A fenntartható fejlõdés indikátorai Magyarországon

Átírás

1 A fenntartható fejlõdés indikátorai Magyarországon Sustainable development indicators in Hungary Központi Statisztikai Hivatal

2 A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Sustainable development indicators in Hungary

3

4 A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Sustainable development indicators in Hungary Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office Budapest, 2011

5 Központi Statisztikai Hivatal, 2011 Hungarian Central Statistical Office, 2011 ISBN (nyomdai paperback) ISBN (online) Felelős szerkesztő Responsible editor: Valkó Gábor főosztályvezető head of department További információ Contact person: Földi Gábor szerkesztő editor ( , Közreműködők Contributors: Andrási Zsolt, Aujeszky Pál, Babarczy Péterné, Bóday Pál, Boldizsárné Majer Ildikó, Boros Julianna, Branyiczkiné Géczy Gabriella, Chorle Erzsébet, Csapó Éva, Csernyák Mariann, Csíkos Judit, Czira Tamás, Czucz Bálint, Dobozi Eszter, Fábián Zsófia, Farkas László, Fiáth Andrea, Flamichné Kárpáti Györgyi, Fleischer Tamás, Fodor Csilla, Gellér Zita, Gergely Erzsébet, Gyulai Iván, Hargitai Katalin, Hilbert Lászlóné, Horváth Gergő, Huszár Ákos, Hübner Endréné, Kaposi Lajos, Kavrán Viktória, Kelemen Dávid, Kincses Áron, Kiss Csaba, Kostyál Árpád, Kovács Ferencné, Kovács Katalin, Kovács Máté, Kozák Kökény, Laczka Éva, Lieber Ildikó, Lindnerné Eperjesi Erzsébet, Merczel Ágnes, Mester Dániel, Misánszky Sándor, Molnár Zsolt, Molnárfi Erika, Nagy András, Nagy Renáta, Németh Adrienn, Pábli Hajnalka, Patakiné Sárosi Zsuzsanna, Patay Ágnes, Polgár Ágnes, Pruzsinszki Judit, Sándor-Bujnóczki Anett, Sárosi Annamária, Somfai Ágnes, Sulokné Anwar Zsuzsa, Szabó Andrea, Szabó Péter, Szabó Zsuzsanna, Szauer Erzsébet, Székely Gáborné, Szilágyi Gábor, Szunyogh Zsuzsanna, Szűcsné Bakonyi Piroska, Tokaji Károlyné, Tóth Géza, Váradi Leventéné Olvasószerkesztő Manuscript revised by: Benedek Szabolcs Tördelőszerkesztők Lay-out editors: Hauksz Jánosné, Trybek Krisztina *** Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a mutatórendszer kialakításainak költségeihez. A kiadvány tartalmáért kizárólag a szerző felelős. A kiadvány tartalmának további felhasználásáért a Bizottságot nem terheli felelősség. The European Commission provided support for the costs of developing the system of indicators. The author is solely responsible for the content of the publication. The Commission is not responsible for any further use of the publication's content. *** Internet: informacioszolgalat@ksh.hu (telefon), (fax) Borítóterv Cover design: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés Printed by: Xerox Magyarország Kft

6 Bevezetés Introduction A fenntartható fejlődés az Európai Unió egyik fő célkitűzése, amit az unióról szóló szerződés is megerősít. Az Európai Közösség 1992-ben a riói első Föld-csúcson kötelezettséget vállalt a fenntartható fejlődés megvalósítására. Az egész unióra érvényes fenntartható fejlődési stratégiát az Európai Tanács 2001 júniusában Göteborgban tartott ülésén fogadta el, megújítása 2006-ban megtörtént. A stratégia fontos része a fenntarthatóság felé tett elmozdulás mérése, ezért az Európai Bizottság 2005 februárjában erre vonatkozó indikátorkészletet fogadott el. Az Eurostat folyamatosan fejleszti a fenntartható fejlődés mutatóit. A mutatók összeállítása során alapvetően a fenntartható fejlődésnek a Eurostat által publikált indikátoraira támaszkodtunk. Az európai mutatórendszert hazai sajátosságokat tükröző indikátorokkal bővítettük. Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el, amelyek alapul szolgálnak a fenntartható fejlődés helyzetének elemzéséhez, valamint a bekövetkezett változások követéséhez. Az első szinten lévő (fő)indikátorok átfogóan bemutatják az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákat. A második szint a rendszer altémáinak felel meg, és az első szint mutatóival együtt a fő célkitűzések megvalósulását méri. A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. A kiadványban 9 első, 30 második és 110 harmadik szintű, összesen 149 indikátor található. A fejezetek a bevezetőt követően mindig az adott téma fő indikátorának bemutatásával kezdődnek, azt követik a második, illetve a harmadik szint mutatói. Az elsődleges célkitűzés az közötti időszak bemutatása volt, egyedi esetekben, például az adatgyűjtések eltérő jellege esetén ettől különböző idősorokat közöltünk. Reményeink szerint kötetünk rendszeres megjelenésével hozzájárulhat a hazai fenntartható fejlődés méréséhez. Sustainable development is one of the fundamental objectives of the European Union, as confirmed in its Treaty. The European Community made a commitment at the first Earth Summit in Rio de Janeiro in 1992 to implement sustainable development. The EU-wide Sustainable Development Strategy (SDS) was adopted by the Gothenburg European Council in June 2001 and was renewed in Measuring progress towards sustainable development is an integral part of the strategy, and with this in mind the European Commission adopted a set of sustainable development indicators (SDIs) in February The relevant indicators are improved continuously by Eurostat. The basis of this data compilation has been the Sustainable Development Indicators (SDI) published by Eurostat. The European indicator system was extended by indicators that reflect domestic conditions. The indicators of the European indicator set form a hierarchical framework comprising three levels, which serve as a basis for analysing the situation of sustainable development and for following up changes. (Headline) indicators at level 1 provide a comprehensive picture of the main trends in each theme. Level 2 corresponds to the sub-themes of the framework and, together with level 1 indicators, monitors progress in achieving the headline policy objectives. Level 3 (analysis) indicators allow for a deeper insight into each sub-theme. The publication contains 9 indicators at level 1, 30 at level 2 and 110 at level 3, totalling 149. Headline indicators are presented, after an introduction, at the beginning of each chapter, followed by the indicators of level 2 and level 3. Our primary goal was to present the period of , but in some cases other time series are presented because of e.g. different types of data collections. We hope that this regularly updated publication will contribute to the measurement of sustainable development in Hungary. V

7 Köszönetnyilvánítás Acknowledgement A kiadványban felhasznált adatok összeállításában nyújtott segítségükért ezúton szeretnénk köszönetet mondani a következő intézményeknek: We would like to thank our partners involved for their efforts, advice, and inspiration: Agrárgazdasági Kutatóintézet Energia Központ Kft. Földmérési és Távérzékelési Intézet Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Magyar Szabadalmi Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központ Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Országgyűlési Biztos Hivatala Országos Meteorológiai Szolgálat Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Tudatos Vásárlók Egyesülete VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Zártkörű Részvénytársaság Research Institute for Agricultural Economics Energy Centre Ltd Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing Association for Environmentally Aware Management Hungarian Patent Office Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences MME / BirdLife Hungary - Monitoring Centre Central Agricultural Office Institute of Botany of the Hungarian Academy of Sciences National Institute for Social Policy and Family Parliamentary Commissioners Office Hungarian Meteorological Service Central Administration of National Pension Insurance Ecological Institute for Sustainable Development Association of Conscious Consumers VÁTI Hungarian Public Non-profit Limited Liability Company for Regional Development and Town Planning Ministry of Rural Development Water Resources Research Centre VI

8 Tartalom 1. Társadalmi és gazdasági fejlődés Az egy főre jutó GDP alakulása... 3 Gazdasági fejlődés 1.2. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában Kormányzati bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában A kormányzaton kívüli szektorokra vonatkozó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában Egy főre jutó GDP régiók szerint A GNI és összetevőinek alakulása Bruttó megtakarítási ráta Innováció, versenyképesség, gazdasági hatékonyság 1.8. Termelékenység A működő vállalkozások száma Kutatási és fejlesztési ráfordítások Nemzetközi árverseny-képességi index Szabadalmak száma Az innovációval összefüggő árbevétel Az innovációval összefüggő anyag- és energiahatékonyság Energiaintenzitás A mezőgazdaság jövedelmezősége Az innováció környezetszennyezést csökkentő, illetve egészséget és biztonságot javító hatásai Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság korcsoportonként Foglalkoztatottság korcsoportok szerint, nemenként Foglalkoztatási arány legmagasabb iskolai végzettség szerint Foglalkoztatási arány régiónként Atipikus foglalkoztatás Munkanélküliségi ráta nemek szerint Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint Fenntartható termelés és fogyasztás Erőforrás-termelékenység Természeti erőforrások felhasználása, hulladékgazdálkodás 2.2. Egy főre jutó települési szilárd hulladék A hazai anyagfelhasználás összetevői A hazai anyagfelhasználás anyagfajtánként Egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége A településihulladék-kezelés módjai Veszélyes hulladékok keletkezése Savasodást okozó vegyületek kibocsátása Ózonkárosító vegyületek kibocsátása Szilárdanyag-kibocsátás Fogyasztási szokások Háztartások villamosenergia-fogyasztása Kiskereskedelem Közvetlen energiafelhasználás Vízfogyasztás Élelmiszer-fogyasztás Motorizációs szint Termelési szokások Környezetirányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások A termelési szerkezet változása a TEÁOR alapján Környezetvédelmi ráfordítások Környezetbarát cimkével ellátott termékek termékcsoportonként Agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő terület aránya Műtrágya-értékesítés Növényvédőszer-értékesítés Ökológiai gazdálkodás Állatsűrűség VII

9 3.Társadalmi befogadás Szegénységi arány Anyagi helyzet, életkörülmények 3.2. Szegénységi arány korcsoportok szerint Szegénységi arány háztartástípusonként Szegénységi kockázat Fürdőszoba nélküli lakások aránya a háztartás jövedelmi ötöde szerint Alkalmazásban állók keresete A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége Lakossági eladósodottság rátája Hozzáférés a munkaerőpiachoz 3.9. A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya korcsoportonként Foglalkoztatottak szegénységi aránya Tartós munkanélküliségi ráta Női férfi kereseti rés Gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezési lehetősége Oktatás Korai iskolaelhagyók Szegénységi arány iskolai végzettség szerint Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma Hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya Egész életen át tartó tanulás Rosszul olvasó tanulók aránya Számítógépes ismeretek Demográfiai változások A jelenlegi és a várható függőségi arány Társadalom 4.2. A 65 éves korban várható élettartam nemek szerint Teljes termékenységi arányszám A népesség korösszetétele nemenként Belföldi vándorlás Nemzetközi vándorlás Időskorúak jövedelmi helyzete 4.7. A 65 év feletti és a 65 év alatti személyek mediánjövedelmének hányadosa A 65 éves és idősebb népesség szegénységi aránya nemek szerint Az államháztartás fenntarthatósága 4.9. A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága a GDP arányában A kormányzati szektor egy főre jutó konszolidált bruttó adóssága forintban A éves gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya A munkaerőpiacról való kilépés átlagos életkora A kormányzati szektor nettó hitelnyújtása(+) / hitelfelvétele( ) a GDP százalékában Népegészségügy A várható élettartam és az egészségesen várható élettartam születéskor nemenként és régiónként Egészségi állapot 5.2. Halálozások kiemelt halálokok és nemek szerint A várható élettartam és az egészségesen várható élettartam 65 éves korban Az iskoláskorú népesség egészségi állapota Vélt egészség Tuberkulózis Öngyilkosság következtében meghaltak aránya korcsoportok szerint Öngyilkosság következtében meghaltak aránya nemek szerint Anyagi okból meghiusult orvos-beteg találkozások jövedelmi ötödönként Standardizált halandósági hányados Az egészséget meghatározó tényezők Mérgező vegyi anyagok Dohányzók aránya, dohányzással összefüggő halálozási arányok Alkoholfogyasztás, alkoholfogyasztással összefüggő halálozások Tápanyagfogyasztás A lakosság légköri szilárdanyag-kibocsátás általi veszélyeztettsége A lakosság ózonkibocsátás általi veszélyeztetettsége Súlyos munkabalesetek VIII

10 6. Klímaváltozás, energetika Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása Megújuló energiaforrások Klímaváltozás 6.3. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása gazdasági ágak szerint Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása Magyarország felszíni éves középhőmérséklete és a csapadék mennyisége Hőség- és fagyos napok száma Energetika 6.7. Energiaimport-függőség Primer energiaellátás energiaforrások szerint A megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia-termelésben Közlekedési célú bioüzemanyag-felhasználás Kapcsolt hő- és energiatermelés Implicit energiaadó Fenntartható közlekedés A közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában A forgalom növekedése 7.2. A személyszállítás megoszlása Az áruszállítás megoszlása Az áruszállítás teljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva A személyszállítás (utaskilométer) teljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva A közlekedés egy főre jutó energiafelhasználása szállítási módonként A közlekedés társadalmi és környezeti vonatkozásai 7.7. A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása Közúti közlekedési balesetek áldozatai A közlekedés során kibocsátott ózonképző vegyületek A közlekedés során kibocsátott szilárd részecskék Az új személygépkocsik kilométerenkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátása Természeti erőforrások A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása Biodiverzitás 8.2. Az EU élőhelyvédelmi irányelvében javasolt területek Magyarország növényzeti természeti tőkéje Őshonos fafajok állománya Védett fajok Őshonos háziállatok létszáma Természetes vízkészletek 8.7. Felszín alatti víz kivétele Településiszennyvíz-tisztítás Folyóvizek biokémiai oxigénigénye Földhasználat Földhasználat-változás Folyónövedék és fakitermelés Levélvesztés Nitrogénmérleg Globális partnerség Globális kereskedelem 9.1. Magyarország termékbehozatala Primer energiabehozatal A fenntartható fejlődés támogatási formái 9.3. A Magyarországon működő külföldi tőke és a külföldön működő magyar tőke alakulása Osztalék formájában kivitt jövedelem A természeti erőforrásokkal való globális gazdálkodás 9.5. CO 2 -kibocsátás IX

11 10. Kormányzás és közélet Politikák összefüggései és hatékonyságuk Civil szervezetek Ombudsmani panaszok száma Információk elérhetősége, társadalmi részvétel Részvételi arány az EU- és a nemzeti parlamenti választásokon Az e-kormányzás elérhetősége Az e-kormányzás használata a lakosság által Az e-kormányzás használata az üzleti szférában Internethasználat Az internetet használó vállalkozások internetkapcsolatának típusa Gazdasági eszközök A környezeti adók aránya a teljes adózási rendszerben X

12 Contents 1. Socio-economic development GDP per capita... 3 Economic development 1.2. Gross fixed capital formation as a percentage of GDP Gross fixed capital formation by government as a percentage of GDP Gross fixed capital formation by other sectors than government as a percentage of GDP GDP per capita by regions GNI and its components Gross household savings rate IInnovation, competitiveness and econo mic efficiency 1.8. Productivity Number of active enterprises Expenditure on research and development (GERD) Index of international cost competitiveness Number of patents Turnover from innovation Effects of innovation on material and energy efficiency Energy intensity Agricultural income Effects of innovation on reducing environment pollution or improving health and safety Employment Employment by age groups Employment rate by age groups and sex Employment rate by highest level of education Employment rate by regions Atypical employment Unemployment rate by gender Unemployment rate by age groups Sustainable production and consumption Resource productivity Resource and waste 2.2. Municipal solid waste per capita Components of domestic material consumption Domestic material consumption, by type of material Packaging waste per capita Modes of municipal waste treatment Generation of hazardous wastes Emissions of acidifying substances Emission of ozone depleting substances Emission of particulate matter Consumption patterns Electricity consumption by households Retail trade Final energy consumption Water consumption Food consumption Motorisation rate Production patterns Enterprises with an environmental management system Changes in the structure of production, based on NACE Environmental protection expenditures Eco-labelled products Proportion of area subject to agri-environmental measures Sales of fertilizers Sales of pesticides Organic farming Livestock density XI

13 3. Social inclusion At-risk-of-poverty rata Monetary poverty and living conditions 3.2. At-risk-of-poverty rate by age group At-risk-of-poverty rate by household type Relative at-risk-of-poverty rate Share of dwellings without bathroom in household income quintiles Wages of employees Inequality of income distribution Gross debt-to-income ratio of households Access to labour market 3.9. Persons living in jobless households by age-groups In work at-risk-of-poverty rate Total long-term unemployment rate Gender pay gap Capacity of kindergartens and infant nurseries Education Early school leavers At-risk-of-poverty rate by highest level of educational attainment Persons with low educational attainment Percentage of disadvantaged (D) and multi-disadvantaged (MD) students Life-long learning Low reading literacy performance of pupils Individuals level of computer skills Demographic changes Present and expected dependency ratios Demography 4.2. Life expectancy at age 65 by gender Total fertility rate Age distribution of the population by sex Internal migration Interntional migration Old-age income adequacy 4.7. Relative median income ratio of persons over 65 and under At-risk-of-poverty rate of persons aged 65 and over by gender Public finance sustainability 4.9. General government consolidated gross debt as a proportion of GDP General government consolidated gross debt per capita in HUF Ratio of economically active and inactive persons aged Average age at the time of leaving the labour market General government Net lending (+)/Net borrowing ( ) as a percentage of GDP Public health Life expectancy and healthy life years at birth by sex and regions Health condition 5.2. Death rate by major causes of death and by gender Life expectancy and healthy life years at the age 65 by sex and regions Health status of the school-age population Perceived health Tuberculosis Suicide death rate by age group Suicide death rate by gender Failed medical examinations due to financial reasons by income quintile Standardized mortality ratio Health determining factors Index of production of toxic chemicals Percentage rate of smokers, smoking related death rates Alcohol consumption, deceases connected to alcohol consumption Nutrient consumption XII

14 5.15. Population exposure to air pollution by particulate matter Urban population exposure to air pollution by ozone Serious accidents at work Climate change and energy Greenhouse gas emissions Renewable energy sources Climate change 6.3. Greenhouse gas emissions by economic branches Greenhouse gas intensity of energy consumption Annual average surface temperature and the amount of precipitation in Hungary The number of heat days and freezing days Energy 6.7. Energy dependency Primary energy supply by energy sources Share of renewables in production of electricity Share of biofuels in the fuel consumption of transport Combined heat and power generation Implicit tax on energy Sustainable transport Energy consumption of transport relative to GDP Transport and mobility 7.2. Modal split of passenger transport Modal split of freight transport Volume of freight transport relative to Gross Domestic Product (GDP) 7.5. Volume of passenger transport relative to Gross Domestic Product (GDP) Per capita energy consumption of transport by mode Transport impact 7.7. Greenhouse gas emissions from transport People killed in road accidents Ozone precursors emissions from transport Particulate matter emissions from transport Average carbon-dioxide emissions per km from new passenger cars Natural resources Changes in the population of farmland birds Biodiversity 8.2. Sites designated under the EU Habitats directive Natural vegetation assets of Hungary Population of native trees Protected species Number of native livestock Land use 8.7. Groundwater abstraction Municipal wastewater treatment Biochemical oxygen demand in rivers Land use change Net annual increment and felling Defoliation Nitrogen balance Global partnership Globalisation of trade 9.1. Imports of Hungary Primary energy import Financing for sustainable development 9.3. Changes in foreign direct investments in Hungary and Hungarian direct investments abroad Income paid as dividend to the rest of the world XIII

15 Global resource management 9.5. CO 2 emissions Governance and public life Coherence and efficiency of policies Non-profit organisations Number of complaints to parliamentary commissioners Availability of information, social participation Turnout at national and EU parliamentary elections Availability of e-government Use of e-government by individuals Use of e-government by business sector Internet use Type of internet connection of enterprises using the internet Economic means Proportion of environmental taxes of the taxation system as a whole XIV

16 Társadalmi és gazdasági fejlődés Socio-economic development 1 Első szint Level 1 Második szint Level 2 Harmadik szint Level Az egy főre jutó GDP alakulása GDP per capita 1.2. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában Gross fixed capital formation as a percentage of GDP Gazdasági fejlődés Economic development 1.5. Egy főre jutó GDP régiók szerint GDP per capita by regions 1.3. Kormányzati bruttó állóeszközfelhalmozás a GDP százalékában Gross fixed capital formation by government as a percentage of GDP 1.4. A kormányzaton kívüli szektorokra vonatkozó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában Gross fixed capital formation by other sectors than government as a percentage of GDP 1.6. A GNI és összetevőinek alakulása GNI and its components 1.7. Bruttó megtakarítási ráta Gross household savings rate Innováció, versenyképesség, gazdasági hatékonyság Innovation, competitiveness, economic efficiency 1.8. Termelékenység Productivity 1.9. A működő vállalkozások száma Number of active enterprises Kutatási és fejlesztési ráfordítások Expenditure on research and development Nemzetközi árverseny-képességi index Index of international cost competitiveness Szabadalmak száma Number of patents Az innovációval összefüggő árbevétel Turnover from innovation Az innovációval összefüggő anyag- és energiahatékonyság Effects of innovation on material and energy efficiency Energiaintenzitás Energy intensity A mezőgazdaság jövedelmezősége Agricultural income Az innováció környezetszennyezést csökkentő, illetve egészséget és biztonságot javító hatásai Effects of innovation on reducing environment pollution or improving health and safety

17 Első szint Level 1 Második szint Level 2 Harmadik szint Level 3 Foglalkoztatottság Employment Foglalkoztatottság korcsoportonként Employment by age groups Foglalkoztatási arány korcsoportok szerint, nemenként Employment rate by age groups and sex Foglalkoztatási arány legmagasabb iskolai végzettség szerint Employment rate by highest level of education Foglalkoztatási arány régiónként Employment rate by regions Atipikus foglalkoztatás Atypical employment Munkanélküliségi ráta nemek szerint Unemployment rate by sexes Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint Unemployment rate by age groups 2 A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Sustainable development indicators in Hungary

18 1.1. Az egy főre jutó GDP alakulása GDP per capita Az egy főre jutó GDP alakulása az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) növekedési rátája az előző év százalékában kifejezve. A GDP a gazdasági tevékenység egyik mérőszáma: az előállított termékek és szolgáltatások értéke, csökkentve az előállítás során felhasznált termékek és szolgáltatások értékével. A növekedési ráta kiszámítása változatlan áron történik, mivel így csak a volumenváltozásokat mutatja, és az árváltozások kiszűrhetők. Amíg a GDP (egy főre jutó) szintje széles körben elterjedt mutatója a gazdasági teljesítménynek és a társadalom életszínvonalának, addig a GDP növekedési üteme a gazdaság dinamizmusáról, versenyképességéről és az új munkahelyek megteremtésének lehetőségéről ad tájékoztatást. A megfelelően magas GDP-növekedési ráta azt jelenti, hogy a társadalom további gazdasági erőforrásokat tud teremteni a jelen generáció növekvő gazdasági szükségleteihez, a magasabb jövőbeni megtérülés reményében befektetéseket eszközölhet, illetve más társadalmi és környezeti célokat is megvalósíthat. Mindemellett az egy főre jutó GDP csak egy közelítő mutatója az állampolgárok anyagi jólétének, nem tekinthető a jólét átfogó mutatószámának. A növekvő termelés környezetszennyezést, egészségi problémákat, és ezzel gyakran együtt járó kiadásnövekedést okozhat, ami ugyan növeli a GDP-t, de nem járul hozzá az életminőség javulásához. The change of GDP per capita is defined as the growth rate of gross domestic product per capita, expressed as the percentage change on the previous year. GDP is a measure of economic activity, defined as the value of all goods and services produced less the value of any goods or services used in their creation. The growth rate is calculated from figures at constant prices, since these give volume movements only (price movements will not inflate the growth rate). While the level of GDP (per capita) is a widely used measure of the economic performance and the standard of living of a society, the growth rate of this statistic is a measure of the dynamism of the economy, of its ability to catch up with other economies, and its capacity to create new jobs. A sufficiently high GDP growth rate means that society is generating additional economic resources to meet the growing economic needs of the present generation, to invest in view of higher returns in the future, or to address other social and environmental concerns. It is, however, important to emphasise that, if GDP per capita is a proxy of citizens' material wealth, it cannot be considered as a holistic measure of their well-being. For instance, a growing production can generate pollution or health problems, which lead to an increase in various expenditures, having a positive impact on the GDP but not contributing to an improving quality of life ábra Egy főre jutó GDP alakulása Magyarországon és az EU-27-ben (előző év=100%) Figure GDP per capita in Hungary and in the EU-27 (previous year =100%) % Magyarország Hungary EU-27 Forrás: Eurostat Source: Eurostat A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia szerint a cél az, hogy a gazdasági szabályozás eszközeivel létrehozzuk a gazdaság számára azokat a létfontosságú visszacsatolásokat (korlátokat és ösztönzőket), amelyek fenntarthatóbb működésre késztetnek. A magyar gazdaság teljesítménye 1995 és 2008 között a külső és belső társadalmi-gazdasági feltételrendszer válto- According to the National Sustainable Development Strategy of Hungary the goal is to create, by means of economic instruments, the essential feedbacks for the economy (restrictions and incentives) that force it to operate in a more sustainable way. Between 1995 and 2008 the Hungarian economy showed an uneven trend influenced by the changing external and internal Társadalmi és gazdasági fejlődés Socio-economic development 3

19 zásaival összefüggésben hullámzó mértékben növekedett. A rendszerváltástól kezdve erre az időszakra is igaz, hogy a gazdaság nyitottabbá vált, meghatározó gazdasági ágazatokban javult a termelékenység és a versenyképesség. economic and social conditions. From the change of regime until recent years the economy became more open, while in key sectors productivity and competitiveness improved. Ezeket a kedvező folyamatokat számos olyan tényező segítette, mint például a technikai megújulás, a termelés öszszetételében bekövetkező változások, a jobb munkaszervezés és a munkaintenzitás növekedése. Az 1997-től kezdődő periódusban a rendszerváltás óta először a dinamikus gazdasági növekedés nem járt együtt a külső pénzügyi egyensúly veszélyes romlásával. Az ben bevezetett intézkedéscsomag (egyszeri devizaleértékelés, vámpótlék bevezetése, keresletkorlátozó intézkedések) következményeként az egyensúlymutatók látványosan javultak, de ennek ára volt, átmenetileg lefékeződött a gazdasági növekedés. Ezek után 1997-től dinamikusan emelkedett a GDP volumenindexe, amelynek csúcspontja 2000-ben 4,9% volt. Ebben az időszakban az ipar, illetve az építőipar volt a növekedés motorja től a növekedési ütem mérséklődött. A folyamat oka a külső gazdasági feltételek romlása: a gazdasági dekonjunktúra világméretű kiterjedése, melynek következtében az export növekedésének üteme lényegesen kisebb volt, mint az előző években ben a helyzet ismét javult: az Európai Uniós csatlakozásnak jelentős szerepe volt abban, hogy 4,5%-ra ugrott a bruttó hazai termék növekedési szintje. A látványos javulás oka termelési oldalról a mezőgazdaság teljesítményének fellendülésében, illetve felhasználási oldalról az export és a beruházások dinamikus növekedésében keresendő ben és 2006-ban a növekedés üteme megint csökkent, a húzóerő ezekben az években alapvetően három ágazat: a feldolgozóipar, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások átlag feletti növekedése volt ben a GDP-növekedés üteme 0,8%-ra mérséklődött, elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének jelentős visszaesése következtében. A 2008 első felében még jól teljesítő feldolgozóiparban a gazdasági válság hatására az év második felétől visszaesés következett be. A szolgáltatások teljesítményére is rányomta bélyegét a kezdődő gazdasági válság: a bruttó hozzáadott érték itt 0,8%-kal mérséklődött. A évi GDP 6,7%-kal esett vissza az előző évihez képest. A legnagyobb mértékben az ipar és a mezőgazdaság hozzáadott értéke csökkent. This development was supported by several factors such as modern technical improvement, changes in the structure of production, better logistics and last but not least increasing labour intensity. In the period starting in 1997, for the first time since the change of regime, the dynamic economic growth was not followed by a dangerous deterioration of the external balance of payments. As a consequence of the package of measures introduced in 1995 (one-time currency depreciation, introduction of an import surcharge, measures restricting demand) the indicators of equilibrium improved spectacularly, but at the same time economic growth temporarily slowed down. Subsequently, from 1997 the volume index of GDP rose dynamically, peaking at 4.9% in In this period industry and construction were the engine of growth. From 2001 the growth rate declined. The reasons for this were the deterioration of external economic conditions: the worldwide spread of poor business performance, which was followed by significantly lower export growth rates than in previous years. In 2004, when Hungary joined the EU, a business recovery occurred again, which played a key role in GDP growth rate reaching 4.5%. The spectacular improvement was due to the improved agricultural output on the production side and the dynamic increase of exports and investments on the expenditure side. In 2005 and 2006, the growth rate declined again, and the driving force in these years was the above-average increase of basically three branches: manufacturing, wholesale and retail trade and the repair of motor vehicles, motorcycles and personal and household goods, and real estate, renting and business activities. The GDP growth was down to 0.8% in 2007, mainly due to the significant fall in the performance of agriculture and construction. In the first half of 2008 manufacturing performed well, but it started declining from the second half of the year because of the economic crisis. The performance of services was also influenced by the starting economic crisis: their gross value added decreased by 1.8%. The GDP fell by 6.7% in 2009 compared to the previous year. The sharpest decline was recorded in the gross value added by industry and agriculture. 4 A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon Sustainable development indicators in Hungary

20 1.2. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában Gross fixed capital formation as a percentage of GDP A mutató a közösségi és a magánszektorok bruttó állóeszköz-felhalmozását (GFCF) fejezi ki a GDP arányában. Tartalmazza az elszámolási időszakban vásárolt, vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldről származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyilízing-konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét. Az arány a GDP-nek a nemzetgazdaság által állóeszköz-felhalmozásra fordított részét adja meg. A GDP mint a gazdasági szereplők jövedelme hatással van a fogyasztásra és a beruházásra, amelyek visszahatnak a GDP-re. Egy egységnyi beruházás a jövedelemnek nem egy egységnyi növekedését eredményezi. Az egységnyi beruházás hatására történő összes jövedelemnövekedést beruházási multiplikátornak nevezzük. A fejlődő országokban magasabb a GDP-arányos felhalmozás értéke, a fejlett országokban ez az arány alacsonyabb. Az állóeszköz-felhalmozás fejlesztő és korszerűsítő tevékenysége következtében fokozza a versenyképességet, hatással van a gazdasági növekedésre. Mindemellett a fenntartható fejlődést szolgáló ökohatékonyság fejlesztésében kiemelt fontossággal bírnak a környezetbarát beruházások. The indicator is the gross fixed capital formation (GFCF) of community and private sectors as a proportion of GDP. The indicator contains the value of purchased or own-produced tangible and intangible fixed assets, the increase of used assets in value terms, capital transfer in kind from abroad and rental paid for financial leasing, all in the accounting period. The proportion is the part of GDP that the national economy spends on fixed capital formation. GDP, as the income of economic actors, has an impact on consumption and investments, which in turn affect GDP. A unit of investment does not result in a unit of income increase. The total increase of income as a result of a unit of investment is defined as investment multiplier. The value of capital formation compared to GDP is higher in developing countries. In developed countries this proportion is lower. Fixed capital formation, owing to its developing and modernising activity, enhances competitiveness and influences economic growth. In addition, environment-friendly investments are vital in developing eco-efficiency, which serves sustainable development. % ábra Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában Figure Gross fixed capital formation as a percentage of GDP Magyarország Hungary EU-27 Forrás: Eurostat Source: Eurostat A nemzetgazdaság bruttó állóeszköz-felhalmozása a GDP arányában 1995-ben 21%, között 23% körüli volt, enyhe mérséklődés után 2005-ben újra elérte ezt az értéket, majd folyamatosan csökkent 2007-ig től 2005-ig az ország GDP-arányos bruttó állóeszköz-felhalmozás trendje hasonló az EU-27 trendjéhez ban az Európai Unió országai átlagában a mutató értéke tovább emelkedett, Magyarországon viszont Gross fixed capital formation in the national economy as a proportion of GDP was 21% in From 2000 to 2002 it contributed to the GDP by about 23%, and after a slight decline the same value was reached again in From 2005 a stable decrease can be observed until From 2000 to 2005 Hungary s trend of gross fixed capital formation as a proportion of GDP was similar to the trend of the EU-27. In 2006 the value of the indicator for the Member States of the European Union rose further on average, while it fell by Társadalmi és gazdasági fejlődés Socio-economic development 5