A tantárgyi cél, az ismeret, kompetencia, valamint a képesség, készség, jártasság és attitűd értelmezése A TANEGYSÉGLEÍRÁSOK TÜKRÉBEN

Átírás

1 A tantárgyi cél, az ismeret, kompetencia, valamint a képesség, készség, jártasság és attitűd értelmezése A TANEGYSÉGLEÍRÁSOK TÜKRÉBEN Sárospatak, Kissné Gombos Katalin

2 Az előadás célja

3 Tanegység leírása A tantárgy neve: Kódja: Kreditszáma: A tanóra típusa: és száma: /félév A számonkérés módja: A tantárgy tantervi helye: Előtanulmányi feltételek: Kötelező/kötelezően választható/szabadon választható tantárgy Tantárgyleírás A tanegység oktatásának célja: Az oktatás nyelve: Elsajátítandó ismeretanyag: Kialakítandó kompetenciák: a) b) c)

4 A tanegység oktatásának célja AKI NEM TUDJA AZT, HOGY HOVA KÍVÁN MENNI, NE CSODÁLKOZZON AZON, HA TELJESEN MÁSHOVÁ ÉRKEZIK MEG.

5 Oktatás A tanulás-tanítás egysége (Nagy Sándor). A tanulás tudománya és a tanítás művészete (Skinner). Ismeretek szerzésére és alkalmazására irányuló közlés, magyarázat, rendszerezés, ismétlés, ellenőrzés és értékelés, vagyis rendszeres tanulásirányító tevékenység (Pedagógiai Lexikon).

6 A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG TANÍTÁS OKTATÁS NEVELÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS JELLEMFEJLESZTÉS PSZICHOMOTOROS KOGNITÍV AFFEKTÍV 6

7 TANÍTÁS mint az oktatás komplex fogalma A tudás; az ismeretek elsajátítása és alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek kifejlődésének biztosítása A személyiségnek irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességek optimális fejlesztése A viselkedés formálása, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció elsajátítása 7

8 Oktatási célok A hallgatók tudásában és személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanításitanulási folyamat eredményeképpen valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során.

9 A CÉL ÁLTALÁBAN Egyrészt tudatosodott társadalmi-emberi szükséglet, másrészt a tudatos cselekvés végpontjának, eredményének eszmei előképe a tudatban. Cél csak annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeni állapotokat (folyamatokat), amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani. Ha a célok nem operacionalizálhatók (ha nem bonthatók le a mindennapi gyakorlat szintjére, ha nem bonthatók olyan követelményekké, melyek a tanulássegítést is orientálják, az értékelést is megalapozzák), akkor megmaradnak a vágyálmok szintjén, s igy kellő hatást sem fejthetnek ki.

10 Példa A tantárgy neve: INKLUZÍV NEVELÉS GYAKORLATA Kódja: A tanóra típusa: gy és száma: 30 /félév A számonkérés módja: gyj Tantárgyleírás Kreditszáma: 2 A tanegység oktatásának célja: Olyan módszertani tudás elsajátítása, amely a különleges bánásmódot igénylő tanulók befogadásának segítéséhez szükséges. A módszertani tudás elmélyítése, gyakorlati vonatkozásainak pontosabb megismerése a már elsajátított módszertani ismeretek birtokában, a közoktatás gyakorló színterein

11 A tantárgy neve: INKLUZÍV NEVELÉS GYAKORLATA Tantárgyleírás 1. Attitűdformálás / Befogadó pedagógus / Kortárscsoport befogadó magatartása. 2. Az integráció, a prevenció, a pedagógiai korrekció megszervezése, irányítás, ellenőrzése. 3. Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája 4. A megismerés és fejlesztés gyakorlata 5. Szakértői vélemények értelmezése, alapelvek 6. Egyéni fejlesztési terv megismerése, készítése 7. Segítő beszélgetés, beszélgetésvezetés módszertana 8. Együttműködés lehetőségeinek megismerése 9. Szakmai gyakorlat hospitálás Kialakítandó kompetenciák: a) Kialakul a inklúzió témakörében a gyakorlati tudása. b) Alkalmazni képes a tanult módszertani ismereteket. c) Tevékeny hallgatói magatartás kialakítása. Befogadó attitűd kialaítása.

12 A tanulás célja A tudás megszerzése, birtoklása, szükség esetén alkalmazása. A tudás igen komplex fogalom: taxonomikus dimenziók: ismeretek, ismeretalkalmazások, képességek, attitűdök, kompetencia és szakértelem dimenziók: személyiségfejlesztés területei szerint: kognitív, időbeli, pszichomotoros, affektív és önszabályozó tanulási teljesítmény.

13 CÉLTAXONÓMIÁK

14 KOGNITÍV KÖVETELMÉNYEK (Bloom és mtsi, 1956): ISMERET: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok, alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete MEGÉRTÉS: egyszerű és bonyolult összefüggések megértése; értelmezés, átkódolás, transzformálás ALKALMAZÁS: ismeretek alkalmazása ismert szituációban, egyszerű feladatmegoldás, reprodukálás alkalmazás új szituációban, összetett feladatmegoldás 14

15 PSZICHOMOTOROS KÖVETELMÉNYEK (Dave, Harrow, 1972) UTÁNZÁS: mozgások másolása, koordinálatlan mozgások MANIPULÁLÁS: felesleges mozdulatok kiszűrése, szenzoros korrekciók JÁRTASSÁG szint ARTIKULÁCIÓ: különböző mozgások koordinálása, cselekvési mátrixok kialakulása KÉSZSÉG szint AUTOMATIZÁLÁS: rutin és spontán mozgások végrehajtása, dinamikai stabilitás a komplexitásban INTERIORIZÁCIÓ 15

16 AFFEKTÍV KÖVETELMÉNYEK (Karthwohl-Bloom-Masia, 1964) BEFOGADÁS: készség az érdeklődések, attitűdök, értékek befogadására VÁLASZADÁS: reagálás az érdeklődések, attitűdök, értékek szerint ÉRTÉKEK KIALAKÍTÁSA: értékbeli különbségek érzékelése ÉRTÉKRENDSZER KIALAKÍTÁSA: minőségi jellemzők rendszerbefoglalása ÉRTÉKRENDSZER INTERIORIZÁLÓDIK: belső jellemképző erővé válik 16

17 AZ ISMERETEK ALKALMAZÁSI MŰVELETEINEK CÉLKATEGÓRIÁI JÁRTASSÁG KÉSZSÉG KÉPESSÉG

18 Ismeret A világmindenségről a megismerés kognitív folyamatának eredményeként az ember pszichikumában képződő lenyomatok: képek, adatok, tények, összefüggések, absztrakciók, normák és paradigmák.

19 JÁRTASSÁG A jártasság, az ismeretek alkotó alkalmazására, az adott feladatra, tevékenységre való felkészültséget jelenti. Az ismeretek alkalmazásának egyik művelete = gyakorlottság, gyakorlati felkészültség. Új feladatok, problémák megoldása ismereteink kombinatív felhasználása útján. Szerkezetileg elágazó algoritmusú feladatvégzés. 19

20 KÉSZSÉG "A készség a cselekvés és a tevékenység automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül működik. A készség a tanulás (gyakorlás) eredményeként alakul ki, és a teljesítményképes tudás fontos része. A készségek tehermentesítik az idegrendszert a feladatvégzés során, és lehetővé teszik, hogy az egyén az adott probléma megoldására koncentráljon." (Száraz P., 2005) A tanulás (gyakorlás) eredménye: teljesítményképes tudás. A cselekvés automatizált eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. Fajtái: írás-, olvasás-, beszéd-, manuális-, szenzomotorikus-, intellektuális és összetett készségek Készségek például: a kommunikációs készség, vitakészség, gyors helyzetfelismerés, bizonytalanságtűrés, stb szenzorikus, motorikus, szenzomotorikus, értelmi, ideometrikus. 20

21 KÉPESSÉG "Valamely teljesítményre, tevékenységre való testi-lelki adottság, alkalmasság." Képességek például: az információkezelés, kritikai gondolkodás, konfliktuskezelés, együttműködés, kreativitás, érdekérvényesítés, stb. A képesség, tehát a belső feltételét teremti meg a tevékenységnek. "A képesség az egyén pszichikus tulajdonsága, amely valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. A képességek kifejlesztésének alapjául az adottságok szolgálnak." (Száraz P., 2005) A szerint a képesség: Képesség az egyéni adottságoknak tevékenység gyakorlása révén történő kifejlődése. Területei: motoros, kognitív, kommunikációs, érzelmi. 21

22 Kompetencia A tanulási teljesítmények általánosan használt kifejezési módja a kompetencia. képességeken és tanult ismereteken, attitűdökön és viselkedésen alapuló jártasságok és készségek összessége. A kompetencia olyan teljesítményképes tudásként értelmezhető, amely az elsajátított tudás és a meglévő adottságok, készségek valamely konkrét, életszerű környezetben való alkalmazásának képességét jelenti (Udvardi-Lakos, 2002; Udvardi-Lakos, 2005). egy meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések és végrehajtások által érvényesül. A döntések feltétele a motiváltság, a végrehajtásoké pedig a képesség. A kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer (Nagy, J., 2000, 13. old.).

23 Kompetenciák kognitív kompetenciák gondolkodási (műveleti, rendszerezési, logikai, kombinatív képesség) a tudásszerző (ismeretszerző, problémamegoldó, alkotóképesség) a kommunikációs (vizuális, nyelvi, formális kommunikációs képesség) és a tanulási (valamennyi kognitív képesség átfogó rendszere) képesség szociális kompetenciák személyes kompetenciák valamely szakma műveléséhez szükséges speciális kompetenciák (Nagy, J., 2000).

24 A pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódo önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanulo személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetu, sajátos nevelési igényu vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdo gyermek, tanulo többi gyermekkel, tanulóval együtt történo sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelo módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különbözo társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikácio és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkoẗelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

25 A KOMPETENCIA ALAPVETŐ JELLEMZŐJE Mozgósítja, felhasználja a cél eléréséhez szükséges elemeket (Nagy, 2000). Lehetővé teszi a problémák felismerését, a lehetséges megoldások előrelátását, és megoldásukat (Falus, 2001). Gyakorlati pedagógiai tudás

26 Attitűd "Az attitűd tartós beállítódás, értékélő viszonyulás valamilyen tárgy, személy vagy gondolat iránt. Közvetlenül nem lehet megfigyelni, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli (verbális), viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból." (Száraz P., 2005) Attitűdök például: a nyitottság, tolerancia, önbizalom, felelősségvállalás, stb.

27 Rossz példák

28 Kialakítandó kompetenciák: a) legyen alkalmas a befogadott alkotások minőségi értékelésére; b) legyen képes tudásának átadására pedagógusi tevékenység során; c) rendelkezzen kritikai szemlélettel, a magyar irodalomhoz, illetve a választott szakirány területéhez kapcsolódó problémák kreatív kezelési képességével;

29 a) Ismeri a nyelvtudomány főbb területeit b) Tudja a kutatómunka módszereit c) Képes egy tudományos dolgozatot elkészíteni Kialakítandó kompetenciák: a) A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával b) Kommunikatív kompetencia, a tanuló kommunikációs készségeinek fejlesztése c) A tanuló személyiségének fejlesztése

30 Kialakítandó kompetenciák: A köznyelvi normának megfelelő, igényes beszédkészséggel rendelkezik Ismeri a nyelvi norma, a nyelvszokás, a nyelvpolitika sajátosságait. Tájékozott a nyelvhelyesség kérdéseiben.

31 Kialakítandó kompetenciák: a) Legyen képes az idegen nyelvi óra oktató-nevelő munkájának tervezésére és szervezésére. b) Tudjon angol nyelven óravázlatot készíteni s tanítási órát tartani az általános iskola 1-6. osztályos diákjai számára. c) Építse be tanítási gyakorlatába nyelvtanítás korszerű módszereit, eredményeit, s azokat kreatívan használja.

32 Jó példák

33 Kialakítandó kompetenciák: a) A hallgatók az ismereteket illetően bizonyították, hogy elsajátították azokat az anyanyelvi és tantárgy-pedagógiai ismereteket, amelyek az olvasás, írás alapkészségeinek a kialakításához szükségesek (KKK). b) A hallgatók ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak az iskolai oktatás 1-4. osztályában a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására; az ismeretek önálló kritikus feldolgozására, a nyomtatott és elektronikus források megértésére és értelmezésére; a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére; önművelésre. (KKK) c) A hallgatók a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek: önismerettel, fejlett kommunikációs képességekkel. (KKK)

34 Kialakítandó kompetenciák: A hallgató a) ismeri a 8-9 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő zenei anyagot, a magyar gyermekdalok feldolgozásához nélkülözhetetlen zenei fogalmakat, a furulya és gyermekhangszerek megszólaltatási módjait. b) képes a 8-9 éves korosztály zenei neveléséhez elengedhetetlen zenei ismeretek önálló feldolgozására, a 3. osztály nehézségi szintjének megfelelő zenei jelrendszer megértésére és értelmezésére, a vonatkozó zenei anyag igényes hangszeres és énekes bemutatására. c) rendelkezik a 8-9 éves korosztály zenei neveléséhez elengedhetetlen, gyakorlati jellegű szakismerettel a dalanyag és a zenei ismeretek tekintetében, a permanens művelődés igényével és képességével, a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel, sikerorientáltsággal, ugyanakkor saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével.

35 Kialakítandó kompetenciák: a) rendelkezik a megismerési, megfigyelési képességekkel, az ehhez szükséges korszerű ismeretrendszerekkel, összefüggésekkel, tantárgypedagógiai eljárásokkal b) alkalmas az ismeretszerzés élményszerű megvalósítására, a kellő motiváció végrehajtására a természettudományos érdeklődés irányába. c) birtokában van a fenntartható fejlődés igényelte felelősség érzetnek

36 Kialakítandó kompetenciák: A hallgató a) ismeri a helyes zongorajáték alaptechnikáit b) képes a tanult zenei szemelvények igényes, élményszerű bemutatására, a zene aktív megjelenítésére az iskolai életben, akár ünnepségek kiemelt részeként is. c) rendelkezik a permanens művelődés igényével és képességével, a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel, a zenei-esztétikai értékek iránti fogékonysággal és minőségtudattal, saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével.

37 a) Alapozza meg a multi- és interkulturális nevelés tantárgyra vonatkozó területeit. b) Fejlessze a másság korszerű értelmezésének képességét és a hátrányos helyzetből adódó feladatok megoldásának gyakorlatát. Erősödjön a multikulturális, interkulturális pedagógiai szemlélet. c) Alakuljon ki az előítélet-mentes gondolkodás. Legyenek képesek a másság kezelésére.

38 Kompetenciák: A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.

39 Kompetenciák: (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat szervezése és irányítása A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Tudás: A tanulói szervezetek működése A tanulás formáinak ismerete szaktárgyi vonatkozásban A közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete Attitűdök/nézetek: Készség a sajáttól eltérő értékek elfogadására, nyitottság, mások véleményének elfogadására és tiszteletben tartására Új módszerek, fejlesztési lehetőségek megismerése és kipróbálása iránti nyitottság. Elismeri a tanulási folyamat tudatosításának szükségességét, elkötelezetten híve a tanulás tanításának. Igyekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, törekszik a tanulók kritikai gondolkodásának és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére. Elfogadja, hogy a tervezés során a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot kell elsősorban szem előtt tartania. Képességek: A tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skálájának alkalmazása Az új kommunikációs-információs technológiák osztálytermi alkalmazása A különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő módszerek megválasztása Tanítási órák tervezésének, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztása

40 TANEGYSÉG LEÍRÁSA Tantárgy neve: Algebra gy. Kódja: NBT_MT102G2 Kreditszáma: A tanóra típusa: szeminárium és száma: 30/félév A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: 5. félév Előtanulmányi feltételek: - Tantárgyleírás: Az előadáson elhangzott elméleti anyag feldolgozása feladatmegoldás keretében. Kötelező és ajánlott irodalom: - Bódi Béla: Algebra I, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Bódi Béla: Algebra II, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Fuchs László: Algebra, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, T.Y. Lam: Exercises in Classical Ring Theory, Springer Verlag, New York, Szendrei Ágnes: Diszkrét matematika, JATE, Bolyai Intézet, Tantárgy felelőse: Tantárgy oktatásába bevont oktató(k):

41 Tanegység leírása A tantárgy neve: Kódja: Kreditszáma: A tanóra típusa: és száma: /félév A számonkérés módja: A tantárgy tantervi helye: Előtanulmányi feltételek: Kötelező/kötelezően választható/szabadon választható tantárgy Tantárgyleírás Az oktatás nyelve: A tanegység oktatásának célja: lényegében a tantárgy oktatásának/ célja; a tantárgy mire valóságának 2-3 mondatos megfogalmazása a Képzési és Kimeneti Követelmények szellemében Elsajátítandó ismeretanyag: a szakterület által megkívánt témakörökben közölt ismeret típusú tudások felsorolása, rövid kifejtése. Kialakítandó kompetenciák: a KKK szerint a legfontosabb, a tantárgyban célzottan kezelt kompetenciák kerülnek csak ide; kompetencia: alkalmazott képesség, a képességek használatának eredményeképpen jön létre Pl. képes elkészíteni; tudja; alkalmazza azt a valamit; így a tevékenységek a kompetenciákban kerülnek a leírásba a) amiket az ismeretek megszerzésével bizonyítanak b) amikre az ismeretek használatával alkalmasak lesznek c) amivel a szakmai attitűdök és magatartás révén rendelkeznek