6. napirendi pont Megtárgyalják: a közgyűlés bizottságai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. napirendi pont Megtárgyalják: a közgyűlés bizottságai"

Átírás

1 6. napirendi pont Megtárgyalják: a közgyűlés bizottságai 01/63-2/2011. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének e l ő t e r j e s z t é s e A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdasági és humán programjának módosítása (felülvizsgálata) Tisztelt Közgyűlés! tárgyában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a értelmében az önkormányzat meghatározza gazdasági programját; ugyanezen törvény rendelkezése alapján a programot a testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a évre szóló gazdasági és humán programját a 40 /2011.(III.4.) KH-val fogadta el. Ez a terv a megyei önkormányzat négy éves időszakára megfogalmazott gazdasági és humán programját tartalmazza; a program elkészítésekor figyelembe vettük, hogy az összeállításakor hatályos szabályozó rendszer folyamatos változása olyan sok bizonytalansági tényezőt tartalmazott, amely miatt az elkövetkezendő időszakra teljes részletezettséggel meghatározott tervet nem, csupán általános és egyes esetekben csak főbb elgondolásokat rögzítő programot lehetett összeállítani. Ez előrevetítette annak szükségességét, hogy az anyagban szereplő terv a megvalósítás során valószínűsíthetően folyamatosan változik és ezt a folyamatosan aktualizált program-javaslatot, ismételten a közgyűlés elé kell terjeszteni. A megyei önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköri rendszerében január 1-jétől jelentős változás történt. A megyei önkormányzatok intézményfenntartó feladata megszűnt, az intézmények által ellátott közfeladatokat a megyei intézményfenntartó központok vették át. Ehhez a költségvetési szervhez került valamennyi korábbi megyei intézmény (kivéve a megyei kórház) az ott dolgozók foglalkoztatásával együtt, továbbá ezen szervezethez tartoznak az önkormányzati hivatal személyi állományából az intézmény-fenntartási feladatokat végző dolgozók. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezésfejlesztési Intézet szervezeti egységébe tagozódott az átalakítást követően. A megyei önkormányzatok gazdasági alapjai a feladat strukturális változása miatt jelentősen módosultak. A 2011-ben megalkotott gazdasági programot az azóta eltelt időszakban bekövetkezett jelentős változások miatt módosítani kell, így - a programban meghatározott egyes feladatok a végrehajtás során teljesültek; ezt vastagított szövegrésszel jelöljük, - további terv-programok azért kerültek aktualizálásra, mert a társadalmi-gazdasági környezet és annak szabályozása módosult (így például az előbb említettek szerint a megyei önkormányzat feladat- és hatásköre is változott stb.); ezt a módosulást dőlt betűvel jelöltük, - az aktualitását veszített programrészek pedig törlésre kerültek a program szövegéből.

2 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény legutóbbi alapvető módosítása, amely a megyei önkormányzatok hatás- és feladatkörét ténylegesen meghatározta és az ezzel kapcsolatos tevékenységét jelentősen átalakította, ezért a 2011-ben elfogadott négyéves időszakot felölelő gazdasági program felülvizsgálatára csak a jelen előterjesztéssel kerülhetett sor. A korábbi önkormányzati ciklusokra a vonatkozó jogszabályban foglaltakon túlmenően nem csupán gazdasági program készítésére került sor, hanem figyelemmel a megyei önkormányzat nagyon kiterjedt és jelentős intézményfenntartói tevékenységére is humánpolitikai tervvel egészítettük ki a koncepcionális programunkat. Tekintettel a megyei önkormányzat fent említett hatáskör-és feladatváltozására intézményfenntartói szerep megszűnésével kizárólag gazdasági program elnevezést tartalmaz az előterjesztés mellékletét képező tervanyag. Határozati javaslat A Közgyűlés a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közötti időszakra szóló gazdasági és humán programját áttekintette, és annak a változó társadalmigazdasági környezethez igazított, valamint a megyei önkormányzat újraszabályozott feladat- és hatáskörének megfelelően módosított tervét Győr-Moson-Sopron Megye gazdasági programja közötti időszakra (módosított változat) elnevezéssel - a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Határidő: február 14. Felelős: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Győr, január 29. dr. Szakács Imre s.k. Az előterjesztést készítették: a hivatal irodái 1

3 Szám: 01/63/2014. A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA közötti időszakra (módosított változat) 2

4 A. MEGYEPOLITIKAI ELVEK A megyei közgyűlés helyi önkormányzati testület. Tagjait a választópolgárok közvetlenül pártlistákon és civil szervezetek jelöltjei közül választották meg. A testület elfogadta Szervezeti és Működési Szabályzatát. A közgyűlés által választott bizottságok: Pénzügyi Bizottság, Területfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi és Civilkapcsolatok Bizottsága, Ügyrendi Bizottság, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság. A közgyűlés - a területi önkormányzati szerepköre erősítésével, kötelező feladatai mellett önként vállalt feladatai ellátásával - célul tűzi ki: a lakosság közszolgáltatási színvonalának megőrzését és lehetőség szerinti emelését. A megyei önkormányzatnak a közigazgatási rendszerben betöltött szerepe indokolja, hogy a jogilag biztosított hatáskörénél szélesebb - kezdeményező, területi szemlélettel koordináló, érdekfeltáró és érdekérvényesítő - tevékenységgel segítse elő a középszint stabilitását. Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése: törekszik a kötelező feladatok magas szintű ellátására, amely az intézmények jó színvonalon való működtetését, valamint az ott dolgozó szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését jelenti; kiemelt feladatának tekinti a regionalizmus előnyeinek kihasználása mellett a megye közjogi és politikai súlyának erősítését (több regionális funkciónak a megyében való megtartása, illetve telepítése révén, átgondolt stratégia alapján); stratégiai elgondolások alapján előrelátással, térségi szemlélettel végzi tevékenységét, az igényekből kiindulva a lehetőségekhez rugalmasan igazodik, változásra kész és képes működést valósít meg az eddigi eredmények megőrzésével. A évi LXXV. törvénnyel módosított, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait módosította úgy, hogy a kistérségeknek programozási, míg a megyéknek koordinációs szerepet adott. A területrendezési feladatok viszont a évi L. törvénnyel és a évi LIX. törvénnyel módosított, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény erejénél fogva még hangsúlyosabbá váltak (a települési területrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangjának biztosítása, az országos területrendezési tervben meghatározott terület felhasználási, természeti, ökológiai és kulturális adottságok/értékek megőrzése, illetve az erőforrások védelme stb.); Az Országgyűlés a évi CCXVI törvénnyel módosította területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvényt (Tftv.). A törvénymódosítás a megyei önkormányzatok megváltozott feladatkörének megfelelően nevesíti az egyes ellátandó területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatait. (Tftv. 11., 12., 13., 13/A és 14 ) 3

5 a megye térségfejlesztési társulásai tevékenységének szakmai segítésével, a települési önkormányzatokkal való egyenjogúságon alapuló együttműködés fejlesztésével, a társadalmi-gazdasági életben az innovatív kezdeményezések felkarolásával szélesíti mozgásterét; vállalja a megye fejlesztésében érdekeltek kezdeményezéseinek és tevékenységének összehangolását, a megye érdekeinek nyilvános képviseletét és érvényesítését; határozottan törekszik - főként a területfejlesztés és a gazdasági együttműködés, továbbá a humánkapcsolatok terén - a nemzetközi kapcsolatok tartalmi továbbfejlesztésére; kötelező feladatai ellátása mellett, s azok veszélyeztetése nélkül, önként vállalt feladataival hozzájárul a lakossági igények, elvárások fokozottabb kielégítéséhez; kiemelt figyelmet fordít a megyében a nemzeti- és etnikai kisebbségi lakosság élet- és munkakörülményeit érintő hátrányok kiegyenlítésére, továbbá a területi hátrányok és az azzal összefüggő társadalmi és szociális egyenlőtlenségek lehetőség szerinti mérséklésére, a megye déli területeinek felzárkóztatására. Az éves tervezés - a források éves és középtávú bizonytalansága miatt - továbbra is meghatározó a feladatok és eszközök egymás mellé rendelésében, így a gazdasági és humán program az önkormányzat tervezési rendszerében, a tervezés hierarchiájában csak egy elemként jelenhet meg. A megyei önkormányzat területi önkormányzatként való meghatározása megköveteli a koordinációs és együttműködési tevékenység erősítését. A megye 1996-ban elfogadott komplex fejlesztési koncepciója és az erre épült, később kidolgozott megyei területfejlesztési programjai (hosszútávú fejlesztési koncepció) összegzik mindazokat a megye egész területére kiterjedő ágazatfejlesztési elképzeléseket, valamint a megye egyes térségeire készült terveket, amelyek megalapozzák a megye fejlesztési stratégiáját. A megyei fejlesztési koncepció módot ad arra, hogy az egyes kiemelt projektek megvalósítása során a megyei és a régiós területfejlesztési tanácsok, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az EU-s alapokból/forrásokból hatékony pályázatokkal elnyerhető források, projektek megvalósítása során a megyei területfejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács és az EU határon átnyúló programjainak támogatásai összeadódjanak, illetve - a koncepcióhoz való illeszkedésre hivatkozva - a megyei szereplők további hazai és nemzetközi eszközöket pályázzanak meg. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetésével készült el - az Európai Bizottsághoz decemberében benyújtott - a Partnerség címmel ellátott Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója és Programja, melynek kidolgozásában a megye kijelölt munkatársai aktívan közreműködtek. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás biztosította forrásszerzési lehetőségek kihasználása a megyei önkormányzatnál fő prioritásként és szakmai feladatként kell hogy érvényesüljön (ideértve a szakmai kapacitás-feltételek biztosítását is). A gazdasági programban külön kell választani a közgyűlés mandátumához igazodó feladatokat és a további időszakra is kiható tevékenységeket. Ugyancsak külön kell választani a saját hatáskörben végrehajtható intézkedéseket és a más szervezettekkel vagy szervezeteken keresztül megvalósítható célokat. 4

6 B. GAZDASÁGI PROGRAM I. A jelenlegi állapot és a megyei folyamatok értékelése I.1. Településszerkezeti és földrajzi adottságbeli változások Területszervezési intézkedéssel június 30-tól Bakonypéterd és Lázi községekkel bővült Győr-Moson-Sopron megye október 20-tól pedig további 6 települést csatoltak megyénkhez (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány) évben Kimle község korábbi településrésze, Károlyháza önállóvá vált tavaszán Mosonudvar népszavazáson döntött elszakadásáról Mosonmagyaróvártól, a 2010-es őszi önkormányzati választásokat ennek megfelelően tartották. Ezeknek a változásoknak a következtében, megyénkben jelenleg 183 önálló település van. Megyénknek jelenleg tizenkét városa van, melyek az alábbiak: Győr, Sopron, Kapuvár, Csorna, Fertőd, Pannonhalma, Mosonmagyaróvár, Tét, Jánossomorja, Fertőszentmiklós, Beled, Lébény (ez utóbbi 2013-ban nyerte el a városi rangot). Földrajzi változásként érzékelhető a Szigetköz vízháztartásában bekövetkezett kedvezőtlen változás a Duna elterelésével és a hajózóút megváltoztatásával. Gazdaság-földrajzilag új helyzetet jelent, hogy Magyarország május 1. napjával csatlakozott az Európai Unióhoz. I.2. Idegenforgalom Határ menti fekvésénél, közlekedés-földrajzi és térszerkezeti helyzeténél fogva Győr-Moson- Sopron megye kapu-szerepet tölt be az ország idegenforgalmában. Magyarország beutazó idegenforgalmának több mint egyharmada Győr-Moson-Sopron megye határátkelőin keresztül érkezik az országba. A Schengeni Egyezményhez való csatlakozással megvalósult a személyek szabad mozgása a térségben. A forgalom túlnyomó része közúton bonyolódik. A nagy forgalmú idegenforgalmi folyosók megléte és tranzit funkciója mellett a megye idegenforgalmi jelentőségét növelik továbbá a nemzetközi és regionális jelentőségű épített értékei (pl. Pannonhalmi Főapátság, mint az UNESCO Világörökség része; fertődi Esterházy kastély), népi hagyományai, félszáz kastélya és kúriája, illetve kastélyszállója, kulturális rendezvényei (pl. Soproni Ünnepi Hetek, VOLT Fesztivál, Négy Évszak Fesztivál, Barokk Fesztivál, Fertőrákosi Európa Koncertek), természeti értékei (pl. Fertő-tó kultúrtáj Világörökség, Fertő-Hanság Nemzeti Park), az országos vonzerővel rendelkező üdülőkörzetei, kerékpározási lehetőségei, a vízi turizmust kielégítő folyói és a Fertő-tó, gyógy- és termálfürdői, bor- és gasztronómiai adottságai, konferenciaközpontjai, falusi turizmusa. Annak ellenére, hogy az idegenforgalom fogadásába a települések viszonylag nagy száma kapcsolódik be, a megye idegenforgalmát mind a fogadókapacitás, mind pedig a vendégforgalom területi eloszlása tekintetében Győr és Sopron túlsúlya miatt alapvetően 5

7 kétpólusú területi szerkezet jellemzi. Az említett két város koncentrálja a fogadókapacitás csaknem kétharmadát és az eltöltött vendégéjszakák közel háromnegyedét. Mosonmagyaróvár és a Szigetköz térsége azonban egyre több turistát vonzott az utóbbi években. Általában a megye déli része a Rábaköz belső és a Répce-sík külső perifériája turisztikailag kevésbé feltárt terület, de sokrétű potenciális adottságokkal, és jelentős tartalékokkal bír a turizmusfejlesztés számára. A szálláshelyek száma nőtt és szélesedett a kínálat, ami a szállodák besorolási kategóriáiban és a szolgáltatások (pl konferenciaturizmus) körében mutatkozik meg. A Szigetközben és a Fertő-vidéken megerősödtek a beruházások. A kerékpárút-fejlesztés két szempont egyidejű figyelembe vételével kezelendő, úgy mint a műszaki-fizikai tényező, valamint a turisztikai fejlesztés speciális ága. A 2007-ben megnyílt EU-s pályázati lehetőségek kihasználásával előtérbe került az összefüggő kerékpárút-hálózatok létrehozása, illetve a meglévő hálózatelemek összekapcsolása; a nemzeti parkokkal a nyugati határmenti, a Fertő-tó körüli, a szigetközi, a Duna-menti, és a szlovákiai határtérséggel való kerékpárút összekötések kiépítése. A Lébény és Mosonszentmiklós között elkészült kerékpárút közvetetten a szigetközi kerékpárhálózatot bővíti, bekapcsolva abba Mosonszentmiklóst is. Fontosnak tartjuk a kerékpárút-építések mellett az alsóbbrendű utak kerékpározhatóvá tételét is a mellékúthálózat fejlesztési program keretében. I.3. A megye környezeti állapota Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területén élünk. Ez a viszonylag gyors ütemű fejlődés a termelés és fogyasztás területein egyben a környezet terhelésének növekedésével jár együtt. Érezhetően romlott a környezet természetes jellege, esztétikai értéke a megyében - különösen a Szigetközben - a Duna elterelése miatt. A környezetromlást többek között az erdőirtások, mezővédő erdősávok és útmenti fásítások pótlásának elmaradása okozta. A tájsebek láthatóvá váltak, a bányanyitások elszaporodtak. A megye geológiai felépítettsége miatt ez súlyos gondot jelent (főleg az illegális hulladéklerakók okozhatnak veszélyes szennyezést). Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint Magyarországon a klímaváltozás leginkább Győr-Moson-Sopron megyét érinti, amely többek között meg fog mutatkozni abban, hogy a megváltozott körülményeket nem toleráló fajok degradálódnak. Megyénkben 12 távlati ivóvízbázis és 20 db üzemelő vízbázis található. A hidrogeológiai védőidom kijelölése zajlik. A megye minden települése vezetékes ivóvízzel ellátott. A megye felszíni vízhálózata sűrű, de vízkészleteire nem jellemző a bővizűség. A vizeket szennyező anyagok nagy része könnyen bomló szerves anyag és növényi tápanyag. A szennyezettség csökkenése tapasztalható az ipari és kommunális vízhasználatok drasztikus visszaszorulása miatt, valamint a felső vízgyűjtő területeken történt beavatkozásoknak köszönhetően. A Rába folyó Ausztriából érkező folyamatos szennyezése miatt veszélyeztetetté válik nemcsak a folyó életközössége, hanem a folyó környezetének élővilága is. A 2010 októberében történt vörösiszap katasztrófa következtében jelentősen károsodott a Marcal élővilága, a folyó revitalizációjához hosszú időre lesz szükség. A kommunális szilárd hulladék szelektív gyűjtésének fejlesztése folytatódik a megyében; óta sok településen megvalósult, azonban még nem teljes körű. Az illegális 6

8 hulladéklerakók problémája sajnos a mai napig aktuális kérdés. A nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerek (Győr, Mosonmagyaróvár-Csorna, Sopron) keretében az egész megyére kiterjedően megvalósulhat a teljes körű szelektív hulladékgyűjtési rendszer, az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon levő illegális hulladéklerakók felszámolása, a regionális hulladéklerakók építése, a hulladékgyűjtő udvarok és átrakó állomások létesítése, hulladékszállító, anyagmozgató gép-eszköz beszerzése. A megyében jelenleg három EU normáknak megfelelő hulladéklerakó üzemel: Győr-Sashegy, Jánossomorja, Fertőszentmiklós településeken. Cséren a Soproni Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatának keretében fog megvalósulni a regionális hulladéklerakó. A Jánossomorjai hulladéklerakó a Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatának keretében kerül bővítésre, fejlesztésre. Elkészült a Nyugat-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Terve, melynek része a Győr- Moson-Sopron megyei terv is. Az anyag a települési hulladékgazdálkodás helyzetét is értékeli. A megyében összesen 23 szennyvíztisztító telep található, melyek mintegy m 3 szennyvizet tisztítanak naponta. A megye 183 településéből 141 közel teljes körűen kiépített csatornahálózattal rendelkezik. Mind a 11 város rendelkezik csatornahálózattal, 7 városban önálló szennyvíztelep található, 4 pedig más szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik (Pannonhalma, Fertőd, Fertőszentmiklós, Beled). A szennyvíztelepek egy része túlterhelt, ezért ezeknél a kapacitás bővítésére van szükség. A győri, soproni és hédervári szennyvíztisztító telepek bővítése, korszerűsítése befejeződött, ezáltal a tisztított szennyvizet befogadó felszíni vizek szennyezése csökkent. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítás Megvalósulási Program és az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósulási Program értelmében szükséges a csatornahálózattal nem rendelkező települések szennyvíz elvezetési és tisztítási problémáinak mielőbbi megoldása. A közlekedés környezetromboló hatása felerősödött a TEN IV. európai közlekedési folyosó megyénket terhelő forgalma miatt. Szintén a megyénken halad át a TEN VII. Európai közlekedési folyosó (Duna) is. Biztató, hogy megjelentek a környezetkímélő fuvarozási formák (gördülő országút, konténerterminál, dunai szállítás), amelyek a közutakat némileg mentesítik. A levegő minőségét befolyásoló tényezők: az üzemekből és a kommunális fűtésből eredő káros anyag kibocsátások, a közlekedési légszennyezés és az általános háttérszennyezettség. A földgázhálózat bővítése és az üzemi energiafelhasználási struktúra változása miatt javult a levegő minősége. A gáz árának emelkedése következtében a közelmúltban azonban sokan főként a kis településeken visszatértek a hagyományos (fa, szén) energiahordozók használatára, ezért ezen helyeken a szálló por koncentrációja fűtési szezonban emelkedik. A közlekedési légszennyezés - különösen a megye főúthálózata mentén - komoly levegőminőség-romlást okoz, szerepe az összemisszión belül fokozatosan növekszik, a légzési zónában környezet-egészségügyi problémaként jelentkezik. A zajterhelés határérték-túllépése 70%-os a főutak mentén. Ez is indokolja az elkerülő utak megépítését. Szorgalmazandó továbbá zajvédő falak építése a közúti és a vasúti zaj elleni védekezés céljából. 7

9 A megyében a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik három tájvédelmi körzet. Hat országos jelentőségű természetvédelmi területünk van (három közülük régebb óta védett, így a Pannonhalmi Arborétum, a Soproni Botanikus Kert, a Nagycenki Hársfasor és három óta védett terület található: Bécsi domb, az Ikva patak menti és a Liget patak menti területek). Két világörökségi helyszínünk van. A helyi jelentőségű védett területek száma közel nyolcvan. A megyében található helyi jelentőségű természeti emlékek száma meghaladja az 50-et. Ezen kívül számos, a természetvédelmi törvény által védett terület (láp, kunhalom, földvár, forrás) található megyénkben. Általános probléma, hogy a térségben működő vállalatok jelentős része nem ismeri kellőképen a környezettudatos vállalatirányítás koncepcióját, nem alkalmazza a technológiába integrált megelőző környezetvédelem tisztább termelés stratégiáját. A megyében a megújuló energiák felhasználásának a részaránya a lehetőségekhez képest alacsony. Ez az arány azonban a szélerőművek építése miatt jelentősen nőtt. A turisták a vízi útvonalainkat az utóbbi években előszeretettel látogatják, azonban a környezetet kímélő háttér infrastruktúra (táborozóhely, hulladékgyűjtés, mellékhelyiség stb.) nem teljes körűen megoldott. I.4. Az épített környezet A falvak arculatát nagymértékben megváltoztathatja egy-egy üdülőfalu építése. Majdnem minden település a rendezési tervében kijelöl vállalkozói-gazdasági területeket, ami a befektetők fogadását megkönnyítheti. A nagyvárosok és különösen Győr vonzáskörzetében hatalmas lakóterületek kerülnek kialakításra, melyet az infrastruktúra kiemelten a közúthálózat - nem követ teljeskörűen. A tájban megjelenő ipari csarnokok, szélkerekek telepítésénél a szomszédos települések fejlesztéseinek összehangolása csak részben történik meg. Az országos műemléki védelem mellett egyre több helyen alkotnak az önkormányzatok helyi értékvédelmi rendeletet, ami lehetőséget ad egy új támogatási rendszer kidolgozására is. A megye két világörökségi területe: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996), valamint a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001). A helyszínekre kezelési terv elkészült. Pannonhalmán megtörtént a védett terület műemléki jelentőségű területté minősítése. Kiemelt kormányzati támogatást kaptak a Főapátság új beruházásai és a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciója. I.5. A műszaki infrastruktúra helyzete A megye főútjai rossz vonalvezetésűek, keskenyek, az országos átlagot meghaladó mértékű forgalommal terheltek (ennek összetétele is kedvezőtlen: a tranzit és a kamionok magas aránya miatt) decembere óta az Európai Unió belső határává nyilvánított magyarosztrák és magyar-szlovák államhatár megyénkben is bárhol átléphető. Időszerű feladat ezért a határ-közeli történelmi utak újjáépítésével és dunai kompok létesítésével sűríteni a közlekedési kapcsolatokat a szomszéd országok felé. A megyén belüli közlekedés minőségének és biztonságának javítása érdekében újabb faluközi utak, folyami hidak és különszintű csomópontok kellenének. A megye úthálózatának hossza 1623 km, melynek negyede (396 km) főút. Az útburkolat állapotáról általában elmondható, hogy nem megfelelő, javításra szorul (53%-a rossz, 13%-a nem megfelelő, 21% tűrhető,6% megfelelő és csak 7%-a jó). 8

10 A másodrendű főutak, összekötő utak és bekötő utak forgalma meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor a megyei állami utak burkolatának kiépítettsége elmarad az országos kiépítettséghez képest. Az úthálózat forgalma egyre nő, az EU csatlakozás óta közel 50%-os forgalomnövekedés figyelhető meg. Az országos közutak útállapotának egyenetlenségi adatai alapján is nagyon rossz a helyzet a megyei utakon. Országos szinten hátulról a 3. helyen áll a megye az útállapot tekintetében. A fő- és mellékúthálózat fejlesztés első 10 éves programjából nagyon kevés valósult meg az előző ciklusban. Az autópályák, gyorsforgalmi utak mellett szükség van a lassú járművek közlekedését biztosító párhuzamos utakra. A megyei hidak túlnyomó része 40 tonna teherbírású. A hídkorszerűsítések és hídfejlesztések jelentősen javítanák a térség településeinek kapcsolatait, elérhetőségeit. A megyei önkormányzat minden lehetséges fórumon továbbra is támogatja a nyugatdunántúli régió szélein áthaladó európai közlekedési folyosók (Helsinki IV.=M1+vasút; Helsinki V.=M7+vasút, Helsinki VII. = Duna) Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területén kiépítendő összekötését, azaz a régió észak-déli közlekedési-gazdasági tengelyének létrehozását. Az M 86 jelű gyorsforgalmi út fejlesztéséért régiós és nemzetközi összefogás is született, sürgetve az említett közlekedési folyosó uniós támogatással történő mielőbbi megvalósítását. A Közlekedésfejlesztési Operatív Programban szereplő közlekedési fejlesztések, nagyprojektek A Kormány a 1004/2007 (I. 30.) Kormányhatározatban döntött a közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek (KÖZOP) indikatív listájáról. Ezt követően az 1063/2007(VIII.15.) Korm. határozat rögzítette az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2008-ban indítható projektjeinek listáját. Ez a lista tartalmazza a Nyugat-dunántúli Régió, ezen belül Győr- Moson-Sopron megye kiemelt projektjeit is. Az Országgyűlés által június 18-án elfogadott LXVIII. törvény (autópálya törvény) szerint többek között - az önálló nyomvonalként, 2x2 sáv kiépítettségre tervezett 86. sz. főút Szombathely Csorna, valamint a 85. sz. főút Csorna Győr szakaszait gyorsforgalmi útként (autóútként) kell megvalósítani és forgalomba helyezni. A Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozata nevesítette a Győr- Moson-Sopron megyét is érintő, négy ütemben megvalósítandó fejlesztéseket. A kelet nyugati irányban a megyetengely szerepét betöltő M85-ös gyorsforgalmi út fejlesztése, előkészítése az alábbiak szerint alakul: M85 Enese elkerülő szakasz elkészült M1 Enese, illetve Enese Csorna közötti szakasz kiviteli tervei készen vannak kivitelezése folyamatban van Csorna elkerülő I. ütem (észak-déli elkerülő) engedélyezése megtörtént, kivitelezése folyamatban van Csorna elkerülő II. ütem (déli nyugati elkerülő) előzetes környezetvédelmi vizsgálata folyamatban van M86 Csorna-megyehatár- Szombathely szakasz kivitelezése megkezdődött 9

11 Pereszteg Sopron kelet kiviteli tervek készen vannak, újratervezés indult Sopron kelet Sopron OH kiviteli tervezés folyamatban van újratervezés indult. A KÖZOP programban nem szereplő Csorna Pereszteg szakasz előzetes környezetvédelmi dokumentációja készült el. A teljes útvonal-együttes kapacitás bővítése - az eredményes megyei lobbynak is köszönhetően - készül. Az észak déli irányban a megyetengely szerepét betöltő 86-os főút M1 autópálya Csorna - Szombathely közötti szakaszának a fejlesztése is megkezdődött. A M1 Csorna közötti szakaszon 11,5 t burkolat-megerősítés valósul meg, míg a Csorna Szombathely szakaszon új nyomvonalon vezetett 2x2 sávos autóút. A gyorsforgalmi út első szakaszait Vas megyében átadták (Vát és Szeleste elkerülő). A Szeleste (Vas megye) Csorna közötti ~ 40 km szakasz kivitelezése megkezdődött. További nagyon fontos (mielőbb megvalósítandó) fejlesztések: 86. sz. főút megyehatár-csorna-mosonmagyaróvár közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés (Csorna M1 ap. szakasz folyamatban I. félév) 83. sz főút megyehatár-győr közötti szakasz korszerűsítése, a Tét elkerülő megépítésével (összefüggésben a pápai repülőtér fejlesztésével) M85 Csorna Pereszteg szakasz engedélyezési és kiviteli terveinek készítése 9. sz. főút (Pereszteg Vas megye határ) környezetvédelmi előkészítése (előzetes környezetvédelmi vizsgálat) Fertőd-országhatár főúti bekötés 8408 sz. ök. útfelújítás 86. sz. főúttól a megyehatárig Balf-Fertőrákos-országhatár útfelújítás és szélesítés sz. ök. út felújítás Tét város - 1. sz. főút között sz. ök. út felújítása Győr-Mosonmagyaróvár között Tét-Pannonhalma Térségi jelentőségű önkormányzati utak Kajárpéc-Sokorópátka Győrszemere-Koroncó Rábapatona-Koroncó Határközeli utak újjáépítése az EU belső határává vált osztrák és szlovák államhatáron 2007 decemberétől elvileg bárhol átkelhetünk, indokolt ezért a határ túloldalán található településeket a magyar településekkel összekötő valamennyi egykor használt történelmi út mielőbbi újjáépítése. Nemzetközi és regionális jelentőségű kerékpárutak építése Fertő-menti kerékpárút teljessé tétele: a még hiányzó Balf-Fertőrákos és néhány belterületi szakasz megépítése; megvalósítása folyamatban van; Duna-menti kerékpárút teljessé tétele: A még hiányzó szakaszok: Mosonmagyaróvár- Au/Sk határ; Győr-Sk határ és Győr-Gönyű- (Ács-Komárom) kiépítése; további kerékpárutak kiépítése a főutak, valamint a településeken átvezető forgalmas utak mentén; 10

12 a Sacra-Velo projekt (Győr-Moson-Sopron, valamint Pozsony és Nagyszombat megyék területén található, a vallási turizmus szempontjából érdekes településeket felfűző kerékpáros útvonal kitáblázása). A Sacra-Velo projektet előkészítő vizsgálatok szerint a várhatóan 60 zarándokhelyet összekötő, mintegy 150 települést érintő, kb. 700 km hosszú kerékpáros útvonal kitáblázását és a két kerékpáros bázis létesítését eredményező fejlesztés: elősegíti a magyar-szlovák határtérség integrációját (gazdasági, humán, környezetvédelmi és közlekedési szempontból egyaránt), hozzájárul a térség versenyképességének erősítéséhez, valamint az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növeléséhez, továbbá kiemelt jelentőségű lehet a kerékpáros útvonallal feltárandó (ma még árnyékban levő) mikro-térségek számára. Önkormányzati tulajdonú folyami hidak rekonstrukciója/korszerűsítése A Mosoni-Dunán és a Rábán található önkormányzati tulajdonú településközi utak részét képező hidak gazdái hosszú évek óta önerőből képtelenek folyamatosan karbantartani a nagynyílású műtárgyakat (pl.: Dunaszeg, Lébény, Rábapatona, Mérges). Fertő-térségi fenntartható közlekedés Ausztriával közös ernyőprojekt (ennek keretében számos környezetbarát fejlesztés megvalósulhat. Elkészült Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat fejlesztés ajánlott programja. A megyei úthálózat kiépítettsége: A megyei utak burkolatának kiépítettsége elmarad az országos munkálatokhoz képest. A mellékutak többsége ma is utántömörödő vagy portalanított makadám burkolattal rendelkezik. A keresztmetszeti kiépítettség, a burkolatszélesség, padka, szegély hiányosságában is mutatkozik. Növekvő probléma az átkelési szakaszok egyre nagyobb forgalma, főutakon az elkerülő szakaszok hiánya. Forgalmi szempontból legkritikusabb Csorna város közlekedési helyzete, ahol a sz. főutak forgalma a városközpontban összegződik. Szintén kritikus a sz. (tranzit) utak Győr városon történő átvezetése, valamint a 85 sz. főút Kapuváron átvezető szakasza. I.6.Vízgyűjtő-gazdálkodás tervei 2009-ben lezárult a több éves vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, amely az Európai Unió ben jogerőre emelkedett Víz Keretirányelv előírásai alapján történt. A megyénket érintő alegységek (Szigetköz, Rábca és Fertő-tó, Rába alsó szakasz, Marcal alsó szakasz, Cuhai Bakony-ér) végleges dokumentumait elfogadta az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (amelyben a megye és a kistérségek is képviseltetik magukat), majd Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács is. Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a kormány május 5-i határozatával elfogadta. A dokumentum rögzíti a Víz Keretirányelvnek megfelelően 2015-ig végrehajtandó a vizek állapotjavító, ill. jó állapotának megtartását célzó intézkedéseket. I.7.Európai Duna Régó Stratégia (EDRS) Az Európai Bizottság elkészítette Európai Unió Duna régiójára vonatkozó stratégiája (EDRS), a magyar elnökség alatt elfogadásra került. A dokumentum fő célja a Dunamedence környezeti, közlekedési, társadalmi, gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztése. A makroregionális keretben folytatott együttműködés célja, hogy a koordinációt 11

13 hatékonyabbá tegye. E megközelítés lényege, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. A hazai programalkotási és projektgyűjtési munkában részt vesz a Megyei Önkormányzat, valamint a Szigetköz Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács is februárjában a a regionális politikáért felelős biztos a magyar külügyminiszterrel jelentette be mely országok koordinálják a Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégia kiemelt kérdéseit. E koordinátorok fogják a stratégia megvalósítását irányítani, amelyhez a többi érintett országgal és partnerrel együttműködve munkaprogramot készítenek és finanszírozási lehetőségeket kutatnak fel. Kiemelt kérdés 1. A mobilitás és intermodalitás fejlesztése Belvízi hajóutak Vasúti, közúti és légi közlekedés Ország Ausztria, Románia Szlovénia Szerbia Érdekelt: Ukrajna) 2. A fenntartható energia használatának ösztönzése Magyarország Cseh Köztársaság 3. A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása Bulgária Románia 4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése Magyarország Szlovákia 5. Környezeti kockázatok kezelése Magyarország Románia 6. A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése Németország (Bajorország) Horvátország 7. Tudásalapú társadalom kialakítása (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) Szlovákia Szerbia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása Németország (BaWü) Horvátország 9. Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés Ausztria Moldova 10. Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése Ausztria (Bécs) Szlovénia 12

14 11. A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében együtt végzett munka Németország Bulgária A Duna-menti Győr-Moson-Sopron megyének elemi érdeke, hogy aktívan részt vegyen a Duna régió stratégia munkaprogramjainak kidolgozásában, az ehhez kapcsolódó projektek megvalósításában. I.8.A Szigetköz helyzete Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztésért felelős testületei (közgyűlés, MTT, Szigetköz Felső-Duna Mente TFT) megállapították, hogy Szigetköz problematikáját mind hazai, mind az Európai Unió szintjén a Bős-Nagymaros kérdéstől elkülönítetten szükséges kezelni; támogatják, hogy (a Víz Keretirányelv előírásai szerinti és a Győr-Moson-Sopron Megyei Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság döntés alapján) az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv elfogadásánál is vegyék figyelembe a SZITE által kidolgozott műszaki megoldást a Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja, a jó ökológiai potenciál megteremtése érdekében; kezdeményezik, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya a jelenlegi nemzetközi és jogi lehetőségek között tegyen lépéseket a Duna és a Dunakiliti duzzasztómű hasznosítására (az árvízvédelmi levezető képesség növelése, a jelenlegi működtetéssel összeköthető energiatermelés megindítása, valamint a vízi turizmus és kishajós idegenforgalom, ezáltal a térségi és hazai idegenforgalom segítése érdekében); kezdeményezik, hogy o a szubszidiaritás elvének megfelelően érvényesíteni kell mind a lakossági, mind a civil és szakmai szervezeti, mind a fejlesztéspolitikai helyi igényeket, programokat és kidolgozott megoldásokat; o az országos szakmai és fejlesztéspolitikai törekvések messzemenően támogassák a Szigetköz rehabilitációját és fejlesztését; o az Európai Unió szintjén összehangolt törekvések történjenek az évtizedek óta megoldatlan szigetközi problémák feloldása érdekében; álláspontja szerint legyen kiemelt cél az egymástól elszakított ökoszisztémák kapcsolatának helyreállítása, a főmeder és a kétoldali mellékágrendszerek közös, átjárható és dinamikus vízrendszerének rehabilitációja. A 2012-ben összegyűjtött 82 ezer aláírás nyomán népi kezdeményezésként a parlament elé került a Szigetköz térségében óriási károkat okozó vízgazdálkodási gondok témája. Uniós támogatással a következő jelentős vízügyi fejlesztések indulnak a megyében: Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése, Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitáció, Mosoni-Duna torkolati műtárgy, Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció. I.9.Néhány kiemelt jelentőségű projekt A Győr-Gönyű Kikötő gönyűi területén elkészült a Ro-Ro terminál, logisztikai raktárbázist és egy nagy teherbírású mobil darut helyeztek üzembe. Elkészült a Győr- 13

15 Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központja, így lehetővé vált a három közlekedési alágazat, azaz a vasúti, a közúti és a folyami áruszállítás összekapcsolása. A beruházással a Nyugat-Dunántúl legnagyobb közlekedési terminálja jött létre.a fejlesztés megteremtette a kikötő vasúti és közúti kapcsolatát az országos hálózathoz és egyben a páneurópai közlekedési folyosóhoz. Elkészült a gönyűi kikötőt a Bécs-Budapest vasútvonallal összekötő, 12 kilométeres iparvágány, valamint a vízi és a vasúti áru átrakására lehetőséget adó, intermodális terminál belső vasútja is. Ugyancsak elkészült az 1-es főút 1,1 kilométeres új szakaszán az iparvágány felett átívelő felüljáró. A gazdasági terminál 25 hektáros területén teljesen új közművet fektettek le. Így a csatornázás, ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, villamosenergia-ellátás mellett a térvilágítás, hírközlés, gázellátás mintegy 16 kilométer hosszan készült el. Összekötő vágány épült, melynek feladata az összeköttetés biztosítása a Győr-Gönyű kikötő és a Budapest-Hegyeshalom vonal között, aminek kivitelezése érintette a MÁV Győrszentiván állomását is. A péri repülőtér működtetését a Győr-Pér Repülőtér Kft. végzi. A repülőtér térségi, regionális szerepe egyre jelentősebb. Így a 2013-ban megvalósult jelentős beruházás, fejlesztés eredményeként a repülőtér már a legnagyobb gépek fogadására is alkalmas. A megye földgázellátását döntően befolyásoló Győr-Baumgarten gázvezeték megvalósítását követően lehetővé vált a települések hálózatba kötése. Fontos feladat az alternatív energia felhasználása, napkollektorok, szélerőművek, hőszivattyúk stb. telepítésével, amelyek segítségével környezetbarát módon fűthetők, illetve hűthetők az épületek, nem szennyezve a környezetet. A fő cél minden esetben a szennyező technológiák kiváltása, lecsökkentése, lehetőleg pénztárca-barát módon. A megyei közgyűlés a 21/2013. (IV.26.) KH számú határozatával elfogadta a Nyugatdunántúli Energia Stratégia és a Sopron-Fertőd kistérségi energetikai koncepció című dokumentumokat. II. A megyei önkormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatásköre A megyei önkormányzat területfejlesztési törvényben rögzített területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatai: (Tftv. 11., 12., 13., 13/A és 14 ) A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatkörében a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: - az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, - részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, 14

16 - előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, - előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, - a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, - részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában; b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: - nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési programok végrehajtását, - dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, - monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, - figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, - más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, - dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról, - a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: - összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, - területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, - a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, - szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, - a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, - vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, - kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, - a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi 15

17 vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében: a) az országos területrendezési tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket, c) a megye területére vagy térségére a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével az országos területrendezési tervvel összhangban területrendezési tervet készít, d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal az egyes kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel: a) a törvényben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot, b) koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében, 16

18 c) előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében, d) véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében. e) a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell, f) a törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert. III. A megyei önkormányzat gazdasági programját képező elképzelései és eszközei III.1. A megyei önkormányzat gazdálkodásának feltételrendszere A megyei önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, a hatásköri, valamint az ágazati és szakmai törvények határozzák meg, az adott évi gazdálkodás pénzügyi lehetőségeit és a szabályozás esetleges változását pedig a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvénye tartalmazza. Az önkormányzat gazdasági alapjait a tulajdonában lévő vagyontárgyak, vagyonértékű jogok és a bevételek képezik. Az önkormányzati vagyon jelentős része törzsvagyon, a vállalkozási célú hasznosítási lehetőség ezáltal minimális mértékű. Az önkormányzat működési, gazdálkodási kereteit a meglévő vagyontárgyak bevonásával a mindenkori bevételi lehetőségek szabják meg. A megyei önkormányzat feladatai ellátásának pénzügyi feltételeit központi költségvetési támogatásból, egyéb saját működési bevételekből, átvett pénzeszközökből, valamint pályázati forrásokból biztosítja. A megyei önkormányzat nem vethet ki helyi adót, ezáltal a saját bevételek nagyságrendje nem jelentős az összes bevételen belül, emiatt ezen bevételek szűk mozgásteret biztosítanak a feladatellátásban. Az önkormányzati feladat- és hatásköri rendszerben alapvető változás történt január 1. napjával. Az önkormányzat és hivatala működését túlnyomórész központi költségvetési támogatás képezi. A feladat- és hatásköri jogszabályokban meghatározott kötelező önkormányzati feladatok forrását a pályázati úton nyerhető feladatfinanszírozás céljait szolgáló források képezik. 17

19 III.2. A megyei önkormányzat vagyoni helyzete A megyei önkormányzat vagyonát, a vagyon körét és az egyes vagyoncsoportok kialakítását, valamint a vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak meghatározását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény figyelembevételével az önkormányzat /2012.(XI. 21.) rendelete (vagyonrendelet) állapította meg. A megyei önkormányzat vagyonának többsége a korlátozottan forgalomképes vagyoncsoportba tartozik, amelyet az önkormányzat székhelyül szolgáló középület (székház; győri...hrsz alatt lévő, természetben 9021 Győr, Városház tér 3. sz. alatt található ingatlan -a) és a más telephelyen lévő melléképületek (garázshelyiségek; győri hrsz alatt lévő, természetben 9021 Győr, Árpád u. 32. zám alatt található db ), továbbá ezen épületekben lévő ingóságok alkotnak. A másik rendkívül szűk körű- vagyoncsoport a forgalomképes vagyontárgyakat gyűjti egybe, amelyek nem kapcsolódnak az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához; ezek a vagyontárgyak vállalkozói tevékenység folytatására is alkalmasak (gazdasági társaság vagyona). III.2.1. Stratégiai fontosságú vagyon Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona -amelyet a vagyonrendelet meghatároz és melléklete tételesen felsorol- az önkormányzat jogszabályokban meghatározott kötelező feladatainak megvalósítását szolgálja elsődlegesen. Ebbe a vagyoni körbe soroljuk mindazokat a vagyontárgyakat, illetve vagyonrészeket, amelyek hosszú távon biztosítják az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnal nem rendelkezik. III.2.2. Hasznosításra kijelölhető vagyon a.) Ingatlanvagyon Ebbe a hasznosítási módba tartozó vagyontárgyak a korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon köréből kerülhetnek ki. Ezek olyan ingatlanrészek, amelyek jelenleg is használaton kívül állnak, továbbá, amelyek tulajdonjogának megszerzésére az igénybejelentést megtettük az állami vagyonkezelőhöz. Ezek a vagyontárgyak, mivel működtetésük az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához kapcsolódik, csupán többoldalú vizsgálatot követően minősíthetők a hasznosítás körébe tartozó vagyontárgyakká. Kizárólag olyan önálló ingatlanból álló korlátozottan forgalomképes vagyon, vagyonrész kerülhet hosszabb időtartamú (1-2 évet meghaladó) hasznosításra, amely az önkormányzat döntéskori és közép- és hosszú távú (5-10 éves) tervei szerint sem szükséges az adott önkormányzati kötelező feladat ellátásához, illetve az adott ingatlanrész - a csökkent feladat miatt tartósan nélkülözhető az önkormányzat (testületi és hivatali) tevékenységek végzéséhez. b.) Portfolió vagyon E vagyoni kör rendeltetésénél fogva az önkormányzat vállalkozói tevékenységének gyakorlásával összefüggő vagyontárgyait, vagyonrészeit foglalja magába. Ezen vagyon körébe tartozó vagyon -a fentiek szerint- csupán az önkormányzat által jogutódlással megszerzett (megyei területfejlesztési tanácstól) gazdasági társaságban lévő üzleti részesedések tulajdonjogát jelenti, illetve e gazdasági társaságban lévő üzleti részesedésben megjelenő önkormányzati résztulajdont. 18

20 III.2.3 A vagyonhasznosítás irányelvei (módszerei és szabályai) a.) a vagyonhasznosítás módszerei Az önkormányzatok alapfeladatai a helyi közügyek ellátása és a helyi közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzatokat az általuk ellátandó feladatok jellege, szervezeti felépítésük, döntési mechanizmusuk bonyolultsága nem kedvez a vállalkozói-gazdálkodó tevékenység folytatására. Az önkormányzati rendszer elmúlt több mint húsz éves tapasztalata bebizonyította, hogy az önkormányzatok a fentiekből adódóan- kevésbé tudnak a napi piaci eseményekhez alkalmazkodó, rugalmas gazdálkodást megvalósítani. Az önkormányzatiságból eredően az önkormányzat legfontosabb feladata, a kötelező feladatok ellátásához szükséges vagyon működtetésének biztosítása; ez képezi az önkormányzati vagyongazdálkodás legfőbb feladatát. Ezen alapvető cél megvalósítása érdekében a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodás fő szempontjai az alábbiak: - a megyei önkormányzat hatásköri törvényben meghatározott feladatait ellátó testületek és a hivatal működését szolgáló vagyon (épületet és egyéb ingatlanok, ingóságok) fenntartásának, működőképességének biztosítása; - vagyongazdálkodásunk célja, hogy az ellátandó feladatokhoz szükséges vagyoni kör a lehető legjobb állapotban, hosszú távon megtartható legyen; - az önként vállalt feladatokat a lehető legkisebb mértékűre szükséges szorítani, a felszabaduló vagyont(elsődlegesen ingatlan vagyonrészeket, feleslegessé vált, elhasználódott ingóságokat) a rendelkezési jog gyakorlásának szabályai szerint kell hasznosítani, s az így befolyó bevétel elsődlegesen a stratégiai fontosságú ingatlanvagyon állagmegőrzésére szolgálhat; - az üzletrészek, részesedések tekintetében figyelemmel a testületek meghozott döntéseire is- privatizációt kell megvalósítani. b.) Az ingatlanvagyon hasznosításának különös szabályai A megyei önkormányzat ingatlan-vagyon állománya a közepes mértékűnél kissé kedvezőbb műszaki állapotban levő ingatlanból (székhelyépületből) és ingatlanrészekből (garázshelyiségek) áll. Az önkormányzat rendelkezésére álló éves költségvetési előirányzatok nagyságrendje alapvetően meghatározza az állagmegóvó és egyéb felújítási, rekonstrukciós munkák megtervezését és kivitelezését. Az épület és épületrész felújítások megtervezésekor alapvető kérdés annak eldöntése, hogy ezen ingatlanok felújítása, rehabilitálása során milyen nagyságrendű munkák szolgálják az állagmegóvás azon szintjét, amely az adott épület biztonságos működtetését és funkciójának ellátását megfelelően garantálják. Az állagmegóvás és helyreállítás költségeinek pénzügyi finanszírozási alapját úgy kell megteremteni, hogy a kötelező feladatok ellátásához nem kapcsolódó ingatlanvagyont 19

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-4/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 26-i ülésére Tárgy: Eplény község közép- és hosszú

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/21-10/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 4. melléklet az 1/2013. (II.20.) önkormányzati rendelethez 1 2 3 4 5 6 A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1 Módosította: a 11/2013 (VII. 3.) önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályos 2013. július

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest 2014. január 14. 2014. március 11. 2014. április 29. 2014. június 10. DÖNTÉSEK KÖNYVE Bizottsági ülés 2014. január 14. A napirend

Részletesebben

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV JEGYZŐKÖNYV Szám: 1/2013. Készült Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete 2013. január 30-án 18 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Pápateszér, Petőfi u. 17. Jelen

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről K I V O N A T Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (VI.17.) Kt. számú határozata

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE.. sz. napirendi pont 37-41/2015.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT az előnyben részesítendő szlovák-magyar határmetszési pontok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Szennyvíz beruházással kapcsolatos konzorciumi megállapodás Iktatószám:

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben