6. A tevékenység gyakorisága 2 Nagyecsed, Mérk,Fábiánháza, Nyírcsaholy,Győrtelek,Ököritófülpös, Hodász heti 2 alkalommal

Átírás

1 . A tevékenység megnevezése Ovi-suli program A tevékenység sorszáma és elnevezése (összhangban a pályázati útmutató C pontjával) 2. A tevékenység időtartama (hónap) 20 hónap 3. A tevékenység kezdetének időpontja A tevékenység befejezésének időpontja 5. A tevékenység helyszíne(i) (település, intézmény, stb.) 7a. Legalább kettő eddig hiányzó, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek és szüleik számára biztosított pedagógiai szolgáltatás hozzáférésének biztosítása február 28. Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk, Nyírcsaholy. Győrtelek, Hodász, Ököritófülpös. 6. A tevékenység gyakorisága 2 Nagyecsed, Mérk,Fábiánháza, Nyírcsaholy,Győrtelek,Ököritófülpös, Hodász heti 2 alkalommal Tevékenység szünetel: 203. július 5-augusztus hó, 204. július 5-augusztus hó 7. A tevékenység célja, kapcsolódása a projekt általános céljához A tevékenység a pályázati útmutatóban előírt, kötelezően megvalósítandó projektelem. a. A hátrányos helyzetben élő 3-7 éves gyerekek a lehető legkorábbi életszakaszban kapnak segítséget készségeik és képességeik kibontakoztatásához, fejlődéséhez, ezzel is felkészítve őket a közoktatási rendszerbe való sikeres részvételre, hozzájárulva ezzel esélyeik javításához. b. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását segítő programunkkal a gyerekek esélyeinek növelése, hogy mire elkezdik az iskolát, csökkenjenek hátrányaik hasonló korú társaikhoz viszonyítva. c. Hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket és családjukat segítő szolgáltatások, az intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái. d. Javulnak a kisgyerekes családok egészségügyi ellátásának lehetőségei, az egészséges fejlődést és az egészség megőrzését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei. 8. A tevékenység indoklása a szükségletfelmérés alapján A Mátészalkai Kistérségben óvodába járó gyerekek többsége hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen beilleszkedő gyerek. A szociokulturális hátránnyal induló gyerekek fejlesztő segítség nélkül iskolai és később társadalmi kudarcoknak vannak kitéve. Az a tapasztalatunk, hogy az ingerszegény környezetük miatt nem elég az óvodai foglalkozás, hanem még azon felül kell Kérjük, valamennyi helyszínt sorolja fel, ahol a tevékenység megvalósul, nevezze meg az érintett település(eke)t, intézményeket! 2 nem folyamatos tevékenységek esetében, pl. hetente, kéthetente, stb.

2 őket támogatni, hogy iskolába kerülve közel azonos feltételekkel induljanak társaikhoz képest. Magas a csoportlétszám, sok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Értelmi és neveltségi szintjük nagyon eltérő. Ezek a problémák a tanulási folyamatokban a foglalkozásokon nagy feladatot rónak az óvodapedagógusokra, folyamatosan differenciálniuk kell. A Kistérségben működik a Pedagógiai szakszolgálat, utazó pedagógusokkal. Kevés a szakember. Logopédus és pszicho pedagógus vizsgálja az iskolaköteles és problémákkal küzdő gyermekeinket, ezek útmutatásai alapján fejlesztik a gyerekeket az óvodapedagógusok. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya is igen magas: az összes óvodában arányuk közel 40%, és 2009-hez képest 2,5 százalékpontos emelkedést mutat. Összesen 53 sajátos nevelési igényű kisgyerek jár az óvodákba, és látható, hogy számuk 2009-hez képest megkétszereződött. 8. táblázat: A kistérség óvodáiba járó gyerekek, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, 2009, 20 OM azonosító település óvodások hátrányos helyzetű óvodás gyerekek* halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyerekek* aránya (%) száma aránya (%) sajátos nevelési igényű gyerekek 3326 Fábiánháza , , Győrtelek , , Hodász , , Mérk , 34 50, Nagyecsed , , Nyírcsaholy , , Ököritófülpös- Rápolt , , év összesen , , 5 A védelembe vett gyerekek aránya szintén magasnak mondható: 458 gyerek érintett, a 8 év alattiak 3,5%-a. A védelembe vett gyermekek több, mint fele az ovisuli programba kiválasztott 7 településén él. Ha összehasonlítjuk a kistérség és az országos adatokat a védelembe vett gyermekek arányát tekintve, az országos arányok a kistérségi arányhoz viszonyítva közel egy százalékponttal elmaradnak. A táblázatból kiderül, hogy a veszélyeztetett gyermekek számát tekintve Nagyecsed és Fábiánháza települések esetében a legmagasabb (70-7 %) az arány. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 8949 gyerek részesül a kistérségben. Arányuk a 8 év alattiakra vetítve közel 70%, ám itt fontos megjegyezni, hogy a szabályozás lehetővé teszi ennél idősebb korosztály esetében is

3 ennek az ellátásnak a nyújtását, így az arányosítás nem állja meg teljes egészében a helyét. Az ovisuli programba kiválasztott települések esetében az ott élő gyermekek számához viszonyítva a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya 65-86% között alakul. Óvodáztatási támogatásban 87 gyerek részesül, legnagyobb számban a kistérségben Hodászon. A veszélyeztetett, a védelembe vett, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, az óvodáztatási támogatásban részesülő, és szakellátásban nevelkedő gyerekek száma, 20. december 3. (jegyzői adatlapok alapján) település 0-7 évesek száma (fő) veszélyeztetett gyerekek* száma (fő) aránya (%) védelembe vett gyerekek* száma (fő) aránya (%) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményb en részesülő gyerekek óvodáztatási támogatásban részesülő gyerekek állami gondoskodás keretében, szakellátásban nevelkedő gyerekek Fábiánháza** ,7 6 4, Győrtelek ,7 2 3, Hodász ,2 38 4, Mérk 37 na na 6,6 32 na na Nagyecsed ,4 28 8, Nyírcsaholy ,0 7 3, Ököritófülpös ,9 9 4, Összesen , * A 0-7 évesek arányában **Fábiánháza és Nyírkáta esetén a 8 év alattiak számára vonatkozó adatok a 200. évre vonatkoznak 9. A tervezett tevékenységek leírása: Az iskolába menő gyerekek számára kis csoportban történő és egyéni, differenciált fejlesztő foglalkozásokat végzünk. A program beindításához a személyi feltételek adottak, a Kistérségben élő és dolgozó fejlesztőpedagógus, drámapedagógus, mozgásfejlesztő pedagógus bevonásával történik a fejlesztés. A gyerekeket külső szakember bevonásával kiegészítő fejlesztésbe is bevonjuk, a hét két napján játékos fejlesztő foglalkozások alkalmazásával. A szakemberek olyan játékokat, tevékenységeket végeznek, amelyekre alig van lehetőség a napi nevelőmunkában. Ilyenek, mint drámajáték alkalmazása drámapedagógus bevonásával, mozgásfejlesztés, nyelv-és beszédfejlesztő játékok, gyakorlatok szakember (nyelv-és beszédfejlesztő, ill. logopédus, pszicho pedagógus)

4 bevonásával. A gondolkodás fejlesztése társasjátékok, Okoskocka alkalmazásával a képességek fejlesztésére az egyéni adottságok figyelembevételével történik. 0. A tevékenységgel érintett célcsoport bemutatása I. Szöveges bemutatás 3 A Kistérségben kevés a munkahely és magas a hátrányos helyzetben élő lakosság száma. A lakosság többségének jövedelmi szintje elmarad a megyei átlagtól, teljes családok esnek ki a munkaerőpiacról, gyakran egyetlen megélhetési forrás a szociális támogatás. A rossz anyagi helyzet sajnos rányomja a bélyegét a családban nevelkedő gyermekek pszichés fejlődésére. Magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A helyzetet még súlyosbítja, hogy sok a csonka családban felnövő, iskolázatlan szülők gyermekeinek száma is. Ezen gyermekeknek az életük során jóval kevesebb az esélye a képességeik kibontakoztatására, a szegénységből és a társadalmi hátrányos helyzetből való kiemelkedésre. II. Összefoglaló tábla 4 A sorok száma bővíthető! A tevékenységgel érinett célcsoport Soszám a Megnevezse Létszáma összesen (fő) Aránya a kistérségben (%) 5 hátrányos helyzetűek aránya a célcsoportban (%) 6 I. Közvetlen célcsoport. A szolgáltatással elért gyermekek száma Demográfiai, szociokulturális jellemzők, stb. 4 A sorok száma szükség szerint bővíthető 5 A tevékenységgel érintett egyes célcsoport(ok) létszáma a célcsoport(ok) kistérségi létszámához viszonyítva. 6 Amennyiben releváns.

5 II. Közvetett célcsoport. A programban részt vevő gyermekek családjai 700, A tevékenység célcsoportja hány százalékát éri el? 7 a kistérségi központban 0 % a kistérségi központon kívüli településeken Mutassa be, hogyan vonja be a célcsoportba a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekeket és/vagy családjaikat! Szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel a programot, illetve arról, hogy a gyerekeket milyen szempontok alapján választjuk ki. Tájékoztatjuk őket a program fontosságáról, kérjük az együttműködésüket, a segítségüket. Folyamatában egyénileg is mindig tájékoztatjuk őket a gyermeke előmeneteléről, fejlődéséről. 3. Résztevékenységek felsorolása és leírása (A résztevékenységek felsorolásának és részletes tartalmi ismertetésének a költségtervezéshez is elegendő információt kell szolgálnia) A sorok száma bővíthető! A résztevékenységek Sorszáma Megnevezése Leírása. A gyerekek fejlesztése Mikro csoportos és egyéni fejlesztések (Komplex foglalkozások szervezésével.) Nagymozgás fejlesztése Szem-kéz, szem-láb, koordinációs gyakorlatok Testséma fejlesztés 7 Az útmutató C pontjában foglaltak szerint A kötelezően választható tevékenységeknek ki kell terjednie a kistérségi központon kívül a települések, azok lakóinak, illetve érintett korosztályainak legalább 30, az ózdi kistérség esetében legalább 0 százalékára.

6 Finom motorika fejlesztése Gondolkodás fejlesztése Emlékezet fejlesztése Kommunikációs készség fejlesztése Figyelemkoncentráció fejlesztése 2. Együttműködések a pedagógusok között Térségi óvodapedagógusokkal 3 havonta szakmai tapasztalatcsere, jó gyakorlatok bemutatása. 3. Együttműködés a szülőkkel Családi programok szervezése, együttes tevékenységek havonta alkalommal. Társasjátékok, gondolkodást fejlesztő játékok, családi versengések. 4. Együttműködés a szakemberekkel. Fejlesztőpedagógusok és óvodapedagógusok folyamatos kapcsolattartása tapasztalatcserék formájában. Óvoda-iskola átmenet megbeszélésen részvétel a programban részt vevő pedagógusok számára. 3.Mutassa be, milyen módszerekkel kívánja a tervezett tevékenységeket megvalósítani! A sorok száma bővíthető! A résztevékenységek Sorszáma Megnevezése Alkalmazott módszer. A gyerekek fejlesztése. Beszélgetés, bemutatás, tapasztaltatás, gyakorlás, alkalmazás, összefüggések megláttatása. 2. Együttműködések a pedagógusok között. Tapasztalatcsere, együttműködések, jó gyakorlatok. 3. Együttműködés a szülőkkel. segítségadás 4. Együttműködés a szakemberekkel. Értékelés, megbeszélés. 4. A tevékenység eredményei és számszerűsíthető indikátorai Kérjük, adja meg a tevékenység kimeneti- és eredményindikátorait, valamint ezek forrásait! A sorok száma bővíthető! Az indikátorok Megnevezése Sorszáma Mértékegysége Mennyisége Forrásai

7 I. Kimeneti indikátorok. A programokba bevont gyerekek száma. fő 450 Nyilvántartások, munkanapló, jelenléti ív, fotó II. Eredményindikátorok. A programba bevont hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (HH és HHH) gyerekek száma. fő 34 Nyilvántartások, jelenléti ív, munkanapló, fotó 5. A megvalósításban részt vevő személyek (a sorok száma bővíthető) Funkció (pl. projektvezető, pénzügyi szakértő stb.) Fő Megbízás időtartama (tólig év, hó és havi óraszám) Feladat. Fejlesztő szakemberek (pszichopedagógus, fejlesztőpedagógus, mozgásfejlesztő pedagógus, gyógypedagógus óra Differenciális, egyéni és csoportos fejlsztés, felzárkóztatás 6. A megvalósításban részt vevő partnerek (a sorok száma bővíthető) A partner Feladata megnevezése Bevont települések általános iskolái Hány fővel vesz részt? Az együttműködés időtartama (tól-ig év, hó és havi óraszám) , 5 óra 7. Kapcsolódás más tevékenységekhez kapcsolattartás, együttműködés, tapasztalatcsere Kapcsolódik a gyerekházak, gyerekház szolgáltatásokhoz, valamint az óvodai szakmai módszertani műhely működéséhez. 8. Mutassa be, hogyan vonja be a területileg illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot a tevékenység megvalósításába! A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakembereivel esetmegbeszélést tartunk, ezen a több irányból érkező hatékonyabb segítség a cél. Szakmaközi megbeszéléseket tartunk, ahol közösen egyeztetjük a gyerekekkel és családjaikkal való feladatainkat.

8