MÁRTON GÁBOR, KOVÁCS HELGA Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÁRTON GÁBOR, KOVÁCS HELGA Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros tuzgabor@uni-miskolc."

Átírás

1 Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTELEPÜLÉS LAKOSSÁGÁNAK TÁJÉKOZOTTSÁGA ENERGETIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEKBEN POPULATION AWARENESS ABOUT ENVIRONMENT PROTECTION AND ENERGY USAGE IN UDERPRIVILIGED SETTLEMENTS MÁRTON GÁBOR, KOVÁCS HELGA Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Magyarországon az elmúlt évtizedekben erőteljes urbanizációs folyamat figyelhető meg. A lakosság egyre nagyobb része keresi boldogulási lehetőségeit a nagyvárosok határain belül, így teret engedve a kisebb települések elnéptelenedésének és gazdasági problémáinak. A kisebb lélekszámmal rendelkező települések önkormányzatainak anyagi gondjai, lakosságának megélhetési problémái mielőbbi beavatkozást sürgetnek. A napjainkban is folyamatosan mélyülő energiaválság az energiahatékonyság növelésére irányítja a figyelmet mind lakossági- mind önkormányzati szinten. Ennek megoldására jöttek létre azok a településenergetikai modellek, amelyek más országokban már hatékonyan működnek. A településenergetikai modellek kidolgozása nem csak a szakemberek számára kihívás, hanem a későbbi felhasználók számára is. A lakosság környezettudatos életszemléletének kialakulása feltétele egy jól és hatékonyan működő, komplex energetikai rendszer létesítésének. A környezettudatos szemléletformálás első lépése a lakossági ismeretek, vélemények megismerése, és annak felmérése, hogy energetikai szempontból lényeges kérdésekben pl. szelektív hulladékgyűjtés, energetikailag hasznosítható növényi hulladékok mennyisége milyen eredményekre számíthatunk. Ennek meghatározására a kiválasztott kistelepülés, Csernely lakosságának körében kérdőíves felmérést végeztünk. Kulcsszavak: településenergetika, szelektív hulladékgyűjtés, biomassza, növényi hulladék égetése. In the recent decades the urbanization is very powerful in Hungary. Most of the people seek their welfare in big cities, therefore small settlements become relatively abandoned, and facing more and more financial problems. The local government of villages with few inhabitants usually has these monetary problems, which calls for urgent action. Nowadays the deepening energy crisis forces the municipality and the people to improve the energy efficiency. Energy models has been created to solve these problems, which proven useful in many other countries. These models are not only a challenge for experts, but also for everyday users. Environment friendly approach is needed from the people in order to establish an effective, complex energy model. The first step to form an environmentally conscious behavior, is to know the inhabitants opinion about essential questions in energy usage, (e.g.: selective waste and combustible domestic waste collection). In order to determine these opinions, we surveyed the inhabitants of a small village called Csernely. Keywords: biomass, combusting floral waste, selective waste collection, energetics.

2 286 Márton Gábor Kovács Helga Bevezetés A vidéki kistelepüléseken élők életkörülményeit az elnéptelenedés és nagyarányú munkanélküliség kilátástalan helyzetbe sodorta. Igaz ez az Észak-magyarországi, ózdi régióban található Csernelyre is. Ahhoz, hogy az ilyen, nehézségekkel küzdő települések fennmaradása biztosítva legyen, a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit vizsgálni kell. A Miskolci Egyetem mérnökökből, szociológusokból, antropológusokból, közgazdászokból és jogászokból álló kutatócsoportja egy olyan településenergetikai modell megalkotását tűzte ki célul, amelynek megvalósulásával a község olyan előnyökhöz juthat, ami a térségben energiagazdálkodási szempontból egyedülállóvá teheti [1]. A modell olyan jövőbeli megoldásokat vizsgál, ami energetikai fejlesztésekkel a helyi adottságokat kihasználva csökkenti a vezetékes energiafüggőséget (földgázfelhasználást), miközben új munkahelyek létesülhetnek ennek eredményeképpen. E tervek egyike olyan decentralizált fűtőmű (vagy fűtőművek) tervezése, amely a helyben termesztett energianövények felhasználásával üzemelhet, és a termelt hőt távvezetéki hálózaton juttathatja el a fogyasztók felé olcsóbban, mint a jelenleg használt földgáz. A folyamatosan növekvő megélhetési problémák, és a magas energiaárak miatt egyre nagyobb figyelem irányul az alternatív technológiák irányába a lakosság részéről is. Ilyen megoldásként mutatkozik egy olyan biomassza fűtőmű telepítése, amely által termelt hőenergia távvezeték-rendszeren keresztül juthat el a csatlakozott fogyasztókhoz. A távhőszolgáltatás a fűtési és használati melegvíz-igények kielégítésének környezetkímélő módja. Ez egy komplex rendszer, mely a hőtermelő berendezésből, a szállítórendszerből és felhasználó alrendszerből tevődik össze. A rendszernek műszaki, gazdasági és környezetvédelmi kritériumoknak kell megfelelnie annak érdekében, hogy optimálisan üzemelhessen. Amennyiben ez teljesül, a távhőszolgáltatás az egyedi fűtéssel szemben versenyképesebb [2]. A modell kidolgozásának megalapozásához kérdőíves felmérést végeztünk 2011 nyarán a lakosság körében. A feldolgozott adatok eredményei alapján az elsődleges célunk volt, hogy a település háztartásainak jelenlegi életkörülményeit energetikai szempontból vizsgáljuk, valamint a modell megalkotásával járó változások hatását a lakosság körében megismerjük. Ahhoz, hogy a modellt megfelelően elkészíthessük, statisztikai adatok szükségesek a helyszín kiválasztásához. Hazánk népesség-eloszlására jellemző, hogy a lakosság közel 20%-a fővárosban él, ezt követik a nagyvárosok, és a vidéken élők, mintegy 30%-kal (körülbelül 3 millió ember). Az 1. ábra szemlélteti a lakosság megoszlását a különböző településtípusokban.

3 Hátrányos helyzetű kistelepülés lakosságának tájékozottsága ábra. Városokban és községekben, valamint Budapesten élők aránya a mindenkori népességhez viszonyítva Magyarországon között [3] Magyarországon több hasonló kérdőíves felmérés is született, elsősorban kistérségi vagy megyei szinten [4, 5]. Az egyik ilyen csereháti felmérésben megkérdezték a lakosokat a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretükről. Az eredményt a 2. ábra mutatja be. 2. ábra. A megújuló energiaforrások ismertsége a lakosság körében, % [5] A feldolgozás eredményei alapján megállapították, hogy a megújuló energiaforrások közül a nap-, a víz- és a szélenergia a leginkább ismert, míg a bioetanol a legkevésbé. A biomassza energetikai hasznosításának lehetőségével a megkérdezettek 10-20%-a van tisztában a technológiától függően. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központjának NEGAJOULE 2020 projekt keretein belül is készült egy felmérés, amely 2000 háztartás körében zajlott le. A felmérésben hazai lakóépületek energiafelhasználását vizsgálják, és a kapott adatok egy

4 288 Márton Gábor Kovács Helga olyan energetikai modell kidolgozását teszik lehetővé, amely növeli az épületek energiahatékonyságát. 1. A kutatási helyszín A kutatási tevékenységet az Észak-magyarországi, Ózd térségében található Csernelyben végeztük. Azért ezt a kistelepülést választottuk, mert hazánkban sok hasonló helyzetű község van, melyek lélekszámban is megegyeznek. Az itt élők száma 800 fő, ami a kidolgozandó modell szempontjából előnyös lehet. A 3. ábra mutatja be hazánk kistelepüléseinek és az ott élőknek a számát. 3. ábra. Magyarországi kistelepülések a lakosság számának függvényében [6] Az ország fűtési energiafelhasználásának jelentős százalékát a lakossági épületek energiaigényei adják. A kisebb településeken található épületek átlagos alapterülete nagyobb, mint a városokban találhatóké (4. ábra). A kistelepülések épületeinek energiaracionalizálása tehát nem csak az ott élők életkörülményeinek javítása szempontjából, hanem az országos energiaigény csökkentése érdekében is fontos. 4. ábra. A lakások átlagos mérete településtípusok szerint [7]

5 Hátrányos helyzetű kistelepülés lakosságának tájékozottsága 289 A tervezett településenergetikai modell kidolgozásában az épületek energiaszükségletének csökkentése mellett a fűtési rendszer(ek) fejlesztése és a fűtésre használt tüzelőanyagok összetételének felülvizsgálata is fontos szerepet játszik. A Csernely településen található energetikai rendszerek fejlesztéséhez és átalakításához szükséges a jelenlegi állapot megismerése kérdőíves felmérés alapján. 2. A kérdőív elemzésének módszertana A lakossági kérdőíves felmérés célja Csernely település lakosságának szocio-ökonómiai paraméterek mentén való vizsgálata, valamint annak feltérképezése, hogy a lakosság menynyire tájékozott környezetvédelmi kérdésekben, hogyan viszonyulna egy esetleges biomassza alapú fűtési rendszer bevezetéséhez, mit gondol és tud erről, és milyen hajlandóságot mutat ennek tevékeny megvalósításában [8]. A kérdőíves felmérés során a 420 háztartás körülbelül 50%-a 222 vállalta az együttműködést. A kérdezés a családok szintjén valósult meg: egy-egy helyszínen egy személy (például a családfő) adhatott választ. Az 50 kérdéséből azokat választottuk ki és dolgoztuk fel, melyek szoros kapcsolatban állnak a környezetvédelemmel és energetikával. A rendelkezésünkre álló, számunkra releváns információkat 6 témakörre osztottuk fel. A számszerű, egyértelmű adatok feldolgozása mellett, az egyénenként eltérő válaszokat kategorizáltuk, s diagramba foglaltuk. 3. Lakossági életkörülmények energetikai vonatkozásai A felmérésben környezetvédelmi és energetikai vonatkozásban közel három tucat kérdést tettünk fel a településen élőknek. Az energetikai szempontból releváns kérdőívrészeket az előzőekben bemutatott módszertannal elemeztük. A házak alapterületére vonatkozó válaszokból megállapítható, hogy a legtöbb ház (133 háztartás) m 2 alapterületű, amely megfelel a szakirodalomban található országos felmérési adatoknak. A 222 megkérdezett háztartás 30%-ában a kommunális ellátottság kiépítettsége nem megfelelő. Ez azt jelenti, hogy az ilyen, közművesítés nélküli épületekben élő embereknek nem áll rendelkezésükre folyó víz, használati melegvíz (HMV), nem tartoznak a szennyvízelvezető-rendszerhez, és egy részüknek fürdőszobája sincs. Számszerűen, körülbelül 50 ilyen háztartás lehet a településen. Ilyen szempontból a legkisebb problémának Csernelyen a villamosenergia-ellátás mondható, amely a háztartások 2,7%-ban nincs kiépítve. A hiányos közművesítés hátrányosan hathat a tervezett energetikai fejlesztésekre is Háztartások fűtési igénye A felmérésben arra vonatkozóan is gyűjtöttünk információt, hogy a háztartások milyen energiahordozóval fedezik a fűtési energiaigényüket. A válaszok száma nem volt maximalizálva, így a háztartások minden felhasznált energiahordozót jelölni tudtak. Az eredményekről ad tájékoztatást az 5. ábra.

6 290 Márton Gábor Kovács Helga 5. ábra. Fűtési célra leggyakrabban felhasznált energiahordozók a lakosság körében A megkérdezett háztartások 87%-a (193 darab) nyilatkozta, hogy az energiaigényük kielégítésére fa tüzelőanyagot használ. Emellett a földgáz és szén alapú energiaellátás jelent meg a válaszadók nagyobb számánál. A település adottságait figyelembe véve, a lakosságnak erdészeti fakitermelésből származó tűzifa hasznosítására van lehetősége. A szén ilyen kismennyiségű tüzelésének az oka, hogy a közeli bányák megszűnésével az eddiginél jóval messzebbről kell vásárolni, ami a szállítási költségek növekedésével gazdaságtalanabbá tette a beszerzést. A földgázból nyerhető energiát 70 háztartás veszi igénybe, míg PB-gázzal és egyéb megoldásokkal viszonylag kevesen (mindösszesen 12 háztartás) tüzelnek Hulladék, mint tüzelőanyag A háztartási hulladékok bizonyos frakciói olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amely közvetlenül, vagy kiegészítő technológia alkalmazása mellett környezetkímélő módon elégethetők. A 6. ábra mutatja be, hogy a válaszadók szerint mennyi települési szilárd hulladék keletkezik egy-egy háztartásban. 6. ábra. Hulladéktárolóba helyezett települési szilárd hulladék mennyisége hetente

7 Hátrányos helyzetű kistelepülés lakosságának tájékozottsága 291 A diagram alapján megállapítható, hogy a háztartások nagy része liter űrtartalomnak megfelelő mennyiségű hulladékot szállíttat el hetente. A válaszadók többsége nem válogatja szét a hulladékot éghető és nem éghető frakciókra, hanem a teljes mennyiséget elszállíttatják. 4. Környezetvédelmi és energetikai ismeretek a lakosság körében A lakosság környezetvédelmi informáltsága fontos szempont a tervezett településenergetikai modell kidolgozásánál. Ismernünk kell, hogy a lakosok milyen mértékben vannak tisztában a témakör tekintetében lényeges információkkal Környezetvédelem A lakosság kérdőívben szereplő válaszai alapján megállapítható, hogy a háztartások 82,8%-a hallott már a környezetvédelemről, mint fogalomról. Azonban a felmérés szempontjából nem csak az lényeges, hogy a háztartások 17,2%-a semmilyen információval sem rendelkezik ebben a témakörben, hanem az is, hogy az igen válaszadók közel 7%-ának tájékozottsági szintje rendkívül alacsony, vagy teljesen téves. A tervezett településenergetikai fejlesztés tekintetében mindenképpen pozitív tényezőként értékelhető, hogy a háztartások nagy része tisztában van a környezetvédelem fogalmával Biomassza, mint energiahordozó A biomassza mint fogalom, nagy területet ölel fel. A témakör említésekor az emberek elsősorban növényi eredetű fűtőanyagokra gondolnak, azonban azon belül beszélhetünk például erdészeti kitermelésből származó faanyagról (vágási hulladék), az erre a célra termesztett energianövényről, vagy faipari, mezőgazdasági melléktermékekről. Egyre több helyen alkalmaznak ún. biomassza-kazánokat, illetve telepítenek decentralizált biomassza-erőműveket a dráguló, és olykor bizonytalan forrású földgáz kiváltására. Más okok miatt is előnyben részesítik: nagy előnye (jelenlegi álláspontok alapján), hogy széndioxid-semleges, azaz a fejlődése során megkötött CO 2 -ot bocsátja ki elégetése során, így jobban lehet gazdálkodni a rendelkezésre álló CO 2 -kvótával. Gyors számítással hamar meghatározható az egységnyi tüzelőanyag elégetésekor a légtérbe lépő szén-dioxid mennyisége. Rendelkezésünkre áll 1 kg bükkfa, amely 44%-a éghető karbon, valamint 1 kg földgáz (ami 1,4 m 3 ) 100% metán-tartalommal. A fa elégetésével 1,63 kg, a földgáz elégetésével 2,75 kg CO 2 kerül ki a környezetbe, normál állapothoz tartozó értékek figyelembe vételével és tökéletes égést feltételezve. A válaszok feldolgozása után megállapítottuk, hogy a háztartások 52%-a hallott a biomassza alapú fűtési rendszerről, viszont 48%-uk nem rendelkezik semmilyen információval. A nagyobb hányadba tartozó lakosok ismerete sem minden esetben kielégítő. A lakosság döntő hányada ugyan használja a fát fűtési célokra, ennek ellenére azt láthatjuk, hogy sokan nem tudják beazonosítani biomasszaként ezt az energiahordozót hiányos, minimális az ismeretük. Születtek olyan válaszok, amikből egyértelműen kiderül, hogy semmiféle információval nem rendelkeznek, s tévesen értelmezik ezt az újkeletű fogalmat. A probléma megoldása lehet a rendszeres és megfelelő színvonalú tájékoztatás.

8 292 Márton Gábor Kovács Helga 4.3. Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés fogalmát az elmúlt években egyre gyakrabban hallhatjuk és láthatjuk különböző hírforrásokon keresztül, és környezettudatos emberektől. A keletkező hulladékot érdemes szétválogatni olyan frakciók elkülönítése érdekében, melyek újrahasznosíthatók (üveg, műanyag, papír, fémhulladék). A megkérdezett 222 fő 83%-a hallott a szelektív gyűjtésről. Megállapítható, hogy az emberek tisztában vannak a hulladékkezelés fontosságával. Igaz, egyelőre alig két tucat háztartásban válogatják szét a hulladékot, de az ő jó példájukat látva egyre többen cselekedhetnek ekképp, hiszen sokan tudják, miről van szó, és annál is többen jól tájékozottnak tekinthetők ráadásul a településen rendelkezésre áll egy hulladékgyűjtő sziget. A szelektív hulladékgyűjtés energetikai jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a hasznosítható hőmennyiség csökken azoknak az alkotóknak a fűtőértékével, melyeket ily módon válogattak szét (s újrahasználatra vagy újrahasznosításra elszállították) Növényi hulladékok A kistelepülési háztartásoknál főként a nagyobb telkekkel rendelkezőknél keletkeznek olyan hulladékok, melyek energetikailag hasznosíthatók, ilyenek a lágy- és fás szárú növények. A 7. ábra négy kategóriára osztva mutatja be, hogy mennyi ilyen hulladék keletkezik havonta háztartásonként. 7. ábra. Lágy és fás szárú növényi hulladékok mennyisége A felmérésben rögzített számadatok alapján elmondható, hogy az összes lágyszárú hulladék mennyisége eléri a 70 m 3 -t, a fás szárúaké mindössze 18 m 3 körüli érték. Ez utóbbi jóval kisebb mennyisége nem meglepő, ugyanis a fás növényeket (cserjéket, bokrokat, gyümölcsfákat stb.) csak akkor vágják ki, ha azok elhalnak, vagy további (esztétikai) céloknak nem felelnek meg.. Ezek a hulladékok jó fűtőértékkel rendelkezhetnek, megfelelő körülmények biztosítása mellett. Azt, hogy mennyien hasznosítják épületfűtési célra, a 8. ábra mutatja be.

9 Hátrányos helyzetű kistelepülés lakosságának tájékozottsága ábra. Lágy és fás szárú növények fűtésre történő hasznosításának mértéke Az összesített adatok alapján láthatjuk, hogy a legtöbb háztartásban nem mutatkozott igény arra, hogy a lágyszárú növényi hulladékokat eltárolják, és a fűtési szezonban hasznosítsák. Jó példával öt válaszadó szolgál, ahol a teljes mennyiséget begyűjtik és megfelelő technológiai háttérrel (kazánházban) elégetik. Sokan a szabad ég alatti égetéssel válnak meg a feleslegessé vált hulladékaiktól. A bálákba összehordott biomassza égetése csakúgy, mint a tarlóégetés környezetterheléssel jár: szállópor, korom és egyéb, veszélyes vegyületek (például policiklikus aromás szénhidrogének) kerülhetnek a légtérbe, vagy a nem szakszerű, megfelelő légfelesleggel való égetés velejárójaként szén-monoxid. A környezetbarát megoldásra törekedve célszerű lenne e mennyiséget szabályozott körülmények között begyűjteni (természetesen ügyelve arra, hogy a folyamat alatt minél kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gépek), előkészíteni és tárolni, majd a fűtési idényben a fűtőműben elégetni ami rendelkezik a kor követelményeinek megfelelő technológia színvonallal. Azok a lakosok, akik sem kazánházban, sem a szabadban nem égetik el a növényi hulladékaikat, elszállíttatják, komposztálják, vagy állattartással összefüggő tevékenység során való hasznosítják. 5. A lakosság hozzáállása a településen tervezett energetikai fejlesztésekhez A folyamatosan növekvő megélhetési problémák, és a magas energiaárak miatt egyre nagyobb figyelem irányul az alternatív technológiák irányába a lakosság részéről is. Ilyen megoldásként mutatkozik egy olyan biomassza fűtőmű telepítése, amely által termelt hőenergia távvezeték-rendszeren keresztül juthat el a csatlakozott fogyasztókhoz. Az ilyen és ehhez hasonló kistelepülési energiaellátási rendszer tervezésére és kiépítésére már számos, jól működő európai példa van. Az ilyen irányú törekvéseket a településen élők több, mint fele támogatná (214 válaszadó közül 139-en). A támogató hozzáállás mögött nem titkoltan reményteli elképzeléseik vannak a válaszadóknak arról, hogy a meg-

10 294 Márton Gábor Kovács Helga valósulással egyidőben álláslehetőséget kapjanak. Számuk eléri a száz főt, a válaszadók 45%-át. A már említett, külföldön sikerrel működő gyakorlatokat véve alapul, a lakosok saját földterületen is termelhetnek ilyen energianövényeket, melyet a fűtőmű átvesz. A megkérdezettek közel fele támogatja az elképzelést, és rendelkeznek is erre alkalmas földterülettel. A biomassza alapú fűtési rendszer üzemeltetéséhez olyan helyben termesztett növényekre van szükség, melyek gyorsan nőnek, és jó fűtőértékkel rendelkeznek (például energianövények, így fűzfa, akácfa és nyárfa). Összefoglalás A hátrányos helyzetben lévő falvak fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulnak olyan operatív programok, melyek EU-s és állami forrásokból valósulnak meg. Ha egy ilyen kutatási projekt segítségével a tervezett településenergetikai rendszer megvalósul, akkor a jövőben Csernely község példaértékkel szolgálhat más hátrányos helyzetű kistelepülések számára. A projekt megvalósításának tudományos megalapozásához megfelelő előkészületekre van szükség: fel kell mérni az adott helység tervezés szempontjából előnyös és hátrányos adottságait és a lehetséges kockázatokat. Ennek okán a cikkünkben tavaly nyáron a lakosság körében végzett felmérés eredményeire támaszkodva általános környezetvédelmi és energetikai kérdésekre vonatkozó adatokat dolgoztuk fel, megmutatva a település erősségeit és gyengeségeit. A számszerű kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lakosság tájékozottságában és környezettudatosságában (pl.: szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségei) hiányosságok vannak, de megfelelő segítséggel oktatással, információszolgáltatással ezek orvosolhatók (például szelektív gyűjtésről összesen 184-en hallottak). A háztartások válaszaiból egyértelművé vált, hogy a térségben élők szeretnének javítani az életminőségükön, elsősorban azok az emberek, akik további életüket is e településen szeretnék élni. A tervezett településenergetikai fejlesztések megvalósulásában partnereknek tekinthetők, hiszen nagy részük (214 válaszadóból 139) támogatja a fűtőmű létrehozását, melyhez a tüzelőanyag egy részét helyben termelhetik meg. Nemcsak az önkormányzat, de a lakosság egy része is (közel 100 fő) rendelkezik olyan földterületekkel, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan energianövényeket termesszenek rajtuk, amik egy ilyen fűtőmű alapanyagául szolgálhatnak. A felmérés eredményeiből következtetésként levonhatjuk, hogy a település az elmúlt évtizedekben demográfiai és szociális változásokon ment át, mely gazdaságilag és társadalmilag is negatív hatással volt az ott élők életminőségére. Egy ilyen komplett energetikai modell sikeres megvalósulása olyan előnyökhöz juttathatja e kis lélekszámú községet, ami a térségben egyedülállóvá teheti, s más, hátrányos helyzetben lévőket hasonló cselekvésre ösztönözhet, továbbá az emberek hosszú távú megelégedettségét hozhatja el az életszínvonaluk emelkedése révén.

11 Hátrányos helyzetű kistelepülés lakosságának tájékozottsága 295 Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Irodalom [1] Szemmelveisz Tamásné, Kovács Helga, Koós Tamás: Biomassza szerepe a kistelepülések hőenergia-ellátásában, Anyagmérnöki Tudományok, II. sorozat, 36. kötet (1. füzet) [2] Zsebik Albin: Vezetékes energiaellátás. Oktatási segédanyag. Budapest, szeptember [3] Központi Statisztikai Hivatal. [4] URD Város- és Vidékfejlesztési Tanácsadó Kft.: Megújuló Energiaágazat Kistérségi szintű feltérképezése a Bodrogköz és Ung-vidéken, Tanulmány, [5] Pénzes János, Tóth Tamás, Baros Zoltán, Boros Gábor: A Megújuló Energiaforrások Társadalmi Támogatottsága a Cserehát Területén, EUREGA RES Konferencia, Debrecen, november 28. [6] Zongor Gábor. Sok kicsi sokra megy, avagy települési önkormányzatok vagy járási tanácsok? Pécs, Power Point előadás. [7] [8] Szabó-Tóth Kinga: Csernely esete a biomasszával. Csernely energiagazdálkodási modelljének kidolgozását megalapozó lakossági felmérés eredményeinek bemutatása, Szellem és Tudomány, 2012/1.

12

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA, AVAGY A BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIAGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE

CSERNELY KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA, AVAGY A BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIAGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 13 21. CSERNELY KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA, AVAGY A BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIAGAZDÁLKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE THE ENVIRONMENTAL CONSCIOUSNESS

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

HELYBEN TERMELT BIOMASSZA ALAPÚ HŐELLÁTÁSI RENDSZER FELTÉTELEI KISTELEPÜLÉSEKEN

HELYBEN TERMELT BIOMASSZA ALAPÚ HŐELLÁTÁSI RENDSZER FELTÉTELEI KISTELEPÜLÉSEKEN Műszaki Földtudományi Közlemények, 84. kötet, 1. szám (2013), pp. 159 166. HELYBEN TERMELT BIOMASSZA ALAPÚ HŐELLÁTÁSI RENDSZER FELTÉTELEI KISTELEPÜLÉSEKEN CONDITIONS OF THERMAL POWER SUPPLY SYSTEMS FROM

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE

A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE DOMÁN CSABA 1, DR. SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ 2 Miskolci Egyetem, Üzleti

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

PTE PMMK részvétele az Intelligens Energia Európa Programban

PTE PMMK részvétele az Intelligens Energia Európa Programban PTE PMMK részvétele az Intelligens Energia Európa Programban Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar 2010. április 9. Társasházak energia-hatékony felújítása projekt 2007-2009

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások önkormányzatok részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés Megújuló

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

NEGAJOULE - 2020 A magyar lakóépületekben rejlő energia-megtakarítási lehetőségek Induljunk a kályhától! --------------------------------- Ámon Ada ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI, AVAGY, A CSERNELYI MODELL CONDITIONS OF SUSTAINABILITY IN SMALL TOWNS THE CSERNELY MODEL

KISTELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI, AVAGY, A CSERNELYI MODELL CONDITIONS OF SUSTAINABILITY IN SMALL TOWNS THE CSERNELY MODEL Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 381 392. KISTELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI, AVAGY, A CSERNELYI MODELL CONDITIONS OF SUSTAINABILITY IN SMALL TOWNS THE CSERNELY MODEL

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Magyarország műanyagipara 2009-2010

Magyarország műanyagipara 2009-2010 Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben