KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak

Átírás

1 KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak 1

2 Dr. Nemes András A közigazgatásról általában

3 Történelmielőzmények A SZENTKORONA - TAN 3

4 Werbőczy István: Tripartitum A koronaeszme és az organikus állameszme egyesítése A király és a nemesek összessége egyaránt a főhatalom részesei A királyi hatalom forrása: a nemesek összessége a jogokat a nemes közösség ruházza át a koronázás útján a királyra 4

5 Werbőczy István: Tripartitum Megszűnt az eredeti ősi egyenlőség: a nemzet egy része vétkezett a nemzet egésze ellen, így elveszítette jogát a politikai hatalom gyakorlására A nemzet másik része a maga akaratából az ország szent koronájának joghatóságára ruházta az állami főhatalmat A koronában testesült meg e nemesek által birtokolt s átadott közhatalom 5

6 Werbőczy a szent koronának több tartalmat tulajdonít: A Szent korona a királyi hatalom felett áll Korona és király két különbözőközjogi méltóság Szent korona a területi felségjog alanya A szent korona egy sor felségjoggal bír (pl. háramlási jog, királyi öröklési jog) 6

7 Az ország három részre szakadása, a korona idegen dinasztiához kerülése a szentkorona-tan vesztett a jelentőségéből A zavaros politikai és alkotmányos viszonyok tovább erősítették a korona közjogi önállóságát 7

8 A Szentkorona Tan a polgári korszakban, főként Hajnik Imrének köszönhetően, új magyarázattal, új megközelítéssel kibővítve ismét jelentős szerepet játszott a közjogi gondolkodásban. 8

9 A jelen idő 9

10 Az egyes központi állami szervek - A köztársasági elnök és hivatali szervezete - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai - A Kormány és a Miniszterelnöki Hivatal - Az Állami Számvevőszék - Az Országgyűlés - Az Alkotmánybíróság 10

11 A köztársasági elnök és hivatali szervezete 11

12 Alkotmány 29 (1): A köztársasági elnök feladatai A törvények kihirdetése Előzetes normakontroll indítványozása Törvény visszaküldése megfontolásra az Országgyűlésnek Az új országgyűlés és Kormány megalakulásában játszott szerep A köztársasági elnök a nemzetközi kapcsolatokban, részvétele a nemzetközi szerződések megkötésében Kinevezések, felmentések, jelölések Állampolgársági ügyek 12

13 Kegyelmi ügyek Területszervezési döntések A köztársasági elnök a Magyar Honvédség Főparancsnoka A választásokkal és népszavazásokkal kapcsolatos hatáskör Kitüntetések adományozása 13

14 A Köztársasági Elnöki Hivatal A köztársasági elnököt segíti feladatainak ellátásában Vezetője: hivatalvezetőés a hivatalvezetőhelyettese; a köztársasági elnök irányítása mellett A hivatalvezetőés helyettesének kinevezése: köztársasági elnök nevezi ki és menti fel 14

15 Szervezeti felépítés 15

16 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai 16

17 Az országgyűlési biztosok jogállása és megválasztása a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választja meg, és egyszer újraválaszthatók A biztosok csak jogi végzettségű, kiemelkedőelméleti vagy szakmai gyakorlattal rendelkezőjogászok lehetnek. 17

18 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Az alapjogok (vallásszabadság, gyülekezési jog, élethez, emberi méltósághoz való jog stb.) maradéktalan érvényesülésének biztosítása, az ezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, kivizsgáltatása és orvoslása érdekében jár el Az adatvédelmi biztos eljár a jogellenes adatkezeléssel, személyes adatokkal kapcsolatban bekövetkezett jogsérelem, vagy annak közvetlen veszélye esetén; figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit; javaslatot tesz az adatkezelést és a közérdekűadatok nyilvánosságát érintőjogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi az ilyen jogszabályok tervezetét; kezdeményezheti az államtitok-körben, valamint a szolgálati titokkörben meghatározott adatfajták szűkítését vagy bővítését. 18

19 A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa eljár a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok (anyanyelvűoktatásban való részvételhez való jog, politikai és kulturális esélyegyenlőség, családi és utónév anyanyelv szabályai szerinti anyakönyveztetése, kétnyelvűszemélyi okmányok kiállításához való jog, társadalmi szervezetek alapításának joga stb.) megsértése esetén. A jövőnemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése 19

20 A Kormány 20

21 A kormány jogállása, szervezete Miniszterelnök, miniszterek A miniszterelnök kinevezése: a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai egyszerűtöbbséggel választják meg. Megalakulás: a miniszterek kinevezésével A kormány megbízatása megszűnik: az újonnan megválasztott országgyűlés megalakulásával a miniszterelnök illetőleg a kormány lemondásával A miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével vagy összeférhetetlenség megállapításával ha az országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ 21

22 A miniszterek jogállása A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, a kormány tagjai a kormány megalakulása után az országgyűlés előtt esküt tesznek. A miniszterek a kormánynak és az országgyűlésnek felelősek, és beszámolási kötelezettségük is van. vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki A miniszter egyszemélyi felelős vezetőként vezeti a minisztériumot, helyettese a politikai államtitkár. 22

23 A kormány feladat- és hatásköre védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezetek jogait; biztosítja a törvények végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; a belügyminiszter közreműködésével törvényességi ellenőrzését; biztosítja biztosítja a társadalmi-gazdasági megvalósulásukról; tervek meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; a helyi önkormányzatok kidolgozását, gondoskodik 23

24 irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működőintézményeiben; ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal; a megelőzővédelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintőtörvényektől eltérőintézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja 24

25 A Miniszterelnöki Hivatal 25

26 A MH tevékenységének irányítója: a miniszterelnök A hivatal vezetője: a Miniszterelnöki Hivatalt vezetőminiszter A miniszter felel: a kormányprogram megvalósításának stratégiai irányításáért és ennek kapcsán a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a testület működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, az audiovizuális politikáért, a nemzetpolitikáért, a kisebbségpolitikáért, az informatikáért, a közigazgatási informatikáért. 26

27 (Folytatás) A miniszter javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, előkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülőtárcaközi megállapodásokat, felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, 27

28 (Folytatás) A miniszter gondoskodik a kormány határozatában megállapított rend szerint az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működődöntéshozó és döntéselőkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumokon való képviseletéről, képviseli a kormány határozatában megállapított rend szerint a kormányt az Európai Unió Tanácsában, 28

29 (Folytatás) A miniszter gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, közreműködik a strukturális alapok és Kohéziós Alap hazai felhasználásához kapcsolódó Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésében és nyomon követésében, meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását. 29

30 A miniszter irányítja: a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot (a továbbiakban: Főigazgatóság), a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot, a kormányzati személyügyért felelős államtitkár útján, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalát, az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézetet, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet 30

31 A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti felépítése 31

32 32

33 Az Állami Számvevőszék 33

34 Az ÁSZ jogállása és szervezete Az állam legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrzőszerve, amely kizárólag a törvényeknek és az országgyűlésnek van alárendelve Az ÁSZ szervezete Az ÁSZ elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll 34

35 Az ÁSZ feladat- és hatásköre Az Állami Számvevőszék ellenőrzi: - az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését; a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását 35

36 (Folytatás) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél 36

37 (Folytatás) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonértékmegőrzőés vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és az alapvetőfeladatok körébe nem tartozó tevékenységét (az ellenőrzés arra terjed ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelően működik-e) a pártok gazdálkodást. 37

38 Az Országgyűlés 38

39 Az Országgyűlés jogállása A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve Az országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, melyet a köztársasági elnök hív össze a választásokat követőegy hónapon belül. A tisztségviselők megválasztásáig az országgyűlés ülését a korelnök vezeti és a jegyzői feladatokat a korjegyzőlátja el. Ezt követően az alakuló ülés igazolja a képviselői mandátumokat, majd megválasztásra kerülnek az országgyűlés tisztviselői, akik tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek Az országgyűlés tagjainak megbízatása, így ezzel párhuzamosan az országgyűlés megbízatása is négy évre szól, kivételesen azonban működése hamarabb is megszűnhet 39

40 A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsőszemélyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani, mely időpontig a régi országgyűlés működik tovább 40

41 Az országgyűlés szervezete háromszáznyolcvanhat képviselőből áll, akik tevékenységüket a köz érdekében végzik és különleges jogállásukat számos garanciális szabály biztosítja (pl. mentelmi jog, összeférhetetlenségi szabályok) Az országgyűlési képviselőmegbízatása a választási eljárásról szóló törvény értelmében a nép általi közvetlen választással keletkezik, ennek megfelelően a nép képviselői alkotják magát az Országgyűlést, ezért nevezzük azt népképviseleti szervnek. 41

42 Az országgyűlési képviselőmegbízatása és az alábbi esetekben szűnik meg: az országgyűlés működésének befejezésével, a képviselőhalálával, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, a választójog elvesztésével 42

43 Az Országgyűlés tisztségviselői: az elnök, az alelnökök és a jegyzők A Házbizottság az Országgyűlés folyamatos működését hivatott szolgálni, melynek tagjai: az országgyűlés elnöke, az alelnökök és a frakcióvezetők. Az Országgyűlés adminisztratív feladatainak ellátását parlamenti apparátus, az Országgyűlés Hivatala segíti, melynek szervezeti egységei: Főtitkárság Gazdasági Főigazgatóság, Külügyi Hivatal, Országgyűlési Könyvtár. 43

44 Feladat és hatáskör 44

45 a törvényhozás, a parlamenti ellenőrzés, a kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása, a külügyekkel és hadügyekkel kapcsolatos feladatkörök, a demokrácia alkotmányos rögzítése a rendkívüli jogrend bevezetésével 45

46 Az országgyűlés működése ülései nyilvánosak de a köztársasági elnök, a kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van és határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg, de egyes kérdésekben (pl. az Alkotmány megváltoztatásához) a jogszabály eltérőszavazati arányokat állapít meg. 46

47 Az Alkotmánybíróság 47

48 Az AB létrejötte létrehozásáról januárjában határozott az országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítőháromoldalú politikai egyeztetőtárgyalásokon született döntés. Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően októberében módosította az országgyűlés az Alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvetőrendelkezéseket (32/A. ). 48

49 Az AB szervezete, eljárása az alkotmányvédelem legfőbb szerve. feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Tevékenységének legfőbb alapelve a függetlenség Székhelye: Esztergom (működési hely: Budapest) 49

50 Az AB tagjai Az Alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjait az országgyűlés választja és meghatározza a választás szabályait. kiemelkedőelméleti tudású, vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkezőjogász választható az Alkotmánybíróság tagjává A megbízatás kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik. 50

51 Az AB hatásköre és ítélkezési gyakorlata Jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata Jogszabályok alkotmányellenességének előzetes vizsgálata Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása Alkotmányjogi panasz elbírálása Egyes hatásköri összeütközések megszüntetése Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése Egyéb eljárások 51

52 Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a megtisztelőfigyelmüket Öröm volt Önökkel együtt játszani (a TITANIC zenészei nyomán ) 52