Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Horányi Özséb TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Átírás

1 A közvetlen emberi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció elméletei Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Horányi Özséb

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban Ön megismerkedhet a közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszerével, az empirikus és az értelmező perspektíva hasonlóságaival és különbségeivel, illetve a kommunikációkutatás főbb elméleti hagyományaival, irányzataival. Ez utóbbiak közül a tananyagban tárgyalt elméletekhez való kapcsolódása okán elsősorban a szociálpszichológiai, a szociokulturális és a fenomenológiai hagyományról lesz szó (1. lecke). A tananyagban a közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek csoportosítása három fő szempont alapján történik. Szó lesz a kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletekről, amelyeken belül külön rész tárgyalja a társas kapcsolatok kiépítésének elméleteit és a kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméleteket (2. és 3. lecke). A második csoportban a társalgásra, az emberi interakciókra irányuló elméletek következnek, szó lesz a szerep/arculat- és homlokzatelméletről, az udvariasságelméletéről, a beszédkódokról, az interperszonális megtévesztés és az elvárások megsértésének elméleteiről (4. lecke). A harmadik blokkban a kommunikáló egyénre irányuló elméletek kapnak helyet, különös tekintettel a konstruktivista elméletre, illetve a szorongás/bizonytalanság kezelésének elméleteire (5. lecke).

3 Tartalom Első rész: A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere: az empirikus és az értelmező perspektíva, a szociálpszichológiai, a szociokulturális és a fenomenológiai hagyomány. Második rész: A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek - a társas kapcsolatok kiépítésének elméletei: a kapcsolatelmélyülés elmélete, a lépcsőzet elmélet. Harmadik rész: A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek - a kapcsolat karbantartásának elméletei: a kapcsolati dialektika, az érzelemcsere-elmélet, a kötődés-elmélet, a kommunikáció megőrzésének elmélete. Negyedik rész: Az interakcióra irányuló elméletek: szerep/arculat- és homlokzatelmélet, együttműködési alapelvek, az udvariasság-elmélete, konverzációelemzés, a beszédkódok elmélete, az elvárások megsértésének elmélete, az interperszonális megtévesztés elmélete. Ötödik rész: A kommunikáló egyénre irányuló elméletek: elképzelt interakciók elmélete, konstruktivista elmélet, GPA/CTCS elmélet, a szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei.

4 Első rész A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere

5 Milyen legyen egy kommunikáció-elmélet? Három féle megközelítés: Episztemológiai: mi a tudás? Hogy jön létre? Ontológiai: emberi és társas létezés létrejötte és természete Axiológiai: a tudományban mennyire vállaljuk az értékelést

6 Episztemológiai kérdések Mennyire kell biztosnak lennie a tudásnak? biztos legyen / sosem biztos Milyen folyamat hozza létre a tudást? a tapasztalás / nem a tapasztalás Mennyire legyen explicit a tudás? legyen explicit / nem kell annak lennie A tudásra részeiben vagy egészében kell e tekintenünk? darabonként / egészében

7 Ontológiai kérdések Milyen mértékben tud az ember valóban választani? választ, nem megjósolható eredménnyel / nem képes választani Az emberi viselkedés állapotként vagy folyamatként írható le jobban? nem megjósolható / megjósolható Milyen mértékben egyéni vagy társas dolog a tapasztalás? viselkedése nem egyéni / egyéni Milyen mértékben függ a kommunikáció a szituációtól? nem egyetemes / egyetemes

8 Axiológiai kérdések Lehet e értéksemleges a tudomány? értéksemleges / értéktudatos A vizsgáló személye hat e a vizsgált területre? nem hathat/ minden vizsgálat hat az alanyra A tudomány mennyiben törekedhet társadalmi változásokra? nem törekedhet / törekedhet

9 Az empirikus perspektíva A tudományos kutatások alapja a különböző elméletek felállítása, amely során feltevésekkel élünk és általános elveket felállítására törekszünk. Az elmélet felállítása azonban nem elegendő, emellett empirikus tesztekkel kell igazolni, ellenőrizni azt, hogy az elmélet megfeleljen a tudományos objektivitás követelményének is. Az empirikus perspektíva célja az emberi viselkedés megértése, mert annak birtokában már következtetni lehet a várható viselkedésekre. Az empirikus perspektíva jellemzése valójában a tudomány jellemzése, hiszen jellemzői néhány kivétellel minden tudományra érvényesek. Ezek a jellemzők a következők: Az empirikus perspektíva célja a megértés, a vizsgált jelenséget, problémát alapjaiban kívánja megérteni. Az empirikus perspektíva a megértés érdekében elméleteket konstruál.

10 Az empirikus tudományok jellemzői Az elmélet magyarázatul szolgál a megfigyelt jelenségre vagy problémára. Az elmélet maga a megértés. Az elméletek fontos összetevői az általános elvek. Arra törekszik, hogy sok kis szabály és megfigyelésen alapuló állítás helyett kevés számú általános elvet fogalmazzon meg, és ezekből vezesse le a jelenségeket. Az elmélet predikciókat, vagyis következtetéseket, előrejelzéseket tesz pl. az emberek várható viselkedésére. Az elmélet empirikus, tapasztalatokon alapuló megfigyeléseket végez. Az elmélet empirikus tesztekkel (is) ellenőrzi az elvek és a predikciók helytállóságát.

11 Az empirikus elméletekkel szemben támasztott követelmények Az adatok magyarázata: a tudományos elmélet adatokat használ. Egy adat valamely állítás bizonyítására vagy cáfolatára való. A jövőbeli események előrejelzése: nem minden predikció jövőbeli előrejelzés, bár minden előrejelzés predikció. Viszonylagos egyszerűség: ez biztosítja a takarékosság elvét. Ellenőrizhető hipotézisek: ezt szolgálják az összegyűjtött adatok. Gyakorlati haszon: Az eredmények gyakorlatban való alkalmazhatóságát jelenti, ez a követelmény az empirikus elméleteken kívül semmilyen más tudományos elméletre nem érvényes. A fenti követelmények valamilyen formában minden tudományos elméletre érvényesek, nem csak az empirikusakra.

12 A közvetlen emberi kommunikáció empirikus elméletei A kapcsolatelmélyülés elmélete Lépcsőzet elmélet Homlokzat/arculat elmélet Interperszonális megtévesztés elmélet Az elvárások megsértésének elmélete A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei Konstruktivista elmélet Kötődés-elmélet Udvariasság-elmélet Beszédkódok elmélete

13 Az értelmező perspektíva Az értelmező elmélet kutatója nem tudós, hanem retorikus, aki értelmezi tanulmányának tárgyát. Az értelmezők értelmező analízist folytatnak. Empirikus kontra értelmező perspektíva: A megértés nem perspektíva, hanem elmélet kérdése A különböző perspektívák valójában különböző elméletek, amelyek alapfeltevéseikben térnek el egymástól. Ezek lehetnek tárgytudományos, azaz a kérdéses jelenséggel kapcsolatos feltevések, és lehetnek metaelméleti, vagyis tudományelméleti feltevések, amelyek a tudomány céljával kapcsolatosak. Értelmezés nem létezik elmélet nélkül, csak valamely elmélet keretein belül lehetséges. Az értelmező perspektívához kapcsolható elméletek: Kapcsolati dialektika Az elképzelt interakciók elmélete

14 Összegzés: empirikus és értelmező szemlélet A tudomány kevés számú alapfeltevésre épített elméletek megkonstruálása, folyamatos ellenőrzése és módosítása valamely jelenség vagy probléma mélyebb megértése érdekében. Az elméletek megértésünk szintjét, minőségét képviselik. A tudományos elméleteket az teszi tudományossá, hogy szigorú követelményeket kell kielégíteniük. A legfontosabb ezek közül a konzisztencia, vagyis az ellentmondás-mentesség. Az elméletek predikciókat tesznek. Bármely fogalom és állítás csak azőt tartalmazó elméleten belül értelmezhető. A tudományos megismerés elméletvezérelt.

15 A kommunikációkutatás hagyományai A kommunikációs elméletek területének hét tradícióját különbözteti meg a szakirodalom. Osztályozásuk azt is megmutatja, hogy miért van egyes tradícióknak közös alapja, míg mások az egymással szembenálló célok és feltételezések miatt teljesen elszigetelődnek egymástól. A hét irányzat a következő: A szociálpszichológiai hagyomány: a kommunikáció mint interperszonális befolyásolás A kibernetikai hagyomány: a kommunikáció, mint információfeldolgozás A retorikai hagyomány: a kommunikáció, mint jól megszerkesztett nyilvános beszéd

16 A kommunikációkutatás hagyományai A szemiotikai hagyomány: a kommunikáció, mint a jelek segítségével történő jelentésátvitel folyamata A szociokulturális hagyomány: a kommunikáció, mint a társadalmi valóság létrehozója és megtestesítője A társadalomkritikai hagyomány: a kommunikáció, mint intellektuális kihívás az igazságtalan diskurzus ellen A fenomenológiai hagyomány: a kommunikáció, mint önmagunk és mások felfedezése a dialóguson keresztül A közvetlen emberi kommunikáció elméletei a fentiek közül elsősorban három hagyományra, a szociálpszichológiai, a szociokulturális és a fenomenológiai hagyományra épülnek.

17 A szociálpszichológiai hagyomány A szociálpszichológiai tradíció alapvetően az empirikus perspektívát képviseli. Azok az empirikus kutatók, akik ezt a tradíciót követik, úgy vélik, hogy vannak olyan kommunikációs igazságok, amelyek gondos, módszeres vizsgálattal feltárhatók. Olyan ok-okozati összefüggéseket keresnek, amelyek megjósolják, miikor lesz sikeres egy bizonyos kommunikációs viselkedés, és mikor nem. A szociálpszichológiai hagyományhoz sorolható irányzatok a következők: a kapcsolatelmélyülés elmélete, a lépcsőzet-elmélet, a kötődés-elmélet, az udvariasság-elmélet, a megtévesztés elmélete, az elvárások megsértésének elmélete, szerep/homlokzat- és arculatelmélet, interperszonális megtévesztés elmélet, az elképzelt interakciók elmélete, a konstruktivista elmélet és a szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei.

18 A szociokulturális hagyomány A szociokulturális tradíció azon feltételezésen alapul, hogy az emberek a kultúrát beszéd közben teremtik újra és újra. A szociokulturális felfogás szerint a valóságról alkotott képünket erősen befolyásolja az a nyelv, amit gyerekkorunk óta használunk. A nyelvi relativitás Sapir-Whorf féle elmélete azt állítja, hogy egy kultúra nyelvének szerkezete formálja az emberek gondolatait és tetteit. Elméletük szembeszáll azzal a feltevéssel, hogy minden nyelv hasonló, és a szavak csupán a jelentés hordozására szolgáló eszközök. A kortárs szociokulturális kutatók azt állítják, hogy a valóság létrehozása, fenntartása, helyreállítása és átalakítása a kommunikációs folyamaton keresztül valósul meg. A szociokulturális hagyományhoz sorolható irányzatok a következők: szerep/homlokzat- és arculat elmélet, beszédkódok elmélete

19 A fenomenológiai hagyomány A fenomenológia kifejezés a mindennapi élet elemzésére utal, amelynek vizsgálata az azt megélő személy szempontjából történik. A fenomenológiai tradíció nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az emberek hogyan értelmezik saját szubjektív tapasztalataikat. Egy személyes történet fontosabb és megbízhatóbb, mint bármely kutatási hipotézis vagy kommunikációs axióma. A sikeres kommunikáció három alapfeltételének a következőket tartja: A kongruencia egy személy belső érzései és külső megnyilvánulásai közötti összhang. A feltétel nélküli pozitív odafordulás a teljesítménytől, a másik megnyilvánulásaitól független elfogadó attitűd. Az empatikus megértés annak képessége, amivel átmenetileg félretesszük saját nézeteinket és értékeinket, és előítélet nélkül belépünk egy másik ember világába. A fenomenológiai hagyományhoz sorolható irányzatok a következők: kapcsolati dialektika.

20 A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere Szociálpszichológiai Szociokulturális Fenomenológiai A kapcsolatelmélyülés elmélete Lépcsőzet elmélet empirikus empirikus Kapcsolati dialektika értelmező Kötődés-elmélet empirikus

21 A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere Elképzelt interakciók elmélete Szociálpszichológiai értelmező Szociokulturális Fenomenológiai Konstruktivista elmélet empirikus A szorongás/bizonytalanság kezelésének elméletei empirikus Szerep/homlokzatés arculatelmélet empirikus empirikus

22 A közvetlen emberi kommunikáció elméleteinek rendszere Udvariasság elmélet Szociálpszichológiai empirikus Szociokulturális Fenomenológiai Beszédkódok elmélete empirikus Az elvárások megsértésének elmélete empirikus Interperszonális megtévesztés elmélete empirikus

23 Hivatkozott források: Griffin, Em Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I. kötet: , II. kötet: ). Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Typotex Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula. Forgas, Joseph P A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat. Hartey, Peter Interpersonal Communication. London: Routledge. Littlejohn, S.W. Foss, K.A. (eds.): Encyclopedia of Communication Theory

24 Második rész A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek: a társas kapcsolatok kiépítése

25 A kapcsolatelmélyülés elmélete Irwin Altman és Dalmas A.Taylor ( ) és ( ) Életrajz

26 Az elmélet a kommunikáció során történő önfeltárást helyezi a középpontba. Az embereket hagymához hasonlítja, ezzel a hasonlattal a személyiség többrétű természetére utal. A személyiség rétegei között megkülönbözteti a nyilvános és a személyes réteget. A kapcsolatelmélyülés elmélete A nyilvánoshoz tartoznak például az életrajzi adatok, az öltözködés vagy a zenei ízlés. A személyes részhez pedig olyan fogalmak köthetők, mint a hitbeli meggyőződésünk, céljaink, félelmeink, vágyaink stb.

27 A kapcsolatelmélyülés elmélete A modell szerint egy kapcsolatban a rétegek közé való behatolás mértéke adja meg az intimitás mértékét. Ennek törvényszerűségei a következők: A felszínen lévő adatok gyakrabban és gyorsabban cserélődnek, mint a privát információk. A feltárulkozás kölcsönös folyamat. A behatolás kezdetben gyors majd befelé haladva egyre jobban lelassul. A visszavonulás szintről-szintre történő fokozatos folyamat.

28 A kapcsolat elmélyülésének következményei: nyereség-veszteség elv A feltárulkozást a kapcsolat elmélyülésének mértékét a kapcsolatból származó nyereség és veszteség aránya határozza meg. Nyereség veszteség elv (Minimax alapelv, J. Stuart Mill): az emberek maximalizálni szeretnék a nyereségüket és minimalizálni a veszteségüket. Ha a kölcsönös előnyök túlsúlyba kerülnek a sebezhetősséggel szemben, a kapcsolatelmélyülés folyamata tovább folytatódik. Amennyiben a kölcsönös nyereség magasabb, mint a feltárulkozással járó kiszolgáltatottság ára, a szociális behatolás elkezdődik. Minél magasabb a következmény értéke, annál inkább hajlunk a feltárulkozásra. Következmény = nyereség veszteség.

29 A kapcsolat elmélyülésének következményei: CL és CLalt Kelley: Az emberek megpróbálják felbecsülni egy barátság, egy interakció kimenetelét, még mielőtt az elkezdődne. Összehasonlítási szint: minden kapcsolatban van egy minimális érték, amelyet egy következménynek meg kell haladnia ahhoz, hogy a kapcsolat vonzó legyen CL (Comparison Level). Az összehasonlítási szintet eddigi kapcsolataink, tapasztalataink stb. határozzák meg. Alternatív lehetőségek összehasonlítási szintje: ezt a szintet az adott kapcsolaton kívüli, kecsegtető és eltérő alternatív lehetőségek határozzák meg CLalt (Comparison Level of alternatives). Vonzó lehet egy kapcsolat akkor is, ha azt nem csak kielégítőnek ítéljük (CL), hanem úgy gondoljuk, hogy jelenleg nincs más alternatíva, más kapcsolat, amely nagyobb előnyökkel kecsegtetne (Clalt).

30 A gazdaságos viselkedés elmélete A gazdaságos viselkedés elmélete szerint az ideális szituációban következő modell érvényesül: Következmény > CLalt>CL Például ha egy nő nem válik annak ellenére hogy férje folyton terrorizálja: Következmény > CLalt: vagyis az egyedülléttől még jobban fél mint a rossz kapcsolatban elszenvedett dolgoktól. De amint a CLalt változik: CLalt > következmény, vagyis a nő lát más, jobb lehetőséget a jövőjére nézve, gyorsan változtatni fog, valószínűleg kilép a kapcsolatból. a Videofilm (előadás): Social Penetration Theory

31 Az elmélet kritikái Az önfeltárulkozás nem feltétlenül a kezdeti szakaszban a legintenzívebb, VanLear szerint a bizalmas, középső szakaszra jellemző. A feltárulkozás sokszor nem fokozatosan történik, hanem hirtelen. A nők nyitottabbak, mint a férfiak. A kapcsolat fokozatos leépítése a valóságban nem mindig érthető tetten, például a problémás párkapcsolatokban a kapcsolat utolsó szakaszában fokozódhat az önfeltárás, és a felek gyakran olyan dolgokról is beszélnek nyíltan, amelyekről addig hallgattak. Az önfeltárás nem minden esetben vezet a kapcsolat elmélyítéséhez, van olyan eset is, amikor valaki ki szeretné önteni a lelkét egy olyan személynek, akivel többet nem is találkozik.

32 Az elmélet kritikái A hagyma-hasonlat túlságosan merev, a belső szféránk határai nem ennyire nehezen hatolhatóak át, gyakran változnak. Az elmélet gazdasági megközelítése miatt nem tudja megmagyarázni az emberi kapcsolatokban rejlő, önzőnek, vagy pragmatikusnak nevezhető elemeket: pl. együttérzés, altruizmus, törődés, tisztesség stb. Az emberi kapcsolatokat nem lehet gazdasági tranzakciókká degradálni. A baráti kapcsolat idővel átminősül, az egyének nem a saját nyereségüket keresik, hanem a barát sikerének is örülnek átmenet az "én"-ből a "mi"-be. Kiegészítő anyag: A kapcsolatelmélyülés elmélete

33 A lépcsőzet elmélet Mark L. Knapp és Anita L. Vangelisti (1938-) (1962-) Életrajz Életrajz

34 A lépcsőzet elmélet Knapp és Vangelisti megalkották a lépcsőzet elméletet. Az elmélet szerint az emberi kapcsolatoknak beazonosítható fázisai vannak, amelyek alapvetően a következők: Iniciáció: beavatás, a kapcsolat elején történő észrevétel, megfigyelés Bonding: összekapcsolás, a résztvevő felek párként való identifikációja, a kapcsolat tetőpontja Elválás: a kapcsolat megszűnése. Az egyes fázisok között több átmeneti szakasz található. A folyamat lényege, hogy az egyes fázisok során a felek kölcsönösen hatnak egymásra, ezért mindegyik résztvevő folyamatosan változik. Ebből adódóan soha nem ugyanaz az én fog távozni az adott kapcsolatból, mint aki belement.

35 Általános: A társas kapcsolatok kiépítésére vonatkozó filmek Négy esküvő egy temetés (részlet) A kapcsolat-elmélyülés elmélete: A McMullen testvérek A szerelem hullámhosszán

36 Hivatkozott források: Horányi Özséb A személyközi kommunikációról. In. Béres István Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest Baxter, Leslie A. Braithwaite, Dawn O. (eds.) Engaging in Interpersonal Communication. Multiple Perspectives. Thousand Oaks, CA. Sage. Erving Goffman A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat. Budapest Griffin, Em Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I. kötet: , II. kötet: ). Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula.

37 Felhasznált ábrák: 21. dia: Irwin Altman dia: A személyiség szerkezete a kapcsolatelmélyülés szempontjából dia: Knapp és Vangelisti dia: Négy esküvő egy temetés al/pls/fi/films.film_page?i_film_id= dia: A szerelem hullámhosszán film_page?i_film_id=18081

38 Harmadik rész A kapcsolatra, viszonyra fókuszáló elméletek: a kapcsolatok karbantartása

39 Kapcsolati dialektika Relational Dialectics Theory Leslie Baxter és Barbara Montgomery Életrajz

40 Kapcsolati dialektika Az elmélet azzal foglalkozik, hogy a kommunikáció hogyan alkotja és alakítja folyamatosan a közeli, szoros kapcsolatokat. Baxter szerint nem létezik olyan törvény, amely előre jelezné a személyközi vonzalmat, vagy olyan, amellyel leírható lenne az emberi konfliktus valószínűsége ( súrlódási hányados ). A két szerző a romantikus párkapcsolatok elemzéséből, a partnerek által megnevezett ellentmondások katalogizálásából indult ki. Eredményeik szerint a társadalmi élet az ellentmondások dinamikus és bonyolult rendszere, az ellentétes és ellentmondásos tendenciák szakadatlan összjátéka. A kapcsolati dialektika a szoros emberi kapcsolatok feszültségét, belső vívódásait hangsúlyozza ki, és arra a következtetésre jut, hogy az emberi kapcsolatok többségében egymásnak ellentmondó diskurzusok sokaságát lehet megfigyelni.

41 Kapcsolati dialektika Megfigyeléseik alapján az ellentmondás akkor jelenik meg, ha, az alábbi két elv egyszerre érvényesül: az egység dialektikus elve: két erő vagy tendencia egymástól kölcsönösen függ tagadás dialektikus elve: a két erő kölcsönösen tagadja egymást A partnerek közötti kommunikáció egy kötélhúzáshoz hasonlítható: ez egy feszültségi állapotban lévő kapcsolati kötél. A kapcsolati dialektika nem azt jelenti, hogy nem tudunk két lehetőség közül választani. A szerzők azokra az ellentmondásokra utalnak, amelyek a felek közötti viszonyban helyezkednek el, és amelyeket a felek közös kommunikációs cselekvései termelnek újra. A dialektikus feszültségek konstruktív jellegűek is lehetnek. Videofilm: Kapcsolati dialektika Meghasadt képek

42 Integráció-elkülönülés (integration-separation) Állandóság-változás (stability-change) Kifejezés-a kifejezés hiánya (expressionnonexpression) Kapcsolati dialektika A kutatók három, a szoros kapcsolatokat különösen befolyásoló kapcsolati dialektikára összpontosítanak: Ezeket a dialektikus ellentétpárokat a kommunikációban részt vevők két különböző kontextusban tapasztalják meg: a kapcsolaton belül és a pár illetve közössége, társadalmi környezete között. Kiegészítő anyag: Kapcsolati dialektika

43 Kötődés-elmélet John Bowlby ( ) Életrajz

44 A kötődés-elmélet A kötődés elmélet alapkoncepciójának leírása John Bowlby angol pszichiáter nevéhez főződik. Evolúciós gondolatkörbe helyezi el a kötődés jelenségét, de elképzeléseiben felhasználja az etológia, a pszichoanalitikus elképzelések és a kognitív pszichológiára által nyújtott ismeretek rendszerét is. A kötődést alapvetően egy ösztönalapú viselkedéses mintázatnak képzeli el, amelynek biológiai funkciója a biztonság és a védelem biztosítása. Szerinte az ember bioszociális ösztönnel születik, amely arra készteti, a csecsemőt, hogy az őt gondozó személlyel (kötődési személy) szoros kapcsolatot alakítson ki. A gyermek számára a kötődési személy jelenti a megoldást a fenyegető veszélyforrások ellen.

45 A kötődés típusai Kötődési stílusok csecsemő- és kisgyermekkorban: Biztonságos Ambivalens Elkerülő Zavarodott Az utóbbi három típus a bizonytalan kötődési stílusok közé tartozik. Az egyéves kori mintázatok kicsit módosulva, de hat évesen is jelen vannak. Változás a zavarodott stílusú gyerek viselkedésében állhat be. A bizonytalan kötődésen való túljutás esélye: ha az ember olyan személyt talál, akivel biztonságos kötődés kialakítható. Ezt nehezítik a bizonytalan kötődés viselkedési jellemzői, amelyek elriasztanak másokat, ez pedig a bizonytalan kötődés megerősödését eredményezi. Kiegészítő anyag: A kötődés

46 A kötődés-elmélet felnőttkorban Felnőttkori jellegzetességek a partnerkapcsolatban: Biztonságos kötődésű: boldogabb, megbízhatóbb, hosszabb szerelmi kapcsolat, amely kölcsönösen függésre, elkötelezettségre, bizalomra épül. Ambivalens: hullámhegyek és völgyek a szerelemben, gyakori féltékenység, az elvakult, függő kapcsolatok, amelyek nem bizonyulnak tartósnak. Elkerülő: az ilyen személyek ritkán szerelmesek, szerintük a szerelem nem lehet tartós, kritikusak partnerükkel szemben. A különböző kötődésű emberek viszonya egymáshoz: a biztonságosak a legelégedettebbek, és ők jönnek ki a legjobban egymással. Mindketten elégedetlenek, ha vagy a férfi elkerülő, vagy a nő ambivalens, de ezek a legtartósabb kapcsolatok. Elkerülő az elkerülővel, ambivalens az ambivalenssel ritkán lép kapcsolatba.

47 A társas kapcsolatok karbantartására vonatkozó filmek Kapcsolati dialektika, viszonydialektika: Csavard be, mint Beckham Egy kisebb isten gyermekei Partok

48 Felhasznált ábrák: 35. dia: Leslie Baxter dia: Kapcsolati dialektika dia: John Bowlby dia: Kéz a kézben dia: Csavard be mint Beckham dia: Egy kisebb isten gyermekei /fi/films.film_page?i_film_id=48786

49 Hivatkozott források: Horányi Özséb A személyközi kommunikációról. In. Béres István Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest Baxter, Leslie A. Braithwaite, Dawn O. (eds.) Engaging in Interpersonal Communication. Multiple Perspectives. Thousand Oaks, CA. Sage. Erving Goffman A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat. Budapest Griffin, Em Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest. Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció I-II. Budapest: General Press. (I. kötet: , II. kötet: ). Forgas, Joseph P A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat.

50 Negyedik rész Az interakcióra irányuló elméletek

51 Szerepelmélet A szerepkategória keletkezése: az 1930-as években Linton, Mead és Moreno munkássága indította el. A szerep olyan analitikus fogalom, amely a társadalmi-kulturális struktúrát és az egyéni viselkedés szabályozását társadalmi természetű és társadalmilag közvetített viselkedési előírásokkal, norma együttesekkel írja le. A szerepmegvalósítás során a társadalmi normák szerint előre meghatározott viselkedésmódokat kell eljátszani. A szerepek csak szerepek rendszerében funkcionálnak, a szerepet gyakorolni kell. Banton: szerep és járulékos szerepfogalmak, amelyeket Lintontól, a szerepelmélet megalapítójától vett át. A szerep a státusz dinamikus aspektusa, a státusz pedig valamely kulturális együttesben elfoglalt helyzet, amelyhez meghatározott jogok és kötelezettségek tartoznak.

52 Szerepértelmezések Nadel: a társadalmi struktúrában elkülönített pozíciók és az ezekhez kapcsolódó normák empirikusan léteznek. Thomas: szubjektív helyzet- és szerepdefiníció, a viselkedés pragmatikai oldala. Szimbolikus interakcionizmus: (G. H. Mead) a humán interakciókba olyan dramaturgiai változók lépnek be, amelyek az adott helyzetben az interakciós szerepek sajátos arculatának kialakulásáért felelősek. Ide tartozik pl. a helyzet vagy a másik személy interpretálása.

53 A szerepek elsajátítása A G. H. Mead-i szerep-internalizációs koncepcióból az individuális elem működése több irányba is kiterjeszthető. Az internalizált szerep beépül az énbe, a személy énidentitásának, önazonosságának részévé válik. Pszichológiai szempontból a társas interakcióban az egyén fontos része az identitás. Az identitást két oldalról határozhatjuk meg: A társak az egyént elhelyezik a társadalmi kategóriák egyikébe. Az egyén önmagát azonosítja valamilyen szociális terminussal. A különböző szerepek internalizáltsági foka eltérő lehet; a fontosságuk is más lehet az egyén számára. Felerősödnek a szereppel kapcsolatos személyiségvonások is. A partnerben lezajló folyamatot szerepintegrációnak, a helyzetben kialakuló szerepet internalizált szerepnek nevezzük.

54 Szerepkonfliktus A konfliktus mindig az egyén élményvilágában lejátszódó folyamat. A szerepkonfliktus hagyományos értelmezése a szerepelvárásokat elemzi, megkülönbözteti az előírásokat az érvényesítés érdekében kifejtett nyomástól, és különbséget tesz az elvárások jogossága és jogtalansága között is. Ragaszkodik a tradicionális szerepstruktúra elképzeléséhez. A szerepkonfliktusok két alapvető típusát különböztethetjük meg: Belső szerepkonfliktus: ha a személynek olyan viselkedési alternatívák közül kell választania, amelyek mögött egymásnak ellentmondó motívumok állnak, és ezek keresztezik egymást. Külső szerepkonfliktus: a szerepküldő ellentmondó elvárásaiból fakad.

55 A külső szerepkonfliktusok típusai Konfliktus, amelyet egy szerepküldő ellentmondó elvárásai okoznak: Pl.: a tanártól elvárja az igazgató, hogy menjen továbbképzésre, de iskolai kötelességeinek hanyagolása miatt meg is rója egyidejűleg. Konfliktus, amelyet több szerepküldő ellentmondó elvárásai okoznak: a központi szerephez a háló több pontjáról érkeznek egymásnak ellentmondó elvárások. a szerepküldőktől nagyszámú jogos elvárás érkezik, amelyek túllépik a személy idő- és energiakapacitását, ez a szereptúlterheltség konfliktusa. Ráadásul ebben az esetben a szerepküldők között is lehet ellentmondás. A szerepek közötti ellentmondás: a személy lehet egy időben a társadalom számos eltérő alrendszerének is tagja, számos szerepet teljesíthet, ezek pedig ellentmondásba kerülhetnek egymással (pl.: családi szerep ütközik a hivatásbeli szereppel)

56 Szerepambiguitás Szerepambiguitás: ha a személy szerepküldői a viselkedésére, cselekvésére vonatkozó előírásokat nem határozzák meg pontosan, viszont esetleges hibáiért utólag szigorúan megbüntetik. A központi személynek az ellentétes viselkedések között nagy kockázattal kell választani. A külső szerepkonfliktust eredményező ellentmondó szerepelvárásokat egyidejűség jellemzi. Ilyen esetekben bekövetkezhet az elvárások szelektív észlelése, vagyis a perceptuális hárítás. A szélsőséges és ellentétes elvárásoknak való megfelelési képtelenség a személyt patológiás állapotba is sodorhatja.

57 A szerepkonfliktusok elhárítási stratégiái Időleges visszavonulás: az az eljárás, amely során a személy szerepfunkcióit minimálisra csökkenti, míg az ellentmondó elvárások nem tisztázódnak. Egymás ellen kijátszás: a személy a szerepküldőket egymás ellen kijátszhatja, ha a konfliktus egy szerepegyüttesen belül van. Lokomóciós kezelési mód a manipulációs konfliktuskezeléssel szemben. Ez az elkerülő magatartás regresszív megoldásnak tűnhet, de pozitív változáshoz vezethet. Szereptávolítás (Goffman): a szerepet viselő függetleníteni igyekszik magát a szerepben előírt viselkedéstől.

58 Arculat- és homlokzatelmélet Erving Goffman Életrajz

59 Arculat- és homlokzatelmélet A verbális és a nem verbális cselekedeteknek azt a mintázatát, amely a szituációról, a résztvevőkről és a magunkról alkotott értékelésünket juttatja kifejezésre Goffman alapján vonalnak nevezzük. Annak a pozitív szociális értéknek a megjelölésére pedig, amelyet e vonal révén egy adott kontextusban magunknak megkövetelünk, a face (arc, homlokzat) terminust használhatjuk. Nem más ez, mint társadalmilag megerősített tulajdonságok által körvonalazott énkép, egy olyan konstruktum, melyet a pillanatnyi szituációval és a tágabb társadalmi kontextussal összefüggésben tart fent az ember,. Homlokzatunk egyrészt negatív, mely a cselekvési szabadságunkat nem korlátozó igényeinket, másrészt pozitív, mely a kívánságainkat kívánatosként feltételező igényeinket juttatja kifejezésre.

60 Homlokzatvédés, homlokzatfenyegetés A homlokzat megóvása, a vonalak kölcsönös elfogadása feltétele az érintkezésnek, érdeke az interakció résztvevőinek. A homlokzatot a verbális vagy nem verbális aktusok különféleképpen fenyegethetik. Például az utasítások, tanácsok, figyelmeztetések, ígéretek, bókok stb. a hallgató negatív homlokzatát, a helytelenítés, kritika, ellentmondások, a tiszteletlenség a hallgató pozitív homlokzatát veszélyeztetik. Egyes aktusok a beszélő, mások a hallgató homlokzatát támadják. A homlokzatfenyegető aktusok kontextusában bármely racionális cselekvő vagy a szóban forgó aktusok elkerülésére törekszik, vagy a fenyegetés minimalizálására irányuló s ezzel egyidejűleg bizonyos típusú nyereségekkel járó stratégiák alkalmazásához folyamodik, mégpedig azonos feltételek között. Kiegészítő anyag: Benyomáskeltési stratégiák

61 Együttműködési alapelvek Paul Grice ( ) Életrajz

62 Együttműködési elv Az együttműködési elv kimondja, hogy az általad folytatott beszélgetés céljának, irányának megfelelően működj közre a társalgás során. Ez a cél lehet rögzített, a társalgás során kialakult cél. A cél mellett szükség van a partnerek együttműködésére, s arról is megegyeznek, hogy milyen stílusban folyjon a beszélgetés mindaddig, amíg közösen meg nem egyeznek a befejezésében. Ezek alapján négy maximát, négy elvet kell szem előtt tartani a társalgás során.

63 Maximák A mennyiségi maxima azokra az információkra vonatkozik, amiket a beszélő nyújtani akar, és a következők esnek hatálya alá: csak annyit mondj, amennyit a társalgás pillanatnyi céljai megkövetelnek, és ne legyél a szükségesnél kevésbé vagy jobban informatív. A minőség maximájának alapelve: Próbáld hozzájárulásodat igazzá tenni!, azaz ne mondj olyasmit, amiről tudod vagy hiszed, hogy hamis, nem igaz, és olyat se mondj, amire nézve nincs megfelelő bizonyosságod.

64 Maximák A kapcsolat, azaz a viszony, az odatartozás maximája nem más, mint a Légy releváns! elve, azaz amit mondasz, legyen odaillő. A modor maximája nem azzal kapcsolatos, hogy mit mondunk, hanem azzal, hogyan mondjuk. GRICE a Légy érthető! szupermaximát sorolja ide, valamint azt, hogy kerülni kell a kifejezés homályosságát, a kétértelműséget, a szükségtelen bőbeszédűséget, és rendezettnek kell lennünk.

65 Maximák Mennyiség elve: Csak annyira légy informatív, amennyire a cél megköveteli! Minőség elve: Mondj igazat! Ne mondj olyat amit hamisnak vélsz, és olyat se, amiről nincs bizonyítékod! Relevancia elve: Légy releváns (odaillő)! Mód elve: Vagyis hogyan mondjuk, amit mondunk. Légy érthető! 1. Kerüld a homályosságot! 2. Kerüld a kétértelműséget! 3. Légy rövid, tömör! 4. Légy rendezett, tartsd a sorrendet!

66 Kapcsolat a társalgási implikatúrák és a maximák közt A fenti maximákat többféleképpen lehet megsérteni. Csendesen, feltűnés nélkül Kibújhatok a maxima és az együttműködési elv alól, és ezt explicit módon ki is fejezem. A maximák konfilktusba kerülnek egymással, s az egyik teljesíthetetlen lesz. Kicsúfolhatok egy maximát. Kiaknázhatok egy maximát, hogy implikáljak valamit.

67 Társalgási implikatúrák Társalgási impikatúráról beszélünk akkor, ha például egy beszélő A (dolog) kimondásával B (dolgot) impikál, akkor ebben az esetben B lesz a társalgási implikatúra, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A beszélő betartja a maximákat Tudja, hogy B-re szükség van azért, A kimondása egységes legyen a maximákkal A beszélő feltételezi, hogy a hallgató ki tudja találni, hogy a 2. pontban említett feltételre szükség van.

68 Udvariasság-elmélet Geoffrey Neil Leech (1936-) Életrajz

69 Udvariasság-elmélet Paul Grice fölhívja a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek a társalgást annak tárgyától függetlenül irányítják. Feltételezése szerint bármilyen beszélgetés résztvevői közös célt követnek, s ezt együttműködési alapelvnek (Cooperative Principle, CP) nevezi el. Leech úgy véli, hogy a Grice által vázolt keret nem minden társalgási jelenség értelmezéséhez elegendő, ezért szükség van más, udvariassági maximák feltételezésére is. Az udvariassági maximák a szerző által az együttműködési alapelvhez csatolt udvariassági alapelv (Politeness Principle, PP) alkategóriái. A PP lényegében arra vonatkozik, hogy növeljük minél nagyobbra az előzékeny aktusok udvariasságát ( pozitív udvariasság ), és csökkentsük a lehető legkisebbre az udvariatlan megnyilvánulások következményeit ( negatív udvariasság ).

70 Az udvariassági alapelvek

71 A magasabb rendű elvek Leech bevezet még két, ún. magasabb rendű elvet (az irónia és az ugratás elvét), valamint további két, az udvariasság körétől független maximát a túlzó és eufemisztikus megszólalások számára.

72 A konverzációelemzés/ társalgáselemzés tudománya A konverzációelemzés legfontosabb előzménye a szociológiából eredő etnometodológia tudománya. Az etnometodológia a gyakorlati gondolkodás hétköznapi módszereit kutatja. A beszédbe elegyedés, a beszélőváltás, a beszédlezárás stratégiáit tanulmányozza. A beszélgetések célja a valóság létrehozása és fenntartása, vagyis nem a szociális környezet határozza meg mindennapi cselekedeteinket, hanem azok által alakul ki a minket körülvevő szociális világ. Az etometodológia egyik altudományaként alakult ki a hétköznapi beszéd rendezettségének, a beszélgetőpartnerek viselkedési, reagálási módszereinek vizsgálatára specializálódó etnometodológiai konverzációelemzés (conversation analysis).

73 A konverzációelemzés célja A konverzációelemzés képviselői a beszélt nyelvi társalgásoknak, párbeszédeknek sajátos törvényszerűségeket tulajdonítanak, amelyek nem a nyelv, hanem a beszélgetés szerkezeti mechanizmusaiból erednek. A kutatások tárgya általában a természetes közegben zajló, spontán hétköznapi kommunikáció, amelyet a kutatók magnetofonszalagra vagy diktafonra rögzítenek, és transzkripció útján nyelvi elemzésre alkalmassá tesznek. A társalgások témája igen változatos, a rendőri kihallgatásoktól kezdve a tanórai kommunikáción és a családi társalgásokon keresztül az állásinterjúk vagy a terápiás beszélgetések is képezhetik a vizsgálat tárgyát. A konverzációelemzés arra helyezi a hangsúlyt, hogy a résztvevők mit mondanak, és azt milyen szabályszerűségek alkalmazásával teszik.

74 Konverzációs jellemzők A beszélgetések a partnerek aktív, alkotó tevékenysége során keletkeznek, annak eredményei. Olyan időben zajló események, melyek a partnerek aktivitásának egymásutániságában jönnek létre. A felek interaktív tevékenységének eredményei. A partnerek tipikus, kulturálisan elfogadott módszereket használnak a beszélgetés szervezésében. A beszélgetés egyéni és közös célokat követ, s ezek eléréséhez problémákat old meg. A konverzációelemzés szempontjai: a belebonyolódási és kihátrálási stratégiák a beszélőváltások mechanizmusa a szekvenciális rendezettség a hibajavítások diskurzusszervező szerepe a társalgások sémája

75 A belebonyolódás jellemzői A személyközi kommunikáció első lépése, a kommunikáció felépülésének folyamatát foglalja magába. A nyelvi tevékenység e szakaszában kerülnek a résztvevők partneri kapcsolatba egymással, a kapcsolat kialakítása során definiálják saját szerepüket, felkínálnak és elfogadnak/elutasítanak egy sajátos szerepet vagy szerepmegvalósítást, meghatározzák a szituációt, és a témákat vagy azok sorrendjét. Szerkezete: köszönés a kapcsolat kezdeményezésére irányuló kérdés a kommunikációra való felszólítás a szituáció meghatározása, szituációra kérdezés vagy utalás felvezető témák a téma kijelölése

76 Szekvenciális rendezettség A beszélgetést felépítő szomszédsági párok (szekvenciák), egymás után következnek, különböző beszélőtől származnak, sorrendjük meghatározott, egy adott nyitó rész egy meghatározott záró szekvenciát kíván meg maga után A szomszédsági párok típusai üdvözlés üdvözlés kérdés válasz ajánlat elfogadás/elutasítás kérés teljesítés/tiltakozás/visszautasítás parancs engedelmeskedés/tiltakozás/visszautasítás vád beismerés/tagadás/védekezés bók elfogadás/visszautasítás Hanganyag: Társalgások

77 A beszélőváltás A forduló: az egy beszélő által elmondott szöveg A beszélőváltás fajtái: külválasztás önkiválasztás a beszédjog megtartása a beszédjog megszerzése a beszédjog (erőszakos) átvétele együttbeszélés, átfedés Hanganyag: Társalgások

78 Hibák és hibajavítások A hibák forrása: a beszélő artikulációs hibái az anticipációs vagy perszeverációs nyelvbotlások a percepciós és memóriazavarok a hallás problémái a szomszédsági párok hibás szerkesztése a szórend- és szótagcserék A hibák típusai: ismétlés hezitálás és szünet téves kivitelezés és újrakezdés megszakítás A hibajavítás módjai: önjavítás küljavítás Hanganyag: Társalgások

79 A kihátrálás jellemzői A társalgás lezárásának előkészítése, kihátrálási stratégiák, szigorú szabályok jellemzik. Kezdetére általában nonverbális vagy intonációs jelzések utalnak, vagy személyes, levezető jellegű közlés megfogalmazása, külső kényszerítő körülmény megnevezése. Többlépcsős lezárás: a hasonló szekvenciapárok ismétlődéséből alakul ki A kommunikáció nem természetes módon történő megszűnése: elidegenítő támpontok alkalmazása.

80 A beszédkódok elmélete Gerry Philipsen (1944-) Életrajz

81 A beszédkódok elmélete A beszédkód mint megkülönböztető jegy: egy sajátos kultúrához minden esetben egy sajátos beszédkód társul. A beszédkódok természete: egy beszédkód magában foglal bizonyos kulturális vonatkozású pszichológiai, társadalmi és retorikai különbségeket. A beszédkód kultúrától függetlenül feltárja az egyén, a társadalom és a cselekedetek szerkezetét. A beszéd jelentései: a beszéd jelentősége függ a beszélő és a hallgató által használt beszédkódoktól, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogy segítségükkel létrehozzák és értelmezzék kommunikációjukat. A beszédkódok színtere: a beszédkódot meghatározó fogalmak, szabályok, premisszák bele vannak szövődve magába a beszédbe. A beszédkódok diszkurzív ereje: egy közös beszédkód mesteri alkalmazása elegendő feltétel ahhoz, hogy előre jelezzük, értelmezzük vagy kontrolláljuk a kommunikációs viselkedés érthetőségéről, tisztaságáról és moráljáról folyó diskurzust.

82 A beszédkódok elmélete: A társas interakcióra vonatkozó filmek Farkasokkal táncoló Krémer kontra krémer Hoop dreams

83 Interperszonális megtévesztés elmélet David J. Buller és Judee K. Burgoon Életrajz Életrajz

84 Interperszonális megtévesztés elmélet Az elmélet a hazugságot és a megtévesztést vizsgálja, és három lehetőséget különít el: Meghamisítás: kertelés nélkül hazudik Elhallgatás: igazat mond, csak kihagy néhány fontos részletet Mellébeszélés: szándékosan ködösít, kitérő választ ad A kigondolt megtévesztés mentális erőfeszítést igényel. A megtévesztés az információ manipulálásával jön létre. Jelzések, amelyek a hazugságra utalnak: Bizonytalanság és határozatlanság - semmitmondó válasz Távolságtartás, visszahúzódás és bezárkózás kibújás a válaszadás alól Elhatárolódás - elhatárolódunk attól, amit tettünk, felelősség megosztás Énkép és kapcsolat-védelmező viselkedés - tudatos törekedés a testbeszéd leleplezésére Kiegészítő anyag: Interperszonális megtévesztés-elmélet

85 Interperszonális megtévesztés elmélet egy példa A kisfilm a megtévesztés elméletét dolgozza fel. A kitalált sztori, szerepek, jellemvonások és kontextus célja az volt, hogy rávilágítsanak arra, milyen mentális erőfeszítésekkel jár egy ilyen szituáció, és milyen nehézségekbe ütközik a valóságot megszépítő fél az utópisztikus események kitalálása közben. Videofilm: A herceg fehér lovon?

86 A társas interakcióra vonatkozó filmek Interperszonális megtévesztés elmélet: Játékok háza A nagy balhé Titkok és hazugságok

87 Az elvárások megsértésének elmélete J. Burgoon első modellje szerint a személyes tér megsértése elutasításhoz vezet, kivételt képeznek azok, akiktől elfogadjuk ezt a viselkedést. Később az elméletet továbbfejlesztette, a kibővített kutatás pedig már nem csak a térközökkel foglalkozik, hanem más nonverbális, később verbális kommunikációs formákkal is. Próbálja kideríteni az összefüggést a szokatlan interperszonális megnyilvánulás, a vonzalom, a hitelesség, a meggyőzés és az elkötelezettség között. Az elméletben alkalmazott alapfogalmak: elvárásaink, az elvárások megsértésének mértéke, a kommunikátor hasznosságának mértéke

88 Elvárások Ami megjósolhatóan történni fog, ehhez ismerni kell a kontextust, a kapcsolat típusát, a kommunikátor jellemzőit. Kontextus: kulturális szabályok, például a személyes tér nagysága, a beszélgetés helye. Kapcsolati tényezők: hasonlóság, bizalmas viszony, szimpátia, relatív státus. Például a magasabb státuszú emberek általában elvárják, hogy az alacsonyabb státusú személyek nagyobb távolságot tartsanak. Kommunikátor jellemzői: demográfiai jellemzők, megjelenés, kommunikációs stílus, személyiség.

89 Az elvárások megsértésének mértéke Az elvárások megsértésének mértékével kapcsolatban az alábbi kérdések és szempontok merülnek fel: Milyen jelentőséget tulajdonítunk elvárásaink megsértésének? Hogy érint ez a megsértés bennünket? Ha a beszélgetőpartner valenciája pozitív, nagyobb a megsértési tér, mint ellenkező esetben. A viselkedések egy része félreérthető de a legtöbb esetben a nonverbális jelzések a kontextus ismeretében egyértelművé válnak. Kiegészítő anyag : Az elvárások megsértésének elmélete

90 A kommunikátor hasznosságának mértéke Hajlamosak vagyunk másokat az alapján értékelni, hogy milyen potenciális hasznot jelenthetnek számunkra. Felvetődik a lehetséges nyereség vagy veszteség kérdése, ha valaki nem az elvárásainknak megfelelően viselkedik. A kommunikátor hasznossága azon pozitív és negatív tulajdonságok összessége, amelyekkel belép egy találkozásba, valamint a jövőbeni jutalmazásra és büntetésre való képessége. Általánosan pozitív, vagy ennek tartott tulajdonságok, amelyek növelik a kommunikátor (vélt) hasznosságát: státus, vonzó külső, jó képességek.

91 A társas interakcióra vonatkozó filmek Az elvárások megsértésének elmélete: Afrika királynője Észak-északnyugatra

92 Hivatkozott források: Boronkai Dóra Diskurzuselemzés, Konverzációelemzés. (Szócikkek) In: Adamik Tamás (főszerk.): Retorikai enciklopédia. Kalligram Kiadó, Pozsony. Boronkai Dóra Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás I. Anyanyelv-pedagógia évf. 2. sz. Boronkai Dóra Konverzációelemzés és anyanyelvtanítás II. Anyanyelv-pedagógia évf. 3. sz. Boronkai Dóra A konverzációelemzés szemiotikája. In: Balázs H. Vargha (szerk.): Szemiotika és tipológia. Magyar Szemiotikai Tanulmányok Magyar Szemiotikai Társaság, Líceum Kiadó, Budapest Eger. Boronkai Dóra Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum. Bp.

93 Hivatkozott források: Horányi Özséb A személyközi kommunikációról. In. Béres István Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest László János Szerep, forgatókönyv, narratívum. Scientia Humana, Bp Goffman, E A hétköznapi érintkezés szociálpszichológiája. Gondolat, Bp Nemesi Attila László Benyomáskeltési stratégiák a társalgásban. Magyar Nyelv, 96: Griffin, Em Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest.

94 Felhasznált ábrák: 58. dia: Erwing Goffmann dia: Paul Grice dia Geoffry Leech dia: Leech dia: Leech dia: Gerry Philipsen

95 Felhasznált ábrák: 82. dia: Farkasokkal táncoló dia: Krémer kontra Krémer lm_page?i_film_id= dia: David J. Buller dia: Judee K. Burgoon dia: A herceg fehér lovon

96 Felhasznált ábrák: 86. dia: House of Games dia: A nagy balhé dia: Afrika királynője i_film_id= dia: Észak-északnyugat

97 Ötödik rész A kommunikáló egyénre irányuló elméletek

98 Az elképzelt interakciók elmélete Az elképzelt interakció az utolsó szalmaszál, amellyel önmagunkba, elképzelt önmagukba kapaszkodunk. Az elmélet szerint az emberek gyakran csak a képzeletükben folytatnak le különböző párbeszédeket, amelyek során megfogalmazzák véleményüket, és különböző alternatívákat állítanak fel a másik fél lehetséges, elképzelt válaszai alapján. Ilyen interakciókra általában akkor kerül sor, ha valamilyen tényező, például az interakció kimenetelétől való félelem akadályozza a valós diskurzust. Az elképzelt interakciók következményeképpen gyakran növekszik az önbizalom és a valós interakcióra való képesség. Videofilm: Elképzelt interakciók elmélete Elképzelt szerelem

99 A konstruktivista elmélet Jesse Delia elmélete szerint képesek vagyunk kultúránk, benyomásaink és kommunikációnk összehangolására. Ez a felfogás személyes konstrukciók rendszerén keresztül értelmezi a világot. Ezek a konstrukciók olyan minták, vagy sablonok, amelyet a valóság fölé helyezünk, hogy rendet teremtsünk a káoszból. Minél nagyobb a kognitív komplexitás, annál kifinomultabb a kommunikáció. A kognitív komplexitás részei: Megkülönböztetés: személyiségképek Absztrakció: belső vonások, hajlamok Integráció: egymással szembenálló benyomások felismerésével és összehangolásával kapcsolatban Kiegészítő anyag : A konstruktivizmus

100 A konstruktivista elmélet A konstruktivista irány képviselői több vizsgálattal bizonyították, hogy az emberek általában jobban érzik magukat egy társalgásban, ha partnerük velük közel azonos verbális készségekkel rendelkezik. A konstruktivisták ezt kognitív komplexitásnak nevezik, s ennek segítségével már megtehető a hatékonyság érdekében a következő lépés, nevezetesen az, hogy a vevő felé úgynevezett személyre szabott üzeneteket továbbítson a feladó. Ez, mivel feltehetőleg igencsak igazodik a vevő elvárásaihoz, ismét csak valamiféle megelégedettséget eredményez. A konstruktivista szemlélet szerint alapvetően háromféle módon igyekeznek közlendőjüket sikerre vinni, s közben elvárják, hogy velük szemben is ugyanezt a módszert alkalmazzák. A három módot üzenettervező gondolkodásmódoknak nevezik.

101 Az üzenettervező gondolkodásmód Az üzenettervező gondolkodásmód típusai: expresszív tervező gondolkodásmód: ami a szívén, a száján konvencionális tervező gondolkodásmód: figyelembe veszi a társadalmi szabályokat retorikai tervező gondolkodásmód: az expresszívhez hasonlóan jól kommunikál, de emellett még a konfliktust is tompítja, megegyezést, harmóniát keres A kifinomult kommunikáció hasznos hatása: vigasztaló üzenetek a kapcsolat fenntartása a szervezési hatékonyság

102 Az üzenettervező gondolkodásmód Az expresszív tervező gondolkodásmód: az ezt használó emberek szerint a nyelv pusztán a gondolatok kifejezésére szolgáló eszköz, azaz ők egyszerűen azt közlik, amit gondolnak, s ezt is várják el másoktól. A feladó erre hamar rájöhet, s így könnyen azonosulhat a vevő gondolkodásmódjával. A konvencionális tervező gondolkodásmód lényege, hogy a beszélő az adott igényeknek megfelelően olyan üzeneteket hoz létre, amelyek szinte mindent megtesznek a cél érdekében. Ekkor bókolhat, hízeleghet, egyáltalán bármit megtehet, ami a partner együttműködésének, meggyőzésének feltételeihez igazodik. A retorikai tervező gondolkodásmód esetén a beszélő egyrészt igazodik az adott helyzet által megkívánt társalgási szabályokhoz, másrészt viszont hatástalanítja is az esetlegesen fennálló konfliktust.