A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés.

Átírás

1 A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés. A vízgazdálkodás érvényesülésének, azaz hatályosulása biztosításának eszköze a jog. A jog alapvetően magatartásszabályok összessége. A tételes jog az állam akarataként jelenik meg. E jogot az állam bocsátja ki, az állam fűz hozzá szankciót, és ugyancsak az állam kényszeríti ki az abban foglaltak teljesítését. A jogi norma általában magatartásszabályt jelent. A jogi normák egy-egy meghatározott csoportja ad egy jogszabályt. A társadalomban azonban, mint magatartásszabály nemcsak a jog létezik, mint társadalmi norma jelen van az erkölcs, a vallás, az illem, a szokás is. Ezekhez az állam kötelező erőt és kikényszerítési lehetőséget azonban nem fűz. A társadalmi normák és a jogi normák között állandó a kölcsönhatás, sokszor az egymás közötti átfedés is. A jogi norma s így a vízügyi és a környezetvédelmi norma is valamely magatartásra vonatkozó rendelkezést jelent. Kiadásával a cél, hogy létrejöjjön, vagy épp ellenkezőleg ne jöjjön létre valamely magatartás. A jogi norma szerkezet tartalmazza a magatartás körülményeit, feltételeit (hipotézis), azt a kitételt, hogy a norma címzettjének milyen magatartást kell (nem kell) tanúsítania (diszpozíció), továbbá a magatartás jogkövetkezményét (joghatás). Ez a szerkezet a környezeti és vízügyi jogi normák esetében nem mindenhol jelenik meg, ugyanis, ahol a magatartásszabály egyértelműen tiltó jellegű, nincs külön hipotézis, csak diszpozíció és joghatás. (Aki a vizet szennyezi: szennyvízbírság megfizetésére köteles, vagy aki a közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást igénybe veszi: díjat fizet.) A vízügyi jogi norma formai sajátossága, hogy általában új társadalmi viszonyokat keletkeztet, azaz olyan magatartásszabályok kialakítására irányul, amelyek spontán módon nem, vagy nem kellő gyakorisággal jönnének létre. Mivel a jogi norma kimondja, hogy minden vízi létesítmény és vízhasználat megkezdése előtt vízjogi engedélyt kell kérni, ezáltal létrejön a vízügyi igazgatási szervezet és az ügyfél közötti jogviszony. A vízügyi és környezetvédelmi jogi norma a joghatása szempontjából többféle, esetenként súlyos hátrányokkal is járó lehet. Ilyen a megszerzett jogoktól való megfosztás (vízjogi és a környezetvédelmi engedély visszavonása), a jogok korlátozása (a korábbi engedély módosítása, meghatározott tevékenységtől való eltiltás), vagy vagyoni jellegű szankció alkalmazása (fennmaradási engedély megadása esetén bírság fizetése). 1

2 A vízügyi jogi norma tartalmát tekintve a vízgazdálkodás eszköze, a vízgazdálkodási célok érvényesítésének és érvényesülésének körülményeit, feltételeit fogalmazza meg és juttatja általános és követendő cselekvési normaként, kötelező magatartásként érvényre. A jog szerepe, hogy szabályozó funkciója folytán megteremtse a vízgazdálkodási tevékenységek megvalósítását és megvalósításának feltételeit. Két alapvető fajtája van: egyik a vízgazdálkodási tevékenységek konkrét szabályozása, másik ugyanilyen fontossággal- a vízgazdálkodási tevékenység megvalósítási kereteinek, körülményeinek, feltételeinek a megteremtése. Az általános érvényű és kötelező jogi normák kibocsátása még önmagában nem vezet a kitűzött állami feladatok és célok megvalósításához. A jogi normában foglaltak szükséges érvényesülésének két módja van: az önkéntes jogkövetés és a hatóságok jogalkalmazói tevékenysége során történő teljesülés. A vizügyi jogszabályok megjelenési formái A jogforrás fogalma anyagi és alaki értelemben meghatározása - jogforrás: arra ad választ, hogy melyik szerv, milyen jogszabályi formában (törvényi rendeleti) - anyagi: a jogszabályt alkotó állami szerv maga, - alaki: a jogszabály megjelenési formája évi CXXX tv. A jogalkotásról OGY törvényt alkot, Kormányrendeletet a kormány alkot, Miniszterelnök és Kormány tagjai rendeletet (+ önkormányzat rendeletet) A rangsornak jelentősége van: az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűjogszabállyal. Magyar Nemzeti Bank elnöke, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnöke, Közjogi szervezetszabályzó Elnökök - határozat - utasítás - jegybanki rendelkezés - közlemény - jogi iránymutatás (irányelv, elv, állásfoglalás, tájékoztató) 2

3 Az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát megengedje. (28/1994. (V.20.) AB határozat). A vízjog kapcsolódásai: A vízjog csak viszonylagosan önálló és viszonylagosan homogén. - közvetlen és közvetett kapcsolatok - párhuzamos szabályozás Pl.: 1.) mennyiség minőség 2.) ásványi és gyógyvizek 3.) bányászat 4.) mezőgazdasági vízgazdálkodás 5.) egészségügy - a nemzetgazdaság valamennyi ágával határterület ( akár a környezetvédelem ) - építészet, bányászat, erdőgazdálkodás, halászat, hajózás, földvédelem Fő irány, szemlélet a közigazgatás fejlődésében - nem beavatkozás - I. VH- tól : beavatkozó - II. VH után a közvetlen irányítás (eü., gazdaság, jólléti állami funkció) A közigazgatás egyik alrendszere relatív önálló terület, a vízügyi jogszabályok összessége. Vízjog ( keretjellegű ): azok a magatartásszabályok, amelyek a vízgazdálkodás szaktevékenységét szabályozzák. A vízgazdálkodás joga: - állam, és önkormányzat vízgazdálkodási közfeladataival kapcsolatos jogszabályok (feladat, működés, fejlesztés), - állami szervek vagy más szervek és az állampolgárok közötti kapcsolatokat, a vízügyi viszonyokat szabályozza), - Műszaki gazdasági igazgatási jellegű szabályozás Vízjog funkciója (társadalmi szerepe) - a társadalom vízzel kapcsolatos szükségleteinek kielégítését szabályozza, - rendezze a vizekkel kapcsolatos viszonyokat, - teremtsen összhangot, koordináljon, - illessze a vízgazdálkodási rendszerbe az egyes beavatkozásokat. 3

4 Jogszabály jogi norma a jog megjelenési formája A jogi norma szerkezetének 3 eleme: - hipotézis - diszpozíció (milyen magatartást kell tanúsítani) - jogkövetkezmény (joghatás) A jogszabály lehet parancsoló, tiltó és engedő. Jogforrás : amilyen formában a jog megjelenik. Lehet maga a jogalkotó szerv. A hierarchia a lényeg. Jogi oktatás: középkortól- római jogra és a Kánon jogra épült ( Pécs, Óbuda, Pozsony, Nagyszombat, Buda) Jog érvényessége: (akkor érvényes a jogszabály, ha.) - arra jogosultból származik, - megfelelő eljárás során jött létre, - kihirdették, közzétették. Jog hatályossága: érvényes jog nem kötelez, csak ha az hatályos ( szóbeli, tárgyi, személyi ) Jog fogalma: magatartásszabályok összessége, amelyeket az állam, ha kell szankcionál, kikényszerítését biztosítja. El kell határolni az egyéb társadalmi konvencióktól (pl. erkölcs, vallás, stb.) Kant: a jogászok még mindig keresik a jog fogalmának meghatározását ( ) Jogon lehet érteni nem csak magatartásszabályt, hanem értéket is, az értékes valóságot. Lehet: társadalmi magatartás és társadalmi viszony, hatalmi parancs, tilalom, kényszer, erőszak, konfliktus feloldó, rendező, szabályozó funkciók. Jogág : A jogrendszer elkülönült része, azoknak a jogszabályoknak az összessége, melyek jogdogmatikailag elkülönülnek a más tartalmú előírások csoportjától. A jogág a jog fejlődésének eredménye. A kontinentális jogszemlélet alapvetően két jogágat különböztet meg: közjog, magánjog (állami cselekvés szabályozása, alárendeltségi viszonyok, mellérendeltségi viszonyok, diszpozitív szabályozás). A jogágak differenciált rendszere van jelen. 4

5 Közigazgatás, mint jogág azoknak a szabályoknak az összessége: - melyek a közigazgatás szerveinek felépítését, hatáskörét, feladatát, - az állampolgároknak a közigazgatási szervekkel való kapcsolatát rendezik. A közigazgatás kialakulása viszonylag későn a demokráciák polgári átalakulások után, hiszen a közigazgatási szervek is csak azt tehetik a demokráciában, amit számukra a jogszabályok megengednek. A közigazgatás is differenciálódott, kiszakadt belőle a pénzügyi jog majd a gazdasági jog. Még így is rendkívül heterogén a legtöbb jogszabályt magában foglaló jogág. (belügy, külügy, építésügy, közlekedés, környezetvédelem, vízügy, természetvédelem, bányászat, postaügy, stb.) Vízügyi / környezet / szabályozás ciklusai Környezeti probléma értékelése / tervezés / 1. Törvény, jogszabályalkotás A politikai ás a szabályozás keretei jogszabályok megalkotása/ módosítása 2. Részletes szabályozás Végrehajtási utasítások, követelmények szabványok / háttérértékek Közigazgatási eszközök 3. engedélyezés Helyszínre / tevékenységre szabott Speciális követelmények 4. A követelmények végrehajtásának ellenőrzése Az előírt követelmények teljesítésének megfigyelése- monitoring A teljesítési adatok gyűjtése és analizálása Felügyelet és ellenőrzés 5. Jogérvényesítés A nem teljesített követelmények érvényesítése Közgazdasági, büntetőjogi kikényszerítés Bírságok, büntetések, korlátozások Kötelezések 6. Értékelés További teendők, szükséges módosítások Visszajelzés a jogalkotónak 5

6 - Girotti bíboros szerint az új hét főbűn listájában: 3. Környezetszennyezés, különösen, ha mérgező anyagokkal teszik. Jogérvényesülés jogérvényesítés Jogérvényesülés: Önkéntes jogkövetés Jogérvényesítés: a hatóság közhatalmi eszközével élve érvényesíti a jogszabályokat. Önkéntes jogkövetés a környezetvédelemben nehezebb lehet ilyen például, ha: - betartanak valamilyen tilalmat, - adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenek, - üzemeltetik az önkontrollon alapuló monitoring rendszert - A hatóság: engedélyez, kötelez, bírságol, szankciókat alkalmaz, nyilvántartásokat vezet, ellenőriz. A hatóság az engedélyt - jogszabályi feltételekben meghatározott esetekben korlátozhatja, visszavonhatja, felfüggesztheti. A KÖRNYEZET HASZNÁLÓK ATTITŰDJEI MEGELŐZŐ FELELŐSÖK VAGYUNK A JÖVŐÉRT A FOGYSZTÓI IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ PRIORITÁSOK, MEGOLDÁSOK: MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA / EMAS, ISO / ÜZLETI CÉL: POZITÍV KÜLDETÉS TUDAT KIALAKÍTÁSA A hatóság reakciója: bizalmas, együttműködő KONSTRUKTÍV TERMÉK ORIENTÁLT FELELŐSSÉGVÁLLALÁS: A TERMELŐ A TELJES TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓI FOLYAMATÉRT A TERMÉK TELJES ÉLETCIKLUSÁRA VÁLLAL FELELŐSSÉGET MEGOLDÁSOK: BÖLCSŐTŐL A SÍRIG, RECYCLING ÉLETCIKLUS ANALÍZIS KÖRNYEZETBARÁT CÍMKE, TECHNOLÓGIA ÜZLETI CÉL: GYORS FEJLŐDÉS A hatóság reakciója: bizalom és az intézkedéseket segítő 6

7 JOGKÖVETŐ LEGALÁBB MOSOLYOGJUNK HA MÁR EGYSZER MEG KELL TENNÜNK FORRÁS ORIENTÁLT KÖVETELMÉNY TELJESÍTÉS MEGOLDÁSOK: TERMELÉSI FOLYAMAT OPTIMALIZÁLÁS TECHNOLÓGIA ÚJRATERVEZÉSE ÜZLETI CÉL: A TERMELÉS/TECHNOLÓGIA OPTIMALIZÁSÁVAL ÉSSZERŰ KÖRNYEZETVÉDELMI BEFEKTETÉS A hatóság reakciója: intézkedéseket serkentő, de továbbra is bizalmatlan DEFFENZÍV NEM SZERETJÜK, DE AMI JOGILAG KÖTELEZŐ AZT MEGTESSZÜK HATÁS ORIENTÁLT KÖVETELMÉYN TELJESÍTÉS MEGOLDÁSOK: CSŐVÉGI TECHNOLÓGIA A MEGLÉŐ TISZTÍTÓK BŐVÍTÉSE ÜZLETI CÉL: MINIMÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI BEFEKTETÉS A hatóság reakciója: bizalmatlan, büntető, hatósági kényszer alkalmazása 7