Teher hatása a karizom aktivitásra a gravitáció irányába és azzal ellentétes irányba történô mozgásnál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Teher hatása a karizom aktivitásra a gravitáció irányába és azzal ellentétes irányba történô mozgásnál"

Átírás

1

2

3 Tanulmányok Keresztényi Zoltán, Laczkó József: Teher hatása a karizom aktivitásra... Teher hatása a karizom aktivitásra a gravitáció irányába és azzal ellentétes irányba történô mozgásnál THE EFFECT OF LOAD ON ARM-MUSCLE ACTIVITIES DURING MOVEMENT IN THE DIRECTION OF GRAVITY AND AGAINTS GRAVITY Keresztényi Zoltán, Laczkó József Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest laczko@digitus.itk.ppke.hu Összefoglaló Egy végtag végpontjának pályája az izületi elfordulások, illetve az izomaktivitások végtelen sok kombinációjaként jöhet létre. Kérdés, hogy az elméletileg végtelen sok lehetséges megoldás közül melyeket választja az idegrendszer. Mozgásanalizáló berendezésekkel mértük a mozgás kinematikai és izomelektromos paramétereit, jellemzôit. Ezekbôl az adatokból az ismételten végrehajtott mozgások varianciáját, az izomaktivitások és ízületi hajlásszögváltozások kapcsolatát és ezeknek a külsô tehertôl való hatását elemeztük. Vizsgálataink alátámasztották, hogy a mozgások varianciája kisebb egy külsô teher hatása alatt mint teher nélkül. Azt is megmutattuk, hogy gravitációs gyorsulás irányába történô mozgás esetén nagyobb a külsô teher hatása a kar feszítô izmának aktivitására, mint az ezzel ellentétes irányba történô mozgás esetén. Kulcsszavak: mozgás stabilitás, EMG, kinematika Abstract The trajectory of the endpoint of a limb may be the result of infinity of different combinations of joint angular changes and muscle activities. The issue is that which solutions are chosen by the central nervous system. We measured kinematic parameters and muscle activities during arm movements applying movement analysing systems. Using the measured data the variance of repetitively executed movements were computed and the relation between angular changes in the joints and muscle activities were analyzed. Our study supports that the variance of movements executed under the effect of an external load will be smaller than the variance without load. We also show that the effect of an external load on muscle activities is higher during the movement in the direction of gravity then in the opposite direction. Key-words: movement stability, EMG, kinematics Bevezetés A kutatásaink átfogó célja a kinematikailag redundáns emberi kar és általában a sok-izületû végtagok mozgásszabályozásának tanulmányozása. A redundancia problémája azt jelenti, hogy az izületek és izmok nagy száma miatt a mozgás szabadsági fokainak száma nagyobb, mint a feltétlenül szükséges és egy mozgási feladat sokféleképpen megoldható. Egy végtag végpontjának pályája az izületi elfordulások, illetve az izomaktivitások végtelen sok kombinációjaként jöhet létre. Kérdés, hogy egy mozgási feladat elméletileg végtelen sok lehetséges megoldása közül melyeket választja az idegrendszer. Egy adott mozgási feladat végrehajtásához szükséges izületi hajlásszög változások meghatározását inverz kinematikai feladatnak nevezzük. Kutatásaink során azt kerestük, hogy a természetes, tudatosan végrehajtott végtag mozgások, elsôsorban emberi karmozgások során az idegi vezérlés milyen megoldásait valósítja meg az inverz kinematikai feladatnak. Ebben a tárgykörben kísérleti és elméleti kutatások egyaránt folynak. Mozgásanalizáló berendezésekkel mérik és tárolják a mozgás kinematikai és dinamikai paramétereit, jellemzôit. Az elméleti megközelítések matematikai modelleket alkotnak, amelyek bizonyos szempontból optimális megoldásokat keresnek vagy a rendelkezésre álló kísérleti adathalmazból statisztikai módszerekkel próbálják kideríteni, hogy az egészséges mozgás végrehajtás milyen vezérlô elvek alapján történik. Ezeknek az alapkutatásoknak olyan alkalmazásai is vannak, amelyek azt vizsgálják, hogy külsô terhek hogyan befolyásolják az ízületekben a hajlásszögváltozásokat, illetve az ezt eredményezô izomaktivitásokat. Vizsgált alanyok Az itt bemutatott vizsgálatba 9 egyetemi hallgatót vontunk be. Közülük 5 nô és 4 férfi volt, életkoruk év közötti, nem sportolók, mindannyian jobbkezesek és semmilyen mozgásszervi vagy neurológiai zavarban nem szenvedtek. A méréseket a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biomechanika Laboratóriumában végeztük az ottani mozgáselemzô berendezéssel és az ott fejlesztett szoftvert alkalmaztuk (Kocsis et.al. 2001). Mozgási feladat A mozgásfeladat egy fekvô helyzetben súllyal végzett karnyújtás, súlyemelés volt a test elôtt (1. ábra). A gyakorlat során az alanyok egy speciális edzôtermi erôgép padján háton fekve annak súllyal terhelt karját a váll fölött függôleges irányban távolítják maguktól - felemelik a terhet. Ezt úgy kellett végrehajtani, hogy a gép karját vállszélességben fogják meg és mozgás során a könyöküket minél inkább a váll- és könyökízületen áthaladó függôleges síkban tartsák. A kéz mozgása is korlátozva volt, hiszen az erôgép sínben közlekedô erôátviteli karja csak egy dimenzióban ad lehetôséget elmozdulásra, tehát a kéz pályája egy egyenes lesz. A mozgás sebességére nem adtunk meg speciális kritériumot, csak arra kértük a vizsgált személyeket, hogy lehetôleg kényelmes sebességgel végezzék a mozgást. A mozgás maximális karhajlításból indult, a súly emelése gyakorlatilag a kar nyújtott helyzetéig történt, majd innen tért vissza a kiinduló helyzetbe. A gyakorlatot az egyének ismétléssel hajtották végre egy 16 kg-os terheléssel, illetve terhelés nélkül. A vizsgálat megkezdése elôtt a gyakorlattal való ismerkedés gyanánt néhány próbamozgást hajtottak végre. A vizsgálat utolsó szakaszában pedig a maximális izomfeszítés adatait is felvettük, mely úgy történt, hogy az erôgépen a terhelést maximálisra állít- 3 Magyar Sporttudományi Szemle 7. évfolyam 28. szám 2006/4

4 4 MAGYAR EDZŐ 2006/2 Klubedzôként vagy kapitányként élvezte, élvezi jobban a munkát? Noha sokan azt hiszik: mivel itt is, ott is a kispadon ül az ember, könnyû összehasonlítani a két tisztséget, ez nem így van. Más, teljesen más a két feladatkör. A válogatott szakvezetôjeként nincs napi teendôm, aminek megvan például az a hátránya, hogy a meccseken felfedezett hibákat nem tudod másnap kijavítani, ezzel meg kell várnod a következô összetartást. Fogalmazhatunk úgy, hogy a rajt biztató volt? Hiszen Új-Zéland ellen 2 0-ra nyert a csapat, Angliában pedig bár 3 1-re kikapott tisztességesen helytállt. Magam is úgy gondolom, nem lehet panasz az eddigi teljesítményünkre. A Manchesterben mutatott játékunk, az azt követô elismerések kicsit kompenzálták a vereség okozta csalódásunkat. Azt azonban feltétlenül jelezném, hogy hurráhangulatról szó sincs. Ha a két találkozót összemixelhetnénk, akkor jönne ki egy igazán remek teljesítmény. Új-Zéland ellen a második félidôben már úgy támadtunk, ahogyan kellett, azonban a védekezéssel akadtak gondjaink, Angliában viszont inkább fordítva volt. Az Old Traffordon is bebizonyosodott: maradéktalan koncentrációra lesz szükségünk a szabad- és szögletrúgások hárítása során, ha sikeresen akarunk szerepelni a selejtezôkön. Egy szó, mint száz, az ismerkedési szakasz ezzel lezárult, érezzük a közönség szeretetét, hálásak is vagyunk érte, de ennyivel nem elégedhetünk meg. Eleinte Lothar Matthäus csapatát is szerette a nép, aztán csak Lothar Matthäust Ugye megérti, ha ebben a témában nem merülök el mélyebben. Nem volna tisztességes a részemrôl, ha az elôdöm munkájáról nyilatkoznék. Akkor beszéljen arról, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodott május elején, a Bozsik-éra elsô edzôtáborozása alkalmából? Apropó, izgult, mielôtt útra kelt volna Dunavarsányba? Úgy fogalmaznék, hogy némi versenyláz volt bennem az indulás elôtt. Kíváncsian vártam, hogyan fogadjuk egymást a játékosokkal. Korábban sokat hallottam arról, hogy néhányan nem szívesen jönnek, csak nyûgnek tekintik a nemzeti együttesben való szereplést. Nos, mindjárt az elsô három napban örömmel és megnyugvással tapasztaltam, hogy ebbôl egy szó sem igaz: aki velünk volt, arról lerítt, megtiszteltetésnek veszi a válogatottságot. Az elôttünk álló idôszakban biztosan lesznek gondjaink, ám az nyilvánvalóvá vált számomra, hogy motivációs problémákkal nem kell majd foglalkoznunk. Már az elsô kerethirdetést követôen kritizálták egy-két öreg bútordarab behívása miatt. Mások már rég elfelejtették azokat a futballistákat, akiknek ön újra bizalmat szavazott. Kritizálni bárkit lehet, természetesen engem is. Azt viszont leszögezném, hogy legfeljebb elfelejtett játékos létezik, öreg nem. Hogy mást ne mondjak, érdemes lenne kiszámolni a Milan-védelem átlagéletkorát. Persze, erre azonnal rávághatnák, hogy ott az Arsenal vagy az Ajax, amely csupa-csupa fiatallal veszi fel a harcot, csakhogy ne feledjük, ôk már évek óta együtt készülnek. Tudomásul kell venni, a nemzetközi labdarúgás nem a tinédzserek játéka. Életkortól függetlenül ki lehet a válogatott vezéregyénisége? A válogatott azért válogatott, mert a legjobbak kapnak lehetôséget, nem hiszem, hogy bárkit is külön ki kellene emelnem. A csapatkapitányi karszalagot Dárdai Pálnak adta. Miért? Mert egyfelôl ô az, aki a legkomolyabb légiósmúlttal rendelkezik, másfelôl pedig a hozzáállása mindenki számára példaértékû lehet. Arról nem is beszélve, hogy van respektje a többiek elôtt. A legtöbb gyakorlás zárt kapuk mögött zajlott eddig. Ezután is? Hadd kérdezzek vissza: a Nemzeti Színház társulata közönség elôtt próbál? Bizonyára tartunk majd nyilvános tréningeket is, ám jobban szeretném, ha a foglalkozások többségén csak magunk lennénk. Ne gondolja, hogy ez a szurkolók vagy a média ellen irányul, csupán az a célom, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor együtt vagyunk, kizárólag a munkára koncentráljunk. Okozott-e valaki, vagy valami csalódást önnek? Egyelôre nem. S remélem, késôbb is ugyanezt a választ adhatom majd az ilyen jellegû kérdésekre. Szeptember másodikán Európa-bajnoki selejtezô vár a csapatra. Sok vagy kevés az addig hátralevô idô? Lehetne több is. De nincs mit tenni, aznap pályára kell lépnünk. Addigra kell megtalálnunk a legjobb csapatot. Eddig hány játékosnak biztos a helye? Biztos helye senkinek sincs. A keret ellenben már nyolcvan százalékig kialakult. Kisebb változások bizonyára lesznek még, mert akadnak posztok, ahová még keresünk embert. Figyeljük a fiatalokat is, az utánpótlás-válogatott egy-két tagja ezért is töltött már velünk néhány napot. Most, a beszélgetés végéhez közeledve, nyilván ki kellene jelentenie, hogy kijutunk az Európa-bajnokságra. A sorsolás után a Nemzeti Sportban a következô címmel jelent meg a csoportbeosztást jellemzô beszámoló: Könnyû, de nekünk ez is nehéz. Ennél frappánsabban magam sem tudtam volna megfogalmazni, mi vár ránk a selejtezôkön. Mindenkinek jobb, ha a realitások talaján maradunk. Nem mi vagyunk az esélyesek, ám ez nem jelenti azt, hogy nem szerezhetünk meglepetést. Egy biztos, mindent meg kell tennünk a lehetô legjobb eredmény érdekében. A szerzôdése automatikusan meghosszabbodik, ha a csoport harmadik helyén végez a csapat. Bár ez továbbjutást nem érne, ön örülhetne. A második helynek értelemszerûen még jobban örülnék De talán nem is a helyezés a lényeg, hanem az, milyen produkciót nyújtunk, hogy lesz-e perspektíva az együttesben. Mert végezhetünk, mondjuk, úgy is negyedikként, hogy siralmasan teljesítve tíz ponttal maradunk le a második mögött, miként az is benne van a pakliban, hogy teszem azt, csak három pont választ majd el minket a sikertôl. Bízzunk benne, hogy végül egy sem. Na, akkor mennyit kellene nyilatkoznia Ez esetben ezerszer, mit ezerszer, tízezerszer elmondanám, hogy én vagyok a legboldogabb szövetségi kapitány a világon. Pietsch Tibor Édesapja nyomában A legendás Bozsik József fia játékosnak sem volt rossz, de edzôként még többre vitte. A tréneri karriert ott kezdte, ahol aktív pályafutását abbahagyta: a Pénzügyôrben. A II. kerületbôl a XIII-ba költözött, amikor Mezey György a Vasashoz hívta másodedzônek, majd miután a korábbi szövetségi kapitány felállt a piros-kékek kispadjáról, átvette az irányítást. A Fáy utcai bronzéremre is büszke lehet de akkor mit mondjunk a zalaegerszegi aranyra?! Bozsik Péter és csapata ugyanis 2002 nyarán bajnoki címet ünnepelhetett a ZTE-vel, az akkori pezsgôzést talán csak a Manchester United BL-selejtezôbeli legyôzése múlta felül (igaz ez még akkor is, ha összesítésben az angolok volt jobbak). Erôs a gyanú, késôbb a Haladást is edzô Bozsik Péter mégsem Koplárovics Béla góljánál volt a legboldogabb, hanem akkor, amikor május 24-én a magyar válogatott szövetségi kapitányaként énekelte végig a Himnuszt. Azokban a pillanatokban bevallottan édesapjára gondolt, aki szeptember 28-án már átélhette ugyanezt: az Ausztria elleni mérkôzésre ô állította össze Magyarország együttesét. Fájdalom, az elsô alkalom egyben az utolsó volt: szívproblémája miatt kénytelen volt visszavonulni. Harminckét esztendô telt el, és a kapitányt ismét úgy hívják: Bozsik. Hát akkor: hajrá, Bozsik!

5 2006/2 MAGYAR EDZŐ 5 Tájékoztató a Góliát-McDonald s FC tevékenységérôl az alapítástól napjainkig II. rész Majoros Attila Góliát-McDonald s FC, Budapest info@goliatfc.hu Szakmai munka Rendszeres foglalkoztatás a sportcsoportban korosztályonként. A játékosok korosztályonkénti megoszlása a os tanévben 3. sz. melléklet A csoportvezetôk megoszlása a foglalkoztatott csoportok száma alapján a os tanévben 4. sz. melléklet Az óvodában, iskolában minimum heti két alkalommal 1-1 órában, szervezett keretek között történik a játékos foglalkoztatás (szoktatás a játékhoz, edzés) a sportcsoportvezetô szakmai irányításával. Az idôsebbeknél (5-6. osztály), már heti három edzést is tartanak és kistérségi tornákon vesznek részt. (3. sz. melléklet) Az intézményekkel, sportcsoportvezetôkkel történt szerzôdéskötést követôen a sportcsoportok sporteszközöket, sportfelszereléseket kapnak (futball labda, megkülönböztetô mez, kiskapu hálóval, bója rúddal, gumilabda, mez-, nadrág garnitúra, kapusmez, sportszár, labdatartó háló). Az egyesület alaptevékenységébe illeszkedik a sportcsoportvezetôk foglalkoztatása és folyamatos továbbképzése. A Góliát-McDonald s FC alaptevékenységének felépítése tükrözi a Magyar Labdarúgó Szövetség és az UEFA legkorszerûbb képzési elveit (életkor-specifikus foglalkoztatás, játék- és feladatmegoldás centrikus képzés, bajnokságok helyett szisztematikus, gyermekbarát foglalkozások, kiskörzet szintû rendezvények). Minden, a góliátos rendszerhez csatlakozni kívánó sportcsoportvezetô számára ajánlott és elvárt a sportszakmai képesítés. (4. sz. melléklet) A szakmai munka támogatói Az egyesület szakmaiságát neves szakemberek alakítják. A kezdetektôl aktívan segíti a Góliátot Bicskei Bertalan volt szövetségi kapitány, akinek szakmai eredményei, utánpótlás-nevelésrôl vallott nézetei világszerte elismertek. A Góliát-McDonald s FC díszelnökei dr. Szepesi György, Détári Lajos és Király Gábor. Gellei Imre és Bozsik Péter között elnökségi tagként, jelenleg tiszteletbeli elnökségi tagként segítik a Góliát munkáját. Göltl Béla, a Testneve- Neves elôadók Az elmúlt 18 év alatt, saját szervezésû továbbképzéseinken, meghívott elôadók voltak, bemutató edzéseket tartottak: Bicskei Bertalan, Both József, Endrész Pál, Diglics Gyula, Domonyai László, dr. Géczi István, Gellei Imre, Gujdár Sándor, Hegedûs Gábor, Jakab Elek, dr. Klemencsics Zoltán, dr. Mezey György, dr. Petrekanits Máté, Simon Balla István, Somodi László, Szalai László, ifj. Temesvári Miklós, Tóth János, Varga István, Zakariás Géza, Wágner László. A képzések anyagából videókazettán segédanyagokat készíttettünk. (Gyermeklabdarúgó Módszertani Konferencia I-II., és I-II.)

6 6 MAGYAR EDZŐ 2006/2 lési Egyetem ny. adjunktusa, az elnökség tagja. Egyesületünk ösztönzi és segíti a csoportvezetôk állami labdarúgó edzôi képesítés megszerzését, illetve az MLSZ D, valamint az UEFA rendszerû B tanfolyamokon való részvételt. Mindezek elvégzéséhez között költség-hozzájárulást adtunk. Számos megyében így szerezték meg az óvodapedagógusok a legelemibb labdarúgó edzôi ismereteket. Az egyesület elnökségének tagjai, a központ munkatársai, a körzeti szervezôk - minden tanévkezdéskor-, ismertetik a sportcsoportvezetôkkel a góliát rendszer legfontosabb képzési elveit, módszereit. Szakmai tanulmányút A Góliát-McDonald s FC elnöksége az egyesület alapításának 15. évfordulóján negyvenkilenc kiemelkedôen dolgozó sportcsoportvezetô, körzeti szervezô számára a megszokottól eltérô jutalmazási formát alkalmazva, Szakmai Jutalomút elismerést biztosított. A jutalmazott góliátos szakemberek az európai labdarúgó élvonalba tartozó klub szakmai munkájába nyerhettek bepillantást, valamint egy nemzetközi szinten is kimagasló labdarúgó mérkôzést nézhettek meg. Ettôl kezdve, a kiemelkedôen dolgozó csoportvezetôknek kedvezményesen további Góliátos szakembereknek költségtérítéses formában, évente legalább egyszer nyújtottunk lehetôséget hasonló utakon való részvételre. A jövôben is lehetôséget szeretnénk adni a tanulásra, a szakmailag fejlôdni akaró testnevelôknek, labdarúgó edzôknek, hogy megtapasztalhassák a nálunk magasabb futballkultúrájú nemzeteknél folyó munka minôségét, szembesíthessék saját eredményeiket a külföldiekével. Szakirodalmi segítség A sportcsoportvezetôk az egyesület saját gondozású szakanyagait kapják munkájukhoz. Szalai László: Gyermeklabdarúgás I.-II. Az elsô kötetben Simon Balla István írt Koordináció és gyorsaságfejlesztés gyermeklabdarúgóknál címmel segédanyagot. A könyvet Both József lektorálta. Az 1999-es második könyvben Gyermeklabdarúgás- túlterheléses ártalmak, sérülések címmel dr. Klemencsics Zoltán írt mellékletet. Ezt a kötetet Garami József lektorálta. Cs. Kovács László, Gáborfalvi László, dr. Király Tibor írták a Gyermeklabdarúgás III. Ovisfocitól a focisuliig, Botos Antal, Garami József, Gellei Imre és dr. Varga I. Erika lektorálásával.. A Góliát-McDonald s FC október 6-án rendezett Új kihívások a gyermeklabdarúgásban címû módszertani konferenciát a Testnevelési Egyetemen. A plenáris ülésen és a szekciókban elhangzottakat tartalmazza az a kötet, amelyben többek között dr. Faludi Judit, dr. F. Mérey Ildikó, Garami József, dr. Gombocz János, Hegedûs Gábor, dr. Petrekanits Máté, Piller Sándor, dr. Szabó Tamás, dr. Tihanyi József, tartottak elôadást ben Endrész Pál: Gyermeklabdarúgás V. Kovács János, Majoros Attila és Villám Károly írták meg a Góliát Kódex -et, amely az egyesület szakmai, pedagógiai-egészségnevelési, szervezési alapelveit tartalmazza. A Varga István által lektorált kiadványt valamennyi újonnan csatlakozó csoportvezetô, szervezô, góliátos intézményvezetô megkapta. Labdarúgó tornák A körzeti labdarúgó tornákon, tanévente két alkalommal téli fedett és tavaszi szabadtéri pályákon a Góliát Programba bekapcsolódó intézményi csapatoknak kötelezô a részvétel. A szervezôk négy korosztályban rendeznek tornákat. Az iskolai csoportok besorolása megegyezik a Magyar Diáksport Szövetség diákolimpiai korosztályaival. A gyerekeknek és a nevelôedzôknek is nagy motivációt jelent a körzeti tornákon és a legjobbak számára, a tanévzáró fesztiválon való részvétel lehetôsége. Ezek a rendezvények azért is fontosak, mert a legkiválóbb, rendszeres foglalkoztatás is öncélúvá, unalmassá válik, ha nem vehetnek részt a csapatok, egy-egy élményszerzô megmérettetésen. A rendezvényeken a korosztályok I. III. helyezett csapatai, minden esetben érmet és oklevelet kapnak. Tanulmányutak Az elsô szakmai tanulmányutat májusban, Király Gábor egyesületünk díszelnökének akkori klubjához a Hertha BSC-hez szerveztük. Ugyanezév ôszén a Bayern Münchenhez látogattunk el Détári Lajos díszelnökünk vezetésével ben Prágába, a Sparta és a Slavia Praha cseh élklubok utánpótlás-nevelésével ismerkedtünk, amikor saját költségen velünk utazott Bicskei Bertalan, Dzurják József, Ebedli Ferenc, és ifj. Temesvári Miklós is. Novemberben, a milánói sztár klub AC Milánt, és az utánpótlás-nevelésérôl nem csak Olaszországban híres, bergamoi Atalantát látogattuk meg ben Hollandiában az Ajax és a Feyenoord utánpótlás központjában jártunk. Az eddigi 5 szakmai tanulmányúton 197 góliátos szakember vett részt. Tanévzáró fesztivál A Góliátos tanév méltó lezárása, a rendszer kiemelkedô eleme a minden év júniusban kezdetben, a Népstadionban, késôbb a megnövekedett gyereklétszám miatt a Ferencváros népligeti utánpótláscentrumában megrendezésre kerülô Góliát-McDonald s Tanévzáró Gyermeklabdarúgó Fesztivál, melyen valamennyi góliátos körzet képviselteti magát csapataival. Névadó szponzorunk, fôtámogatónk a McDonald s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. hozzájárulásának köszönhetôen legutóbb 2005-ben, a háromnapos rendezvényen 241 csapat, 3014 kisgyermek játszott 482 testnevelô/edzô irányításával. A helyszínen több mint 3000 szülô, hozzátartozó szurkolt csemetéinek. Az

7 2006/2 MAGYAR EDZŐ os tanév eseményen 533 mérkôzést játszottak a gyerekek. A gyermeklabdarúgó fesztiválon a körzetek intézményi gyôztes csapatai négy korosztályban és a megyei gyôztes leány csapatok vesznek részt tól az adott évben megrendezésre kerülô labdarúgó világversenyekkel analóg Mini VB, Mini EB kerül lebonyolításra, az idén Mini VB 2006 Góliát-McDonald s FC Tanévzáró Gyermeklabdarúgó Fesztivál néven. Ezekrôl az eseményekrôl valamennyi résztvevô ajándékokkal (pl.: számozott labdarúgó mez, foci labda) tér haza. Az eddigi rendezvényeink díszvendégei, díjátadói az elmúlt és a jelen magyar labdarúgásának kiemelkedô személyíségei voltak: Albert Flórián, Bene Ferenc, Baróti Lajos, Bicskei Bertalan, Brünyi Béla, Buzánszky Jenô, Détári Lajos, Dunai Antal, Gellei Imre, Dr Géczi István, Hrutka János, Illés Béla, Illovszky Rudolf, Kereki Zoltán, Keller József, Király Gábor, Kozma István, Kovács Kálmán, Lisztes Krisztián, Mészöly Kálmán, Nyilas Elek, Pintér Attila, Simek Péter, Szabó György, Szanyó Károly, Szeiler József, Zavadszky Gábor továbbá a Góliátból kikerülô, a válogatottban már bemutatkozott játékosok. A férfi sportcsoportvezetôk szakképzettsége 564 fô Testnevelô tanár: 423 fô 66% UEFA-képesítéssel rendelkezik: 369 fô 57% Labdarúgó edzôi képesítéssel rendelkezik: 287 fô 44% Labdarúgó szakedzôi képesítéssel rendelkezik: 21 fô 3% os tanév A nô sportcsoportvezetôk szakképzettsége 80 fô Testnevelô tanár: 49 fô 61% UEFA-képesítéssel rendelkezik: 27 fô 34% Labdarúgó edzôi képesítéssel rendelkezik: 12 fô 15% Óvodai pedagógus képesítéssel rendelkezik: 14 fô 18% Labdarúgó edzôi képesítéssel nem rendelkezik: 5 fô 6% A Góliát szellemében Jó néhány valamikori és jelenlegi góliátos csoportvezetô, szervezô dolgozik a labdarúgás vérkeringésében, edzôként, sportvezetôként, játékvezetôként. A teljesség igénye nélkül: Artner Tamás, Benczés Miklós, Cs. Kovács László, Erdei Károly, Jákli Péter, Juhász Tibor, Kis-Németh Albert, Kovács Károly, Leányvári Attila, Lóczi István, Matolcsi István, Nagy László, Németh Károly, Rugovics Vendel, Salkovics Gábor, Simon Attila, Sisa Tibor, Szûts Gergô, Szpisják Zsolt, Trapperger Árpád. Örömmel irányítottak volt NB-s labdarúgók rövidebb-hosszabb ideig góliátos csoportot, míg néhányuknak a gyermeke a Góliátban kezdett focizni: Aranyos Imre, Babály László, Batári Csaba, Gellei Imre, Gróf Attila, Horváth Károly, Kajdy György, Kiss László, Koch Róbert, Kovács Kálmán, Páling Zsolt, Répás Béla, Urbányi István, Sebestyén Péter. Szakmai munka eredményei A körzeti tornákra a kezdetektôl fogva, a helyi egyesületek képviselôit, edzôit, a megyei instruktort meghívjuk. A tornákon kitûnt ügyes, tehetséges gyermekek térítésmentesen kerülhetnek más klubokhoz, reményeink szerint jobb feltételek közé, szakavatottabb edzôkhöz. Tízezret bôven meghaladó azoknak a gyermekeknek a száma, akik így kerültek NB-s klubokba, utánpótlásnevelô egyesületekbe. A körzeti tornákon egyszerre jelenik meg valamennyi kis focista a két ballábastól a legzseniálisabb tehetségig. Ezek a tornák jelentik a legjobbak kiválasztásának fô színtereit. Sajnos a labdarúgó-szövetség kijelölt megyei szakemberei tisztelet a kivételnek, az utóbbi években nem látogatják ezeket a rendezvényeket Hosszan sorolható az élvonalban, a korosztályos válogatottakban, az NB-s felnôtt és utánpótlás csapatokban szereplô, volt góliátos játékosok neve, akik ma is büszkék arra, hogy a Góliátban ismerkedtek meg a labdarúgással Részletes kimutatás honlapon olvasható. Az egyesület gazdálkodása Az egyesület gazdálkodását megalakulása óta a pénzügyi stabilitásra, a takarékosságra, a hatékonyságra törekvés és a jogszabályok betartása jellemzi. Az éves költségvetés az induló (1988-as) néhány százezer Forintról 2004-re, 100 millió Forint fölé nôtt. Az között szerzôdésekben meghatározott célokra, szigorúan rögzített feltételek között biztosított és ellenôrzött módon felhasznált állami támogatás (547 M Ft) döntô eleme volt költségvetésünknek. A szponzori bevételek az egyesület nevének és a rendezvényeken biztosított reklámfelületek eladásából, illetve sportszertámogatónktól származnak. A McDonald s Magyarországi Étterem Hálózat Kft.-vel 1992-ben megkötött immár 4. ciklust felölelô szerzôdésünk a magyarországi gyermeksportban újszerû és modellértékû. A támogatásokból és egyéb saját bevételeinkbôl biztosítottuk az iskolák részére a szakmai munkát elôsegítô sportszereket, sportfelszereléseket, a rendezvények lebonyolítását, a kiadványok megjelentetését, a gyerekek rendszeres megajándékozását, a mûködési feltételeit. Mindehhez 1989 óta sok ezer labdával járult hozzá kiemelt sportszertámogatónk az adidas Budapest Kft. Az egyesület egyéb bevételei a tagdíjakból, rendezvényszervezésbôl, valamint pályázatokon elnyert támogatások-

8 8 MAGYAR EDZŐ 2006/2 ból származnak. Az anyagi bevételen kívül további, úgynevezett térítésmentes szolgáltatásokban, tárgyi javakban, ajándékokban, felajánlásokban megtestesülô értékek is hozzájárulnak a góliátos rendszer mûködéséhez. A nevelési-oktatási intézmények a létesítményeik rendelkezésre bocsátásával kiemelkedô értékû támogatói a Góliát-rendszernek. Ezek együttes, forintban kifejezett értéke tanévente M Ft. Az egyesület eredményei A Góliát-McDonald s FC az elmúlt 18 év kitartó, következetes munkájának eredményeként a hazai utánpótlás-nevelés és az iskolai gyermekfutball egyik legnagyobb bázisává vált ban az MLSZ akkori felmérése szerint az NB-s klubokban mindösszesen 680, 10 év alatti gyermek futballozott, a Góliát FC az elsô év végére csak Budapesten, 2340 fôs taglétszámmal büszkélkedhetett. Az egyesület sportcsoportjaiban folyó szakmai munka színvonala évrôl-évre emelkedett. A pozitív irányú, öngerjesztô folyamat eredményeként ma már általánosnak mondható, hogy a kötelezô foglalkozásokon és a góliátos tornákon kívül sportcsoportjaink saját szervezésben is játszanak egymással, külföldi meghívásos tornákra utaznak, és saját rendezvényeiken külföldi csapatokat fogadnak. Az egyesület életében bekövetkezett gyökeres változást, a foglalkoztatott gyereklétszám ugrásszerû növekedését, az intézmények és a pedagógusok jelentôs motiválási lehetôségét, a korábban már említett állami támogatás hozta meg. Az egyik legfontosabb, mérhetô és nem elvitatható tény, hogy eddig több mint gyermek rendszeres sportolását biztosítottuk. Több tucat a Góliátban focizni kezdô fiatalember található, akik korosztályos válogatott kerettagként, NB-s játékosként a hazai, sôt külföldi mezônyben rúgják a labdát. Heten bemutatkoztak már a felnôtt válogatottban is. (5. sz. melléklet) A Góliát-McDonald s FC-nek fontos szerepe volt abban, hogy mára a tehetségesek kiválasztásával, továbbképzô A Góliátban kezdték mûhelyekbe történô irányításával az NB-s klubokban jelentôsen nôtt e korosztályok létszáma és indirekt módon (osztálytársak, iskolatársak, baráti kör) több százezer gyerek, a jövô felnôttjei, fizetô nézôi számára került testközelbe a játék. Egyesületünk munkásságáért, a gyermekekért végzett értékes tevékenységért 2001-ben, az Ifjúsági és Sportminisztérium Minarik Ede díjat adományozott. Az Oktatási Minisztérium Elismerô Oklevéllel, a Magyar Diáksport Szövetség Díszoklevéllel fejezte ki elismerését egyesületünknek, a diáksportban és az utánpótlás-nevelésben kifejtett társadalmilag is fontos munkáért. A sportcsoportvezetôket munkájuk minôsége, eredményessége alapján jutalmazzuk tól az egyesület saját alapítású elismeréseivel jutalmazza a legalább 10 éve a góliátos rendszerben dolgozó legkiválóbb szakembereit, a gyermeklabdarúgás támogatóit, a nevelési-oktatási intézményeket. Az elmúlt három évben 94 személynek, szervezetnek köszöntük meg ily módon állhatatos, értékes munkájukat. A több mint egy évtizedes felhalmozott értékek együttesen eredményezték azt, hogy ôszén az Ifjúsági és Sportminisztérium, és a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghirdetett Bozsik-program iskolai labdarúgásra vonatkozó része az általunk szervezett Góliátprogram lett. Az indulás körüli nehézségeket követôen 2002-ben és 2003-ban, a góliátos szervezôk és testnevelôk/edzôk közremûködésével tanévenként több mint regisztrált gyermek focizhatott egységes szakmai követelményeket támasztó, központilag támogatott országos hálózatban. Összegzés A jelenhez érve szót kell ejtenünk arról, hogy a bevezetôben említett szép jubileumi ünnepet, eddigi eredményeink nagyszerûségét beárnyékolja, hogy a os tanévben a NUPI a labdarúgó-szövetség kérését elfogadva, az iskolai labdarúgás feladatainak szervezésével nem a Góliát-McDonald s FC-t a nemzeti válogatott tagjai lettek: Low Zsolt, Tokody Tibor, Szélesi Zoltán, Bodor Boldizsár, Takács Ákos, Majoros Árpád, Vanczák Vilmos. Bemutatkoztak a legmagasabb osztályban, korosztályos válogatottak: Balaskó Iván, Balikó Milán, Bank István, Boér Gábor, Bonifert Péter, Borsi Gergô, Halgas Tibor, Horváth Zsolt, Hullám Attila, Kanta József és Szabolcs, Kincses Péter, Kovács Gábor, Kovács János, Kovács Zoltán, Ködöböcz Csaba, Kôhalmi András, May Miklós, Miklosvári János, Pál András, Petneháy Márk, Rézmányi György, Rontó Csaba, Schimmer Szabolcs, Simon Attila, Sütô László, Szabó Krisztián, Szakály Dénes, Szakály Péter, Szalai Ádám, Szántai Levente, Szili Attila, Szollár Krisztián, Terjék Lajos, Uhrin Ádám, Weitner Ádám, Zsidai László. 5. sz. melléklet bízta meg. Ezzel a döntéssel kisgyermeket zártak ki az iskolai labdarúgás támogatott részébôl. Egyesületünk szomorúan vette tudomásul, hogy a Sport XXI Program irányítói szerint, a Góliát-McDonald s FC tevékenységi körébe bevont gyerekek nem méltóak a támogatásra. Ugyanakkor az egyesületért dolgozó több száz szakember az elmúlt félévre is méltán lehet büszke, hiszen önerôbôl, saját anyagi forrásainkra támaszkodva, több mint gyermek felhôtlen játékához teremtettük meg a feltételeket. Minden csapatnak adidas futball labdát, valamennyi gyermeknek kogelán focilabdát, a csoportvezetôknek, szervezôknek szerény tiszteletdíj-kiegészítést adtunk. A téli körzeti tornák díjazásához érmekkel és oklevelekkel járultunk hozzá március közepéig, a körzeti szervezôk irányításával, a 84 góliátos körzetben 146 terem torna került lebonyolításra. Társadalmi méretekben is fontos egyesületi céljaink megvalósítása egybeesik a magyar labdarúgás érdekeivel. A Bozsik Program sikere, a rendelkezésre álló anyagi források további biztosítása-, hatékony felhasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a megújuló MLSZ elnökséggel és az állami sportvezetéssel (NSH, NUPI) konstruktív együttmûködést alakítsunk ki. Egyesületünk kezet nyújt mindenki felé, aki felelôsségteljesen akar és kész együttmûködni a gyerekek egészséges-életmódja, a labdarúgás fejlesztése érdekében megkezdett munkánk továbbvitelében. Az egyesület eddigi eredményei figyelemre méltóak. A Góliát rendszer a mûködtetôk hitelességére, szakmai felkészültségükre, jó szervezôkészségükre, áldozatkész, kitartó munkájukra, valamint olthatatlan labdarúgás-, és gyermek szeretetükre épült. A Góliát-McDonald s FC, illetve támogatói nélkül a magyar labdarúgás a mainál is rosszabb helyzetben lenne. A Góliát-McDonald s FC elvitathatatlan érdeme az a tény, hogy az intézményi önállóság hangsúlyozása mellett azon kevés szervezetek egyike, amely beléphetett a nevelési-oktatási intézmények kapuján, bevihette, majd elfogadtatta a szervezett labdarúgást, mint játékot az óvodákban, iskolákban. A nagykorúságát elérô Góliát-McDonald s FC elnöksége a Góliátban 18 év alatt sportolt több mint százhúszezer gyermek nevében köszöni minden közremûködônek: a sportcsoportvezetôként dolgozó testnevelôknek/edzôknek, szervezôinek, az intézményvezetôknek, támogatóinak, a szponzoroknak, az állami sportirányítás és a labdarúgás vezetôinek, hogy a maguk módján, a lehetôségeik figyelembe vételével segítették az egyesületet.

9 2006/2 MAGYAR EDZŐ 9 BESZÉLGETÉSEK AZ EDZÔI MESTERSÉGRÔL (I): Turi György a minôségi mûhelymunkáról Sikereivel a magyar úszósport a modernkori olimpiai játékok története során nem mindennapos tekintélyt vívott ki magának. Kisebb megszakítások ugyan bekövetkeztek fejlôdése folyamán, alapvetôen mégis helytálló a fenti kijelentés: már az elsô, 1896-ban Athénban rendezett ötkarikás játékokon maradandó sikereket értünk el Hajós Alfréd kettôs gyôzelme révén, majd következett Halmay a huszadik század elsô évtizedében. A húszas években Bárány István jeleskedett, a harmincasokban Csik Ferenc, a második világháborút követô ötvenes-hatvanas években Székely Éváék. Az utóbbi harminc év minden korábbit felülmúló szerepléssel és világraszóló gyôzelmekkel kényeztetett el bennünket: Gyarmati Andrea, Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Güttler Károly, Wladár Sándor, Egerszegi Krisztina, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila, Rózsa Norbert, Kovács Ágnes sorolhatnánk. A három évtized rendkívüli diadalairól hogy némileg sporttörténeti kontextusba helyezzük beszélgetésünket Turi György mesteredzôvel - szükséges elmondani: szerény kivételtôl eltekintve, azokra lényegében véve két páratlan tudású edzô neve, illetve keze munkája nyomta rá a bélyegét, Széchy Tamásé és Kiss Lászlóé. A harmadik évtized vége felé ellenben, amikor rendkívüli életmûvüket bevégezvén mindketten visszavonultak az aktív edzôi tevékenységtôl, a sportág irányítóiban nem ok nélkül erôsödött fel az aggodalom és a kérdés: ki, kik lehetnek az örökösök? Akadnak-e a két nagyhírû mesterhez hasonló egyéniségek, akik törés, jelentôsebb visszaesés nélkül képesek továbbvinni a világszínvonalú munkát? A Sydney-ben rendezett 2000 évi játékok óta eltelt évek, mindenek elôtt a évi athéni játékok, illetve az idôközben rendezett kontinens bajnokságok felnôtt és junior események egyaránt továbbá a rövidtávon és teljes méretû uszodákban lebonyolított világbajnokság eredményeibôl arra következtethetünk, hogy néhány vidéki bázis alaposan megerôsödött, beleértve a szakképzett edzôket is. A fôvárosban pedig hagyományosan a Kôér utcai létesítményben, valamint a Komjádi-uszodában felépített vízi-várak mûködése szolgáltathat számunkra minden tekintetben további bizakodásra okot. Az elôbbiben gyakorlatilag 2000 óta viseli az elsôszámú vezetô vállaira nehezedô súlyt, felelôsséget beszélgetô társunk, a 48 éves Turi György. Igaz, a sikerek nyomán a nemzetközi vizek színpadán a két sztáredzôre, Széchy Tamásra és Kiss Lászlóra esett a reflektorok fénye évtizedeken át, a bennfentesek azonban itthon jól tudták, hogy mögöttük szorgalmas és nyilvánvalóan tehetséges, nem különben elkötelezett segéderôk álltak rendelkezésre. A klubhûség manapság ugyan fakulóban lévô kifejezés, de talán éppen ezért is fontos megjegyezni: ön idestova harminc éve, egész pontosan 1979 óta, a Bp. Spartacus, illetve ennek utóda, az elsôsorban ön érdemeinek köszönhetôen a Szpariból a közelmúltban, úgymond, privatizáció útján metamorfózison átment Kôbánya SC. elkötelezett úszóedzôje, tehát hosszú ideig Kiss László keze alá dolgozott Egerszegiéktôl Güttler Károlyékon át egészen Kovács Ágiig. Cseh László viszont már minden tekintetben hamisítatlan Turi-tanítvány. Szükségtelen hangsúlyozni a szerencse szerepét a sportban, még akár a mérhetô sportágakban is, mint amilyen a miénk kommentálta az említetteket képekkel, oklevelekkel, serlegekkel, hirdetô táblával dekorált szerény méretû, inkább szûkös kis iroda helységében a medence tôszomszédságában Turi mester. És ezt nem csak azért nyomatékosítom, - tette hozzá - mert annak idején, még a hetvenes évek végén Kiss László hívó szavának tettem eleget, miután megszereztem az edzôi diplomámat, hanem azért, ahogyan egyáltalán a medencék partjára, a víz közelébe jutottam. Nekem ugyanis semmiféle versenyzôi elôéletem nem volt, mint példának okáért Kiss Lászlónak, akit kiváló, válogatott úszóként ismertek a maga idejében Tulajdonképpen a véletlen mûve volt az egész. S az igazat megvallva, ha már itt tartunk, elôbb ismertem meg a Központi Sportiskolát, az ottani módszereket és a nagymestert, Széchy Tamást is, minthogy a Spartacusról hallottam volna. Ez tehát azt jelenti, hogy a Széchy-tanulmányok után mégis a Szparit választotta... Érdekes lenne tudni, miért, s azt nem különben, miként jutott a KSI közvetlen közelébe? A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban együtt jártam az egyik legnépszerûbb Széchy felfedezettel, Sós Csabával. Nagyon jó barátok lettünk, s ez a baráti kapcsolat azóta is, mind máig tart. Ez akkortájt történt, amikor Széchy Tamás a legjobbjait oda íratta be, Hargitayt, Verrasztót meg a többieket. Nos, Csaba járta ki nekem, hogy lemehessek az öreg és rozoga kis Császár uszoda fedett huszonötösébe a KSI edzéseire. A barátság okán jutottam le oda - már réges-rég lebontották, miután életveszélyesnek nyilvánították - itt ismerkedtem meg az úszással, az edzésekkel és a mesterrel. Egyre jobban érdekelt ez a sajátságos világ, az imponáló eredményekrôl nem is beszélve, s kedvet kaptam arra, hogy magam is részese lehessek Érettségi után káder okokból egyetemre nem vettek fel, segédtanítóként dolgoztam, pedagógiai gyakorlatra is szert tettem, majd végigjártam a szakmai képzés szamárlétráját. A lényeg, hogy a gyakorlatban, testközelben szinte napról-napra átélhettem és sajátíthattam el a Széchy módszerek teljes mibenlétét. A hetvenes évek alkonyához közeledve legelôbb a Vasasban kezdte az edzôi pályát, majd szavai szerint szinte egy idôben hívta a KSI-bôl Széchy, s tett hasonló ajánlatot Kiss László is. Igaz, nem szorosan a tárgyhoz tartozik, mégis kíváncsi vagyok, így utólag is, miért - az akkor még ugyancsak a Sportuszodában mûködô - szövetkezetieket választotta? Kiss László metódusát elôzôleg nem igen ismertem, szakmai összehasonlítást nem tehettem tehát A két edzô, a két egyéniség között azonban könnyû volt bizonyos különbözôségeket felismerni. Széchy sem titkolt el semmit, igaz, de közlékenynek sem volt mondható. Bizonyos tekintetben egész életében jobbára zárkózottan élt, kizárólag a sajátjainak, egy külön világot épített fel saját szigorú, néhol merevnek tûnô szabályai szerint. Ebben fôként a világszínvonalú munka és a következményként elért páratlan sikerek ismeretében semmi kivetnivalót nem találhatunk. Kiss László közvetlennek, nyíltabbnak, barátságosabbnak tûnt, egészséges humorérzékkel áldotta meg a sors, s mindezek akkor döntôen vonzó tényezôkként indokolták a választásomat Az edzônél nem ismerek hiúbb, egyben leginkább meghatározó szereplôt a sportban, jóllehet az önmegvalósításban a fôszerepet persze a tanítványok játsszák. Ez gyakran jár az-

10 10 MAGYAR EDZŐ 2006/2 Turi György egyik legeredményesebb tanítványával, Cseh Lászlóval zal, hogy egy-egy kiváló szakember féltékenyen ôrzi titkait, nem osztja meg másokkal... Kiss László nem tartozott ezek közé. Sôt, türelmesen tanított, naponta magyarázott több, húsz éven át, ôszinte edzôtársává, barátjává fogadott. Tulajdonképpen mindent neki köszönhetek. Valóban, hiszen Széchy sokak unszolására sem osztotta meg, adta át, tette közkinccsé tapasztalatait, úgy halt meg, hogy nem vetette papírra sikereinek magyarázatát. Szakkönyvet ugyan Kiss László sem írt, de számos elôadást tartott, publikált, minden tekintetben készséggel osztotta meg másokkal mind azt, amit magába szívott. Nem véletlenül lett sikeres szövetségi úszókapitány, aki elôszeretettel kommunikál, tipikusan közösségi ember, s ezt kivétel nélkül minden alatta-mellette dolgozó edzôtárs egyöntetûen tanúsíthatja. A kettejük közötti egyéniségbeli különbség egyben azt is megerôsíti, hogy a csúcsokra, ugyanazokra a magaslatokra sokféleképpen lehet feljutni. Nincs egyedüli és kizárólagosan üdvözítô titkos ösvény vagy módszer. Van-e egyáltalán olyan általános törvényszerûség, amit a sajátjának tekint, amely nem változott, s amely mindkét nagy elôd munkájában egyöntetûen és elengedhetetlenül megnyilvánult? Elôrebocsátom és sajnálom, ha csalódást okozok, de semmi rendkívülivel nem szolgálhatok. Széchytôl és Kisstôl is korán megtanultam: kizárólag a kemény, a teljesítôképesség határát súroló fegyelmezett edzésmunka a meghatározó. Az úszás a víz, az idegen elem természetszerû szerepe, jelenléte következtében a múltban, manapság és a jövôben is - fô jellegét illetôen mindenek elôtt állóképességi sportág, még akár az ötvenméteres versenyszámokban is. A gyorsaság viszonylagos, s ez a jellegzetesség meghatározó tényezô az edzésmunkában. Széchy és Kiss is hitt a minden korábbinál erôsebb edzésmunkában annak mennyiségét, minôségét, gyakoriságát, idôtartamát illetôen egyaránt. Egyszerûen többet és keményebben dolgoztak, mint mások, s persze korszerûbben is. A korszerûség mögött sem kell okvetlenül rejtélyes titkokra gondolni, csupán a részletekben rejlô különbségekre: a tévedéseket kizáró kiválasztásra, a szárazföldi munka testreszabására, az egyéni technikai és egyéb adottságok figyelembe vételére, a sajátságosan egyéni tulajdonságok, elônyök optimalizálására, a technika tökéletesítésére. Említette a mennyiség és minôség kategóriáit. Ebbôl kiindulva miként határozná meg tömören a saját módszerét, vagy edzôi filozófiáját, mi az, amit a neves elôdöktôl átvett, s mi az, amit a saját tapasztalatai, eddigi munkája, netán egyéni felfogása következtében másként végez? Mielôtt errôl szólnék, arról okvetlenül említést kell tenni, hogy az úszás talán még szembetûnôbb mértékben, mint az atlétika imponálóan látványos, hallatlan iramú fejlôdésen ment át, halad ma is, s számos olyan változás is bekövetkezett a nemzetközi versenyrendszerben, amely bizonyos elemekre szorosabb figyelem ráfordítását követeli, mint korábban. Évente jócskán megnôtt a jelentôs versenyek száma, a korábbi klasszikus alapozás-formábahozás-formábantartás - és levezetés fogalmai már régen elavultak, a makro- és mikro ciklusok tervezése-viszonya az adott év fô versenyállomásai függvényében különleges sakkjátszmához hasonlít. A hagyományos versenyek olimpiai- és Európabajnokságok mellett 1973-tól rendszeresek a világbajnokságok, s manapság már ebben, továbbá a kontinens bajnokságokban rövidpályás változatot is rendeznek. Itt vannak azután a világkupák, továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy a múltban elegendô volt - a döntôt feltételezve - egy-egy kiemelkedô világeseményen kétszer úszni egy-egy versenyszámban, most viszont már három alkalommal kell rajthoz állni. A világszínvonal eléréséhez a versenyzôk felkészítésében számos összetevônek összhangban kell érvényre jutni: megfelelôn kidolgozott vízi- és szárazföldi munka, a sporttudomány vívmányainak hasznosításával kicsiszolt technika, helyes étrend, a pszichikai szempontok, változatosságra való törekvés, egyebek. Tény, valamennyi fontos elem. Mégis, ha a leginkább meghatározó, a sikerek kulcsfontosságú, minden mást felülíró, meghatározó tényezôt szeretnénk megjelölni, mi lenne a válasza? Az edzések idôtartamának és a leúszandó kilométereknek van egy optimális határa, amely után már a további növelés nem jár semmiféle gyakorlati haszonnal. Az idôtartamot illetôen a felkészülés jelenlegi szakaszában ez a mi esetünkben napi kétszeri víziedzést jelent mindösszesen hat- hat és fél órában, reggel és délután. Ebbôl egyenesen következik a válasz is az intenzitás a kulcs. Ez a résztávok ismétlése során elért szintidôk és a köztük megszabott pihenô szakaszok pontosan mérhetô játéka anélkül, hogy részletes tudományos fejtegetésekbe bocsátkoznék. Ez a garancia a fejlôdésre, pontosabban arra, hogy az alkalmazkodó szervezet terhelhetôségét idôrôl-idôre mind tovább fo-

11 2006/2 MAGYAR EDZŐ 11 kozzuk. Az edzésnaplók összehasonlítása érdekes és tanulságos, történetesen, hogy milyen megszabott idôket úsztak, példának okáért, annak idején Egerszegiék, vagy Güttlerék, milyeneket Risztovék, s most milyeneket Cseh Laciék. Ami akkoriban bizonyítottan szinte megkövetelhetetlen terhelésnek számított, az manapság alapterhelésnek könyvelhetô el az azóta bekövetkezett fejlôdés következményeként. A technikai tökéletesítése miként illeszkedik a felkészítés menetébe? Az egyéni stílusjegyeket, sajátosságokat figyelembe véve igyekszünk csiszolni úszóink technikáját. Az egyén maximális teljesítô képességének elérése, tehát más szóval a leggazdaságosabb mozgás elsajátítása roppant fontos. Talán túl nagy súlyt is helyeztem az imént az intenzitás kiemelésére, de hadd mondjam el, hogy heti két alkalommal nincs stopperóra a kezünkben, ezeket a foglalkozásokat elsôsorban ugyanis a stílus tökéletesítésének szenteljük. Talán itt érdemes - a stílusnál és az úszásnemeknél - megemlíteni, hogy egyes edzôket elôszeretettel neveznek ki egy-egy úszásnem specialistájának. Mondják egyesekre, ô kifejezetten a mellúszásra szakosodott, a másik a gyorsúszásban specialista, a harmadik meg mindenek elôtt a vegyesúszásban számít tévedhetetlen mentornak Én nem hiszek ebben, szerintem az alapelvek egységesek, legfeljebb az edzô keze alatt készülô versenyzôk egyéni adottságai, különbségei okán alakulhatnak ki efféle nézetek Ám nem óhajtok tévedhetetlen igehirdetô színébe tetszelegni, lehet, hogy tévedek, de hát csak a saját tapasztalataimra támaszkodhatom ebben a kérdésben. Az úszás tipikusan és kifejezetten egyéni sportágnak számít, Széchyt sokan éppen azért tartották a világ egyik legnagyobb edzôjének, mert nem csak a kiválasztáskor, hanem a versenyzôi felépítése, nevelése, fejlesztése, majd a versenyeztetés folyamán is végig figyelembe vette kiválóságai fizikai, szellemi és jellembeli alap tulajdonságait, azaz különbözôségüket - Darnyi Tamás és Rózsa Norbert, vagy éppenséggel Czene Attila esetében A versenyzôk természetesen nem egyformák, s nem lehet uniformizálni a velük kialakítandó edzô-tanítvány kapcsolatot sem Értem a célzást, ám megjegyzem: a versenyzôk megkülönböztetése nem idézheti elô a közösség formálás erejében rejlô elônyök korlátozását. Határozottan állítom - jóllehet egészen más, egymástól elütô karakter Kovács Ági, Risztov Éva, vagy éppenséggel Cseh László hogy nálunk, annak idején a Spartacusban, illetve ma a Kôbánya SC.-ben, kifejezett csapatszellem érvényesül és ez nagy segítség mind az edzések vezetésében, mind a versenyeztetésben. Némi túlzással, de nyugodt szívvel állíthatom, hogy az úszás a mi mindennapos gyakorlatunkba csapatsport, ahol a szakma képviselôiben és a sportolókban egyaránt - a közösségtudat, a szinte családias egymáshoz tartozás érzése remek ösztönzônek bizonyul. A szolidaritás erôs fegyverünk az edzések megfelelô hangulatának megteremtésében meg a versenyzésben is, mérsékli azután az esetleges sztár allûrök kibontakozását, ugyanakkor pedig gyors és hatékony gyógyír a pályafutás során óhatatlanul helyenként beköszöntô rosszabb napok idején. Az idei versenyprogram különlegessége, hogy az Európa-bajnokságot mi rendezzük a Margit-szigeten. Ha lehet, még a szokásosnál is erôsebb becsvágy fûti legjobb úszóinkat, hiszen ki ne szeretne hazai környezetben a saját közönség buzdítása mellett a lehetô legsikeresebb lenni. Hosszú évekig nyomasztották, elsôsorban gazdasági, finanszírozás jellegû gondok a Kôér utcai úszó mûhely zavartalan mûködését. A Kôbánya SC, elsôsorban a kerületi önkormányzat megértése és hathatós támogatásának köszönhetôen, valamint a sportegyesületi elnök, Ôcsi Gábor hozzáértô és szakszerû irányítása mellett túlélte a vészhelyzetet, ma már ilyen problémák nem nehezítik a szakmai munkát. Hogyan látja esélyeinket az Eb-n, illetve az immár nem is olyan távoli jövôben, 2008-ban Pekingben sorra kerülô olimpiai játékokon? Az elôjelek kedvezôek, s itt nem csupán magunkra gondolok, hanem a többi fontos fôvárosi, illetve általában, a vidéki úszó bázisok versenyzôire is. Ami bennünket és elsôszámú esélyesünket, Cseh Lászlót illeti, az edzéseredményei annak ellenére is javultak a tavalyiakhoz képest, hogy a fiú elkezdte tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetemen, s ez bizony minden sportolás nélkül is nehéz, megerôltetô követelményeket támaszt és idôigényes ráadásul. Az egyik jelentôs és utolsónak tekinthetô nemzetközi próbaversenyen június 3.-án Monte-Carlóban 200 m vegyesen 1:59.31-et ért el, a rákövetkezô napon Cannet-ban pedig 1:58.61-et. Egy évvel ezelôtt még nem tartottunk ebben a fázisban két percen belül. Itt jegyzem meg, hogy ellentétben a korábbiakkal, világversenyen itt próbálkozunk elôször azzal, hogy Laci négy számban áll rajthoz a korábbi két, illetve háromszori indulással. Szeretnék azonban két dolgot említni az Eb ürügyén. Az egyik, hogy jó reményekkel indulhatnak a mieink, ám a remélhetô kiváló szereplés egyáltalán nem tehet bennünket elbizakodottá a jövôt illetôen, tehát a következô világbajnokság és a pekingi olimpia, 2008 tekintetében sem. Az Eb merôben más, anélkül, hogy az esetleges sikereket elôre lebecsülném. A legerôsebb nemzetek képviselôivel Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, Dél-Afrika, Japán legközelebb a világbajnokságon mérhetjük össze az erôinket. Az mérvadó, pontosabb mércét mutat majd a számunkra. Köszönjük a beszélgetést, az ôszinteségét. Gallov Rezsô TURI-TELJESÍTMÉNY Az alábbiakban Turi György mesteredzônek kizárólag azokat a világversenyeken elért eredményeit gyûjtöttük össze, amelyeket már, mint a Bp. Spartacus, illetve Kôbánya SC. vezetôedzôjeként ért el tanítványaival, tehát számaival a summázat csupán az utóbbi négy esztendô termését mutatja be. Két Európa-bajnokságon 2 arany, 6 ezüst, 3 bronz. Három világbajnokságon: 2 arany, 5 ezüst, 2 bronz. Egy olimpián: 1 bronz. Négy rövidpályás Eb-n: 11 arany, 1 ezüst, 4 bronz. Öt ifjúsági Eb-n: 14 arany, 7 ezüst, 7 bronz. Kiegészítésként még annyit, hogy a különbözô versenyeken úszói 4 alkalommal Európacsúcsot, 2-szer rövidpályás világrekordot és 6 rövidpályás Európa-csúcsot értek el gyôzelmeik során, hozzávetôlegesen 60 alkalommal javították meg a hazai legjobb eredményt, az országos csúcsot, s ha már itthoni vizekre eveztünk, az évenként megrendezett országos bajnokságokon versenyzôi 100-nál több alkalommal állhattak fel a dobogó legfelsô fokára az említett idôszakban. A legeredményesebb felnôtt érmesek: a hölgyek közül Kovács Ágnes és Risztov Éva, míg a férfiak között: Cseh László, Zubor Attila, Güttler Károly és Batházi István.

12 12 MAGYAR EDZŐ 2006/2 Az úszók állóképességi edzése Sós Csaba Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Úszás és vízisportok tanszék, Budapest Az anyagcsere folyamat mindhárom fázisa (nonaerob, anaerob, aerob) már a mozgás elsô pillanatától kezdve mûködik. A különbség az egyes fázisok relatív hozzájárulásában rejlik. A központi edzéshatások a központi keringési és légzési rendszerben mennek végbe. A hatás azonos lesz, tekintet nélkül a mozgásra, valamint más mozgásformákra is átvihetô. A perifériás edzéshatások azonban csak a mozgást végzô izomrostokban következnek be. Ezek az edzéshatások csak a mozgást végzô izomrostokra nézve specifikusak, és csak olyan más mozgásformákra vihetôk át, amelyekben ugyanezek az izomrostok vesznek részt. Az edzés során használt izomrostokban fokozódik a mitokondriumok száma és mérete, a mioglobin tartalom, a glikogén, ATP és KP raktározása, az aerob, nonaerob és anaerob enzimaktivitás, a kapillárisok sûrûsége, a puffer kapacitás és a fehérjetartalom. (1. táblázat) A kb. 2 mmol*1-1 laktát koncentrációt aerob küszöbnek nevezik. Ez a szint fejezi ki azt az edzési sebességet, amely már állóképességi edzéshatást vált ki, bár ez nem vált ki optimális hatást. A vérlaktát koncentrációja kb. 4 mmol*1-1 - ig egyenletesen, majd innen meredeken emelkedni kezd. Ezt nevezik laktát töréspontnak. Az individuális laktát töréspont meghatározás elônyösebb, mint a rögzített értékek megállapítása. A 2 vagy 4 mmol*1-1, néhány úszónál fölé, míg másoknál alábecsüli az egyéni küszöbértékeket. Az egyéni értékek olyan nagy eltéréseket mutathatnak, hogy az 1,3-6,8 mmol*1-1 tartományban helyezkednek el. A 4 mmol*1-1 laktát töréspont az úszók mintegy 50-60%-ának vág egybe az individuális laktát töréspontjával. Az úszók 20-30%-nál jelentôsen alacsonyabban, a fennmaradó 10-20%-nál pedig a 4 mmol*1-1 érték fölött helyezkedik el. A vérlaktát értékek pontos információt szolgáltatnak az izmokban bekövetkezô anyagcserérôl. Számos bizonyíték van arra, hogy a vérlaktát koncentrációjának emelkedése az izmok laktát elôállításának fokozódására utalnak. Az állóképesség edzésének célja, hogy fejlessze az aerob-kapacitást, lehetôvé téve ezzel a gyorsabb úszást az anaerob-anyagcsere kisebb mértékû felhasználásával, a laktát lassabb ütemû felhalmozódásával és az acidózis késleltetésével. Megfelelôen kialakított állóképességgel az úszók nagyobb iramot képesek tartani, és a végén hajrára is marad erejük. Az állóképességre minden 50 méternél hosszabb távon úszó versenyzônek szüksége van. Az állóképesség edzésének célja, hogy az úszó gyorsabb átlagiramot legyen képes diktálni túlzott kimerültség kialakulása nélkül. Aerob anyagcsere Versenytáv Nonaerob Anaerob CH zsíranyagideje Versenytáv anyagcsere anyagcsere anyagcsere csere %-ban %-ban %-ban %-ban mp 25 m mp 50 m mp 100 m perc 200 m perc 200 m perc 400 m perc 800 m perc 1000 m perc 1500 m táblázat: Az egyes anyagcserefázisok versenytávhoz való hozzájárulása Az állóképesség edzésének szintjei Az aerob-kapacitás fejlesztésének az edzés azon sebessége a leghatékonyabb módja, amely megfelel az adott úszó laktát töréspont értékének. Egy jó állóképességi programnak azonban az ennél gyorsabb és lassabb iramú úszásokat is tartalmaznia kell. Fizikailag lehetetlen napról-napra a laktát töréspontnak megfelelô sebességgel edzeni. A laktát töréspont sebesség legfôbb energia forrása az izomglikogén, és lehetetlenné válik ezen a szinten edzeni, amikor a forrás már majdnem kimerült. Két egymást követô napon való edzés; méter leúszása laktát töréspontnak megfelelô sebességen, majdnem 80%-kal csökkenti az izomglikogént. Ezután órára van szükség a raktár újra feltöltésére, amikor megint hasonló sorozatokat lehet alkalmazni. Így, bár az egyéni laktát törésponton való edzés a leghatásosabb az anaerob-anyagcsere fejlesztése szempontjából, az izomglikogén ellátása csak egy-két egymást követô napon teszi lehetôvé alkalmazását, majd kimerülése az úszót lassabb iramra kényszeríti. Lassabb iram esetén a zsír válik az elsôdleges energiaforrássá, így az izom glikogénpótlása felülmúlhatja a felhasználását, és a raktárak újra feltöltésre kerülnek. A zsír anyagcsere csak aerob módon mehet végbe, és a folyamat lassabb, mint a glikogén aerob-anyagcseréje. Következésképpen, a zsír anyagcsere nem tudja elég gyorsan újra felépíteni az ATP-t, hogy a laktát töréspont sebességen úszó versenyzôt ellássa. A lassabb iramban való úszás is fejleszti az aerob-kapacitást csak lassabb ütemben. Ha az izom glikogén már majdnem kimerült az úszók csak ezen a módon tudnak energiát nyerni. Jobb a maximális erôkifejtésnél alacsonyabb szinten edzeni, mint egyáltalán nem. Sok hasznot lehet abból is meríteni, ha az úszó az izom glikogén raktárak feltöltése alatt is edz. Technikajavító gyakorlatokat, rajtokat és fordulókat lehet végeztetni ez alatt. A perctérfogat fejlesztését és más központi keringési és légzési alkalmazkodást lehet kiváltani, a laktát törésponthoz tartozó sebességnél lassabb iramban való edzéssel. Továbbá, az aerob-anyagcsere így is mutat némi fejlôdést, csak a túlterhelés mértéke nem lesz optimális. Az úszók a hét folyamán egyes sorozatokat lassú iramban teljesítenek, bizonyos feladatokat pedig a laktát töréspont feletti sebességgel hajtanak végre, mivel ezen a szinten az edzés az energia anyagcsere kevert aerob-anaerob ellátását egyesíti, amely hasonló, mint ami a versenyen a szervezetükben végbemegy. A verseny aerob-anaerob állapotát némileg a laktát törésponthoz tartozó sebesség feletti edzés szimulálja. Talán ez a leghatékonyabb edzésforma a fontos izom adaptáció kialakításában és a teljesítmény fokozásában. Ha az úszó ezekben az idôszakokban kissé a laktát

13 2006/2 MAGYAR EDZŐ 13 A sorozat hossza A sorozat ideje Az egyes ismétlések hossza Pihenési idô Iram Javasolt heti méterszám A m perc m 5-30 mp 2-4 mp/100 méter az egyéni lassab, mint a laktát töréspontnak laktát törésponthoz megfelelô tartozó sebesség sebesség bármennyi törésponthoz tartozó sebesség feletti iramban edz, túlterheli az aerob-rendszereket, így szervezetének laktát elôállítása csökkenni, valamint elszállítása növekedni fog a versenyek alatt, és az izom ph nem fog olyan gyorsan csökkenni, mint azelôtt. A laktát töréspont feletti sebességen történô állóképességi edzés elônyei ellenére sem edzenek mindig így az úszók. Ennek két oka van. Ha egy úszó a laktát töréspont értéke feletti iramban edz, akkor az edzésnek jelentôs az anaerobanyagcsere összetevôje. Ha ezt túl gyakran alkalmazzák az aerob állóképesség kissé megromolhat. A nagy anaerob komponens miatt az edzés terjedelme, amit az úszó a laktát töréspont feletti intenzitással teljesít, nem lesz megfelelôen hatékony az állóképességi edzés szempontjából. A laktát töréspont feletti edzést az állandó állóképességi edzés kiegészítésére, de semmiképpen nem helyettesítésére kell alkalmazni. Az úszóknak három edzési szintet kell alkalmazniuk az állóképesség fejlesztésére. A laktát töréspont alatti sebességgel való úszás az alap állóképességhez kapcsolódik; a laktát törésponton való állóképességi edzés a második, és a harmadik a laktát töréspont feletti edzés, amit túlterhelô állóképességi edzésnek nevezünk. Ennek a gyakorlati megvalósítását a 2. táblázat mutatja. A gyorsasági állóképesség edzése A gyorsasági állóképességi edzéssel növelhetô az úszó sebessége a verseny során, és növekszik a puffer kapacitása, így a sebesség a laktát felhalmozódás ellenére tovább fenntartható. A gyorsaság állóképesség javításához és a puffer kapacitás növeléséhez a két legedzhetôbb mechanizmus: az egyes úszásnemek technikai végrehajtásának a színvonala, és az anaerob anyagcsere. A perc m mp m A perc m 30 mp 2 perc 1-2 mp/100 méter gyorsabb, mint a laktát törésponthoz tartozó sebesség, vagy a leggyorsabb átlagsebesség az egész sorozatot figyelembe véve m 2. táblázat: Az állóképesség edzésének a formái. A1 = alap állóképesség, A2 = küszöb állóképesség, A3 = túlterhelô állóképesség A sorozat hossza A sorozat ideje Az egyes ismétlések hossza Pihenési idô Iram Javasolt heti méterszám G m 5-15 perc m, 25 és 50 méterek szintén alkalmazhatók 2-12 ismétlésben. 3-6 sorozat az optimális 5-15 perc a hoszszabb ismétléseknél, 5-30 mp a rövidebb ismétléseknél a lehetô legmagasabb m Az anaerob anyagcsere fontossága a vágtázóknál nem kérdéses, mivel magas szinten edzett glikolízis nélkül nem tudnák fenntartani sebességüket. Korlátozott az idôtartam, amit az úszó a nagy részvételi arányú anaerob anyagcsere esetén létrejövô nagymértékû laktát felhalmozódás mellett képes elviselni, még mielôtt az acidózis bekövetkezne. Az anaerob anyagcsere három szerepet tölt be a gyorsaság növelésében. A háromra együtt gyakran, mint anaerob kapacitásra hivatkoznak. Az elsô szerep, amikor a laktát izmokban való keletkezésének mértéke az edzés során fokozódik, az ATP újrafelhasználása gyorsabbá válik a glikolízissel, ami több energiát fog szolgáltatni az izmok kontrakciójához. A végeredmény az lesz, hogy az úszó tovább képes fenntartani a maximálishoz közeli sebességet, noha a kreatin foszfát ellátás már majdnem kimerült, a verseny másodpercében. A második szerepe, hogy a laktát felhalmozódás izom ph-ra kifejtett hatását csökkenti, így az úszó az acidózis bekövetkezte elôtt hosszabb ideig tudja felhasználni az anaerob anyagcserét a magasabb iram fenntartására. Ezt a folyamatot puffer mechanizmusnak hívják. A pufferek az erôs laktátot gyengébb savakká alakítják át, amelyek nem csökkentik az izom ph-t olyan nagymértékben. Ez lehetôvé teszi, hogy az anaerob anyagcserén keresztül a szervezet több ATP-t használjon fel újra, mielôtt az acidózis elviselhetetlenné válna. A harmadik szerep az úszó fájdalomtûrésének növelése. Ez lehetôvé teszi, hogy jobban megközelítsék fiziológiai korlátaikat. Ugyanazokat a sorozatokat lehet alkalmazni a puffer kapacitás és a fájdalomtûrés edzésére. A gyorsasági állóképesség edzésének formái a 3. táblázatban láthatók. Végezetül, az edzésterveket gyakran csak a naponta leúszott méterszám és a sorozatok sebessége alapján ítélik meg. A helyes edzéstervekben azonban egyensúlyban vannak a lassú, közepes, gyors és szupergyors úszások. Az edzéshatás szempontjából az egyensúly sokkal inkább meghatározó, mint a méterszám, vagy a sebesség. Az edzésterv egyensúlyát az edzés idôtartama, a heti és napi edzésszám, valamint az edzés intenzitása adja. G m, 1-3 sorozat edzésenként, közte perc könnyû úszás 3-9 perc 25, 50, 75 méter 1-3 perc a lehetô legmagasabb, legalább 5 mp/100 m gyorsabb, mint a laktát törésponthoz tartozó sebesség méter G m, 1-2 sorozat edzésenként, közte perc pihenô úszás 3-5 perc méter 30 mp-5 perc maximális m (akik hosszabb távot úsznak) m (sprintereknek) 3. táblázat: A gyorsasági állóképesség edzésének formái. G1 = laktáttolerancia, G2 = laktátelôállító, G3 = gyorsasági

14 14 MAGYAR EDZŐ 2006/2 Czene Attila visszatáncolt a reflektorfénybe Ha ma megkérdeznek egy átlagos tévénézôt, ugyan ki is az a Czene Attila, tízbôl nyolcan azt vágják rá: a Szombat esti láz címû televíziós celebrity-táncverseny gyôztese. Pedig és ezt talán szentségtörés hangsúlyozni egy sportlap olvasói elôtt a magyar úszósport olimpiai arany- és bronzérmes legendájáról van szó. Akirôl napjaink kereskedelmi televíziók által uralt Magyarországán jóval többen tudják, hogy táncos lábú, kedves, mosolygós fiatalember, mint hogy nem is olyan régen a földkerekség legjobb vegyes úszója volt. Nem mintha bármi szégyellnivaló is lenne abban, ha egy közelmúltban visszavonult élsportoló ismeri a paso doble vagy éppen a slow fox lépéskombinációit. Igyekszem az élet ajándékait névértékükön kezelni, sem alá, sem túlértékelni ôket. A tényekkel nem lehet vitatkozni: a Szombat esti láz döntôjét 2,6 millióan nézték, hatvanhétezer ember szavazott élô adásban csak ránk, vagyis a szurkolóink hatszor meg tudták volna tölteni a Papp László Sportarénát. Nem vagyok benne biztos, hogy ennél többen látták az atlantai gyôzelmemet 200 vegyesen mosolyodik el a néhány nap múlva harminckettedik születésnapját ünneplô Czene. Ha valaki képes e jelenség feldolgozására, akkor az ön: szociológusi diplomát szerzett Phoenixben az Arizonai Állami Egyetemen És most teszek még rá erre egy utolsó, ötödik évet a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász-szociológusi szakán, posztgraduális képzés keretében. Nem hiszem egyébként, hogy túl sokat kellene ezen rágódnom, ez a néhány hét izgalmas periódusa volt életemnek. De szerintem ugyanezt mondaná kedvesem, egyszersmind táncpartnerem, Bánhidi Petra is. Aki különben ugyanúgy sportember, ahogyan Attila: az argentin tangó világbajnoka! S huszonhat évesen még karrierje közepén tart július 27-én ismerkedtünk meg idézi fel a bájos, 26 éves lány az életét meghatározó találkozást. A helyszín a Hajós Alfréd uszoda volt, s a többi már Forrás: RTL Klub kettônk történelme. Ami a táncversenyt illeti, mindkettônket felkértek, külön-külön, de mi ragaszkodtunk hozzá, hogy csakis együtt vágunk bele! A látottak alapján Attila tánctudása aligha marad el úszótehetsége mögött Hihetetlenül gyorsan tanul, olyan az agya, akár a szivacs, és veleszületett mozgáskészsége van. Élmény vele táncolni, még akkor is, ha leszámítjuk a szerelmet Egyébként mennyire sport a versenytánc? Teljesen. Itt is vannak világversenyek, én például a 2003-as világbajnokságon, Riminiben lettem világbajnok argentin tangóban. Az Adriai-tenger partján fekvô olasz város minô sorsszerûség Attila életében is fontos szerepet játszott. Én egy évvel késôbb, 2004-ben nyertem Riminiben szenior világbajnokságot. Igaz, nem valamelyik latin táncban, hanem a 200 méteres vegyes úszásban veszi vissza a szót Czene. Kettônk élete amúgy is tele van kapcsolódási pontokkal. Például azt is kiderítettük, hogy mi már hat évvel ezelôtt találkoztunk egyszer, sôt, én még egy lovagias ügybe is keveredtem Petráért, csak akkor és abban a pillanatban ez nem hagyott mélyebb nyomot bennem. Apropó: Riminiben milyen idôvel gyôzött? Két perc tizenegy másodperc körül úsztam, tizenkét másodperccel lassabban, mint Atlantában Tényleg: a minapi zajos táncsiker mennyiben befolyásolhatja a karrierjét? Szerintem nem sokban. Én már korábban eltökéltem, hogy a sportdiplomácia, sportpolitika területén kamatoztatom tapasztalataimat és tanulmányaimat. A Nemzetkö-

15 2006/2 MAGYAR EDZŐ 15 zi Úszó Szövetség, a FINA sportolói bizottságának vagyok a tagja, tavaly pedig, a margitszigeti junior úszó Eb-n helyszíni mûsorközlôként dolgoztam azt mondják, nem is rosszul. Ez a mostani kiruccanás a show-business világába csak egy múló epizód volt az életemben, vagy inkább az életünkben. Olyannyira, hogy éppen most mondtuk le azt a felkérést, amely a legnézettebb magyar talk-show-tól, a Fábry Showdertôl érkezett. Megnyertük a táncversenyt, egy darabig foglalkozik még velünk a sajtó, aztán minden visszazökken a rendes kerékvágásba. És ez így is van rendjén. Gáll András Forrás: RTL Klub Könyvismertetô Young Elite Athletes and Education A European Perspective for Student-Athletes this was the topic of the Young Researcher Seminar held in Innsbruck / Austria on occasion of the World University Winter Games In this book nine manuscripts which were awarded with the Young Researcher Award and two additional papers are published. The book includes interesting contributions concerning topics like selection methods in youth sports, educational options for elite athletes, elite athletes career development or post-secondary study and elite sports. The papers in this book should stimulate many scientists to pursue research in this important field of sport. Könyvismertetô Edwards and Skinner provide us with a new theoretical framework to analyze sport in the global context. Drawing on Hardt and Negri s concept of Empire (2000) they provide us with insight into a new form of the globalisation process and its modern manifestation in the form of Sport Empire. Particular attention is given to the role of Nation-States and the United Nations. The various forms of biopolitical control that exist in Sport Empire are illustrated through a focus on the IOC and FIFA. Issues such as Corruption in Sport, Transnational Media Conglomerates, Genetic Engineering and Biotechnology, Multiculturalism and Biotechnology, Multiculturalism and Diversity Management, Humanitarian projects, Environmental and Health Challenges, Terrorism, and the role of the Multitude in producing a new global posthegemonic sport order are raised.

16 16 MAGYAR EDZŐ 2006/2 Otthon a vízben otthon a tudományban DR. HORVÁTH PATRÍCIA KETTÔS ÉLETE A történet - jóllehet meglepô, sôt már-már szinte mesébe illô fordulatokban bôvelkedik - valóságos. A roppant csinos, nyurga Horváth Patrícia szûkebb pátriájában, Sopronban kezdett el kosarazni ben, a Postás játékosaként bekerült az utánpótlás válogatott keretbe is, ragyogó jövôt jósoltak a szakemberek a nem mindennapos tehetségnek ban azután mint orvostanhallgató a fôvárosban folytatta a játékot. Egy hirtelen irányváltozással makacs térdsérülések után egy évvel késôbb viszont merôben más csapatsportra vált vízilabdázni kezd. Hallatlan becsvágyra és önbizalomra vall, hogy valaki ebben a bonyolult és sokoldalú alapokat követelô sportágba lényegében minden elôzmény után belevág, még akkor is, ha nem mezônyjátékos, hanem - kitûnô fizikai adottságai révén - a kapus posztján. Tizennégy évi kihagyás után, tavaly Montrealban nyert ismét világbajnoki címet a magyar nôi válogatott. A döntôben a rendes játékidô végén bár már 7-3-ra is vezettünk végül 7-7-es döntetlenre álltunk. A hosszabbításban hármat lôttünk, viszont egyetlen egyet sem kaptunk. Horváth Patrícia egész egyszerûen lehúzta a rolót, vízen járva parádézott, 10-7-re nyertünk. Szépséges kapuvédônk az egész tornán remekelt bekerült természetesen a torna All Star válogatottjába. Legelôbb is azt mondja el, Patrícia, hogyan jutott eszébe ez a rendhagyó váltás kosárlabdáról vízilabdázásra? szegeztük a népszerû kapusnak a kérdést hivatalának kis tanácstermében, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Orvosi Tanszékén, ahol a válogatott erôssége predoktori ösztöndíjasként dolgozik. Igaz, a húgommal, Adával együtt - jó növésûek lévén - szinte természetszerûen kezdtünk el kosarazni, mellesleg ô kitartott, a Gyôrben játszik ma is, engem az utolsó két évben gyakran zavartak térdsérülések. A vízilabdát mindig is szerettem, vonzónak találtam, s az igazság az, hogy nem minden úszó alapok nélkül vágtam csak úgy bele a dolgok közepébe, hiszen hat éves koromban tanultam meg úszni, négy évig rendszeresen úsztam, versenyeztem, emlékszem, még a hagyományos Csík Ferenc emlékversenyen is elindultam. Gyorson és mellen egész jól ment Ezzel együtt bámulatos villám karriert futott be, hiszen kilencvennyolc ôszén igazolt a Vasasba, s röpke két év alatt már eljutott a válogatottig. - Elsô profi edzôm, Pálinkás Tamás próbált ki a kapuban, látott el tanácsokkal, roppant lelkiismeretesen foglalkozott velem, tényleg sokat köszönhetek neki és Mátéfalvy Csabának is, aki nem csak, hogy kapus volt maga is, hanem késôbb, mind a mai napig, a felnôtt férfi válogatott kapusedzôje. - Kétezer-egy végén már válogatott, Sós Ildikó mögött másodkapus, azután egy évre rá már tagja a Világ Kupát nyert együttesnek, újabb esztendôvel késôbb a világbajnoki ötödik helyezett, tavalyelôtt pedig a Világ Ligában ezüstérmes gárdának A tavalyi montreali világsikert már ecseteltük. Azért ez szinte példátlan sorozat, nem? Nem szoktam elégedetlenkedni, de Athént kétezer-négyet - kihagytuk ugye, hiszen oda végül is nem jutottam ki. A csapat ugyan nem tündökölt, de ettôl függetlenül is: álmodoztam, mert az olimpia semmivel sem pótolható élményt ígért. Nem kárhoztatok ellenben senkit és semmit, ez volt a döntés, kész, nem volt mit tenni, elfogadtam, bár ôszintén, így utólag is bevallom, nehezen dolgoztam fel magamban. A kétezer-négy-ötös idénytôl a Domino-BHSE Polo csapatát erôsíti, tavaly már megnyerték a Magyar Kupát, idén májusban a bajnokságot is, sôt ezt megelôzôen a nemzetközi vizeken is letették névjegyüket a szenzációs LEN- Kupa gyôzelemmel. Változások következtek a klub tekintetében és a válogatottban is, hiszen a VB-siker után az élô legenda, Faragó Tamás lemondta a nemzeti együttesnél betöltött szövetségi kapitányi szerepét, helyét Szilágyi Péter vette át A BHSE-ben remekül érzem magam, nagyszerû a társaság, ahol ismert szakember, Györe Lajos és mellette Rottler Antal irányítja a felkészülést. A válogatott új edzôje, aki Új-Zéland válogatottját is vezette korábban az elmúlt hetekben lényegében a kölcsönös ismerekedés zajlott. Bizakodó vagyok, továbbá a vezetôedzô mellett segítôk, Petrovits Mátyás és Tim Gábor dr. a folytonosságot képviselik. A kapus szerepe minden csapatsportágban különleges fontossággal bír, a gyôzelem vagy vereség tekintetében megkülönböztetett a jelentôsége, s ez a vízilabdázásában talán még fokozottabb is. Ezt a rendkívüli felelôsséget, nyomást, miként kezeli, s hogyan látja technikailag erôs, illetve gyengébb oldalait? A felelôsség tekintetében azt mondhatom, úgy vélem legalábbis, hogy ezt képes vagyok kezelni. De hát nem vagyok egyedül. Meghatározó, hogy a csapat, a közösség mennyire bízik bennem, s hogy ez idôrôl-idôre, fô-

17 2006/2 MAGYAR EDZŐ 17 ként a nehéz pillanatokban miként nyilvánul meg. Az edzôi instrukciók, a biztatás is sokat számít, s magától értetôdôen a közönség buzdítása, együttérzésének kifejezôdése úgyszintén Az önbizalmat, régi tapasztalat, mindenek elôtt a felkészülés során végzett lelkiismeretes edzésmunka erôsítheti a leginkább. A gyenge pontok?... Számomra is érdekes módon a szélekrôl, szögbôl érkezô lövésekkel adódik esetenként problémám, a középrôl érkezôk kevésbé, s természetesen még távolról sem értem el általában teljesítô képességem maximumát Úgy sejtem, sok szabadideje nem lehet, hiszen a vízilabdázás szinte egész embert kíván, s ön ráadásul nemes hivatást választott, orvos, aki éppen PhD diploma munkáján dolgozik Kevés szabadidejét mivel tölti legszívesebben, s munkahelyén min dolgozik? Tény, gyakran kerülök idôzavarba. Ha egy kevés idôm marad, olvasási szenvedélyemnek élek Remarque, Tolsztoj, Merle mindenevô vagyok egyébként - s szívesen megyek ki a természetbe akár gyalog, akár kerékpáron Diploma munkájának mi a témája? Magas vérnyomás és a sport. Dr. Pavlik Gábor professzor a témavezetôm a férfi válogatott orvosa minden segítséget megkapok tôle és a kollégáktól, s remélem, nem csalódnak majd bennem. Ön képzett, szép és sikeres. Befejezésül csak röviden, néhány szóban elmondaná-e, miként képzeli el a jövôjét? A diploma-munkám befejezésével még nem tekinthetem magam kész orvosnak, ehhez szakorvosi képzettség szükséges, tehát erre kell majd koncentrálnom. A belgyógyászat valamelyik speciális területét választom, de még nem döntöttem végérvényesen ebben a kérdésben Ami a vízilabdát illeti, késôn kezdtem, s igaz, az idô is szárnyal, de ôszintén szólva nem érzem magam öregnek a kapuban Idén Kínában Világ Kupa, szeptemberben Belgrádban Európa-bajnokság vár ránk. Jövôre Melbourne-ben rendezik a Világbajnokságot, majd 2008-ban Peking ad otthont az olimpiának Eddig látok el, s a célkitûzésünk nem kevés: minimum a legjobb négy közé jutni minden kiemelkedô eseményen.végezetül, de egyáltalán nem utolsósorban. Sokat kaptam a családomtól, szüleimtôl, húgomtól. Szeretnék egy szép családot alapítani, s nem kifutva az idôbôl. Természetes, hogy ez is foglalkoztat, mert hiszen ez, a család adja meg az értelmét egész hátralévô életemnek. Gallov Rezsô

18 18 MAGYAR EDZŐ 2006/2 Összefoglaló A sportjátékokban elôforduló döntési helyzetek ésszerûséget követelnek a gyôzelemre törô résztvevôktôl. Mivel a stratégiai és taktikai döntésekben a játékok szerkezetébôl adódó korlátok, a végrehajtás kockázatossága és az ellenfél magatartása hol tudatosan, hol ösztönösen tükrözôdik, szükséges azoknak a sportágspecifikus tényezôknek a vizsgálata, amelyek az ésszerûséget befolyásolják. Az elemzés a kosárlabda példáján keresztül mutatja meg a sportjátékok racionális felépítésének lehetôségét, törekedve az általános törvényszerûségek felismerésére és a kutatási lehetôségek felvázolására. Kulcsszavak: racionalitás, stratégia, kosárlabda, hatékonyság, teljesítménymérés Bevezetés A sportban az okos játék, a tudatos stratégia minden edzô és játékos számára alapvetô cél. A verseny után a gyôztes büszke a végrehajtott taktikára és kiemeli, hogy a játékfegyelem vezetett az ellenfél legyôzéséhez. A vesztes többnyire a kidolgozott elképzeléseket vagy az utasítások végre nem hajtását nevezi meg a vereség okaként. De vajon tisztában vannak-e a szakemberek gondolataik hátterével, s tudják-e, mi is lett volna az észszerû stratégia? Ebben az írásban a szerzô a sportbeli racionalitás fogalmát elemzi, s a kosárlabda részletesebb elemzésével próbál általánosabb törvényszerûségekre rámutatni. Az ésszerû játék RACIONALITÁS A KOSÁRLABDÁBAN Sterbenz Tamás Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, Budapest xxxxx A hatékonyság mérése Racionális magatartásnak nevezzük azt a cselekvést, amely egy meghatározott cél elérése érdekében történik. 1 Ebbôl a definícióból következik, hogy ésszerûségrôl csak a célok megadása után beszélhetünk, s elsô lépésként meg kell határoznunk a sportoló vagy a csapat célját. Lássuk a kosárlabdát! Egy csapat célja lehet a bajnoki cím elhódítása, az adott mérkôzés megnyerése vagy, még rövidebb távon, egy támadás sikeres befejezése. Ezek a célok, bár természetesen összefüggenek, nem teljesen fedik le egymást, s ezért elemzésünkhöz ki kell választani azt az egységet, melynek tükrében az ésszerûséget, a hatékonyságot értékelni tudjuk. Mivel a versenysportban a mérkôzés az az egység, amelynek megnyerésével juthat el a csapat hosszabb távú céljaihoz, kézenfekvô, hogy ezt válasszuk az elemzés alapjául. Kosárlabdában a csapatok felváltva jutnak a labdabirtoklásához, ami azt jelenti, hogy az ellenfeleknek azonos számú (maximum egy eltéréssel) akció áll rendelkezésre. A gyôzelmet az szerzi meg, aki támadásaiból több pontot szerez, mint ellenfele a sajátjaiból. A támadásokból szerzett pont önmagában, abszolút mutatóként nem segíti a célok elérésének elemzését, hiszen csak az ellenfél mutatóival összehasonlítva jelentenek valamit. A dobott illetve kapott pontok összehasonlítása más mérkôzésekkel, standardokkal sem értelmezhetô, (bármennyire hajlamos erre minden szereplô), hiszen a támadások száma, a mérkôzés tempója fontos meghatározója az elérhetô pontoknak. A támadás és védekezés hatékonyságának mérésére évtizedek óta kidolgoztak egyszerû módszereket, ezek azonban szakmai berkekben sem terjedtek el. 2 Ezek szerint egy csapat támadásának hatékonyságát pontosan mutatja az a hányados, amit úgy kapunk, hogy a dobott pontokat elosztjuk a labdabirtoklások számával: Támadó Érték = Dobott pont / Labdabirtoklások száma Egy mérkôzésen a labdabirtoklások számát a hagyományos statisztikai lap nem jegyzi, de az összesített adatokból könnyen kiszámítható, illetve becsülhetô. Kosárlabdában a labdabirtoklások mezônydobással, büntetôdobással vagy eladott labdával végzôdhetnek, s ezekbôl csak a büntetôdobások száma nem számolható automatikusan labdabirtoklásnak. Mivel a dobott kosár után kapott ráadás egy büntetô nem jelent új labdabirtoklást, a három büntetô pedig egy akció befejezéseként számolandó, becslésként a büntetôdobások számának felét, vagy pontosabban 0.44 százalékát kell használni. 3 Labdabirtoklások száma = Mezônydobás +( Büntetôdobás x 0.44) + Eladott labda Támadó lepattanó A támadó lepattanók a képletben levonásra kerülnek, hiszen új labdabirtoklás csak akkor kezdôdik, amikor az ellenfél birtokába kerül a labda. A hatékonyságot növelô tényezôk Egy csapat megnyeri az adott mérkôzést, ha Támadó Értéke meghaladja saját Védô Értékét, ami megegye-

19 2006/2 MAGYAR EDZŐ 19 zik az ellenfél Támadó Értékével. Az edzô számára a két mutató jó eszközt jelent a támadás és a védekezés értékeléséhez, de a legjobban az segítheti a racionális stratégia kialakítását, ha megtalálja azokat a tényezôket, amelyek a két érték maximalizálásához, illetve minimalizálásához vezetnek. A jelenleg ismert kutatások négy olyan kritikus faktort azonosítottak, amelyek szignifikánsan hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez: 1. mezônydobó százalék 2. büntetô dobások száma 3. mezônydobások száma 4. támadó lepattanók száma A kritikus tényezôk megértését segíti az, ha tudjuk, a professzionális kosárlabdában a Támadó Érték 1 körül ingadozik, vagyis támadásonként a csapatok átlagosan 1 pontot érnek el. Amennyiben a csapat minden támadását 2 pontos dobással fejezi be, az 50 % feletti dobószázalék biztosítja, hogy a Támadó Érték 1 fölé kerüljön, s ezzel a csapat jó eséllyel bízik a gyôzelemben. A büntetôdobások számának emelésével a csapat elérheti, hogy a Támadó Érték 1 fölé emelkedjen, hiszen az extrém eseteket nem számítva, mindenki 50% felett értékesíti ezeket. Amennyiben a büntetôdobásokkal befejezett támadások aránya nagy az összes támadás számán belül, a csapat képes a kritikus érték fölé emelni Támadó Értékét. A mezônydobások magas száma azt mutatja, hogy a csapat kevés labdát ad el, vagyis alig van olyan támadása, amely végén nincs esélye a pontszerzésre. Az eladott labdák minimalizálása közvetetten a Védô Érték csökkentéséhez is vezet, hiszen az ellenfél kevés könnyû kosarat szerezhet ekkor. A támadó lepattanók számának növelésével a csapatok olyan dobóhelyzetekhez juthatnak, amelyek befejezési hatékonysága kiugróan magas. Az ellenfél gyûrûjérôl megszerzett labdák nagy százalékban vezetnek személyi hibához és büntetôhöz, illetve a közeli dobások miatt a végrehajtás magas átlagos pontértéket jelent. Amennyiben a további kutatások megerôsítik a négy kritikus faktor fontosságát (vagy új tényezôket emelnek ki), az edzôk képesek lesznek definiálni azokat az elérendô operatív célokat, amelyek a végsô célhoz, a gyôzelem kivívásához szükségesek. Korlátok a kosárlabdában A sportjátékok sajátossága, hogy a célok elérését a szabályok által meghatározott korlátok teszik nehézzé, egyben érdekessé. Ezek a korlátok befolyásolják a stratégia kialakítását és a végrehajtás közben hozott döntéseket egyaránt. Lássuk, milyen korlátok befolyásolják a kosárlabda csapatot támadás közben: Idô: egy támadás befejezésére 24 másodperc áll rendelkezésre, illetve a negyedek 10 percig tartanak. A támadásból és a negyedbôl hátralevô idô mindig befolyásolja a döntések ésszerûségét, egy taktikai cselekvést csak a hátralevô idô figyelembe vételével lehet értékelni. Ugyanaz a dobás a támadó idô elsô részében ésszerûtlen, amelyik az utolsó másodpercben szükségszerû! Ellenfél: a sportjátékokban minden adottság, képesség, cselekedet relatív. A támadásokból nem sok, hanem több pontot kell szerezni, mint az ellenfél. A mozgásokat nem gyorsan, hanem az ellenfélnél gyorsabban kell végrehajtani. A sportjátékokban a döntések mindig az ellenfél figyelembe vételével történnek, s sikerességük nem önmaguktól, hanem az ellenfél választásaitól függnek... 5 Hely: a mozgáselemek végrehajtását meghatározza az a hely, ahol azok megtörténnek. Egy dobás sikeressége nagymértékben függ a kosártól való távolságtól, s az ésszerû stratégia megpróbálja a dobások sikerességének várható értékét növelni. A támadások felépítését korlátozza az a helyezkedés, amit az ellenfél hajt végre védekezô stratégiája részeként, s ennek megfelelôen más és más támadó elemek ésszerûek (például egy behúzódó zónavédekezés, illetve egy egészpályán letámadó emberfogás ellen). Személyi hibák: a támadónak tisztában kell lennie azzal, hogy ellenfele milyen eszközökkel akadályozhatja meg a pontszerzésben. Amennyiben a védekezô fél még nem érte el a negyedenként megengedett csapat személyi hibát (4), a támadónak fel kell készülnie arra, hogy az ellenfél racionális cselekedete a szabálytalanság elkövetése lehet. Eredmény: a mérkôzések közbeni döntések talán legfontosabb meghatározója az aktuális eredmény. Az ésszerûség definíciója szerint minden cselekedetet a célok hatékony elérése szempontjából kell értékelnünk, vagyis minden taktikai döntés helyessége attól függ, hogy mennyire szolgálja a végeredmény kedvezô alakulását. A mérkôzés közbeni döntések csak az idô-eredmény függvényében értelmezhetôk, s az erôforrások felhasználását, illetve a kockázat kezelését ezeknek megfelelôen kell megtervezni-végrehajtani. A játék során hozott taktikai döntések minden alkalommal csak a korlátok figyelembe vételével értelmezhetôk, s értékelhetôk. A racionalitás szempontjából a csapatot problémamegoldó szervezetnek kell tekinteni, ahol a munkamegosztás (specializáció) és a döntési hatáskörök elosztása adja a választ a hatékony megoldás kérdésére. A kosárlabda csapat e szempontból a legrugalmasabb

20 20 MAGYAR EDZŐ 2006/2 nehezíti az ésszerû választást, sôt a sportjátékok lényege, az ellenfél tevékenysége is a döntés eredményét befolyásoló tényezô. Ennek megfelelôen a sportjátékokban csak ésszerû, de nem optimális döntésekrôl beszélhetünk, s tisztában kell lennünk a siker relativitásával, gyakran esetlegességével. A racionális stratégia csak azt biztosíthatja, hogy hosszabb távon hatékonyan oldjuk meg a problémákat, de az egyes akciók, mérkôzések sikere az intuíción, anticipáción vagy a szerencsén múlik. Következtetések Az ésszerû játék kialakítása a legnehezebb edzôi feladatok közé tartozik. A sportjátékokban állandóan változó környezetben kell olyan csapatszerkezetet és tevékenységi formát kialakítani, amely figyelembe veszi a problémamegoldás korlátait, ösztönzi és koordinálja a benne résztvevô játékosokat és megtalálja a döntéshozatal idejének, helyének és módjának azt az ötvözetét, amely elôsegíti a gyôzelmet. Mivel az ésszerûség, mint általános kategória, minden sportjáték stratégiájának alapja kell hogy legyen, elengedhetetlen a sportágak sajátosságainak feltárása, a siker befolyásoló tényezôinek további elemzése. szervezeti formák közé tartozik, hiszen az öt játékos közti munkamegosztás nem tartalmaz merev munkaköröket, hanem csak lazán értelmezett szerepeket, posztokat. Kosárlabda mérkôzés közben az irányító játékos gyakran old meg a hagyományos értelmezésben centerfeladatokat (pl. lepattanó szedés), s középjátékos is végez mezônytevékenységet. Az ésszerû játékstratégia kialakításában a szerepek, tevékenységek kialakítása és koordinációja döntô jelentôségû. Az alkalmazott struktúra és játékrendszer csak akkor lehet a hatékony problémamegoldás eszköze, ha az a saját erôforrások értékelése és a környezet, az ellenfél elemzése alapján kerül kialakításra. Információk és döntések A mérkôzések közbeni döntések egyik sajátossága, hogy rövid idô alatt, idôkényszerben kell meghozni ôket. Ezért a sportjátékokban kiemelten fontos, hogy ki, illetve milyen információk birtokában hozza meg a taktikai döntéseket. A kosárlabdában népszerû ellenôrzött játék irányzata a mérkôzés közben felmerülô döntési helyzeteket megpróbálja egyszerû igen-nem típusú döntésekre redukálni, s a lehetô legtöbb szituációt tipizálva az edzéseken gyakoroltatni. Ebben a nagyon logikus rendként felépülô játékrendszerben a fô döntéshozó az edzô, illetve a játéktéren az irányítással megbízott játékos, a többiek a jól strukturált és begyakorolt problémákat oldják meg. A szabad játék irányzata inkább holisztikus, az egész játékot egységként kezelô döntéseket alkalmaz. Ebben a stílusban minden játékos részt vesz a taktikai döntések meghozatalában és végrehajtásában, és a játék inkább elvek, rugalmas szabályok összességeként alakul ki. A szabad játék elônye, hogy az információk felvétele és a döntéshozatal a legközelebb van a cselekvéshez (az adott helyzetrôl a játékos tudja a legtöbbet), hátránya viszont, hogy a döntéshozó játékos nem tökéletesen elkötelezettje a csapat szintû céloknak, s öncélú játékkal ronthatja a problémamegoldás hatékonyságát. Az ésszerû játék felépítésében ezért a szerepek kialakítása mellett az ösztönzés és koordinálás a legfontosabb feladat. 6 Kockázat és bizonytalanság A sportjátékokban nincsenek biztos kimenethez vezetô döntések. A helyzet értelmezésétôl kiindulva a döntés meghozatalán keresztül a végrehajtásig rengeteg bizonytalansági tényezô Felhasznált irodalom Holinger, John (2005): Pro Basketball Forecast. Potomac Books, Washington D.C. Jackson, Phil Delehanty, Hugh (1995): Sacred Hoops: spiritual lessons of hardwood warrior. Hyperion, New York Miller, Gary J.(2002): Menedzserdilemmák: a hierarchia politikai gazdaságtana. Aula, Budapest Oliver, Dean (2004): Basketball on Paper: rules and tools for performance analysis. Brassey s, Washington D.C. Simon, Herbert (2004): Az ésszerûség szerepe az emberi életben. Gondolat, Budapest Smith, Dean (1981): Basketball multiple offense and defense. Prentice Hall, New Jersey Sterbenz Tamás (2005): Játékelmélet és sport. Elôadás az V. Országos Sporttudományi Kongresszuson, Budapest 1 Simon (2004) 2 Smith (1981) 3 Holinger (2005) becslése NBA adatok alapján 4 Oliver (2004) 5 az ilyen típusú döntésekkel foglalkozó játékelmélet (game theory) sportbeli alkalmazásáról: Sterbenz (2005) 6 Miller (2002)