A tűz keletkezésének és okának meghatározása

Átírás

1 TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. szabvány alapján 5. rész A tűz keletkezésének és okának meghatározása Oktatói útmutató National Fire Protection Association An Internal Codes and Standards Organisation Fordítás: Promatt Elektronika

2 TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' c. szabvány alapján 5. rész A tűz keletkezésének és okának meghatározása Oktatói útmutató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Miért kell vizsgálni?... 3 A tűz keletkezésének és okának meghatározása... 3 Az előzetes tűzlefolyás felvétele... 3 Vélemények... 4 Az oktató szerepe... 4 Előadói gyakorlat... 5 A tanfolyam menete... 5 A tanfolyam célkitűzései... 5 Ismeret-felmérő kérdéscsoport... 6 Ismeret-felmérő kérdések... 7 A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása... 9 Megvitatandó kérdések Tevékenységek Ellenőrző kérdéscsoport Ellenőrző kérdések A függelék: A tűz keletkezési helyének meghatározása A helyszín előzetes felmérése Az épület környezete Az épületszerkezet külső vizsgálata Az épületszerkezet belső vizsgálata Az előzetes tűzlefolyás felvétele Részletes külső vizsgálat A tűz előtti állapotok Közművek Ajtók és ablakok Tűzkárok A tűz előtti állapotok Tűzlefolyás B függelék: A tűz helyszínének rekonstruálása Biztonság A törmelék eltávolítása A belső tartalom, tárgyak A rekonstruáláskor használt modellek C függelék: Teljes leégés D függelék: A tűz okának meghatározása A tűz okának osztályozása Véletlen tüzek Természetes tüzek Szándékos tüzek (gyújtogatás) Felderítetlen tüzek A gyulladási hő forrása és formája Az elsőként meggyulladó anyag A tűz oka (gyújtási tényező) Promatt Elektronika

3 Bevezetés A tűz eloltása a csatának csak egy része. Kitalálni, hogy mi okozta a tüzet, legalább annyira érdekes, sőt még nehezebb is lehet. Ez a tűzvizsgáló feladata. Ez az Oktatói útmutató az NFPA 'A tűz keletkezésének és okának meghatározása' c. videójához tartozik, amely egy 6 videóból álló tűzvizsgálattal foglalkozó sorozat 5. része. A sorozat az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' c. (Guide for fire and explosion investigation) szabványon alapul. A sorozat célja, hogy segítse a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek kialakítását. Miért kell vizsgálni? Az Egyesült Államokban évente mintegy 2 millió tűzeset történik 8-10 milliárd dollár kárt okozva. Ezekben a tüzekben közel 5000 ember hal meg, és mintegy sérül meg. A tűz okának pontos meghatározásán alapuló hatékony tűzvizsgálat egy fontos kiindulási pont a emberveszteség és az anyagi károk minimalizálásához. Addig nem lehet megoldani egy problémát, amíg azt nem azonosítottuk vagy definiáltuk. A tűzvizsgálat hozzájárulhat a véletlen tűzesetek csökkentéséhez meghatározva a veszélyes anyagok, a hibás tervezés, kivitelezés vagy a gondatlan napi gyakorlatok miatt bekövetkező tüzeket. A tűzvizsgálatokból származó információk hozzásegítenek a tüzek jobb megértéséhez, s ez még hatékonyabb szabványok és tűzvédelmi gyakorlatok kidolgozásához vezethet. A szándékosan gyújtott tüzek és az általuk okozott károk az összes tűzeset negyedét teszik ki, sőt a tipikus gyújtogatások különösen pusztítóak. A költség-esemény vizsgálaton alapuló FBI statisztikák azt mutatják, hogy a gyújtogatás a legdrágább vagyon ellen elkövetett bűneset: egy gyújtogatási esemény által okozott átlagos kár nagyobb, mint egy gépkocsi lopás, vagy tízszer nagyobb, mint egy betörés vagy rablás által okozott kár. A tűzkárok gyakran szerepelnek polgári perekben. A perek tárgya lehet a tűz által emberi életekben vagy sérülésekben, az értékekben, az üzleti forgalomban okozott kár. A legtöbb ilyen per a gondatlanság állításán alapul: olyan helyzeten, amikor egy személy nem az adott körülményeknek megfelelő, indokoltan körültekintő módon viselkedik. Az emberi élet és az értékek tűztől való megóvása érdekében szabványokat hoztak létre, melyek közül többet már törvénybe is foglaltak. E törvények megsértése teremthet alapot a polgári felelősség vizsgálatára tűz vagy robbanás esetén. Ilyen törvénysértések esetén a bíróság a gondatlanság vagy a feltételezett gondatlanság tényállását állapíthatja meg. Egy hatékony tűzvizsgálat bebizonyíthatja, hogy törvénysértés történt-e. Számos polgári per a termékfelelősség jogi kategórián alapul. Ha bebizonyosodik, hogy egy termék indokolatlanul veszélyes vagy nem biztonságos a felhasználó számára, akkor ezért általában a gyártó a felelős. A termék tervezése vagy gyártása során lehetnek hibák, vagy nem hívják fel a figyelmet a termék veszélyeire vagy a termék nem felel meg az alkalmazandó szabványoknak, előírásoknak. Ha a Tűzvizsgálat: A tűz keletkezésének és okának meghatározása gyártó a felelős, kompenzálnia kell a vevőt, a felhasználót vagy akármilyen érintettet az elszenvedett kárért vagy sebesülésért. Ilyen esetekben is egy hatékony tűzvizsgálat segíthet eldönteni, hogy esetleg hibás anyag volt-e a károk oka. A tűz keletkezésének és okának meghatározása A tűzeset helyszíni vizsgálatának elsődleges célja a tűz keletkezésének és okának meghatározása. A feladat teljesítése céljából a tűzvizsgálónak módszeresen kell tevékenykednie. A tűz helyszínének vizsgálata egy sor egyre tüzetesebb elemzésből áll, kezdve a külső és belső terek vizsgálatától, a tűz keletkezési területének behatárolásán át a pontos keletkezési hely meghatározásáig. A tűz keletkezési helye egyszerűen az a pont, ahol a tűz elkezdődött. Ennek meghatározása után kezdődik a tűz okának megállapítása. A tűz okát gyakran csak a tűz keletkezési környezetében található elszenesedett roncsok, éghető anyagok, eszközök, maradványok tüzetes vizsgálatával lehet megállapítani. Az ok vizsgálata során keresni kell a gyújtóforrást hőtermelő berendezést, anyagot vagy körülményt, ami a gyulladáshoz vezetett-, az elsőként meggyulladó anyagokat, valamint azt az anyagot, amely a gyújtóforrástól távol fenntartotta az égést. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a gyújtóforrás és az éghető anyag jelenléte önmagában még nem okoz tüzet. A tűz oka tehát azoknak az eseményeknek a sorozata, amelyek révén a gyújtóforrás és az éghető anyag valahogy kapcsolatba kerül. Az előzetes tűzlefolyás felvétele A lényeges területek azonosítása egy előzetes tűzlefolyás kialakításával kezdődik, azaz, hogyan terjedt a tűz a szerkezeteken keresztül. Ennek kialakításakor figyelembe kell venni az erősen és a kevésbé megrongálódott területeket, és meg kell próbálni visszakövetni a tüzet a forrásáig. Az előzetes tűzlefolyás ismeretében kezdheti a tűzvizsgáló további teendőit megtervezni. Fontos, hogy ebben a szakaszban a tűzvizsgáló minden lehetséges tűzlefolyást megpróbáljon beazonosítani A tűzvizsgálat során ezeket az alternatív lefolyásokat mindaddig tekintetbe kell venni, míg végleg be nem bizonyosodik, hogy figyelmen kívül hagyhatók. Ez azt jelenti, hogy nem szabad a vizsgálatot csak egy előzetes tűzlefolyás bizonyítására használni és a többi lehetséges változatot figyelmen kívül hagyni. A vizsgálat célja az összes létező tény azonosítása és ezek felhasználásával vélemény alkotása a józan tudományos elvek és tapasztalat alapján. A vizsgálat során a feltételezett tűzlefolyás többször változhat, mielőtt a végső vélemény kialakulna. E változások miatt a tűzlefolyást előzetesnek kell tekinteni, míg a vizsgálat le nem zárul. Promatt Elektronika - 3 -

4 A tűzvizsgálónak folyamatosan újra kell értékelni a lényeges területeket a folyamat során összegyűlő új adatok alapján. A vizsgálatba be kell vonni a fűtő, szellőztető, légkondicionáló berendezések, a tűzvédelmi berendezés, a főző és egyéb készülékek, az elektromos rendszer és az egyéb közművek vizsgálatát és dokumentálását. A lángoktól nem károsított területek legalább olyan jellemzőek, mint az erősen elszenesedettek. Legerősebben azok a területek károsodnak, ahol a láng jelentős ideig jelen volt. Mivel a lángok felfelé égnek, ebből következően a padlóközeli területeket nem éri annyi láng, mint a helyiség többi éghető anyagát. Legtöbb esetben a padló csak a sugárzó hő miatt szenesedik, sőt egy részük gyakran teljesen ép marad annak ellenére, hogy környezete erősen károsodik. Ezek az épen maradt területek általában olyan tárgyakat jeleznek, amelyek a tűz során az adott helyen álltak. Az oktató szerepe A tanfolyam oktatójának járatosnak kell lennie a tűz és gyújtogatás vizsgálatában, és ismernie kell az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' (Guide for fire and explosion investigation) és az NFPA 1033 'A tűzvizsgálók hivatásos minősítései' (Standard for Professional Qualifications for Fire Investigators) c. szabványokat. Az oktatónak jártassági szintjétől függetlenül komoly felkészülésre és bizonyos előadói gyakorlatra is szüksége van (ld. NFPA 1041 'A tűzoltósági oktatók hivatásos minősítései' /Standard for Fire Service Instructor Professional Qualification/) Az oktatónak érdemes végignéznie a videó sorozatot és elolvasnia az útmutatót az előadás előtt. Érdemes különös figyelmet fordítani a 'Tanfolyam célkitűzéseire' (ld.4. oldal). Megfelelnek-e ezek a célok a résztvevők elvárásainak, vagy módosítani kell a csoport igényeinek megfelelően? A tanfolyam céljának módosítása a megvitatandó kérdéseket is befolyásolhatja. Érdemes másolatokat készíteni az egyes kérdéscsoportokról, a tevékenységekről, a függelékről, és kiosztani a résztvevők között. Az oktatónak figyelnie kell arra, hogy a tevékenységek az adott jogi szabályozókhoz igazodjanak. Az ilyen jellegű 'testre szabás' a tanfolyamot még hatékonyabbá teheti. Az oktató legfontosabb szerepe, hogy a tanulást a csoport céljainak megfelelően segítse az alábbiakkal: Vezesse a tevékenységeket és a csoport megbeszéléseket. Hívja fel a figyelmet a lényeges pontokra. Tisztázza a félreértéseket. Bátorítsa a csoportos részvételt, és adjon teret a nézetek kicseréléséhez. Koordinálja a tanfolyam menetét és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket. Értékelje a résztvevők fejlődését és az általuk elért szintet. Vélemények A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása során a tűzvizsgáló számos forrást használ. Ezek közé tartozik a tűz által hagyott minta, a tanúk és a tűzoltók megfigyelései, valamint saját tudása és tapasztalata. Amikor a tűzvizsgáló a tűzről vagy a robbanásról feltételezések alapján formál véleményt, egy hihetőségi skálát kell felállítania a vélemények elbírálására. A tudományos eljárás alkalmazása azt követeli, hogy bármely, a vizsgálat során összegyűjtött adatokon alapuló feltételezésnek ki kell állnia egy észszerű vizsgálat próbáját. Végső soron, a vizsgálat során gyűjtött adatok hihetőségi szintjének elbírálása vagy az adatokból levont bármely következtetés a tűzvizsgálótól függ. A végső vélemény csak annyira lehet jó, mint a vélemény kialakításához használt adatok minősége. Ha a vélemény hihetőségi szintje csak 'lehetséges' vagy 'feltételezett', akkor a tűz okot 'felderítetlen' esetek közé kell sorolni. A tanulás sokkal hatékonyabb, ha az emberek aktívan részt vesznek a munkában. Egy jó tanfolyamon az oktatónak olyan kérdéseket kell feltennie, amelyekre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Az ilyen kérdések segítik a hallgatókat, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban, és mélyebben elgondolkodjanak az adott témán. Az olyan jellegű oktatás, amely megadja a válaszokat, kevésbé hatékony módszer, mint a csoport segítése a helyes válaszok megtalálására. A személyes tapasztalatok csak javíthatnak a tanfolyam színvonalán. A résztvevőknek általában értékes személyes és hivatásos tapasztalata, széleskörű tudása van, amelyek jól hasznosíthatók a tanfolyam során. Az oktatónak segítenie kell, hogy a résztvevők e témával kapcsolatos tapasztalata és tudása érvényesülhessen, és segítenie kell az ismeretek és tapasztalatok kölcsönös kicserélését. A tanfolyam tervezete úgy készült, hogy az oktató felmérhesse a résztvevők tudását még a kurzus előtt. A megvitatandó kérdések speciális információk felszínre hozását szolgálják. A vita során a résztvevők a keresett információhoz közeli válaszokkal fognak felelni, tehát az oktató feladata a legpontosabb és legteljesebb válaszok kierőszakolása. Ugyanakkor fontos, hogy az oktató elfogadjon minden ésszerű választ. Egy nyitott, nem ellenséges légkör a résztvevőket nagyobb aktivitásra készteti. A tanfolyam során hagyni kell, hogy a résztvevők a témával kapcsolatos saját tapasztalataikat is elmondhassák. A tanfolyam programja utáni viták és tevékenységek segíthetik a résztvevőket, hogy a tanultakat saját munkakörnyezetükre alkalmazzák. Egy jó oktató minden lehető módon személyre szabja a tanfolyamot. Vicces történetekkel, a legutóbbi vizsgálatok tényeinek ismertetésével a tanfolyam élénkebbé tehető Promatt Elektronika

5 Előadói gyakorlat Általános szabály, hogy az oktató ne csak 1-2 személlyel, hanem lehetőleg a csoport minden tagjával foglalkozzon, és ahányszor csak lehet, próbáljon szemkontaktust kialakítani. Helyes testtartásban álljon, és sétáljon az emberek felé beszéd közben. Mosolyogjon, és mutasson érdeklődést a téma iránt. Nyitott kérdéseket tegyen fel, amelyekre nem csak igennel / nemmel kell válaszolni. Magyarázatával, válaszaival demonstrálja, hogy figyel a résztvevők által közbevetett kérdésekre, felvetésekre. A tanfolyam menete I. szakasz Üdvözlés és bemutatkozás A tanfolyam célja Ismeret-felmérő kérdéscsoport II. szakasz A 'Tűz keletkezési helyének és okának meghatározása' c. videó levetítése A látottak megvitatása A tanfolyam célkitűzései A tanfolyamot a résztvevők bemutatkozásával kezdjük. Kérjük meg őket, hogy ismertessék elvárásaikat a tanfolyammal kapcsolatban. Írjuk fel válaszaikat, elvárásaikat a táblára. A tanfolyam során többször is visszatérhetünk és ellenőrizhetjük, hogy mely elvárások teljesültek. Őszintén valljuk be, ha egyes elvárások nem teljesültek. A tanfolyam végére a résztvevőknek ismerniük kell: A teljes tűzvizsgálat lefolytatásakor használt szisztematikus eljárást A tűz keletkezésére és terjedésére vonatkozó hipotézis kialakításához és ellenőrzéséhez szükséges tényezőket A tűzvizsgálat során mindenképpen megvizsgálandó külső és belső tárgyakat Hogyan kell felismerni, dokumentálni és elemezni a tűzmintákat A tűzvizsgálók által használt eljárásokat az elsőként meggyulladó anyag meghatározására Tűzvizsgálat: A tűz keletkezésének és okának meghatározása Ha azt tapasztalja, hogy a résztvevők unatkoznak vagy fáradtak, tartson szünetet, vagy kezdjen egy lazább foglalkozásba. Ha lehetőség van rá, gyakran szervezze át a csoportokat. Tapasztalat szerint, ha tehetik, a résztvevők mindig azonos csoportokba szerveződnek a tanfolyam során. A résztvevők átcsoportosítása a tantermi tevékenységek során a másokkal való együttműködésre ösztönzi őket, és segíti a jobb tapasztalatcserét. III. szakasz Tevékenységek IV. szakasz Ellenőrző kérdéscsoport A főbb pontok összefoglalása Záró kérdések és válaszok, ahogy az idő engedi Hogyan lehet azonosítani a lehetséges gyújtóforrásokat a tűz helyszínén Hogyan lehet meghatározni a tűz fennmaradását elősegítő gyúlékony anyagot Az épület rendszereinek (tűzoltó, tűzjelző, víz, gáz, villany stb.) szerepét a tűz és a tűzvizsgálat során Az elektromosság szerepét a tűz meggyulladásában A tűzvizsgálók által használt eljárásokat, melyekkel meghatározható, hogyan gyulladt meg először az anyag, és hogyan került kapcsolatba a gyújtóforrással Hogyan kell rekonstruálni a tűz helyszínét Hogyan kell osztályozni a tűzeseteket okuk szerint Promatt Elektronika - 5 -

6 Ismeret-felmérő kérdéscsoport Az ismeret-felmérő kérdéscsoport célja egyrészt, hogy a résztvevők kicsit ráhangolódjanak a tűzvizsgálat témakörre, másrészt, hogy felmérjük jelenlegi tudásszintjüket. Nincs semmiféle teljesítendő minimum határ, sőt a résztvevők esetleg úgy érezhetik, hogy többet tudnak, mint képzelték. Osszuk ki az ismeret-felmérő kérdéseket, és adjunk percet a kitöltésre. Ne szedjük be a kitöltött kérdőíveket, hagyjuk a résztvevőknél, hogy a megbeszélés során saját válaszaikat ellenőrizhessék. A kérdések megvitatása segíthet az oktatónak a csoport tudásszintjének felmérésében. Vegyük át újra az összes kérdést, és kérjünk meg egy-egy résztvevőt, hogy mondja el válaszát. A legtöbb esetben minden ésszerű válasz elfogadható. Mielőtt egy új kérdésre rátérnénk, ismertessük a helyes választ, és adjunk időt a résztvevőknek újabb kérdésekre, megjegyzésekre. 1. Nevezzen meg néhány olyan tényezőt, amelyet a tűzvizsgálónak figyelembe kell vennie a tűz okának meghatározásában. A tűz okának meghatározásában a tűzvizsgálónak a következőket kell figyelembe vennie: A tűz helyszínének vizsgálata Tanúvallomásokat, beleértve a helyszínen tevékenykedő tűzoltók jelentéseit Külső forrásból származó információkat mint például a nagyközönség által tapasztaltakat 2. Mi a különbség a tűz helyszínének előzetes vizsgálata és egy mindenre kiterjedő vizsgálat között? A tűz helyszínének előzetes vizsgálatakor azokat a lényeges részeket kell meghatározni, amelyek tüzetesebb vizsgálatot igényelnek; el kell dönteni, milyen támogatásra, forrásokra és milyen biztonsági óvintézkedésekre lesz szükség; fel kell állítani egy hipotézist a tűz okára vonatkozóan. A mindenre kiterjedő vizsgálat során a tűzvizsgálónak fel kell mérnie a tűzkárokat és tűzmintákat, és meg kell próbálnia meghatározni azokat a tűz előtti állapotokat, amelyek a tűz keletkezéséhez, okához és terjedéséhez vezettek. 3. Miket kell kérdeznie a tűzvizsgálónak a helyszínen tartózkodó tűzoltótól a tűzvizsgálat előmozdítása érdekében? A tűzvizsgálónak ismernie kell mennyi volt a riasztás és az oltás megkezdése között eltelt idő (beavatkozási idő), milyen stratégiát alkalmaztak a tűz oltásakor. Rá kell kérdeznie, hogyan hatoltak be az épületbe, milyen volt az épület szellőztetése és volt-e vagy történt-e valami szokatlan a beavatkozás és az oltás során. 4. Miért értékes az előzetes hipotézis felállítása a tűz keletkezésével és terjedésével kapcsolatban? A tűz keletkezésével kapcsolatos hipotézis felállítása azért szükséges, mert ez határozza meg a tűzvizsgáló munkájának további irányát. Nem szabad azonban minden áron az előzetes hipotézishez ragaszkodni, ha ezzel ellentétes bizonyítékok vagy más tűzlefolyási lehetőségek merülnek fel. 5. Mire lehet következtetni az elszenesedés mélységének méréséből? Az elszenesedés mélységének változásai általában utalnak arra, hogy mely részek voltak a tűznek legjobban kitéve. A mérések segíthetnek a tűzterjedés irányának meghatározásában. 6. Nevezzen meg néhány gyújtóforrást! Dohányzó eszközök, fafűtésű kályhák, tűzhelyek, mozgatható fűtőtestek, elektromos készülékek, lámpák, kályhák, gyertyák és más nyílt lángú eszközök, vágásból, hegesztésből eredő szikrák, kazánok őrlángjai, elektromosság stb. a leggyakoribb gyújtóforrások Más válaszok is elfogadhatók. 7. Milyen következtetéseket vonhat le a tűzvizsgáló a helyszínen levő tűzjelző berendezés vizsgálatából? A rendszer típusától függően a tűzvizsgáló meghatározhatja, hogy a sprinkler, a tűzjelző rendszer, az érzékelők, a riasztásjelző eszközök, a tűzgátló ajtók megfelelően működtek-e a tűz során. A tűzjelző rendszer eseménytárának elemzése megmutatja, mely érzékelők jeleztek először és milyen sorrendben, tehát a tűz keletkezési helye és terjedése könnyebben meghatározható. A tűzvizsgálónak ellenőriznie kell, mely sprinkler fejek (helyük és számuk) működtek, és vajon hatékonyan oltották-e a tüzet. 8. Milyen jellegű elektromos hibák vezethetnek a tűz keletkezéséhez? Az elektromos rendszer hibájából tűz keletkezhet, ha a berendezés tönkremegy, túlterhelés történik, ami a vezeték szigetelését elolvaszthatja, és a közelben levő gyúlékony anyagot begyújthatja. Hasonlóan, egy elektromos berendezés helytelen felszerelése, hibás berendezés vagy véletlen baleset is okozhat tüzet. 9. Miért kell a tűzvizsgálónak a tűzeset előtti helyszínt (állapotokat) rekonstruálni? A helyszín tűzeset előtti állapotának rekonstruálásával a tűzvizsgáló meghatározhatja, hogy milyen gyújtóforrások és gyúlékony anyagok voltak jelen a helyszínen. A rekonstruálás révén könnyebben megítélhető a szobában levő bútorzat és anyagok típusa és mennyisége. A tűzvizsgáló keresheti az illetéktelen behatolásra vagy a tűzjelző rendszer megváltoztatására utaló nyomokat Promatt Elektronika

7 Ismeret-felmérő kérdések 1. Nevezzen meg néhány olyan tényezőt, amelyet a tűzvizsgálónak figyelembe kell vennie a tűz okának meghatározásában. 2. Mi a különbség a tűz helyszínének előzetes vizsgálata és egy mindenre kiterjedő vizsgálat között? 3. Miket kell kérdeznie a tűzvizsgálónak a helyszínen tartózkodó tűzoltótól a tűzvizsgálat előmozdítása érdekében? 4. Miért értékes az előzetes hipotézis felállítása a tűz keletkezésével és terjedésével kapcsolatban? Promatt Elektronika - 7 -

8 5. Mire lehet következtetni az elszenesedés mélységének méréséből? 6. Nevezzen meg néhány gyújtóforrást. 7. Milyen következtetéseket vonhat le a tűzvizsgáló a helyszínen levő tűzjelző berendezés vizsgálatából? 8. Milyen jellegű elektromos hibák vezethetnek a tűz keletkezéséhez? 9. Miért kell a tűzvizsgálónak a tűzeset előtti helyszínt (állapotokat) rekonstruálni? Promatt Elektronika

9 A videó szövege: A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása A tűz hatalmas károkat okozott, a képzett tűzvizsgálók azonban olvasni tudnak a tűz által hátrahagyott mintákból. Elemezve ezeket a nyomokat a tűzvizsgálók meg tudják határozni, pontosan hogyan keletkezett a tűz. A Tűzvizsgálat sorozat az NFPA 921 'Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz' (Guide for fire and explosion investigation) és az NFPA 1033 'A tűzvizsgálók hivatásos minősítései' (Standard for Professional Qualifications for Fire Investigators) szabványokon alapul. A program felépítése elősegíti a hatékony tűzvizsgálat módszeres kereteinek kialakítását. A tűz keletkezésének és okának meghatározása a sorozat 5. része. Minden tűzvizsgálat középpontjában a tűz keletkezésének és okának meghatározása áll. Ez a videó bemutatja, hogyan határozzák meg a tűzvizsgálók, hogy milyen anyagok égtek, mi gyulladt meg először, mi volt a gyújtóforrás és hogyan került a gyújtóforrás és a gyúlékony anyag egymás közelébe. A legtöbb esetben egyetlen fizikai bizonyíték nem elegendő a tűz keletkezésének és okának döntő meghatározásához. A tűzvizsgálónak minden rendelkezésre álló forrást fel kell használnia hipotézisének felállításához, hogy hol és hogyan keletkezett és terjedt a tűz. A feltételezett tűzlefolyásnak meg kell felelnie minden ismert bizonyítéknak. Néhány esetben azonban még így sem lehet teljes biztonsággal meghatározni a keletkezési helyet és okot. A tűzvizsgálónak szisztematikus eljárást kell követnie a vizsgálat lefolytatása során, amely a helyszín előzetes felmérésével és egy előzetes tűzlefolyás kialakításával kezdődik. Ezután tüzetesen át kell vizsgálni a tűz helyszínét, és rekonstruálni kell a tűz előtti helyzetet. A következő lépésben értékelni kell az összegyűjtött adatokat, és meg kell határozni a tűz keletkezési helyét és okát. Az előzetes felmérés az épület környezetében levő lényeges pontok és az épület külső szerkezetének vizsgálatával kezdődik. Milyen az épület szerkezete? Lehetnek jellemző tűzminták, amelyek alapján a tűzvizsgáló könnyebben definiálhatja a helyszínt. Látta-e valaki a tüzet a szomszédok közül, vagy van-e valaki, aki információt tudna adni az épületről? Nem befolyásolta-e az időjárás a tüzet? A szélirány a tűztől károsított szerkezetekről vagy a növényekről megállapítható. A szerkezet épségét és a levegő minőségét is fel kell mérni. Biztonságosan lehet-e dolgozni az épületen belül? Ha igen, a tűzvizsgálónak egy előzetes belső felmérést kell végeznie, hogy meghatározza azokat a területeket, amelyek tüzetesebb vizsgálatot igényelnek. Az épület minden szobáját és területét vizsgálni kell. Keresni kell minden lehetséges helyet, ahol a tűz keletkezhetett, éghető anyagot tároltak és minden lehetséges gyújtóforrást. Azonosítani kell minden olyan helyet, amelyek tüzetesebb vizsgálatra szorulnak. A tűzvizsgálónak fel kell állítania egy előzetes hipotézist arról, hogy hol keletkezett és hogyan terjedt a tűz. Ez a vizsgálati szakasz kritikus pontja, hiszen ennek alapján lehet a további teendőket szervezni és tervezni. Objektívnek kell maradnia a vizsgálat során, és nem szabad minden áron az előzetesen feltételezett tűzlefolyást bizonyítania. Más elfogadható tűzlefolyásokat is figyelembe kell vennie, míg be nem bizonyosodik azokról, hogy hibásak. A vizsgálat során esetleg többször is módosítania kell az elképzeléseken, míg a végső döntés megszületik. Ha a tűzoltók még a helyszínen vannak, érdemes megtudakolni tőlük a következőket: mennyi idő alatt értek a helyszínre (beavatkozási idő), tapasztaltak-e bármi szokatlant, késleltette-e valami az oltás megkezdését, ha az épületen belül is oltottak, hogyan jutottak be, mi történt odabent, hogyan volt az épület szellőztetve, hogyan viselkedett a tűz a szellőztetésre, tapasztaltak-e bármi szokatlant az oltás során? Még ha a tűz egyértelműen az épületen belül keletkezett, akkor is el kell végezni egy részletes külső vizsgálatot. A megfigyelések, fotók, vázlatok segíthetnek a részletek dokumentálásában, melyeknek nagy szerepük lehet a későbbiekben. Mit mondanak az épület meg nem égett részei a tűz előtti állapotról? Van-e nyoma szokatlan külső tűzterjedésnek? Hol és milyen állapotban van az elektromos kapcsolószekrény? Az üzemanyagtartályok becsatlakozási pontjait és a közüzemi mérőórák helyét fel kell jegyezni. Gázfűtéses volt az épület? Különösen figyelni kell a külső ajtók állapotára. Az ajtó érintetlen vagy betörték? Esetleg kifeszítették? Ha az ajtót betörték, akkor meg kell tudni, hogy az a tűz előtt vagy alatt történt-e. Nyitva voltak-e az ablakok a tűz során? Amint a tűz betör egy ajtót vagy ablakot, a kedvezőbb légmozgás befolyásolja az égés sebességét és a tűz terjedésének módját. Az üvegcserepek helye megmutathatja, hogy az ablakot a tűz, a tűzoltók vagy mások törték-e ki. A tűz által kiégetett lyukak a szerkezeten belüli intenzív égésű helyekre utalhatnak. A tűzoltás során keletkezett lyukak behatolási kísérletre vagy az égésgázok kiszellőztetésére utalhatnak. Ezek a nyílások befolyásolhatják a tűz mozgását az épületen belül. Ezek után a tűzvizsgálónak egy részletes belső vizsgálatot kell végeznie. Azokat a területeket is meg kell vizsgálni, amelyek nem károsodtak a tűztől. Milyenek voltak a tűz előtti állapotok? Vannak-e nyomok könnyen éghető anyagok halmaira (pl. szemét)? Az éghető anyagok típusa és mennyisége jellemző egy ehhez hasonló épületnél? Van olyan szokatlan éghető anyag, amely hozzájárult a tűz kifejlődéséhez? A végső cél annak a meghatározása, hogy milyen tűz előtti állapotoknak volt hatása a tűz keletkezési helyére, okára és terjedésére. A tűzvizsgálónak fel kell mérnie a tűzkárt. Fel kell ismernie és dokumentálnia kell a tűzmintákat, és elemeznie kell fontosságukat. Milyen típusú a tűzminta? Hol helyezkedett el? Mik a méretei? Milyen anyagon látszik a tűzminta? Mit mutat a minta a tűz terjedésével kapcsolatban? Promatt Elektronika - 9 -

10 Az elszenesedett részek relatív mélységét megmérve a tűzvizsgáló meghatározhatja, hogy az anyagok mely részei voltak a legnagyobb tűzhatásnak kitéve. Az elszenesedés mértéke segíthet a tűzterjedés irányának meghatározásában. Az elszenesedés mélységét összehasonlítani csak azonos anyagokkal szabad. A mérést mindig azonos módon kell végezni: azonos, tompa végű vékony mérőeszközt az elszenesedett darab közepébe nyomva, azonos nyomással. A legerősebb tűzkárt szenvedett terület azonosítása után a tűzvizsgálónak következtetnie kell a tűz terjedésének irányára. A tűzminták elemzéséből és más bizonyítékokból kell meghatározni a tűz keletkezési helyét. Miután a tűz keletkezési helyét azonosítottuk, meg kell állapítani és azonosítani kell minden lehetséges gyújtóforrást. A szemtanúk, akik a tüzet még kezdeti szakaszában láthatták, további információkat adhatnak a keletkezési hely azonosításához. A tűzvizsgálónak további tényeket kell találnia, amelyekkel a szemtanúk állításai alátámaszthatók vagy cáfolhatók. Általában a gyújtási energia forrása a tűz keletkezési helyén vagy annak közelében található. Gyakran a gyújtóforrások még felismerhetők maradnak a tűz után is, máskor tönkremennek, elpusztulnak. Az alkalmas gyújtóforrásnak megfelelően nagy hőmérséklettel és energiával kell rendelkeznie, és elegendő ideig kell az éghető anyaggal kapcsolatban lennie ahhoz, hogy az a gyújtási hőmérsékletét elérje. Sok különböző gyújtóforrás jöhet szóba egy-egy tűz esetén: helyhez kötött és mozgatható melegítők, gáztüzelésű vagy elektromos berendezések, kazánok és vízmelegítők, fatüzelésű kályhák, lámpák, belső égésű motorok stb. Gázok vagy gőzök könnyen begyulladhatnak nem robbanásbiztos kivitelű motorok csúszókeféinek vagy kapcsolóknak szikráira, gáz vagy elektromos melegítők őrlángjaira stb. További gyújtóforrások lehetnek a dohányzás eszközei, nyílt lángok, a vágási vagy hegesztési műveletek során keletkező szikrák vagy az öngyulladás. Ha lehet, további információkat kell szerezni az épület tulajdonosától vagy a bent tartózkodóktól a tűz keletkezési helyének közelében levő lehetséges gyújtóforrásokról. Ez különösen akkor fontos, ha úgy tűnik, hogy a gyújtóforrás nem élte túl a tüzet. Ezután a tűzvizsgálónak meg kell határoznia azt az anyagot, ami először begyulladt és fenntartotta, továbbította az égést a gyújtóforrástól távol is. Ez az anyag egy hibás berendezés része lehet, vagy a hőforrás közelében levő más anyag is mint pl. bútorzat, épületszerkezet vagy burkolat. Ennek az anyagnak a fizikai jellemzői fontos szerepet játszanak az égés fenntartási képességben. A tűzvizsgálónak figyelembe kell vennie az anyag típusát, mennyiségét, elhelyezkedését, valamint közelségét a gyújtóforráshoz. Egyes éghető anyagok kizárhatók a sorból, ha bebizonyosodik, hogy nem tudták volna fenntartani az égést. Az olyan gyújtóforrások is kizárhatók, amelyek nem képesek elegendő hőt termelni az adott anyag begyújtásához. A tűz oka tehát azoknak az eseményeknek a láncolata, melynek révén a gyújtóforrás és a gyúlékony anyag kapcsolatba került. A gáz- vagy gőznemű gyújtóforrások azonosítása a legnehezebb. A gázok vagy gőzök jelentős távolságból is képesek eljutni a gyújtóforráshoz. Ott begyulladva az égés a gázkibocsátási pontig folytatódik tovább. Így az a terület, ahol az égés folytatódik, egészen távol is lehet a gyújtóforrástól. Néhány esetben a jelek arra utalhatnak, hogy robbanás történt. A belső szerkezeti elemek minden elmozdulását fel kell jegyezni, és az általuk megtett távolságot és mozgásuk irányát dokumentálni kell. Ha bebizonyosodik, hogy robbanás történt, akkor meg kell próbálni eldönteni, hogy a robbanás megelőzte-e a tüzet. A tűz helyszínétől távol talált meg nem égett elemek vagy tárgyak egy tűz előtti robbanásra utalnak. Egy tűz után bekövetkezett robbanás sok lángoló vagy parázsló darabot repíthet az épület köré. Az épület tűzvédelmi, gázellátó, fűtő-szellőztető és légkondicionáló, valamint villamos elosztó rendszerét vizsgálni és dokumentálni kell. A vizsgálatban műszaki szakértők is részt vehetnek. A tűzvizsgálónak ellenőriznie kell a sprinkler, és a tűzjelző rendszert valamint a tűzgátló ajtókat. Megfelelően működtek a tűz alatt? Volt valami hatásuk a tűz kimenetelére? A tűzvédelmi eszközök jól jelezhetik a tűz keletkezési helyét, nagyságát és a tűz terjedését. A tűzjelző központ eseménytára megmutathatja, hogy mely érzékelők jeleztek először, volt-e egyáltalán füst a szellőztető rendszerben. A tűzvizsgáló számára fontos lehet, hogy mely területen hány sprinkler fej lépett működésbe, és hatásosan oltották-e a tüzet. A közművek helyét azonosítani, állapotukat dokumentálni kell. Az üzemanyag ellátó rendszereket is szemügyre kell venni, hogy szivárgásuk nem táplálta-e a tüzet. Egy tűz után a gázelosztó rendszer várhatóan szivárogni fog. A villamos elosztó rendszer sérüléseit is dokumentálni kell. Vannak-e túlterhelésre vagy hibás berendezés használatra utaló jelek? Az elektromos berendezéseket a gyújtóforrásokhoz hasonlóan kell kezelni, bár a tűz közelében talált elektromos berendezés vagy vezeték nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a tüzet elektromosság okozta. A tűz gyakran megrongálja a vezetékek szigetelését, vagy elváltozásokat okoz a vezetékek vagy berendezések megjelenésében. Ez hamis feltételezésekhez vezethet, ha a többi lehetséges okot nem vizsgáljuk meg elég alaposan. A helyesen használt és megfelelő biztosítékokkal, megszakítókkal védett elektromos berendezések általában nem tűzveszélyesek. A tűzhöz vezető elektromos hibák a következők lehetnek: a rendszer túlterhelése, helytelen üzembe helyezés, balesetek, tervezési vagy gyártási hibák. (Amerikai rendszer: A tűzvizsgálónak meg kell ismernie az épület elektromos rendszerét. Tipikusan lakóházakban és kisebb kereskedelmi létesítményekben a 230V-os egyfázisú rendszert alkalmazzák. Ezek légvezetéken vagy föld alatt 3 vezetéken kapják az elektromosságot egy transzformátorról. A vezetékhármas a két szigetelt 'meleg' vezetékből és az általában szigeteletlen 'neutrális' vezetékből áll, amelyet földre kötnek Promatt Elektronika

11 Az épületbe belépő vezetékek a mérőórához, majd az elosztó szekrényhez futnak be, amely a táp lekapcsolására szolgáló biztosítékokat és megszakítókat tartalmazza. A megfelelően földelt rendszerek csökkentik a túlmelegedésből vagy szikrázásból származó tüzek kialakulásának valószínűségét. A túláramvédelem megszakítja az áramkört, ha az áram nagyon megnövekszik vagy hiba lép fel. Túláramvédelemre 30A-ig általában biztosítékokat használnak, az e feletti áramszükségletű berendezéseknél pedig patronokat. A megszakítók is a túláramvédelmet szolgálják. Általában 3 állapotuk van: bekapcsolt, kikapcsolt és kioldott. Kézzel nem lehet kioldott állapotba állítani őket. A nagyobb kereskedelmi létesítményekben több, helyileg elosztott kapcsolószekrény található. A villamos rendszer pontos felméréséhez érdemes elektromos szakembert (villanyszerelőt, villamos mérnököt, villamos szakértőt) felkérni. A vezetékek szigetelése megakadályozza, hogy az áram alatt levő vezetékek meghibásodjanak egy másik vezetékhez vagy egy vezető felülethez hozzáérve. Az elektromos vezetékek általában rézből vagy alumíniumból készülnek. A tűzben a réz vezetékek felülete olvadni kezd, elvékonyodik, és végein gömböcskék alakulnak ki. Amikor a szigetelés leég, a réz vezetékek oxidálják a közelükben levő vezetékeket vagy vezető felületeket. A tűz keletkezéséhez az elektromos berendezésnek elegendő hőt és hőmérsékletet kell produkálnia egy éghető anyag begyújtásához. Az elektromos szikrák általában nagyon magas hőmérsékletűek, de a legtöbb anyag begyújtására nem képesek. Általában a szikrák olyan kicsik, hogy a szilárd anyagok, mint például a fából készült szerkezeti elemek begyújtására nem képesek. Az éghető gázok és gőzök azonban könnyen meggyulladnak egy szikrára. Szikrák keletkezhetnek bizonyos elektromos berendezések normál használata közben is pl. motorok, kapcsolók. A melegedést ellenállás növekedés is okozhatja. Egy rossz elektromos csatlakozásnál, mint pl. egy gyengén meghúzott csavarkötésnél az átmeneti (kontakt) ellenállás növekedése melegedéshez vezethet. Az erős helyi felmelegedésnek pl. szikrázásnak kitett vezetékek végein megolvadt és újradermedt fémből kialakuló gömböcskék, gyöngyök alakulnak ki. Egy jól körülhatárolható vonal látható a megolvadt gyöngy és a szomszédos nem olvadt vezetékrészek között. A tűz által megolvasztott gömböcskék mérete és alakja azonban szokatlan, gyakran elvékonyodó, majdnem pontszerű. Ezeknél nincs jól megkülönböztethető demarkációs vonal a gyöngy és a szomszédos, tűz által hevített vezetékszakasz között. Az elegendően nagy és a tűz kialakulásához elegendően hosszú ideig fennálló túláramot túlterhelésnek nevezzük. A túlterhelés az egész vezetékszakaszt a tápforrástól a terhelésig teljes keresztmetszetében felhevíti. Hosszú idejű vagy erős túlterhelés annyira felmelegítheti a vezetéket, hogy szigetelése elolvadhat, és meggyújthatja a vele érintkező anyagokat. Nagy mértékű túlterhelés hatására a vezeték maga is elolvadhat. Tűzvizsgálat: A tűz keletkezésének és okának meghatározása Egy feltételezett túlterhelés esetén meg kell vizsgálni az áramkörök védelmét, mivel túlterhelés csak a túláramvédelem hibája esetén alakulhat ki. Ha úgy tűnik, hogy a túlterhelés valóban fennállt, meg kell győződni arról is, hogy ez az anyagok begyújtásához elegendő hőt termelte. Különböző anyagok egymáson történő mozgása során elektromos töltés alakulhat ki a felületeken, amit sztatikus elektromosságnak nevezünk. Ilyen történhet pl. csővezetékben áramló folyadék, mozgó szállítószalag, csúszdán mozgó porok vagy szemcsék, sőt akár egy szőnyegen sétáló ember esetén is. Ha kellő töltés halmozódik fel, egy sztatikus ívkisülés keletkezhet, amely az éghető gőz-levegő keveréket képes meggyújtani. Bizonyos levegővel elkeveredő gázok, porok és szálak sztatikus kisülés hatására szintén begyulladhatnak. A tűzvizsgálónak ellenőriznie kell a sztatikus feltöltődés csökkentésére használt földelő csatlakozások, bilincsek állapotát. Azt, hogy a tüzet vagy robbanást sztatikus elektromosság okozta csak közvetett környezeti bizonyítékokkal, más gyújtóforrások előzőleges kizárásával lehet csak meghatározni. A sztatikus elektromosság egyik formája a villámlás is. A villám a kisülés útjába eső legmagasabb földön álló (földelt) tárgyba csap bele. A villám közvetlenül az épületbe, egy fémes tárgyba (pl. antenna), egy szomszédos fába is belecsaphat, így vízszintes irányban kerül az épületbe, vagy belecsapva a külső villanyvezetékbe, a normál elektromos vezetékeken keresztül is bejuthat. A vezetékeket nem 1000A-es terhelésekre méretezték, így egy villám hatására megolvadhatnak, károsodhatnak vagy akár teljesen elgőzölöghetnek. A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása során a tűzvizsgálónak rekonstruálnia kell a tűz helyszínét. A törmelékek eltávolítását szisztematikusan kell elvégezni, és minden fázist megfelelően dokumentálni kell. Minden a vizsgálat szempontjából lényegesnek tűnő tárgyat azonosítani kell. A bizonyítékok helyét fel kell jegyezni. A törmelék eltávolítása után ezeket az azonosított tárgyakat vissza kell helyezni a tűz előtti feltételezett helyzetükbe. Ha pontos helyüket nem lehet meghatározni, akkor ezeket a tárgyakat nem szabad a rekonstrukció során használni. A cél az, hogy a lehető legjobban megközelítsük a tűz előtt fennálló állapotot. Ennek segítségével a tűzvizsgáló maga elé képzelheti a megégett felületek tűzmintái alapján a tűz lefolyását, és pontosabb eredményre juthat. A számítógépes tűzmodellezés is hasznos lehet a lehetséges tűzlefolyás kialakításában, de csak akkor, ha pontosan összegyűjtött adatokra támaszkodunk, megfelelő modellező programot alkalmazunk, és helyesen értelmezzük a kapott eredményeket. A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása során a tűzvizsgálat minden szempontját tekintetbe kell venni: a tűz helyszínének vizsgálatát, a tűzoltás során alkalmazott eljárásokat, a szemtanúk vallomásait és a vizsgálók korábbi tapasztalatait. Bármely felállított hipotézisnek ki kell állnia az észszerű és józan vizsgálatok próbáját. Promatt Elektronika

12 A tűz oka lehet több körülmény vagy tényező is. A tűz kialakulásának meghatározásához meg kell vizsgálni minden olyan eseményt vagy feltételt, ami a múltban fennállt vagy szándékosan teremtődött. A tűzvizsgálatokban minden hozzájáruló tényezőt vizsgálni és a begyulladási eseménysorozat magyarázatában szerepeltetni kell. Az események egymásutániságát is meg kell határozni, ha lehet. A lehetséges okokat csak akkor lehet elvetni, ha egyértelműen bizonyítást nyer, hogy azok nem okozhatták a tüzet. A tűz okát négy osztályba lehet sorolni. 'Véletlen' tüzeknél az okok között nem szerepel a tűz gyújtására vagy elterjesztésére irányuló szándékos emberi tevékenység. A 'természetes' tüzek szintén emberi beavatkozás nélkül, általában villámlás vagy szél hatására keletkeznek. A 'gyújtogatás' során a személy olyan körülmények között okoz tüzet, hogy tudja, nem szabadna tüzet gyújtania. Megvitatandó kérdések A videó megtekintése után az oktatónak időt kell szánnia a programban látott lényeges pontok megerősítésére. Az alábbi kérdéscsoport segíthet a tanfolyam e részének előkészítésében. A jobb hatás kedvéért az oktatónak érdemes személyes vagy helyi tapasztalatokat kiemelni. Valós tűzhelyszínek fotói vagy vázlatai nagyban segítik a vitát. A vitát vezetve ne elégedjünk meg egyszavas vagy egymondatos válaszokkal, inkább ösztönözzük a résztvevőket komoly, mélyebben kifejtett válaszokra. A kérdések az oktató igényeinek megfelelően megváltoztathatók. 1. Mik az alapvető lépései egy szisztematikus eljárással végzett tűzvizsgálatnak? a. Az épület külsejének és belsejének előzetes felmérése. Ebbe beleértendő a tűz lehetséges keletkezési helyeinek keresése. b. Előzetes hipotézis felállítása arra vonatkozóan, hogy hol kezdődött és hogyan terjedt a tűz. A hipotézis nem egy 'kőbe vésett törvény', csak a tűzvizsgálat kiindulási pontja. Más lehetséges tűz lefolyásokat is meg kell vizsgálni, míg ki nem derül, hogy tévesek. c. Az épület külsejének és belsejének részletes vizsgálata, beleértve a tűzkárok felmérését, a tűzminták elemzését, a tűz lehetséges keletkezési helyeinek azonosítását, és a lehetséges gyújtóforrások meghatározását. d. A helyszín tűz előtti állapotának rekonstruálása annak érdekében, hogy a tűzvizsgáló vizuálisan ellenőrizhesse a károsodott felületek tűzmintáit. e. A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása. Az ok lehet még 'felderítetlen', ha a vizsgálat alapján nem lehet meghatározni azt, vagy a vizsgálat még mindig tart. A 'feltételezett' jelző nem pontos meghatározás, ezért ezt a tűz okának végleges meghatározására nem szabad használni. A tűz keletkezési helyének és okának meghatározásához a tűzvizsgálónak először végig kell vizsgálnia a tűz helyszínét, és fel kell állítania egy előzetes tűzlefolyást. Ezután egy mélyreható vizsgálatot kell végezni és rekonstruálni kell a tűz helyszínét. Értékelni kell a bizonyítékokat, hipotézist kell felállítani a tűz lefolyásával kapcsolatban, és azt objektíven ellenőrizni kell. Ezek alapján hozhatja meg döntését a tűzvizsgáló arról, hogy hol keletkezett, és mi okozta a tüzet. A cél az, hogy egy megfelelő gyújtóforrást találjunk, azonosítsuk azt az anyagot, amely elsőként meggyulladt és fenntartotta tüzet, és meghatározzuk azokat a körülményeket vagy emberi beavatkozásokat, amelyek révén a gyújtóforrás és a gyúlékony anyag kapcsolatba került. 2. Milyen kérdéseket kell feltenni a helyszínen tartózkodó tűzoltóknak? a. Mennyi volt a beavatkozási idő? b. Volt füst, amikor a tűzoltók kiérkeztek? Honnan jött a füst? Milyen volt a színe? c. Látható volt a tűz a tűzoltók megérkezésekor? Hol volt a tűz? Milyen színük volt a lángoknak? A tűz megfelelt a szerkezet típusának és a szokásos éghető anyagoknak? d. Láttak-e embert vagy járművet a tűz közelében? Ha igen, gyanúsan viselkedett-e, azaz veszekedett, próbálta-e akadályozni a tűzoltást, vagy ellenkezőleg, túlzottan segítőkész volt? e. Az épület mely részét érintette a tűz? f. Hogyan jutottak be a tűzoltók az épületbe? g. Az ablakok és ajtók nyitva vagy csukva voltak-e? Ha zárva voltak, esetleg be voltak szögezve? h. A bejáratok nem voltak eltorlaszolva? i. Éreztek- e szokatlan illatot? j. Működtek-e a tűzcsapok, a sprinkler, illetve a tűzjelző rendszer? 3. Miket kell külön vizsgálni a helyszín részletes vizsgálata során? a. Az épületen kívül az ajtókat, ablakokat és a törött üveget, az üzemanyagtartály csatlakozóját és minden más szokatlan dolgot. b. Az épületen belül az éghető anyagok tömegét (tűzterhelés), a tűz előtti állapotokat, a tűzkár mértékét, a tűz keletkezési hely(ei)ét, a lehetséges gyújtóforrásokat és az éghető anyagokat Promatt Elektronika

13 4. Mik a gyújtóforrás jellemzői? a. Egy alkalmas gyújtóforrás elegendően magas hőmérsékletű és energiájú ahhoz, hogy a gyúlékony anyagot gyulladási hőmérséklete fölé hevítse. b. Egy alkalmas gyújtóforrásnak elegendő ideig kapcsolatban kell lennie a gyúlékony anyaggal, hogy azt gyulladási hőmérséklete fölé hevítse. c. Általában a gyújtóforrás a tűz keletkezési helyének közelében található. Kivétel, ha a meggyulladó anyag gáz vagy gőz, amelyek a kibocsátási pontjuktól távoli gyújtóforráshoz is eljuthatnak és belobbanhatnak. 5. Hogyan járulhat hozzá egy elektromos rendszer a begyulladáshoz? Az elektromosság szerepel a törvénykezésben mint lehetséges tűz ok? a. Egy földeletlen vagy nem megfelelően földelt rendszer túlmelegedhet vagy szikráz okozhat. b. Egy rossz áramköri csatlakozás a megnövekedett átmeneti ellenállás miatt felmelegedést okozhat. c. Túlterhelés miatt a vezeték teljes hosszában és keresztmetszetében felmelegedhet. Ennek következtében ahogy a vezeték szigetelése elolvad, meggyulladhat a vezeték közelében levő éghető anyag. Tevékenységek 1. Vigyünk elszenesedett fadarabokat és mérőeszközt a terembe. A résztvevőkkel gyakoroltassuk az elszenesedés mélységének mérését. 2. Vizsgáljuk meg annak az épületnek az elektromos rendszerét, ahol a tanfolyamot tartják (vagy egy megfelelő másiknak). Kövessük a bejövő vezetékek útját a mérőóráig, a kapcsolószekrényig és azon túl. Milyen túláramvédelemmel rendelkezik a rendszer? 3. Látogassunk meg egy családi házat, iroda épületet vagy más épületet a közelben, és vegyük sorba az összes lehetséges gyújtóforrást. Minden gyújtóforrásnál vegyük számba azokat a közelben levő anyagokat, amelyek elsőként gyulladhatnak meg. 4. Látogassunk meg egy valódi tűzhelyszínt a tűzvizsgálóval. Figyeljük meg, hogy a tűzvizsgáló hogyan végzi el a helyszín előzetes felmérését. A tűzvizsgáló által felállított előzetes tűzlefolyás megegyezik a résztvevők által felállítottakkal? Milyen egyéb tűz lefolyások jöhetnek még számításba a vizsgálat ezen szakaszában? 6. Milyen eljárással rekonstruálható a tűz helyszíne? a. A törmelékeket szisztematikusan kell eltávolítani. A vizsgálat szempontjából lényeges tárgyakat azonosítani és dokumentálni kell. b. A törmelékek eltávolítása után a lényeges tárgyakat, beleértve a lehetséges gyújtóforrást és a gyúlékony anyagokat a tűz előtti helyzetükbe vissza kell állítani. c. A tűzvizsgálónak ezután ellenőrizni kell, hogy a tűzminták és az egyéb bizonyítékok alátámasztják-e a felállított hipotézist. 7. Milyen osztályokba sorolhatók a tüzek okuk szerint? a. Véletlen tűz b. Természetes tűz c. Gyújtogatás (szándékos tűz) d. Felderítetlen tűz 5. Folytassuk a vizsgálatot a helyszín részletes felmérésével és a tűz keletkezési helyének meghatározásával. Felfedezhetők tűzminták a felületeken? Az épület rendszerei milyen további információkat adnak? Mik a lehetséges gyújtóforrások? Meg lehet határozni az elsőként meggyulladó anyagot a vizsgálat ezen szakaszában? 6. Segítsünk a tűzvizsgálónak a helyszín rekonstruálásában. Minden tevékenységet dokumentálni és fényképezni kell. Mi a résztvevők véleménye a tűz okával kapcsolatosan? Ez a vélemény megfelel a tűzvizsgáló véleményével? Promatt Elektronika

14 Ellenőrző kérdéscsoport Az ellenőrző kérdéscsoport a tanfolyam hatékonyságának és a résztvevők által elsajátított ismeretek felmérésére szolgál. Osszuk ki a kérdéseket és adjunk 20 percet a kitöltésre. Ha az oktató szükségesnek tartja, beszedheti a kérdőíveket, sőt teljesítendő minimum követelményt is előírhat. A kitöltés után minden egyes kérdésre adjuk meg a helyes választ. 1. A gyújtóforrásra vonatkozóan mely válaszok igazak? (Karikázzon be minden helyes választ!) a. A gyújtóforrás mindig a tűz keletkezésének közelében található. b. A gyújtóforrásnak elegendő hőmérsékletűnek és energiájúnak kell lennie ahhoz, hogy az anyagot a gyulladási hőmérséklete fölé hevítse. c. A gyújtóforrás nem mindig vészeli át a tüzet. d. Az összes fenti állítás igaz. 2. Írja le röviden, hogyan alakul ki a sztatikus elektromosság! Különböző anyagok egymáson történő mozgása során elektromos töltés alakulhat ki a felületeken, amit sztatikus elektromosságnak nevezünk. Ilyen történhet pl. csővezetékben áramló folyadék, mozgó szállítószalag, csúszdán mozgó porok vagy szemcsék esetén, vagy akár egy szőnyegen sétáló ember esetén. Ha kellő töltés halmozódik fel, egy sztatikus ívkisülés keletkezhet, amely az éghető gőz-levegő keveréket képes meggyújtani. Bizonyos levegővel elkeveredő gázok, porok és szálak sztatikus kisülés hatására szintén begyulladhatnak. 3. Hogyan osztályozhatók ez egyes tűz okok? (Jelölje meg a megfelelő válasz(oka)t!) a. Gyújtogatás (szándékos tűz) b. Feltételezett tűz ok c. Természetes tűz d. Véletlen tűz 4. Mit eredményez egy rendszer túláramvédelmének meghibásodása? A válasz : túlterhelést 5. Mivel kezdődik egy tűzeset tűzvizsgálatának szisztematikus eljárása? a. A szemtanúk kikérdezésével b. A tűz helyszínének rekonstruálásával c. Egy előzetes tűzlefolyás kialakításával d. Előzetes helyszíni felméréssel 6. Mit kell tenni a tűz helyszínének alapos vizsgálata során? (Jelölje meg a megfelelő válasz(oka)t!) a. Elemezni kell a tűzmintákat. b. Dokumentálni kell minden fontos információt fényképpel, vázlatokkal, feljegyzésekkel. c. Meg kell határozni a tűz keletkezésének környezetét. d. Az összes fent említett tevékenységet el kell végezni. 7. Hogyan nevezzük a fa pirolízis utáni maradványát? A válasz: elszenesedett fadarab 8. Hogyan nevezzük azoknak az eseményeknek a sorozatát, melyek révén a gyújtóforrás és az éghető anyag egymással kapcsolatba kerül? A válasz: ez a tűz oka 9. Igaz vagy hamis: Elektromos szikrák valószínűleg meggyújtják a szilárd éghető anyagokat. A válasz: hamis 10. A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása során a tűzvizsgálónak meg kell próbálnia a. Azonosítani a gyújtóforrást b. Azonosítani az elsőként meggyulladó anyagot c. Megfejteni az okot, ha úgy tűnik, hogy a tüzet szándékosan okozták d. A fent említettek mindegyikét meg kell tennie 11. Mire jó példa a villámlás? a. Sztatikus elektromosságra b. Túláramra c. Elektromos vezetésre d. Elektromos ellenállásra 12. Igaz vagy hamis: A tűzvizsgáló meghatározta a tűz okát, miután a gyújtóforrást és az elsőként meggyulladó anyagot azonosította. A válasz: hamis 13. Definiálja az 'elsőként meggyulladó anyagot'! Az elsőként meggyulladó anyag az az éghető anyag, amely a gyújtóforrástól távolabb is fenn tudja tartani az égést. 14. Mi a tűz lefolyásával kapcsolatban felállított előzetes hipotézis? (Jelölje meg a megfelelő válasz(oka)t!) a. A tűzvizsgálónak megfelelő kiindulási alap a további vizsgálatokhoz. b. Minden más tűz lefolyást pótol. c. A helyszín részletes felmérése után alakítható ki. d. Bizonyítható vagy elvethető a későbbiek során. 15. Igaz vagy hamis: földeletlen vagy nem megfelelően földelt rendszer túlmelegedéshez vagy szikraképződéshez vezethet, amelyek hozzájárulhatnak egy tűz kialakulásához. A választ: igaz Promatt Elektronika

15 Ellenőrző kérdések 1. A gyújtóforrásra vonatkozóan mely válaszok igazak? (Karikázzon be minden helyes választ!) a. A gyújtóforrás mindig a tűz keletkezésének közelében található. b. A gyújtóforrásnak elegendő hőmérsékletűnek és energiájúnak kell lennie ahhoz, hogy az anyagot a gyulladási hőmérséklete fölé hevítse. c. A gyújtóforrás nem mindig vészeli át a tüzet. d. Az összes fenti állítás igaz. 2. Írja le röviden, hogyan alakul ki a sztatikus elektromosság! 3. Hogyan osztályozhatók ez egyes tűz okok? (Jelölje meg a megfelelő válasz(oka)t!) a. Gyújtogatás (szándékos tűz) b. Feltételezett tűz ok c. Természetes tűz d. Véletlen tűz 4. Mit eredményez egy rendszer túláramvédelmének meghibásodása? 5. Mivel kezdődik egy tűzeset tűzvizsgálatának szisztematikus eljárása? a. A szemtanúk kikérdezésével b. A tűz helyszínének rekonstruálásával c. Egy előzetes tűzlefolyás kialakításával d. Előzetes helyszíni felméréssel 6. Mit kell tenni a a tűz helyszínének alapos vizsgálata során? (Jelölje meg a megfelelő válasz(oka)t!) a. Elemezni kell a tűzmintákat. b. Dokumentálni kell minden fontos információt fényképpel, vázlatokkal, feljegyzésekkel. c. Meg kell határozni a tűz keletkezésének környezetét. d. Az összes fent említett tevékenységet el kell végezni. 7. Hogyan nevezzük a fa pirolízis utáni maradványát? 8. Hogyan nevezzük azoknak az eseményeknek a sorozatát, melyek révén a gyújtóforrás és az éghető anyag egymással kapcsolatba kerül? 9. Igaz vagy hamis: Elektromos szikrák valószínűleg meggyújtják a szilárd éghető anyagokat. 10. A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása során a tűzvizsgálónak meg kell próbálnia a. Azonosítani a gyújtóforrást b. Azonosítani az elsőként meggyulladó anyagot c. Megfejteni az okot, ha úgy tűnik, hogy a tüzet szándékosan okozták d. A fent említettek mindegyikét meg kell tennie 11. Mire jó példa a villámlás? a. Sztatikus elektromosságra b. Túláramra c. Vezetésre d. Ellenállásra 12. Igaz vagy hamis: A tűzvizsgáló meghatározta a tűz okát, miután a gyújtóforrást és az elsőként meggyulladó anyagot azonosította. 13. Definiálja az 'elsőként meggyulladó anyagot'! 14. Mi a tűz lefolyásával kapcsolatban felállított előzetes hipotézis? (Jelölje meg a megfelelő válasz(oka)t!) a. A tűzvizsgálónak megfelelő kiindulási alap a további vizsgálatokhoz. b. Minden más tűz lefolyást pótol. c. A helyszín részletes felmérése után alakítható ki. d. Bizonyítható vagy elvethető a későbbiek során. 16. Igaz vagy hamis: földeletlen vagy nem megfelelően földelt rendszer túlmelegedéshez vagy szikraképződéshez vezethet, amelyek hozzájárulhatnak egy tűz kialakulásához. Promatt Elektronika

16 A függelék: A tűz keletkezési helyének meghatározása A tűz keletkezési helyének és okának meghatározása gyakran az alábbiakból származó információk koordinálását is magába foglalja: a. A tűz által hagyott fizikai jelek, tűzminták b. A tűz szemtanúitól vagy azoktól a személyektől szerzett megfigyelések, akik a tűz alatti feltételeket ismerték c. A tűz kialakulásának, fejlődésének és növekedésének fizikai és kémiai elemzése, mint eszköz az ismert vagy feltételezett tűzesetek alapján Gyakran egy cáfolhatatlan fizikai bizonyíték vagy egy megbízható szemtanú lehet az alapja a tűz keletkezési hely végső meghatározásának. A legtöbb esetben azonban egy adott tárgy vagy személy nem elegendő. Ilyenkor a tűzvizsgálónak minden rendelkezésre álló forrást fel kell használnia a lehetséges tűzlefolyások kialakítására és meg kell határoznia, mely tűzlefolyások felelnek meg a legjobban a meglevő bizonyítékoknak. Ha egy lehetséges tűzlefolyás nem felel meg valamely bizonyítéknak, akkor kritikusan meg kell vizsgálni, hogy a kialakított tűzlefolyás vagy a bizonyíték hibás-e. Néhány esetben lehetetlen egyértelműen azonosítani a tűz keletkezési helyét. Amíg a bizonyítékok nem döntőek, ne határozzunk meg egy tűz keletkezési pontot se. Ha egyetlen tűz keletkezési helyet nem sikerül behatárolni, akkor több szempontból is érdemes lehet több lehetséges keletkezési helyet azonosítani. Ilyen esetekben a tűzvizsgálónak minden szóba jöhető keletkezési helyhez elfogadható magyarázatokkal és az azokhoz tartozó bizonyítékokkal kell szolgálni. A tűz keletkezési helyének meghatározására irányuló tevékenységek gyakran a tűz okának meghatározásával és hiba elemzéssel együtt történnek. Hasonlóan a helyszín felmérése, megjegyzések, fényképek készítése, bizonyítékok gyűjtése és azonosítása is szimultán módon történik. Általában tehát a tűz keletkezési helyének meghatározására irányuló tevékenységek egy megszokott munkamenetet követnek, míg a különböző vizsgálatokhoz tartozó egyes tevékenységek egy időben is elvégezhetők. A tűz keletkezési helyének meghatározása mindig a tűz helyszínének vizsgálatával kezdődik, kezdve a legkevésbé károsodott területektől az egyre nagyobb károkat szenvedett területek felé. A tűz keletkezési területének meghatározása után a tűzvizsgálónak értelmeznie és dokumentálnia kell a tűz terjedését. A tűzkeletkezési hely meghatározásának célja az, hogy földrajzilag beazonosítsuk, hogy hol keletkezett a tűz. Miután a tűz keletkezési területét behatároltuk a hő, a lángok és a füst mozgása közben hátrahagyott minták alapján, elkezdődhet a pontos tűz keletkezési hely (pont) azonosítása. Ez az a pont, ahol a keletkezett hő meggyújtotta az éghető anyagot. A tűzvizsgálónak mindig egy módszeres eljárást kell követnie minden vizsgálat során. Így egy megszokott, begyakorolt eljárást követve a tűzvizsgáló az adott tűzeseményre összpontosíthat, és nem kell mindig a következő elvégzendő lépésen gondolkodnia. Még ennél is fontosabb, hogy így könnyebben elkerülhetők a véletlenségből kihagyott fontos lépések. A tűzhelyszín vizsgálatának javasolt eljárása a helyszín előzetes felméréséből, egy előzetes tűzterjedés felvételéből, a helyszín tüzetes vizsgálatából, rekonstruálásából, egy végleges tűzterjedés kialakításából és a tűz keletkezési helyének meghatározásából áll. A helyszín előzetes felmérése Először a tűz helyszínét kell felmérni. A felmérést a legkevésbé károsodott területekkel kell kezdeni és a legjobban károsodott területekkel kell folytatni. A felmérés során mind a külső mind a belső szerkezeti elemeket, valamint az épület környezetében minden lényeges területet meg kell figyelni. Ennek az előzetes felmérésnek a célja a vizsgálathoz szükséges berendezés- és emberi erő igény, a tűzhelyszín biztonságosságának és a tüzetesebb vizsgálatot igénylő területeknek felmérése. Az egyes területek leírása a lehető legpontosabb legyen. Az egyes irányokat iránytű alapján vagy egy megfelelő referenciára hivatkozva (pl. az épület homlokzata) kell megadni. Az egyes helyeket, területeket úgy kell megadni, hogy a leírás vagy hivatkozás alapján mások is egyértelműen azonosítani tudják a kérdéses helyet. Az épület környezete A vizsgálatba be kell vonni az épületet körülvevő területeket. Ezeken a területeken is találhatunk lényeges bizonyítékokat, az épülettől távoli tűzmintákat, amelyek segíthetnek a helyszín és az események pontosabb megismerésében. Minden fontosabb dolgot az épülethez viszonyított helyzete alapján kell dokumentálni. A tűzesettel kapcsolatos nyomokat kell keresni, mint pl. megégett épületszerkezeti darabokat, tárgyakat vagy tűzmintákat. Ebben a szakaszban kérdezhetjük meg a szomszédokat, akik esetleg szemtanúi voltak a tűznek vagy a leégett épülettel kapcsolatban fontos információkkal rendelkezhetnek. Az épületszerkezet külső vizsgálata Az épület körbejárása fényt deríthet a károk kiterjedésére és helyére, segíthet a vizsgálandó helyszín méretének meghatározásában és egy esetleges külső tűzforrás felderítésében. Az épületszerkezet használati módját és felépítését fel kell jegyezni. Az épületszerkezet belső vizsgálata Az előzetes felmérés során az épület minden helyiségét és területét meg kell vizsgálni. Figyelembe kell venni az épület belakottsági állapotát, az anyagok tárolási módját és a bent levő anyagok, tárgyak természetét. Az építmény típusát és a belső felületek burkolásait fel kell jegyezni. A legkevésbé károsodott területekről a legjobban károsodott területek felé haladva fel kell jegyezni a füst és a hő mozgására utaló jeleket, a tűz által károsított területeket és a károk mértékét (erős, közepes, alacsony vagy nem károsodott). A tapasztalt károkat össze kell hasonlítani a kívülről látottakkal. A belső vizsgálatot fel kell használni Promatt Elektronika

17 arra is, hogy a szerkezet stabilitását felmérjük a további biztonságos munkavégzés érdekében. Az előzetes belső vizsgálat elsődleges célja annak a meghatározása, hogy mely területek igényelnek részletesebb vizsgálatot. Ezért különösen figyelni kell a lehetséges tűzkeletkezési helyekre, tűzmintákra, tűzterhelésre, éghető anyagokra és a lehetséges gyújtóforrásokra. A helyszín előzetes vizsgálatának eredményeképpen a tűzvizsgálónak meg kell tudnia határozni a helyszín biztonságosságát, a várható létszám- és berendezés szükségletet, és az épületen belül és kívül azokat a területeket, amelyek részletesebb vizsgálatot igényelnek. Az tűzhelyszín előzetes felmérése tehát a tűzvizsgálat egy fontos része. A tűzvizsgálónak annyi időt kell ezzel eltöltenie, amennyi csak szükséges a fenti döntések meghozatalához. Az erre szánt idő bőven megtérül a vizsgálat további szakaszaiban. Az előzetes tűzlefolyás felvétele Az érdeklődésbe vont területek azonosítása az előzetes tűzlefolyás felvételével folytatódik, azaz fel kell vázolni, hogyan terjedt a tűz az épületen belül. Az előzetes tűzlefolyás kialakításakor meg kell próbálni nyomon követni a tűz útját a gyengén károsodott területektől az erősen károsodott területekig, egészen a tűz forrásáig. Az előzetes tűzlefolyás kialakítása segít a tűzvizsgálónak a további teendők megszervezésében és megtervezésében. Ez a tűzvizsgálat egyik kritikus pontja. Nagyon lényeges, hogy a tűzvizsgáló minden lehetséges tűzlefolyást számításba vegyen, és a tűzvizsgálat során mindaddig figyelemmel kísérjen, míg döntő bizonyíték meg nem cáfolja létjogosultságukat. Részletes külső vizsgálat A tűzhelyszín előzetes felmérése után részletesen meg kell vizsgálni az épületet. Ennek a vizsgálatnak a célja a tűz keletkezési helyének meghatározása. A részletes vizsgálatot az épület külső részén kell kezdeni, még akkor is, ha biztosan megállapítható, hogy a tűz az épületen belül keletkezett. Feljegyzések, fényképek vázlatok segíthetik a tűzvizsgálót az épületen belüli eligazodásban, az épületszerkezetek égési módjainak meghatározásában és olyan részletek dokumentálásában, amelyek a későbbiekben segíthetnek a kérdések megoldásában. A tűz előtti állapotok Meg kell határozni az épület tűz előtti állapotát. Ilyen részletek lehetnek az épület javításának állaga, az alapok és kémények állapota, a rágcsálókárok, a tűzvédelmi rendszerek javításának állapota stb., melyek mind fontos adatok lehetnek. Ezeknek az állapotoknak a dokumentálása jószerével csak ebben a szakaszban lehetséges. Közművek Az épületben levő közműveket és azok elhelyezkedését is dokumentálni kell, beleértve az elektromos rendszer és a gázelosztó rendszer típusát és határadatait. A mérőórák állását fel kell jegyezni. Az üzemanyagtartályok helyét és az épülethez való csatlakozási módjukat is fel kell jegyezni. Tűzvizsgálat: A tűz keletkezésének és okának meghatározása Ajtók és ablakok Minden ajtó állapotát dokumentálni kell, különösen azokét, amelyek az épületbe való bejutásra szolgálnak. Fel kell jegyezni, hogy az ajtó érintetlen, kitört vagy esetleg felfeszítették. Az ajtók zárási módjait is lakat, zár, retesz stb.- fel kell jegyezni. Ha egy ajtó ki van törve, akkor meg kell határozni, hogy ez a tűz kitörése előtt vagy után történt. Az ablakok és az ablaküvegek állapotát is jegyezni kell. Az ajtóknál előbb említett dolgokat kell az ablakok esetében is megvizsgálni. Az üvegszilánkok elhelyezkedéséből megállapítható, hogy mi törte be az üvegtáblát. Amint a tűz egy ajtón vagy ablakon áttör, a kedvezőbb légmozgás miatt a tűz sebessége és az épületen belüli terjedése is megváltozik. A tűzvizsgálónak meg kell próbálnia kideríteni, hogy a nyílás a tűz kitörése előtt, alatt vagy utána keletkezett. Tűzkárok Fel kell jegyezni a külső felületeket ért tűzkárokat. Különösen figyelni kell a természetes vagy nem természetes nyílásokkal kapcsolatba hozható tűzkárokra. Az ablakok, ajtók, szellőző nyílások a füst és a hő számára természetes utakat jelentenek, és jelezhetik a tűz vagy az égéstermékek áramlási irányát. Nem természetes nyílások a tűz által kiégetett vagy a tűzoltás során szándékosan készített lyukak. A tűz által kiégetett lyukak az épületen belüli intenzív égésre utalnak. Több, egymástól távol levő kiégett lyuk több tűzforrásra, koncentrált éghető anyag gócokra, vagy csak egyszerűen egy terjedő tűzre utalhat, amely az épület külsejének több sebezhető pontján támadott. A tűzoltás során keletkezett lyukak általában behatolási próbálkozásra, az égésgázok és a füst eltávolítására, kiszellőztetésére vagy helyi tűzoltási célra szolgálnak. A szellőztetési célból készített lyukak nagyban befolyásolhatják a tűz épületen belüli mozgását, így szokatlannak tűnő tűzminták is létrejöhetnek. Az ilyen jellegű tűzkárok értékelésénél óvatosan kell eljárni, meg kell beszélni a tűzoltókkal, hogy mi történt az épületen belül, amikor a szellőztetés létrejött. Az ilyen bizonyítékok segíthetnek a tűz és az égéstermékek irányítására vonatkozó eljárások felbecsülésében. A tűz előtti állapotok Az épületen belül is dokumentálni kell a tűz előtt fennálló állapotokat, különösen azokon a területeken, ahol a tűz kifejlődött és szétterjedt. A könnyen meggyulladó anyagok jelenlétét (pl. szemétkupac) is dokumentálni kell. Megfelelően használták az elektromos berendezéseket? Minden elektromos túlterhelésre, a vezetékek vagy a berendezések helytelen használatára utaló nyomot fel kell jegyezni. Ezek önmagukban még nem okoznak tüzet, de a későbbi tűz ok meghatározásában jelentőségük lehet. Minden belső tűzjelző vagy tűzvédelmi berendezés (pl. füstérzékelők, oltó rendszerek, tűzgátló ajtók stb.) helyét fel kell jegyezni. Meg kell határozni, hogy működőképesek-e, és megfelelően működtek-e a tűz alatt. Fel kell jegyezni azt is, ha nem voltak megfelelően karbantartva vagy, ha működésük le volt tiltva. Promatt Elektronika

18 A tűzvizsgálónak meg kell figyelnie a szerkezet jelenlegi tűzterhelését és fel kell jegyeznie, hogy ez a szerkezetre megengedett tűzterhelés mértékének megfelel-e, és hozzájárult-e ez a tűz kifejlődéséhez. A tűzterhelésnél figyelembe kell venni a belső burkolatokat és bútorzatot. Végül meg kell határozni, hogy vajon a tűz előtti állapotok okozták-e a tüzet vagy hozzájárultak-e a tűz keletkezéséhez, okához vagy elterjedéséhez. Tűzlefolyás A külső és belső vizsgálatok tényszerű információinak összefoglalása után a tűzvizsgálónak véglegesíteni kell a tűz lefolyására vonatkozó elképzelését, hogy hogyan terjedt a tűz az épület szerkezetein vagy szerkezeteiben. A tűzlefolyási szcenárió célja a tűz keletkezési helyének meghatározása. A kialakított tűzlefolyással ellentmondó dolgokat fel kell ismerni és fel kell oldani. Ha az ellentmondásokat nem lehet kiszűrni, akkor egy újabb tűzlefolyást kell kialakítani az ellentmondások minimalizálásával. Az ellentmondások megoldásához az adatokat újra meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy nincs-e valami más oka annak, hogy a tűz úgy ment végbe, ahogy valójában. Esetleg igénybe lehet venni más tűzvizsgálók segítségét is a tűzlefolyás magyarázatához. Végül is össze kell vetni a feltételezett tűzlefolyást a megmaradt ellentmondásokkal, és el kell dönteni, hogy a meghatározott tűzkeletkezési terület valós lehet-e. Ha sikerült meghatározni a tűz keletkezési területét, minden lehetséges gyújtóforrást azonosítani kell a terület további szűkítése érdekében, hogy megtaláljuk a tűz pontos keletkezési helyét. Amennyiben nem sikerül a tűz keletkezési helyét meghatározni, a tűz okának a meghatározása igen nehézzé válik. Néhány olyan esetben, amikor vizsgálattal nem állapítható meg a tűz keletkezési helye, sikerülhet olyan szemtanúkat találni, akik a tüzet még kezdeti fázisában látták, így a tűz keletkezési helye meghatározható. Ezek a körülmények további terheket rónak a tűzvizsgálóra, mivel a lehető legtüzetesebb vizsgálatot kell elvégeznie, hogy olyan tényeket találjon, amivel a szemtanú állítását megerősítheti vagy cáfolhatja Promatt Elektronika

19 B függelék: A tűz helyszínének rekonstruálása A tűzhelyszín rekonstruálásának célja, hogy minél jobban visszaállítsuk a tűz előtti állapotokat. A rekonstruálás révén a tűzvizsgáló könnyebben azonosíthatja a tűznek kitett felületek tűzmintáit, így pontosabban elemezheti a keletkezési helyet. További előny lehet az is, hogy a rekonstruált helyszín révén valószínűleg más személyek is jobban észlelhetik és értelmezhetik a tűzmintákat. Interjúk, fényképek is segíthetnek a tűz előtti állapot kialakításában. Miután az előzetes helyszínfelmérés már meghatározta, mely területek igényelnek tüzetesebb vizsgálatot, a rekonstruálás során nem kell mindenhonnan eltávolítani a törmeléket és visszaállítani az eredeti állapotokat. Mint már korábban szó volt róla, az előzetes felmérést nem szabad elsietni. A tűz helyszínének gondos elemzésével a minimálisan szükséges mértékre csökkenthetjük a törmelék eltávolítás nem éppen kellemes munkáját. Ha a rekonstruálandó terület mérete nem csökkenthető, akkor a tűzvizsgálónak bele kell törődnie, hogy a károsodott rész teljes területéről el kell távolítani a törmeléket. Biztonság Nagyon fontos a biztonsági szempontok szem előtt tartása a rekonstrukciós munka alatt. A törmelék eltávolítása gyengítheti a szerkezeteket, így azok összedőlhetnek. A törmelék eltávolítás felfedhet lyukakat a padlón vagy elektromos vezetékeket. Fel kell ismerni a veszélyes anyagok kockázatát. A vizsgálat folytatása előtt a veszélyek kockázatát minimalizálni kell. A törmelék eltávolítása Nagyon lényeges a törmelékek megfelelő eltávolítása. A csak részben eltávolított törmelék és ennek következtében csak részben felfedett tűzminták igen komoly félreértelmezésekhez vezethetnek. A tűzvizsgálat része ez a piszkos, fárasztó munka is. E tény elfogadása az első lépés egy megfelelő tűzvizsgálat lefolytatásához. A törmelék eltávolítás közbeni alapos vizsgálat a tűzvizsgáló egyik fontos feladata. Azok a tűzoltóbrigádok, akik minden törmeléket és tárgyat eltávolítanak a helyszínről, vélhetően a bizonyítékokat is eltávolítják, így a keletkezési hely megtalálása sokkal nehezebbé válik. Az oltás során csak annyira szabad a helyszínt megváltoztatni, amennyire az a tűz eloltásához szükséges. Ha a körülmények miatt a helyszínt lényegesen meg kell változtatni, akkor lehetőleg dokumentálni kell a helyszínt a változtatások előtt. A törmelékek eltávolítását érdemes először végiggondolni. A törmelékek többszöri mozgatása eléggé improdukív, ezért ezt érdemes megfontoltan és szisztematikusan végezni. Ez azt jelenti, hogy a törmeléket rétegenként, megfelelően dokumentálva kell eltávolítani. Ha a munkát egynél több tűzvizsgáló végzi, akkor érdemes először megbeszélni, hogy mi a céljuk a törmelék eltávolításával, mit szeretnének megtalálni. Így elkerülhető az, hogy az egyikük félredobjon valamit, amit a másikuk fontosnak tart a vizsgálat szempontjából. Tűzvizsgálat: A tűz keletkezésének és okának meghatározása A belső tartalom, tárgyak A törmelékek eltávolítása közben felfedezett minden tárgyat vagy annak maradványát fel kell jegyezni: hol találták, milyen állapotban volt, merre nézett. Ez lényeges ahhoz, hogy a tárgyakat vissza tudjuk állítani a tűz előtti helyzetükbe. A törmelékek eltávolítása után a tárgyakat a tűz előtti helyzetükbe vissza kell állítani, hogy a rajtuk található tűzmintákat elemezni lehessen. Ha a tárgyak a tűz oltása során elmozdultak vagy elmozdították őket, akkor korábbi helyzetük nehezebben határozható meg. Sok esetben az egyes tárgyak helye nyomot hagy, például egy asztal lábai tiszta foltokat hagynak a padlón, vagy egy kép lenyomatot hagy a falon. A gond az pl. az asztal esetén-, hogy melyik folt melyik lábhoz tartozott. Ha nem dönthető el egyértelműen, hogy hol állt az adott tárgy, akkor a helyszín rekonstruálásából ki kell hagyni. A helytelen orientációban visszaállított tárgyak hibás adatokat eredményezhetnek a későbbi elemzéshez. A másik lehetőség az, hogy a tárgy minden lehetséges pozíciójában (orientációjával) dokumentáljuk a helyszínt annak a reményében, hogy egy később talált információ fényt derít majd az eredeti orientációra. A rekonstruáláskor használt modellek Az utóbbi években a tűz fizikájából és kémiájából valamint a különböző anyagok tulajdonságainak méréseiből a modern tűzzel kapcsolatos tudomány és technológia számos analitikus eszköz kifejlesztését tette lehetővé. Ezek közül több az ún. tűzmodell, ami összegyűjtött, egymással kapcsolatos számítások formájában áll rendelkezésre. Az analitikus rekonstruálási technikák további eszközt adnak a tűz és a tűz keletkezésének meghatározásának elemzéséhez. A legutóbbi időkig a számítási eljárások nagyszámítógépeket igényeltek, és a kimeneti adatok értelmezésének, érvényességének használatához és megértéséhez magas szintű tudományos szakértelem kellett. Jelenleg egyre több felhasználóbarát, egyszerűen kezelhető analitikus eszköz áll rendelkezésre. Ezek közül néhány már egy egyszerű kalkulátoron is futtatható, de a legtöbb minimum egy asztali számítógépet igényel. Mint a legtöbb újonnan feltűnő eszköz, a tűzmodellek a felhasználóktól különböző mélységű szakértelmet igényelnek. Általában a tűzmodellt használónak kell bizonyítania, hogy az általa használt eljárás és a bemeneti adatok megfelelőek, a kimeneti adatokat helyesen értelmezték. Megfelelő ismeretek nélkül nem szabad ezeket az analitikai eszközöket alkalmazni, csak akkor, ha egy megfelelően szakképzett személy a felelősséget átvállalja. Az eszközök hatékony volta és értéke miatt a gyakorlati szakemberek egyre inkább sürgetik ezek tanulmányozását, megértését és alkalmazását. Promatt Elektronika

20 C függelék: Teljes leégés Az akadálytalanul égő majd tüzelőanyag hiányában önmagától kialvó tűz egyedülálló problémát jelent a tűzvizsgálók számára. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ilyen helyszíneket nem érdemes vizsgálni. Első ránézésre az ilyen helyszíneken általában nem lehet a tűz keletkezési helyét és okát meghatározni, mégis egy módszeres és kimerítő elemzés sok értékes információt tárhat fel. Ezek közé az információk közé tartozik például az épület szerkezetének fizikai leírása és az építés fajtája, melyek általában a biztosító társaságtól, a területi önkormányzatoktól vagy a helyi építési irodáktól, hivataloktól szerezhetők be. A helyi közmű vállalatoktól az épület korábbi és jelenlegi közmű ellátottságára vonatkozó információk szerezhetők be. Az épület belakottságával kapcsolatos kérdésekre a biztosító, a helyi ingatlan forgalmazók vagy a szomszédok adhatnak válaszokat. A helyszínt akkor is módszeres vizsgálatnak kell alávetni, ha első pillantásra nem látni többet egy égett törmelékekkel borított lyuknál. Lassan, tervszerűen, a terület külső részéről a belső részek felé haladva végig kell kutatni a maradványokat. Minden felismerhető tárgyat fel kell jegyezni és meg kell vizsgálni. Egy helyszínrajzot kell készíteni a megtalált maradványok helyének feltüntetésével. A belső területek megtekintésével az épület alaprajza visszakövethető. Az épületek nem éghető tartalma általában változatlanul a tűz előtti pozíciójuk alatt található meg. Ezek alapján a tűzvizsgáló könnyen azonosíthatja a fürdőszobát, a konyhát és a közművek helységeit. A maradványok függőleges elhelyezkedése segíthet meghatározni, hogy azok az épület mely szintjén helyezkedtek el korábban. Például az első emeleti hálószoba ágykeretét valószínűleg a földszinti maradványok tetején lehet megtalálni. A helyszín első felmérése után gondosan el kell távolítani a törmeléket, és a megtalált tárgyakat azonosítani és vizsgálni kell, helyüket fel kell jegyezni. Az épület ilyen megsemmisülésének megvan az az előnye, hogy a helyszínt ritkán változtatják meg korábbi vizsgálatokkal, ellenőrzésekkel. A nem éghető maradványok és tárgyak vizsgálatának az a célja, hogy megállapítsuk, hogy ezek típusa és mennyisége megfelel-e egy hasonló típusú és belakottságú épületnél általában tapasztaltakkal. Családiházas épületeknél leginkább hűtő vagy fűtőrendszerek, televíziók vagy sütőberendezések találhatók a maradványok között. Ezek általában valamennyire túlélik még a legnagyobb tüzeket is. A maradványok vizsgálatának másik célja, hogy feljegyezzük milyen eltérő hőhatások találhatók rajtuk. Ha az épület egyik részén megolvadt fémtárgyak találhatók, míg más területeken ilyenek nem lelhetők fel, akkor feltételezhető, hogy az egyes területeken más hőmérsékletek uralkodtak a tűz során. A teljes leégéshez tartozó tűzhelyszínek különleges problémákat vetnek fel, de ugyanez igaz más tűzhelyszínekre is. Bár a tűzvizsgáló elsődleges célja a tűz keletkezési helyének és okának kiderítése, lehetnek a tűzhelyszínnek olyan területei, melyek más hatóságok érdeklődésére is számot tarthatnak. A teljesen leégett területek gondos vizsgálata más hatóságok olyan kérdéseire is választ adhat, melyek jóval a tűzhelyszín eltakarítása után merülnek csak fel Promatt Elektronika