Magatartástudományi Intézet

Átírás

1 Placebo Tisljár Roland Magatartástudományi Intézet

2 Irodalom Ogden, J. (2007). Health Psychology. A textbook. McGraw-Hill Chapter 13: Placebos Urbán, R., Demetrovics, Zs., Rigó, A., & Oláh, A. (2012). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása II. Klinikai egészségpszichológia ELTE Eötvös Kiadó. Köteles, F., & Bárdos, Gy.: Placebo- és nocebohatás a gyakorlatban (pp ).

3 Mi az a placebo? Olyan hatástalan (inert) készítmény, amely aktív gyógyszernek tűnik Minden olyan anyag vagy eljárás, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket Ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással Minden olyan terápia, amit szándékosan vagy tudatosan használnak nem specifikus, pszichológiai vagy pszichofiziológiai terápiás hatása miatt

4 A placebo alkalmazásának történeti előzményei Faith healers Minden látható, aktív medikális összetevő nélküli medicinák

5 A placebo napjainkban Nagyszámú hatások A kognitív teljesítmény javítása (e.g. Ross and Buckalew, 1983) Hatékony a szorongáscsökkentésben (e.g. Downing and Rickels, 1983) Számos egyéb területen is megmutatkozik a hatása Allergiák, asztma, rákos megbetegedések, diabétesz, enurézis, epilepszia, sclerosis multiplex, insomnia, fekélyek, elhízás, akne, dohányzás, demencia A leginkább vizsgált területe a fájdalomhoz kapcsolható Szubjektív és objektív fájdalomcsökkentő hatás

6 Placebo-elméletek csoportjai Nem-interakciós Egyéni jellemzők A kezelés jellemzői Az orvos/kezelő jellemzői Interakciós A páciensek, a kezelés és a kezelő(orvos) között lezajló folyamat vizsgálata

7 Nem-interakciós elméletek Egyéni jellemzők Érzelmi függőség, extroverzió, neurózis, magas szuggesztibilitás, introvertáltság A konzisztens jellemzők hatását csak kevés bizonyíték támasztja alá A kezelés jellegzetességei Ha a kezelést komolynak érzékelik nagyobb hatást vált ki Műtét > injekció, Két tabletta > egy tabletta, Nagyobb tabletta > kisebb tabletta Problémák Nem veszi figyelembe az interakciós hatásokat Az egyes faktorok hatásait izoláltnak gondolják Amelyeket egymástól függetlenül lehet vizsgálni

8 Az interakciós elméletek lehetséges mechanizmusai Kísérletvezetői elfogultság (experimenter bias) pl. Gracely et al. (1985) az orvos és a beteg közötti interakció A kísérletvezető képest kommunikálni az elvárásait a páciensek felé Akik ezeknek megfelelően próbálnak reagálni A páciens elvárásai Hibavisszajelzési hajlandóság (reporting error) A tünetek változását tévesen a placebonak tulajdonítása A páciens és/vagy a doktor részéről Problémák Nem minden tünet pozitív Objektív változások a szívritmusban, vérnyomásban

9 Az interakciós elméletek lehetséges mechanizmusai Kondicionálási hatás A páciensek bizonyos tényezőket azonosítanak a gyógyulással, a tünetei enyhülésével pl. fehér köpeny, tabletták, injekciók, műtét Egy placebo gyógyszer jóval hatásosabb ha kórházi környezetben, egy orvos által kapják a betegek Szorongáscsökkentés A placebo csökkenti a szorongást, így gyorsíthatja a felépülést A fájdalom kapuelmélete zárja a kaput, csökkenti a fájdalmat A fájdalomcsökkentés mellett számos egyéb placebo hatásról is beszélhetünk (!)

10 A páciens elvárásainak központi szerepe Minden placebo-elmélet része a páciens saját javulására vonatkozó elvárása

11 A placebo kognitív disszonancia elmélete (Totman, 1976, 1987) A páciens elvárásait próbálja kiemelni a placebo magyarázatából A megokolást/igazolás és a disszonanciát hangsúlyozza Minden placebokezelés része a betegek valamilyen befektetése Pénz, elkötelezettség, fájdalom, idő, kényelmetlenség Ha az orvosilag inaktív gyógyszerek ingyenesen hozzáférhetőek lennének, nem lenne hatásuk

12 A placebo kognitív disszonancia elmélete (Totman, 1976, 1987) A befektetési hatásai két folyamat: 1) Az egyének indokolni akarják a viselkedésüket 2) Az egyének önmagukat racionálisként, és a kontroll gyakorlójaként akarják látni Ha a két faktor összhangban van egymással Pénzbe került a kezelés, és működött is. Alacsony disszonancia Ha a két faktor nincs összhangban egymással Pénzbe került a kezelés, de nem lettem tőle jobban. Magas disszonancia A magas/alacsony igazolás alacsony/magas bűntudatot, és disszonanciát eredményez (!)

13 A placebo kognitív disszonancia elmélete (Totman, 1976, 1987) A placebohatás kialakulásához nincs szükség az egyének saját javulásukra vonatkozó elvárásaira De szükség van viselkedésük igazolására, és a magas kognitív disszonaciára

14 A kognitív disszonancia elméletét alátámasztó tényezők Képes minden placebohatás magyarázatára, nem csak a fájdalommal kapcsolatosan Nincs szüksége a beteg elvárásaira, hanem annak választására Magyarázza azokat az eseteket, amikor a beteg nem várja, hogy jobban lesz Az orvosi beavatkozás iránti egyéni elkötelezettséget hangsúlyozza Miért van szükség az egyén befektetésére(pl. fájdalom, idő, pénz) javulása érdekében Ez képes az egyéni jellemzők, a kezelés jellemzői, és a kezelő(orvos) jellemzői által kiváltott hatások magyarázatára is

15 A placebohatás szerepe az egészségpszichológiában Egészséggel kapcsolatos hiedelmek pl. tabletta, gyógyteák Kondicionálási hatás, stb. Direkt hatás élettani változás; indirekt hatás viselkedésváltozás A betegségre vonatkozó elképzelések Hosszú, krónikus betegségek, orvosi oktulajdonítás, életmóddal összefüggő okok Az egészségügyi személyzet egészségi hiedelmei Az orvosnak hinnie kell abban, hogy az alkalmazott kezelés hatásos lesz

16 A placebohatás szerepe az egészségpszichológiában Stressz A placebohatás a stressz csökkentésén keresztül is jelentkezhet Az arra vonatkozó hit, hogy az egyén kontrollálja a betegségét (észlelt kontroll) csökkentheti a stresszválaszt Fájdalom A fájdalomcsökkentés okai lehetnek Fiziológiai változások (opiát felszabadulás) A szorongás csökkenése A fájdalom kapuelmélete A korábbi tapasztalatok és elvárások jelentősége

17 Hivatkozások Gracely, R., Dubner, R., Deeter, W., & Wolskee, P. (1985). Clinicians expectations influence placebo analgesia. The Lancet, 325(8419), 43.