KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 1. MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 E X! É p í t é s z i r o d a K f t Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 1. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. (2) bek. a) pont) törzsszám : GJ-1303 Szolnok, augusztus 07.

2 EX! Építésziroda Kft Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 1. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek tervezők: településrendezés, művi értékvédelem: Gutman József okl. építészmérnök, városép. okl. szakm. É1, TT közúti közlekedés: Orgovány László okl. építőmérnök TRk-T gázellátás: Horváth Lajos okl. gépészmérnök TE-T elektromos ellátás: Egervári László vill. üzemmérnök, okl. gépészmérnök TE-T vízellátás, csapadékvíz- és szennyvíz-hálózat, belvíz: Erdeiné Csontos Margit okleveles építőmérnök TV-T, VZ-T környezetalakítás, tájrendezés: Neogrády Judit okl. kertészmérnök K/ Dr. Maszlavér Petra TK, K Juhász Attila okl. agrármérnök, körny. okl. szakm

3 E X! É p í t é s z i r o d a K f t Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 1. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek Tartalomjegyzék Bevezetés A módosítás céljai Telepítés Biológiai aktivitásérték.. 6. A mezőgazdasági és természetközeli területek kiterjedésének változása. 7. Alátámasztó munkarészek Közlekedési vizsgálat és javaslat Közművesítési vizsgálat és javaslat Hírközlési vizsgálat és javaslat Tájrendezési, táji-természeti értékvédelmi vizsgálat és javaslat 13. Környezetalakítási vizsgálat és javaslat. 14. Környezeti vizsgálat Örökségvédelmi hatástanulmány A területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangját igazoló leírás 19. Mellékletek: 28. Változási vázrajz Előzetes vizsgálati dokumentáció (Natura 2000) 3

4 E X! É p í t é s z i r o d a K f t Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) Karcag Város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának évi 1. módosítása 1 Bevezetés 1.1 A módosítás célja A rendezési eljárással érintett terület: A rendezési eljárás a város (zölddel jelölt) belterületének déli részével szomszédos, a 4-es jelű főközlekedési és a Budapest-Debrecen vasútvonal között lévő, az alábbi ábrán fekete szaggatott vonallal jelölt külterületi településrészt érinti. A cél a jelenleg bányászati célú különleges területbe, általános mezőgazdasági területbe és 4

5 vízgazdálkodási területbe sorolt településrészek átsorolása részben ipari gazdasági területbe, részben pedig természetközeli területbe, úgy, hogy a terület keleti részén ipari létesítmény, nyugati részén pedig helyi természetvédelmi (a természeti értékeket bemutató) terület kialakítására kerülhessen sor. Jelenlegi állapot: (piros szaggatott vonal a rendezési eljárás által érintett terület határa) 1.2 Telepítés A tervezett új iparterület helyének kijelölése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - kerüljön felhasználásra olyan, már meglévő iparterület, amely jelenleg nincs vagy hiányosan van kihasználva, a lehető legkisebb mértékben kerüljön sor új beépítésre szánt területek kijelölésére illetve termőföld kivonására (más célú hasznosítására), - az új ipari létesítmények működéséhez szükséges infrastruktúra (közművek, közúti és vasúti szállítási lehetőség) álljon rendelkezésre, szem előtt tartva azt is, hogy a helyi munkavállalók biztonságosan és a lehető legrövidebb úton közelíthessék meg az új létesítményeket, - az új ipari létesítmények környezeti hatásai (ideértve a generált teher- és személyforgalmat is) a lehető legkisebb mértékben érintsék a lakóterületeket, városközpontot, egészségügyi, oktatási és szociális létesítményeket, valamint a védett táji-természeti és művi értékeket, 5

6 - a hatékony együttműködés lehetőségének biztosítása érdekében az új iparterület lehetőleg a már működő ipari létesítmények közelében legyen. Jelenleg az alábbi városrészeken vannak kijelölt iparterületek (lila színnel jelölve): Be nem épített iparterület nincs a településen, jelenleg kihasználatlannak minősíthető ipari létesítmény a volt téglagyár (a rendezés alá vont terület észak-keleti részén). A fenti szempontoknak leginkább a belterület déli részén található ipaterületek (Ipari Park) szomszédsága felel meg. Mivel ezen iparterületek déli oldalán Natura 2000 védelem alatt álló területek vannak, kizárólag a keleti vagy a nyugati oldalon bővíthetők. E két lehetőség közül nyilvánvalóan a nyugati a kedvezőbb, hiszen ott van a volt téglagyár jelenleg kihasználatlan területe és a keleti oldalon az új iparvágánnyal keresztezni kellene a 4-es főutat. Mindezek alapján megállapítható, hogy a tervezett iparterület helyének kijelölése maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, így az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. -ában és a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 6/B. -ában foglalt előírásoknak is. Az új iparterület kialakításával érintett területeket feltüntető változási vázrajzokat a melléklet tartalmazza. 1.3 Biológiai aktivitásérték A tervezett módosítás során újonnan beépítésre szánt területek kijelölésére sor kerül, tehát a biológiai aktivitásérték változását - az Étv. 8. (2) bek. b) pontjában foglalt előírásnak megfelelően - vizsgálni kell. A rendezés alá vont településrész biológiai aktivitásértéke a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet alapján: 6

7 Jelenlegi állapot: Területfelhasználási mód: terület [ha]: értékmutató: aktivitásérték: egészségügyi, szociális, turisztikai 6, ,777 erdőterület bsz. bányászati különleges terület 36,931 0,1 3,693 vízgazdálkodási terület 7, ,002 általános mezőgazdasági terület 46,859 3,7 173,379 közúti közlekedési terület 0,511 0,5 0,255 ipari gazdasági terület 16,796 0,4 6,718 kereskedelmi, szolgáltató 3,145 0,4 1,258 gazdasági terület Összesen: 118, ,082 Tervezett állapot: Területfelhasználási mód: terület [ha]: értékmutató: aktivitásérték: általános mezőgazdasági terület 19,540 3,7 72,298 egészségügyi, szociális, turisztikai 6, ,777 erdőterület vízgazdálkodási terület 7, ,867 ipari gazdasági terület 46,521 0,4 18,608 kereskedelmi, szolgáltató 3,145 0,4 1,258 gazdasági terület közúti közlekedési terület 0,149 0,5 0,074 természetközeli terület 35, ,73 Összesen: 118, ,612 A tervezett változás nyomán tehát a település számított biológiai aktivitásértéke nő. 1.4 A mezőgazdasági és természetközeli területek kiterjedésének változása A mezőgazdasági terület jelenlegi kiterjedése a tervezési területen: 46,859 ha. Természetközeli terület jelenleg nincs a területen. Az általános mezőgazdasági és természetközeli területek együttes területe a tervezett állapotban: 54,783 ha. A mezőgazdasági és természetközeli területek kiterjedése a tervezett változás nyomán tehát 7,924 ha területtel nő. 7

8 E X! É p í t é s z i r o d a K f t Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) Karcag Város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának évi 1. módosítása 2 Alátámasztó munkarészek 2.1 Közlekedési vizsgálat és javaslat A tervezett új iparterület a Karcagi Ipari Park mellett, a Gyarmati út keleti oldalán, a vasút és a 4-es jelű főközlekedési út között helyezkedik el. A leendő új ipari létesítmény(ek) jellemző paraméterei (rendeltetése, beépítése, a kiszolgáló forgalom jellege és nagysága, a kialakítandó köz- és egyéb utak rendszere, stb.) jelenleg ismeretlen. Általánosságban elmondható, hogy közlekedési szempontból a kijelölt helyszín ideális, mivel a vasúti és közúti szállítás lehetősége is adott, ily módon a tervezett módosítások nem befolyásolják a település közlekedési hálózatának kialakult illetve tervezett főbb elemeit. A közlekedési kapcsolatok részleteinek tervezése, kialakítása során szem előtt kell tartani, hogy a 4-es út karcagi szakaszán a közelmúltban jelentős fejlesztések történtek: különszintű csomópontokat alakítottak ki (felüljárók épültek) a Budapest- Záhony vasútvonal és a Püspökladány út kereszteződésénél. Ennek révén biztonságosabbá és gördülékenyebbé vált mind a 4-es út forgalma, mind az azt keresztező helyi forgalom. Az érintett településrész fejlesztése során nem kerülhet sor ezzel ellentétes hatást kiváltó létesítmény kialakítására. Ennek megfelelően az új iparterületet kiszolgáló közlekedési hálózat kialakítása során az alábbiak szerint kell eljárni: - a 4. sz. elsőrendű főútról nyíló új kereszteződés nem alakítható ki, az iparterület a 4. sz. úttal párhuzamos kiszolgáló úttal szolgálható ki, célszerűen a Gyarmati út felől, a meglévő útcsatlakozások felhasználásával, - a kiszolgáló úthálózat kialakítása során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályi előírásokat illetve útügyi műszaki előírásokat. A közlekedési hálózat fejlesztése során figyelemmel kell lenni a fennmaradó mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egyéb területek megközelíthetőségére is. Az új iparterület belső úthálózatának célszerű kialakításával az új iparterület melletti területek feltárása biztosítható. A település közlekedési hálózata illetve a hatályos településrendezési rendezési terveinek közlekedési alátámasztó munkarésze a tervezési területen nem szorul módosításra. 8

9 2.2 Közművesítési vizsgálat és javaslat Gázellátás Az érintett területen a hrsz-ú csatorna szelvényezés szerinti jobb partján a Kisújszállás felőli oldalon a 01126/1 hrsz-ú ingatlanon a Budapest-Záhony vasútvonaltól a 4. sz. főútra merőlegesen, illetve a terület déli határán kívül a ingatlanon hrsz-ú a 4. sz. főúttal párhuzamosan a Gyarmati útig a TIGÁZ-DSO Kft. üzemeltetésében és tulajdonában lévő 3,0 bar üzemi nyomású PE 80/G SDR x14,6 anyagú és méretű földgáz elosztó vezeték található. E vezetékekkel a tervezett új létesítmény gázellátása megoldott, új (településszerkezeti jelentőségű) gáz-közműlétesítmény megvalósítására előre láthatólag nincs szükség. Ezen vezetékszakaszról az érintett területen belül a hrsz-ú ingatlanra - a volt téglagyár számára - kiépítésre került egy PE 80/G SDR x10,0 anyagú és méretű földgáz leágazó vezeték, végpontján NA 100 tolózárral. A terület tényleges beépítése során a TIGÁZ-DSO Kft.-vel történő külön egyeztetés alapján a gázelosztó vezeték biztonsági védőövezetét figyelembe kell venni. A műszaki engedélyezési és kiviteli tervek készítése során a TIGÁZ-DSO Kft. Szolnoki Területi Egységénél a közműegyeztetéseket le kell folytatni. A TIGÁZ-DSO Kft. a közműegyeztetés során közműkezelői nyilatkozatban nyilatkozik az érintettségről illetve a gázvezetéket érintő szükséges műszaki beavatkozásokról (vezeték kiváltás, védelembe helyezés, stb.). Földgáz elosztóvezetékek védőtávolságai vízszintes vetületben a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet mellékletének IV fejezet szerint: Nyomásfokozat A vezeték Névleges átmérője Védőtávolságok (m) Épülettől Vasúttól Villamosvágánytól Kisnyomású (0-100 mbar) tetszőleges 2 (1) 2 (1) 2 (1) Középnyomású (0,1 4,0 bar) tetszőleges 4 (2) 4 (2) 3 (1) Nagyközépnyomású (4,0 25,0 bar) tetszőleges 5 (2,5) 5 (2) 3 (1) Az érintett területen belül található középnyomású földgáz elosztó vezeték 4,0-4,0 m biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet vagy (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a 9

10 vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait a bányászatról szóló évi XLVIII törvény és módosításai, valamint annak végrehajtási rendelete a 203/1998. (XII.19.) Kormány Rendelet állapítja meg. A érintett területen belüli feltáró út, telekosztás és építési engedély kiadása és egyéb közmű létesítése során figyelembe kell venni a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet és az MSZ 7487/2-80 szabványokban illetve a 9004/1982. KPM-IpM együttes rendeletben foglaltakat. Az érintett területen belül jelentkező gázigények a TIGÁZ-DSO Kft.-vel előzetesen egyeztetett mennyiségig a területen belül haladó PE 80/G SDR x14,6 illetve PE 80/G SDR x10,0 anyagú és méretű földgáz elosztóvezetékekről szükség szerinti vezetékhálózat kiépítésével kiszolgálható. Konkrét igénybejelentés alapján az elláthatóságra vonatkozó műszaki és gazdasági feltételeket a gázszolgáltató külön vizsgálja Vízellátás, csatornázás Vízellátás A város belterületét ellátó vízvezeték-hálózat kiépítettsége 100 %-nak mondható és a távlati vízigények kielégíthetőségét is figyelembe véve kerültek kialakításra a főnyomó-vezetékek. Ezekhez a vezetékekhez csatlakoznak az utcákat ellátó kisebb / / átmérőjű vízvezetékek. A tervezett ipari terület a településhez délről csatlakozik a vasúton túli külterület övezeti átsorolásával. Az ipari terület vízellátása csak hálózatfejlesztéssel biztosítható a jelentkező kommunális- és iparivíz-igény, valamint a beépítés függvényében a Gyarmati út felől. A kommunális- és iparivíz-igényre vonatkozó adatokkal jelenleg nem rendelkezünk, de a hálózatfejlesztés során az alábbiakra kell tekintettel lenni: - a hálózatfejlesztés során a 123/1997. ( VII.18.) Korm. rendelet és annak értelmében a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendelet és a 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet előírásaira valamint az azt módosító (101/2007.(XII.23.) KvVM, 80/2011. (VIII.03.)VM, 147/2011. (XII.23.)VM, 115/2012.(XI.16.) VM ) rendeletek előírásaira, - a vezetékek elhelyezése, kiépítése során javasoljuk az MSZ 7487/1980-1, 2, 3 szabvány alkalmazását, - az új létesítmények kialakításánál a vezetékes hálózaton, saját kúton kívül figyelembe vehetőek az oltóvíz biztosításánál, a területen található vízfelületek; a visszamaradt anyagnyerő helyek rendezésével is biztosítható a szükséges oltóvíz mennyisége, - a hálózat bővítése, korszerűsítése esetén valamint az oltóvíz biztosításánál a hatályos, jelenleg a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján kell eljárni, - amennyiben a hálózat bővítése, korszerűsítése tűzcsapot érint, azokat föld felettire kell kicserélni, - kút létesítése esetén vizsgálni kell a vízműtelep hidrogeológiai védőterületét, 10

11 - a szükséges oltóvíz mennyiségét és nyerési lehetőségét, a vízvételi helyek számát és a megközelítési útvonalat a beépítés függvényében az építési engedélyeztetési eljárás során kell vizsgálni a 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben meghatározottak figyelembevételével Szennyvízelvezetés A településen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat üzemel. A tervezett ipari területek kialakítása során is elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna kiépítése szükséges. A bővítésbe bevont területen átemelő építésének előre láthatólag helyet kell biztosítani. A befogadó vonatkozásában az alábbi megoldásokat lehet fontolóra venni: a./ Az átemelő nyomócsöve a vasút alatti átvezetés után csatlakoztatható a Nyár utcai vagy a Délibáb utcai 200 mm átmérőjű gravitációs csatornák végpontjára. b./ Másik lehetőség a Zrínyi utcai átemelőre történő közvetlen csatlakozás. Befogadóba történő bevezetésnél tekintettel kell lenni az alábbiakra: - a közcsatornába vezetett szennyvíz / használt víz/ minőségét kormányrendelet, jelenleg a 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet szabályozza, - a rendelet alapján a közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének meg kell felelnie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletében előírtaknak, - a felszín alatti vizek védelmét a 219/2004. (VII. 24.) rendelet szabályozza, - a horgásztóba szennyvíz, tisztított szennyvíz nem vezethető Csapadékvíz-elvezetés Karcag város egész közigazgatási területe két vízfolyás, a Tisza folyó és a Hortobágy- Berettyó árterében helyezkedik el, a 2-18 Nagykunság vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység területén. A tervezett módosítás a Karcagi- I főcsatorna (AEP638) kijelölt víztest vízgyűjtőterületét érinti. Befogadó a Hortobágy-Berettyó, a jp szelvényében, ahol gravitációs bevezetés mellett, 5,4 m3/s a Sebeséri szivattyútelep kapacitása. A város területe 84,0 87,5 mbf magasságok között helyezkedik el, 5 öblözetre tagolva a csapadékvíz, belvíz elvezetése szempontjából. Az V. számú öblözettel határos a vasút mentén a tervezett Ipari Park bővítési területe. Ennek következtében az V. számú öblözet 212,5 ha területéről érkező csapadékvizet a tervezett ipari park területén áthaladó Karcagi-I-4 társulati csatorna vezeti le a Karcagi - I. számú belvíz főcsatornába. A társulati csatorna nyomvonalának áthelyezése jelenleg engedélyeztetés alatt áll. A TRT-módosítással érintett területén 4-5 db, esetenként jelentős kiterjedésű vízfelület van, melyek mélysége elérheti 8 m-t is. Egykoron anyagnyerő helyek voltak, a téglagyári agyag kitermelésével keletkeztek. Funkciójukat tekintve jelenleg szaporító, horgásztó, belvíz- és záportározók. A tavak egymással is és a társulati belvízcsatornával is túlfolyókon keresztül kapcsolatban állnak. Esetleges feltöltésük több problémát is felvet: a./ feltöltésük hatására megemelkedhet a környező területek talajvízállása, b./ ha megszűnik a záportározó funkciója, máshol kell kialakítani záportározót az V. öblözetből érkező csapadékvíz miatt vagy a természetes mélyedésekben megjelenik a belvíz. 11

12 E problémák megelőzése, kezelése érdekében a terület beépítése során az alábbiakat javasoljuk fontolóra venni: a./ a bel- és külterületi belvízlevezető csatornák, átereszek és műtárgyak kapacitását felül kell vizsgálni egészen a végső befogadóig és szükség esetén átépíteni, b./ a feltöltésük után a beépítésük esetleg nagyon alapos talajvizsgálatokkal alátámasztott alapozási és felszerkezeti megoldások alkalmazását teszik szükségessé, ahol a mélyalapozási módok jelentős költségnövelő hatásúak lehetnek, c./ feltöltésükkel megszűnik az oltóvíz, iparivíz, és a csapadékvíz helyben tartásának természetes tározási lehetősége, célszerű pótolni. A terület hasznosítására, beépítettségére nem áll rendelkezésre pontosabb információ, ezért általánosságban irányadó: a./ a 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet a vizek hasznosítását szolgáló általános szabályokról és azt módosító rendeletek (kiemeljük a VI. fejezet vízrendezésre vonatkozó előírásait és az 1. számú mellékletében foglaltakat!), b./ a 30/2008. (XII.29.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelmét biztosító előírásokat a fentebb már említett 220/2004. (VII. 21.) és 219/2004.(VII.21.) számú Korm. rendeletek alapján a terület hasznosításához szükséges engedélyeztetési eljárásoknál határozzák meg a hatóságok, támaszkodva a készítendő talajmechanikai vizsgálati jelentésekre és a terület-felhasználási módra, beépítési előírásokra Távfűtő hálózat A tervezési területen vagy a közelében jelenleg nem működik távfűtő rendszer, ilyen igénnyel nem találkoztunk. Megítélésünk szerint létesítését a tervezett fejlesztések nem indokolják, a kiépítésnek mindazonáltal nincs akadálya Villamos energia ellátás A módosítással érintett terület energiaellátását az E-ON TITÁSZ Zrt. biztosítja. A jelenleg nem működő ipartelep (az egykori Téglagyár) kiépített csatlakozásokkal rendelkezik. A terület ellátása a meglévő, a 4-es jelű főközlekedési út mellett és területet észak-déli irányban átszelő csatorna (hrsz ) mellett lévő 22 kv-os légvezetékek és 22/04 kv-os transzformátorállomások révén biztosított. A tervezett fejlesztések folytán esetlegesen előálló villamosenergia-többletigény jelenleg ismeretlen. A módosítással érintett terület keleti részén az iparterületek bővítése nyomán többletigény valószínűsíthető, a nyugati oldalon a természetközeli területen érdemi energia-igény jelentkezésével nem számolunk. Az esetleges többletigények a szabadvezeték hálózatról, a meglévő transzformátorállomások bővítésével, illetve új transzformátor állomások létesítésével elégíthetőek ki. Az új leágazó hálózatok és transzformátorállomások létesítésénél figyelembe kell venni a leendő fogyasztók terhelési súlypontját és az új transzformátorállomásokat annak közelében célszerű kijelölni. Az új elektromos építmények helyének kijelölésénél ezen kívül figyelembe kell venni a beépítési igényeket, illetve a villamos létesítmények biztonsági övezetét. 12

13 A fejlesztési területen az alábbi védőtávolságokat kell betartani a létesítés során a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet alapján: villamosmű elhelyezkedés biztonsági övezet 22 kv-os szabadvezeték külterület 5 m 22 kv-os szabadvezeték belterület 2,5 m 22/0,4 kv-os transzformátor állomás külterület 5 m 22/0,4 kv-os transzformátor állomás belterület 2,5 m 0,4 kv-os csupasz szabadvezeték kül- és belterület 1 m 0,4 kv-os szigetelt szabadvezeték kül- és belterület 0,5 m 0,4 kv-os földkábel kül- és belterület 1 m A biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet ai tartalmazzák Összefoglalás A tervezett módosítások az áthelyezendő belvízcsatorna kivételével nem érintik a meglévő közműlétesítményeket, jelenlegi ismereteink szerint nem teszik szükségessé új, településszerkezeti jelentőségű közműlétesítmények megvalósítását. A település közműhálózata illetve a hatályos településrendezési rendezési terveinek közművesítési alátámasztó munkarésze a tervezési területeken egyebekben nem szorul módosításra. 2.3 Hírközlési vizsgálat és javaslat A tervezett módosítások nem érintik a meglévő hírközlési létesítményeket, nem teszik szükségessé új, településszerkezeti jelentőségű hírközlési létesítmények megvalósítását. A jelenleg hatályos településrendezési tervek hírközlési alátámasztó munkarészének elkészítése óta nem történt lényeges (a tervezési területeket érintő) változás, a munkarész kiegészítésre nem szorul. 2.4 Tájrendezési, táji-természeti értékvédelmi vizsgálat és javaslat Országos táji-természeti védelem A rendezési eljárással érintett terület nyugati része Natura 2000 SCI védelem alatt áll: 13

14 (piros szaggatott vonal: a rendezéssel érintett terület határa, zöld sraffozás: a Natura 2000 védelem alatt álló terület) A tervezett fejlesztésnek a Natura 2000 védelem alatt álló területekre gyakorolt hatását a Előzetes vizsgálati dokumentáció című dokumentáció vizsgálja (készítő: Sándor István, ), amit a jelen alátámasztó munkarész melléklete tartalmaz Helyi táji-természeti védelem A tervezett módosítások területét nem érinti helyi jelentőségű táji-természeti védelem. A jelenleg hatályos településrendezési tervek tájrendezési, táji-természeti értékvédelmi alátámasztó munkarészeinek elkészítése óta nem történt lényeges (a tervezett módosítás területét érintő) változás, a munkarész kiegészítésre nem szorul. 2.5 Környezetalakítási vizsgálat és javaslat Környezetvédelem Víztisztaság-védelem Karcag vízgazdálkodási területe a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint érzékeny kategóriába tartozik. A város a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII.9.) KvVM-BM rendelet szerint közepesen veszélyeztetett (B) kategóriába tartozik. A tervezési terület érinti a Karcagi-I-4 számú belvízcsatorna nyomvonalát, mely körülményt a későbbi tervezések során kiemelten figyelembe kell venni és az esetleges beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy a csatorna vízgazdálkodási célja, zavartalan 14

15 további működése ne sérüljön. A belvízcsatorna kiváltása (nyomvonalának áthelyezése) folyamatban van, a vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt július 30- án bocsátotta ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság. A későbbi konkrét engedélyezési és kiviteli tervek készítése alkalmával szem előtt kell tartani a Víz keretirányelv előírásait, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben rögzített célokat, környezeti célkitűzéseket és intézkedési programot. A terület hasznosítása során figyelemmel kell lenni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Komi. rendeletben, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakra. A felszíni és felszín alatti vizek védelmét biztosító konkrét előírásokat a terület hasznosításához szükséges engedélyeztetési eljárás során kell majd meghatározni Földminőség-védelem Az átlagosnál jobb minőségű termőföldből beépítésre szánt területek és az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldből beépítésre szánt területek kimutatását a mellékelt változási vázrajzok részletesen tartalmazzák. A termőréteg megmentése érdekében a kiadásra kerülő építési engedélyekben elő kell írni az építési területről elszállított humuszos termőréteg termőföldön történő elhelyezését. Nagyobb területi igénybevétel esetén humuszgazdálkodási terv elkészítése és engedélyeztetése szükséges. A konkrét engedélyezési és kiviteli terveket úgy kell elkészíteni és a területet hasznosítani, hogy a módosítással érintett terület környezetében lévő termőföldek rendeltetésszerű mezőgazdasági hasznosítása ne sérüljön Levegőtisztaság-védelem A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján levegőterhelés tekintetében Karcag a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. 15

16 Légszennyezettségi zóna Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid PM 10 Benzol Talajközeli ózon PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 benz(a)-pirén (BaP) 10. Az ország többi területe F F F E F O-I F F F F D A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete a fenti zónabesorolásokat az alábbiak szerint értelmezi: 1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. 2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. 3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Javasolt olyan újonnan épülő ipari létesítmények megvalósítása, melyek légszennyező anyag kibocsátásai a jelenlegi állapotra jelentős hatást nem gyakorolnak. Figyelembe kell venni a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. (3.) (4.) bek.-ben rögzített védelmi övezetekre vonatkozó előírásait: (3) E jogszabály hatálybalépését követően engedélyezett, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. (4) A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény- 16

17 kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A levegőterheléssel járó technológiák telepítésénél elvárás az elérhető legjobb technológia alkalmazása, amivel a terhelésnövekedés minimalizálható, illetve határérték alatt tartható. A jelenlegi módosítás levegőtisztaság-védelmi előírásokat nem érint, a magasabb szintű jogszabályok alkalmazása továbbra is kötelező érvényű Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodási fejlesztések, illetve az elvárások betartatása során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a felsőbb szintű tervekben rögzített célokat, előírásokat. Az egyes létesítmények kialakítása során keletkező építési, bontási hulladékokat elkülönítetten kell kezelni a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint. A keletkező veszélyes hulladékok kezelését a 98/2001 (VI.15.) Kormányrendeletben foglalt követelmények szerint kell végezni. A mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási törvény és annak végrehajtásáról szóló rendeletek előírásait új beruházások esetén már a megvalósíthatósági, tervezési fázisban figyelembe kell venni Zajvédelem A tervezési területre - amennyiben ott zajvédelmi szempontból védendő létesítmény található - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletet 1. sz. mellékletének 4. sorában rögzített előírások vonatkoznak: Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken: Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre Sorszám Zajtól védendő terület (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 4. Gazdasági terület A tervezési terület környezetében lévő zajtól védendő lakott területek övezeti besorolása nem változik, így ezen területeken továbbra is a jelenlegi, az adott övezeti besorolásnak megfelelő zaj terhelési határértékek az irányadók. A védendő területek és épületek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint: védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi 17

18 tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti lakó-, üdülő-, vegyes terület, különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei, zöldterület (közkert, közpark), gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el; védendő (védett) épület, helyiség: kórtermek és betegszobák, tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, lakószobák lakóépületekben, lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben, szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, éttermek, eszpresszók, kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek; Ha az újonnan telepítésre kerülő zajforrások hatásterületén védendő terület, épület, vagy helyiség található és azt nem a zajforrás üzemeltetője használja, úgy zajkibocsátási határérték megállapítást szükséges kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet szerint. A környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. A tényleges hatásterületet meghatározását a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1.) rögzíti. A fent hivatkozott rendelet 9. -a alapján: A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek Környezetértékelés A településrendezési terv módosításával összefüggésben jelentős környezeti hatások a tervezés jelenlegi fázisában nem állapíthatók meg, a magasabb szintű környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi jogszabályok előírásainak figyelembe vétele továbbra is kötelező érvényű a későbbi beruházások tervezése, kivitelezése, üzemeltetése során. A tervezett fejlesztések pontos hatásainak meghatározása csak az adott létesítmény tervezése során lehetséges Művi értékvédelem A tervezett módosítás területén nem található országos vagy helyi jelentőségű művi értékvédelem. 18

19 A jelenleg hatályos településrendezési tervek környezetalakítási alátámasztó munkarészének elkészítése óta nem történt lényeges (a tervezési területeket érintő vagy egyéb) változás, a munkarész kiegészítésre nem szorul. 2.6 Környezeti vizsgálat Környezeti vizsgálat lefolytatására az Önkormányzat döntése függvényében fog sor kerülni. 2.7 Örökségvédelmi hatástanulmány A 2005-ben elkészült örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett módosítások okán nem szorul módosításra vagy kiegészítésre. 2.8 A területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangját igazoló leírás Az országos területrendezési terv (OTRT) legutóbb 2013-ban módosult, míg Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervét április 29-én hagyta jóvá a JNSz-Megyei Önkormányzat Az országos területrendezési terv és a tervezett módosítások kapcsolata: a) Műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények, térségfelhasználás az Ország szerkezeti tervének részlete A tervezett módosítások nem változtatják meg az országos jelentőségű infrastruktúra térbeli rendjét, nem ütköznek térségi területfelhasználási vagy övezeti szabályokba. b) Országos övezetek 19

20 kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 20