Az óvodavezető szerepe az óvodák esélyteremtő funkciójának megvalósításában A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodában

Átírás

1 Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. Krisztina Felnőtt Képzi Központ Az óvodavezető szerepe az óvodák esélyteremtő funkciójának megvalósításában A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodában Konzulens: Pázsikné Szilágyi Gabriella Közoktatási szakértő Kzítette: Erdélyiné Jámbor Rózsa Vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzi szak Vác, 2010

2 Taralom: 1. Ajánlás Bevezet Miért ezt a témát választottam? Helyzetelemzre utaló hipotézis A hátrányos helyzet, esélyegyenlőség, esélyteremt hazai problémája A családok elszegényede Szociális hátrányok viszonyok, helyzetelemz Az óvodai nevel területei, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődében kiemelt jelentőséggel bírnak Pedagógiai munka kiemelt területei A nevelt segítő korszerű óvodamódszerek alkalmazása Gyermekvédelemmel, az egzségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Együttműködek kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműköd Nevelőtestület együttműköde Az Óvodavezető feladatai a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása során Várható eredmény a tudatosan felépített integrációs, intézményi fejleszti cselekvi feladatterv megvalósítása után Irodalomjegyzék Mellékletek

3 1. Ajánlás A vízhordozó (Kínai mese) Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakán hordott. Az egyik edényen volt egy reped, míg a másik tökéletes volt mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig olt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap. Termzetesen a tökéletes büszke volt teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta a dolgát, de a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni. Két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál. Szégyellem magam, mert a víz szivárog egz úton hazafelé. A vízhordozó így válaszolt a cserépnek: Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s a másik cserép oldalán nem? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket, a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. 1 1 Nuszplné Vágvölgyi Ágnes: Fogadni vagy befogadni? Együtt lehetőségek két intézmény összehasonlításán keresztül 3

4 2. Bevezet Miért ezt a témát választottam? Intézményünkben, az Általános Művelődi Központban amelynek rzintézménye óvodánk is az elmúlt években igen nagy hangsúlyt kapott a hátrányokkal küzdő gyermekek felkutatása, a célravezető eljárások kidolgozása. Állami uniós támogatással olyan projektek indultak, amelyek során szervezett továbbképzekkel sikerült a feladat végrehajtására felkzíteni nevelőtestületünket. Elvi gyakorlati elgondolásaink megjelentek pedagógiai unkban, beépítettük minőségirányítási rendszerünkbe. Úgy érzem, mint óvodapedagógus, mint óvodavezető, hogy a hátrányos helyzet kezele területén rendelkezem már annyi ismerettel tapasztalattal, hogy mindezt munkámban összegezhetem Helyzetelemzen alapuló hipotézis Miért esik annyi szó manapság a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről? Nézzük meg, a törvény mit tartalmaz a szegregáció elkerülére érdekében. Először is az integráció fogalmát kell tisztázni. Kik is a hátrányos helyzetűek gyerekek? A évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény a tartalmazza az értelmező rendelkezeket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Ezt tovább pontosítja a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D -a, mely további szempontként jelöli meg, hogy a szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be. A meghatározás a leszakadó rétegekből származó gyerekeket jelöli. Ők azok, akik már az óvodába lépkor hátrányokkal indulnak, otthonról kevesebb ösztönzt segítséget kapnak. Sokszor emiatt lesznek általában ők azok, akiket magatartás zavaros, beilleszkedi problémákkal küzdő, nehezen taníthatónak, 4

5 problémásnak találnak. A számukra szervezett külön foglalkozásért integrált oktatásukért külön normatívát igényelhetnek az óvodák. Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy jelenleg Magyarországon nem csak a cigány családok gyermekei halmozottan hátrányos helyzetűek, hanem a nem roma családokból származó óvodások is igen magas százalékban is ebbe a kategóriába sorolhatók. Szükséges, hogy ezt a tényt minden óvodavezető időben felismerje, a megfelelő pedagógiai mal felkzüljön rá. Felmért végeztem kistérségünk óvodáiban, amelyben hátránnyal küzdők előfordulásának arányait vizsgáltam, majd ezeket összevetettem saját helyzetünkkel. Az ebből levonható következteteket, valamint a hátrányos helyzetből fakadó hátrányok csökkentét biztosító feladatainkat, eljárásainkat foglalom öszsze munkám során. Így megállapításaim az enyingi kistérségre azon belül a dégi óvodára vonatkoznak. (Kimutatás az 1. számú mellékletben.) 5

6 3. A hátrányos helyzet, esélyegyenlőség, esélyteremt hazai problémája A családok elszegényede Hazánkban a rendszerváltás óta végbement társadalmi, gazdasági politikai változások következtében radikálisan átalakult a társadalom struktúrája, a megnőtt társadalmi egyenlőtlenségek hatása pedig az oktatás minden területén érezhető. Az elszegényed egyik oka, hogy a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején kezdődő gazdasági átalakulás során igen nagy számban szűntek meg munkahelyek. Sőt, a kvalifikálatlan munkaerő által is elvégezhető munkák arányának csökkenével, a magasabb képzettséget igénylő új munkahelyek létrejöttével jellemezhető, alapvetően kedvező átstrukturálódási tendencia csak tovább rontotta az alacsony iskolázottságú népesség felzárkózási esélyeit. (Kemény Janky Lengyel, 2004). A másik ok inkább kelet-európaibb jellegű: nincs pénz. A családok egy rze kénytelen volt lakás vagy életkörülményeinek biztosítása érdekében indokoltan vagy indokolatlanul hitelt igénybe venni, amely visszafizetét még esetenként az árfolyamveszteség is nehezítette. Az eladósodás sokakat reménytelen helyzetbe hozott. A válságnak köszönhetően pedig újabb munkahelyek szűntek meg, így nem csak a mindennapi kenyérre való került veszélybe, de a fedél is a családok feje felől. (Szabó Gergő, 2010) Szociális hátrányok A személyiségfejlőd döntő tője a szocializálódási folyamat, amely a környezeti hatásoknak az egyed születétől a haláláig tartó, nagyrzt ösztönös, tudattalan feldolgozása. (Murányi: A gyermek ifjúkori személyiségzavarok) A szocializáció fogalmát többen próbálták meghatározni. 6

7 Hartley Hartley 1955 így határozta meg: A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén annak a közösségnek normáihoz alkalmazkodik, amelyben született, vagy amelyhez funkcionálisan hozzátartozik. Merton szerint: Szocializáció az a folyamat, amelynek során az emberek szelektíven elsajátítják azokat az értékeket, viselkedeket, képességeket, ismereteket röviden kultúrát, melyek azokban a csoportokban érvényesek, ahová tartoznak, vagy amelynek tagjaivá szeretnének válni. Illy Sándor megfogalmazásába: A szocializáció jelente elsősorban új szemlélethez kapcsolódik. A szocializáció az egyén társadalmivá válásának elvárásokkal ideálokkal átszőtt világából, amelyben a valóságos a kívánatos öszszemosódik, magát a valóságos folyamatot jelöli. Tehát az előzőekben megfogalmazottak alapján elmondhatjuk, hogy a szocializáció a társadalomba való beilleszked folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát környezetét, elsajátítja az együtt él szabályait, a lehetséges elvárt viselkedmódokat. A gyermek első meghatározó élettere a család, a család, mint elsődleges szocializációs kiscsoport mely átadja az ember kultúrájának szokásait, szabályait, a viselked külső elvárásait. A családok alacsony szocializációs képessége igénytelensége, a hátrányos helyzet kialakulásában jelentős szerepet játszik. A családok elszegényede többnyire az alacsony iskolai végzettségű szülők esetébe mondható el. A munkahelyek elveszte nem csak anyagi, de erkölcsi, érzelmi téren is nehéz helyzetbe hozta ezeket a családokat. Alacsony képzettségük miatt nem, vagy csak nehezen tudnak eligazodni a hivatalok labirintusaiban. A hátrány abban is megmutatkozik, hogy a tanulás, a tudás, a kultúra, mint érték, nem, vagy csak mellékesen jelenik meg. (Feróné Komolay Anikó: A cigánygyerekek szüleivel való együttműköd, mint szerepkihívás) viszonyok, helyzetelemz Dég az Enyingi Kistérség egyik települe. Az enyingi kistérség Fejér megyében a Mezőföld dél-nyugati rzén helyezkedik el. A viszonylag fejlett Közép- 7

8 Dunántúli Régióban, de sajnálatos módon ott, mint halmozottan hátrányos kistérség. Területe 481 km 2. A térség átmenetet képez az Alföld a Dunántúl között. A terület erdőkben szegény, tipikusan mezőgazdasági vidék, amelynek egyhangúságát cserj területek, dús vegetációjú patak völgyek, árterek teszik vonzóvá. A kistérség földrajzi elhelyezkede alapján a Balaton közelsége, ipari centrumok elérhetősége látszólag kedvező helyzetben van. Azonban annak ellenére, hogy a területet zaknyugat-délkelet irányban átszeli a 64. sz. főút, zak-keleten, pedig érinti az M7 autópálya a 70. sz. főút, mégis perifériás helyzetben van. A megyei az országos meghatározó térszerkezeti vonalak elkerülik, a 64. sz. főúttól zakra délre belső perifériák alakultak ki, amely fokozza a kistérség hátrányos helyzetét. A térségközpont, illetve a Balatonhoz viszonylag közel fekvő települek esélye lehetne a szorosabb kapcsolódás az üdülőterülethez, amihez viszont a közlekedi kapcsolatok fejlesztére lenne szükség. A kistérségben élő lakosság elsősorban magyar, de a cigány etnikum is jelen van, különösen Enyingen, Lepsényben Mezőszentgyörgyön. Dég foglalkoztatási szempontból Fejér megye legkritikusabb helyzetű térsége a sárbogárdi mellett. A felnőtt lakosság 9,5 %-a munkanélküli. Közülük 22 fő tartósan nem tud elhelyezkedni. Ennek legfőbb oka a képzetlenség az, hogy kiestek a munka világából, nem is szándékoznak munkába állni. A települ önkormányzata igyekszik minél több munkanélküli számára a közmunkákban lehetőséget adni a munkavégzre. Ezek a munkák elsősorban a község szépítével, karbantartással kapcsolatosak, magasabb képzettséget nem igényelnek. Munkalehetőség a községben: Egy faipari cég, mely jelenleg 61 főt foglalkoztat, akik betanított munkásként dolgoznak. Mezőgazdásági Szövetkezet 10 fő A mezőgazdaságban, magántulajdonban lévő többi rzén 21 fő Az Általános Művelődi Központban 43 fő Polgármesteri hivatal 8 fő 8

9 Posta 5 fő Ezek az adatok is azt mutatják, hogy kev munkalehetőség van a községben, képzetlen, nyolc osztályt végzett emberek elhelyezkedére nincs lehetőség, ezek az emberek többnyire alkalmi munkákból segélyekből élnek. (Dég Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemz 2009) Óvodát, május 1-e óta működik községünkben, egy családi házban alakították ki. Jelenlegi helyére: 1969-ben költözött, a volt katolikus iskola épületébe, melyet felújítottak átalakítottak óta az Általános Művelődi Központ intézményegysége. A Bóbita nevet 2007-ben választottunk, az óta díszíti óvodánk falát a kedves kis tündér. Óvodánk három csoporttal működik, férőhelyek száma: 80 fő. Csoportszobáink tágasak, barátságosak, esztétikusak. (Óvodánkról képek a 2. számú mellékletben láthatók.) december 19-én került átadásra tornaszobánk. Nagy lehetőségeket nyitott a mozgásfejlesztben, itt alakítottunk ki sportszertárt, ahol a mozgáshoz szükséges eszközöket helyeztük el. Játék kzletünk jó. Esztétikus, jó minőségű játékokat sikerült vásárolni az elmúlt évek során. Az óvoda épületéhez nagy park tartozik. Elől, az utca felöl található füves terület körbe gesztenyefákkal, s virágos kerttel, az épület mögötti rzen van a játszóudvar, nagyrzt füves, fém fajátékokkal felszerelt. A játékokat pályázatok útján, bálok bevételéből a Dég gyermekeiért alapítvány -tól kapott támogatásokból szereztük be. A tornaszoba mögött levő területen, 2005-ben focipályát alakítottunk ki. Az óvodánkba járó gyermekek nagyobb rze rendezett körülmények között él, szeretetben, gondoskodásban, a szülők igyekeznek gyermekük szükségleteit kielégíteni. A nehezedő anyagi helyzetben segítséget nyújt a családoknak a Gyermekvédelmi törvényben biztosított támogatás. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban rzesülők térítmentesen vehetik igénybe az óvodai ellátást. A maradandó 9

10 egzségkárosodású gyermekek a három vagy több gyermeket nevelő családok 50%-os téríti kedvezményben rzesülnek. A hátrányos halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai életkorban 3 évesen megkezdik az óvodai életüket szeptember 1-től egységes óvoda-bölcsődeként működik intézményünk, ezzel is segíteni szeretnénk a szülők minél előbbi munkába állását a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél előbbi intézményes ellátását. Óvodánkban fogadjuk a sajátos igényű gyermekeket.(testi fogyatékos, mentálisan retardált, tanulási-magatartási egyéb beilleszkedi nehézségekkel küzdő) Nevelükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük, az ÁMK-ban gyógypedagógus, gyógytestnevelő logopédus segíti a habilitációs rehabilitációs fejlesztt. Óvodánk statisztikai adatai a következők a 2009/2010-es évben: csoportok létszám HH ebből leány HHH ebből leány ebből bölcsőd HH ebből leány HHH Bambi vegyes Vuk vegyes Micimackó vegyes összesen ebből leány 10

11 4. Az óvodai nevel területei, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődében kiemelt jelentőséggel bírnak Pedagógiai munka kiemelt területei A gyermek befogadása az óvodában A gyermek óvodába lépének első meghatározó élménye, hogy miként történik a befogadása - beszoktatása. Első pillanattól kezdve arra törekszünk, hogy minél jobban megismerjük a családot az onnan óvodánkba érkező gyermeket. Ezért is kzítettük el Anamnézis-lap -unkat, mellyel minden óvodapedagógus még az óvodába érkez előtt meglátogatja a családokat. (Anamnézis-lap a 2. számú mellékletben található). Családlátogatás alkalmával olyan információkat gyűjtünk a gyermekről, amelyeket figyelembe véve az óvónő alkalmazkodni tud a gyermek igényeihez. Minden egyes gyermek igényeit, testi-lelki szükségleteit figyelembe vesszük. A befogadás személyes, egyénhez igazodó, differenciált. Legfontosabb feladatainknak tartjuk: o A családdal együttesen kell segítenünk, hogy a gyermekek megtalálják helyüket az óvodánkban. Az óvoda a család hasonlóságainak különbségeinek átéle közben a félelmet, szorongást minimálisra igyekszünk csökkenteni, érzelmi biztonságot alakítunk ki. o A gyermekek anya vagy apa jelenlétében ismerkedjenek az óvodai környezettel, társaikkal, óvó nénikkel, dajka nénivel. o Bizalomra épülő kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel. Amikor hozzák a gyermeküket óvodába, időt kell szakítani arra, hogy az óvónő megtudja a gyermekkel kapcsolatos előző napi, éjszakai, reggeli történeket, problémákat. Ha ismeri ezeket, a gondokat, akkor bánásmódját elfogadóan ehhez tudja igazítani Anyanyelvi nevel Az anyanyelvi nevel valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejleszte, kommuniká- 11

12 ciós képességük alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással szabályközvetítsel, az óvodai nevelőtevékenység egzében jelen van. Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk felnőttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk, ezt példaértékű beszéddel, követre méltó nyelvhasználattal, kifogástalanul tesszük. Gyakori, szeretetteljes beszédkezdemsel, beszédkapcsolattal felélesztjük a gyermek beszédkedvét, fejlesztjük beszédértét, beszédkzségét. A reggeli beszélgető körök alkalmával igyekszünk minél jobban megismerni, kideríteni, hogy az nap az adott gyermek milyen pszich állapotban van, lehetőséget biztosítunk arra, hogy elmondja gondolatait, esetleges problémáit. Fontos feladataink: o Az anyanyelvi játékok a beszédfejleszt leghatásosabb eszközei, éppen ezért tudatosan, tervszerűen az életkori sajátosságokat a fokozatosságot figyelembe véve alkalmazzuk azokat. o Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermek eltérő fejlődi ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. o Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, őket logopédushoz irányítjuk. A logopédus segítségével felderítjük a problémák okait, megkeressük a fejlőd lehetőségeit. o Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a termzetes párbeszédet. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, termzetes módon fejezze ki. o Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködt segítő kifejezeket, az érintkez udvarias formáit. 12

13 o Bekapcsolódva a gyermek játékába, termzetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedben, beszédben is alkalmazkodni. o Szerep- szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. o Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel bővítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködre. o Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja ényeit a belső képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, fest, mintázás közben. Ösztönözzük arra, hogy kifejthesse ényét arról, milyen érzelmeket, esztétikai élményt váltott ki belőle mások alkotása. Biztatjuk őket arra, hogy mondják el, mit szeretnének alkotni, s ahhoz milyen anyagokat eszközöket fognak használni. o A jól artikulált, megfelelő ritmusban, tempóban előadott versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermeket. o Irodalmi kezdemeken a kifejezekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetével, stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a gyermekek nyelvi kifejezőkzségét, segítjük szókincsük gyarapodását. o Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlődjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató dalokkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét ritmusát. o A külső világ tevékeny megismere közben biztosítjuk a gyerek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minőséget jelző kifejezekkel, viszonyítást kifejező szavakkal, a birtokviszony kifejezének módjával. 13

14 o Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdek válaszok fogalmazódjanak meg, hogy az okokról a következményekről gondolataikat el tudják mondani. o Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük őket szaknyelvi kifejezekkel, fogalmakkal. Segítjük őket abban, hogy képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi térbeli kiterjedek megfogalmazására. o Többször elmondjuk a szülőknek, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlődében, a gyermek-szülő kapcsolat erősítében a közös beszélgetnek, a beszélgett kísérő közös tevékenységnek Érzelmi nevel szocializáció A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében úgy gondolom, hogy ez az egyik terület, amire még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Mint azt már a dolgozatom elején kifejtettem a gyermek első meghatározó élettere a család, a család, mint elsődleges szocializációs kiscsoport mely átadja az ember kultúrájának szokásait, szabályait, a viselked külső elvárásait, ha a gyermek a családban nem sajátítja el ezeket, a szociális kompetenciákat, akkor nekünk kell az óvodában, termzetesen a szülőket is bevonva megtennünk. A szülőértekezleteken, fogadó órákon tájékoztatjuk a szülőket az óvodában folyó munkáról, gyermekük fejlődéről, portfoliókban bemutatjuk munkáikat. Fontos feladataink: o Érzelmi biztonságot, testi-lelki egyensúlyt nyújtó derűs, otthonos szeretetteljes légkör megteremte az óvodás évek alatt. o A gyermekek életrendjét napirendben határozzuk meg. A rendszeresség az ismétlődek érzelmi biztonságot nyújtanak a gyermekeknek. o Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg, életkoruknak egyéni képességeiknek megfelelően sokféle tevékenységben vegyenek rzt kedvük szerint. o Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítébe, törekszünk a csoportok otthonossá tételére. 14

15 o Egyértelművé tesszük a gyermek számára, hogy mit miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll tőlünk távol. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja viselkede. o Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Megalapozzuk szokás- normarendszerüket. o Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyénenként fontos. o Segítjük az én-tudat alakulását, megerősödét, teret engedünk önkifejező, önérvényesítő törekveiknek. o Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. o Nem erőltetjük a kapcsolatokat, de segítjük, támogatjuk a gyerekek egymáshoz való kötődét. o Tapintatosan segítjük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtben. o Erősítjük a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságokat. Biztosítjuk a lehetőségét a családból, külső környezetből hozott kapcsolatok ápolásának. o Megtapasztaltatjuk azt, hogy a közösen végzett tevékenység örömteli, eredményes legyen, erősítjük a mi-tudat létrejöttét. o Minden gyereket buzdítunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeleiről. Figyelemmel kísérjük a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. o Hozzászoktatjuk őket a különbözőségek elfogadásához, tiszteletéhez, ehhez különösen meghatározó szerepet kap az óvónő dajka, mint modell, valamint a szülő. o Szervezzük a különböző csoportok közötti kapcsolatokat. Ezeket, az alkalmakat, valamint ünnepeinket felejthetetlenné tesszük saját énekünkkel, hangszeres játékkal, mesedramatizálással. o Közös okat szervezünk a szülőkkel: Karácsony, Március 15, kirándulások, sport napok. 15

16 o Megteremtjük saját hagyományainkat. o Megismertetjük a gyermekeket a szűkebb tágabb környezetükkel, megteremtve így a szülőföldhöz való kötőd alapját. o Tiszteletben tartjuk a család ünnepeit, hagyományait. o Napirendünket folyamatosság rugalmasság jellemzi, kiküszöbölve a felesleges várakozást, amely így a gyermek szükségleteihez igazodik Egzséges életmódra nevel Az óvodai nevel másik fontos területe feladata a gyermekek szükségleteinek kielégíte, testi-lelki szükségleteinek harmonikus összehangolása, a napi a heti életritmus kialakítása. Célunk továbbá az óvodai nevel során, hogy kialakuljon a gyermekben bizonyos fokú igényesség önmaga környezete tisztasága, rendje iránt. Egzséges életvitel igényének alakítása, betegség megelőze, az egzség megőrze, óvása (mozgás, táplálkozás, öltözköd) segítségével. Fontos feladataink: o Megteremtjük a gyermek egzséges testi, lelki fejlődéhez, biztonságához szükséges belső külső környezeti feltételeket. o Napirendünkkel kialakítjuk a helyes életritmust. o Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a családokkal, akiknek gyermeke krónikus betegségben szenved. o Figyelemmel kísérjük a gyerek testi, lelki állapotát, érzékszerveinek épségét. Amennyiben rendellenességet tapasztalunk, közöljük ezt a szülővel, szakember segítségét kérjük. o Megszervezzük a rendszeres védőnői orvosi ellenőrzt, vizsgálatot. o Kialakítjuk a környezet védelméhez megóvásához kapcsolódó szokásokat o Egzségnap szerveze. o Megismerve a család gondozási szokásait, igyekszünk azt összehangolni az óvodai gondozás szokásaival. 16

17 o Megteremtjük, elmélyítjük a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot felnőtt gyerek között. o Segítünk kialakítani a gyerekben a szokást, hogy a WC-t termzetes módon használja, intim gondjait elmondja. o Megalapozzuk a gyermekben a tisztaság igényét. o Megteremtjük a kulturált étkez feltételeit, a szabályok betartására neveljük a gyermekeket. o A tízórait, a gyermeki igényeket szem előtt tartva folyamatosan szolgáljuk fel, ebédet uzsonnát a csoportoknak azonos időben kínáljuk. o Megteremtjük az étkezek termzetes, derűs légkörét. Tudomásul veszszük az egyéni különbségeket, különös gonddal, ha ezt betegség okozza. o Az évszaknak megfelelően, termzetes vitaminok, zöldség, gyümölcs, rendszeres fogyasztását biztosítjuk. o A szülők segítségével próbáljuk elérni, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű, réteges legyen. o A gyermeknek mindig annyi segítséget adunk, amennyire szüksége van. o Támogatjuk önállósulásuk fejlődét o Biztosítjuk a mozgás, levegőz, edz gyakori lehetőségét, saját tornaszobával rendelkezünk, így a csoportok napi rendszerességgel percet töltenek mozgással a testnevel foglalkozáson kívül. o Figyelmet fordítunk a gyerek testi higiénéjére egzségére. o Mindennapi levegőz biztosítása, időjárástól független. o Mivel két óvodapedagógusunk is rendelkezik gyógytestnevelői végzettséggel, tartásjavító lábizom erősítő gyakorlatok rendszeres végzével a deformitások megelőzét végezzük. o Minden feltételt biztosítunk ahhoz, hogy a gyermek nyugodtan, zavartalanul pihenhessen. Tudomásul vesszük az egyéni adottságokat, igényeket. o Az udvart úgy alakítottuk ki, hogy árnyékos napos rz egyaránt legyen. o Az udvar állandó gondozásával, virágosításával biztosítjuk a gyermekek esztétikus környezetben való játékát. 17

18 o A csoportszobák berendezeit úgy igyekszünk elrendezni, hogy minél nagyobb tér maradjon a gyermekek mozgására, a játékokat önállóan is elérjék A nevelt segítő korszerű óvodamódszerek alkalmazása Az elmúlt három évben amióta óvodavezetőként dolgozom, arra törekedtem ösztönöztem kollégáimat, hogy minél több korszerű óvodai módszerrel ismerkedjenek meg, alkalmazzák azokat nevelük során. Az óvodai integrációs pályázatnak köszönhetően az elmúlt egy évben testületünk két 30 órás akkreditált továbbképzen is rzt vett. Az első ilyen képz a Kooperatív tanulási technikák, a másik Projekt pedagógia Kooperatív tanulási technikák A kooperatív tanulási tréningen hallottak alapján kollégáimmal megerősített bennünket az előadó, hogy az óvodában eddig is alkalmazott kis csoportos, tapasztalat útján szerzett tudás az, ami célra vezető. A tréning során megtanulhattuk azt, hogy az egymásra utaltság, az egymás segíte rendkívül fontos, ezt kell megtanítanunk a gyermekeknek, hogy akár az iskolai élet, akár kőbb a munkavállalás során megállják helyüket a társadalomba. A szociális űrt, amivel az óvodába érkeznek a gyerekek, sajnos ma már nekünk kell betöltenünk. A családok szerkezete megváltozott, a válások következtében egyre több a csonka család. A külvilág felé zárkózottak a családok, anyagi helyzetük válságos ezért is keveset foglalkoznak gyermekeikkel, akik ez által többnyire a televízió elé kényszerülnek. A televízióban látottak többnyire antiszociális tartalmakkal bírnak, rengeteg a gyerek műsorokban az erőszak, a televízió bekapcsolásával a család kommunikációja pusztolóban van. Ezeket a problémákat mi, óvodapedagógusok nap mint nap tapasztaljuk, a gyermekekkel folytatott beszélgeteink játékuk során. A kooperatív tanulás négy alapelve: építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő rzvétel, párhuzamos interakciók. Ha a négy alapfeltétel közül valamelyik nem érvényesül, akkor nem beszélhetünk kooperatív tanulásról. 18

19 A párhuzamos, vagyis egyidejű interakció során a gyerekek együttműködnek a tevékenység során ezért hatékonyabb a tanulás. Az óvodában a gyermekek közti páros munkát nem minden esetben lehet alkalmazni, de a csoportosat igen, így lehetőség nyílik az óvónőnek arra, hogy minden gyermekkel egyénre szabottan foglalkozzon. Az építő egymásrautaltság is alkalmazható az óvodai munka során, mivel a gyermekeket arra neveljük, hogy a feladatokat egymás között felosszák gyengébb képességű társaiknak segítsenek, hogy a csoport minél eredményesebben oldjon meg egy feladatokat. Az egyéni felelősségvállalásnak a feladat tartalmától az alkalmazott kooperatív módszertől függően több formája is lehet. Az egyik az úgynevezett pontfelelős a másik a feladatért felelős módszer. Az óvodai nevel során a feladatért felelős módszert tartjuk alkalmazhatónak, ahol a csoportban tevékenykedő gyermekek azonos feladaton dolgoznak, de munkamegosztás van, mindenki a saját rzfeladatáért felel. A rzvétel a megismeri folyamat szerves rze. A gyermekek akkor sajátítják el az ismereteket, ha interakcióba lépnek egymással, magával az ismeretanyaggal. Az egyenlő rzvételt általában a következő módon lehet elérni: a szerepek elosztásával a munkamegosztással. A szerepelosztás rzvételi normákat alakít ki. A gyermekek így nemcsak szereplre kapnak lehetőséget, de azt is elvárjuk tőlük, hogy hozzájáruljanak a munkához. A munkamegosztásra épülő módszert, legkedvezőbben feladatkörök kialakításával érhetjük el. Ezt a módszert a 3/a. 3/b. számú mellékletben, megtalálható tervezetben képekkel mutatom be Projektpedagógia Projektpedagógiával először 2004-ben Körmöci Katalin továbbképzén találkozott két kollégám, melynek címe Hová bújhat a matematika?. Sajnos akkor nem épültbe a mindennapi életbe, ezért is tartottam fontosnak, hogy az egz testület elvégezze a 30 órás továbbképzt azonos elvek szerint folytassuk munkánkat tovább. 19

20 Néhány gondolat, hogy mi a projekt, projektpedagógia, mik az előnyei az óvodai nevel folyamatában. A projekt tervet, tervezt, feladatot jelent. Egy probléma kifejte a probléma optimális megoldásáig. Más megfogalmazásban a projekt valamilyen cél által vezérelt, eredményesen együtt alkotó tevékenység. (Projektpedagógiai kézikönyv, Görög Katalin, Varga Éva) A projekt módszer tehát a gyermek érdeklődére, a pedagógus a gyermek közös tevékenységére épülő módszer, amely a megismeri folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. Néhány megkülönböztető jegye: o Nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára biztosít a célok kiválasztásától egzen az elkzült produktum értékeléig. o Tevékenységben valósul meg. o Teljes, mert a témával kapcsolatban a lehető legtöbb összefügg felszínre kerül. o Időtartama lehet rövidebb, hosszabb (nap, hét, hónap, vagy akár több hónap) o Termzetes együttműködre épül az óvodapedagógus-gyermek a gyermek-gyermek között. o A gyermekek aktív rzvétele biztosított, mert ők maguk választották a témát o Konkrét, a mindennapi életből vett problémák közös megoldással történnek. o A tevékenységben integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok szerzét teszik lehetővé. o Kollektivizál individualizál, mert közös tervezben, szervezben, végrehajtásban ellenőrzben együttműködre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor mindenki kiválaszthatja magának a testhez álló feladatot a közös cél elére érdekébe. 20