadó középiskolai tanároknak készített Geographie Heute - Im Osten Europas viel Neues című kiadványában a kerékpáros útvonalakról készített térképvázlatunkkal illusztrálta a balatoni turizmusról szóló részt. A biciklisekről szóló felméréshez az adott közvetlen lehetőséget, hogy 2013 májusban vendéglátóhelyek, múzeumok, strandok, szálláshelyek bevonásával kialakítottuk a Balatoni Bringakör Bizonyítvány pecsételő hely hálózatát. A balatoni bringakört teljesítők a tőlünk letöltött, lepecsételtetett, majd beküldött bizonyítványok alapján kerülnek fel adataikkal oldalunkra. A bizonyítvány beküldése mellett válaszolnak azokra a kérdésekre is, amikből a fenti összegzést elkészíthettük. Végül az összegzést hadd zárjam azzal, hogy a balatoni bringakörút nem csak gazdasági kérdés. Egy nagyon fontos lehetőség a régió megismertetésére, megszerettetésére és a családok és más közösségek összekovácsolására. Életünk egyik legjobb családi nyaralása volt a Balatont körbe járni biciklivel. Szavakba nem is lehet önteni, ezt meg kell tapasztalni! - írta egyik olvasónk, de sokan mások is megfogalmazták ugyanezt. Győrffy Árpád kutatásvezető, szerkesztő BTSZ Bt. (Nagyvázsony, Szigony u. 7. Telefon: ) 6