Dr. Bokor Csaba. Adózás rendje 2012

Átírás

1 Dr. Bokor Csaba Adózás rendje oldal

2 Tartalomjegyzék Előadó... 4 Bevezető... 4 Képviseleti szabályok... 4 Mulasztási bírság...4 Iratok átvétele...4 Végelszámolás...5 Bejelentés, nyilvántartás... 5 Bejelentés...5 Bejelentendő adatok...5 Munkaerő-kölcsönzés...6 Tényleges üzletvezetés helye...6 Kapcsolt vállalkozás...6 Az egységes ügyfélnyilvántartás...7 Adóregisztrációs eljárás...7 Célja...7 Megtagadási okok...8 Kimentési kérelem...9 Egyéb szabályok...10 Fokozott adóhatósági felügyelet...11 Adószám felfüggesztés törlése...11 Bevallási szabályok Munkáltatói adómegállapítás...12 Egyszerűsített bevallás...12 Nullás nyilatkozat...12 Bevallást helyettesítő nyilatkozat...12 Bevallási késedelem...13 Bevallás pótlása...13 Önellenőrzés...13 Soron kívüli bevallási kötelezettség...13 Felszámolás, végelszámolás...13 Jogutód nélküli megszűnés...14 Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése Fogalom...14 Bejelentés tárgya...14 Adóhiány megfizetése...14 Jegyzőkönyv...15 Díjkötelesség...15 Jogszerűtlen bejelentés...15 Díjfizetés elmaradása...15 Nem megfelelő jegyzőkönyv...15 Nyilvánvalóan téves jogértelmezés...15 Jogkövetkezmények...16 Ellenőrzési szabályok változása Kötelező ellenőrzések...16 Adatgyűjtés...16 Pontosítás felszámolás, végelszámolás esetére oldal

3 Ellenőrzési határidő...17 Szünetelési szabályok...17 Ellenőrzési értesítés...18 Próbavásárlás...18 Idegen nyelvű dokumentumok...19 Iratrendezés...19 Pénztárgép...19 A NAV hivatásos állományú tagja...19 Kiutalás előtti ellenőrzés...19 Becslési szabályok...20 Egyes gazdasági események vizsgálata...20 A hatósági eljárás szabályai Kézbesítési szabályok...20 Illeték kiszabás...20 Tartós feltételes adómegállapítás...21 Felügyeleti intézkedés...21 Jogkövetkezmények Adóbírság...21 Mulasztási bírság...22 Beszámoló közzététele...22 Igazolatlan eredetű áru forgalmazása...22 Iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása...22 Iratok, nyilvántartások rendezése...22 Egyéb oldal

4 Dr. Bokor Csaba: Adózás rendje 2012 Kulcsszavak: képviselet, adóregisztrációs eljárás, adószám törlése, fokozott adóhatósági felügyelet, jogkövetkezmények, bevallási szabályok, Publikálva: Dr. Herich Gy. 5percAdo.hu Konferencia Összefoglaló nov.28. teljes terjedelem: 23. oldal PENTA UNIÓ Zrt. Előadó Dr. Bokor Csaba, osztályvezető, NAV Törvényességi és Felügyeleti Főosztály Bevezető Az utóbbi években ilyen mértékű változások az adóigazgatás területén nem születtek. (T/4662. sz. törvényjavaslat) Az idei törvénynek még nincs száma, ugyanis a köztársasági elnök még nem hirdette ki. Kicsit később születtek meg az idei évben Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art) módosításai. Ennek az volt az oka, hogy a korábbi mindenki által jól ismert 45 napos szabály helyett, amit tavaly a választások évében levittek 40 napra, most 30 napnak kell eltelnie a törvény kihirdetése és a törvény hatályba lépése között. Képviseleti szabályok Mulasztási bírság Az állandó képviseletnél lényeges változás az, hogy megszűnik a képviselői felelősség. Erre röviden annyit tudnék mondani, hogy ez a képviselőknek jó, az adózóknak viszont rossz. Korábban meghatalmazásokon vagy megbízási szerződéseken voltak bejelentve az állandón meghatalmazottnak vagy megbízóknak a kötelezettségei. 2 évvel ezelőtt az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon és az ott megjelölt kötelezettségcsoportok kapcsán lehet az állandó képviseletnek a kötelezettségeit bejelenteni. Innentől kezdve természetesen a bejelentett adminisztratív típusú kötelezettség elmulasztása miatt a képviselőt terhelte a felelősség. Ez generálisan meg fog szűnni. Teljesen mindegy, hogy a képviselő késedelmesen, saját hibájából nyújtotta be a bevallást, vagy adott esetben az ő rosszul összeállított áfa-analitikája miatt került sor hibásan az áfa-bevallásnak a kitöltésére. Ez azt fogja eredményezni, hogy innentől kezdve azt a típusú szankciót az adózóval szemben kell alkalmazni. Természetesen ebből kifolyólag viszont az várható, hogy mivel közigazgatási úton a felelősségi szabályok nincsenek tisztázva, várhatóan a kártérítéses ügyek száma nő. Iratok átvétele Régebben a képviseleti jog megszűnésének a bejelentésével az állandó képviselők játszottak. Azon a napon, amikor adott esetben át akarták adni a jegyzőkönyvet vagy a határozatot, meghatalmazást vagy a megbízást, akkor a képviselő közölte, hogy ő ezt nem venné át, és 4. oldal

5 még aznap visszadátumozva postára feladták a képviseleti jogviszony megszüntetésének a bejelentéséről szóló okiratot. Innentől kezdve szigorodik annyival a szabály, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján még az adóhatósági iratok átvételére jogosultnak kell a korábbi képviselőt is tekinteni. Így, ha megtagadja az iratok átvételét, az azt jelenti, hogy a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények beállnak, hiszen megtagadás esetén kézbesítettnek kell tekinteni a hivatalos iratokat. Végelszámolás Vannak ún. törvényen alapuló vagy automatikus képviselet szabályok. Az egyik ilyen, ha a felszámolási eljárás megindul, tehát a felszámolási eljárást megindító végzést közzéteszik, akkor ettől az időponttól számítva a felszámoló kizárólagosan jogosult arra, hogy a cég nevében bármifajta érvényes jognyilatkozatot tegyen. Itt a korábbi ügyvezetőnek természetesen nyilatkozatadási joga is felmerül, de természetesen ezt ő már nem a cég képviseletében teszi meg, innentől kezdve a felszámoló jogosult erre kizárólagosan. Hasonló a helyzet a végelszámolás esetén is. Itt pedig a végelszámoló lesz jogosult az ilyen típusú jognyilatkozatok megtételére. Bejelentés, nyilvántartás Bejelentés Bejelentendő adatok Az újonnan alakuló vállalkozásoknak a jegyzett tőkéjét be kell jelenteni az adóhatósághoz. A külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe esetén az adóhatóság kíváncsi lesz a külföldi vállalkozás adataira is. (Jelenleg illetőségi igazolást kell csatolni alakuláskor. Amikor a cégbejegyzésre kötelezett fióktelepet a cégjegyzékbe felveszik, akkor meg kell mondani, hogy ki is az ő anyavállalata, mert a külföldi vállalkozásnak a részét képezi, még akkor is, ha önállóan cégalanynak minősül, és egyébként üzletszerű vállalkozási tevékenységet folytathat.) A kereskedelmi képviseletről nem rendelkezik a törvény, bár tudjuk, hogy az nem jogosult önálló gazdasági tevékenység folytatására. A különböző foglalkoztatói formáknak a sokszínűségéhez kapcsolódnak bizonyos típusú bejelentési kötelezettségek. Tavalyi év közepétől van az a 3. alkalommal, vagy 3. generációs egyszerűsített foglalkoztatás, valamint van az adórendszeren kívüli foglalkoztatás lehetősége. Ezzel a havi forintos regisztrációs díj. A lényeg, hogy innentől kezdve a munkáltató iskolaszövetkezeteknek is, ha olyan tagjuk van, akik munkát végeznek, akkor hasonlóan a 5. oldal

6 biztosítotti bejelentési szabályokhoz ezeknek az iskolaszövetkezeteknek a tagjaikat be kell jelenteni. Ez egyre inkább elterjedt, ez a diák foglalkoztatás, és most már azt mondhatni, hogy tízezres nagyságrendben veszik igénybe. Ami fontos, hogy a tb. vonatkozásában az ilyen típusú iskolaszövetkezeti tag viszont nem minősül biztosított magánszemélynek. A következő a tényleges üzletvezetés helyének a bejelentése, ha az alapozza meg a belföldi illetőséget. Itt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti belföldi illetőség meghatározását kell vizsgálni. A nem magánszemélyek esetén a székhely elv, valamint a tényleges üzletvezetés helye az, ami csatában áll egymással, hogy mi alapozza meg majd a belföldi illetőséget. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvénytől ( Tao tv.) és a vonatkozó egyezményektől függően, ha a tényleges üzletvezetés helye szerint kell a belföldi illetőséget meghatározni, akkor itt majd be kell jelenteni ezeket az adatokat is, hogy a belföldi illetőséget az üzletvezetés helye határozza meg. Munkaerő-kölcsönzés A következő ilyen típusú bejelentés a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos bejelentési szabály. Itt egy hármas viszonyrendszer van a foglalkoztatás kapcsán. Van a bérbeadó, bérbevevő, és a munkavállaló. A lényeg, hogy a kölcsönbe vevőnek kell bejelentenie a munkaerő-kölcsönzéssel érintett magánszemélyeket, sőt még a bérbeadó személyét is a bérbevevőnek kell a foglalkoztatás kapcsán jeleznie. Tényleges üzletvezetés helye A tényleges üzletvezetés helyéről már volt szó. A következő az lesz, hogy úgy tűnik, hogy Magyarország is szeretné azt tudni, hogy bár, ha itt van valakinek a székhelye, akkor a tényleges üzletvezetés helyét miért helyezi át külföldre. Innentől kezdve, ha valaki illetőséget azon az okon vált, hogy a tényleges üzletvezetés helyét valamilyen külföldi államba helyezi, akkor ezt szintén be kell jelenteni az adóhatósághoz. Kapcsolt vállalkozás Kapcsolt vállalkozások kapcsán eddig is élő bejelentési szabály, ugye, magát, a kapcsolt vállalkozási minőséget nem kell bejelenteni, viszont az, ha egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló felek között szerződéskötés történik, tehát effektíve gazdasági kapcsolat keletkezik közöttük, akkor ezt a szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni. Tekintettel arra, hogy nem volt aktualizálva, nem volt olyan szempontból naprakész az adóhatóság nyilvántartása, hogy viszont azt nem kellett jelezni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, és ebből kifolyólag a kapcsolt vállalkozási hálók nem voltak naprakészek, ezért a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért kell a cégbírósághoz is egy csomó adatot bejelenteni, meg az adóhatósághoz is. Főszabályként az adóhatósághoz csak azokat az adatokat kell bejelenteni, amit a cégbíróság nem tud átadni. 6. oldal

7 Az egységes ügyfélnyilvántartás Integrálódott egymással a vámhatóság és az állami adóhatóság. Az integráció egy több évig tartó folyamat lesz, mert 23 ezer embert nem lehet egyik napról a másikra teljesen homogén körülmények között működtetni. Most jelenleg külön nyilvántartási számok vannak az állami adóhatóságnál, valamint a vámhatóságnál. Van a VPID szám, amit a vámazonosítóként használnak, és van a közösségi vámazonosító, ez az EORI szám lesz. A VPID és az EORI számot is innentől kezdve az állami adóhatóság ki fogja adni adott esetben az adószám kiadásával egyidejűleg. Ami fontos, hogy most még jelenleg alsó és középfokú szinten nincs ilyen szervezeti integráció. Ez azt jelenti, hogy a megyei és a 3 budapesti, valamint a különleges hatáskörű vám- és pénzügyőr igazgatóságok és az adóigazgatóságok, valamint a főigazgatóságok különálló struktúrában mozognak. Itt a vámazonosító kiadása szempontjából ez azt jelenti, hogy az adóhatóság lesz a legszűkebb keresztmetszet, ő minden ilyen eljárást el tud intézni a vámhatóság helyett, viszont fordítva ez nem lesz igaz, tehát a vámhatóságtól ne kérjenek adóazonosító számot, mert nem fog tudni kiadni. Adóregisztrációs eljárás Célja Az idei évben három új jogintézmény kerül a törvénybe. Az első ilyen az adóregisztrációs eljárás. Az adóregisztrációs eljárás elvi oka az, hogy a felszámolás alá került cégek száma magas és folyamatosan nő. Természetesen ez nem jó jelenség, ezt valahol vissza kell fordítani, mert teljesen egyértelmű, hogy a felszámolási eljárások most már a vagyonkimentésen, valamint a tartozás hátrahagyásán és a fizetési kötelezettség alóli kibúváson kívül másra nem igazán jók. Mindenki előtt ismert az a bűvös mondat, hogy adóköteles tevékenység kizárólag adószám birtokában folytatható, innentől kezdve az adóhatóság vizsgálni fogja azt, hogy kinek ad ki adószámot. Ez azt jelenti, hogy az újonnan alakuló vállalkozások esetén (hangsúlyozom, hogy ez csak a cégekre fog vonatkozni, itt az egyablakos rendszerben ez az új típusú szabályozás), amikor benyújtják a cégbejegyzés iránti kérelmet, akkor abban az időpontban rögtön a megfelelő adatok át is mennek az egyablakos rendszeren az adóhatósághoz, és ilyenkor ő meg fogja vizsgálni ezt az újonnan alakuló vállalkozást, hogy meghatározott objektív feltételeknek megfelel-e vagy sem. Ezek az objektív feltételek objektív kizárási feltételek lesznek, amiket, ha a cég teljesít, akkor meg fogja tagadni az adószám kiadását, egyébként pedig kiadja az adószámot. Természetesen ez azt fogja eredményezni, mivel adószám nélkül nem célszerű, ha működik egy cég, hogy a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet is el fogja utasítani. Ez közvetve tehát azt fogja jelenteni, hogy innentől kezdve meghatározott személyi kör nem alapíthat Magyarországon céget. 7. oldal

8 Megtagadási okok Vizsgálni fogják meghatározott személyeknek a jelenlegi, valamint a korábbi cégjogi és adójogi előéletét. Ezek a személyek fontos, hogy vagy tulajdonosi, vagy megfelelő irányítási pozícióban legyenek a társaságnál. Társaságra vonatkozó okok Megtagadásra ad okot, ha a törvényben meghatározott személy, olyan társaság jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, tagja amely az adóhatóságnál 180 napon keresztül fennálló, 15 millió, vagy 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltétel: a jogviszony a 180 nap alatt fennállt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 15 millió, vagy 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, - feltétel: a jogviszony a felszámolás kezdő napját megelőző 180 nap alatt fennállt, társaság adószámát az adóhatóság 5 éven belül az adószám felfüggesztését követően vagy felfüggesztés nélkül törölte, társaság adószámát a törvényben meghatározott személyek személyében történő változás esetén lefolytatandó eljárás során törölte, társaság adószámát fokozott adóhatósági felügyelet alatt törölte. Feltétel: a jogviszony az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően fennállt. Ez azt jelenti, ha egy olyan cégben volt tag vagy képviselő, vagy olyan cégben tag vagy képviselő, akinek 15 millió vagy 30 millió forintot meghaladó adótartozása van, és a cég vonatkozásában ez 180 napon át fennáll a kizárás be fog következni. Neki bármilyen típusú jogviszonya keletkezett ez alatt a 180 nap alatt, ez elegendő egyetlen napra is, tehát nem kell itt ezt a feltételt 180 napig vizsgálni. A 15 millió és a 30 millió forint között az elvi elhatárolást az fogja képezni, hogy valaki a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók közé tartozik-e vagy sem. (A legnagyobb adóteljesítményű adózók kapcsán majd történik egy változás, ezt még talán január 1-jéig rendbe fogják tenni. A legnagyobb adózói kategóriánál majd a kötelező ellenőrzések feltétel nélkül nem lesznek értelmezhetőek.) A következő ilyen feltétel a kérelem benyújtását megelőző 5 évre vonatkozik, és itt a jogutód nélküli megszűnést kell vizsgálni. Abban az esetben, ha valaki felszámolási eljárással, vagy felszámolás nélkül szűnt meg jogutód nélkül, és ugyanezt a 15, 30 millió forintos tartozást hagyta maga után, akkor abban az esetben szintén kizáró ok lesz ezeknek a személyeknek a részvétele cégalapításban. Itt a felszámolás kezdő napját megelőző 180 napos időintervallumot kell nézni, hogy neki volt-e ilyen típusú jogviszonya ezzel a társasággal, vagy sem. A következő klasszikus működési hiba az adószám felfüggesztése. Itt is azt kell nézni, hogy ezeknek a személyeknek volt-e közük olyan társasághoz, akiknek az adóhatóság 5 éven belül 8. oldal

9 az adószámát felfüggesztette és aztán törölte, vagy felfüggesztés nélkül törölte. Majd itt az adószám felfüggesztésére vonatkozó szabályok is változnak. A következő hiba, ha a fokozott adóhatósági felügyelet alatt törlik a cégnek, az adózónak az adószámát. Az adószám törlésénél mindig van a határozat, ami elrendeli a törlését. Itt a lényeg az, hogy az inkriminált személynek a tagi vagy tisztségviselői jogviszonyának a határozat meghozatalának napján vagy azt követően fenn kell állnia. Személyekre vonatkozó okok Majd jönnek a törvényben meghatározott vizsgálandó személyek. Őket saját magukat is vizsgálni kell, hogy volt-e a megfelelő összeghatárokat elérő adótartozásuk. Saját maga 180 napon keresztül fennálló, 15 millió, vagy 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, az megtagadási ok. A törvényben meghatározott, vizsgálandó személyek: az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, kft, zrt. esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese. Tehát, ha adott esetben cégvezetők, is ilyen cégeknek a részesei voltak, akkor az általuk alapítandó, vagy vezetői tisztséget vállalni kívánó cégeknél majd vizsgálni fogják ezeket a feltételeket. Itt fontos, hogy zrt. esetében, mert a nyílt körűen működő rt-k nem fognak ide tartozni. Kimentési kérelem Azért itt lesz lehetősége az adózónak, hogy reagáljon. Elvileg 1 munkanapja van az adóhatóságnak arra, hogy kiadja a cégbíróságon keresztül az adószámot. Ha nem adja ki, akkor 8 napon belül dönthet arról, hogy miért nem adja ki. Legrosszabb esetben tehát 8 napot kell várni az adószám kiadására, bár akkor már feltehetően valamifajta korlátozás lesz. Kimentési kérelmet lehet előterjeszteni, az adószám megtagadásától számított nyolc napon belül. Sikeres a kimentés, ha az adózó az adótartozását azért nem tudja/tudta kiegyenlíteni, mert megrendelői, vevői nem teljesítettek, a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, 9. oldal

10 törölt adószámú adózó esetén csak vezető tisztségviselői jogviszonyról volt szó, és mint vezető tisztségviselő a jogszerű működés helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Tehát az kimentési ok, ha valakinek azért keletkezett adótartozása, mert úgymond körbetartozási láncban vett részt. Ez azt jelenti, hogy a vevői kör a számláit nem egyenlítette ki. Itt még fontos, hogy a ki nem egyenlített számlák értékének el kell érnie az adótartozás mértékét, valamint az is fontos, hogy a követelések érvényesítése érdekében mindent meg kellett tenni. Vagy önálló bírósági végrehajtó útján vagy egyéb módokon. Most már a közjegyzők bocsátják ki elektronikus úton a fizetési meghagyásokat, tehát mindenképpen valamilyen eljárást kell indítani annak érdekében, hogy ezeket a követeléseket úgymond magánjellegű gazdasági kapcsolatokban is érvényesítsék, mert ha valaki ezt nem teszi meg, akkor nem fogják elfogadni kimentési okként az adószám kiadásánál ezt a feltételt. A törölt adószámú adózónál a vezető tisztségviselőknek lesz egy sajátos kimentési viszonya, ugyanis a vezető tisztségviselőknek a cselekvési lehetősége sok esetben korlátozott. Ez azt jelenti, ha pl. a tulajdonosok nem hívják össze az adott társaság taggyűlését, mert mondjuk, elköltözött onnan a cég, és a vezető tisztségviselő nem tudott újabb bérleti szerződést kötni, mert az új székhelyről nem döntöttek, így sok esetben a cégnek úgy függesztik fel adott esetben az adószámát vagy törlik, hogy a vezető tisztségviselőnek semmi köze nem volt hozzá. Ha ő bizonyítja azt, hogy a tagok, vagyis tulajdonosok magatartása vezetett a jogsértés bekövetkeztéhez, akkor szintén ez a kimentési ok meg fog állni, és ő továbbra is lehet olyan társaságnak a vezető tisztségviselője, aminek kiadják az adószámát, tehát nem lesz a tevékenységétől eltiltva. Egyéb szabályok Az egyik az, hogy az adószám megtagadása esetén az előtársasági időszakban egyetemleges a felelősség. Ez a társasági jogi szempontból megvan, de itt adójogi szempontból az Art ezt az egyetemleges felelősségi viszonyt rögzíti. Lesz egy technikai azonosító szám. Ha itt ez az 1 munkanap 8 napos kimentési eljárás összekeveredik, mindenképpen egy technikai azonosítót fognak adni az adózónak, hogy amennyiben teljesítené az adókötelezettségeit bár még nem tudjuk, hogy adunk-e neki adószámot akkor azért beazonosítani valamilyen módon be lehessen. Az adóhatóság, ha valamilyen ok folytán kiadja az adószámot az adózónak úgy, hogy azt nem kellett volna, akkor neki ebben az esetben 1 éve lesz arra, hogy visszamenőlegesen az adószámot visszavonja az adózótól. A vezető tisztségviselők személyében bekövetkező változások esetén a személyi feltételeket majd vizsgálni fogja az adóhatóság. Ez azt jelenti, ha valaki vegytisztán hófehér vezető tisztségviselőkkel alapít egy céget, de utána majd lecseréli olyanokra, ahol már kizáró feltételek következnének be, akkor a kizáró feltételeket az ilyen típusú tisztségviselő cseréknél is vizsgálni kell. Az adóhatóság itt nem meg fogja tagadni az adószám kiadását, hiszen itt már ki van adva, hanem egyszerűen törölni fogja soron kívül az adózó adószámát. 10. oldal

11 Ha valaki nem akarja ezt a procedúrát végigcsinálni, és be akarja magát biztosítani, akkor ebben az esetben lehet kérni egy előzetes igazolást arról, hogy valaki az adóregisztrációs feltételeknek megfelelt. Neki ki fogják adni majd az adószámot, természetesen a megfelelő személyi kör prezentálásával. Az eljárás illetékköteles, forint. Fokozott adóhatósági felügyelet Az adószám kiadását követően kockázatelemzést fog lefolytatni az adóhatóság. A kiválasztott adózók vonatkozásában egy kérdőívet fognak a rendelkezésére bocsátani. Ebben a kérdőívben bizonyos kérdések lesznek, hogy pl. a tevékenység, amire az adózó alakult, az azzal a létszámmal végezhető-e. Az adott esetben, milyen forrásokból akarja finanszírozni a tevékenységét. Természetesen itt lehet banki, stb., különböző hitelfelvételi lehetőségeket benyújtani, vagy azt, hogy valamilyen tőkebevonás valamely másik nagyobb cég részéről, és erről csatolnak egy szándéknyilatkozatot, stb. Meg fogják vizsgálni azt, hogy milyen eszközállománnyal rendelkezi a cég egy-egy adott tevékenység elvégzéséhez. 1 éves időtartamra fogják ezt a fokozott adóhatósági felügyeletet bevezetni. Ennek a fokozott adóhatósági felügyeletnek több következménye lehet. Az egyik az, hogy az adóbevallás ellenjegyzésére, ellenjegyeztetésére kötelezhetik az adótanácsadót, adószakértőt, stb. Nem az adóhatóság kötelez erre az ellenjegyzésre adótanácsadót, adószakértőt, mielőtt bárki megijedne, hanem majd az adózót kötelezik erre, hogy ilyen bevallásokat kell benyújtania. Az áfa-bevallás alapjául szolgáló bizonylatok benyújtása. Ez azt jelenti, hogy ezen 1 éves időtartam alatt lehet kérni a magánszemélyt és a nem magánszemélyt, hogy a bevallás alapjául szolgáló összes bizonylatnak a papír alapon történő másolatát legyen szíves az adóhatóság helyiségébe bevinni. Gyakoribb bevallásra kötelezés. Azt tudjuk, hogy a jelenlegi bevallási gyakoriság áfában úgy van kiépítve, hogy a pozitív módon 1 milliót meghaladó elszámolandó adó lesz az, amit havonta kell bevallani. És vannak a különös bevallási szabályok. A levonás és a visszaigénylési jog gyakorlása van időben eltolva, hiszen költségvetési szempontból ez az üdvözítő megoldás. Elvileg adóhatósági engedéllyel úgymond kedvezményként lehet gyakoribb áfa-bevallási gyakoriságot kérni. Itt szankcióként lesz a fokozott felügyelet keretében gyakoribb bevallásra kötelezés. Adószám felfüggesztés törlése Eddig úgy volt, hogy először volt felfüggesztés, és utána törlés. Most már itt két esetcsoport lesz szűken elválasztva egymástól. Az egyik a felfüggesztési esetkörök, a másik pedig a törlési esetkörök. Ez azt jelenti, hogy természetesen a felfüggesztést innentől kezdve is törlés fogja követni, de most már lesznek olyan tényállások, ahol nem lesz lehetőség felfüggesztésre, azonnali törlés.(1. ábra) 11. oldal

12 1. ábra Adószám, felfüggesztése, törlése 30 napról 15 napra szállítódott le a felfüggesztés ideje, és most már azt jelenti, hogy 15 napon belül fogják törölni az adószámot. A másik a fiktív működést mutató adózók esetén azonnal törlés lesz. Ez azt jelenti, hogy ha valaki olyan székhelyet adott meg, ami nyilvánvalóan fiktív, abban az esetben, ha a cég nevében bejelentett képviselők személyükben fiktív, akkor, ha ilyen jegyeket mutat a cég, akkor azonnali törlés lesz az eredmény. Bevallási szabályok Munkáltatói adómegállapítás A munkáltatónak majd adatot kell szolgáltatnia arról, ha munkáltatói adó-megállapítást választott a vele munkaviszonyban álló magánszemély, az adóévet követő február 12-éig benyújtandó adóbevallásában. Ha a magánszemély munkáltatói adómegállapítást választott, de benyújtja az 53-as bevallását is, az adóhatóság tisztázza a helyzetet az adott magánszeméllyel. Ha nem tudják tisztázni, az adóhatóság az 53-as bevallást nem dolgozza fel. Egyszerűsített bevallás Ez nincs kizárólag csak belföldiekre korlátozva. Ez azt jelenti, hogy külföldi, vagy külföldön tartózkodó személy is kérheti. Az adóhatóságnál meg kell adni vagy a belföldi lakcímet vagy az elektronikus levélcímet. Ha valakinek nincs belföldi levélcíme, akkor az egyszerűsített bevallást majd egy elektronikus levélcímre fogja megküldeni az adóhatóság. Nullás nyilatkozat Havi adó- és járulékbevallásnál a nullás nyilatkozat megtétele kötelező az adott adóévben. Bevallást helyettesítő nyilatkozat Meghatározott időszakra lehet mondani azt, hogy ilyen, olyan bevallást most én nem fogok benyújtani, úgyhogy ne várjátok. Itt jogértelmezési problémák voltak. Ha valaki nem ad be bevallást helyettesítő nyilatkozatot, akkor nullás bevallást továbbra is be kell nyújtania azon időszakok vonatkozásában is, amelyre semmifajta fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ez 12. oldal

13 azért van, mert az adóhatóságnak tudnia kell, hogy ő most nullás, vagy egyszerűen elfeledkezett a bevallásról. Bevallási késedelem Tavaly jött az a kedvezmény, hogy amennyiben valaki nem tudja május 20-ig benyújtani a bevallását, akkor ilyen, olyan feltételek esetén benyújt egy igazolást, akkor szankciómentesen még szeptember 20-ig benyújthatja, és akkor őt nem bírságolja az adóhatóság előzetesen, stb. Itt az esetkör némileg kiegészült. Bevallási késedelem esetén az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. November 20-ra tolódott a határidő, tehát november 20-ig lehet szó arról, hogy valaki nem nyújt be bevallást. Természetesen azt igazolni kell, hogy az iratok a bevallás kitöltéséhez nem állnak rendelkezésre. Bevallás pótlása A bevallás csak az ellenőrzés megkezdéséig, azaz a megbízólevél kézbesítéséig vagy átadásáig pótolható. Önellenőrzés Tavaly módosult az önellenőrzés kapcsán az a szabály, hogy csak az adóhatósághoz beérkezett önellenőrzéseket fogadja el joghatályosként az adóhatóság. Ha az ellenőrzés időpontjáig beérkezik, rendben van, ha nem érkezik, akkor ez az adózónak a saját kockázata. Azért volt erre szükség, hogy ne lehessen úgymond a fiókban előre elkészített önellenőrzésekkel elévültetnie időszakokat, ha indult ellenőrzés. Innentől kezdve arra a szabályra, hogy az önellenőrzés alapjául szolgáló ok észlelésétől számított 15 nap van a nyilvántartásba vételre, kiszámítani a pótlékot, nincs szükség. Teljesen érdektelen, hogy valaki 60, 90, vagy 100 napig végzi ezt a műveletet. Ez a 15 napos szabály megszűnik. Soron kívüli bevallási kötelezettség Felszámolás, végelszámolás A soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítésére végelszámolás, felszámolás esetén vonatkozó szabály évről-évre folyamatosan módosul. Az a főszabály, hogy a felszámolás esetén van a felszámolást megelőző időszakot lezáró bevallási pont és van a felszámolást lezáró bevallás. A felszámolás időszakára az általános szabályok szerint kell teljesíteni a 13. oldal

14 kötelezettségeket. Abban az esetben, ha a felszámoláshoz kapcsolódó záró bevallásnak a benyújtása és az általános szabályok szerinti, a felszámolás időszakára eső bevallások benyújtásának időpontjai között eltérések vannak, a záró bevallás benyújtására előírt időpont az irányadó. Tehát a tevékenységet lezáró, illetve záró bevallások határidejével egy időben kell teljesíteni azon bevallásokat is, amelyek vonatkozási időszaka ezen bevallási határidőkben még nem járt le. Jogutód nélküli megszűnés Jogutód nélküli megszűnés esetén a záró bevallás és a megszűnés közötti időszakra még munkabért fizethetnek ki. A munkabérhez kapcsolódó közterhekről a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül kell bevallást tenni. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése Fogalom Az adózó az adóbevallásában bejelentheti az adóhatóságnak, hogy az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítása szempontjából meghatározó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet. Fel kell tüntetni, hogy mennyi az a fizetendő vagy visszaigényelhető adóösszeg, ami nem egyértelműen meghatározható a téves jogszabályi rendelkezés miatt. Ezt mindig a bevallásban kell megjelölni, és itt a bevallási határidő jogvesztő lesz e tekintetben. Egy már benyújtott alap bevallás kapcsán nem lehet ezt a jogintézményt alkalmazni, önellenőrzés keretében bejelenteni. Az eredeti bejelentés kapcsán is a jogvesztés fennáll. Bejelentés tárgya A legtöbb jogvita összegszerűségében is, és egyébként is az áfához kapcsolódik. De az áfa nem lehet tárgya a bejelentésnek. Ide tartozik még az innovációs járulék, valamint az adókedvezmények érvényesítése, valamint a szokásos piaci ár megállapítása. Ezeken kívül minden más tárgya lehet a bejelentésnek. Adóhiány megfizetése A téves jogszabály értelmezés az adózót nem mentesíti az adóhiány megfizetése alól. Ezt csak ő előre jelzi. Az adóhiányt, ha az adóhatóság azt mondja neki utólagosan, hogy rosszul értelmeztél, akkor meg kell fizetni. Majd itt más szankciók alól lesz kivételre lehetőség. 14. oldal

15 Jegyzőkönyv A bejelentésre az adózó akkor jogosult, ha a bevallás benyújtásának napján megfelelő szakmai végzettségű személlyel ellenjegyeztet egy jegyzőkönyvet, ami alátámasztja a bejelentést. Lényegében le kell írni egy komplex adójogi minősítést, a tényállást, vonatkozó jogszabályi környezetet, azt, hogy miért értelmezi így, és ebből miért adódott végül is ez az álláspont. Jegyzőkönyv benyújtási határideje, a bevallás benyújtásától számított 3 napon belül. Feltételezem, hogy papíron, erről nincs külön szabály. Mert a hitelesség meglehetősen nehézkesen lenne ellenőrizhető. Díjkötelesség A bejelentés díjköteles lesz. A díj a vitatott összeg, teljesen mindegy, hogy visszaigénylés vagy fizetés 0,5 százaléka, de legalább forint, legfeljebb 5 millió forint. Tehát itt lesz egy alsó és egy felső korlát a bejelentésnél. Amennyiben valakinek megállapítják utólag, hogy hibázott, akkor itt természetesen a díjat majd ki kell egészíteni a megállapított adókülönbözetnek a szabályok szerint megállapított összegére. Megfizetés: az adóbevallás benyújtásának napjáig. Jogszerűtlen bejelentés Díjfizetés elmaradása Bizonytalan adójogi helyzetre akkor nem lehet hivatkozni, ha az adózó a díjat az előírt határidőig hiánytalanul nem fizette meg. Ez a bevallás benyújtására nyitva álló határidő. Nem a bevallás esedékességének a napja, hanem az, hogy mikor nyújtja be. Az, hogy határidőben minősül egy 08-as bevallásnak a benyújtása, mondjuk, 8-án, akkor ezt is addig meg kell fizetni, és nem lehet az általános szabályok szerinti 12-ig fizetni ezt a díjat. Az adót meg lehet fizetni, merthogy erről nem rendelkeznek külön. Nem megfelelő jegyzőkönyv A bejelentés, illetve az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg a törvényben foglalt bármely feltételnek. Nyilvánvalóan téves jogértelmezés Az adózó az adóbevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogértelmezést fogadott el. Néhány támpont belekerült, hogy mi az, amikor nyilvánvalóan téves a jogértelmezés. Az egyik ilyen, amikor az adó mértékét a bevallásban nem megfelelően tüntetik fel. 15. oldal

16 A következő, ha a bíróság által az adózó saját ügyében azonos tényállás mellett már jogerősen elbírált kérdést rögzít a jegyzőkönyvben, és a bejelentés alapjául szolgáló tényállás ilyen jogügyletnek a következménye. Ami ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével, az is téves jogértelmezésnek minősül. Tehát a rendeltetésszerű joggyakorlást kell csak nézni. Jogkövetkezmények Az adózó a bejelentéssel mentesül a téves jogértelmezéssel összefüggő adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól. Csak az adóbírságot rögzíti a törvény, ez azt jelenti, hogy késedelmi pótlékot nem. Késedelmi pótlékot, plusz adóhiányt meg kell fizetni. Ha jogszerűtlen a bejelentés az adóhatóság a bejelentést alátámasztó jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvédet, adótanácsadót, adószakértőt vagy okleveles adószakértőt mulasztási bírsággal sújtja. Amennyiben utólag azt állapítja meg az adóhatóság, hogy téves volt, és ezt még egy jogorvoslati eljárásban is az adózó elveszti, akkor mulasztási bírsággal sújtják az ellenjegyző adótanácsadót vagy adószakértőt. A mulasztási bírság adatait az adóhatóság honlapjára kiteszi. Tehát majd lehet tudni, hogy kik azok az adótanácsadók, adószakértők vagy ügyvédek. Ha a jegyzőkönyvben foglaltak megalapozottak, akkor azt majd jelzik a nemzetgazdasági miniszternek. Ellenőrzési szabályok változása Kötelező ellenőrzések A kötelező ellenőrzések köre szűkül, vagy legalábbis részben szűkül. A felszámolás elrendeléséhez kötődő ellenőrzések megszűnnek. Ennek az az elvi indoka, hogy már sokszor a felszámolásban bejelentendő hitelezői igények bejelentésekor lehet tudni, hogy teljesen felesleges bejelenteni a követelést, lefolytatni az ellenőrzést, mert teljesen üres a cég. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózóz kötelező ellenőrzése itt annyiban szűnne meg, hogy a es kategória eltűnne. Ez azt jelenti, hogy amikor meg kell határozni a feltételeket, tehát az adóteljesítmény számítási mutatókat november végén, december elején, ami alapján legnagyobb adózónak minősül valaki, mire eljön a január, addigra már ezek változnak. Úgy, hogy ez a es szám innen kikerül. Adatgyűjtés Az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz szükséges adatgyűjtés kiszélesedik. Itt a becslési adatbázis létrehozása elsődleges szempont lesz. Mindenfajta, az adózót érintő forgalmi, stb. viszonyokról az adóellenőrök tájékozódhatnak. Ugyanis, a legtöbb esetben, 16. oldal

17 amikor becsülni kell azonos vagy hasonló tevékenységet folytató adózók bevételi adatai alapján, akkor a kiválasztott, úgymond a becslés alapjául szolgáló adózói kör is hamis képet ad. Igazából itt a hasonlítás meglehetősen nehéz, tudjuk, hogy nem a valóságnak megfelelő eredményt hozza. Az adóhatóság majd egy komplex tevékenység becslési adatbázist fog kiépíteni. Ennek keretében nyilvánosan elérhető adatok is gyűjthetők az internetről. Tehát akik különböző közösségi portáloknak a látogatói, tudniuk kell, hogy az adóhatóság adatként felhasználhatja az ott megjelenteket. Pontosítás felszámolás, végelszámolás esetére A bevallások benyújtására, a záró bevallások benyújtására lesz egy végső időpont. Itt több bevallást kell benyújtani az adott kötelezettségek kapcsán. Felszámolást lezáró adóbevallás ellenőrzését a kézhezvételüktől, eltérő időpontban benyújtott bevallások esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül kell befejezni. Ha különböző időpontokban nyújtják be a bevallásokat, akkor ettől kell majd számítani a 60 napos határidőt. Végelszámolást lezáró adóbevallás ellenőrzését a kézhezvételüktől, eltérő időpontban benyújtott bevallások esetén a társasági adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül kell befejezni. Felszámolás, végelszámolás esetén a záró adóbevallás önellenőrzésére, kijavítására kerül sor, az ellenőrzési határidőt az önellenőrzés, kijavítás, időpontjától kell számítani. Ha kijavítás kapcsán határozathozatalra kerül sor, az ellenőrzési határidőt a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától, vagy a bírósági felülvizsgálat tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ellenőrzési határidő További olyan esetkörök lesznek, amelyek okán a meghatározott időtartamokat az ellenőrzési határidőbe nem kell beszámítani. Ha az adózó a megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy együttműködési kötelezettségének megsértésével akadályozza az adóhatóság eljárását, az akadályoztatás időtartama nem fog beleszámítani az ellenőrzési határidőbe, de legfeljebb 90 nap. Tehát 90 napnál többet nem lehet ezen a címen az ellenőrzési határidőbe be nem számítani. Szünetelési szabályok Ügygondnok kirendelése (eltűnő adózók esetében), belföldi jogsegély, szakértő kirendelése esetén szünetel az ellenőrzés határideje. 17. oldal

18 Az ellenőrzés határidejét az ügygondnok kirendelése napjáig, vagy belföldi jogsegély esetén (ilyenkor mindig másik hatóságot keres meg az adóhatóság bizonyos kérdések megválaszolásához) a válasz megérkezéséig, de legfeljebb 30 napig vagy pedig a szakértői vélemény megérkezéséig kell szüneteltetni. Ami fontos, hogy az ellenőrzés határideje bár szünetel, ettől függetlenül a megkereséssel érintett kérdésekben az ellenőrzés folytatható lesz. Ellenőrzési értesítés Megszűnik az ellenőrzési értesítés az ellenőrzésről. Ez azt jelenti, hogy a megbízólevél vagy postai úton, vagy személyes átadásával fog kezdődni az ellenőrzés. Innen indul az ellenőrzési határidő, stb. Külön értesítésre semmilyen úton nem lesz lehetőség, ez az úgymond cselekmény ki fog kerülni. Ez a duplikált értesítési kötelezettség egy alkalomra fog redukálódni. Próbavásárlás A jelenlegi szabályok szerint jogszabálysértés el nem követése esetén is lehetőség van arra, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvet a helyszínen az alkalmazottnak átadják. Ezzel mindig az a probléma, hogy az adott településen lévő vállalkozók már névről ismerik az adóellenőröket. Bevezették a fel nem fedett próbavásárlás lehetőségét. Ha az adóellenőr nem tár fel jogszabálysértést, akkor nem kell felfednie magát, és utólag fogja majd kiküldeni az adóhatóság az írásbeli jegyzőkönyvet, amiből természetesen az ellenőrök nem lesznek beazonosíthatók. Az adóhatóság végezhet majd próbavásárlást internetes értékesítés kapcsán is. Most már több év óta az e-kereskedelem meglehetősen nagy mértéket vett fel. Erre vannak megfelelő oldalak, ahol lehet licitálni használt tárgyakra. A másik pedig az az eset, amikor főleg műszaki, számítástechnikai cikkek esetén már nincs is bolt, csak egy-egy raktárból szállítják ki az árut, nyilvánvalóan ezzel is csökkentve a működési költségeiket. Ezeknél a vásárlásoknál nem a számlaadási kötelezettség az elsődleges szempont, ezek általában inkább az értékesítésre szoktak rámenni. Ez azt jelenti, hogy előre átutalják a pénzt, és kérik, hogy szállítsák ki az árut. Itt a futárt lehet majd elkapni, aki sok esetben nem azonos az értékesítő céggel. Ebben az esetben a futárnak hatósági tanúként kötelező lesz közreműködni a jegyzőkönyvezésben. Ez az egyik. Tehát nem tagadhatja meg. A másik pedig az, hogy fel lehet bontani a csomagot, és meg lehet győződni arról, hogy nem helyeztek el benne számlát. A visszavételi kötelezettség az adózó részéről áll. De természetesen addig nem fogják neki az árut visszaadni, amíg adott esetben, ha az átutalás előzetesen megtörtént, ezt a pénzt nem adja vissza. Ha pedig nem adja vissza, akkor végrehajtási költségként fogják tőle behajtani. A jegyzőkönyvet az adózó részére kézbesítik. 18. oldal

19 Idegen nyelvű dokumentumok Az ellenőrzéshez szükséges idegen nyelvű számla, bizonylat, vagy azt alátámasztó szerződés, dokumentum fordítása csak akkor kérhető, ha az nem angol, német, francia nyelvű. Január 1-jétől él az a jogelv, hogy amennyiben ezen a 3 nyelven vannak rögzítve az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok, természetesen itt nem csak a számlát, stb-t kell figyelembe venni, hanem ilyenek lesznek az egyes, adott esetben több száz oldalas szerződések is, vagy termékleírások, akkor ezeknek a fordítása innentől kezdve nem kérhető. Számla, idegen nyelvű számla hiteles fordítását lehet kérni, egyébként pedig transzferár dokumentáció, stb. fordításáról csak szakfordítást lehet kérni majd az adózótól. Iratrendezés Az iratrendezésnél változik a szabályozási logika. Az iratrendezést az adóhatóság nem engedélyezi, hanem kötelezi arra az adózót (mulasztás estén a kitűzött határidő az ellenőrzési határidőbe nem számít bele.) Pénztárgép Ha az adózó visszaél a pénztárgéppel, akkor azt ott a helyszínen tőle bevonhatják, és természetesen akkor onnantól kezdve majd lehet írni kézzel a nyugtákat. A NAV hivatásos állományú tagja A NAV hivatásos állományú tagja, a pénzügyőr, az ellenőrzési cselekményeknél jelen lehet, és biztosíthatja az eljárás zavartalan lefolytatását. A NAV törvényben szereplő intézkedéseket, az eljárásuk során alkalmazhatják. Ez pedig ott meg van határozva, hogy bilincs, stb. Ez majd a rendőrséget fogja kiváltani. Egyszerűen arról van szó, ha az adóhatósági revizorokat bántani akarják, akkor ebben az esetben beavatkozhatnak. Kiutalás előtti ellenőrzés Kiutalás előtti ellenőrzés estén az adóhatóság jegyzőkönyv alapján dönthet a részösszeg kiutalásáról. Tehát részösszegről is lehet majd kiutalás kapcsán dönteni. Valamint a kamatos szabály is változik. Az 50 százalékot meg nem haladó rész lecsökken 30 százalékra. Tehát amennyiben 30 százalékot meghaladó rész jogosulatlan, onnantól kezdve nincsen kamatfizetési kötelezettsége az adóhatóságnak akkor sem, ha átlépte az ellenőrzésre nyitva álló határidőt, vagyis a napos határidőt. 19. oldal

20 Ha viszont az adóhatóság tudja, hogy x összeg megilleti az adózót, akkor feleslegesen ne tartsa magánál, mert csak neki kell a jegybanki alapkamat kétszeresét fizetnie. Úgyhogy ebben az esetben lehetőség lesz ilyen típusú utalásra. Becslési szabályok A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának közterhei kapcsán legalább a minimálbér kétszerese az alap. 3 hónapra visszamenőleg lehet törvényi vélelem alapján becsülni. Itt az elfogadott vélelem a minimálbér kétszerese lesz havonta. Egyes gazdasági események vizsgálata Új ellenőrzési formaként megjelenik az egyes gazdasági események vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Ez lényegében az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést akarja egy kicsit mélyebben kiváltani úgy, hogy közben nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Itt a különböző láncügyletek kapcsán fontos a másik adózó leellenőrzése vagy a szerződéses partner leellenőrzése. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben is lehet külön ilyen típusú ellenőrzést is kezdeményezni az ellenőrzési partnernél, ha ott utólagos ellenőrzés van folyamatban. Tehát ez az ellenőrzés mindig az adott gazdasági eseményhez kapcsolódik, és a törvény külön felhatalmazást biztosít arra, hogy a NAV nyomozó hatóságának adott esetben az ezekről felvett jegyzőkönyvet az adóhatóság megküldje. A hatósági eljárás szabályai Kézbesítési szabályok Ha valaki ismeretlen helyre költözött, akkor is be fog állni a kézbesítés. Most arra jelenleg nincs szankció, ha valaki nem jelenti be a lakcímének a változását. Illeték kiszabása Illeték kiszabásánál problémát jelentett sokáig, hogy kiszabták a vagyonszerzési illetéket először, utána valamilyen kedvezményt érvényesíteni akartak, vagy mentességet, akkor ott erről még egy külön eljárás indult. Ha valaki nem fizetett, mert lehetett tudni, hogy kevesebb lesz a kötelezettsége, akkor késedelmi pótlékot számoltak fel, stb. Most ezen irányban módosul az Art-nak a megfelelő szabálya. Tehát ha az adózó az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését megelőzően az illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítés iránti kérelmet nyújt be, a határozat nem emelkedik jogerőre, és a kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre. Sajnos az Az illetékekről szóló évi XCIII. törvényt (Itv) úgy tűnik, hogy nem módosították még ennek megfelelően. 20. oldal