H r ö. í i. A* FELSi CSÁSZÁRNAK ÉS A.; KIRÁLYNAK KEGYELMES ENGEDELMÉBÖL.

Átírás

1 i T m f u J I,. > l l i.i 1.ui.w. l l.. l l jg H r ö. í i. A* FELSi CSÁSZÁRNAK ÉS A.; KIRÁLYNAK KEGYELMES ENGEDELMÉBÖL. Iiidúlt Bélsböl, Keddéli Februárius 5 - ik napján 1805-ik efztendöbeni jat rilaga fzép táíeníomirói, poétikai éimefíegé-, rüli, fok remek deák verfeiröl, és a' deák litteraíurával való esmeretségérői hires és esmeretes Cs. Kir. udvari 31agyar Agens s Titt. 2í e nies György Ür hét napig tartott betegsége után, ; tüdő gyulladásban, hafznos életének őo-ik efztendejében, tegnap dél után^ pontban harmadfél órakor meg halálozott j özvegyfégre jutott hites társának^ familiájánakj és azon jó barátinak, a'kik a' meg holtat közelebről esmértéky mélly Szomorúságokra. Agensihívatallyátao efztendökig folytatta* L 1

2 Az oktalan állatok fem a' tnilagzatokról tanító tudományt ncmtanullyák, fem kalendáriumot nem tartanak; még is a* leg híresebb AHronomtill is felül'múllyák az idő külümbkiilümb változásainak elórc való meg tudásában. h'zen állatásnak meg bizonyítására l'z.ímos példákat lehetne a'terméí'zeti Hiíloriábói clo hozni. A' közönséges házi állatok, mint p. o. a' Kakasok, az időnek meg fordulását éjfél elött való kukurikolások által jelentik ki. A' haltyúk,rcc/.ck, galambok és madarak a' vizbe való fördés által nydatkoztattyák ki, hogy clfö követi a' fz.nr.iz időt. A* medvéről azt tartyák a' vadáfzok, hogy Gyertya. Szentelő B. A. napján téli tanyájokból ki búván leg elföben is a' napra tekintnek, mellynck fngárai hogjha tifzták és fényesek, nagy inorgállál térnek bar: lnngjokba viírza, azt jelentvén az által, hogy»' télne'í tartoll'ága miatt tovább kell nékik azokba" lenni, mint feni kívánták volna. A' vadáfzoknak ezen tapafztalásokból» zt lehet ki húzni, hogy mivel ezen holnapnak 2-i kán ' úgymint Gy. Sz. B. Aílzony napj.ín igen nagy 1 ' 1 ' deg és fzép napfény volt, "fokkal tartósabb le& ea a' jelenvaló tél, mint fem reményiettük vala eleinte. A' múlt Januariusban ritka nap múlt el. mellyen az idö járása ne változott volna, a'tse"' des fzeles; a' fzáraz nedves, a' hideg engedelw e! i &' tifzta homályos és ködös időre, melly hffj nyavalyákat is fzült, kivált gyulladókaf, a' n,lb? müek a' hurut, a' vaftag hufoknak és tsuw^öf háfogatása's fajdalma (az arthritis és rheumaj 15 ' mus), a' fzóllásban való rekedtség, a' itüdön* ' tüdöhártyának, májnak és beleknek gyulád* 0 '

3 a' petéts* 's tobb e'féle ártalmas nyavalyák, mellyekben valamint á gyermekek és ifjak, úgy a'meg lettes koros emberek közzül is, itten fokán meg holtak.,',,. A 5 múlt 1'804-ik efztendöben, November 35-ik napján Fels. Aflzonyunk rendeletéből és költfégén, az ide vaió Csáfzári udvari Redoute az az; tánczoló fzálában az a' muzfikás Oratórium; mellyet Athália nevezet alatt Apatúr V o g 1 é r kéfzitett vala, és a' mellyből bé menendő költiéget a' mi kegyelmes Csáfzárné és Királyné A ÍTzonyun ka' Eécfi Szűkölködő és Szerentfétlen famíliáknak felfegélléfekre rendéit vala adatott. Ebből a' muzfikás Oratóriumból 4621 for, a8 kr. ment be á' jókévö Inftitutum kaíízajába. A' következett holnapiján, úgymint December 26 ik iiapján; ugyan azon áldott végre; s' azon Csáfzári udvari Redoutá - fzálában maskarásbáll tartatott; a^ niellyböl bé vett jövedelem 3009 forintra, s' 54 krajtzárrá ment.,,.<.< Ezérí két mulatságos; öszve gyüllésböl, és a* múlt Április végétől fogva a' Szegények Inftitutumánakkaffzajába; rendkívül való Alamizsna né* vezet alatt bé vett Summából, a' múlt December végződéfeig Számos Szűkölködő famíliák állapatjokhoz képeli való Segedelmet veitek. Nevezetefien kézi mefterfégekriek gyakorlására fzükféges éfzközöktíek SzerzéSekre S554- forintok;, olztattak ki ; köntöseikre 2758; ágybéli bútorokra 525; házbérbeli adoflagokriak ki fizetésére X ; más Szorongató adófiagaiknak ki irtasára 5031 for. 24 kr, zálogba vetett, ingóbingó jófzápiknak ki váltására 2828 for. ió kr; táplál- La

4 «64 látásokra 7167 for..30 kr; egéffégcknek fenn tartasára 1102 for: kvártélyoknak változtatására J 35 r r - 39 krajtzár, következésképen mindéitve for. krajtzár. Ezen fummából 2940 for. adatott ki költsön, úgy mind azáltal* hogy a' viírza fizetésre meg határozott idó alatt a' költsön vett fizetni. Azon pénzért fem mi intcrell nem fognak loooo forintból átló fumma, pénz.mel- Iyct Csáfzár Eö Felsége, a* valóságos fziikölliíidö fzegénységnek a* jelenvaló té.leu leendő legellésekre kcgyelmclfcn adui méltiíztatott, már többire v a g y t á p l á l t a t á s o k r a, vagy rnbá/.atjokra ki ofztátott, vagy tüzelő fának vételére fordíttatott, melly maga terméí'zctében laírau Iaílao fog H adatni. Nemet Orfzág, A' Bécn Csáfzári, és Csáfz. Királyi, Francziaás Pétersburgi Csáfzári, és Berlini 's Londoni Királyi Kabinetumok a* múlt öfztiek kezdetétöt H' va ekkorig fzorgaltnatolfan leveleztek egymáffa'' A' Baváriai igen kegyelmes és alattavalo" nak bóldogfágokat minden vallásbeli külömb^ 3 nélkül fzüntelen fzivén vifeíő Vál. Fejedelem, maga birodalmában lakó Protcíians lakofokra, azo^ aak Gyülekezetekre, és Oskolaikra nézve következendő tzikkelyekböl álló decretumot méltóztató" közönségeire tenni.,) Valamint a' Své**' figy a' Palatinatusi - Baváriai és Frankoniaa 'öletekben lévő Proteíláns Confiftorium tagjai konzul egy Oskolákra ügyelő fő Commiffarius ^\ fcfztaffék ki, a' ki a 1 'már ki rendeltetett f» 8 '

5 ic>5 kolai Commífiariuffal együtt, az ott lévő Osko* Iákra egyenlő módon vigyázzon. 2) A? vallásban való oktatás, minden elegyes Oskolákban, mindenik vallásból különös tanítókra bizattaíték, 's minden vallásbeli Tanítókra az ő vallásokon lévő Fő Oskola CommilTarius vigyázzon. 3) Az Oskolákra adott fundatiók maradjanak meg azoknak birtokokban, a' kiknek a' fundáló azokat adta; azokat idegen végekre fordítani fzabad nem lefzen. A* Prpteftans fundátióknak ki fáfároltatások a' Coníiftorialis Sectiónak köz,vigyá» zárja elatt legyen. - 4) Az elegyes oskolákat a' vallás külömbségéhez képelt nem kell egymástól el válafztani. 5) Valamint Ö Vál. Fejedelemfégének régi StatulTaiban, úgy a' Német Orfzági Compensatiónak alkalmatoífágával nyert tartományokban lévő Oskolák is, a' Vál. Fejedelemségi Oskolákra és tudományokra ügyelő közönséges Directorium vigyázatja alatt legyenek; ellenben 6) Ha egy vagy több Proteftans igazgató Oskolai Tanátsosoknak helyeik üreíten maradnak, ollyfzeméiyek válafztaítanákazon hivatalra, a* kik az Oskolai dolgokban mind theoretica és practica esméretjekre, minderköltsi tulajdonságaik-, ra nézve köz bizodalmat érdemlenek. Frantzia Orfzág. Azon fényes vendégségnek alkalmateitágával, tneláyet a' Párisi polgári Elöjárok I. Napóleon Csáfzár tifzteletére a' múlt Decemberben adtak, ésa* mellyen mind ö maga a,' Gsáfzár mind a' Csáfzárné, és Csáfz.herczegek 's berezeg affzonyok rneg jelentek valá, az ebédlő palotának falaira, a' Csáfzárnak

6 : minden nrvrrrtfi <-M> rwr trüri 'í rü;edf!«i Ír vúlt.ik Ir.lvr, i;:,.\; Ulau <>fl;.í Í jy.iteclrliiiri. I r;yi;'i<>!!ii I pc! I!.< j inak cl Kcidcit; M ;i i,1 f;i'.;i"!mirv, r!.i f-l.i!!.ii.r..i Lin.m i; ilik ll.lj'jíl, I '*S ik r..-! r >!>r!l; \! c \.1 :i! 11,\ V. l M í. l - nak Jiil.ir. i.".!! - \r I ^vip'omi I'yra- TlllMl). inrürlt \- c í *. i. : r jr '.i!r;-. -i <! i * c n ; V Kilti" van>ía;i ik r'-..ah.- I,-,vij'l,n:in.iV. el í' 1^- I.ha Julnr. J.fí.'n li.in!.-.i O-l.-'s'jl való lí.itnr vid/a t'ir-.r 1 ( r i! - i".1. v.i.u rílc-t't Oftdlirr MI ikr ; 1 i -.j! iv rí;'":,.! ; cii - 1 1'rin..umi'l: un' V J'.rT-.nt.! m i-l' V 1 ''''' ló.ilt.il vrdrlr.r, - Ivir.i, V r t C < I'' C'. N O v Á r.i \' A : ni.:iik rl '. <t,1'. ' a : 1 '' {5-ikJn, I.Von cl,«rn.!..!.r:,. - ( * a!'. < ;;.;«0 rscl * Ictl v.tlu uiku?'-í r Juniii-. <j i <o M.1 r f n ' gn i f;v'i/rdrlmr Juiirn i,j«liv.r:i. - Az '^"'í"^ r:i(i lirkeflr^ l/rr/r. Martziut,. '.r:1, ts'"' u l ofzlcmlólicn. l'r.mt/i.i (\aif.inadra ' c l t ^ ron.i/.t.\!.i'..i IVcc:n!)i-r :-ik n. i, M ' di'brn. >. I.-"4-' h c U l c a Azon fvüllc'-ckhen, m<-l!y!ir:».v" I!."" 11 ' Szc'k, cs a' Nrmcl r.irü(l.i!..!i>hrli K.U.dd.us K<" dclmc!.nck kiivrtj<-ik.-»' Nr'mri <):..i.;!>» lel tandó Concord ir.m ík pla:iuai:i ;.aatskiizna* dolgoznak, a" 1' i u r, P.v.áva! cy..11 i».iri*b-*n ** vo Kómái cs KraiH/.i.i ()ri.-.í;i C '!m.il sekeken Cí l'ii^piikfikon, '.«. a' V nct Or.zi" 1 i pi Fú C.inccll.iri-.is.in kiv:':i, az A i.ln'.ii C>- lu^ *s Királyi, Cs a' PrmT/.-ji Kir.il.-i rw-ávotek > denkor jelen fcoki.ik lenni..mea-ic! tóval"* 1 lat Pána O Szentsége Párisiin, annál lzi v C * { itidiilattal, cs tilztclcttcl viseltetik e;ai)u a *

7 i6> Izia nemzet. Cardinalis Ga zi n c 1 I i, a' ki két kötendővel ennckelőtte a' Franczia Orl'/.ági Concordatában dolgozott, és mo'íl VII. Pilis Pápaval együtt Parisban múlat, a' JNémet Orfzági Concordatának ki dolgozáfában is fzorgalmatoffan foglalatoskodik. Minden Paris városában, és annak környéken találtató ritkaságokat vagy már eddig meg fzemlélt, vagy még ezután meg nézni fzándékozik a* Sz. Pápa. A' moll inult Januarius I5«ik napján a' Frantzia Csáfzári Bibliotékának látására nienvén Ö Szentsége, a' Fő Bibliotekárius G o s- selin illy ékes és gyökeres oratióval köfzöntötte meg:,,a' midőn, úgymond, Szentségedet az emberi csméretnek igen gazdag kintstarába bé vezetni vagyon fzerentsétn, nagy gyönyörűséggel emlékezünk mi arról, hogy Róma épen a' volt Franczia Grfzágra nézve, a' mi hajdan Görög Őriz a g Olafz Orfzágra nézve volt. A' Szentséged előtt élt Római Papi fejedelmek fogadták fel azokat a' kevés Tudósokat, a' kik a' Napkeleti >Római Birodalomnak 1453-ik efztendöben Törökök által lett le rontása után, idegen Orfzágokba bujdoftak. A' tudományoknak tsak nem egéfzlen el aludt fzövetnekét ezek gyújtották meg a' 15-dik Izázad vége felé. A' Római Pápáknak hathatos óltalmok nélkül nem lehetett volna annak meg történni. Leg elsőben is Olafz Orfzágban kezdettek a' tudományok virágzani, onnan terjedtek ki Franczia Orfzág termékeny főidére, a' liolnagy" tökélleteflegre is léptek. A' mi febes előre való lépeseink közt fem felejtkezünk mi el a' mi tanító raeííereinkről, sőt inkább nagy gyönyöriigé-

8 i6s gú'nkre fzolg4l minékünk, hogy mi a* mi híkláron'.-í-iirik.a annyi Tok hires nevezetes l'.ípahik: követője cr.int némiuémiiképen meg bizonyithittyuk. I ogaiij.i cl Szentséged ezen Könyvtár gondviselőinek maga eránt való meg hódol.ísokat.ma.- ga leg főbb méltosá^at és f/entseges fzemélyet illető tilztrlctckct krgvelmeífín." A' fii liibliotek.iriirn.il; ezen oratiojáraigen fzépen 's kegycsen felelt a" Sz. Pápa, 's 'azután azon Könyvtárnak emlékezetesebb kintseit fzemesfen meg visgálta. Leg nagyobb figy-clmeteitég:- gcl fzemlcttc a* követkr/rndó könyveket, úgymint : i) Azon Jübl.át, melly Moguntziában 14.5 ó, f e r efztenilöben nyomtatódon ( koveikezésképen»** könyvnyomtatás mcllcrr.egénck i44o-ik cfrtendíben lelt fel találása után i f. cf/tendokkcl. 2 ) Pliniusnak Vclcnczébcn 1469 ik cfttendóbf 1 nyomtatott munkáit. ; í) Cxfarnak, Vi'- g i 1 i u s n a k, A p u 1 c j u s n.1 k, *s több ülj hl ~ res embereknek Kómában i4óo-ik cfzten^1* nyomtattatott Írásaikat. 4) S a I u íti «s H ilio ' riájának Parisban ik efztendőben nyomatott clsö könyvét. j) Homcrus könyve 1 " Fiorentziában, i486-ik efztendőben f/ép pergamen papirosra való kiadását 6) A'Kriílus déseinek fzép miniatűr, avagy apró formába^ tzett, és Parisban, a* i 5 -ik fzázadnak vége f c ' nyomtatott képetskéit. 7) Lactantiusn*!4^5-ik efztendőben, a' Pápai Birodalomban, 11 ' vezetelten a' Subiacoi Benedictinufok Apátig ban nyomtatott munkáját. Valamint ezt,^ Sz. Agoftonnak Iffen fzent hajlékáról irt, és Re" 1 * ban 1467-ik efztendőben ki ki nvomtatott ^

9 ló> ) ' ' Zsidó nyelven a' o-ik fzázadból; azt a' régi Arabs kaját különös figyelmetefféggel nézte a' Sz. Pápa. Azután azon fzálákba vezettetett bé, a' mellybe a' kézzel irt régi könyvek tartatnak. A' többek közt azon Chinai Infcriptiónak, az\ az, felül Írásnak a' máffát tették Eö Szentsége eleibe, mellyet P. R i cci, a' Jézus Szerzetes Rendjének utolsó Generálisa talált vala Chinában, és a' melly- *foöl kitettzik, hogy a' kerefztény vallás ebben a' roppant napkeleti birodalomban már a' 7-dik fzázadban esméretes volt. Továbbá meg mutogatták Pápa Ö Szentségének a' Móses 5 könyveit és Kufi betűkkel irt Alkoránt, nielly a' Nagy Károly Csáfzár idejében élt igen hires Haroun- Rafchild tulajdona volt; azt a' Poématavagy versezetet, mellyet K i en-long utolsó Chinai Csáfzár Tatár-Mantsuiri nyelven irt; egy deák Bibliát a' 9-lk fzázadból, melly Kopafz Károly Frantzia Királyé volt. Utóllyára a' rézre metízett képeknek gyűjteményét fzemléite még a' Sz :. Pápa, a' melly mefierségben fok hirés meflerek találtat- ; tak Franczia Orfzágban. A' Csáfzári Könyvtárból lett ki menetelekor a' fent nevézettt Fő Bibliotekáriusnak maga gyűrűjét a* tsokolásra nyújtotta Eő Szentsége. A' midőn az úgy nevezett Hotel de Dieu Párili nevezetes betegek házát Eö Szentsége meg látogatta volna, azok közzé a* könyörülő fzivü la- "kofokközzé, a' kik Eö Szentsége jelenlétében alamizsnát ofztogatni, és az adatandó áldásban réfzesiilni akartak j fok zsebelő emberek fúrták bé magokat, a,' kik ; a'férfiaknak zsebbe váló Óraikat, ü? hol fzerit tehették, ki húzogattak, a'dámáknak

10 170 kefzkfnö tartójokot,,u úgy nevezett Ilidicu; leseket el vaglaltak, 'saz azokba tett alarnizsna pénzel elébb állottak. Egy Párili közönséges újság levélnek 17-ik Jantiarinsi darabjában illy nevezetes megjegyzés találtatik a' Spanyol nemzetnek itninl.itjárói, gondolkozása módjáról, és a' hadi virtusokra termett minémüségeiró! : Spanyol Orl/ág, úgymond, mely mofl ismét a' hadi teátrumra lép ki, a' maga nemzeti karakteréhez illendő játékot fog azon jatt"- ni. A' 15.ik és ií»ik fzázadokban igen vitézt módon viselték a' Spanyolok magokat, es hogy hajdan keresett ditsöílygcket fenn tarthallak, oly derék vezérre van f/áikségek, mint a' uútsoila* herczeg d c 1 a Pa c c Igaz dolog ugyan & hogy Amerikának feltalálása ( ik clztendów Spanyol Orl'zág népcltégét, és a' mezei gazdasa^ got felette mer; erötletiitcttc, mindazáltal l/.» ze ^ föbol álló hadi - és 60 linea hajóldiól 's_ f«g tokból a'ltó hajó féregét még moít is ki Efztendei jövedelme a' bék.dlcgcs értendők egynéhány milliommal felül haladja kóltseg A' Status adóirágai i7>s9-ik efztcndóben ^ lió piafterrc ment, ennyit pedig ha többet «^ jnotl is minden efztendóbtn bé veízen. czia Orfzággal fzövetségben leizen a' Sp- 1 "^ ^ rály, addig femmi ellenségtől nem lelhet, egéfz Orízága fél fziget. a ' ^ ^jj, Franczia Orvos Doctor Frank (azi«n e n ^ nába ment udvari Tanátsos és ProfeíTor F r 3, úr teftvérének a' ha) a' ki a' Francziák Csal* 3 val, az akkori Bonaparte fö vezérrel egy ü Kr^'htaaa Orfiáii expeditióban jelea volt, a

11 i7i nai Török Basa udvarában liverböl álló efztendei fizetéffel orvos Doctorrá tétetődött. Batava Respublika. A' 4-ik Januariusi Hágai levelek azt tartyák, hagy ezen ennekelőtte nevezetes és gazdag Köz Társaságnak moftani alkotmánya, más és.állandóbb formába fogna öntetödní, hogy ezen Respublikának Parisban lévő követ minifierje, a' ki a' Fr. külső dolgokra ügyelő minifterrel gyakorta való conferentiákat tart, azon életre fényes méltóságra fog emeltetni; de hogy ki leízen a' helytartó vagy Praefidens, e' tárgyról mindennap más már hirek kerengenék közöttök. Innen, az az Hágából jött az a' tudófitás is, hogy a' Liflzabonai Kir. udvar fzoros fzövetséget kötött a' Madritti Kir. udvarral Anglia ellen, mellyet ha nem mivelt volna, mind Ma dér át, mind Braziliát el foglalták volna a' Spanyolok. Az Anglusok és Spanyolok közt támadt háborúról következendő tudófitáíl vettünk a' közelebb múlt Januariusban Amfterdámból. A' Piaílerrel való háború immár el kezdődött, az az, az Indiákról jövő gazdag Spanyol hajókat egymás Után el fzedegetik a' Brittusok, 's' reményük, hogy a' többi fem kerüli el az ő kelepczéjeket, azok tudniillik, a' mellyeket a' Kadixi kereskedők Amerikából várnak, 's a' mellyeken,í8 millió piafter találtatik. Meg kell vallani, hogy a' Spanyolok ellen való hadakozásokban fok kintset gyűjtenek a' Brittus zsakmányozó hajók; de azt fem léhét más réfzről tagadni, hogy áz Angliai kéz mivek és fabrikatumok, mellyeknek a' Fr. reyo-

12 17J Itiüotialis háború rlöit r*.i.ír. Amrniensibíkefejes kötés i.ín nagv Leletek vált Spanyol és Portüga.1- li.ii Orl/ágokban, nem kcvc.t kárt fognak a' háború alatt f/envedni. K* mellett honnanvifznek az Anglusok m.igokn.ik bort, ha Frantzia, Spanyol, és Portugáliai OH/.igokkal hadakoznak? Honnan vel/nek a/. Anglia Otf/.ági fábrikik finom gyapjút? Iga/, ugyan, hogy néhány értendőktől lógva a'.spanyol Orl/.igi rrnlrtti ni cg f/aporitották, juhokat nagyőri V nagy tökéllctclfcgrc vittékaz Anglia Orf/ági mezrj éj baromtartó gazdák; ie ezeknek a' gyapja az Angliai f.ihrik.íknakfzúks*- - gekre nem elegendő. W I i fs i n g c n ben, rgr Hollandiai hajósftregbéji all tifzt.v kj nyolc/.' cf/.tcndükcl toltvéii cl hadi fzolgálatban, a'"maga bátor T/ivének's vitézségének (ok próbáit a,jf.i, a' mult ) 804-ikefztondónck vége felé egy f/.ép *s cgéiréges férfi g)* meket fzült c' világra. Olafz Orfz.-íir. A' múlt December vége felé a'nápolyid töhelybe, a' mikor ingyen fem gondolták volna egyfzer.ben egynéhány ' Orofz linea hajók ev««1^' 's ugyan akkor két Anglus linea hajók podtak meg, és vetettek vasmatskát azon varos E' dolog,.v mint képzelni lehet, ^ oda való Publicnmot, mind kiváltképen való don az ott lévő Franczia hadinépet nagy* 0 * gyelmeteffé tette. Valamint a' Nápolyi &f "dvar maga réfzéröl, ógy az ott lévő Fr. ^ * *-et is azonnal kurírokat küldöttek Parisba. " -Mitso d a f e I t e t t t z é l l y o k, e g y e n a z O r ű r z 0 knak- a í «cta lett menetelben, nem könnyen lehet hozzád"

13 173 fli; abból;mindazáltal, hogy tb^>b Orofc tifztek Rómába utaztak az ott lévö ritkafágoknak meg fzemlelésére, azt lehet ki húzni, hogy femmi fzorgalm áztató dolgok nintsen Nápoly városában. Ugy, hallatik, hogy még több Orofz hajók is fognak oda menni. ' Á* mint a' 12-ik Janúariüsi Génuai levelek tartyák, már egéfzlen fel kéfzült a' Tuloni hajó féreg, melly io linea hajóból, és több fregatokból álló. Egy holnap múlva 30 Spanyol liiiea hajók lefznek kéí'zen, mellyek a* Tuloni hajó féreggel öfzve kaptsoltatván, mikor ingyen nem is vélné Admiral N e 1 z o n, akkor jelennek meg, a' közép tengerben, 's akkor támadják meg ötet. Florentziából Decemb. 30-ik napján, Az ide való Kir. Financiális, az az, a'status jövedelmeire 's költségeire ügyelő miniflermarquis Corsi nehezen fzenvedvén a' Hetruriai elfő miniítemek Gróf Salvaticonak azon hivataljától lett meg fofztatásár, maga is le mondott a* financiális minifterségröl. Ez az igen fontos hivatal egy Öt fzemélyböl álló CommÜTióra bízatott, a 5 kik között herczeg Öorsini, és a' maga tudós munkairól a' tudós világ előtt igen esméretes Fa b ro nilegnevezetesebbek. -Herczeg C ö r- *ini leg. nagyobb tekintetben, és kedveflegben. lenni mondatik a' Hetruriai Királyné udvarában.. ': x * Livornóból Decemb. 27-ik napján Ma reggel tartatott a' mi fö templomunkban, az itt való fő kórmányozónak, Taüátsnak, az egésségre ügyelő CommiíTiónak, a" nevezetesebb kereskedőknek és polgároknak jelenlétekben a* Te

14 174 D e u m Iaud.imtifs.il cgyiítt a' közönséges áhétatoífág azon illeni kegyclmcfrégnck meg hálalása végett, mell vet a/, emberi nemzetnek közönséges attya, a' Kel.s. Ur Klen az itt uralkodott f.irga hidegnek meg f/üntetéiében hozzánk mutatott. Kzen a' napon minden mellcrscgeknek műhelyei és áruló búitok bé voltak záratva Eílérc az itt lakó Zsidóknak nagy Zsinagógája igen pompásan ki volt világolitva. Ezen gonofznyavalyának nálhink lett ki ütésének kezdetétől fogva, minden kereskedésünk meg tsükkent. Al. Olafz Or/zági levelek azonn kiváltképeri való nagy örömet, mellyel a'f.irga hideg megm* nésére nézve lelkcíittetuck a' Livornóbcliek, lenem, feílhctik clegendökc'peii. Meg tartásra méltó dolog, hogy ezen rso.s-ik cf/íendúnek clsö napján ott egyetlen egy ember fem halálozott meg, mellyhol azt hozzák ki, hogy ezen illvcn módon reájok derült eiztendu egéfz. folyamatjában fzerentses Iefzen reájok nézve. Az. ott őrizetben volt,dé a' fárga hideg kiütése után onnan Pisa városát által ment Franczia hadi nép minden óran viife* fog óda menni. Római Csáfzár Dómitianus kegyetlen uralkcxj 3 ; sa élt, és a' több azon időbeli Filosöfiisokkalégff Rómából ki üzetetett hires StoicusFilozofusnak Ep 1 " ctetusnak Enchiridió4i nevezetű erköltsi*"^. mányt tanitó tudós munkatskája e' világ eló' lt méretes. Hogy ö ezen kívül több tudós mu n * kat is irt légyen, jól tudta a' tudósvilág; <* e eddig azoknak bírására nem juthatott. ^ e i n.. j, giben. Herculanum városának omladván/ai * ol > mellyét Titus Római Csáfzár uralkodásának ke,'

15 \ 175 detében, a' Vézüvius torkából ki folyt tüzes moslék, minden lakofival együtt örökre el temetett vala, a' több kéz irásai is fel találtattak, és. a' Fels. Nápolyi Kir. rendeléséből a' Portici Mufeumba tétettek le. Ezen ritkaságot a' még mofti is Nápolyban múlató K o t z eb u e világ eleibe igyekezik adni. Helvétziai Respublika. Bertából Jan. 12-ikén. Az új Landamman Glucz úr, minden Helvétziai Cantonokhoz leveleket irván, azokat arra ferkéngeti, hogy az* utólfó Tágzat/ung (igy neveztetik ezen Respublikának kpzönféges gyülléfe) által meg hataroztatott hínama pénznek a' felét minél elébb küldjék be a' Státus kaltzajába, mellyre a' Napóleon Csatzár koronazafára a' Parisba küldetett Helvétziai deputatufoknak el kerülhetetlen fzükfégekvan. Másodfzori Tudósítás. A' Pefti nagy Szemináriumban felállott Depozitóriumban réfzes czéhbéli afztalos Melterek köfzönettel emiitik azon hazafiúifegedelmet, mellyre őket tit. váfárlóik méltóztatták. ' Reménylvén, hogy már, tellyesen megfelelhetnek ugyanazok' kivánfágaiknak,' bátran ajánlják további fzolgálatjokat. Azoknak, kik á' belföldi müveket betsülvén, hafznofan táplállyák az emelkedő hontíyi iparkodálv jelentik, hogy ezen Depozitóriurhnak fenkivel fihts femmi köze is, és abba fem külföldi fem kontár-munka bé nem vétetik, hanem tsak óllyan;, mellyért a' mefiere, mint mondva - tsinálc tulajdonújáért kezes lehet. Ha mindazáltal abban történetből valami nem találtatnék, igénk a*,

16 x 7 6 réfzc.s mcflcrcl;, hogy azt mentő! hamarabb a' w sarló tett/csc //crc'iir, úgy nem kii löm ben akár mclly épülethez való mnnkákai is a'legiliendoub áron kéfz.itcni fognak. T.ibbnire hízelkednek mafióknak vagy tsak a/én is a" X. Ha/a* irodalmival, hogy minden darabnak a/, árát eíóremeghitározzák, mellyet kenteiének kitsinyre l'zaiini; mivel kiki közüliül, maga kezére dolgjzik; követte' zésképpen az eladásban fsak úgy előzheti meg latsait, ha mentől oltsóöbra hagvgya munkáját. /álnokon lakú Tilt. I, a s ka y Sá m u ellfy több Tck. Nem. Vármegyéknek TUda Kiríja. «cl mull iso4-ik cf/.tcnd.iben, Oetobcr a-ik napjai kult.magy. Kurírnak a <-.tk darabjához, ragafztott Toldalékunkban ki adott Twdólirá"ában magát «rn kötelezte vala, hogy azon köz hafzni'i nmnkáj af f mellyet K r k ö I t s i K a i c k i /. m u s nevezel alatt maga gyermekeinek fzámokra kéízitetf, azelm" 1 ' Sz. Mihály napi Dcbreezeni vásárra ki fogjany 01 ' tattatni. De mivel a' Ty pografusiiak fcorgbsmj kái miatt, telt igirctét azon meg határozott W*' bé nem tcllyefithctte : arra való nézve által"^' tudtára kivánnya a' Nemes Magy. FubIicun'Z«adni, hogy ezen köz hafznú munkája a'jö^ zj György napi Debreczeni vásárig a' fajtó a' 0 ' fog fzabadulni, és hogy annak nyomtatványai' tavaly jelentett helyekenn, úgymint K o lósv 3 a' Reform. Collegium Tipográfiájában, D t b c -^. ben pedig Pefti priv. Könyváros Nemes K fs ván Ur áruló boltjában, a' kinek tettzeni fofr, 0 gának meg fzerezheti. Ennek a' mintegy. j ; húsból álló könyvetskének árrát 20 krajtza' rr * tározta meg a' tudós Szerző Ur. e