FELZÁRKÓZTATÁS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

Átírás

1 Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye, Kardoskúti Tagintézménye 5945 Kardoskút, Kossuth utca 2. INNOVÁCIÓ FELZÁRKÓZTATÁS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Matematika tantárgyhoz kapcsolódó felzárkóztató program Készítették: Csákiné Imre Erzsébet Hajdúné Hegedűs Mária Verasztóné Farkas Judit KARDOSKÚT, július 30.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bemutatkozás, a téma indokoltsága 3. oldal I. 1. Bevezetés 3. oldal I. 2. A témaválasztás indokoltsága 4. oldal I. 3. Az innováció újdonságértéke az intézmény életében 5. oldal I. 4. Az innovációt kidolgozók bemutatkozása 9. oldal II. 1. A program területei, foglalkozások 9. oldal II. 2. a tanulók motiválása, értékelése 11. oldal II. 3. A foglalkozások leírása 12. oldal II évfolyam 12. oldal II: évfolyam 76. oldal II évfolyam 117. oldal II évfolyam 159. oldal III. Diagnosztikus mérőlapok 211. oldal IV. Várható eredmények, ajánlás 235. oldal IV. 1. Várható eredmények 235. oldal IV. 2. Ajánlás 236. oldal Felhasznált szakirodalom, forrásmunkák 237. oldal 2

3 I. Bemutatkozás, a téma indokoltsága I.1. Bevezetés Kardoskút Békés megye déli részén található falu, kb lakosa van. A falu lakossága mind anyagi, szociális, műveltségi szempontból rendkívül változó összetételű. A munkanélküliség településünkön az országos átlagot meghaladó mértékű. Iskolánk az 1952-ben két tantermes épület, többszöri bővítés során 1988-ra 8 tantermes iskolává bővült. Ma már az osztálytermeken kívül számítógépes terem, könyvtárszoba is van az épületben. Nyelvi képzéshez mobil nyelvi labort használunk. A tantermekben az internetes elérés biztosított, minden alsós osztályteremben van egy számítógép, és egy interaktív tábla is működik. A meleg konyha megszűnésével felszabaduló helyiségekben fejlesztő szobákat alakítottunk ki. Sajnos a gyermeklétszám lecsökkenésével az 2008/2009-es tanévtől az addig független iskola, társulásra kényszerült. Addig is, és azóta is mindent megteszünk annak érdekében, hogy iskolánk működhessen. Igyekszünk a legújabb oktatási, nevelési elvárásoknak, a szülőknek, a külső partnereknek, az orosházi iskolák igényeinek megfelelni. Legjobb tudásunk szerint szeretnénk a hozzánk járó tanulókat oktatni és nevelni. Ennek érdekében tantestületünk folyamatosan továbbképzéseken vesz részt, hogy a legújabb és leghatékonyabb tanítás-tanulási módszereket, eljárásokat, tanulásszervezési módokat elsajátítsa a gyermekek fejlődése érdekében. Intézményünk, Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye Kardoskúti Tagintézménye - a falu egyetlen iskolája- is csatlakozott a TÁMOP pályázathoz és az IPR programhoz. A 2009/2010-es tanévben az iskola tényleges tanulóinak létszáma 50 fő, a számított tanulói létszám 61 fő volt. Az osztályokban a tényleges tanulói létszám 4-től 9 főig terjed. Az összetételük a tanulási képességek tekintetében vegyes, mivel az iskola tanulóinak 44%-a küzd valamilyen hátránnyal. A tanulók 18 % sajátos nevelési igényű, 4% beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd. Az IPR programban résztvevő 3H-s tanulók aránya 12%, a 2H-s diákok aránya 28%. A sajátos nevelési igényű diákok integráltan tanulnak a normál osztályokban.

4 I.2. A témaválasztás indokoltsága A témaválasztásunkat az előzőekben leírtak indokolják. Célunk: az egyes tanulók hátrányának csökkentése, minél gyorsabb felzárkóztatása, készségeinek, képességeinek fejlesztése, ezen belül a matematika tanulásához szükséges képességek fokozatos kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett. Oktató-nevelő munkánk során különös fontosságot kapnak az újszerű tanulási technikák, módszerek, mivel ezek játékosságra, cselekedtetésre épülnek. Az 5. órában tartott foglalkozás, már fárasztó lenne az alsó tagozatos gyermekeknek, de az újszerű tanulási technikák alkalmazása segíti a gyermekek motiváltságát, figyelmének tartósságát a feladatok végzése közben. A páros és kiscsoportos keretek között végzett játékos feladatok kevésbé fárasztóak a gyermekek számára, mint a hagyományos korrepetálásokon végzett gyakorlások. A felzárkóztató foglalkozásokon folyamatosan fejlődik csak néhány területet kiemelvea matematikai ismereteiken kívül feladattudatuk, feladattartásuk, koncentrációjuk, tartósabb lesz figyelmük. Az egymással történő kommunikációban fejlődik szókincsük, problémamegoldó gondolkodásuk. A gyermekek szocializációjában nagy jelentőséggel bírnak a páros és csoportos feladatok, mivel fejlesztik az együttműködési készséget, alkalmazkodásukat, konfliktuskezelésüket, feladatvállalásukat. A párban, csoportban végzett feladatok segítik leépíteni a kudarckerülő magatartást, ami sajnos jellemző a hátrányos helyzetű gyermekekre. Feladataink: Az iskolán belüli hatékony fejlesztő munka érdekében összehangolni munkánkat a megelőzésben, az egyéni fejlesztésben, felzárkóztatásban. Feladatunk a tanév eleji felmérések alapján megmutatkozó hátrányokat, képességbeli hiányosságokat csökkenteni, pótolni, ezeken a tanórán kívüli foglalkozásokon is. Feladatunk az IPR programban résztvevő 3H gyermekek szociális hátrányból eredő esélyegyenlőtlenségének csökkentése. Az órai munkában is megnőtt a differenciálás módszereinek szerepe, de sokszor ez nem elegendő az egyéni hátrányok leküzdéséhez. Ezért az osztályonkénti korrepetálási órák keretén belül - részben adaptálva, részben saját ötletek alapján - készítettünk egy játékos készségeket, képességeket fejlesztő, felzárkóztató programot elsősorban a 3H-s és 2H-s gyermekek részére. A felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt a tantárgyi diagnosztizáló mérések után mindig újravizsgáljuk, amikor is látjuk a tanulók fejlődését. Szükség szerint folytatva az 4

5 egyéni felzárkóztatást, fejlesztést. A diagnosztizáló méréseket osztályonként tanév elején, november végén és május végén végezzük. Az első osztályos tanulóknál a szeptember hónapban végzett DIFER mérés kiértékelése mutatja meg, hogy kinek van szüksége segítségre. (Az év eleji, év végi diagnosztizáló felmérőlapok a mellékletekben megtalálhatóak. A november és február hónapban esedékes méréseket aktuálisan, a haladásnak megfelelően, az osztálytanító állítja össze.) I.3. Az innováció újdonságértéke az intézmény életében Az intézmény életében ez a program teljesen újnak mondható. Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a felzárkóztatásra, amely a Pedagógiai Programunkban is a kiemelt feladatok közé tartozik. Sajnos egyre több az olyan tanulónk, akinek erre nagy szüksége van. Ennek egyik módja, - az egyéni rehabilitációkon (SNI gyermekek), fejlesztéseken (BTM gyermekek), órai differenciálásokon túl -, hogy beépítjük munkánkba a kompetenciaalapú programcsomagok C moduljainak egyes részeit is a korrepetálási órakeretben megvalósítva elsősorban a 3H-s és 2H-s gyermekekre gondolva. Tapasztalataink szerint a matematika az egyik legtöbb nehézséget okozó tantárgy a hátránnyal küzdő gyermekek számára, ezért számukra érdekes játékok, feladatok segítségével folyamatosan fejlesztjük a matematika kompetenciájuk kialakulásához szükséges képességeiket, készségeiket. A matematika kompetencia érdekében a következő területeket kell fejleszteni (a PISA 2000 vizsgálat anyagában nyolc komponens jelenik meg, amelyek között készségek és képességek is vannak): 1. gondolkodás, következtetés, 2. érvelés, bizonyítás, 3. kommunikáció, 4. modellezés, 5. problémafelvetés és megoldás, 6. reprezentáció, megjelenítés, 7. szimbolikus és formális nyelv és műveletek, 8. eszközök használata. A leírt kompetencia komponensek fejlődéséhez az iskoláztatási szakasz 1-4. évfolyamán a következő kompetencia-komponens csoportok fejlesztését kell végeznünk: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés. Az előzőekben felsorolt komponensek közül a felzárkóztató foglalkozások keretén belül az alábbi komponensek fejlesztésére vállalkozunk: számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés. 5

6 A matematikai kompetencia képességek fejlesztésében területenként a következőket segítjük: - gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés - kommunikációs képességek: relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés, térlátás, térbeli viszonyok, ábrázolás, prezentáció - tudásszerző képességek: problémaérzékenység, problémareprezentáció, eredetiség, kreativitás, problémamegoldás - tanulási képességek: figyelem, rész-egész észlelése, emlékezet, feladattartás, feladat megoldási sebesség Az iskolánk IPR programja a 3H-s gyermekek esetében négy terület fejlesztését határozza meg. 1. Személyiségfejlesztés 2. Közösségfejlesztés 3. Szociális hátrányok enyhítése 4. Tanulási kudarc, nehézség enyhítése A felzárkóztató foglalkozások alkalmával a leírt területeken is segítjük a gyermekeket a fejlődésben. 1. A személyiségfejlődés területén: - a megfelelő önértékelés kialakítása - átélés élményének gyakorlása - a gyermek erősségeinek feltárása és ismerete a személyiségben és a tanulásban - pozitív személyiségjegyek erősítése - a személyiségjegyek, személyiségvonások változásának tudatosítása, értékelése - gyengeségeinek feltárása - érdeklődési irányának feltárása - önbizalmának erősítése - küzdőképességének növelése, akarati vonásainak erősítése - önbecsülés segítése - a gyors helyzetfelismerés és a jó döntéshozatal segítése - a jó összhang megteremtésének segítése gyermek és pedagógus között - a szorongások feloldásának segítése - az őszinte kommunikáció kialakítása 2. A közösségi beilleszkedés terén: 6

7 - a csoportszabályok betartásának, a közösségi normák elfogadásának segítése - a bizalom erősítése a társ felé, barátkozások segítése - a csoport nyújtotta biztonság kialakítása, a társas kapcsolatok javítása, egymást segítő közeg megteremtése - az egymás iránti figyelem, tapintat fejlesztése, a rosszallás vagy elismerés megfelelő kifejezése, a tapintatos közlés, kérés elsajátítása, a helyes kommunikáció elsajátítása a problémás esetekben - a segítség felajánlásának és elfogadásának fontossága - az egyéni teljesítmény fontossága - az egészséges önvédelem megsegítése - a konfliktustűrő- kezelő-, megoldó képesség fejlesztése, csúfolódások, bántások, agresszivitás kezelése, a düh levezetési módjainak megismertetése, mások haragjának megértése, a bocsánatkérés módjainak megismertetése - a kommunikációs és kooperatív készség, együttműködés és döntéshozatal fejlesztése a közösen végzett feladatok során - a tolerancia, a helyzeti empátiás készség gyakorlása - a gyermek magatartás zavarainak enyhítése, magaviseletének megfelelő kezelése - a közösségben átélt játék felszabadító érzésének átélése, a játékszabályok betartásának fontossága - a megbeszélés igényének kialakítása 3. A szociális hátrányok enyhítésében: - a szerepvállalási készség fejlesztése (bátorítás, szerepeltetés, sikerélményhez juttatás) - a gyermek verbális és kommunikációs készségének fejlesztése - életkorának megfelelően érzelmei tudatos felvállalásának megsegítése - a megfelelő reagálások kialakítása jutalmazások és büntetések esetén - az illemszabályok ismerete, helyes viselkedés-kultúra elsajátítása 4. A tanulási kudarc, nehézség enyhítésében: - a tanulás, tudás értékének tudatosítása, kötelességtudatának fejlesztése, tanulási motivációjának előhívása, fejlesztése, erősítése, fenntartása, a tanulás céljának tudatosítása - tapintat a társak önálló munkavégzésében - tanulási módszerek megismertetése, azok használatának tudatosítása - a gyermek küzdőképességének növelése a tanulási problémák legyőzésében - az önálló tanulás képességének, az önértékelés, az önellenőrzés igényének kialakítása, gazdálkodás az idővel 7

8 - mások tanulási technikájának megismerése, tanulópárok hasznos együttműködésének megtapasztalása - a tapasztalati következtetés készségének fejlesztése, a tapasztalati-összefüggés készségének fejlesztése a feladatok során - a gyermek érzékszervi működésének segítése: a hallásérzékelés, beszédhallás, hangfelismerés, a látás, a színfelismerés, a tapintás fejlesztése, a mozdulatok, pozíciók megfigyelése - a gyermek tanulási kudarcainak enyhítése, sikerélményhez juttatása - a gyermek tanulási képességeinek fejlesztése játékos feladatokkal: az írásmozgás koordináció, a beszédészlelés, a beszédértés, a szövegértés fejlesztése, a nyelvi hátrányok enyhítése, a beszédprodukció fejlesztése, a ritmusérzék, a fantázia, a vizuális, a motoros, a verbális emlékezet fejlesztése, a kreatív gondolkodás, a figyelem, a megfigyelő és összpontosító képesség fejlesztése, a testkép-tudat, a testkép-ismeret, a téri tájékozódás fejlesztése - a finommozgások fejlesztése, az eszközök pontos használatának gyakorlása Ezeknek a felsorolt képességeknek a fejlődése nem csak a matematika, hanem minden tantárgy tanulásához elengedhetetlenül szükségesek és a gyermek iskolai megfelelésének feltételei, ezért is választottuk a matematika tantárgy tanulásához szükséges készségek, képességek felzárkóztatását az 1-4. osztályban. I.4. Az innovációt kidolgozók bemutatása Csákiné Imre Erzsébet 1987 óta tanítok, Kardoskúton 2008-ban kezdtem tanítani. Az elmúlt években több továbbképzésen is részt vettem (kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák, tanulásmódszertan, stb.). A 2010/11-es tanévben első osztályom lesz, ahol az informatika és angol nyelv kivételével minden tantárgyat tanítok. Témámat azért választottam, mert sürgető szükség az esélyegyenlőtlenség csökkentése, ezért nagy gondot szeretnék fordítani a különböző adottságokhoz, képességekhez és nehézségekhez, a különféle tanulási módokhoz, érdeklődéshez való alkalmazkodásra. A nehézségek leküzdéséhez alternatív megoldási javaslatokkal kívánok segítséget adni. 8

9 Hajdúné Hegedűs Mária 1977 óta dolgozom, mint pedagógus ig óvónőként, majd, mint tanító től délutánonként, gyógypedagógusként is dolgozom, az SNI gyermekeket rehabilitálom. Kardoskúton 1984-től dolgozom. Folyamatosan képzem magam (az elmúlt 1 évben hét, 30 órás továbbképzésen vettem részt, a legújabb tanításmódszertan, tanulásszervezési eljárás megismerése érdekében), mert úgy gondolom, az tud igazán érdeklődő, tanulni akaró gyermekeket nevelni, aki maga is érdeklődik az új dolgok iránt, és aki munkájában fejlődni akar. Képzettebben többet tehetek a gyermekekért. Gyógypedagógusi munkám személyes okokból kezdtem. Tudom és hiszem, hogy minden gyermeknek lehet segíteni abban, hogy készségei, képességei fejlődjenek, és iskolai élete ne kínlódás, kudarcok sorozata legyen. A megfelelő időben, megfelelő módon nyújtott segítséggel az élet kapui kitárulnak a hátrányokkal küzdő gyermekek előtt is. Ebben szeretnék segíteni azzal, hogy minél több lehetőséget találjunk a hátrányok csökkentésére. Ezért veszek részt ennek a programnak a kidolgozásában is. Verasztóné Farkas Judit 1982-ben kezdtem tanítói pályafutásomat Kardoskúton. Az első néhány évben 1-2. osztályos gyerekeket tanítottam. Az utóbbi két évtizedben a 3-4. osztályosokkal dolgoztam. Ebben az évben több továbbképzésen vettem részt (matematika kompetencia terület, kooperatív technikák, új tanulásszervezési eljárások, IKT az oktatásban, IPR tevékenység központú pedagógiák és hatékony együttnevelés). A felzárkóztatás, fejlesztés módszertanában, gyakorlatában a hatékonyabb munka érdekében indokoltnak tartom a változást az új módszerek alkalmazását. II. A program területei, foglalkozások II.1. Területek, foglalkozások Ez a program tanórán kívüli foglalkozások keretében alkalmazható. Több különböző területet érint, ami a délelőtti szakrendszerű oktatáshoz kapcsolható, annak kiegészítése. A tantárgyak óraszámainak folyamatos csökkentése miatt sajnos kevés idő marad olyan fontos és érdekes, a tantárgyakhoz kapcsolódó, egyes készségek, képességek fejlesztését szolgáló játékokra, tevékenységre épülő feladatokra, amelyek a diákok számára fontosak a fejlődéshez. Ezt a programot alsó tagozatos osztályokban alkalmazzuk. Alkalmanként 45 perces időtartamot vesz igénybe. A foglalkozások megoszlása évfolyamok szerint: 9

10 1. 1. évfolyam Foglalkozások, témakörök: 1) Alakzatok, színek, ritmus 2) Táblás játékok 3) Gyűjtsd össze! 4) Memória 5) Memóriajátékok 6) Mérés 7) Hányféleképpen? 8) Lerakó 9) Labirintusok, tetriszek és pakolós játékok 10) Melyik nagyobb? 11) Titkosírás 12) Szerencsekerék évfolyam Foglalkozások, témakörök: 1) Táblás játékok 2) Csere-bere 3) Memória 1. 4) Memória 2. 5) Alakzatok, színek, ritmus 6) Hány darab? 7) Mérés 1. 8) Mérés 2. 9) Lerakó 10) Titkosírás 11) Színkirakó évfolyam Foglalkozások, témakörök: 1) Kő, papír, olló és a snóbli 2) Tangramok 3) Melyikhez tartozom? 4) Lerakós, tologatós játékok 1. 10

11 5) Lerakós, tologatós játékok 2. 6) Mágikus négyzetek 7) Logi 8) Magyar kártya 9) Pontvadászat 10) Vásárolunk évfolyam Foglalkozások: 1) Ki vagyok én? 2) Színkirakó 3) Titkosírás 4) Játék a síkon 1. 5) Játék a síkon 2. 6) Térkép 7) Étteremben 8) Kompetencia alapú matematikai feladatok II.2. A tanulók motiválása, értékelése A tanulók motivációját az érdekes játékok, órán nem használt eszközök, a nem hagyományos keretek között, elsősorban tevékenységre épülő játékos feladatok biztosítják. Motiváló hatású az is, hogy párban, csoportban dolgoznak és így a feladatnak nem egyedül kell megfelelni, hanem a társakkal, egymást segítve. Az együttes játék öröme, a sikerélmény a játékokban fokozza a belső motiváció kialakulását, felkelti az új dolgok iránti érdeklődést. Az értékelés megerősítő legyen, kinek-kinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva. Azért a teljesítményért, amit önmaga képes helyesen megítélni, esetleg még visszajelzést sem adunk. Minden tanulót abban erősítünk, amiben ő bizonytalan, amiben ő szorul támogatásra. Értékeléskor a pozitívumokat emeljük ki, sokat dicsérünk, mivel a felzárkóztatásra szoruló gyermekeknek nagy szükségük van az önbizalom növeléséhez a pozitív megerősítésre. Tudatosítjuk, hogy nem mindig a teljesítmény számít - főleg a játékokban, ahol a szerencsének is szerepe van, hanem az is fontos, hogy mindenki jól érezze magát. Fontos még, hogy a gyermek tudja, ezeken a foglalkozásokon nem kap elmarasztalást, ha nem sikerül jól teljesítenie. Ezzel segíthetjük a kudarckerülő magatartás leépülését. 11

12 II.3. Foglalkozások leírása II évfolyam A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: I. Szeptember 1. foglalkozás Felzárkóztatás Alakzatok, színek, ritmus a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók erősítése; a térben és síkban való tájékozódás fejlesztése összekapcsolva a mozgáskoordináció és a manipuláció javításával; síkidomok tulajdonságainak tapasztalati úton való megismerése 45 perc 1. osztály közös verselés; ritmikus ököl nyitás-csukás, dobogás; ritmus megjelenítése kirakással, ragasztással (könyvjelző készítése) észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet fejlesztése; szabálykövetés, kreativitás felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, egyéni, páros megfigyelés, tevékenykedtetés, gyakorlás síkidomok színes papírból, rajzlap, ragasztó II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Érzelmi ráhangolódásként elmondjuk Weöres Sándor Haragosi című versét (1. melléklet) érzékeltetve annak ritmusát-; vélemények, hozzászólások meghallgatása. A vers többszöri felolvasása után együtt mondják a verset a tanító hangosabban, a gyerekek halkabban. 12

13 A következő versmondáskor a gyerekek ceruzájuk végével minden szótagra koppantanak egyet. Levezetésként a verset hangerőváltással mondják el (halk hangos, hangos halk). 2. Az új tartalom feldolgozása: Az asztalra tesszük a kezünket ökölben tartva. A tanult vershez -bizonyos szabályosság alapján társítva-, nyitjuk és csukjuk a jobb és bal kezünket, időnként lábdobogásokat is közbeiktatva. Önálló komponálásra ösztönözzük a gyerekeket. Színes papírból kivágott síkidomokat (2. melléklet) adunk a gyerekeknek. Megfigyeljük hányféle színűek, milyen az alakjuk; megszámláljuk az oldalakat, csúcsokat. Arra kérjük a gyerekeket, hogy rakjanak ki a lapokból egy sort. Arra ösztönözzük őket, hogy valamilyen ritmust próbáljanak megjeleníteni munkájukban. Készítsünk könyvjelzőt ritmikus sor létrehozásával. 3. Értékelés Az elkészült alkotásokat kitesszük a táblára, a gyerekek elmondják véleményeiket egymás munkájáról. 13

14 Melléklet 1. melléklet Weöres Sándor Haragosi Fut, robog a kicsi kocsi, Rajta ül a Haragosi, Din don diridongó, Ha kiborul az a kocsi, Leröpül a Haragosi, Din don diridongó. 2. melléklet 14

15 2. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Táblás játékok Az óra célja: párban való tevékenykedés, együttműködés során a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; matematikai fogalmak tapasztalati úton való megismerése Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: hatszög vizsgálata, elhelyezése a táblán, tapasztalatszerzés, önálló alkotás létrehozása, játék Kiemelt készségek, képességek: az érzékszervek tudatos működtetése; az összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás) képességének fejlesztése, térlátás, hallott szöveg értelmezése; adatok gyűjtése, elemzése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, páros, önálló Módszerek: megfigyelés, tevékenykedtetés, beszélgetés Eszközök: játéktábla, hatszögek színes papírból II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A tanulóknak meg kell ismerkedniük a játéktáblával (1. melléklet), ezért annak bemutatásával kezdjük a foglalkozást. Megvizsgáljuk a hatszögeket is megszámláljuk az oldalait, csúcsait, felrakjuk a táblára és megfigyeljük, hogy ha elforgatjuk, újra le tudjuk fedni a hatszögrácsot. Ösztönözzünk önálló építésre a táblán. A gyerekek értékelik egymás munkáját. 15

16 2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertetjük a játékszabályt. 2 játékos játszhatja. Felváltva raknak elemeket a tábla szabad mezőire úgy, hogy a lapocskák oldalai érintkeznek. A cél utat építve átjutni a csúccsal szemközti oldalra. Az elkészült úton az ellenfél nem vághat át. Játsszunk egy közös játékot, ahol a tanító az egyik, a gyerekek a másik játékos. Ezután párokat szervezünk. Egy-egy játszma után új párokat választunk, ezzel is segítve a beilleszkedést, csoportszerveződést. Játék lebonyolítása. 3. Értékelés Beszéljük meg, kinek sikerült nyernie, hányszor. A jól teljesítőket megdicsérjük, a gyengébbeket biztatjuk. 16

17 Melléklet 1. melléklet 17

18 II. Október 3. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Gyűjtsd össze! Az óra célja: a számlálás, a téri tájékozódás fejlődésének segítése; az együttműködés, egymásra való figyelés a tevékenység során Időtartam: perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: játék párban Kiemelt készségek, képességek: megfigyelőképesség, összehasonlítás, összefüggések felfedezése, tájékozódás síkon Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: önálló, páros, kooperatív csoport, frontális Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: színes ceruza, négyzethálós lap, sakktábla, 10x10-es vagy 15x10-es tábla, 1-et érő korongok, bábuk, feladatlap II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Egyszerű ábra elkészítése a fel-le irányok segítségével egy négyzethálós lapra, amit kiszínezhetnek a gyerekek (1-2. melléklet). 2. Az új tartalom feldolgozása: Bemutatjuk a gyerekeknek a játéktáblát és ismertetjük a játékszabályt (3. melléklet). A játékot 2-4 játékos játszhatja. 3. Értékelés Vegyünk észre és dicsérjünk meg minden új felismerést, értékeljük a szabályok pontos betartását, a jó hangulatú együttműködést. 18

19 Melléklet 1. melléklet 2. melléklet 19

20 Rajt 1 3. melléklet Játékszabály: A játékosok a start mezőről indulva bábujukkal kettőt léphetnek tetszőleges irányba (kettőt le, fel, jobbra vagy balra illetve egyet fel és egyet jobbra, egyet jobbra és egyet le stb.). Az átlós lépés nem megengedett! Az alábbi tábla színezett mezőire 1-1 korongot helyezünk. A gyerekek bábujukkal kettőt léphetnek tetszőleges irányba (átlósan nem) lehetőleg úgy, hogy olyan mezőre érkezzenek, amelyen van korong. Ha ilyen mezőre lépnek, levehetik róla a korongot. A játékosok feladata, hogy minél több korongot gyűjtsenek össze. A játék addig tart, amíg az összes korong el nem fogy a tábláról. Rajt 3 20

21 III. November 4. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Memória Az óra célja: a játék során a látottak, hallottak egymás utániságának kódolása, a téri orientáció javítása, a lateralitás biztosabbá tétele; egymás jobb megismerése Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: visszaemlékezés hallott történetre, beszélgetés hangszerekről, játék Kiemelt készségek, képességek: formaészlelés, figyelem, vizuális és hallási emlékezet, szerialitás, azonosítás és megkülönböztetés képessége, szabálykövetés Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, egyéni, páros Módszerek: tevékenykedtetés, beszélgetés, megfigyelés, játék Eszközök: logikai készlet elemei, korongok, memória-játék kártyái II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Minden gyerek választ magának egy állatnevet. A kezdő játékos kimondja, amit választott. A második megismétli, amit hallott és hozzáteszi a sajátját. Így folytatódik tovább. (Az egy csoportban levő gyerekek létszáma maximum 7 legyen.) 2. Az új tartalom feldolgozása: Rendezzük párokba a gyerekeket, majd az egyiküket felszólítjuk, hogy síkidomokat (1. melléklet) rakjon sorba az asztalon. Társa jól figyelje meg a sorrendet, majd fordítson hátat. Ez alatt a másik játékosnak meg kell változtatnia a sorrendet. A szerepeket váltogassák! 21

22 Rövid történetet (2. melléklet) olvasunk fel a gyerekeknek. Korongok kirakásával válaszolnak a történetben elhangzott számadatokra. Felelevenítjük a hagyományos memória-játékot ismerő gyerekek segítségével a szabályt. (A kártyákat lefordítva letesszük az asztalra. Az első játékos egy kártyát megnéz, megmutatja a többieknek és visszateszi az asztalra. A következő játékos is, és így tovább. Ha a soron következő játékos fel tud venni az asztalról két összetartozó kártyát, ezt elveheti, ha téved, a kártya visszakerül lefordítva a helyére. Az a győztes, aki több kártyát tud gyűjteni.) Állatokat ábrázoló kártyák (3. melléklet) segítségével játszunk a megismert szabály szerint. Új kártyalapokat (4. melléklet) mutatunk a gyerekeknek, amelyeken nem azonos képeket látunk, hanem egy kép egyik felét. Néhány kártya összeillesztésével megmutatjuk az adott tárgyat. Megbeszéljük, hogy melyik hangszert ismerik, milyen hangot ad ki és imitálják a rajta való játékot. Játék a hagyományos memória-játék szabálya alapján. 3. Értékelés Folyamatosan figyeljük a szabály megértés és követés alakulását, a közösségbe való beilleszkedés fokát. Felmérjük a figyelem és az emlékezés kapacitását illetve a változásokat ezen a téren. 22

23 Melléklet 1. melléklet 23

24 2. melléklet Egy napon Micimackó kuckója előtt három kismadár énekelt a faágon. Micimackó a kuckóban üldögélt. A mézescsuprokat számolgatta sorjában, amikor kopogtak az ajtaján. - Hét! kiáltotta Micimackó. Azután mormogva hozzátette: - - Szabad! Hét vagy nyolc? Borzasztó! Most összezavartam. - Szervusz, Mackó! mondta Nyuszi. Semmi válasz - Szervusz, Mackó! kiáltotta Nyuszi - Szervusz, Nyuszi! Mennyi volt? - Micsoda? - A mézescsupor. Szeretném tudni. Mégis jobb, ha az ember tudja. Olyan megnyugtató. Milne nyomán (Az adatokat a számfogalom fejlettségi szintjéhez igazítsuk!) 24

25 3. melléklet 25

26 4. melléklet 26

27 27

28 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: 5. foglalkozás Felzárkóztatás Memóriajátékok számok azonosítása különböző alakjukban, összeg- és különbségalakok leolvasása, tapasztalatszerzés a mennyiségi tulajdonságokról, a megfigyelt tulajdonságok megnevezése, összehasonlítása; páros tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés 45 perc 1. osztály ismerkedés a játékhoz szükséges eszközökkel, játék szabályának megismerése, játék megismerési képességek, számolási készség fejlesztése, verbális képességek, kommunikáció, szabálytudat fejlesztése felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, egyéni, páros megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés memória-játék kártyái II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Megmutatjuk a gyerekeknek a játék kártyáit (1. melléklet). A játékkártyák vizsgálata során összefüggéseket keresnek, igaz-hamis állításokat fogalmaznak meg, sorba rendezik azokat. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertessük a játék szabályát és menetét, majd játsszunk egy próbajátékot! Játék lebonyolítása 1. változat: Az egyik lapon adott számú tárgy, a párján a neki megfelelő számjel. 2. változat: Az egyik lapon képpel megfogalmazott művelet, a párján a neki megfelelő művelettel leírt szám. 28

29 3. Értékelés Értékeljük a pontos számolást, számlálást, a képről való leolvasás helyességét a közös munkában való részvételt. Minden tanuló kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, illetve támogatást, ha segítségre szorul. 29

30 Melléklet 1.melléklet 30

31 31

32 32

33 33

34 34

35 35

36 36

37 IV. December 6. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Mérés Az óra célja: a játékban történő perceptuális folyamatok, mozgás, beszéd, képzelet, gondolkodás komplexére építve elősegíteni a megértést; tevékenység szintjén lehetőséget adni hosszúságok becslésére, összehasonlítására, megmérésére és kimérésére alkalmi egységekkel, konkrét mennyiségeket és azok mérését megtapasztaltatni nem szabvány mérőeszközökkel; a társakkal való együttes játék élményét nyújtani Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: szerepjáték eszközeinek elkészítése, királyi palásthoz szükséges anyag mennyiségének megállapítása, verseny Kiemelt készségek, képességek: hosszúságmérés alkalmi mértékegységekkel, finommanipuláció, tájékozódás a síkban, logikus gondolkodás, tüdőkapacitás, artikuláció, mennyiségfogalom Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: páros, egyéni, frontális Módszerek: beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: kartonpapír, zsírkréta, tűzőgép, olló, zsinór, csomagolópapír, kétféle mérőszalag (citromsárga rúd beosztású, világoskék rúd beosztású), játékmező számokkal, pingponglabda 37

38 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Elmondjuk a gyerekeknek, hogy a következő játékban hercegek és hercegnők lesznek. Ehhez koronára lesz szükségük. A gyerekek zsinór segítségével megmérik egymás fejkörfogatát, ezt a hosszúságot rámérik egy kartonlapra (párok segítenek egymásnak), amit koronává alakítanak. Tetszés szerint színezhetik, mintázhatják. 2. Az új tartalom feldolgozása: A koronához palástot is készítünk Bergengócia és Óperencia királyának. A két országban más-más mértékegységet használnak, az anyagot pedig vagy az egyik, vagy a másik országból kell hozatni. (a palástok szabásmintáját csomagolópapírra rajzoljuk, mely csonka kúp palástjára hasonlít) Kiosztjuk a különböző beosztású mérőszalagokat, és szabásmintákat. A tanulók megbeszélik, hogy hol szükséges mérni és mindkét mérőszalaggal megmérik. Ez után felvetjük, hogy a kis fehér kocka felhasználásával készített mérőszalaggal mérve ugyanazt, milyen eredményre jutunk. Megrendezzük az aranylabda fújó versenyt. Olyan finoman kell fújni a labdát, hogy minél magasabb pontszámú mezőbe jusson. 3. Értékelés Figyeljük a következtetés, a viselkedésszervezés, a megfigyelés, a mozgáskoordináció, az érzelmi-akarati élet jellemzőit, valamint a társas kapcsolatok alakulását. 38

39 V. Január 7. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Hányféleképpen? Az óra célja: kombinatorikai feladatok megoldása szerepjátékkal, mozgásos játékkal, színezéssel, stb., néhány megoldás megtalálása; csoportban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés, mások szavakkal, tevékenységgel kifejezett gondolatainak értelmezése, erre válasz verbálisan, illetve tevékenységgel; tapasztalatszerzés három elem ismétlés nélküli permutációjára, illetve négy elem másodosztályú ismétlés nélküli kombinációjára Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: hallás utáni memorizálás, szerepjáték, kombinatorikus feladat megoldása Kiemelt készségek, képességek: nyelvi fejlesztés, memorizálás, ritmus és mozgás összehangolása, térbeli tájékozódás, modellezés, problémameglátás, -megoldás, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, kooperatív kiscsoport munka, önálló Módszerek: bemutatás, beszélgetés, tevékenykedtetés, feladatmegoldás Eszközök: színes képek, feladatlapok, színes ceruza II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Bemutatjuk Weöres Sándor Kocsi és vonat (1. melléklet)című versét. A verset hallás után tanulják meg a gyerekek. 39

40 Ez után vonatot alkotnak (3 fős) és ritmusra lépkedve közösen mondják a verset. A vonat megalkotása közben a térbeli tájékozódással kapcsolatos beszélgetést kezdeményezünk. Változtassuk meg a sorrendet, keressünk minél többféle sorrendet. 2. Az új tartalom feldolgozása: Játsszunk szerepjátékot: Anna, Balázs és Cili testvérek. Édesanyjuk 3 táskát vett. Ti hogyan választanátok a táskák közül? A választásokat táblázatba (2. melléklet) jegyezzük. Ösztönözzük minél többféle megoldás megtalálását (lehetőség szerint az összes megoldást is). Számoljuk meg közösen, hány megoldásunk van. A táskákhoz kapcsolódóan könyvet, tolltartót és füzetet veszünk elő. Ezeket az eszközöket kell kivenni annyiféle sorrendben, ahányféleképpen tudjuk. A lehetséges eseteket képek (3. melléklet) segítségével táblára rakjuk. A tolltartóból 4 különböző színű ceruzát veszek elő (piros, kék, zöld, sárga). Kettőt választok közülük, hogy kiszínezzem a rajzomat. Színezéssel (4. melléklet) fejezd ki, hogy hányféleképpen választhatok a színek közül. 3. Értékelés Mindenkit a saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva értékelünk. Jó lehetőség a visszahúzódó gyerekek bevonására. Jutalomként színezőt (5. melléklet) kapnak a gyerekek, amit a napköziben kiszínezhetnek és másnap bemutathatják társaiknak is. 40

41 Melléklet 1. melléklet Weöres Sándor Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi: Patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: Zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át? 2. melléklet 3. melléklet 41

42 4. melléklet Rajt 4 42

43 43

44 44

45 45

46 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: VI. Február 8. foglalkozás Felzárkóztatás Lerakó számolási rutin fejlesztése játék, tevékenykedtetés révén; párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; szabály megértése, követése, betartása; egymás iránti türelem tanítása; adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatba, grafikonba (diagramba), értelmezés 45 perc 1. osztály ismerkedés a játékhoz szükséges elemekkel, számkártyák válogatása, eredmény lejegyzése grafikonba, játék megfigyelés, összehasonlítás, összefüggések felfedezése, térlátás, számolási rutin fejlesztése, adatok grafikonba foglalása, értelmezése, az elemi kommunikációs képesség fejlesztése, párkapcsolatokban való működtetése felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, páros vagy 3 fős csoport beszélgetés, megfigyelés, tevékenykedtetés számkártyák, grafikon II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ismerkedés a számkártyákkal (melléklet), tapasztalatszerzés a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmára. Az elhangzott állításoknak megfelelően figyeljük a kártyákat, és akinek találata van, az a táblára rajzolt grafikonra tehet egy korongot a neve fölötti oszlopba. 46

47 2. Az új tartalom feldolgozása: A játékot kétféleképpen is játszhatjuk. Használhatjuk a számkártyákat dominóként és kártyaként is. A szabályt attól függően választjuk, hogy hol tartunk a szám és művelet fogalom alakításában. Ismertetjük a játékszabályt, majd játszunk egy próbajátékot, ahol a tanító az egyik játékos, a gyerekek a másik. 1. változat: Dominó - A lefordított lapok közül egyet középre teszünk. Mindenki húz egy lapot és a szabálynak megfelelően teszik a megfelelő helyre. a. szín szerint illeszkedjenek b. szám szerint illeszkedjenek c. a számok összege (különbsége) egy meghatározott szám legyen - Játék lebonyolítása - Játszmák eredményeit diagramon ábrázoljuk a táblán közösen. Az adatokat értelmezzük, összehasonlítjuk. 2. változat: Kártya - A lapokat szétosztjuk a játékosok között. A kezdő játékos középre tesz egy lapot. A többiek sorba raknak a megadott szabály szerint. Aki nem tud rakni, felveszi az eddig lerakott lapokat, és kitesz egyet. Az győz, akinek leghamarabb elfogynak a kártyái. a. Legyen olyan szám, mint az előzőn b. Legyen rajta az előző kártyán lévő valamelyik számnál valamennyivel nagyobb (kisebb) szám c. A kártyán lévő valamelyik két szám összege (különbsége) legyen akkora, mint az előző kártya valamelyik száma stb. 3. Értékelés Folyamatosan figyeljük a közösségbe való beilleszkedés fokát az egyes gyerekeknél. A játékos feladatmegoldás teremtette helyzet lehetőséget ad arra, hogy a visszahúzódó gyermekeket is bevonjuk a munkába, a pozitív értékeléssel. Melléklet 47

48 48

49 9. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Labirintusok, tetriszek és pakolós játékok Az óra célja: geometriai ismeretek alapozása (térlátás); saját megfigyelések, megtapasztalások kifejezésének gyakorlása tárgyi tevékenységgel; az eltérő tapasztalatok felhasználása az egymástól való tanulásra Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: különböző labirintusok bejárása, utak építése megadott elemekből Kiemelt készségek, képességek: megfigyelés, összehasonlítás, összefüggések felfedezése, térlátás fejlesztése, rész-egész észlelése, számlálás, szem-kéz koordináció fejlesztése, tájékozódás a síkon Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: önálló, páros Módszerek: feladatmegoldás, tevékenykedtetés, játék Eszközök: számítógép, internet, mellékletek, kisautók, kisvakond képe II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ezen a foglalkozáson interneten megtalálható játékot is játszunk, ahol egyfajta utat kell bejárni. Bevezetésként nyomtassuk ki az autópályát (1. melléklet), amin a feladat utat találni a kisautó számára úgy, hogy az áthaladjon a két pálmafa között, és a kék mezőről a mellette levő fehérre léphet, a fehérről pedig kékre. Versenyezzünk, ki tud a legtöbb négyzeten áthaladó utat rajzolni. 2. Az új tartalom feldolgozása: Játékok lebonyolítása 1. játék: Maci a labirintusban 49

50 3. Értékelés A feladat, átvezetni a macit a nyilak segítségével a labirintuson. Ez a játék alkalmas a billentyűzet használatának tanulására is játék: Építsünk utat a kis vakondnak Kiosztunk a pároknak egy-egy kártyakészletet (2. melléklet). A feladat a kis vakondot eljuttatni a bal felső sarokból a jobb alsó sarokba. 3. játék: Kutya-macska lerakós Nyomtassuk ki a játéktáblát (3. melléklet) (interaktív táblán is játszható: a játéktáblát átmásoljuk a táblaszoftver segítségével egy üres diára, mellé másolunk egy kutya és macska képet, majd végtelen klónozást állítunk be), az állatképeket korongokkal helyettesíthetjük. A játékot ketten játszhatják. Felváltva tesznek a táblára, az nyer, aki utoljára tud lerakni állatképet vagy korongot. Oldalszomszédos mezőre nem kerülhet azonos kép, csak átlósan. 4. játék: Zárt út építése Nyomtassuk ki a pályaelemeket tartalmazó kártyákat (4. melléklet). Építsenek a gyerekek párban olyan utat, amin a kisautó körbe-körbe tud menni. Megerősítő értékelés, mindenkinek a saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten. Napköziben vagy otthoni kikapcsolódásként adhatunk labirintust ábrázoló feladatlapot (5. melléklet). 50

51 Melléklet 1. melléklet 51

52 2. melléklet 52

53 53

54 3. melléklet 54

55 4. melléklet 55

56 5. melléklet 56

57 57

58 58

59 59

60 VII. Március 10. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Melyik nagyobb? Az óra célja: szám- és műveletfogalom bővítése, elmélyítése; kiscsoportos tevékenykedés; együttműködés, egymásra való figyelés Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: játékkártyák vizsgálata, összehasonlítása, igaz-hamis állítások megfogalmazása, fejszámolás, játék Kiemelt készségek, képességek: számolási készség, megismerési képességek fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, önálló, páros kooperatív Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: Melyik nagyobb? játék kártyái II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Megismerkedünk a játékkártyákkal(1. melléklet). A kártyán lévő számpárok közül az alsó nem nagyobb, mint a felső. A kártyákat megfigyelve igaz-hamis állításokat fogalmazhatnak meg a tanulók, sorba rendezhetik azokat. 2. Az új tartalom feldolgozása: Megismertetjük a tanulókkal a játék szabályát és játszunk egy próbajátékot. Játék lebonyolítása A játékot párban játsszuk. Megállapodunk, hogy a két művelet közül melyiket végezzük el. Kiosztjuk a lapokat egyenlően. Mindkét játékos kitesz egy-egy lapot (a lapot vakon kell kiválasztani ). Elvégzik fejben a műveletet, a lapokat az a játékos viszi el, akinek a kártyája nagyobb értékű. Döntetlen esetén csatára kerül 60

61 sor, azaz kitesznek még egy-egy lapot, s azé lesz az összes kitett lap, akinek ez a lapja nagyobb értékű. 3. Értékelés Értékeljük a közös munkában való részvételt, a szabályok betartását. Megerősítő értékelés, mindenkinek a saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten. 61

62 Melléklet 1. melléklet 62

63 63

64 64

65 65

66 VIII. Április 11. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Titkosírás Az óra célja: a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; szám és műveletfogalom bővítése, elmélyítése, számolási készség fejlődésének segítése; szabály megértése, követése, betartása; problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: titkosírással készült rejtvények megfejtése, rajz készítése Kiemelt készségek, képességek: megismerési képességek, számolási készség, szabályfelismerő-képesség, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, önálló, kooperatív csoport Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: színes ceruza, rajzlap, egy-egy rejtvénylap mindenkinek II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ezen a foglalkozáson a gyerekek egy képet fognak készíteni. A képre vonatkozó utasításokat a matematika segítségével fejthetik meg. Bemutatjuk a gyerekeknek, mi is az a titkosírás minden gyerek nevét átírjuk titkosírással egy kódtábla segítségével (1. melléklet), amit közösen megfejtünk. 2. Az új tartalom feldolgozása: Táblára felírjuk az utasítás első részét (2. melléklet). Ezt önállóan a csoport megfejti. Ezután kiosztjuk a gyerekeknek a további rejtvényeket (3. melléklet), amit önállóan megfejtenek. A megoldásokat szóforgóval ismertetik, majd 66

67 beszélgetést kezdeményezünk arról, hogy mi kerül a képre. A gyerekek elmondhatják ezzel kapcsolatosan felmerült élményeiket, gondolataikat. Rajzok elkészítése. 3. Értékelés A rejtvények megfejtésével a gyerekek egyben az érte járó jutalmat is megkapják, egyébként pedig minden tanuló megerősítést kap, ha önmagához képest jól teljesített vagy támogatást, ha segítségre szorul. Az elkészült rajzokból kiállítást szervezünk. 67

68 Melléklet 1. melléklet 2. melléklet N 13-7= G 13-10= T 5+6= J 6+4= R 2+6= 4+3= Y 12-8= A 7+5= E 11-9= A 1+8= E 14-9= L 10-9= 68

69 3. melléklet Z 13-5= A 6+6= Á 14-8= 4+6= 11-9= V 11-8= F 4+7= = I 13-9= Ó 14-5= G 13-6= R 12-7= N 9-8= P 12-9= A 13-11= 6+5-7= K 9-8= É 13-8= É 12-10= G 15-9= K 14-11= 69

70 Írd be az alábbi számok hiányzó egyes szomszédait! Á 17<18< 5 <11<12 I <17<18 U <15<16 9<10< L 13<14< N 18<19< P <19<20 T 11<12< Rendezd a beírt számokat növekvő sorba! < < < < < < < < Írd a táblázatba a számokhoz tartozó betűket! Ű 12-5= 11-6= D 4+7-7= Ö 3+7-2= F 2+9+5= L 10-7= Z 5+4-8= 70

71 D 11-5= 5+5= = Ó 16-7= Z 12-4= G 6+5= Y 3+9= E 6+7= A 12-8= 10-8= L 12-9= B 8+3-6= Á 14-7= K 9+7= R 20-6= E 10+5= 71

72 IX. Május 12. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Szerencsekerék Az óra célja: a tudatos észlelés, a megfigyelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése; szabály megértése, követése, betartása; a szám- és műveletfogalom bővítése, elmélyítése, számok azonosítása különböző alakjukban, összeadás 20-as számkörben Időtartam: 45 perc Az osztály: 1. osztály Tevékenység: összegalakok létrehozása tevékenységgel, képről összegalakok leolvasása, párosításuk a szám jelével, játék Kiemelt készségek, képességek: megismerési képességek, verbális képességek, kommunikáció, szabálytudat fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, önálló, kooperatív csoport Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: korongok, színes pálcikák, melléklet képei, számkártyák, dobókockák II. A foglalkozás leírása 2. Ráhangolódás: Korongok és színes pálcikák segítségével megadott számok kirakása, leolvasása. Képről (1. melléklet) összegalakok leolvasása, párosítása a szám jelével. 3. Az új tartalom feldolgozása: Elmondjuk a gyerekeknek a játék szabályát. 1-8-ig számozott kártyákat arccal felfelé letesszük az asztal közepére. Felváltva dobunk 2 dobókockával egyszerre. A dobott pöttyöket össze kell adni. Ha ez 9-nél kevesebb, akkor a dobó felvehet egy vagy több kártyát, aminek értéke megegyezik az előbbi összeggel. 72

73 Ha a dobás értéke 9: vissza kell adnia a nála lévő számkártyákból a legkisebb értékűt. Ha a dobás értéke 10: vissza kell adnia a nála lévő számkártyák közül a legnagyobb értékűt. Ha a dobás értéke 11: vissza kell adnia egy lapot ( tetszés szerint). Ha a dobás értéke 12: még egyszer dobhat. A játéknak akkor van vége, ha középről minden lap elfogyott. Az győz, akinek a kezében levő lapok összege a legnagyobb. Ha ez már jól megy bővíthetjük a lehetőségeket azzal, hogy a felvett két lap különbsége adja a dobott számot. 4. Értékelés Értékeljük a pontos számolást, a lehetőségek keresésének módját, a választás okát,az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását, a szabályok betartását. Minden tanuló kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, illetve támogatást, ha segítségre szorul. 73

74 Melléklet 1. melléklet 74

75 75

76 II évfolyam A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: I. Szeptember 1. foglalkozás Felzárkóztatás Táblás játékok párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; a szabály megértése, követése, betartása; adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatba, értelmezés 45 perc 2. osztály hatszög vizsgálata, elhelyezése a táblán; önálló alkotás létrehozása, értékelése; adatok lejegyzése táblázatba a megfigyelt tulajdonság, viszony kifejezése verbálisan, illetve tevékenységgel; rendszerezés, következtetések; induktív és deduktív lépések gyakorlása felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, páros, egyéni megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés játéktábla, hatszögek, táblázat II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Felidézzük az 1. osztályban már megismert játékot, átismételjük a hatszögről megtapasztalt tulajdonságokat. Hozzanak létre önálló alkotásokat a táblán (1. melléklet), majd értékelik egymás munkáját. Megállapítják, hogy melyik elemből mennyit használtak és ezt egy közös táblázatban jelölik. 76

77 2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertetjük az Át a másik oldalra! játék szabályát és játszunk egy próbajátékot, ahol a tanító az egyik, a gyerekek a másik játékos. A tanító minden lépését hangosan indokolja. Játék lebonyolítása párban. Párcsere után újabb játék játszható. (idő függvényében) A játszmák eredményeit táblázatba jegyezzük le (2. melléklet). Az elkészült táblázatot elemezzük. 3. Értékelés A táblázat elemzése egyben értékelés is, a jó teljesítményt megdicsérjük, a gyengébbeket biztatjuk. 77

78 Melléklet Eszközök: 36 szabályos hatszögből álló tábla, színes hatszög lapocska. A játék menete: Két játékos játszhatja. Felváltva raknak elemeket a tábla szabad mezőire úgy, hogy a lapocskák oldalai érintkezzenek. A cél a csúcsból indulva utat építve átjutni a csúccsal nem érintkező oldalra. Az elkészült úton az ellenfél nem vághat át. Az a nyertes, aki először ér át. 2. melléklet Táblázat: Monogram Szín AA BB CC DD 78

79 79

80 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: II. Október 2. foglalkozás Felzárkóztatás Csere-bere a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra figyelés, a pár tevékenységének értelmezése, erre reagálás tevékenységgel; szabály megértése, követése; relációkkal kapcsolatos ismeretek alapozása, transzformációk előállítása tevékenységgel 45 perc 2. osztály alakzatok építése, transzformációk létrehozása, szabályának felismerése, jelölések értelmezése kreativitás fejlesztése, térbeli viszonyok felismerése, rész-egész észlelése, induktív-deduktív következtetések, rendszerezés, elemi kommunikációs képesség fejlesztése párkapcsolatokban felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, páros, önálló beszélgetés, tevékenykedtetés logikai lapok, feladatlap II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Biztassuk a gyerekeket, hogy építsenek alakzatokat a logikai lapokból. Az elkészült képeket táblai ragacs segítségével ragasszák fel rajztáblára, majd mutassák be azokat. ( ) 80

81 2. Az új tartalom feldolgozása: Változtasson meg a képen egy meghatározott színt egy másik meghatározott színre, amit jelekkel is bemutatunk. ( ) A második lépésben változtasson meg egy színt és egy formát, amit ábrával adunk meg. ( ) Építsék meg a gyerekek a táblán látható képet (1. melléklet), de egy tulajdonságban különbözzön és ragassza fel a rajztáblájára. Ez után keressen egy párt, akivel kicseréli a rajztáblát. A feladat az, hogy kitalálják, mi volt a megváltozatott tulajdonság. Egyeztessék a párok a szabályt és beszéljék meg a tapasztalataikat. 3. Értékelés Értékeljük az észlelés pontosságát, a szabályok követését, felismerését. Az értékelés megerősítő legyen, mindenkinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mért. 1. melléklet Melléklet 81

82 III. November 3. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Memória 1. Az óra célja: a figyelem és az emlékezet fejlesztése, az ingerek emocionális kihasználásával; a figyelem és az emlékezet terjedelmének, tartósságának, a figyelem szelektivitásának, koncentrációjának, valamint a figyelmi váltásnak, az aktív felidézésnek a fejlesztése játékos cselekvésen keresztül, a verbális és a vizuális memória terén egyaránt; a látottak, hallottak egymás utániságának kódolása, a téri orientáció javítása a játék során Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: változások felismerése, visszaemlékezés történet részleteire, játék Kiemelt készségek, képességek: formaészlelés, analizáló képesség, szerialitás, aktív felidézés, megfigyelő képesség, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, szabályokhoz való alkalmazkodás Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: Módszerek: Eszközök: frontális, páros, csoportmunka, egyéni tevékenykedtetés, megfigyelés, magyarázat logikai készlet, számkártyák (6-8 db), memória játékok kártyái II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Mindenki választ magának egy nevet, lehet konkrét mesehős, vagy utalhat valamely tulajdonságra, pl. Furfangos Katinka. Ha a gyerekeknek kedvük van, elmondhatják, miért ezt a nevet választották. 82

83 A körben ülő vagy álló gyerekek sorban megmondják az új nevüket. Aki a játékot kezdi, megint megmondja a saját nevét, majd a mellette elhelyezkedőét, és így tovább, körben mindenkiét. Ha valaki nem tudja, természetesen lehet neki segíteni. Ugyanígy minden egyes játékos végigmondja a többiek nevét. 2. Az új tartalom feldolgozása: Párokba rendezzük, és asztalhoz ültetjük a gyerekeket. A párok egyikét felszólítjuk, hogy síkidomokat rakjon sorba az asztalon (logikai-készlet elemei) Társa alaposan figyelje meg a sorrendet, majd fordítson hátat. Ez alatt a másik játékosnak meg kell változtatnia a sorrendet (először csak egy változást hozzanak létre). A visszaforduló társnak meg kell mondania, hogy mi változott meg, vagy vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ezután a játékosok cserélnek. Egy újabb játékban logikai lapok helyett számkártyákat használunk. Ez után felolvasunk egy történetet (1. melléklet). A felolvasás után a gyerekeknek vissza kell emlékezniük a történet részleteire (pl. Hány hangyáról és mézescsuporról volt szó? Hányszor köszönt Nyuszi Micimackónak? stb.), a választ számkártya kirakással adják meg. Tájékozódunk, hogy hányan ismerik a hagyományos Memória játék szabályát, és elmagyarázzuk azoknak, akik nem ismerik, majd művelet és eredmény memóriát játszunk (2. melléklet). 3. Értékelés Értékeljük a szabály megértés és szabálykövetés alakulását, a közösségbe való beilleszkedés fokát az egyes gyerekeknél a játékok közben. Felmérjük a figyelem és az emlékezés kapacitását, ill. a változásokat ezen a téren. 1. melléklet MELLÉKLET Egy napon Micimackó kuckója előtt tizennyolc hangya masírozott az úton. Micimackó a kuckóban üldögélt. A mézescsuprokat számolgatta sorjában, amikor kopogtak az ajtaján. Huszonkettő! kiáltotta Micimackó. Azután mormogva hozzátette: - Szabad! Huszonkettő vagy huszonhárom? Borzasztó! Most összezavartam. Szervusz, Mackó! mondta Nyuszi. Semmi válasz Szeervusz, Mackó! kiáltotta Nyuszi Szervusz, Nyuszi! Mennyi volt? Micsoda? A mézescsupor. Szeretném tudni. Mégis jobb, ha az ember tudja. Olyan megnyugtató. 83

84 (Az üres kártyákat a szám és műveletfogalom fejlettségi szintjének alakulása függvényében töltjük ki.) 84

85 4. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Memória 2. Az óra célja: a figyelem és az emlékezet fejlesztése, az ingerek emocionális kihasználásával; a figyelem és az emlékezet terjedelmének, tartósságának, a figyelem szelektivitásának, koncentrációjának, valamint a figyelmi váltásnak, az aktív felidézésnek a fejlesztése játékos cselekvésen keresztül, a verbális és a vizuális memória terén egyaránt; a látottak, hallottak egymás utániságának kódolása, a téri orientáció javítása a játék során Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: játék, szöveg olvasása, visszamondása, sorba rendezés, Kiemelt készségek, képességek: formaészlelés, analizáló képesség, szerialitás, aktív felidézés, megfigyelő képesség, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, szabályokhoz való alkalmazkodás Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: Módszerek: Eszközök: frontális, páros, csoportmunka tevékenykedtetés, megfigyelés különböző tárgyak, szöveg, táblázat, képek, memória játék kártyái II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Különböző tárgyakat helyezünk el sorban, mindenki által jól láthatóan, egy asztalon. Eltakarjuk a tárgyakat és változást hozunk létre a tárgyak sorrendjében. Az hozza létre a következő változást, aki először helyesen megfogalmazza, hogy a játékvezető mit változtatott meg. 85

86 2. Az új tartalom feldolgozása: Rövid szöveget jelölünk ki a gyerekeknek egy mesekönyvből. (1 melléklet) A tanulók elolvassák a kis történetet, majd elmondják társuknak. (A tartalom visszaadása a fontos) A társak lejegyzik az adatokat az előre elkészített és kiosztott táblázatba. Odaadjuk egy mese (2. melléklet) képeit, amit a gyerekeknek kell időrendi sorba rendezniük, majd a mesét el is kell mondaniuk emlékezetből. Bemutatunk egy kártyapárt; az egyiken egy sokszög, a másikon a sokszög oldalainak száma látható. Megkérdezzük a tanulókat, hogy meg tudják-e mondani a következő játék szabályát. A tanulók szükség szerint segítséggel megfogalmazzák a játék- szabályt, és párban játszanak. (3. melléklet) Bemutatjuk a következő játékhoz szükséges kártyákat (4. melléklet); az azonos időt mutató órákat kell párosítani. Az órák különböző fajtájúak, formájúak és színűek. A gyerekek a szokásos módon játszanak. 3. Értékelés Értékeljük a szabály megértés és szabálykövetés alakulását, a közösségbe való beilleszkedés fokát az egyes gyerekeknél a játékok közben. Felmérjük a figyelem és az emlékezés kapacitását, ill. a változásokat ezen a téren. 86

87 Melléklet 1. melléklet Volt egyszer két király. Szomszédok voltak, a házukat egy léckerítés választotta el egymástól. Igen barátságosak voltak mindig, sohasem veszekedtek, pedig már elég régóta laktak egymás mellett. Annak idején lányuk is egyszerre született, s éppen ebben az időben került eladósorba mind a kettő. Erről beszélgettek sárgarépa-kapálás közben. - Felséged mikor adja férjhez a lányát? - kérdezte Egyik. - Hát én hamarosan - mondta Másik -, már van is három kérője a lányomnak. - Az enyémnek is három van - mondta Egyik, és megbeszélték, melyik kérő kicsoda-micsoda. Persze mind a hat legény királyfi volt. - És felséged tudja-e már, melyik közülük a legkülönb? - Én biz még nem. És felséged? - Én sem. - S hogyan választja ki a legkülönbet? - Még nem tudom, de azt hiszem, próbára kellene tenni őket. Elhatározták hát, hogy délután ünneplőt öltenek, és meglátogatják a közel lakó, Izombizom királyt, aki már férjhez adta a lányát, s megkérdik tőle, milyen próbatételt alkalmazott. Izombizom király azt mondta: - Össze kell ereszteni mindegyiket a hétfejű sárkánnyal, s amelyik legyőzi, azé legyen a lányotok. - És ha mind a három legyőzi? - kérdezték a királyok. - Akkor a tizenkét fejűvel, ha azt is, akkor a huszonnégy fejűvel és így tovább! - mondta Izombizom. A két király hümmögött, de azért megköszönte a tanácsot, és egy házzal odébbállott. Kérdés 1. Hány királyról olvastál? 3 2. Hány lánya volt a két királynak összesen? 2 3. Hány kérője volt egy-egy lánynak 3 4. Hogyan döntik el, hogy melyik kérőt választják? Próbák 5. Hány fejű sárkányokat kellene legyőzniük a kérőknek? 7,12, 24 Válasz 87

88 2. melléklet 88

89 89

90 3. melléklet 90

91 4. melléklet 91

92 IV. December 5. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Alakzatok, színek, ritmus Az óra célja: a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók erősítése; az események és tárgyak minél többféle megnyilvánulásának megtapasztalása; összefüggések felismerése; síkidomok tulajdonságainak tapasztalati úton való megismerése; a közös tevékenység, játék örömének felfedezése; a térben, illetve a síkban való tájékozódás fejlesztése összekapcsolva a mozgáskoordináció és manipuláció javításával Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: beszélgetés, verselés, ritmikus ujjmozgások, képkészítés hajtogatással és rajzolással Kiemelt készségek, képességek: észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, kreativitás, együttműködés, kommunikáció, szabálykövetés, téri orientáció, mozgáskoordináció, manipuláció, síkidomokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, páros és csoportmunka, egyéni Módszerek: beszélgetés, megbeszélés, megfigyelés, tevékenykedtetés, gyakorlás Eszközök: gyermekenként 1-1 példány Weöres S. Pletykázó asszonyok című verséből, valamint egy ceruza, rajzlap, papír sablon, színes ceruzák II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Bemutatjuk Weöres S. Pletykázó asszonyok című versét (1. melléklet), érzékeltetve a ritmusát. A gyerekek elmondják a spontán véleményüket a versről. 92

93 Megkapják a vers szövegét, majd többször egymás után közösen elolvassák, először velem, ceruzakoppintással érzékeltetjük a ritmust, majd másodszori olvasásra már ők is koppantnak minden szótagra olvasás közben. Két részre osztjuk a csoportot, az egyik fele azt skandálja -letye-petye-lepetye-,míg a csoport másik fele az eredeti verset mondja. Igyekezzenek azonos ritmusban mondani. A siker érdekében a lépések többször ismételhetőek, a csoportok cserélhetnek. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ritmikus ujjmozgások Az asztalra helyezem a két kezemet tenyérrel lefelé és bemutatok egy kis ujjgyakorlatot: felemelem a jobb hüvelykujjam, majd visszateszem, ezzel egy időben azt mondom hüvelyk, felemelem a középső ujjam, azt mondom középső. Ugyanígy cselekszem a gyűrűs és a kisujjammal is. Bal kezemmel megismétlem ugyanezt. Felszólítjuk a gyerekeket hasonló ujjgyakorlat készítésére. Gyakorolják, tanulják meg, amikor jól megy páronként mutassák be egymásnak. A feladat nehezíthető azzal, hogy megengedjük az ujjak többszöri ismétlését. Képkészítés hajtogatással és rajzolással. Minden gyermeknek adunk egy négyzetlapot,(10 és 20cm között legyen) és lépésenként bemutatjuk hogyan hajtsák meg. (2. melléklet) Ezután a teljes papírt széthajtogatva megbeszéljük a háromszögek és négyzetek számát. Elmondjuk a gyerekeknek, hogy megtervezhetik, milyen színűre, mintájúra szeretnék kiszínezni a háromszögeket. Akár a szín, akár a minta ismétlődhet. 3. Értékelés A kész munkákat kirakjuk és megbeszéljük kié miért szép. Értékelem az együttműködést, a ritmustartást a versmondásban, az ötletességet az ujjtornában, a ritmus megjelenését a színezésben, rajzolásban. Mindig a gyermek önmagához mért teljesítményét veszem alapul az értékelésben és pozitívan értékelek. 93

94 1. melléklet Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni, Kati néni -letye-petye-lepetye! üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka, -letye-petye-lepetye! Bárki inge, rokolyája -letye-petye-lepetye! lyukat rágnak közepébe, kitűzik a ház elébe -letye-petye-lepetye! Melléklet 2. melléklet 94

95 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: V. Január 6. foglalkozás Felzárkóztatás Hány darab? tapasztalati úton ismerkedés az adat fogalmával; a megfigyelések, megtapasztalások lejegyzése; az együttműködés, egymásra való figyelés, tolerancia fejlesztése; a figyelt mennyiségek megszámlálása; számlálás; a számlált mennyiségek összehasonlítása; adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatban, ábrázolása oszlop diagramon; adatok leolvasása, összehasonlítása táblázatról, diagramról 45 perc 2. osztály beszélgetés, táblázat készítése, becslés, kísérletezés dobókockával, eredmények összehasonlítása, oszlopdiagram készítése nyelvi fejlesztés, mintakövetés, következtetés, adatok lejegyzése, rendszerezése, mennyiségek összehasonlítása, adatgyűjtés felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, egyéni, páros beszélgetés, tevékenykedtetés dobókocka, táblázat, négyzetrácsos lap, ceruza, színes ceruza, radír II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Dobókockával fogunk dobni. Azt akarom vizsgálni, hogy 15 dobásból hány 1-est, 2-est, stb. dobunk. Mondjátok el, hogy mi lehetne az adatok lejegyzésének legcélszerűbb módja! 95

96 2. Az új tartalom feldolgozása: Megbeszéljük, hogy hogyan fogjuk jelölni a táblázatban (1. melléklet) a különböző dobásokat. Megmutatom, hogy ha dobunk egy egyest, akkor húzunk az egyes sorába egy vonalat. Minden ötödik egyest ferde vonallal jelölök. Kiosztom a táblázatot. Először becsüljék meg, hogy 20 dobásból hány 1-est, hány 2-est, stb. fognak dobni! (a becsült dobások összege is 20). A becslést lejegyzik a táblázatba. A dobásokat elvégzik a gyerekek, és lejegyzik. Összehasonlítjuk a becsléseket, és a dobott értékeket, majd a táblázat alapján oszlopdiagramot készítenek. Négyzetrácsos lapot osztok minden gyereknek. Kiszíneznek annyi négyzetet egymás fölött, amennyit dobtak az egyes számokból! Mutatom és magyarázom, hogy hogyan színezzenek. Ez után párt keresnek maguk mellé és az utolsó oszlopba minden pár beírja, hogy ők ketten együtt hányszor dobtak 1-est, 2-est, 3-ast, stb. A táblázat alapján oszlopdiagramot készítenek és megvizsgálják, hogyan változott meg a diagram! (A dobások száma megnőtt, az oszlopok magassága, közeledik egymáshoz.) Elmondják, mit olvastak még le a diagramról! 3. Értékelés Értékeljük az adatok lejegyzését, az együttműködést, a táblázat leolvasását, a diagram elkészítését, az egymásnak nyújtott segítséget, a diagram leolvasását. Az értékelésnél figyelembe vesszük a gyermek önmagához mért teljesítményét, a pozitív dolgokat emeljük ki a foglakozáson nyújtott teljesítményéből. 96

97 1.melléklet Dobókocka számai MELLÉKLET Becslés Mérés Számmal Pár dobásainak összesítése 97

98 VI. Február 7. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Mérés 1. Az óra célja: tevékenység, saját aktivitás, sok mozgás segítségével konkrét mennyiségek közvetlen megtapasztalása különböző helyzetekben; mennyiségek becslésének reálisabbá tétele tapasztalatszerzéssel; hosszúságok összehasonlításának, megmérésének, a különbségek megállapításának gyakorlása; alkalmi és szabvány mértékegységek és mérőeszközök használata; tapasztalatok és élmények társakkal való közös játékban történő értelmezése Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: játék, mesehallgatás, lábnyom mérése, kötélhúzás, adatok táblázatba írása Kiemelt készségek, képességek: hosszúság becslése, alkalmi és szabvány mértékegység alkalmazása (cm), szabálykövetés, szövegértés, konkrét mennyiségek megtapasztalása, hosszúságok összegzése, alkalmi mérőeszköz hosszának meghatározása deciméterben, centiméterben Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: csoport, egyéni, frontális Módszerek: tevékenykedtetés, beszélgetés Eszközök: egyenesek a talajon, papír, ceruza, kötél deciméterenkénti jelöléssel, közepén eltérő jelölés, táblázat, ceruza, útvonaltervek, doboz, zsinór, olló, méterrúd, monogramos címke 98

99 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Szín cica A játék szabályainak megismertetése a gyerekekkel. Egymástól kb. 3 méter távolságra két párhuzamos egyenest húzok a talajra. A játékosok az egyik vonal mentén helyezkednek el. Kiszámolóval kiszámoljuk, ki lesz a fogó. A fogó szemben áll a többiekkel és mond egy színt. A melyik játékoson van olyan szín, az bántatlanul átsétálhat a másik vonalhoz. Akin viszont nincs, annak szöknie kell. Ha a fogó megfogja, megszabja, hogy hány óriáslépést, tyúklépést, törpelépést, nyuszi ugrást kell megtennie. Leültetem a gyerekeket és megbecsültetem, hogy a két egyenes közötti út hány óriás-, tyúk-, törpe lépés, nyuszi ugrás. Mindenki egy fajtát becsül meg és saját becslését ellenőrzi. Összehasonlítjuk a becsült és mért értékeket. 2. Az új tartalom feldolgozása: Útvonal terv követése, hosszúságmérés Szigetelő szalaggal négyzetrácsot ragasztottam a padlóra. A négyzetek oldalai egy gyermeklépésnyiek legyenek. Mindenki húz a dobozból egy útvonal tervet, amin az is rajta van, hogy ki hányadik lesz. Elmagyarázom, hogy a vonalak mellett kell végighaladni úgy, hogy minden lépés hossza egy négyzetoldalnyi legyen. Pl. lépj előre négyet, balra hármat, hátra egyet, stb. Mindenkinek azonos lépés száma legyen. Jelölöm a kiindulópont helyét. Amikor megérkezett a gyermek, a saját monogramját teszi az érkezési ponthoz. Kiosztom a táblázatot (1. melléklet) és mindenki megbecsüli, hogy kinek a jele van legmesszebb légvonalban a kiindulási ponttól. Méréssel ellenőrzik becslésük helyességét, úgy, hogy zsinórt feszítenek ki a kiindulástól a jelig. Levágják a zsinórt és méterrúdon megmérik, hány méter, deciméter. A táblázat kitöltése után leolvassuk az eredményeket. Összehasonlítják a becslés és mérés eredményét. Talicskázás A gyerekekkel lemérjük a terem hosszabbik oldalának hosszát, méterenként jelölést teszünk. Mindenki válasszon magának párt, akivel talicskázni fog! A párok annyiszor teszik meg oda - vissza az utat ahányszor csak tudják, közben számolják, 99

100 hogy hány métert haladtak. A párok cserélhetnek is. Végül összehasonlítjuk, hogy ki hány méterre jutott talicskázva. 3. Értékelés Megkérem a gyerekeket, hogy értékeljék önmagukat, és mondják el szerintük ki volt a legügyesebb a különböző játékokban, a mérésben, a becslésben. Melléklet 1. melléklet Ennyi lépést tett meg Becslés: ekkora utat tett meg (m, dm) Mérés: ekkora utat tett meg (m, dm) Tanulók monogramjai AA BB CC 100

101 8. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Mérés 2. Az óra célja: tevékenység, saját aktivitás, sok mozgás segítségével konkrét mennyiségek közvetlen megtapasztalása különböző helyzetekben; mennyiségek becslésének reálisabbá tétele tapasztalatszerzéssel; űrmértékek összehasonlításának, megmérésének, a különbségek megállapításának gyakorlása; alkalmi és szabvány mértékegységek és mérőeszközök használata; tapasztalatok és élmények társakkal való közös játékban történő értelmezése Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: buborékfújás számlálás, becslés, mérés, játék Kiemelt készségek, képességek: mennyiségi következtetések, összehasonlítások, részegész viszony észlelése, rendszerezés, összehasonlítás, megfigyelőképesség, eszközhasználat, időérzék fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, csoport, egyéni, páros Módszerek: tevékenykedtetés, megfigyelés Eszközök: buborékfújó eszközök, óra, 1cl-es mérőpohár, 1dl-es mérőpohár, poharak, bögrék, kupakok, táblázat, négyzetrácsos lapok, ceruza, különböző formájú edények, számkártyák, papír, szabvány mérőedények, víz II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Buborékfújás A gyerekek páronként álljanak össze. Minden párnak adok egy buborékfújót, és elmondom a játék szabályát. 101

102 Az egyikőtök buborékot fúj egy percig, amilyen gyorsan csak tud, a párod számolja, hogy hány buborékot fújt a társa, majd csere. Idő mérése Menjetek a helyetekre és üljetek, le! Hoztam egy órát, azt szeretném, ha figyelnétek! Álljatok fel! Egy perc múlva üljetek le! Most azt szeretném, ha megint felállnátok. Óra nélkül, amikor úgy gondoljátok, hogy eltelt egy perc üljetek le. Figyelem az órát és a gyerekeket, utólag megmondom ki volt a legpontosabb. 2. Az új tartalom feldolgozása: Víz-adogatós játék. Keressetek párt magatoknak. Minden párnak adok egy 2 dl körüli poharat, egy kupakot és egy műanyag poharat (1 dl-es jelöléssel). A gyerekek becsüljék meg a 2 dl körüli pohár űrtartalmát, hogy hány kupaknyi, illetve deciliter víz fér bele, és ezt beírják egy táblázatba (1. melléklet). Ez után megmérik a pohár tényleges űrtartalmát és beírják ezt is a táblázatba. Alakítsanak kört és azt játsszuk, hogy egy vízzel majdnem teli poharat át kell adni úgy, hogy minél kevesebb víz lötyögjön ki. Jelre (taps, fütty, stb.) meg kell állni és az ellenkező irányba továbbadni a poharakat. Egyre gyakrabban adom a jelet és késztetem a gyerekeket irányváltoztatásra. Egy idő után megbecsüljük, mennyi víz maradt a pohárban aztán megmérjük. Használjuk a hétköznapi életben megszokott tört kifejezéseket. PL. egy deciliter és egy kicsi, majdnem egy deciliter stb. Különböző formájú edényeket állítok sorba és ellátom azokat számokkal. A gyerekeket arra kérem, hogy becsüljék meg ezek űrtartalmát, és ezt írják be a kiosztott táblázatba (2. melléklet). Ez alapján sorba állítjuk az edényeket. Párokat alakítunk, a gyerekek választhatnak egy edényt és egy mérőeszközt, amivel megmérik annak űrtartalmát. A mért adatokat beírják a táblázatba. A mérések eredményét szóforgóval ismertetik, beírják a hallott eredményeket, és ezek alapján a táblázat segítségével kialakítjuk a végső sorrendet. 3. Értékelés Megkérem a gyerekeket, hogy értékeljék önmagukat, és mondják el szerintük ki volt a legügyesebb a különböző játékokban, a mérésben, a becslésben. 102

103 MELLÉKLET 1. melléklet Párok 1. pár 2. pár 3. pár.. Ennyi kupak víz fér a pohárba Becslés Mérés Becslés Mérés Becslés Mérés Becslés Mérés Ennyi deciliteres a pohár 2. melléklet Becslés (dl) Becslés (cl) Mérés (dl) Mérés (cl) Edények 1. edény 2. edény 3. edény. 103

104 VII. Március 9. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Lerakó Az óra célja: a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; párban, kis csoportban (3 fő) való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; szabály megértése, követése, betartása; adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatba, grafikonba, erről leolvasás, összetartozó értékpárok felismerése; tájékozódás a síkon Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: számtábla megismerése, adott feltételnek megfelelő számlánc alkotása Kiemelt készségek, képességek: tudatos és akaratlagos emlékezet fejlesztése; szabályértés, szabálykövetés; tájékozódás a síkon, adatok gyűjtése, elemzése; rendszerezés, következtetések, az induktív-deduktív lépések gyakorlása; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése, párkapcsolatokban kis csoportban való működtetése, reakcióidő csökkentése; probléma érzékenység Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, kiscsoport (3 fő) Módszerek: beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: számtábla, korongok II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A számtáblát (1. melléklet) már első osztályból ismerhetik a gyermekek. Bemelegítésként néhány egyszerűbb gyakorlatot végezzünk. 104

105 Tegyünk korongot egy adott számra. (Pl.: 2-esre). Számláljuk meg, ki hány korongot tudott letenni. A feladatot ismételjük meg több számmal is. A számot megadhatjuk a szám tulajdonságaival is. Pl.: a) Tegyünk korongot a 3-mal osztható számokra. b) Tegyünk korongokat azokra az egymás melletti számokra, melyeknek az összege 14. Szervezzünk 3 fős csoportokat. Az egyik gyermek kitalálja a szabályt, a másik kettő megkeresi a feltételnek eleget tevő számokat, majd cserélnek. 2. Az új tartalom feldolgozása: A játékot 3 fős csoportban játsszuk. Találomra leteszünk egy korongot. A játékosok egymás után tesznek korongokat a számokra úgy, hogy a korongok láncot alkossanak. Láncnak tekintjük a vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan egymás mellett lerakott korongokat. Ha kék színű korongot teszünk egymás mellé a letakart számokat összeadjuk. Ha zöldet, az eddigi láncösszegből kivonjuk a zöld koronggal letakart számot. Az a győztes, aki eléri az adott számot, pl.: Értékelés Értékeljük a szám és műveletfogalom, a térbeli tájékozódás fejlődését, az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását, a szabályok betartását. 105

106 MELLÉKLET 1. melléklet db 106

107 VIII. Április 10. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Titkosírás Az óra célja: problémamegoldó gondolkodás fejlesztése; szabály megértése, követése, betartása; számolási készség fejlesztése, teljes kétjegyű számok összeadása, kivonása, szorzótáblák gyakorlása; a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése; a szabályfelismerő-képesség fejlesztése Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: üzenet megfejtése, ismerkedés más titkosírással, műveletek elvégzése Kiemelt készségek, képességek: a gyerekek közti együttműködés, kommunikáció fejlődésének segítése; a megismerési képességek fejlesztése: megfigyelés, összehasonlítás, figyelem Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, önálló Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés, önálló feladatmegoldás Eszközök: kódtáblázat, feladatlapok II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Üzenetet kaptam! Beszélgessünk a titkosírásról, majd egy üzenetet fejtsünk meg közösen. Képzeljétek el, tegnap reggel a férjem nagyon korán ment el otthonról, én még aludtam! Ilyenkor mindig írni szokott nekem egy rövid levelet, de tegnap reggel levél helyett ezt találtam az asztalon. Adjuk oda a kódtáblát (1. melléklet) a megfejtéshez, a gyerekek pedig olvassák el az üzenetet. 107

108 2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertessünk meg a gyerekekkel egy másfajta titkosírást is. Ehhez egy feladatlapot (2. melléklet) adunk minden tanulónak. Az 1-2. feladatot önállóan oldják meg, a többit közösen. Ezzel előkészítettük a következő feladatlap (3. melléklet) önálló megoldását. 3. Értékelés Minden tanulónk kapjon pillanatnyi szintjének megfelelő feladatokat, megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, támogatást, eszközt, ha segítségre szorul. 108

109 MELLÉKLET 1. melléklet 2. melléklet Teljes kétjegyű számok összeadása, kivonása 1. végezd el a következő műveleteket! A: 39+38= C: 28+40= C: 81-22= L: 57+29= L: 16+34= N: 72-49= O: 95-54= Y: 70-38= 2. Rendezd a beírt számokat növekvő sorba! < < < < < < <

110 Írd be a hozzájuk tartozó betűket ebben a sorrendben a rejtvényábrába! 3. Figyeld meg a növekvő számsort! Észrevettél-e valamit? 4. Egészítsd ki a mondatot a megfejtéssel! Folytasd a következő sorozatot úgy, hogy mindig növekedjen! 15,,,,,,,,, 5. Érdekesség! Figyeld meg a sorozatban az egyesek helyén álló számjegyeket! Mit vettél észre? 3. melléklet 1. Számolj! : 4 6= : 8 7= A: 2 4= E: 4 8= G: 10 4= H: 7 0= Ö: 8 8= T: 4 4= T: 8 9= Y: (11-3) 6= 2. Rendezd a beírt számokat növekvő sorba! < < < < < < < < < Írd be a hozzájuk tartozó betűket ebben a sorrendben a rejtvényábrába! 4. Figyeld meg a növekvő számsort! Észrevettél-e valamit? Folytasd a sorozatot 100-ig! 5. Alkoss kétjegyű számokat a megfejtésben szereplő számjegyekből! 6. Keretezd be az 5. feladat kétjegyű számai közül azokat, amelyek szerepelnek a fenti sorozatban! 110

111 IX. Május 11. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Színkirakó Az óra célja: a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése: az összes eset megkeresése, rendezése; geometriai ismeretek alapozása: tájékozódás a síkon, elforgatások végrehajtása síkon, elemek összehasonlítása, területek összehasonlítása; számolási készség fejlesztése: számlálás, két- három tagú összeadások, az összeg változásainak megfigyelése, több elhelyezési lehetőség keresése, a lehetséges legjobb megoldás kiválasztása; együttműködés, egymásra való figyelés a tevékenység során; szabály megértése, követése, betartása Időtartam: 45 perc Az osztály: 2. osztály Tevékenység: színezés, játék, számolás Kiemelt készségek, képességek: kombinatorikus gondolkodás, figyelem, összehasonlítás, tájékozódás síkon, azonosítás, megkülönböztetés, számolási készség, szabálytudat, együttműködés Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: egyéni, frontális, páros Módszerek: tevékenykedtetés, beszélgetés, megfigyelés Eszközök: feladatlapok, színes ceruzák, 24 darabos kártya páronként, páronként egy tálka bab, üres tálka minden gyermeknek II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Zászlókat ábrázoló feladatlap osztok ki minden gyermeknek (1. melléklet). Szinezzétek ki a zászlókat három színnel, pirossal, kékkel és sárgával, ahányféleképpen csak tudjátok! Lehet két és három egyforma szín is benne. 111

112 A kész munkák összehasonlítása. Beszéljük meg, ki tudta többféleképpen kiszínezni, van-e még további lehetőség. 2. Az új tartalom feldolgozása: Színkirakó Megmutatom a színes játékkártyákat (2. melléklet). Új játékot fogunk játszani, aminek a neve színkirakó. Válasszatok párt magatoknak! Minden párnak adok egy 24 lapos készletet. Ismertetem a játékot. A játékot négyzet alakú kártyalapokkal játszunk, amelyeket 4 mezőre osztottam és 3 színnel kiszíneztem, mindegyiket másképpen. (Különbözőnek azokat a lapokat tekintjük, amelyek elforgatással nem vihetők át egymásba.) A kártyákat lefordítva tegyétek az asztalra! Egyet fordítsatok fel! A kezdő játékos felfordít egy lapot, melyet úgy kell letennie, hogy egyik oldala teljes egészében érintkezzen az asztalon lévő négyzet egyik oldalával. A játék célja, hogy a letett lappal folytassa, azokat a színeket, amelyek a két lap találkozásánál az asztalon lévő lapon találhatók. Annyi pontot kap, ahány négyzetnyi azoknak a színeknek az összefüggő területe, amelyet folytat. A játékot addig játszhatjátok, ameddig a kártyáitok tartanak. Minden játékos kap egy tálka babot és egy üres tálat. A játékos a szerzett pontoknak megfelelően mindig átrak annyi babot az üres tálba ahány pontot szerzett. A játék végén számoljátok meg a babszemeket, és akinek több van az nyert. Közösen játszunk egy próbajátékot. Ha a gyerekek megértették, hogyan tehetik le lapjaikat, s el tudják dönteni, hány pontok szerezhetnek az adott lerakással, elkezdődhet a játék párokban. Mindhárom szín szerepel. A húzott lapot hova érdemes tenni? Így mellétéve a kéket folytatva 5 pontot szerezhetünk. 112

113 Így mellétéve a kék szín folytatásáért 5 pontot, a pirosért 2 pontot, összesen 7 pontot kaphatunk. A másik játékos ezt húzta Ezt hova illesztenéd? Ha így elforgatod és ideteszed, akkor kaphatsz 2 pontot a sárga folytatásáért 3-at a piros folytatásáért, összesen 5 pontot. Forgassátok a kártyákat és keressétek azt a lehetőséget, amelyikkel a legtöbb pontot lehet szerezni! Kezdhetitek a játékot! (Folyamatosan segítek ha szükséges - a legjobb lehetőség megtalálásában.) A foglalkozás végén megbeszéljük, ki hány pontot tudott összegyűjteni a játék során. 3. Értékelés Értékelem a zászlók színezését, a színkirakó játékban a párok együttműködését, a kommunikációs képesség alakulását és a szabályok betartását. 113

114 MELLÉKLET 1. melléklet 114

115 115

116 116

117 II évfolyam I. Szeptember 1. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Kő, papír, olló és a snóbli Az óra célja: alapműveletek gyakorlása, 1000-es számkörben; szabály megértése, követése, betartása; párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; adatok rendezése, rendszerezése Időtartam: 45 perc Az osztály: 3. osztály Tevékenység: ismerkedés a játékokkal, játék, adatok lejegyzése, értékelés Kiemelt készségek, képességek: hallott szöveg értelmezése, szabály megértése, alkalmazása, meghatározott számkörben összeadás, kivonás, Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, páros Módszerek: tevékenykedtetés, játék Eszközök: papír, ceruza, korong II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ismertetjük a Kő, papír, olló játékot és játszunk egy próbajátékot. Az eredményeket lejegyezzük a táblára, megbeszéljük. Aki nyer egy-egy pöttyöt rak a monogramja fölé. A játék eredményeit a grafikon alapján értékeljük. 2. Az új tartalom feldolgozása: Lejátszunk néhány snóbli játékot, de pénzérmék helyett korongokat (1,2,3,0) lehet eldugni. Minden forduló előtt megtippeljük, hogy hány korong van eldugva összesen. 117

118 Új játék: korongok helyett az ujjunkat használjuk. Párokban játszunk. Mindkét játékos egyik kezét a háta mögé dugva 0-tól 5 ujját nyithatja ki, majd tippelnek, hogy páros vagy páratlan lesz-e a kinyújtott ujjak összege. A következő játékot is párokban játsszuk: Bumm nevű játék. Számokat mondunk egyesével növekvő vagy csökkenő sorban. Adott feltételnek megfelelő számnál nem számot, hanem bummot kell mondani. Mondjunk bummot, ha a szám 4-gyel osztható. Kezdjük a számsort 0-val és a növekedés irányába haladjunk. Kezdjük a számsort pl. 40, 50-nel és a csökkenés irányába haladjunk. (Bármelyik szorzótábla gyakorlására alkalmas.) 3. Értékelés Értékeljük, hogy a tanuló képes-e a tevékenység során betartani a szabályokat; akar-e, illetve tud-e a tevékenység során együttműködni a társaival; a számolás pontosságát. Az értékelést saját fejlődéshez, fejlettségi szinthez igazítjuk. 118

119 II. Október 2. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Tangramok Az óra célja: geometriai ismeretek alapozása; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése, párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés Időtartam: 45 perc Az osztály: 3. osztály Tevékenység: ismerkedés a tangram elemeivel, egy ábra kirakása Kiemelt készségek, képességek: megismerési képességek alapozása, térlátás fejlesztése, rész-egész észlelése, finommanipuláció fejlesztése, önismeret fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, önálló, páros Módszerek: tevékenykedtetés, beszélgetés, feladatmegoldás, értékelés Eszközök: tangram elemek, kiválasztott ábra II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Megismertetjük a gyerekeket egy tangram (1. melléklet) elemeivel. A mellékletből kinyomtatott tangramot a tanulók elemeikre vágják, majd beszélgetést kezdeményezünk. (Hány és hányféle elemet kaptunk? Hány háromszöget illetve négyszöget kaptunk? Megbeszéljük a háromszögek és négyszögek tulajdonságait. Ez után keverjük össze, forgassuk meg az elemeket, és rakjuk össze újra a téglalapot! 119

120 2. Az új tartalom feldolgozása: A mellékletben található különböző alakzatokat (2. melléklet) kirakjuk a tangram elemeiből. Amelyik ábra kirakása nehezen megy, annak az illesztési vonalakat tartalmazó ábráját (3. melléklet) használjuk 3. Értékelés Az ábra kirakása már önmagában értékel. Értékeljük az észlelés pontosságát a próbálkozások alakulását; az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. 120

121 MELLÉKLET 1. melléklet 121

122 2. melléklet 3. melléklet 122

123 III. November 3. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Melyikhez tartozom? Az óra célja: a tudatos észlelés, a megfigyelőképesség és a figyelem fejlesztése, teljes háromjegyűek kerekítése tízesekre Időtartam: 45 perc Az osztály: 3. osztály Tevékenység: háromjegyű számok előállítása, válogatása adott szempont szerint, sorba rendezésük, kerekítésük tízesre, megkeresésük a játéktáblán Kiemelt készségek, képességek: a megismerési képességek fejlesztése, számolási készség fejlesztése, analizálás-szintetizálás képességének fejlesztése, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, egyéni Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: dobókocka, játéktábla, korongok II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Egy játék során egy hatlapú és két nyolc oldalú dobókocka segítségével 3 jegyű számokat alkotunk (hatlapúval a százasok, a nyolcoldalúval a tízesek illetve az egyesek számát dobjuk ki), így összesen 384 számot állíthatunk elő. A számokat fölírjuk a táblára. A táblán lévő számokat növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezik. A játéktáblán (1. melléklet) ezeknek a számoknak a tízesekre kerekített értékei szerepelnek. A tanulók egyenként dobnak és saját, előre kiválasztott színnel színezik a dobott szám tízesre kerekített értékét. 123

124 Ez után az általam felírt háromjegyű számok tízesekre kerekített értékét színezik ki megadott színnel. A megoldásokat összehasonlítják. 2. Az új tartalom feldolgozása: A játék során egy négy táblából összeállítható játékmezőt (2. melléklet) használunk. A játékmezőkön annak a 384 számnak a tízesekre kerekített értékei szerepelnek, melyen a fenti játékot játszottuk. Színes táblákat használunk, mert azok megkönnyítik a számok elhelyezését. Mondok egy 3 jegyű számot ( ). A játékosok feladata, hogy megkeressék az adott szám kerekített értékét a táblán és tegyék rá korongjukat. (A játékhoz 3 vagy 5 korongot kap egy-egy gyerek.) Az hagyhatja a korongját az adott mezőn, aki a leggyorsabb volt. Az győz, akinek a korongjai elsőként fogynak el. A játékot többször is eljátsszuk. 3. Értékelés Minden tanuló kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, vagy támogatást, ha segítségre szorul. Dicsérjük a szabályok betartását, a gyerekek jó hangulatú együttműködését. 124

125 MELLÉKLET 1. melléklet 2. melléklet 125

126 126

127 127

128 IV. December 4. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Lerakós, tologatós játékok 1. Az óra célja: a tudatos észlelés, a megfigyelőképesség és a figyelem fejlesztése; párban való tevékenykedés gyakorlása; együttműködés, egymásra figyelés; kombinatorikai ismeretek alapozása (kiválasztások, sorba rendezések, modellkészítés); tájékozódás a síkon, egyszerű színezési problémák megoldása, tapasztalatszerzés a kerület, terület fogalom alakításához Időtartam: 45 perc Az osztály: 3. osztály Tevékenység: adott feltételnek eleget tevő helyzet megtalálása, előállítása, Kiemelt készségek, képességek: a megismerési képességek fejlesztése; tájékozódás a síkon; analizálás-szintetizálás képességének fejlesztése; kombinatorikus gondolkodás fejlesztése; rendszerezés, következtetés; az olvasott szöveg alapján tevékenység elvégzése; elemi kommunikációs képességek fejlesztése párkapcsolatokban, csoportban való működtetése; problémaérzékenység fokozása; kreativitás fejlesztése; reakcióidő csökkentése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, páros, önálló Módszerek: kísérlet, tervszerű próbálgatás, feladatmegoldás, játék Eszközök: doboz, piros és kék korongok, melléklet ábrái 128

129 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Készítsünk elő egy dobozt és tegyünk bele 3 piros és 6 kék korongot. Párokban dolgozva 3-3 korongot húzunk. Beszéljük meg, hogy hányféle eredményt kaphatunk. A következőkben az előbbi dobozt és korongokat használjuk. Önálló próbálgatással végezzék el a következő feladatokat, majd beszéljük meg a tapasztalatokat. Hány korongot kell kihúzni, hogy a kihúzottak között a) biztosan legyen kék b) biztosan legyen 2 kék c) biztosan legyen 3 kék d) biztosan legyen piros e) biztosan legyen 2 piros f) biztosan legyen 1 piros és 1 kék Mutassuk meg a gyerekeknek a malom (1. melléklet) ábráját (megnevezés nélkül). Kérjük meg őket, hogy rakjanak a körökre 2-szer annyi piros korongot, mint kéket. Az előző ábrát használjuk ehhez a feladathoz. A bal felső korongtól a jobb alsó korongig kell eljutni úgy, hogy csak az úton haladhatunk balról jobbra vagy fentről lefelé. Hány ilyen út van? 2. Az új tartalom feldolgozása: Az előző feladatok során megismert táblán malmot játszunk. A tanulókkal elolvastatjuk a játékszabályt (2. melléklet). Játszunk egy próbajátékot, ahol a tanító az egyik, a gyerekek a másik játékos, és eközben értelmezzük a szöveget. Készítsünk táblázatot, amiben jelöljük, hogy ha 3 gyerek játszik malmot, hány partit kell játszani ahhoz, hogy mindenki mindenkivel játsszon egy-egy mérkőzést? 3. Értékelés Figyeljük a próbálkozások alakulását, értékeljük az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. Megerősítő minősítés, mindenkinek a saját fejlődéshez és fejlettségi szintjéhez mérten. 129

130 MELLÉKLET 1. melléklet 130

131 2. melléklet Játékszabály: Két játékos játszik 9-9 koronggal. Az veszít, akinek minden korongja elfogy, vagy nem tud lépni. Malmot építettünk, ha sikerül 3 korongot lerakni egy egyenes mentén. A parti három részből áll. 1. Felváltva, egyenként rakják le a táblára korongjaikat a játékosok. 2. Ha elfogyott a korong, felváltva tologatásokkal próbálnak malmot kialakítani. (A korong eltolható egyik pontból a mellette lévőbe a vonal mentén.) Ha sikerül malmot alkotni, akkor el lehet venni egy korongot az ellenféltől, kivéve a malomból. 3. Amikor valamelyik játékosnak csak három korongja marad, tetszése szerint (ugrásokkal is) mozoghat a táblán. Eldöntetlen a parti, ha a 3. játékszakaszban egymást követő lépésen át változatlan a táblán lévő bábuk száma. 131

132 V. Január 5. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Lerakós, tologatós játékok 2. Az óra célja: a tudatos észlelés, a megfigyelőképesség és a figyelem fejlesztése; párban való tevékenykedés gyakorlása; együttműködés, egymásra figyelés; kombinatorikai ismeretek alapozása (kiválasztások, sorba rendezések, modellkészítés); tájékozódás a síkon, egyszerű színezési problémák megoldása, tapasztalatszerzés a kerület, terület fogalom alakításához Időtartam: 45 perc Az osztály: 3. osztály Tevékenység: adott feltételnek eleget tevő helyzet megtalálása, előállítása Kiemelt készségek, képességek: a megismerési képességek fejlesztése; tájékozódás a síkon; analizálás-szintetizálás képességének fejlesztése; kombinatorikus gondolkodás fejlesztése; rendszerezés, következtetés; az olvasott szöveg alapján tevékenység elvégzése; elemi kommunikációs képességek fejlesztése párkapcsolatokban, csoportban való működtetése; problémaérzékenység fokozása; kreativitás fejlesztése; reakcióidő csökkentése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, páros, önálló Módszerek: kísérlet, tervszerű próbálgatás, feladatmegoldás, játék Eszközök: doboz, piros és kék korongok, melléklet ábrái, bábuk, ceruza, négyzetrácsos lap 132

133 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: 2 sárga és 3 piros korongunk van. Ezeket kell egy sorba elhelyeznünk. Tervszerű próbálgatással keressük meg az összes megoldást. Táblázatkészítéssel ábrázoljuk a lehetőségeket. Ezt a feladatot önállóan vagy párban oldják meg. Egy világos és egy sötét dobozban 5 egyforma korong van. Egy táblázat (1. melléklet) segítségével írják le az összes esetet, ahányféleképpen elhelyezhetjük az 5 korongot a két dobozban. 2. Az új tartalom feldolgozása: Amőba játék A gyerekek elolvassák és értelmezik a játékszabályokat (2. melléklet), és kiválasztják azt, amelyikkel játszani szeretnének. Játsszunk egy próbajátékot valamelyik, vagy mindkét játékkal. 3. Értékelés Figyeljük a próbálkozások alakulását, értékeljük az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. Megerősítő minősítés, mindenkinek a saját fejlődéshez és fejlettségi szintjéhez mérten. 133

134 MELLÉKLET 1. melléklet 2. melléklet Játékszabályok: Amőba 1. A es tábla, szabadon választott, üres mezőire felváltva rakja le egy-egy bábuját egyik és másik játékos. Az nyer, akinek előbb sikerül a sajátjaiból vízszintesen, függőlegesen, vagy átlósan öt bábuját egymás mellé raknia. Mindkét játékosnak bábuja van. Ha ezek mind úgy kerültek fel a táblára, hogy közben egyiküknek sem sikerült az ötös malmát összehoznia, akkor egy "tologatós" versennyel folytatódik a parti. Ekkor a játékosok felváltva egy-egy saját bábujukat vagy vízszintesen, vagy függőlegesen egy szabadon választott szomszédos üres mezőre áttolhatják. 134

135 Amőba 2. Négyzetrácsos papíron ketten, ötös malom létrehozásában versenyeznek. Az egyik játékos kereszttel, a másik körrel jelzi a bábuját. Az nyer, akinek előbb sikerül a sajátjaiból vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan öt bábuját egymás mellé raknia. 135

136 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: VI. Február 6. foglalkozás Felzárkóztatás Mágikus négyzetek adott feltételeknek eleget tévő táblázatok celláinak meghatározása; párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; számlálás, számolás, a négy alapművelet gyakorlása az adott számkörben 45 perc 3. osztály táblázatok kitöltése adott feltétel szerint, adott feltételnek eleget tevő összeg meghatározása adott feltételnek megfelelő produktum létrehozása tervszerű próbálkozással; hallott szöveg megértése, értelmezése, alkalmazása; gondolkodási sebesség fokozása, számolási rutin fejlesztése felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, egyéni, csoport megbeszélés, tevékenykedtetés papír, ceruza, melléketek II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Mutassuk be a gyerekeknek a mágikus négyzetet, és szemléltessük egy egyszerű példán, mitől bűvösek ezek a négyzetek. Próbáljanak a gyerekek is létrehozni egyet (1. melléklet) a 0, 1, 2 számok segítségével úgy, hogy vízszintesen, függőlegesen és átlósan is a számok összege 3 legyen. Próbáljanak betűket is elhelyezni (A, B, C, D) úgy, hogy vízszintesen, függőlegesen és átlósan is mind a 4 betű szerepeljen. (2. melléklet) 136

137 2. Az új tartalom feldolgozása: Írjuk le 1-16-ig a számokat. Válasszunk ki ezek közül a számok közül 4-et úgy, hogy az összegük 34 legyen. Az a pár nyer, aki a legtöbb számnégyest találta. 3. Értékelés Értékeljük a társakkal való együttműködést, a közös munkában való részvételt az egymásra és a tanítóra való odafigyelést. Az értékelés megerősítő pozitív legyen, kinek-kinek saját fejlődéséhez fejletségi szintjéhez igazítva 1. melléklet MELLÉKLET 2. melléklet 137

138 VII. Március 7. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Logi Az óra célja: geometriai tapasztalatok gyűjtése síkidomokról; egy probléma megoldhatóságának több úton való megközelítése; társakkal való együttműködés képességének alakítása Időtartam: 45 perc Az osztály: 3. osztály Tevékenység: kirakások körvonalrajz alapján meghatározott szempontok szerint Kiemelt készségek, képességek: alkotások adott feltételek szerint: kirakások síklapokból; geometriai tulajdonságok tudatosítása: szétválogatások, tulajdonságok; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; együttműködés egymásra való figyelés a tevékenység során; szabály megértése, követése betartása; problémamegoldó gondolkodás fejlesztése; finommotorika, percepció fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: egyéni, frontális, csoport Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés Eszközök: logikai készet, írólapok, ceruza, játéktábla, dobókocka, 4 bábú, minden játékosnak 1-1 körvonalrajz II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Rakjanak ki a gyerekek valami érdekes vagy felismerhető formát az írólapon. 7 logikai lapot használhatnak fel hozzá. Rajzolják körbe a lapokat. Mondjanak a kirakásokról és a körvonalrajzról igaz és hamis állításokat. 138

139 2. Az új tartalom feldolgozása: Bemutatunk a gyerekeknek egy játéktáblát (1. melléklet), és kiosztunk mindenkinek egy-egy körvonalrajzot (2. melléklet), bábut. Célunk, hogy a játéktáblán elhelyezett logikai lapokat elhelyezzék a saját körvonalrajzukon. 3. Értékelés Fontos, hogy vegyünk észre és dicsérjünk meg minden új felismerést, értékeljük a szabályok pontos betartását a jó hangulatú együttműködést 139

140 MELLÉKLET 1. melléklet 140

141 2. melléklet 3. melléklet Játékszabály: A két (esetleg három) logikai készlet lapjait egyenlően véletlenszerűen elhelyezzük a mezőkön. 4-4 (esetleg 6-6) lap kerül egy mezőre. A játékot 2-4 gyerek játszhatja. A játékosok felváltva dobnak a dobókockával. Annyit léphetnek, ahányat dobtak. Arról a mezőről, amelyre léptek, felvehetnek egy olyan lapot (tetszőleges színben), ami szerepel a körvonalrajzukon. Az győz, aki elsőként rakja ki a körvonalrajzon szereplő ábrát. 141

142 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: 8. foglalkozás Felzárkóztatás Magyar kártya a hallott szöveg megértése, írott szöveg értelmezése, tevékenység végrehajtása, szabály követése írott szöveg alapján; csoportban, párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való odafigyelés 45 perc 3. osztály ismerkedés a magyar kártyával, kártyajáték rendszerezés, következtetések; hallott szöveg megértése, értelmezése, alkalmazása; párban, csoportban való együttműködés; kooperatív tevékenységek fejlesztése, szabálykövetés felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, csoport felolvasás, megbeszélés, tevékenykedtetés egy pakli magyar kártya gyermekenként, mellékletek, grafikonok II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ismerkedjünk meg a magyar kártyával. Ehhez olvassuk fel A magyar kártya alakjainak titka című írást (1. melléklet). Adjunk a pároknak egy-egy pakli magyar kártyát (közben beszéljük meg a pakli szó jelentését ). Ismerjük meg a kártyák színeit, végezzünk válogatást színek szerint. Ismerkedjünk a kártyák formáival, beszéljük meg a lapok értékét, végezzünk válogatást formák szerint. A gyerekek vegyék észre, hogy mindegyik formából, színből 4-4 db van. 142

143 A párok egyik tagja valamilyen szempont szerint rakja sorba a kártyákat, vagy azok egy részét. A pár másik tagjának feladata, hogy kitalálja a sorozat szabályát, esetleg folytassa azt. 2. Az új tartalom feldolgozása: Vegyük ki a pakliból a 4 ászt, a többit pedig tegyük félre. Az egyik játékos keverje össze a lapokat. Mindenki húzzon egy-egy lapot, majd egy táblázatba (2. melléklet) jegyezzék a húzás eredményeit (10-szer megismételjük a húzást.) Ábrázolják a húzás eredményét oszlopdiagrammal. Ismételjék meg még 10-szer a húzást, és jegyezzék le ezt is, majd a csoport tagjai adják össze, hogy összesen hány lapot húztak az egyes színekből. Ezt is oszlopdiagrammal ábrázoljuk. Hasonlítsuk össze a két oszlopdiagramot. (Azt fogjuk tapasztalni, hogy a különböző színekből a húzások száma kezd közeledni egy máshoz.) Játsszunk huszonegyes játékot. Olvassuk el a játék szabályát (3. melléklet), beszéljük meg az ismeretlen szavak jelentését. Írjuk fel a lapok értékét a táblára (A számozott lapok értéke a rajtuk lévő szám, a többiek alsó 2, felső 3, király 4, ász 11.) 3. Értékelés Értékeljük a szabályok megértését betartását, a közös tevékenységben való részvételt, az egymásra és a tanítóra való odafigyelést. Az értékelés megerősítő, pozitív legyen, kinek-kinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva. 143

144 1. melléklet MELLÉKLET A magyar kártya alakjainak titka Szoktál kártyázni? Bár azt mondják, hogy a kártya az ördög bibliája, mégis nagyon sokan űzik ezt a játékot. A magyarok számára talán a legismertebb a magyar kártya. Ám azt vajon tudod-e, hogy honnan erednek és kiket ábrázolnak a pakli egyes lapjai? Közép-Európa területének napjainkban is népszerű játékeszköze a "magyar" kártya. Még ha nem is vagy nagy játékos, akkor is biztosan láttál már ilyen paklit, amit csak mi, magyarok hívunk így, a szakirodalom Tell kártyának nevezi. Tehát ha azt hitted eddig, hogy az ultit, a pókert és a társait csak hazánkban játsszák, akkor tévedsz, ugyanis a németek legalább annyira kártyabolondok, mint mi. Sok családot, földesurat döntött romba régen a kártyaszenvedély, ami legalább olyan mértékben volt képes nyomorba juttatni az embereket, mint az alkohol. Ám természetesen lehet mértékkel és pénz nélkül is kártyázni, ami az unalmas, hosszú őszi és téli esték kedvelt elfoglaltsága lehet. De nézzük csak, hogy kiket is ábrázolnak a magyar kártya lapjai (az alsók és a felsők), és miért éppen őket? Ha már magyar kártyáról beszélünk, elvárnánk, hogy híres magyar egyéniségek legyenek a lapokon. Ha azonban megnézed őket, rögtön látod, hogy Tell Vilmos, Reding Itel, Geszler Hermann, Stüszi vadász és a többiek nevét sem a magyar történelemből, sem a magyar irodalomból nem ismerjük. Akkor viszont kik ezek az érdekes nevű és ábrázatú egyének? Friedrich Schiller nevéről még a tanulmányaid során nemigen hallhattál. Ő egy híres német író volt, aki a 18. század végén és a 19. elején élt. Az ő drámájából ismerhetjük meg Tell Vilmos életét, akinek a neve számodra is ismerősen csenghet. Tell Vilmos híres svájci szabadsághős volt, akiről az a legenda járta, hogy 100 méterről nyíllal keresztüllőtte a fia fején levő almát, a második nyílvesszője pedig kirobbantotta a svájci függetlenségi háborút. Schiller Tell Vilmos című drámájában szerepel az összes alak (Tell Vilmos, Reding Itel, Geszler Hermann, Stüszi vadász, Kuoni pásztor, Harras Rudolf, Rudenz Ulrik, Fürst Walter), akik a magyar kártya lapjain találhatók, tehát mindannyian szabadsághősök voltak. Ez a német sorozatjelű, svájci alakokat ábrázoló kártyatípus a 19. század közepétől honosodott meg az Osztrák Magyar Monarchia területén, és kiszorította elődjét, a soproniképes magyar kártyát. És hogy miért éppen ezeket az alakokat festették az egyes lapokra? Ennek az az oka, hogy Schiller drámája a 19. század elején a Habsburg-ellenesség jelképévé vált, tehát az osztrákok ellen forrongó Magyarországon nagyon népszerűek voltak ezek a hősök. Ez mára már a feledés homályába merült, és a magyar kártyára festett alakokon többnyire csodálkozunk, nem ismerjük őket: csak kevesek tudják, hogy kik ők, és miért kerültek oda. 144

145 2. melléklet 3. melléklet Játékszabály: Az osztó megkeveri a lapokat, melyet a bal oldali szomszédjával megemeltet, majd minden résztvevőnek egy-egy lapot oszt ki. Az osztás jobb kéz felé, körben halad, így utolsóként maga az osztó vesz lapot. A játékosok megnézhetik lapjaikat, és mérlegelik, hány lapra van még szükségük, s ennek megfelelően döntenek, hogy húznak vagy nem húznak a következő körben. A cél, hogy a 21-et elérjék, illetve alulról a lehető legjobban megközelítsék a játékosok. Szabály, hogy 15 pontig senki sem állhat meg a lapkérésben. Különleges szabály: a) Ha valakinek két ász van a kezében, az is 21-et ér, és azonnali nyerés. b) Ha valaki kezében a lapok összege éppen 11, és ászt kap, azt visszadobhatja, és kérhet még egy új lapot. A játéknak vége van, ha valaki eléri a 21-et, vagy ha elfogyott minden lap. Ez utóbbi esetben az győz, aki alulról közelítve a legközelebb van a 21-hez. 145

146 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: VIII. Április 9. foglalkozás Felzárkóztatás Pontvadászat ismerkedés a negatív számok kétféle tapasztalati alapjával; egész számok előállítása kirakásokkal, nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük; lépegetés a számegyenesen, pozitív és negatív számok helyének felismerése; a kiscsoportos tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés 45 perc 3. osztály lépegetés számvonalon, vagyoni helyzet meghatározása, leolvasása megismerési képességek fejlesztése; negatív számok előállítása többféleképpen, leolvasások, az együttműködés képességének fejlesztése a páros tevékenység és a játék során felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, egyéni, páros megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedetés játéktábla, feladatkártyák, számoló korongok, készpénz, adósságcédulák, 1-1 bábu, boríték, ceruza II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Minden gyereknek adunk számolókorongokat és adósságcédulákat (1. melléklet). Rakjanak ki a korongokból és az adósságcédulákból különböző vagyoni helyzeteket, majd mutassák meg a párjuknak, akinek meg kell mondania milyen a vagyoni helyzete társának. Ha eltalálta kap egy pontot játékot játszunk. 146

147 Az egyik gyermek kirak valamennyi készpénz és adósságcédulát és meghatározza, hogy milyen legyen a vagyoni helyzet. A társának kell a megfelelő számú adósságcédulákat vagy készpénzkorongokat hozzátenni játékot játszunk. 2. Az új tartalom feldolgozása: Lépegetés számvonalon Különcfalva egyetlen kacskaringós utcájának (2 melléklet), a Csakegyvan utcának csupán az egyik oldalán voltak házak. Az utca középső házában Más Edömér polgármester lakott, aki - talán a neve miatt, talán nem mindenben más akart lenni, mint a többi ember. Mivel ilyen a világ egyetlen városában sem volt, a házára a 0 -s házszámot tetette. A jobbra mellette álló házra került az 1 -es, az utána következőre a 2 -es és így tovább. A tőle balra eső házakat ugyanígy számozta, de a számok elé egy - jelet tetetett, hogy Tébláb Döme, a postás is pontosan tudja, melyik házba kell kézbesítenie a leveleket. Ezeket a házszámokat így mondták ki: mínusz 1, mínusz 2, mínusz 3 és így jelöljük: -1, -2, -3. Ezen a kacskaringós utcán (játéktáblán) kell a játékosoknak különböző utakat megtenniük a leírások (3. melléklet) szerint. A játékosok párban játszanak, mindkét játékos a saját tábláján lépeget, egy-egy feladat megoldása után összehasonlítják, hogy ugyanazon a számon áll-e a bábujuk. Ha lejegyeztük, hogy a falu mely lakójának mi a címe, akkor megcímeztethetünk a gyerekekkel egy borítékot (a címzettet és a feladót maguk választhatják meg), majd fogalmazás órán írathatunk velük egy ebbe illő levelet vagy tréfás névnapi üdvözletet. Bár ez negyedikes anyag, próbálkozni lehet. A címzéshez hiányzik az irányítószám. Találjanak ki a gyerekek olyat, ami illik Különcfalvához (pl.:0000, ). Kitalálhatnak nevet a zöldségesnek is, akkor eggyel bővül a lehetséges címzettek vagy feladók köre. Rendezzük sorba a Csakegyvan utcai ismerőseink házszámait Tébláb Döméétől kezdve! Válogassuk szét, melyik házszám van a polgármester házától balra és melyik jobbra! 147

148 3. Értékelés Értékeljük az együttműködést és a kommunikációs képesség alakulását, a közös munkában való részvételt, odafigyelését egymásra illetve a tanítóra; akar-e, illetve tud-e a tevékenységek során együttműködni a társaival 1. melléklet MELLÉKLET 148

149 149

150 3. melléklet 150

151 151

152 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: IX. Május 10. foglalkozás Felzárkóztatás Vásárolunk (csak forinttal dolgozunk) a mindennapi élet és a matematika kapcsolatának megmutatása; a gondolkodás rugalmasságának fejlesztése; a számolási rutin fejlesztése; becslés gyakorlása; illemszabályok, udvariassági formák gyakorlása 45 perc 3. osztály vásárlás eljátszása játékpénzekkel rendszerezés, következtetések; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése, párkapcsolatokban való működtetése; nyelvi kifejezőképesség fejlesztése; feltételeknek megfelelő helyzet tervezése, létrehozása, adatok vizsgálata felzárkóztatásra szoruló tanulók páros munka, csoportmunka, frontális beszélgetés, feladatmegoldás, szerepjáték füzet, papír, ceruza, játékpénzek, előre elkészített recept és a hozzávalók ára, árazott termékek képei II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Előzetesen azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy mindenki hozzon egyszerű étel vagy italreceptet. Minden receptnek tartalmaznia kell: o a szükséges összetevőket o az összetevők mennyiségét o azt, hogy a szükséges anyagokat mekkora mennyiségben tudjuk megvásárolni az üzletben 152

153 o az üzletben vásárolt mennyiség árát o az étel/ital elkészítési módját (Tartaléknak készítsünk elő néhány receptet a megfelelő adatokkal.) Először megbecsüljük, majd kiszámoljuk, hogy a hozott recept alapján készült étel (ital) mennyibe kerül egy fő részére. 2. Az új tartalom feldolgozása: Öltözködünk Először beszélgessünk a magyar fizetőeszközökről, értékeikről. Mit vásárolhatunk a boltban pl.: 100, 200, 500, 2000 Ft-ért. A gyerekek párosával különböző címletű játékpénzeket kapnak. Meghatározott összegből (500, 1000, 2000, 5000 Ft) ruhákat vásárolhatnak (1. melléklet). Először a kerekítéssel próbálják megbecsülni, hogy mire lesz elég a pénzük. Majd kiszámolják a pontos összeget és azt is, hogy mennyi pénzük maradt. A párok most eljátszák a vásárlást, egyikük az árus, másikuk a vásárló. Figyelniük kell arra, hogy megfelelő címletű pénzeket használjanak és az árus jól ad-e vissza. A szerepeket felcserélik, újra eljátszák. A vásárlások után ellenőrzik zsebszámológéppel, hogy mennyit költöttek, és mennyi pénzük maradt. Megbeszélik, hogy ki, mit vásárolt. 3. Értékelés Értékeljük a műveletvégzés, az algoritmusok végrehajtásának pontosságát. Az értékelés pozitív legyen, kinek-kinek saját munkatempójához, fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva 153

154 MELLÉKLET 1. melléklet 154

155 155

156 156

157 157

158 158

159 II évfolyam I. Szeptember 1. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Ki vagyok én? Az óra célja: rajzról leolvasható kapcsolatok felismerése; állítások igazságának eldöntése; helyes következtetések megfogalmazása; biztos, lehetséges, lehetetlen esetek megfogalmazása; szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Időtartam: 45 perc Az osztály: 4. osztály Tevékenység: egyszerű családi kapcsolatok leolvasása, állítások megfogalmazása, igazságának eldöntése; biztos, lehetséges és lehetetlen esetek keresése Kiemelt készségek, képességek: megfigyelés, a megfigyelt tulajdonság, kapcsolat kifejezése szóban; összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás); az összefüggés-felismerő képesség és összefüggésekben való gondolkodás képessége; okokozati összefüggések felismerése, magyarázata; következtetések és indoklásuk a felismert összefüggések alapján; problémamegoldó gondolkodás fejlesztése; verbális képességek, kommunikáció fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, egyéni Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, vita, magyarázat, tevékenykedtetés Eszközök: szókártyák, táblázat csomagolópapíron, dobozok, táblai ragasztó 159

160 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A táblára felteszünk egy egyszerű családi kapcsolatot ábrázoló rajzot (1. melléklet). A gyerekek feladata az, hogy eldöntsék, milyen kapcsolat van az első és utolsó tag között. Amennyiben ez valaki számára nehézséget okoz, akkor válasszunk a gyerekek nagymamái közül egy olyat, akinek lánya és unokája is van. Írja fel a nevét a rajzon Mária neve helyére. A többi kérdésre már fognak tudni válaszolni a gyerekek. a) Ki a lánya Máriának? vagy Hogy hívják Mária lányát? b) Ki a lánya Zsuzsának? vagy Hogy hívják Zsuzsa lányát? A rajzról (akár ujjunkkal követve a leolvasás útját) olvassuk le az ott szereplő állításokat! c) Mária lánya Zsuzsa. Zsuzsa lánya Évi. Kije Évinek Mária? Egészítsük ki a táblán is látható nyitott mondatot! A következő ábrán (2. melléklet) az apáktól a fiaik felé mutatnak a nyilak. A gyerekek feladata, hogy a rajz alapján döntsenek állítások (2. melléklet) igazságáról, amit indokoljanak is, majd megpróbáljanak újabb kapcsolatokat leolvasni a rajzról. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ki vagyok én játék A játék elején megismertetjük a gyerekeket a következőkkel: A játék öt iskolás kisgyerekről szól. Nevük: Kati, Mari, Zsófi, Péter és Bálint. Közülük többen testvérek. Anyukáik neve Zsuzsa, Ibolya, Edit, Katalin vagy Elvira lehet. Az asztalon 4 dobozt helyezünk el, melyek mindegyikében külön kártyára írva 5-5 állítást helyeztünk el. (3. melléklet) Az egyik gyerek húz egy kártyát minden dobozból. Először felolvassa a húzott kártyákat. Az állításokat helyezzük el a táblán, hogy a többi gyerek is jól lássa. Ez után meg kell próbálnia a bemutatkozását saját szavaival úgy megfogalmazni, hogy mondatai ne legyenek azonosak a kártyára írottakkal, de tartalmilag 160

161 megegyezzenek vele, illetve következtetései helyesek legyenek. Próbáljon meg minél több igaz állítást megfogalmazni önmagáról. A következő feladat a táblára elhelyezett bemutatkozásokhoz kapcsolódik. A gyerekek feladata, hogy a húzott kártyák segítségével eldöntsék, miről van biztos információjuk, mi az, ami lehetséges, mi lehetetlen. A 3. mellékletben szereplő kártyákat ennek megfelelően helyezik el csomagolópapírra rajzolt táblázatban (4. melléklet). 3. Értékelés Minden tanulónk kapjon dicséretet, megerősítést, ha jól fogalmazott meg összefüggést, igaz állítást tudott mondani vagy helyesen következtetett. Vegyük észre és emeljük ki, ha valamelyik tanítványunk játék közben olyasmire vált képessé, amit korábban nem tudott. A sok hallott példa, a tanító és a társak elismerése minden gyerek számára ösztönző és további gondolkodásra serkent. 161

162 MELLÉKLET 1. melléklet 2. melléklet Béla és Csaba testvérek. Feri András nagypapája. Dénes és Feri testvérek. Endre Feri unokatestvére. 3. melléklet 1. doboz Nevem: 2. doboz Anyukám neve: 162

163 3. doboz Testvére(i)m: 163

164 4. doboz Hányadikba járok? 164

165 165

166 4. melléklet 166

167 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: II. Október 2. foglalkozás Felzárkóztatás Színkirakó geometriai ismeretek alapozása, tájékozódás a síkon, elforgatások végrehajtása síkon, elemek összehasonlítása, rendezése adott és felismert szempont szerint; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; saját megfigyelések, tapasztalatok megfogalmazása szóban, felhasználása tárgyi tevékenységgel; együttműködés, egymásra való figyelés a csoportos tevékenység során; szabály megértése, követése, betartása 45 perc 4. osztály válogatások adott és saját szempontok szerint, játék a megismerési képességek fejlesztése: megfigyelés, összehasonlítás; problémamegoldó gondolkodás fejlesztése; geometriai ismeretek alapozása; verbális képességek, együttműködés, kommunikáció, szabálytudat fejlesztése felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, páros, egyéni beszélgetés, megfigyelés, tevékenykedtetés 70 darabos kártya II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Kiosztjuk a gyerekeknek a 70 darabos kártyakészletet. (melléklet) Tetszés szerinti szempont szerint csoportosítsák a kártyákat. Ez után mi adjuk szempontot a válogatáshoz. (pl. eltérő színek vannak rajta, 2, 3, 4 azonos színű mezőt tartalmazó stb.). 167

168 2. Az új tartalom feldolgozása: Színkirakó A játék szabályainak megismerése után közösen játszunk néhány játékot. Ha a gyerekek megértették, hogyan tehetik le lapjaikat, s el tudják dönteni, hány pontot szerezhetnek az adott lerakással, elkezdődhet a játék 2-4 fős csoportokban. A játék elején a kártyákat összekeverjük, és arccal lefelé fordítva az asztalra helyezzük. Egyet felfordítunk, és középre tesszük. A kezdő játékos felfordít egy lapot, melyet úgy kell letennie, hogy egyik oldala teljes egészében érintkezzen az asztalon levő négyzet egyik oldalával. A játék célja, hogy letett lapunkkal folytassuk azokat a színeket, amelyek a két lap találkozásánál az asztalon levő lapon találhatók. Annyi pontot kapunk, ahány négyzetnyi annak/azoknak a szín(ek)nek az összefüggő területe, amelyet folytattunk. A játékot addig játszhatjuk, amíg a kártyáink tartanak, de ügyeljünk rá, hogy minden játékosra ugyanannyiszor kerüljön sor (a játék végén 1-2 lap kimaradhat az elsőként középre tett kártya miatt)! Dönthetünk úgy is, hogy a játékot előre meghatározott számú fordulóban játsszuk. A megszerzett pontszámot minden fordulóban hozzáadják a játékosok az addig megszerzettekhez, így minden forduló végén jól látható a pillanatnyi állás. Az győz, aki a játék végére a legtöbb pontot gyűjtötte. Az asztalon: A húzott lap: A kihúzott lappal folytattuk a kék színt, melynek területe 4 négyzetnyi, tehát 4 pontot szereznénk, ha ezt a megoldást választanánk. 168

169 A húzott lapot elforgatva végül úgy tettük az asztalra, hogy folytattuk a kéket és a pirosat is, és ezzel = 6 pontot szereztünk. Stb. 3. Értékelés Értékeljük a síkon való tájékozódást, az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását, a közös munkában való részvételt, a szabályok betartását, odafigyelést egymásra, a tanítóra, és azt, hogy képes-e a játék során a különböző elhelyezési lehetőségek felismerésére, a számára legelőnyösebb eset kiválasztására. Melléklet 169

170 170

171 171

172 172

173 III. November 3. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Titkosírás Az óra célja: problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése; a gyerekek közti együttműködés, kommunikáció fejlődésének segítése; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése Időtartam: 45 perc Az osztály: 4. osztály Tevékenység: szöveg értelmezése, titkosított szöveg megfejtése, tükörírás olvasása, készítése, memória játék Kiemelt készségek, képességek: a megfigyelés, összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás), koncentráció fejlesztése; rendszerezés, következtetések, kombinativitás, az induktív és deduktív gondolkodás alakítása, fejlesztése; térlátás, térbeli viszonyok értelmezése, kifejezése tevékenységgel, a gyerekek közti együttműködés, kommunikáció fejlődésének segítése, az elemi kommunikációs képesség fejlesztése; működtetése párkapcsolatban, csoportban, rész-egész észlelése; problémamegoldás, problémaérzékenység és kreativitás fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: csoport, egyéni, pár, frontális Módszerek: beszélgetés, magyarázat, problémamegoldás, feladatmegoldás Eszközök: mellékletek, ceruza, radír, írólap, tükör 173

174 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Olvassuk fel az 1. számú mellékletet a gyerekeknek. A vastag betűvel szedett szavak jelentését beszéljük meg. Kezdeményezzünk beszélgetést arról, hogy mit gondolnak a titkosírásról. Alakítsunk párokat, a gyermekek egymást segítve dolgozzák fel a szöveget. Ez után odaadunk egy titkosított mondatot. (Őhö űvgűeo öhkjhnűhőm.) Rövid ideig próbálkozzanak a gyerekek a nyílt szöveg megfejtésével, aztán mutassuk meg a kódtáblázatot (2. melléklet). Ez alapján próbálják meg önállóan megfejteni a mondat jelentését. 2. Az új tartalom feldolgozása: Tükörírás Mutassuk meg a 3. melléklet képeit. Vajon mi lehet az autók felirata? Nézzük meg tükörrel a feliratokat. Figyeljük meg a 4. melléklet ábráit! Készítsük el néhány betű tükörképét. A zöld egyenesre kell tükrözni. Beszéljük meg, melyek azok a betűk, amelyeknek a tükörképe önmaga lesz? Önálló munkában gyakoroljuk a tükörírást! Töltsük ki az 5. melléklet táblázatát. A megoldást tükörrel ellenőrizzük. Játsszunk memória játékot párban. A játék kártyáin (6. melléklet) minden betű és annak a tükörképe szerepel. 3. Értékelés Fontos feladatunk ebben a szakaszban, hogy ellenőrizzük, biztosítsuk, hogy minden gyerek ötlete, véleménye teret kaphasson a csoporton belül. Érdeklődéssel, értékeléssel ösztönözzük a gyerekeket újabb és újabb ötletek kitalálására. Figyeljük a kódolások megértését, alkalmazását, megfejtését; a társakkal való együttműködést. 174

175 1. melléklet MELLÉKLET Egy üzenetet titkosnak mondjuk, ha fogadni esetleg többen is tudják, de megérteni csak a címzett. A titkosságra való törekvés jellemzi a civil és katonai (titkos)ügynökségeket, kutatást végző vállalatokat, a személyes adatokat kezelő cégeket (bankok stb.). A titkosítás jelen van mindennapjainkban is. A titkosítandó szöveget nyílt szövegnek nevezzük. Maga a titkosítás a kódolás, amely alapján elkészül a titkosított szöveg. A címzettnek vissza kell alakítani a szöveget. Ez a visszanyerés a megfejtés. Hogyan lehetséges, hogy a rejtjelezett szöveget mindenki olvasni tudja, de csak a felhasználó tudja megérteni? Ezt a visszafejtő kulcs biztosítja. A kulcsot csak a küldő és a címzettek ismerik. A támadó az, aki meg akarja fejteni a nem neki címzett titkos üzenetet. 2. melléklet 3. melléklet 175

176 4. melléklet 176

177 177

178 6. melléklet 178

179 179

180 180

181 181

182 182

183 183

184 184

185 185

186 IV. Január 4. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Játék a síkon 1. Az óra célja: a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; saját megfigyelések, megtapasztalások kifejezésének gyakorlása; egyénileg, párban való tevékenykedés, együttműködés, egymásra való figyelés; geometriai ismeretek alapozása, kerület, terület fogalom alakítása, becslés, mérés Időtartam: 45 perc Az osztály: 4. osztály Tevékenység: különböző tárgyak,alakzatok kerületének becslése, mérése különböző mértékegységekkel, átváltások Kiemelt készségek, képességek: az érzékszervek tudatos működtetése; az összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás) képességének fejlesztése; kerület, területfogalom tapasztalati alakítása; gondolkodási képességek fejlesztése: rendszerezés, következtetések; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése; működtetése párkapcsolatokban, az érzékszervek tudatos működtetése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: önálló, páros Módszerek: feladatmegoldás, tevékenykedtetés Eszközök: mérőszalag, vonalzó, különböző tárgyak a teremből, mellékletek II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A gyerekek párokban kapnak egy-egy mérőszalagot és kerületméréseket végeznek. (pl. asztal, tanulópad, polc, szekrény, könyvek, képek) az általuk kiválasztott 186

187 mértékegységgel. Az adatokat egy táblára rajzolt táblázatban közösen rögzítjük. Megbeszéljük, hogy megfelelő mértékegységet választottak-e, vagy érdemes-e átváltani. A kapott adatokat a párok összehasonlítják. Pontos mérés megfigyelése. 2. Az új tartalom feldolgozása: Minden gyereknek adunk egy különböző alakú, számozott síkidomokat ábrázoló lapot. Ilyen alakúak a terítőink, amelyeket színes szalaggal szeretnénk beszegni. Végezzenek önállóan becsléseket, és ezt egy táblázatban rögzítsék. (1. melléklet) Alakítsunk párokat. A párok megegyeznek, ki melyik alakzat oldalait méri meg milliméteres pontossággal, illetve számolja ki a kerületét. A mérési eredményeket táblázatba (1. melléklet) foglalják. Összehasonlítjuk a becsült és mért adatokat. 3. Értékelés A megfelelő mértékegység és a mérés pontossága jelenti az értékelés alapját. Ezen túl értékeljük a gyerekek együttműködését és kommunikációs képességének alakulását. Az értékelés megerősítő legyen mindenkinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten. 187

188 MELLÉKLET 1. melléklet Terítők Leghosszabb szegőanyag Legrövidebb szegőanyag Ugyanannyi szegőanyag Becslés Sorszám Szegőanyag (mm) 188

189 5. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Játék a síkon 2. Az óra célja: egyénileg, párban való tevékenykedés, együttműködés, egymásra való figyelés; térszemlélet fejlesztése; finommanipuláció, percepció fejlesztése; rész-egész kapcsolatok megfigyelése; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; saját megfigyelések, megtapasztalások kifejezésének gyakorlása szóban, valamint tárgyi tevékenységgel; szemléletfejlesztés, a problémaérzékenység fejlesztése; az életkori sajátosságokra alapozva a tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerének alapozása, fejlesztése Időtartam: 45 perc Az osztály: 4. osztály Tevékenység: azonos területű, különböző alakú síkidomok építése; terület becslése. Kiemelt készségek, képességek: megismerési képességek alapozása: az érzékszervek tudatos működtetése, az összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás) képességének fejlesztése; területfogalom tapasztalati alakítása; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése, működtetése párkapcsolatokban; rész-egész észlelése; az érzékszervek tudatos működtetése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: páros Módszerek: feladatmegoldás, tevékenykedtetés Eszközök: tangram készítése kemény papírból, sokszorosítása papírból 189

190 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Minden gyereknek kiosztunk egy tangramot (1. melléklet) ábrázoló lapot. Az ábrát a gyerekek kivágják, és tetszés szerint építenek belőle különböző alakzatokat. Egymás munkáját összehasonlítják. 2. Az új tartalom feldolgozása: Az előző feladatban használt tangram elemei közül keressenek a gyerekek azonos alakúakat, majd azonos alakú és méretű alakzatokat. Becslés alapján rakják kerületük szerint csökkenő sorba az alakzatokat! Számolással ellenőrizzék a becslést! Vessük fel, hogy ha minden alakzatból sok lenne, hogyan rakhatnánk ki a nagy négyzetet az 1. sorszámmal jelölt alakzatból? Rajzolják be a vonalakat. Beszéljük meg, hogy hányszorosa a teljes négyzet területe az 1. sorszámmal jelölt háromszögnek? Hányadrésze az 1. sorszámmal jelölt háromszög területe a négyzet területének? Rakjuk ki az 1. sorszámmal jelölt alakzatot a többiből! Itt nem kell minden elemet felhasználni. Rakjuk ki az 1. sorszámmal jelölt alakzatot a 3. sorszámmal jelölt alakzattal! 3. Értékelés: Az alakzatok kirakásának módja, gyorsasága és eredménye az értékelés alapja lehet. Ezen túl a feldolgozás során folyamatos megfigyeléssel követjük, az észlelés pontosságát, próbálkozások alakulását, az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. Az értékelés megerősítő legyen, mindenkinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten. 190

191 MELLÉKLET 1. melléklet 191

192 A foglalkozás A foglalkozás témája: Az óra célja: Időtartam: Az osztály: Tevékenység: Kiemelt készségek, képességek: Célcsoport: Munkaforma: Módszerek: Eszközök: V. Február 6. foglalkozás Felzárkóztatás Térkép a mindennapi élet és a matematika kapcsolatának megmutatása; a gondolkodás rugalmasságának fejlesztése; tájékozódás a térképen; írott, beszélt szöveg, értése, értelmezése, adatok gyűjtése, összehasonlítása, elemzése adott szempontok szerint 45 perc 4. osztály beszélgetés, feladatmegoldás gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetések; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése, párkapcsolatokban való működtetése; nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, írott, beszélt nyelv értése, értelmezése, összehasonlítása, elemzése rendszerezése; feltételeknek megfelelő helyzet tervezése, létrehozása adatok elemzése felzárkóztatásra szoruló tanulók frontális, páros, önálló beszélgetés, feladatmegoldás térképek (mellékletek), feladatlap, ceruza, radír, színes ceruza, fonal, olló, vonalzó II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Beszélgessünk a térképekről. Mit tanultunk eddig a róluk, hogyan használjuk? Itt mutassunk be néhány térképet (1. melléklet), amit megvizsgálunk. Keressünk rajta ismerős dolgokat! Ismételjük át a fő- és mellékvilágtájakat. 192

193 2. Az új tartalom feldolgozása: Vizsgáljuk meg lakóhelyünk térképét (2. melléklet). Jelöljük be közösen az iskola helyét, majd mindenki megkeresi az utcát, ahol lakik. Rajzolják be az útvonalat a lakóházuktól az iskoláig. Becsüljék meg ezt a távolságot. Ez után méréssel ellenőrizzenek. Ehhez fonaldarabot adunk, amit végigvezetnek az útvonalon, majd vonalzó segítségével megmérik a teljes hosszat. Adunk a gyerekeknek egy újabb térképet, amin különböző helyszíneket jelöltek be. Egy feladatlap segítségével tájékozódási feladatokat kell megoldaniuk párban. (3. melléklet) 3. Értékelés Értékeljük a műveletvégzés, az algoritmusok végrehajtásának pontosságát. Az értékelés megerősítő pozitív legyen, kinek-kinek saját munkatempójához, fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva. 193

194 MELLÉKLET 1. melléklet 194

195 Budapest térképrészlet 195

196 2. melléklet Lakóhelyünk térképe 196

197 3. melléklet 197

198 FELADATLAP 1. Hányas szám jelöli a térképen a Művészetek utcáját? 2. Milyen irányban van a Történelmi témapark a Kalandvártól? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A Észak B Kelet C Dél D Nyugat 3. Indulj a Mediterrán udvartól észak felé! Az első két utcasaroknál fordulj jobbra, a harmadiknál haladj egyenesen, a negyedik saroknál állj meg! Melyik helyszínre érkeztél? A Templom tér B Batthyány tér C Fő tér D Savaria tér 4. Veronikáék autóval érkeztek a karneválra. A Király utcában sikerült parkolniuk. Hogyan juthatnak el autójuktól a Mandala ajándékbolthoz? Sorold fel az utcák nevét a haladás sorrendjében! 198

199 5. Mit jelent a térképen, három helyen is látható jel? Milyen színű ez a jel a valóságban? Színezd ki! 199

200 VI. Március 7. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Étteremben Az óra célja: a mindennapi élet és a matematika kapcsolatának megmutatása; a gondolkodás rugalmasságának fejlesztése; a számolási rutin fejlesztése; aritmetikai ismeretek alapozása, négy alapművelet gyakorlása, a kerekítés, az írásbeli műveletek algoritmusának gyakorlása, az ellenőrzés igényének alakítása; írott, beszélt szöveg, értése, értelmezése, adatok gyűjtése, összehasonlítása, elemzése adott szempontok szerint; illemszabályok és udvariassági formák gyakorlása Időtartam: 45 perc Az osztály: 4. osztály Tevékenység: beszélgetés, számolás, alapműveletek gyakorlása, szerepjáték Kiemelt készségek, képességek: gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetések, az induktív és deduktív gondolkodás megalapozása; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése, nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, írott, beszélt nyelv értése, értelmezése, összehasonlítása; feltételeknek megfelelő helyzet tervezése, létrehozása, adatok elemzése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, páros, egyéni Módszerek: beszélgetés, feladatmegoldás, szerepjáték Eszközök: szókártyák, étlapok, ceruza, játékpénz, melléklet 200

201 II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Beszélgetést kezdeményezünk arról, hogy ki hol szokott ebédelni. Mit gondolnak, mennyibe kerül egy ebéd. Beszéljük meg, milyen típusú készített ételeket szoktunk enni! Kártyákat (1. melléklet) készítünk elő, amin ételféleségek neve szerepel. A gyerekek húznak egyet-egyet és megpróbálnak minél többet felsorolni a húzott ételféleségek közül. 2. Az új tartalom feldolgozása: Sok cég foglalkozik ételek házhozszállításával. Egy ilyen cég étlapja a 2. melléklet. Minden párnak van 1500 Ft-ja. Ebből a pénzből kell ebédet rendelni mind a kettőjüknek. A párok választanak ételt, a választást lejegyzik, fejben vagy írásban kiszámolják a visszajáró pénzt. A párok ellenőrzik egymás munkáját. Grafikonon (3. melléklet) ábrázoljuk, a pároknak mennyi pénze maradt. A grafikon segítségével számolják ki, mennyi pénzt költöttek összesen! Osszuk ki egy helyi étterem étlapját (4. melléklet) a gyerekeknek. Ennek felhasználásával játsszuk el az éttermi rendelést. A párok egyik tagja a pincér, a másik a vendég. A vendég feladata, hogy bemenjen az étterembe, rendeljen, majd fizessen. A pincér feladata, hogy elvezesse az asztalához a vendéget, felvegye a rendelést, kihozza az ételt, kihozza a számlát. A szerepjáték során a párok ellenőrizzék egymás számítását! Cseréljenek szerepet, és játsszák el újra a játékot! 3. Értékelés Értékeljük a műveletvégzés, az algoritmusok végrehajtásának pontosságát, a szerepjátékban való részvételt, együttműködést Az értékelés megerősítő pozitív legyen, kinek-kinek saját munkatempójához, fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva. 201

202 MELLÉKLET 1. melléklet 202

203 2. melléklet 203

204 3. melléklet 204

205 4. melléklet Paradicsomleves Csontleves Zöldborsóleves Bableves kolbásszal Halrudak rántva sült burgonya Sült cirkecomb tört burgonya Paradicsomos húsgombóc tört burgonya Paprikáskrumpli kolbász Mákos tészta Hortobágyi palacsinta (2 db) Grízes tészta Uborkasaláta Paradicsomsaláta Falusi vegyes saláta Kovászos uborka Csemegeuborka Cékla Vegyes savanyú Somlói galuska Piskóta tekercs Tejberizs kakaós porcukorral Levesek Kész ételek Saláták Savanyúságok Desszertek ÉTLAP Ár 230 Ft 160 Ft 230 Ft 290 Ft Ár 520 Ft 530 Ft 510 Ft 430 Ft 390 Ft 390 Ft 390 Ft Ár 170 Ft 160 Ft 230 Ft Ár 160 Ft 160 Ft 140 Ft 160 Ft Ár 280 Ft 160 Ft 290 Ft 205

206 VII. Április 8. foglalkozás A foglalkozás Felzárkóztatás A foglalkozás témája: Kompetencia alapú matematikai feladatok megoldása, felkészülés az OM mérésre Az óra célja: időre történő gyors olvasás; számlálás, mennyiség ábrázolása grafikonon, adatok leolvasása, táblázat értelmezése, elemzése, adatok kigyűjtése Időtartam: 45 perc Az osztály: 4. osztály Tevékenység: matematikai feladatok megoldása Kiemelt készségek, képességek: logikus gondolkodás, induktív és deduktív következtetések, számolási rutin fejlesztése, szövegértés fejlesztése Célcsoport: felzárkóztatásra szoruló tanulók Munkaforma: frontális, egyéni Módszerek: feladatmegoldás Eszközök: feladatlapok, tesztek, ceruza, melléklet II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Kiosztunk a gyerekeknek egy részletet A Lassie hazatér című történetből. A gyerekek feladata, hogy 3 percig olvassanak némán, majd számolják meg hány betűt olvastak el. Az értékeket táblázatba jegyzik, majd az adatokat grafikonon ábrázolják. Fogalmazzanak meg igaz-hamis állításokat a grafikonról. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ezen a foglalkozáson kompetenciaalapú matematika feladatokat oldunk meg. Júniusban a könyvtáros néni olvasási versenyt hirdetett meg a negyedikeseknek a nyári szünidőre. Szeptemberben megkérdezte a gyerekeket, hogy a kötelező olvasmányon kívül hány oldalt olvastak. A gyerekek válaszait az alábbi táblázatban találod: 206

207 Panni A Lassie hazatér című regényt olvasta el, ami 138 oldal. Benedek A Nyolcvan nap alatt a Föld körül-t választotta. Ez 219 oldal. Laura Két könyvet is elolvasott. Az ő teljesítménye 365 oldal. Dóri Harry Potter rajongó. A hatodik kötetet olvasta el a nyáron, ami 618 oldal. Martin Az indiános történeteket szereti. Az utolsó mohikán 291 oldal. Tibi Kicsit szégyellte magát, amikor kiderült, hogy összesen 46 oldalt olvasott. Áron Igazi könyvmoly. Három regényt is elolvasott, ami összesen793 oldal. A könyvtáros néni százasokra kerekített értékeket írt a noteszába: Másnap a könyvtáros néni a következő grafikont készítette: Mit gondolsz, hogy miért ebben a sorrendben ábrázolta a könyvtáros néni a gyerekek teljesítményét? Hány oldallal olvasott többet a nyertes az utolsó helyezettnél? Melyik három gyerek olvasott együtt körülbelül ugyanannyit, mint a győztes? Számítással igazold! 207

208 208

209 Kinga órarendjét látod: HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK MATEK KÖRNYEZET MATEK NÉMET MATEK OLVASÁS NÉMET TESTNEVELÉS NÉMET FOGALMAZÁS NYELVTAN MATEK OLVASÁS ÉNEK NÉMET NÉMET FOGALMAZÁS NYELVTAN MATEK OLVASÁS TESTNEVELÉS TÁNC RAJZ NYELVTAN KÖRNYEZET TECHNIKA TENISZ ÉNEKKAR TENISZ ÚSZÁS Felhívhatja-e Kingát az anyukája hétfőn 12 óra 40 perckor mobiltelefonján? Indokold is! Telefonálhat-e Kinga az anyukájának szerdán 13 óra 15 perckor? Indokold! Miért nem vette fel a mobiltelefonját Kinga péntek délután fél háromkor, amikor a nagymamája hívta? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A Mert énekkaron volt. B Mert éppen aludt. C Mert a barátnőjével beszélt D Mert még az akkor a telefonján. úszómedencében volt. 3. Értékelés A feladatlapok megoldásának egyéni fejlettségi szinteknek megfelelő értékelése. 209

210 MELLÉKLET 1. melléklet EZ A KUTYA NEM ELADÓ! Greenall Bridge-ben mindenki ismerte Sam Carraclough kutyáját, Lassie-t. Mi több: Lassie volt a legismertebb kutya a faluban, mégpedig három okból. Először is mindenki megegyezett abban, hogy ilyen szép skót juhászkutyát még nem láttak a faluban. Ez pedig nagy szó. Greenall Bridge ugyanis Yorkshire megyében fekszik, és nincs még egy hely kerek e világon, ahol olyan nagy urak volnának a kutyák, mint itt. Úgy látszik, hogy Észak-Angliának ezen a zord vidékén jobban tenyésznek, mint bárhol másutt. Szél és hideg eső fésüli a lápokat, és az növeszti sűrűre a kutyák bundáját is. Ugyanúgy megizmosodnak, mint az itteni emberek. Ez a nép szereti a kutyát, és tudja, hogyan kell vele bánni. Száz meg száz bányászfaluja van Anglia e legnagyobb megyéjének; bárhová mégy, azt látod, hogy olyan tiszta tenyészetű és nemes tartású kutyák lépkednek a rosszul öltözött munkások után, amilyenekért még egy gazdag kutyabolondot is elepesztene az irigység. És Greenall Bridge semmiben sem különbözött a többi yorkshire-i falutól. Lakói ismerték, értették és szerették kutyáikat. Jó egynéhány pompás példány ballagott gazdája után, de abban nem volt vita, hogy ha akadt is valaha Greenall Bridge-ben kiválóbb kutya Sam Carraclough háromszínű Lassie-jénél, akkor az rég lehetett, olyan rég, amikor még a mostani öregemberek sem éltek. De volt még egy oka annak, hogy Lassie-t ilyen jól ismerte a falu. Mégpedig az - ahogy az asszonyok szokták mondani -, hogy az órát utána lehetett igazítani. Ez régen kezdődött. Még akkor, amikor Lassie egyéves, gyors eszű, ugrabugra kutyakölyök volt, és Joe, Sam Carraclough kisfia rettentő izgalomban érkezett haza: - Édesanyám, képzeld, mi történt! Kijövök az iskolából, és a kapu előtt ott várt rám Lassie... Csak azt nem értem, honnan tudta, hogy ott vagyok. - Biztosan megszimatolta a nyomodat, Joe. Más magyarázat nincs. Akárhogy is volt, Lassie másnap megint ott ült az iskola kapuja előtt, és harmadnap megint. Hetek, hónapok, évek múltak el, és ő mindig megvárta a kisfiút. Az asszonyok kinéztek az ablakon, a Fő utca boltosai kiálltak az ajtajukba, meglátták a Fekete-fehér-arany színű Lassiet, ahogy büszkén ellépkedett előttük, és azt mondták: - Öt perc múlva négy. Itt megy Lassie. A kutya mindig ott volt, akár esett az eső, akár sütött a nap, és várt egy kisfiúra, egyre a sok közül, aki keresztülfutott a kikövezett játszótéren, s akik közül a kutyát nem érdekelte más senki, csak az az egy. Mindig egyforma örömmel üdvözölték egymást, aztán szépen hazasétáltak, a kutya meg a kisfiú. Így folyt ez kerek négy éven át. 210

211 III. Diagnosztikus mérőlapok 1. OSZTÁLY (év vége)-2. OSZTÁLY (év eleje) Diagnosztikus mérés, A csoport 1. Pótold a hiányzó számokat a számegyenesen! 2. Folytasd a számsorozatot! Írd be a szabályt! 3. Írd a számok közé, melyik több és mennyivel! 4. Számítsd ki! 5. Oldd meg a nyitott mondatot! 211

212 6. Folytasd a táblázat kitöltését! 7. Oldd meg a szöveges feladatokat! a) Bencének 17 mesekönyve van. Marcinak 3-mal kevesebb. Hány mesekönyve van Marcinak? b) Laci 7 éves. Peti 4 évvel idősebb. Hány éves Peti? 8. Színezz 3 színű zászlókat sárga, piros és kék színnel! A színek nem ismétlődhetnek! 212

213 Diagnosztikus mérés, B csoport 1. Pótold a hiányzó számokat a számegyenesen! 2. Folytasd a számsorozatot! Írd be a szabályt! 3. Írd a számok közé, melyik több és mennyivel! 4. Számítsd ki! 5. Oldd meg a nyitott mondatot! 213

214 6. Folytasd a táblázat kitöltését! 7. Oldd meg a szöveges feladatokat! a) Az egyik kosárban 19 játék volt. A másikban 4-gyel kevesebb. Hány játék van a másik kosárban? b) Jutka 8 éves. Icu 3 évvel idősebb. Hány éves Icu? 8. Színezz 3 színű zászlókat! 214

215 2. OSZTÁLY (év vége)-3. OSZTÁLY (év eleje) Diagnosztikus mérés A csoport 215

216 216

217 217

218 Diagnosztikus mérés - B csoport 218

219 219

220 220

221 1. Add meg számjegyekkel! 3. OSZTÁLY (év vége)-4. OSZTÁLY (év eleje) Diagnosztikus mérés - A csoport 5sz + 4t + 9e = 7sz + 6t + 12e = 14sz + 9t + 5e= 1E + 3sz + 21t+14e= Írd le a számokat csökkenő sorrendbe! Karikázd be a páros számokat! 2. Folytasd a sorozatot öt taggal! 150, 220, 290, 450, 600, 750, 3. Írd fel a számok kisebb és nagyobb számszomszédjait! Százas Tízes Egyes Szám Egyes Tízes Százas Fejben számolj! = = 60 9 = 800 : 4 = 5. Becsülj százasra, és számold ki az eredményt! B: B: B: B: B:

222 Létszám = 6. Végezd el a mértékváltásokat! 30 dl = l 5 dkg + 7 g = g 240 másodperc = perc 3 m + 23 cm = cm 7. Mindegyik bekeretezett téglalap egy egészet ér. Színezz a törtnek megfelelően, a színezett ábra alá pedig írd be a színezett rész értékét! 8. Az alábbi ábrán azt láthatod, hogy hány fiú és hány lány jár egy iskola alsó tagozatára. Figyeld meg a grafikont! Válaszolj a kérdésekre! Évfolyamok Fiúk Lányok Melyik csoportba járnak a legtöbben? Melyik csoportba járnak a legkevesebben? 222

223 9. Szöveges feladat: Petinek már van 78 darab ötöse harmadik osztályban, Józsinak pedig háromszor annyi. Hány ötöse van Józsinak? Hány ötösük van kettejüknek összesen? Válasz: 223

224 1. Add meg számjegyekkel! Diagnosztikus mérés - B csoport 4sz + 6t + 2e = 3sz + 2t + 17e = 15sz + 2t + 9e= 1E + 5sz + 24t+12e= Írd le a számokat csökkenő sorrendbe! Karikázd be a páros számokat! 2. Folytasd a sorozatot öt taggal! 360, 420, , 700, 850, 3. Írd fel a számok kisebb és nagyobb számszomszédjait! Százas Tízes Egyes Szám Egyes Tízes Százas Fejben számolj! = = 40 7 = 600 : 3 = 5. Becsülj százasra, és számold ki az eredményt! B: B: B: B: B:

225 Létszám = 6. Végezd el a mértékváltásokat! 20 dl = l 4 dkg + 8 g = g 180 másodperc = perc 2 m + 43 cm = cm 7. Mindegyik bekeretezett téglalap egy egészet ér. Színezz a törtnek megfelelően, a színezett ábra alá pedig írd be a színezett rész értékét! 2 negyed 3 tizenketted 8. Az alábbi ábrán azt láthatod, hogy hány fiú és hány lány jár egy iskola alsó tagozatára. Figyeld meg a grafikont! Válaszolj a kérdésekre! Évfolyamok Fiúk Lányok 225

226 Melyik csoportba járnak a legtöbben? Melyik csoportba járnak a legkevesebben? 9. Szöveges feladat: Petinek már van 72 darab ötöse harmadik osztályban, Józsinak pedig háromszor annyi. Hány ötöse van Józsinak? Hány ötösük van kettejüknek összesen? Válasz: 226

227 4. OSZTÁLY (év vége) Diagnosztikus mérés - A csoport 1. Írd le számjegyekkel, add össze írásban! ötszáztíz, háromezer-négyszázöt, kilencszázkilenc, háromezer- harminchárom,,,,, 2. Írd fel a számot! 2 ezres + 5 százas + 6 tízes + 8 egyes = 8 ezres+ 5 százas+3 egyes = 3 százas + 15 egyes = 3. Végezd el a mértékváltásokat! 2kg = g 3 m 5 dm = dm 2 km 3 m = m 1057 kg = t kg 4. Végezd el a kijelölt műveleteket!

228 5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Ellenőrizz! : :9 6. Az alábbi ábrák közül melyik jelöli a terület 3/4 részét? Karikázd be a betűjelét! A B C 7. Számold ki! 2275:

229 8. Számold ki a téglalap kerületét, területét! a=30cm b=32cm K=? T=? 9. Egy osztály dolgozat eredményeit ábrázoltuk oszlopdiagrammal. a) Hányan írtak ötöst? b) b) Hányan írtak hármast? c) c) Hány tanuló jár az osztályba?

230 10. Oldd meg a szöveges feladatot! Öt jó barát strandra ment a nyáron. Belépőnek 5500 Ft-ot, hamburgerre 1750Ft-ot fizettek. Mennyibe került a strandolás személyenként? 230

231 Diagnosztikus mérés - B csoport 1. Írd le számjegyekkel, add össze írásban! ötszázhúsz, háromezer-négyszáztizenhat, kilencszázegy, háromezer- harminchét,,,,, 2. Írd fel a számot! 3 ezres + 5 százas + 2 tízes + 8 egyes = 8 ezres+ 5 százas+7 egyes = 3 százas + 17 egyes = 3. Végezd el a mértékváltásokat! 6kg = g 3 m 4 dm = dm 2 km 8 m = m 1063 kg = t kg 4. Végezd el a kijelölt műveleteket!

232 5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Ellenőrizz! : :9 6. Az alábbi ábrák közül melyik jelöli a terület 1/2 részét? Karikázd be a betűjelét! A B C 7. Számold ki! 2282:

233 8. Számold ki a téglalap kerületét, területét! a=34cm b=20cm K=? T=? 9. Egy osztály dolgozat eredményeit ábrázoltuk oszlopdiagrammal. a) Hányan írtak ötöst? b) Hányan írtak hármast? c) Hány tanuló jár az osztályba?

234 10. Oldd meg a szöveges feladatot! Öt jó barát strandra ment a nyáron. Belépőnek 4500 Ft-ot, hamburgerre 1250Ft-ot fizettek. Mennyibe került a strandolás személyenként? 234