HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GYŐR TÉRSÉGÉBEN KÉT GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GYŐR TÉRSÉGÉBEN KÉT GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Európai Kapcsolatok szakirány HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GYŐR TÉRSÉGÉBEN KÉT GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL Készítette: Kopácsi Tímea Budapest, 2006

2 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 5. old. I. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv 6. old. II. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 10. old. 1. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program prioritásai 11. old. III. Győr humán adottságai 15. old. 1. Erősségek 15. old. 2. Gyengeségek 16. old. 3. Lehetőségek 17. old. 4. Veszélyek 18. old. IV. A HEFOP-os pályázat menete a gyakorlatban 19. old. V. A magyar oktatás helyzete 25. old. VI. HEFOP A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttműködés keretében 29. old. 1. A pályázó 30. old. 2. A projekt indokoltsága 32. old. 3. A projekt célja 32. old. 4. A projekt célcsoportja 33. old. 5. A projekt tartalma 34. old. 6. Indikátorok 37. old. 7. A projekt hatásai 37. old. 8. A projekt kapcsolódása más operatív programokhoz 38. old. 9. A HEFOP utógondozása a HEFOP old. 10. A HEFOP megvalósítása során gyűjtött konkrét tapasztalatok 40. old. A pozitív tapasztalatok 40. old. A negatív tapasztalatok 41. old. 11. A magyarországi pályáztatási gyakorlat hiányosságai 44. old. 12. A pályázók leggyakoribb hibái 46. old. 13. Megoldási javaslatok 47. old. VII. A második Nemzeti Fejlesztési Terv 49. old. 1. Az NFT I. eredményei 49. old. 2. Az NFT II. kihívásai 50. old. 3. Az NFT II. fő célkitűzései, rendszere 51. old. 3

4 VIII. Fejlesztési pólusok 53. old. 1. A Nyugat-Dunántúl fejlesztési pólusa 53. old. 2. Győr Megyei Jogú Város Fejlesztési Pólus Stratégiája 54. old. 3. A Pólus-program célja 57. old. 4. A Pólus-program várható eredményei 57. old. 5. A Pólus-program kihívásai 58. old. 6. A humánerőforrás minőségének fejlesztése a Pólus-programban 61. old. 7. A Pólus-program kapcsolódása más programokhoz 62. old. Összegzés 64. old. Ábrák jegyzéke 66. old. Felhasznált irodalom 67. old. Mellékletek 4

5 Bevezetés Szakdolgozatom témájául szűkebb lakóhelyem, Győr és annak közvetlen térségének humánerőforrás-fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát választottam, azon belül is elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül támogatott humánerőforrás-fejlesztési programokat mutattam be egy konkrét példán keresztül. A Nemzeti Fejlesztési Terv és annak erre a célra létrehozott operatív programjának, a HEFOP-nak általános bemutatása után a térség humán adottságait elemeztem, melyek nagymértékben meghatározzák azt, hogy milyen lehetőségek vannak a további fejlődésre, illetve milyen veszélyeket rejt a jelenlegi helyzet. A HEFOP keretén belül benyújtott pályázatok általános menetének leírása után egy konkrét pályázatot mutattam be, amely már túl van a megvalósítás időszakán, ennek kapcsán elemeztem a pályázatokkal kapcsolatos leggyakoribb nehézségeket, ezen konkrét pályázat esetében, illetve általánosságban véve egyaránt. Igyekeztem ezt minden érintett oldal tapasztalatainak figyelembevételével tenni és megoldási javaslatokat is kínálni ezen problémákra, illetve azon intézkedéseket is bemutatni, amelyeket már azért hoztak, hogy pályázó-barátabbá tegyék a rendszert, az első negatív tapasztalatokat felhasználva. Ezek után röviden a as tervezési időszakra vonatkozó második Nemzeti Fejlesztési Tervet is bemutattam, majd egy olyan projektet, ami manapság nagyon aktuális Győrben, a Pólus-programot. Mivel Győr elnyerte az ország hét fejlesztési pólus-címének egyikét, ez várhatóan komoly pozitív változásokat fog hozni a város és a térség életébe is a as időszakban. A program keretén belül elsősorban a területi versenyképesség és kohézió fejlesztése az elérendő cél, ez pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy a program az NFT II. szerves részét képezné és hozzájárulna annak célkitűzéseihez. Így a Pólus-program prioritásai között fontos helyet foglal el az innováció, a humán tőke fejlesztése, vagyis hozzájárul a humánerőforrás-fejlesztési célok eléréséhez. Ezen szempontok szerint építettem fel dolgozatomat, melyben nem kívánok átfogó képet nyújtani a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeiről, hiszen úgy gondolom, ez a kívánt formában és terjedelemben szinte elképzelhetetlen lenne, inkább a két helyi példán keresztül szeretném bemutatni azt, hogy milyen lehetőségek léteznek a célkitűzések elérésére, hogyan valósulnak meg az uniós pályázatok a gyakorlatban, illetve azt, hogy a jövőben milyen humánerőforrás-fejlesztések várhatóak a térségben. 5

6 I. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország május 1. óta az Európai Unió tagja. A csatlakozást megelőzően és azóta is vitákat kavar ez a tény, a kérdés, hogy ez az eddigiekben inkább pozitív vagy negatív hatással volt-e életünkre, megosztja a véleményeket. Az mindenesetre biztos, hogy azzal, hogy hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz, jelentős támogatási források váltak hozzáférhetővé számunkra is, ennek azonban természetesen feltételei is vannak. Minden olyan EU-tagállamnak, melyben az egy főre jutó bruttó hazai össztermék nem éri el az uniós átlag 75%-át, Nemzeti Fejlesztési Tervet kell készítenie 1, melyben bemutathatja és elfogadtathatja az Európai Unióval hosszútávú stratégiáját. Az NFT hazánk nemzeti stratégiai dokumentuma, melynek célja Magyarországot az EU társadalmi és gazdasági szintjéhez közelíteni. Mivel hazánk 2004-ben, az Unió költségvetési időszakának közepén csatlakozott, ezért az első Nemzeti Fejlesztési Tervet 2,5 évre, a közötti időszakra kellett elkészítenie, így ez jelentős szerepet tölt be ugyan Magyarország életében, leginkább mégis az elkövetkező időszakra való felkészülésnek, tapasztalatgyűjtési lehetőségnek tekinthető. Az NFT 3 részből áll, egyrészt egy helyzetelemzésből, amely hazánk jelenlegi állapotát, a fejlettségbeli elmaradásokat mutatja be, ezután következnek a fejlesztési célok és stratégiák, a harmadik rész pedig a konkrét tennivalókat tartalmazza, melyeket operatív programok formájában dolgozott ki a terv. Ebben az első tervezési időszakban az Európai Unió 5,1 milliárd eurós támogatásra vállalt kötelezettséget Magyarországgal szemben. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv céljait öt operatív programon keresztül igyekszik megvalósítani: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Regionális Operatív Program (ROP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) /1999 EK tanácsi rendelet 6

7 Az operatív programok a Nemzeti Fejlesztési Terv specifikus céljainak megvalósítását szolgálják, így a GVOP a gazdasági versenyképesség növelését, a HEFOP a humánerőforrás jobb kihasználását és fejlesztését, a ROP a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés megvalósítását, a KIOP a jobb minőségű környezetet és alapinfrastruktúrát, míg az AVOP az integrált vidékfejlesztés elősegítésével a fenntarthatóbb és versenyképesebb magyar mezőgazdasághoz járul hozzá. Mivel dolgozatom témája a győri térség humánerőforrásfejlesztési lehetőségei, ezért a következő fejezetekben a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív programot fogom részletesebben bemutatni. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásáról, a tárgyalások lebonyolításáról és a szükséges intézményrendszer felállításáról gondoskodó szervezet) 2 az európai uniós támogatások felhasználásának átláthatósága érdekében létrehozta az ún. EMIR-t (az Egységes Monitoring Információs Rendszert). Az EMIR naponta frissített adatokat közöl, melyeknek segítségével nyomon követhetőek a finanszírozott projektek. Ezen statisztikák közül válogattam, hogy a következőkben segítségükkel röviden be tudjam mutatni a beérkezett pályázatok számának, az igényelt és a megítélt támogatásoknak az arányát az öt operatív program között 3, rámutatva a HEFOP szerepére a források megoszlásában. Ezen a diagramon az figyelhető meg, hogy április 9-ig az egyes operatív programokra hány darab pályázat érkezett be. Ez nem a ténylegesen megvalósult projektek számát jelenti, csak az egyes operatív programok iránti érdeklődést mutatja. Beérkezett pályázatok megoszlása operatív programonként 341db; 1% 4460db; 14% 2289db; 7% 18408db; 57% 6681db; 21% 1. számú ábra AVOP GVOP HEFOP KIOP Messze a legtöbb pályázat a GVOP-re érkezett be, ezek közül a nyertes projektek nagy része a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, az információs társadalom kiépítéséhez, illetve a ROP 2 3 A diagramokat a ápr. 9-i statisztikái alapján készítettem 7

8 kutatás-fejlesztés támogatásához járul hozzá, vagyis olyan területeken nyújtanak segítséget, ahol Magyarország komoly lemaradásban van az EU átlaghoz képest. A GVOP-re beérkezett pályázatok számánál valamivel több mint a harmada érkezett az AVOP-ra, így ez végzett a második helyen, ami a magyar mezőgazdaság jelenlegi alulfinanszírozott helyzetében nem meglepő. Humánerőforrás-fejlesztési célokra a GVOP-hez viszonyítva alig negyedannyi pályázatot nyújtottak be. A ROP-ra még ennek is csak körülbelül a fele érkezett. A legkevesebb igénylés a környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatban jelentkezett, az összes beérkezett pályázatoknak mindössze 1%-a. Elmondható tehát, hogy az összes pályázatnak mindössze 14%-át küldték be a HEFOPra, vagyis a beérkezett pályázatok számának tekintetében a humánerőforrás-fejlesztés nem jutott igazán nagy szerephez. Nemcsak az operatív programokra, de azokon belül az egyes intézkedésekre beérkezett pályázatok aránya is nagyon különböző, amíg azonban az OP-ken belül az intézkedések között van lehetőség a források utólagos átcsoportosítására, addig a programok között nincs. Megkötött szerződések megoszlása operatív programonként AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP 111; 1% 579; 5% 6228; 58% 567; 5% 2. számú ábra 3312; 31% van, amit elfogadtak, de a szerződéseket még nem kötötték meg. Ez a diagram szorosan összefügg az előzőekben bemutatott ábrával, amely a beérkezett pályázatok operatív programonkénti megoszlását mutatta, itt pedig a megkötött szerződések programonkénti aránya látható. Mindkét diagram április 9-i adatok alapján készült, ezért nem hasonlíthatóak össze teljesen, hiszen az április 9-ig beérkezett pályázatok között sok olyan Úgy gondolom, a két diagram összevetése leginkább azt bizonyítja, hogy az egyes operatív programokra beérkezett pályázatok és a nyertes pályázatok aránya egyforma. Ezen az ábrán látható, hogy a megkötött szerződések száma szintén a GVOP intézkedéseire benyújtott pályázatoknál a legnagyobb, az összes szerződés több mint felét, 58%-át teszi ki. Szintén jelentős az AVOP keretein belül megkötött szerződések száma, a másik három operatív program része a megkötött szerződések számának arányából azonban nagyon kicsi, a 8

9 HEFOP és a ROP 5-5%-ot ért el, míg a KIOP esetében a legkisebb ez az összeg, 1%, csakúgy, mint a beérkezett pályázatok arányánál. Az, hogy a HEFOP-ra az összes pályázatok 14%-a érkezett, a megkötött szerződések számánál azonban ezen operatív program aránya mindössze 5%, azt mutatja, hogy valószínűleg a kiosztható források sokszorosát igényelték. Az is szerepet játszhat ugyanakkor a különbségben, hogy esetleg a HEFOP források kiosztásakor jobban odafigyeltek arra, hogy a három év alatt elnyerhető támogatásokat egyenletesebben próbálják kiadni és ne osszák ki rögtön az első évben a források nagy részét. Az igazság a tervezési időszak végén fog kiderülni, amikor majd összesítik és pontosan elemzik ezeket az adatokat. Érdekes, hogy ha az egyes operatív programok keretén belül igényelt támogatások arányát vizsgáljuk, akkor ez nem egyezik a beérkezett pályázatok és a megkötött szerződések számának arányával. Ezt mutatja a következő diagram: ROP KIOP HEFOP GVOP AVOP Igényelt támogatások megoszlása operatív programok szerint (%-ban) számú ábra Az igényelt támogatások tekintetében a HEFOP végzett az első helyen, a legmagasabb összeget, több mint 367 milliárd pályázataira igényelték. A második legnagyobb támogatási mindössze 7%-a érkezett. A KIOP-ra, amely a benyújtott pályázatok és a megkötött szerződések számának egyaránt mindössze 1%-át tette ki, az igényelt támogatás 18%-a irányult. A GVOP aránya az igényelt támogatásokból 20%, az AVOP-é pedig 12%, a pályázatok számát tekintve meglepően alacsony forintot ezen operatív program igényt a Regionális Operatív Program pályázataira nyújtották be, amire az összes pályázatnak valószínűleg több, kisebb értékű pályázat érkezett. ez az arány, ezekre a programokra Megállapítható tehát, hogy a HEFOP szerepét nem szabad lebecsülni csak azért, mert a beérkezett pályázatok és megkötött szerződések számának tekintetében lemaradt a GVOP és az AVOP mögött, hiszen az igényelt támogatásokat nézve ez az operatív 9

10 program végzett az első helyen, vagyis humánerőforrás-fejlesztési célokra kevesebb, de sokkal nagyobb értékű pályázatot nyújtottak be. 4. számú ábra ROP KIOP HEFOP GVOP AVOP Kifizetett összegek megoszlása operatív programok szerint (%-ban) ezt a GVOP, majd a KIOP, az AVOP követi, a legkevesebb forrást pedig a Regionális Operatív Program pályázataira osztották ki. 23 Ezen diagram alapján ismételten megállapítható tehát, hogy igaz ugyan, hogy a 27 Az egyes operatív programokra kifizetett összegek aránya valamelyest eltér az igényelt összegek megoszlásától. A valóságban április 9-ig a HEFOP pályázataira kapták a legnagyobb összegű támogatást, beérkezett pályázatok és a megkötött szerződések számát tekintve a HEFOP elmarad a GVOP és az AVOP mögött, az igényelt és kifizetett támogatásokban azonban messze megelőzi a többi operatív programot. Mindez azt bizonyítja, hogy az Európai Unió és ennek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Terv is kiemelt prioritásként kezeli a humánerőforrás-fejlesztést, hiszen hosszútávon ez a versenyképesség növelésének egyik alapvető feltétele. II. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési terv specifikus céljai közül, mint azt a neve is mutatja, a humánerőforrás fejlesztését igyekszik elősegíteni, ezen kívül intézkedései révén más operatív programok célkitűzéseihez is hozzájárul, hiszen a HEFOP-pályázatok sikere a gazdasági versenyképesség növekedését, vagy a területi kohézió fejlesztését is magában hordozza. 10

11 A HEFOP fő célkitűzése a magasabb szintű foglalkoztatás elérése és a humán kapacitás fejlesztése, ennek megfelelően három középtávú célt határoztak meg ezen operatív program keretei között: 4 o a foglalkoztatási szint emelését, o a munkaerő versenyképességének javítását o és a társadalmi beilleszkedés elősegítését. Ezen célkitűzések megvalósításához 750 millió eurós támogatási keret áll rendelkezésre, melynek forrása az Európai Szociális Alap (386 millió euró), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (177 millió euró) és hazai elsősorban költségvetési forrás (187 millió euró) A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program prioritásai A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program öt prioritásra épül, ezen belül pedig intézkedésekre bontható. A HEFOP források egyes prioritásai közötti megoszlását a következő ábra szemlélteti: 6 5. számú ábra HEFOP források megoszlása prioritások szerint 236 millió euró; 31% 38 millió euró; 5% 160 millió euró; 21% 229 millió euró; 31% 87 millió euró; 12% Jól látható ezen a diagramon, hogy a támogatások kétharmada a hármas és négyes prioritásra, vagyis az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség fej- lesztésére, valamint az oktatási, szociális és egészségügyi rendszer infrastruktúrájának javítására használható fel, hiszen ma hazánkban ezek a legégetőbb problémák. Az egyes és kettes prioritás szintén fontos célkitűzéseket támogatnak, úgymint a munkanélküliség kezelését és megelőzését, valamint a társadalmi adatai alapján 11

12 kirekesztettség elleni küzdelmet, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon az Európai Unióhoz, ezért ezeket a területeket is kiemelten kell kezelni. Az összes támogatás mintegy 5%-át teszi ki az 5-ös prioritás, vagyis az operatív program gyakorlati megvalósítása feltételeinek előteremtése. A HEFOP pályázatainak számából kiolvasható a prioritások és az azokon belüli intézkedések száma, amelyeket az adott projekt szolgálja 7 : A HEFOP 1-essel kezdődő számú megpályázható intézkedései az aktív munkaerő-piaci politikák támogatását szolgálják, ezeknek támogatási kerete 160 millió euró. A prioritás alá tartozó intézkedések a következők: 1.1. a munkanélküliség megelőzése és kezelése 1.2. a Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja 1.3. a nők foglalkoztathatóságának javítása A 2-essel kezdődő pályázatok célja a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítségével, ennek támogatási kerete 87 millió eurót tesz ki a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a későbbi munkaerő-piaci esélyek szempontjából meghatározó az oktatás megfelelő minőségének és az esélyegyenlőségnek a biztosítása már az általános iskolában is. Az intézkedés 7,74 milliárd forintból segíti a hátrányos helyzetűek, köztük is kiemelten a romák oktatását és továbbtanulását, hogy ezáltal később képesek legyenek integrálódni a társadalomba és a gazdaságba. Ezen célok megvalósításához a pályázatokat elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában résztvevő pedagógusok képzésére, megfelelő tantervek és módszerek kidolgozására lehet benyújtani. A 6. fejezetben leírt projekt is ezen intézkedés keretén belül valósult meg, ezért mutattam be egy kicsit részletesebben ezt a prioritást a társadalmi befogadás elősegítése 2.3. a hátrányos helyzetűek, köztük a romák foglalkoztatásának növelése A 3-assal kezdődő pályázatok célja az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása, ehhez 229 millió eurós forrás áll a pályázók rendelkezésére, 7 12

13 a támogatási keret 31%-a, ennél csak a 4-es prioritásra szántak kicsivel több pénzt. Ez a hatalmas forrás azt bizonyítja, hogy a life-long learning megvalósítása az Európai Unió fontos célja, amely szükséges a lisszaboni stratégia eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon az egész életen át tartó tanulás támogatása 3.2. a szakképzési rendszer modernizációja 3.3. a felsőoktatás fejlesztése 3.4. munkahelyteremtés és a vállalkozói készségek fejlesztése 3.5. a felnőttképzés fejlesztés A 4-es számú intézkedések az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztését szolgálják, támogatási keretük 236 millió euró, vagyis az öt prioritás közül ez rendelkezik a legtöbb forrással. Mindez nem véletlen, hiszen az élet- és munkaesélyek javításához elengedhetetlenül szükséges az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, valamint a térségek közötti ellátásbeli különbségek mérséklése az oktatási infrastruktúra fejlesztése 4.2. a társadalmi befogadás elősegítése 4.3. a társadalom jobb egészségügyi ellátása 4.4. az egészségügy informatikai fejlesztése az elmaradott régiókban A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 5-össel kezdődő intézkedései a technikai segítségnyújtást takarják, azaz a program megvalósulását segítő eszközöket és tevékenységeket hivatottak biztosítani, minderre 38 millió eurós keret áll rendelkezésre. Az egyes régiók között elsősorban fejlettségi szintjük szerint nagy különbségek vannak abban, hogy hol melyik intézkedésekre van a legnagyobb szükség, melyik prioritásra adták be, illetve nyerték el a legtöbb pályázatot. A következőkben lakóhelyemet, a Nyugat-Dunántúl régiót vizsgálom meg ebből a szempontból, vagyis hogy itt melyik prioritásokra született a legtöbb nyertes pályázat, mindezt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján talált statisztika szerint 9, melynek kivonatát az 1-es számú melléklet tartalmazza. 8 Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról 9 13

14 Az 1-es prioritáson belül a munkanélküliség megelőzése és kezelésére a régióban összesen 3, a nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítésére pedig 6 sikeres pályázat született. A pályázatok viszonylag alacsony száma azt bizonyítja, hogy a munkanélküliség problémája a Nyugat-Dunántúlt nem sújtja annyira, mint az ország elmaradottabb részeit, bár a régión belül nagy különbségek vannak, országos viszonylatban elég kedvező a munkanélküliségi ráta. A nők munkaerőpiacra való visszatérése ebben a régióban is okoz nehézségeket, ezek a pályázatok azonban remélhetőleg hozzájárulnak a probléma megoldásához. A 2-es prioritás intézkedései közül a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítására a régióban 14 pályázat nyert forrást, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére a szociális szakemberek képzése által 8 projekt valósulhat meg, a legtöbb pályázatot azonban a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítésére nyerték meg, szám szerint 23-at. A 2-es prioritás keretein belül tehát viszonylag sok projekt kerülhet megvalósításra, ennek oka az, hogy a Nyugat-Dunántúl hazánk fejlett régiói közé tartozik ugyan, a régión belül azonban hatalmas különbségek vannak, ezért különösen nagy szükség van ezekre a pályázatokra a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásához és ezáltal a régión belüli különbségek mérsékléséhez. Az egész életen át tartó tanulás megvalósítására szintén viszonylag sok nyertes pályázat született, a prioritás 5 intézkedésére összesen 33 pályázatot fogadtak el. Ennek magyarázata véleményem szerint az, hogy bár a régió országos viszonylatban fejlett, a lifelong learning tekintetében, a felsőoktatás és a felnőttképzés modernizációjában azonban az egész ország óriási lemaradásban van az Európai Unióhoz képest, így ez a prioritás kiemelten nagy támogatásban részesül Magyarországon. A 4-es prioritás 1-es és 2-es intézkedésére születtek pályázatok a régióban, az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztésére 3, a társadalmi befogadást segítő szolgáltatások javítására 5 pályázat nyert forrás a Nyugat-Dunántúlon. A prioritás 3-as és 4-es intézkedésére nem született nyertes pályázat a régióban, hiszen azok elsősorban az elmaradott régiók támogatását célozzák meg, a Nyugat-Dunántúl pedig nem tartozik azok közé, mint azt a következő fejezet elemzése is bizonyítja. 14

15 III. Győr humán adottságai 10 A következőkben szűkebb lakóhelyem, Győr humán adottságait részletezem, mielőtt rátérnék a humánerőforrás-fejlesztés helyi lehetőségeire. Az elemzést SWOT-analízis formájában, vagyis az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek figyelembe vételével végeztem el. 1. Erősségek A szerencsés földrajzi és gazdasági tényezőknek köszönhetően a Nyugat-Dunántúl régió hazánk legfejlettebb területeinek egyike, az egy főre jutó GDP a Budapestet is magába foglaló Közép-Dunántúl után itt a második legnagyobb az országban és az életszínvonal is viszonylag magas. Ennek megfelelően Győr egyik fontos erőssége az országos átlag feletti életszínvonal és a gazdasági fejlettség, ezeknek hatása pedig a város humán adottságaiban is megmutatkozik. Győr szempontjából az erősségekhez sorolható a megyeszékhely kiemelkedő népességkoncentrációja, hiszen itt él a megye lakosságának egyharmada, a régió egészét tekintve ugyanakkor ez az egyenlőtlen megoszlás komoly problémák forrása. A demográfiai adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a győri térség halálozási rátája országos viszonylatban kedvező és a születéskor várható élettartam mutatói is meghaladják a magyarországi átlagot, ugyanakkor között Győr népessége stagnált, csakúgy mint a magyarországi megyeszékhelyek többsége. A város fejlett gazdaságával és viszonylag magas életszínvonalával függ össze az a tény, hogy a vándorlási egyenleg pozitív, vagyis inkább az a jellemző, hogy az ország vagy a régió más részeiről Győrbe költöznek, mint az, hogy innen elvándorolnának. Az oktatás és képzés ajánlata egyre bővül a győri térségben, ennek megfelelően emelkedett a képzésben résztvevők száma is. Gazdag az alapfokú iskolák kínálata a városban, ezen kívül Győr kiemelkedő középiskolai központ, gimnáziumaival, különböző szakmákat tanító szakközépiskoláival az egész régióból sok diákot vonz, valamint a megye szakmunkástanulóinak döntő többsége is itt jár iskolába óta önálló egyetem működik a városban, Győr lakosainak 5,9%-a nappali tagozatos hallgató a felsőoktatásban, ami országos viszonylatban is nagyon jó aránynak számít, ennek megfelelően a felsőfokú végzettséggel 10 Forrás: Győr Megyei Jogú Város Fejlesztési Pólus Stratégiai Programja 15

16 rendelkezők aránya is meghaladja a hazai átlagot, valamint a munkaerő képzettsége is magasabb a magyar átlagnál. A város erősségei közé tartozik az a tendencia is, hogy az itt végzett hallgatók többsége Győrben vagy annak környékén szeretne elhelyezkedni. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei országos összehasonlításban viszonylag jók, a város munkanélküliségi rátája általában is alacsonynak mondható. A gazdasági fejlettséggel összefügg a viszonylag alacsony munkanélküliségi ráta is, az aktív keresők négytizede az iparban dolgozik, a nemzetközi tendenciáknak megfelelően a tercier szektorban foglalkoztatottak száma is nőtt, a mezőgazdaságban pedig a győri kistérségben körülbelül egy százalék a foglalkoztatottak részaránya. A 90-es évek közepétől jelentkező gépipari növekedés és a külföldi tőkeberuházások hatására az alkalmazásban állók száma jelentősen nőtt. A humán adottságok erősségei közé tartozik Győr fejlett egészségügyi intézményrendszere is, amely regionális jelentősséggel bír. Győr egyik fontos előnye földrajzi fekvése, a határok több évtizedes zártságát követően gyorsan regenerálódtak a hagyományos kapcsolatok nyugati szomszédunkkal, Ausztriával, valamint az osztrák foglalkoztatás-politikai és képzési szervekkel is szoros kapcsolat alakult ki az utóbbi években. Az erősségek közé sorolható a város élénk kulturális élete is, a különböző rendezvények száma és látogatottsága egyre növekszik, melyekre a régióból és az egész országból érkeznek az érdeklődők. 2. Gyengeségek Győr viszonylag magas fejlettsége ellenére lakosai általánosságba véve nem elégedettek, szükségleteik és igényeik nincsenek arányban a város gazdasági teljesítményével. A pozitív vándorlási egyenleg ellenére, azzal párhuzamosan a természetes szaporodás negatív, ennek okai közé tartozik az, hogy a születési ráta csökken, így az elöregedő népesség problémája, bár nem olyan koncentráltan, mint a régió egyes területein, de itt is jelentkezik. A népesség elöregedésével a gazdaságilag aktív népesség csökken, illetve a nehezen aktivizálható népesség egyre nő, ami nehézségeket okoz. A régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű a munkaerő-kínálat, különösen igaz ez a régió iparára, a modern ágazatok és funkciók fejlődése miatt. A klasszikus iparágak 16

17 csökkenésével pedig a szakképzés is súlytalanná vált. A szakképzés rugalmatlansága miatt a változó ipari igényekre nehezen tud reagálni. Az ország más régióitól eltérően itt nincsen universitas, az egyes intézmények képzési profilja hiányos, valamint szűkös a tudományos kapacitásuk is. A tízezer lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma jóval az országos átlag alatt marad, holott ez lenne az innováció, a fejlődés egyik alapvető feltétele. Az egyetemi képzés aránya alacsony, a népességcsökkenés miatt pedig alap- és középfokú oktatási intézményeket kénytelenek bezárni. Az erősségeknél említettem, hogy a Győrben végzett hallgatók többsége a városban próbál elhelyezkedni, sok győri fiatal azonban más városokban végzi felsőfokú tanulmányait, közülük sokan a diploma megszerzése után sem térnek vissza, különösen igaz ez azokra, akik Budapesten maradnak, hiszen ott lényegesen több a munkalehetőség. A foglalkoztatottak között alacsony a nők aránya, főként a korábban nagyon jelentős textil- és élelmiszeripar visszaszorulása miatt. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program ezért kiemelten foglalkozik többek között ezzel a problémával is. A non-profit szervezetek tevékenysége ugyan jelentősnek mondható a régióban, több kisebbségi és részönkormányzat működik itt, mégis komoly gondot jelent a hátrányos helyzetűek integrálása a társadalomba és a gazdaságba egyaránt, ez a probléma is szerepel a HEFOP prioritásai között. A gyengeségekhez tartozik az a jelenség is, hogy a győri térségben dinamikusan növekszik az egyszemélyes háztartások száma és aránya, ami sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem kedvező tendencia. A kulturális rendezvények magas száma és látogatottsága ellenére a múzeumok és könyvtárak látogatottsága már nem mutat ilyen kedvező képet, ebben a tekintetben elmaradunk a többi magyarországi nagyvárostól, így ezen javítani kellene. 3. Lehetőségek A régió földrajzi helyzetét kihasználva a határokon régió- és országhatárokon egyaránt átnyúló együttműködések segíthetik a fejlődést, így fontos a már kiépített kapcsolatrendszerek fejlesztése, illetve újak kialakítása. A humánerőforrás-fejlesztés segítségével szükség van a szakképzés megújítására, rendszeres párbeszédre a képző intézmények és ipari vállalatok között, az egész életen át 17

18 tartó tanulás ösztönzésére, így elengedhetetlen a felnőttképzés, az át- és továbbképzési rendszer fejlesztése és átalakítása is. Győr lehetőségei közé tartozik a polgárosultság is, a civil szféra, a civil szervezetek száma és aktivitása viszonylag erős, a határok átjárhatósága növeli a nyitottságot és segíti az adaptivitást. A minőségi munkaerő letelepedésének, illetve helyben tartásának ösztönzésére tudományos lakópark létrehozása jelenthetne megoldást, a Pólus-programmal foglalkozó fejezetben bővebben kitérek erre a lehetőségre. A város vonzerejének növelését szolgálná a komplex város-rehabilitáció és az épített környezet védelme, ezért komoly lépéseket tesznek mostanában Győrben, úm. a közlekedési hálózat fejlesztése, új utak, körforgalmak, elkerülő-utak, felüljárók építése, egészségügyi- és oktatási intézmények felújítása, stb. A befektetők számára is vonzóbbá kellene tenni a várost, ennek eszköze lehetne a kulturális, egészségügyi, zöldterület és közösségi terek fejlesztésének megvalósítása. Fontos lehetőség rejlik abban is, hogy a közigazgatási reformtörekvések megvalósuljanak, vagyis minél több területi szerv székhelye kerüljön, vagy maradjon a városban, hiszen ez gazdasági szempontokból is előnyökkel járhat, Győr szerepének megerősödését jelentheti. 4. Veszélyek A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, vagyis a születések számának jelentős mértékű visszaesése a lakosság folyamatos elöregedéséhez járul hozzá. Ez egyre nagyobb problémát okoz, ugyanis egyre több feladatot ró egyrészt az önkormányzatokra, másrészt pedig az egészségügyi intézményrendszerre is és megköveteli a szociális ellátórendszer megújítását, a gondozási hálózat kiépítését. A régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű a munkaerő-kínálat, különösen a régió iparában a modern ágazatok és funkciók fejlődése esetében. A munkaerő egyre mobilabb, ami különösen az Európai Uniós csatlakozás óta magában hordozza annak a veszélyét, hogy a szakképzett munkavállalók külföldre távozik. Fokozottan jelentkezik ez a probléma a Nyugat-Dunántúl régióban, földrajzi helyzete következtében. Veszélyt hordoz magában az is, hogy a város kutatás-fejlesztési kapacitásai és teljesítménye nem lesz elegendő a dinamizmus megtartására, ezért mindenképpen fejlődésre van szükség ezen a területen. 18

19 A sűrű beépítésű, belső területeken fennáll a jelentős népességcsökkenés lehetősége, mivel az itteni lakosok egy része kiköltözik a városból. Erre jelenthetnek megoldást az előzőekben már említett kertvárosi lakóterületek. A munkanélküliség esetleges növekedése, az oktatási, szociális és egészségügyi intézményrendszer problémái mellett veszélyt jelent a hátrányos helyzetűek kirekesztése is, ezért a társadalmi befogadás segítésére, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására kiírt pályázatok a HEFOP elengedhetetlen részei, egy ilyen pályázatot fogok bemutatni a következőkben. Előtte azonban a HEFOP keretein belül megvalósuló pályázatok gyakorlati menetét, folyamatát mutatom be. IV. A HEFOP-os pályázat menete a gyakorlatban A Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága kidolgozott egy olyan gyakorlati útmutatót, amely főként a kevés tapasztalattal rendelkező pályázók számára jelent komoly segítséget, hiszen ezáltal nyomon követhető, hogy annak, aki egy humánerőforrás fejlesztési pályázatra szeretne jelentkezni, majd azt megvalósítani, milyen gyakorlati lépéseket kell megtennie. Ez a menetrend a pályázatra való jelentkezéstől, ennek előkészítésétől a konkrét gyakorlati megvalósításon át az utógondozásig követi nyomon egy projekt életét, bemutatja, hogy az egyes lépések hogyan kapcsolódnak egymáshoz, kihez fordulhatnak az érintettek problémáikkal, vagyis egy logikai vázlat, amely gyakorlati segítséget jelent a pályázóknak. 11 Ezen útmutató (ld. 2. számú melléklet) segítségével szeretném a következőkben bemutatni a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program keretén belül megvalósuló pályázatokat, azt hogy az egyes résztvevő szerveknek milyen feladataik, kötelezettségeik vannak. A projektmegvalósulás bemutatásakor a következő fejezetben részletesen bemutatott pályázat kivitelezésének gyakorlatára is kitérek

20 A HEFOP részeként megvalósuló pályázatokban három résztvevőt különböztetünk meg: a pályázót a program Irányító Hatóságát és a Közreműködő szervezeteket. A vázlat elkülöníti ezen szervek feladatait, hatásköreit a projekt megvalósítása során. A pályázó jogilag az a személy, aki a pályázatot benyújtja és ennek kedvező elbírálása esetén a támogatást megkapja. Konzorciumi együttműködés esetén (a későbbiekben bemutatott HEFOP as pályázat is ilyen), a pályázó (jelen esetben a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet) dolgozza ki és nyújtja be a pályázatot, ő vállalja a koordinátor szerepét és a felelősséget a program megvalósításáért és utógondozásáért is, a pályázat elnyerésétől azonban őt és konzorciumi partnereit (jelen esetben a három résztvevő általános iskolát) egyaránt kedvezményezetteknek nevezzük. A HEFOP illetve az EQUAL program Irányító Hatósága (attól függően, hogy melyik program részeként írták ki az adott pályázatot, az általam bemutatott példa esetén ez a HEFOP) a program megvalósítását felügyeli, a közreműködő szervezetek bevonásával a projekt végrehajtását irányítja. Az Irányító Hatóság részt vesz az operatív programok kialakításában, az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum kidolgozásában és az Európai Bizottsággal történő egyeztetésekben is, vagyis meghatározó szerepe van már a pályázatok megvalósulása előtti időszakban is. A HEFOP-os pályázatoknál fontos szerepet töltenek be a Közreműködő Szervezetek is, melyeknek elsődleges feladata a pályázati tevékenységek operatív ellátása, a pályázókkal, majd a kedvezményezettekkel való kapcsolattartás, tájékoztatás, mindez az Irányító Hatóság felügyelete alatt. A Közreműködő Szervezetek ezen kívül a jelenlegi tapasztalatok figyelembevételével közreműködnek a közötti második programozási időszak tervezésében is. A humánerőforrás fejlesztési pályázatok során közreműködő szervezetek közé tartozik a Foglalkoztatási Hivatal, a Magyar Államkincstár, az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, az Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programirodája és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. A HEFOP as pályázat megvalósításában az Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programirodát kivéve a többi Közreműködő Szervezet mind komoly szerepet játszott: Az Oktatási Minisztérium elsősorban a formai feltételek teljesítéséért, a szerződés módosításaiért, értelmezéséért és a projekt megfelelő megvalósításáért vállalt felelősséget. A 20

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13.

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. HEFOP A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) megvalósítására 2004-2006 között 750

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén. Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája

Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén. Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája Foglalkoztatási Hivatal helye, szerepe az intézményrendszerben Jelentéstételi

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet

6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet 6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM-TNM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai Módosítás történt az Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban Módosítás történt a TÁMOP-2.2.7.A-13/1 jelű, Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban. Melléklet A 2013. július 3-án közzétett

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE PÁLYÁZAT CÉLJA: Jelen felhívás célja, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA

GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA PÁLYÁZAT CÉLJA: A hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése (A foglalkozási rehabilitáció

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíjról

Részletesebben

12/2004. (VII. 31.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

12/2004. (VII. 31.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 12/2004. (VII. 31.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint az ISPA/Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet

22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet 22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közreműködő szervezetté

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 7694/2010. J a v a s l a t a közoktatási intézmények Pedagógusképzések c. pályázatainak támogatására Tisztelt

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Pályázati Útmutató A Miskolci Egyetem Demján Sándor Alapítvány Külföldi Kiegészítő Ösztöndíjához

Pályázati Útmutató A Miskolci Egyetem Demján Sándor Alapítvány Külföldi Kiegészítő Ösztöndíjához Pályázati Útmutató A Miskolci Egyetem Demján Sándor Alapítvány Külföldi Kiegészítő Ösztöndíjához A Pályázati útmutató elválaszthatatlan része a Pályázati felhívás, a Pályázati adatlap kitöltése, és a szükséges

Részletesebben

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR I. A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A támogatási jogviszony sajátos polgári jogi jogviszony. (támogatási szerződés/támogatói okirat) Sajátosságok

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Szabályzat a Zita Királyné Közalapítvány tanulmányi ösztöndíja elnyeréséhez

Szabályzat a Zita Királyné Közalapítvány tanulmányi ösztöndíja elnyeréséhez Szabályzat a Zita Királyné Közalapítvány tanulmányi ösztöndíja elnyeréséhez A Zita Királyné Közalapítvány pályázata keretében a Marcali vagy Somogyzsitfa középfokú intézményeiben érettségizett és egyetemen

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása

Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása Támogatások igénylése, kifizetési kérelmek összeállítása ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: Kocsis Beáta, Pénzügyi menedzser MAG Zrt. 2014. március 25. Budapest Szabályozási háttér 4/2011

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben