Dr. Lukács Zsuzsa emlékére

Átírás

1 Dr. Lukács Zsuzsa emlékére SZEGED ALSÓVÁROSI FERENCES TEMPLOM HAJÓ-BOLTOZATÁNAK és FALFELÜLETEINEK KUTATÁSA, ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSOK FÖLTÁRÁSA II. kötet A hajóboltozat felújítási munkáinak tervezését megelőző építészeti-műemléki kutatás Kutató: Harsányi István okl. építészmérnök, a Ferences Rend építésze, a szentély felújítás felelős építész tervezője 1

2 A SZEGED ALSÓVÁROSI FERENCES TEMPLOM-HAJÓ ÉVI MŰEMLÉKI KUTATÁSA A MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐ KUTATÓK: I.1 A hajó vakolat és festékrétegei szondázó kutatásának eredménye (Forrai Kornélia és Jeszeniczky Ildikó festőrestaurátor művészek jelentése) I.2 Előzetes jelentés a Szeged-alsóvárosi ferences templom hajójának műemléki kutatásáról (Dr. Bodor Imre tudományos kutató, műemlékvédelmi szakértő) I.3 A Szeged-alsóvárosi templom hajóboltozata (Szőke Balázs történelem szakos, e témában készülő Phd. munkája az ELTE Bölcskarán) I.4 Statikai szakvélemény a templom-hajó teherhordó szerkezeteiről (Dr Bárczi István okl. építészmérnök, statikus szakértő, főiskolai tanár) II. A hajóboltozat felújítási munkái tervezéséhez szükséges építészeti-műemléki kutatása. (Harsányi István, okl. építészmérnök, a Ferences Rend építésze, a szentély felújítás felelős építész tervezője.) MEGBÍZÓ, TÁMOGATÓ, ENGEDÉLYEZŐ SZERVEZET: Megbízó, a támogatott egyházi szervezet: Alsóvárosi Római Katolikus Plébánia Hivatal (6725 Szeged, Mátyás tér 26.) Szerződő fél: Bán Zsolt plébános Támogató, a kutatás anyagi fedezetét biztosító szervezet: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér ) Szerződő fél: Dr. Botka László polgármester A kutatási munka engedélyei: 1. Engedélyező: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda Száma: 490/2136/006/2005. Tárgya: Szeged, Mátyás tér 26. R.K. templom hajó falfelületeinek restaurátori kutatása Kutatók: Forrai Kornélia festőrestaurátor művész névjegyzék száma: F1-156 Jeszenitczky Ildikó festőrestaurátor művész névjegyzék száma: F Engedélyező: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda Száma: 490/2136/007/2005. Tárgya: Szeged, Mátyás tér 26. R.K. templomhajó falfelületeinek építészettörténeti-statikai kutatása Kutatók: Dr. Bodor Imre tudományos kutató, szakértő, szak-nyilvántartási száma: 19/2003. Dr. Bárczi István okl. építészmérnök, statikus szakértő T Harsányi István okl. építészmérnök, TN. száma: É /04 A Szeged-alsóvárosi templom látképe 1938-as arcív felvételen. 2

3 II. A hajóboltozat felújítási munkáinak tervezését megelőző építészeti-műemléki kutatás Kutató: Harsányi István okl. építészmérnök, a Ferences Rend építésze, a szentély felújítás felelős építész tervezője FONTOSABB ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ISMERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA, ÉPÍTÉSI PERIÓDUSOK, KORABELI SZERKEZETÉPÍTÉS, KÁROSODÁSOK, KÁRHELYREÁLLÍTÁS, FELÚJÍTÁS A kutatás célja A templom szentélyének kutatása majd azt követő helyreállítása ben megtörtént. Annak érdekében, hogy a templom-hajó felújítási munkáihoz szükséges tervek elkészülhessenek, szükséges az előzetes, szondázó kutatás. Természetesen, mint ahogy a szentély esetében is, ha a teljes hajó beállványozása megtörténik, a felújítási munkák megkezdése előtt további kutatómunkával kell feltárni és tisztázni az előzetes kutatás során nyitva maradt kérdéseket. Régóta vitatott kérdés és több álláspont, szakirodalmi megállapítás forog közkézen, hogy a templomhajó mai boltozata, egy hajdani, korábbi lebontott, megsemmisült boltozat helyreállítása során épült-e, vagy valóban ez az egyetlen és eredeti térlefedés? Reizner János: Szeged története, valamint Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. 1 Építészettörténeti tanulmány. Szeged, munkákban említett törökkori fermákban 2 foglaltakra való utalással, a templom boltozatait érintő lebontás helyreállítás zavaros világában azt sejtik, hogy a boltozatokkal már akkor baj volt, s ezekből az engedély-okiratokból nem lehet pontos képet kapni arról, hogy a beavatkozás csak igényként jelent meg, vagy tényleges beavatkozásra is sor került. Levárdy re datált boltozat újjáépítési feltételezése is ezen alapulhat, hisz 1624-ben a szerzetesek, miután a templom teteje beroskadt, falai eláznak, engedélyt kértek arra, hogy betetőzhessék ben az alsóvárosi templom boltívének leronthatásáért folyamodtak. Mindkét engedélyt megkapták ban a templom kijavítására engedélyt nem adtak Bálint Sándor véleménye: A hajót és a szentélyt egyaránt hálóboltozat fedi, de ez is két építkezési szakaszról tanúskodik. A (hajó) boltozat bordarendszerét, hálózatát utólag erősítették rá az elkészült dongaboltozatra. 4 1 Cs. Sebetyén, Török kori engedély-okirat. A törökök új épület építését, vagy meglévő épületek bővítését nem engedték, a javítást is engedélyhez kötötték. 3 Lukács Zsuzsa, 2000, 145. Kiemelés az Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Összegyűjt: Szilády Áron, Szilágyi Sándor Pest, köt Bálint Sándor, 1966, 26. a hajót és a szentélyt egyaránt hálóboltozatúnak írja, ez téves, a szentély csillagboltozatú. 3

4 1980. Levardy Ferenc szerint: az egyhajóssá alakított hajóteret, a belső faltámaszok tanúsága szerint a mainál magasabb boltozattal fedték le. A mai, egyszerű dongaboltozatra erősített álbordás, csillaghálós boltozatszerkezet a XVI. század elején, illetve az évi munkálatok során készülhetett, s a barokk kori regótizálás ritka emléke Dr. Lukács Zsuzsa megállapítása: A szegediek csak a lebontásra kaptak engedélyt a töröktől, s a következő években a templom kijavítását sem engedélyezték nekik, szakember pedig nem állt egyáltalán rendelkezésükre. Ezért inkább arra kell gondolnunk, hogy a boltozatot az engedély ellenére, valamilyen oknál fogva talán éppen azért, mert nem volt túlságosan rossz állapotban, hiszen ma is áll nem bontották le, hanem feltehetően megerősítették Harsányi István véleménye: A hajóban, pedig teljesen elmaradt az eredetileg elképzelt csillagboltozat építése. Olyan lett volna, mint remetinci társáé. Hogy a sorozatos csillagboltozási kudarcok vezettek el egy egyszerű dongához, melyet utólag aláapplikált bordarács díszít, vagy a pénz-, és építőkedv csappant meg, vagy a török ismétlődő támadásai sürgették a befejezést, nem lehet tudni. De egy bizonyos. A padlástérben, a csillagboltozat boltsüvegeinek fogadására váró falcsorbázat mind a mai napig várja az egykor tervezett csillagboltozat boltmezőinek becsatlakozását. Így marad a ténymegállapítás: A boltozat bordái kerámia anyagúak és a dongaszerű boltozatra vannak erősítve. Így szerkezeti szerepük nyilvánvalóan nincs. Ezt a donga alkotóira illeszkedő, tehát tengelyével párhuzamos egyenes bordái is rögtön elárulják. 7 A hajó részletes megkutatása még a jövő feladata. A tudományt segítené, ha a boltozatszerkesztésben jártas szakember, a remetinci példa alapján kiszerkesztené a hajdan tervezett szegedi templomhajó csillagboltozatát és összevetné a hajófalakon lévő boltsüvegek befogadására váró falcsorba alakzatával Szőke Balázs: előadásában közölt álláspontja: Széles körben elterjedt azonban az a nézet, miszerint a késő gótikus hálóboltozatok köztük az alsóvárosi templom hajóboltozata is csak díszítő jellegű, utólag felhelyezett bordahálóval rendelkeznek 9 1. A hajó boltozatának vizsgálatára irányuló főbb kérdések: 1.1 A XVI. században már állékonyságában veszélyeztetett állagú boltozat statikai kérdései, állékonysága, jelenleg szükséges beavatkozás mértéke? 1.2 Eredeti-e, a ma meglévő boltozat vagy esetleg egy korábbi lebontott boltozat helyébe másodlagosan beépített boltozattal van dolgunk? 1.3 A boltozat jellegének meghatározása: csillagboltozat, dongaboltozat, hálóboltozat? 1.4 A boltozat méretei, méretrendje? 1.5 A boltozat bordázata együtt épült a boltsüveggel, utólag építették alá? 1.6 A boltozatbordák részt vesznek-e a térlefedés teherviselő szerkezeti rendszerében? 1.7 A boltozatbordák anyaga, felületképzése? 1.8 A bordarács csak esztétikai, belső térformáló, a térlefedést gazdagító építészeti motívum-kincs, artisztikum Levárdy Ferenc, 1980, 8. 6 Dr. Lukács Zsuzsa, 2000, Császár László, HARSÁNYI István, 2001, Szőke Balázs Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, artisztikum fr. művészi jelleg, megformáltság 4

5 2. A hajó boltozatának, oldalfalainak festése, térplasztikák (A mellékoltárok és szószék vizsgálata nem képezi a feladat tárgyát, azok restaurálásának előkészítése külön vizsgálat tárgya.) 2.1 Boltbordák és boltsüvegek egykori festésének kutatása 2.2 Oldalfalak felületképzésének, festésének kutatása Az években volt díszítőfestés maradványainak kutatása Kontuly Béla Mária hét öröme és Mária hét fájdalma freskók ( ) Szent István király-kultusz egykori (1931) megjelenítése a hajó északi falán Kapisztrán Szent János kultusza (1932) és a szobor helyének értékelése Mátyás király tisztelete (1931) és a bautzeni emlékmű-másolat 3. Javaslatok és ajánlás a templom-hajó felújítási terveinek elkészítéséhez. 3.1 Sürgős és azonnali intézkedést igénylő beavatkozások 3.2 A tervezett felújítási munkák engedélyeinek beszerzéséhez szükséges dokumentáció elkészítéséhez adatok, ajánlások A felújítási munkák becsült költségének meghatározásához szükséges adatok. Mit árulnak el az 1503-ban felszentelt Havas Boldogasszony templom 500 éve álló ősi falai, boltozatai? A templom-építés időszakának ferences rendtörténeti összefüggései A XV. század során, a csanád-egyházmegyei Cheri-ből, az akkori magyar, horvát, szlovén és bosnyák területeken megtelepedett ferences szerzetesek a cseri barátok által alapított kolostorok nagy száma új rendtartomány létesítését indokolta ben Cesarini Julian pápai legátus engedélyével Szeged-alsóvároson is megtelepednek a bosnyák rendtartományból kirajzó obszerváns Szent Ferenc eredeti szegénység-eszméjéhez ragaszkodó ferences ág szerzetesei, annak ellenére, hogy a mariánus provinciához tartozó ferencesek már 1316-tól Szegeden megtalálhatók. A mariánusok temploma és kolostora a hajdani vár a Palánk - területén - állt. Az obszerváns ághoz tartozó ferencesek, a keresztes háborúkban felmorzsolódott johannita rend helyébe lépve, örökölték meg az alsóvároson álló kis méretű románkori Szent Péter templomot és kolostort. Mátyás uralkodásától a mohácsi vészig terjedő időszakban, 1468-tól, végleges megtelepedésük érdekében építettek új, nagyobb méretű templomot és kolostort. 11 A kép baloldalán a S. Peter feliratnál az alsóvárosi ferences templom helyén állott, egykori johannita templomot ábrázolja, holott az már ekkor csak az emlékezetben állt, míg a a Palánkban, a Vár területén láthatjuk a legkorábbi mariánus kolostort és a Szent Erzsébet templomot. (Szeged, 1698.) 11 SZABÓ György Piusz, 1921,

6 1447-ben V. Miklós pápa jóváhagyta az alakuló új rendtartomány, az obszerváns ferencesek magyar helynökségét vikariátusát -, melynek első helynöke Kenyeres Fábián volt és 1501-ben született megállapodás a két rendtartomány között, arra utal, hogy a konventuálisok nem örvendeztek az obszervánsok letelepedésének. Így a Szeged-alsóvárosi templom és kolostor építése akadozva, haladt ben a helynökségből önálló rendtartomány lett, amely 1523-ban kapta nevét, így született a legszentebb Üdvözítőről nevezett Salvatoriánus rendtartomány, melynek első tartományfőnöke Dereslien Albert ben ennek az új rendtartománynak már 73 kolostora volt. 12 A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány jelenlegi működési területére eső, akkori kolostorok közül, ma is működők sorából említeni kell néhányat: Buda (akkor még óbudai ill. vízivárosi zárdáját), Esztergom, Gyöngyös, Szécsény, ma missziós központként működő Nagyszőllőst és külön figyelemmel a Szeged-Alsóvároson épült kolostort. Továbbá fontos számunkra a mai Horvátország területén, Zágrábtól északra fekvő, ugyancsak e 73 házhoz tartozó Remetinc-i kolostor is. A KOLDULÓRENDI ÉPÍTÉSZET A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON címmel, Szegeden, 1988-ban megrendezett konferencián Diana Vukičević Samaržija előadásában ismertette a remetinci kolostor épületét és a templom boltozatának megoldását. 13 A remetinci templom szentély csillagboltozata teljesen megegyezik a szegedi szentély csillagboltozatéval, a hajók boltozata azonban eltérő. Ennek oka a szerzetes-rendi építkezések irányításának korabeli gyakorlata. Miért fontos számunkra a remetinci templom? A ferences koldulórendi építési gyakorlat szerint egy rendtartomány szerzetesei közül, az építési ügyekben jártas szindikus, és a promotor aedifici 14 az éppen aktuális építési munkák érdekében, kolostorról kolostorra járva, irányította a munkálatokat és hasznosította, a már megszerzett ismereteket. Összehasonlító elemző vizsgálat eredménye arról árulkodik, hogy a remetinci és a szegedi templom-szentély csillagboltozat-rendszere teljesen megegyező, míg a hajók boltozatánál, - vélhetően - azt láthatjuk, hogy milyen lett volna a szegedi, ha az eredeti elképzelések szerint épül. Bár a két templom hajójának mérete, boltszakaszainak száma eltérő, az összevetésen alapuló elemzés mindenképp hasznos lehet. Míg a remetinci, két boltszakaszos templomhajó csillagboltozatának bordái gyönyörűen futnak rá, és ülnek fel a hajó oldalfalának félkör-szelvényű falpilléreire, addig a szegedi, hét boltszakaszos, hálós - bordaráccsal díszített, egyszerű dongaboltozat hálóboltozat palástját, szinte átszúrják. A szegedi templomhajó hálóboltozata, utólagos beépítésű falpilléreken nyugvó dongaboltozattal 12 KAISER Nándor, lapkivágat 13 Diana Vukičević Samaržija MOLNÁR Antal, promotor aedifici = építésvezető, a szindikus = világi, gazdasági ügyvivő 6

7 Csillagboltozat hálóboltozat definiálása A kutatási munka során került felszínre, hogy a szakma a két boltozati rendszert időnként összemossa s torz módon, sok esetben pontatlanul használja ezeket a fogalmakat. Mind a kettő jellemzője, hogy a boltsüvegektől szerkezeti és statikai szempontból külön életet élő csillag-háló, borda-háló gyönyörködteti a szemlélőt, de magát a teret, a fölötte lévő boltsüveg fedi. A bécsi építőpáholy gyűjteményéből származó rajz jól mutatja be a Szegeden alkalmazott, a hossztengellyel párhuzamos bordákkal épített boltozat rajzolatát. 15 A boltsüveg lényegesen merevebb és állékonyabb szerkezet, mint a bordázat. A boltsüveg: jellemzően téglából falazott, egy- illetve két irányban görbült térelhatároló szerkezet. A csillag-háló, borda-háló, faragott kőből, égetett kerámiából formázott, rövidebb, hosszabb elemekből, egy jól determinált körívnek megfelelően hajlított nyomvonalon, rövidebb vagy hosszabb bordaszakaszokból álló, gazdag rajzolatot eredményező, általában csillag alakzatban épített, önálló szerkezeti életet él. A bordák összemetsződési helyein sok esetben külön csomóponti elemeket faragnak kőből, illetve készítenek kerámiából, de számos esetben a találkozási pontokon az elemeket a helyszínen összefaragták. A bordák hol szabályosan futnak le és ülnek föl a pillérfejezetekre, hol pedig a szerkesztési ívek becsatlakozásánál beülnek a falsíkokba, illetve pillérek, gyámok felületeibe. Kolozsvár, Farkas utcai egykori ferences templom boltbordáinak szabályos felülése a falpillérekre. 15 KOEPF Hans, R 7

8 Az évszázadok során, a különböző általában süllyedésből eredő alakváltozásoknak kitett csillagboltozatok hálóboltozatok kevésbé stabil borda hálói elválnak a boltsüveg felületétől, nem csak repedések és hézagok alakulnak ki, hanem az egyenetlen épületmozgásokból eredően olyan torzulásokat szenvednek, hogy állékonyságuk sokkal gyorsabban romlik, mint a fölöttük lévő boltsüvegé. A nagyharsányi csillagboltozat bordái kihullottak, a boltsüveg sértetlenül áll. A meglazuló, deformálódó boltozatbordákat, veszélyes voltuk miatt már a XVII-XVIII. században, kovácsolt lapos-acél pántokkal kötötték fel a boltháthoz, azaz a boltsüveghez, Szegeden is, de ilyen a nyírbátori Szent György templom hálóboltozata, Bakabanyán a hálóboltozat, Gyulafehérváron a Lázó-kápolnában, a Nagyvárzsonyban a Szent István templomban, és számos helyen. A csillagboltozatok, hálóboltozatok tönkremenetelét beszakadását általában tűzvész okozza. A boltozat fölötti tetőszerkezet jelentős méretű tetőgerendái, főképp a tető tengelyében álló, a csomópontoknál kiégő és (boltsüveget beszakító) faltörő kosként bezuhanó középoszlopok kiütik a boltsüveg záró tégla sorát, s így a középütt megtámasztatlan boltozat bezuhan a templom terébe. Ekként pusztult el a reformáció idején a lázadó hitújítók által felgyújtott kolozsvári templom eredeti csillagboltozata, a gyöngyösi ferences templomhajó csillagboltozata a településen keletkezett tűzvész során könnyen meggyulladó zsindelyfedésével, és sorolhatnánk még számos példát, ahol az eredeti gótikus boltozatok helyett, ma a barokk kori helyreállítások során épült boltozatok láthatók. A kellően támpillérekkel - meg nem támasztott oldalfalak kisebb nagyobb mértékben kidőlnek. A boltozatok oldalnyomásának felvételére (általában később) beépített, rossz helyre bekötött vonóvasak sok esetben nem hatékonyak. A templomok oldalfalainak kibillenése miként Szegeden is a boltsüvegekre nézve nem jelentenek beomlással járó tönkremenetelt, de a boltbordák áldozatul esnek. A szegedi templomhajó alakváltozott rombuszháló bordázatának felkötése a XVIII. század közepén 8

9 Steindl Imre 1876-ban készített felmérése. A déli homlokzaton jól látható, a déli bejárat mellett hiányzó két támpillér, melyeket csak 1900-ban építenek meg, a homlokzati fal középrészét jelentős oldalirányú erőkkel terhelő boltozatnyomás megtámasztására. A hosszfalak, sok esetben kissé kidőlnek az évszázadok során. Szegeden, a hajó oldalfalának középrészén, ahol a déli bejárat mellett 1900-ig hiányzott két támpillér, a kidőlés mértéke cm! A hálóboltozat közepén, a borda-rács feletti boltsüvegen, a dongaboltozat közepén végig fut egy repedés. Statikusok úgy fogalmazzák meg, hogy a boltfelület átalakul háromcsuklós ívvé. A bordarács, sajnos, ilyen esetben lényegesen jobban károsodik. Jól látható a borda komoly veszélyt jelentő - vízszintes átrepedése, a borda felkötetlen szakaszán 9

10 A szegedi templom-hajóban számos helyen a bordák átrepedtek, nem csak a bordaelemek csatlakozó hézagaiban, hanem sokkal károsabb és veszélyesebb - a bordák elnyíródásából eredő - vízszintes repedések, a lehulló bordatöredékek életveszélyt jelenthetnek év karácsonyán, a templomhajó legjobban károsodott déli szakaszán védőtetőt kellett beépíteni s a bordák felerősítésére sürgős intézkedéseket foganatosítani. Ezt erősítette meg Dr. Bárczi István okl. építészmérnök, statikus szakértő a kutatás során föltárt állapot ismeretében. Szegeden a templom szentélyében csillagboltozat látható, míg a hajóban hálóboltozat épült. Mi különbözteti meg a két szerkezeti rendszert, miként határozható meg a két boltozattípus közötti különbség? Csillagboltozat Keresztboltozatokból kifejlődő, csillagszerű alaprajzi vetületben, csillag alakzatban futó bordák fölött sorakozó boltsüvegek, kétszer görbült felületeiből álló térelhatároló szerkezet. A szegedi szentély csillagboltozata, a nyolcszög átlóinak meghúzásával létrehozott csillag alakzat 10

11 Az egyik irányú görbület vezérgörbéje általában a szerkesztési szabályok alapján jól determinálható csomóponttól-csomópontig futó borda ív, míg a másik irányú görbület a két borda közötti középvonalban lévő tengelyre merőlegesen, keresztirányban ívesen falazott boltsüveg-görbület. A padlástérben jól láthatók a boltsüveg illetve a bolthát domborulatai, tehát a csillagboltozatot szférikus bolthát jellemzi. Az egyes süvegmezők domborulatai a falazáskor, a bordák fölötti felületek fecskefarkos egymásba illesztett téglasorokkal készítve, igen merev kapcsolatot alkotnak. A bordákat szinte sohasem falazzák bele a bolthátba, ugyanis a borda mintegy kettészelné a boltsüveget, és lényegesen rontaná annak állékonyságát. Ez okozza viszont azt, hogy a merev bolthát és a lágyabb süllyedésre, alakváltozásra érzékenyebb bordázat elválik a bolthátaktól és külön életet él. A szférikus boltsüveg kőből is épülhet, miként az a gyöngyösi ferences templom-szentélyének padlásterében látható. Szegeden a szentély boltsüvegei féltégla vastagságúak és szférikus felületekből állnak össze. A szentély csillagboltozata, kétszer görbült felületű szférikus boltsüvegekkel. 11

12 A csillagboltoztok építése általában romonádokra (íves segéd szerkezetekre) helyezett elemekből épített (kő vagy égetett kerámia) bordahálóra, mint vezérgörbékre, szabadkézből falazott, jellemzően fél tégla vastagságú, kétszer görbült felületű tégla vagy kő anyagú boltsüvegekből álló szerkezet, az építőmesteri munka pontatlanságaiból eredően kisebb-nagyobb geometriai eltérésekkel. Hálóboltozat Hálóboltozat esetén a csillag alakzatban futó hálós bordarács mintáját nem lehet befejezni, csak abba hagyni!16 Lényeges különbség az, hogy a bordaháló fölötti, térelhatároló boltsüveg; dongaboltozat, azaz egyszer görbült felület, amelynek vezérgörbéje lehet félkör, ellipszis, kosárgörbe stb. Tehát a hálóboltozat mértanilag determinálható vezérgörbe mentén épített olyan dongaboltozat, melynek a belső teret határoló felületét hálós bordarács díszíti. A hálóboltozat építése, a csillagboltozat építésével ellentétben, a bolthát a dongaszerkezet megépítésével kezdődik. Az elkészült dongafelület alá, általában utólagosan kerül elhelyezésre, a bordacsomópontok közé beékelődő, a rácshálók szerkesztési szabályainak megfelelő elhelyezkedésben, a szerkesztő körív-szakaszoknak megfelelően, kő vagy égetett kerámia elemekből épített borda-háló. A szegedi templom-hajó 29 cm vastag tégla szerkezetű boltsüvegének négyzetméterre eső önsúlya 600 kg /m2. Ebből könnyen belátható, hogy egy méter hosszú dongaboltozat szakasz 8-9 tonna. Belátható, hogy a két párhuzamos borda közötti 1,50 méter fesztávon, a 900 kg boltsüveg tömeget, még alátámasztott formában is nehezen viselné el a hálós rácsborda. Ebből a megfontolásból következik, hogy előbb a donga, mint boltsüveg épül meg, s csak azt követően falazzák alá a hálós bordarácsot. A technológiai sorrend-változásból ered az álbordás megnevezés, mivel a bordaháló nem vezérgörbéje a hálóboltozatnak, hanem annak díszítője, funkciója elsősorban esztétikai értéket hord, akusztikai és egyéb jelentősége mellett. 16 DÜMMERLING Ödön,

13 Negyedkörívre szerkesztés alapján létrejövő forma Toldott szerkesztés, a szerkesztő kör nem éri el a boltvállalkat, így a boltvállakig egy azonos ívű, külön ívszakasz toldása miatt, a vezérgörbe meredekebben fut le és kisebb az oldalnyomás. Szőke Balázs: A Szeged-alsóvárosi ferences templom hajóboltozata PPKE BTK METEM Budapest kiadásában megjelent előadásának ábrája Mi igazolja a bordaháló utólagosan beépítését? Az utólagos aláépítési igazolja az, hogy a hosszbordák tengelye nem merőleges a boltsüvegre, elhelyezésűk mindenütt egy függőleges tengely mentén történt. Ezáltal a hossz-bordák fölött, a dongaboltozat görbületének mértékétől függően (középütt alig, a széleken, a középtengely felé eső bordaoldalon, több centiméterrel fölnövelt, akár cm hézagkihabarcsolást (téglatörmelékkel proknival történő hézagelvakolást) eredményezett. Mindez a helyszínen szabad szemmel jól látható. Nem egy esetben a dongaboltozathoz hozzátapadt kihabarcsolás és a boltborda között jelenik meg vízszintes repedés! A bordaháló utólagos beépítését igazolja a hosszbordák - a többi bordákhoz hasonló - 9 öl átmérőjű vezérgörbe mentén szerkesztett ívelése is. Annak érdekében, hogy a hosszirányban futó, azonos 29 cm magasságú, égetett kerámia bordaelemekből az ívelés megépíthető legyen, a borda középen 2 cm beszorító habarcsot számítva, a borda csomópontokon 7 cm a távolság a bolthát és a csomóponti bordaelem háta között. Ez a 7 cm a boltozat középtengelyen lévő, hazt bordát fogadó, szellőzőnyílásokkal kialakított bordacsomópontokban, a padlástér felől könnyen mérhető, és ellenőrizhető. Az utólagosan beépített falpillér és bordák becsatlakozása esetlen és suta láthatóan nem tudtak mit kezdeni a fél-pillér és a donga felület összemetsződésével ez is a dongaszerkezetű hálóboltozat utólagos beépítését igazolja. 13

14 Igaz az a klasszikus művészettörténeti irodalomban gyakran tett megállapítás, hogy a késő-gótikus boltozatok esetében a bordarács csak esztétikai, belső teret formáló, a térlefedést gazdagító építészeti motívum-kincs, artisztikum. 17 A szegedi ferences templom a mössingeni mintát követi, amennyiben a formációt a hajóban 90º-kal elfordítva alkalmazták a tübingenihez képest. Így olyan szerkezetietlen megoldás jött létre, amelynél egyes bordák a dongaboltozat (henger) alkotóira illeszkednek, tehát nem ívesek, hanem egyenesek, párhuzamosak az alapsíkkal. Ez pedig azt mutatja, hogy nincs teherhordó szerepük, épp úgy, mint a többi bordának, akár a hajóban, akár a szentélyben. Valóban így van: ezek az idomtéglából készített bordák csupán a zsaluzatát képezték a boltmezőnek, amelyek a romonádokkal együtt el lehetett volna bontani és a boltozat akkor is megállt volna. 18 Császár László, a csillagboltozatok és a hálóboltozatok professzora egy kalap alá vette a csillag és háló boltozatok bordarendszereit. Ez bizonyára a gótikus és későgótikus boltozatok többségére nagy általánosságban igaz, de esetünkben nem állja meg a helyét. Addig, míg Szegeden a szentély csillagboltozata esetében, az előbbi megállapítása helytálló, addig a hajó hálóboltozata estében kiigazításra szorul. Mint az előzőekben igazoltuk, hogy a szegedi templom-hajó esetében a bordarács bizonyosan utólagos beépítésű, semmit nem von le abból a fontos megállapításából, hogy ennek a hálóboltozat bordáira is áll a megállapítása, hogy nincs teherhordó szerepük. Az utólagos beépítés a hálóboltozat építésének munkamenetében csupán a hálóboltozat-építés ütemezési sorrendjében jelent utólagos, azaz e dongaboltozat építését követő munkafázist, de nem évekkel, évtizedekkel későbbi beépítést kell érteni alatta. A szegedi hálóboltozat építés technológiai sorrendje: 1. A dongaboltozat fogadására alkalmas boltváll kiépítése, a nyújtott félkör alaprajzú falpillérekre futó, a falsíkjában és a fal síkjától egy méterre előre álló bordaváz közötti rész falszerű kifalazásával. Az eredeti csillagboltozat pontszerű megtámasztására vélhetően függőpillérek szolgáltak volna, az utólagosan elhatározott dongaboltozat boltvállát az oldalfalak teljes hosszában ki kellett alakítani. 2. A munkaállványra támaszkodó ellipszis vezérgörbéjű romonádokra, ritkított zsaluzaton a 29 cm vastag dongaboltozat falazása. 3. Az előbbi munkaállványról elbontott dongaboltozat mintaívei helyén, a rácsháló csomópontjaiban a faragott-kő bordarács-csillagelemek elhelyezése. 4. Egy öl, azaz 1752 mm tengelytávolságban lévő kőből faragott, elsőként elhelyezett borda csomópontok között, a 9 láb átmérőjű kör ívén hajló egyforma ívelésű romonádokra a tégla-borda idomelemek beépítése, a hézagokban habarcságyazattal, majd faékekkel kiékelve. (A faékek ma is megtalálhatók!) 5. A bordák-boltsüveg közötti kihabarcsolása, bordafelület híghabarcsos meszelése, boltsüveg vakolása, meszelése és a bordák festése venyige szürkére. 17 A Magyarországi Művészet Története Szerk.:Fülep Lajos Képzőművészeti Kiadó Bp Császár László, 2002,

15 A szerkezetietlen megoldás lényegében azt igazolja, hogy a hálóboltozat alatti bordarács önhordó, nincs szerepe a teret határoló dongaboltozat szerkezeti teherviselésében, - igaz az a statikus szakértői megállapítás kifejezetten a határoló szerkezet statikai-erőjáték vonatkozásában, hogy a rácsborda, imitáció. 19 A dongaboltozat alatti, hálóboltozati bordákat imitáló kő-kerámai rácsot nem szabad teherviselő szerkezeti elemként értelmezni. (Az egy más kérdés, még ha nem is primer szerkezeti elem, hogy az elrepedt és lezuhanás-veszélyes bordák felerősítése a lesürgetőbb feladat.) A hálóboltozat igénye többnyire akkor jelent meg, amikor a templom-belső terének egységbe foglalása volt a cél a ferences hithirdetés egységes teret kívánt ez eredményezte a csarnok-templom kialakulását. A szentély tere is ebbe az egységbe szervesült miként Nyírbátorban, a Szent György templom esetében a csarnoktemplom és csarnokszentély egészét egybefogja a hálóboltozat. A csillagrajzú hálóboltozatoknál a boltmezők már nem képeznek önálló formai és szerkezeti egységet, a mezők határain nincsenek markáns elválasztó elemek, de a bordacsillagok jól ismétlődő sora optikailag láttatni képes a csillagrajzolat sorolását, amit Szegeden a templomhajó csillagrajzolata is kitűnően igazol. A későgótika szerkezeti-formai fejlődése elvezet oda, hogy a hálóbordás szerkezetek erőjátékát már kitűnően ismerő építő-műhelyek, további bordák variációival gazdagíthatják a boltfelületeket. A rombuszhálóból kiinduló folyamatos fejlődés, a gazdag bordahálózat révén szőtteseket hoz létre a dongaboltozatok hengerfelületén. A bordák, a dongaboltozat alá beépítve elvesztik szerkezeti szerepüket, csupán felületet gazdagító, statikailag önhordó rács szerepét töltik be. Szegeden, a hajóban, a tengellyel párhuzamosan futó egyenes bordák ezt rögtön el is árulják. A hálóboltozatok fontos sajátossága, hogy elemeik tipizálhatók. Szegeden, a hajó esetében egyetlen méretű, kerámia anyagú, közbenső bordaelemből építették meg az összes bordát. A kőből faragott csomóponti elemek jellemző háromféle eleme: 1. záró elem, hengeres szellőző nyílással, 2. hat borda találkozását fogadó elem, 3. három borda találkozását fogadó elemek. Kivételt képeztek a szélső boltmezők más szögben csatlakozó három bordáját fogadni képes csomóponti elemek, a toldott szerkesztésből eredően. Ahogy azt a szerkesztési ábra mutatta is, a toldott szerkesztéskor, a szerkesztő kör nem éri el a boltvállalkat, így a boltvállakig egy azonos ívű, külön ívszakasz toldása miatt, a vezérgörbe meredekebben fut le, ezáltal kisebb az oldalnyomás, de ezen a záró boltszakaszon a bordaívek kiesnek a hálóboltozat általános borda hálójának rendszeréből, hosszabbak. Fontos szempont még az is, hogy a toldott szerkesztés szakaszára eső bordák már nem a dongaboltozat, boltöv falazási technikájával épültek, hanem ezen a toldott szakaszon épült ki az utólagos boltváll kialakítás, a két bordaív között, a falazás szabályai szerint. Mivel a korábban tervezett csillagboltozat függőpillérei nem voltak alkalmasak a nagysúlyú, vonalszerű boltváll terhelés fogadására, ezért pótlólag, az alapokig beépített falpillérekre vezették rá a bordákat, becsatlakozásuk esetlen és suta, 20 közel sem olyan esztétikai megoldású, mint a szentély csillagboltozata esetén. 19 IDEGEN SZAVAK SZÓTÁRA, Akadémiai Kiadó, imitáció, /lat./ utánzás, színlelés azaz a teherviselés tekintetében színlelés, más szóhasználatában álborda vagyis a primer szerkezeti funkció hiánya miatt ál azaz valóságosan nem teherviselő. 20 HARSÁNYI István,

16 A hajó boltozat bordarácsának sorolt rombusz-hatszög-hálója, gyönyörű csillagrajzolatot ad, puha mészkőből faragott csomópontok kis számú változatával, közbülső kerámia bordaelemekkel épül. Kőborda, tégla borda, festett borda A boltozat-bordák gyakori anyaga kő. Előszeretettel használják a könnyebben faragható puha-mészköveket, homokkövet, hisz a belső terekben nincs fagyveszély. A kőben szegény vidékeken a bordaprofilnak megfelelő keresztmetszetű, égetettagyag, azaz kerámia bordákat használnak. Ezek hossza lehet akár cm is, de gyakori a tégla mérethez közel álló 8-10 cm vastagság. Szeged e tekintetben kuriózum. A vélhetően elsőként épült káptalan terem ma sekrestye boltozat bordái cm hosszú elemekből, a szentélyben 8,5 cm vastag, a csomópontokban mindkét esetben összefaragott csatlakozással épültek. A hajóban a bordacsomópontok faragott kő elemek, míg a borda közbenső darabjai égetett agyag kerámia bordák. A borda mérete római lábban mért. Egy római láb 292 mm. A borda hossza és magassága 1 római láb, szélessége ½ láb. Tégla borda idomtégla A késő-gótikus hálóboltozatok elterjedésével jelenik meg először NyugatMagyarországon az égetett kerámia bordatégla, vélhetően bajor behatás alapján a XV. század második felében. Egervár környékén működött a XV. század végén illetve a XVI. század elején idomtégla előállító műhely, így az egervári ferences kolostor számára és számos nyugat-magyarországi templomon megtalálhatók a téglabordák. De a Baranya megyei Nagyharsány templomának XV. század végi építkezésénél is idomtéglát használtak. 16

17 Erdélyben a szász székek és a velük szomszédos székely székek területén is Prázsmár, Nagybaromlak, Szászbogács, Szászfehéregyháza feltűnnek ekkor a téglabordás boltozatok. De Udvarhelyszék és a szász vidékeken is ismerünk idomtégla alkalmazásokat. Az erdélyi idomtégla használat határait nem tudjuk még pontosan körvonalazni. Ugyanilyen ismeretlen terület egyenlőre, az Alföld is az idomtégla használat szempontjából. Bár Szabó Kálmán közölt már Felső monostorról, a templom romjai között talált idomtéglát, mégis szegedi alsóvárosi ferences templom és a bácsi váron kívül egyenlőre nem ismerünk más idomtéglát tartalmazó épületet. 21 Addig, amíg a szentélyben a 8,5 cm vastag borda idomtéglákat a bordacsomópontokban összefaragták, a hajóban egy láb hosszú, vagyis 292 mm hosszú idomtéglákat, csak közbenső bordaelemként alkalmazták, a bordametsződésekben, puha mészkőből faragott csillag elemeket használtak. Bodor Imre kutató a kőből faragott, három borda csatlakozását fogadó kőborda feltárását végzi. A bordaháló utólagos beépítésekor, mikor a geometriai rácspontokon feltámasztott, kőből faragott bordametsződések faragott kő elemeit elhelyezték, egyetlen kilenc öl átmérőjű kör mentén szerkesztett ívszakasznak megfelelő romonád segítségével helyezték egymás mellé a kerámia bordaelemeket, a csatlakozó elemek közé tett habarcs ágyazattal, majd faékekkel kiékelték. A bordák ívelése mind a dongaboltozat tengelyével párhuzamosan futó hossz bordáknál, mind az erre 60º-os szögben álló bordák esetében az ívelés mértéke ugyan az. A kőborda elemek metszéspontjuktól mért szárhossza ugyancsak egy láb, azaz 292 mm. Ezzel a hat láb hosszú borda közbenső szakaszán, négy égetett kerámia borda beépítésére került sor. 21 VÉGH András, 1998,

18 A csillagboltozatok és hálóboltozatok bordáinak felülete szinte mindenütt festett. Csak kevés helyen hagyják a kőbordát eredeti kőfelületével érvényesülni. A kisebb hosszúságú (vastagságú) téglamérethez közel álló profilos borda elemekből Szeged szentélyben 8,5 cm vastag borda idomtéglák sorolásával - épített bordák felülete viszont igen jó. A mészhabarcsból húzott bordafelülettel, épp oly értékű borda alakítható ki, mintha az kőből lenne. A szentély csillagboltozat kerámia borda elemének rajza, a csomópontokban összefaragott elemekkel. A hosszabb és pontos bordaprofillal gyártott kerámiabordák már nem kapnak vakolatot Szegeden a káptalanterem és a hajó estében is hanem egy kvarchomokkal kevert alapmeszelésre hordják föl a festést. A bordák festésénél igen gyakran alkalmazott a szürke, terrakotta-vörös és az okkersárga szín. A bordaosztást fehér festett csíkokkal (hézagrajzzal) jelzik, általában függetlenül az alatta lévő bordaelemek hézagosztásától. A bordákat követő növényi motívum-festések már a reneszánszban megjelenik, esetünkben ez a tiszavirág életű - romantikus díszítőfestés időszakában történt. Szegeden a festett szürke bordák színe venyige-szürke. Neve az oltott mészbe kevert égetett venyige hamujával kevert mészfestésből ered. De ugyanitt, egy korábbi festés során a bordák okkersárga színe is előkerült, ez lehetett a legkorábbi bordafestés. A terrakotta-vörös borda szín, amint azt a hajdani káptalan terem, ma sekrestye boltbordáin láthatjuk is, jellemzően a tégla gótikában fordul elő, ahol a kőből épített bordákat a téglavörös alapszínen, téglaméretű hézagfestéssel, téglának 18

19 láttatják. A kőben szegény vidékeken, így Szegeden is, a jellemzően égetett agyag kerámia bordákat pedig kőnek láttatják a szürkebordára festett, a kőborda mérettel egyező hézagrajzolattal. Tehát a festett bordák esetében, igen gyakori, hogy a kőbordát téglabordának, a téglabordákat kőbordának megfelelő hézagrajzzal jelenítik meg. Mi a szerepe a csillag- és a hálóboltozat esetében a bordáknak? A teret valóságosan határoló boltsüveg, szerkezeti teherviselő rendszerében nincs szerepe. Fontos szerepet tölt be a belső teret határoló szerkezet térformálásában. Megjegyzendő, hogy van példa arra is, hogy a szférikus boltsüvegek borda nélkül jelennek meg. Így például, Szegeden, a toronyalj illetve a torony első szintjének boltozata esetében is a boltsüvegek szférikus felületei láthatók. (Kutatás még nem bizonyította, hogy itt kihullott bordák miatt nincs borda rajzolat.) Ilyen gyémántboltozat megoldással találkozunk Meissenben, az Albrechtburgban is. Csillagboltozat építésekor az egyes szférikus boltsüvegek építésénél maghatározó a borda, mint vezérgörbe, a szerkesztési szabályok szerinti térbeli elhelyezkedéssel. A szentély csillagborda hálója, az oldalfalakon lévő függőpillérekre felfekvő bordázattal Akár a szentélyben lévő csillagboltozat, akár a hajóban lévő hálóboltozat esetében, függetlenül attól, hogy a bordák szerkezetben betöltött teherviselő szerepe nincs, a bordahálóknak kiemelt belső térformáló, térélményt adó szerepe jelentős. A bordaháló csillag alakzata, az oldalfalakra futó bordák teherátadó szerepének vizuális megjelenítése, a boltfelület különösen a csillagboltozat szférikus felületének érzékelhetőbb tolmácsolása, a késő-gótikus építészet remekbeszabott belső térformálása. A szentély csillagsémából szerkesztett bordahálója mellett a hajó soros rombuszhálóval díszített dongaboltozatának csillagfolyama lenyűgöző látvány. Sajnos, az utólagosan kialakított boltvállat tartó csúcsívben hajló bordák között, a boltsüvegbe fúródó falpillérek a kényszermegoldást éreztetik. Bizonyára a tervezett hajó-csillagboltozat függőpillérek fejezetére futó bordalefutása egészen más látványt jelentett volna. 19

20 A bordás boltozatok esetében a borda szerepe kimagaslóan esztétikai, belső térformáló, a térlefedést gazdagító építészeti motívum-kincs, artisztikum de nem hagyható ki annak jelentős akusztikai szerepe sem. ( A modern színháztechnika is alkalmaz a nézőtéren különböző befüggesztett elemeket.). Későgótikus boltozattípusok Igen nagyszámú formai variáció született Mátyás uralkodásától, a mohácsi csatáig terjedő a XV. század közepétől a XVI. század első negyedéig terjedő időszakban. Az egyszerűbb sémákat rendre alkalmazták területi- és időhatároktól függetlenül. A kiindulópont talán épp a ferences templomok esetében az 1490 körül épült Okolicsnó egykori ferences templom szentélyboltozata, majd ezt szorosan követte a bajor Landshut. A szegedi szentély csillagboltozat, a nyolcszög átlóinak meghúzásával létrehozott csillag alakzat, a nagykapusi (Copsa Mare) erődtemplomának szentélyével rokonítható valamint a pannonhalmi Szent Benedek kápolnáéval, ez utóbbinál már a későgótika egy másik jellegzetességével, a repülőbordákkal és csüngő zárókövekkel is találkozhatunk, a szerkezetek erőjátékában már nagy jártasságot mutató építőműhely remekével. A szegedi templom-hajó boltozatának előképe a mössingeni plébániatemplom hajóboltozata, azzal, hogy Szegeden, a hajó hálóboltozatán a rombuszhatszögek tengelyre merőleges rendszere érvényesül. A kettős rombuszsor a középtengelyt kíséri, és a vállakhoz különbözőképp elrendezett bordák kapcsolják. A bordás boltozatok rendszerezését Császár László publikálta CSÁSZÁR László, ,

21 A későgótikus boltozattípusok boltozati bordahálóinak rendszerezése I. Átlósbordák nélküli csillagboltozatok (Visegrád, Pannonhalma, Gyöngyöspata) II. Csillagsémából szerkesztett boltozatok (Bakabánya, Okolicsnó ferences templom, Kolozsvár Farkas utcai egykori ferences templom eredeti, elpusztult boltozata is ilyen lehetett, Pannonhalma, Szent Benedek kápolna és a szegedi szentély csillagboltozata) III. Páros bordás kereszthálóval díszített boltozatok (Pozsonyi dóm, Csütörtökhelyi Zápolyakápolna, Bodrogkeresztúr ev. templom, Székesfehérvár Hentel-kápolna, Soprobánfalva zárdatemplom, Nagyharsány ev. templom, itt a bordák egy része kihullott! Valamint Szegeden a káptalan terem ma sekrestye - boltozata) IV. Soros rombuszhálóval díszített boltozatok (Nyírbátor, Szent György templom, Szeged, templomhajó boltozata, Bakabánya rk. templom hajóboltozat, Lipcse, Szt. Tamás templom) 21

22 Bakabánya, a szegedivel rokonítható, rombusz-hatszög-soros csillagboltozatú, a pillérekre rendezetten rávezetett bordákkal, hossztengellyel párhuzamos bordasorokkal. ( között) V. Hármasbordás hálóval díszített boltozatok, (közülük említendő a tengelyirányú egyenes bordákkal épület Halle: Boldogasszony-templom főhajója) Szegeden a szentély remek csillagboltozata (1503 előtt), a hajó hálóboltozata ( között) a rácsbordák rombusz hatszög hálójával, az archív fotón, az 1938-as felújításkori állapotban látható. Szegeden a hajóban, a csillagboltozat helyett miért készült hálóboltozat? években Molnár Pál 23 városi főmérnök felmérte a templomot és észrevette, hogy : a padláson, az oldalfalakon még most is láthatók a boltfészkek, melyek szerint kellett volna talán a templom hajójának az eredeti terv szerint beboltozva lennie. 24 A padlástérben ma is jól láthatók a tervezett csillagboltozat, ablakmezők 23 Molnár Pál városi főmérnök, régészeti és építészettörténeti kutatásai, cikkei és műszaki rajzai rendkívüli történeti értéket képviselnek. 24 LUKÁCS Zsuzsa, 1994, 460. In: MOB irattár:33/

23 tengelyébe eső fiókbolt-szakaszok befogadására alkalmas negatív falcsorbák. Megjegyzendő, hogy a csorbázat teljesen ép, egészségesen poros. Habarcsmaradék, beszakadt téglamaradvány nem utal arra, hogy ide valaha is boltfelület csatlakozott volna. Levárdy Ferenc 1980-ban megjelent, Szeged Alsóvárosi templom ismertetőjében téves következtetésre alapozza azon megállapítását: hogy a mai, egyszerű dongaboltozatra erősített álbordás, csillaghálós boltszerkezet a XVI. század elején, illetve az évi munkálatok során készülhetett, s a barokk kori regótizálás ritka emléke. 25 Ez a téves következtetés onnan származhat, hogy a török-kori fermák között valóban létezik 1625-re datált engedély (működött a török-kori ÁÉH 26, ), mivel a ferencesek 1625-ben a templom boltívének javításához Ibrahim, szegedi mirilva engedélyét, majd a károsodás mértékét megtapasztalva, annak lebonthatását kérve (1625. augusztus 28.-án) Ahmed, szegedi kájmekám engedélyét megkapták. 27 Szerencsére nem bontották le, mert akkori lehetőségeiket ez meghaladta. 28 Ezért 1626-ban újabb kérelemmel folyamodtak, ekkor azonban már nem kaptak engedélyt. Kolozsvárott, a hajdani Farkas utcai ferences templom közötti időszakában, I. Rákóczi György mint mecénás - az 1605-ben, a török fennhatóságán kívül eső területen, a reformáció haragja által megrongált templom boltozatát helyreállíttatta. Kénytelen volt a balti országokban olyan kőműveseket kerestetni, akik még a középkorvég technikai tudását őrizték. 29 Végül is, Szegeden kik építették a boltozatokat és milyen jártassággal bírtak, arra csak következtetni lehet. Feltételezhető, hogy miként Nyírbátor, vagy Kolozsvár esetén a királyi műhely mesterei működtek közre, addig Szegedre belőlük vélhetően már nem jutott, így a kolduló rendi barátok zömmel helyi mestereket foglalkoztattak, vélhetően építésben jártas szerzetes barát irányításával. Nagy kérdés mind a mai napig, hogy Mátyás király mennyiben segítette a munkákat, honnan ered a szentélyben alkalmazott csillagboltozat, majd később a hajó boltozásánál alkalmazott hálóboltozat-építés ismerete. Írásos emlékek hiányában csak analógiák vizsgálatán alapuló feltételezésekre hagyatkozhatunk, s arra a rendi gyakorlatra így Remetinc kapcsolatára hogy az építkezésről építkezésre vándorló szindikus 30 magával vitt ismereteit másutt is hasznosítva, alkalmaz már bevált építési megoldásokat. A boltozatok építésének időrendje A XX. század utolsó éveiben, a szerző által irányított felújítási munkák során, a kolostor és a templom-szentély falazatában, a szentély boltmezőiben láthatóvá vált téglák sokfélesége arról árulkodik, hogy ezek a koldulás során gyűjtötték össze. Azt nagy valószínűséggel tudjuk, hogy a templomhajó és a szentélye között eltelt 44 év alatt épült, de ekkor még a szabadon látható fa-fedélszék fedte a szent tereket. A bordás boltozat a csillagboltozat és hálóboltozat hiányzott. A templom felszentelése után, közötti eltelt 40 év során (még mielőtt a török elfoglalta volna véglegesen a várost) épült a torony a templom főpárkányának magasságáig, és a mai sekrestye az egykori káptalan terem -, valamint az ezen időszakban épült boltozatok is. 25 LEVÁRDY Ferenc,1980, ÁÉH = Állami Egyházügyi Hivatal, között épp olyan eszközökkel korlátozta az egyház működését, mint a 150 éves török uralom alatt az Oszmán Birodalom. 27 KAIZER Nándor, lapkivágat, Kaiser Nándor Repertórium 255. a Ferences rend központi könyvtárában. Törökkori adatok származási helye: Szilády-Szilágyi HARSÁNYI István 2001/ ENTZ Géza 1986, Szindikus = gazdasági ügyek, választott világi képviselője (Fáy Z. Ferencesek Gyöngyösön, 1999,166.) 23

24 Bizonyított tény, hogy a ma álló nagytemplom hajója épült előbb, s csak azt követően létesült a szentély, a mellette álló torony-tő és az egykori káptalan terem, a mai sekrestye. A szentély építését megelőzően, feltehetően a jelenlegi szentély helyén állt egy kisebb méretű Szent Péter templom. Többek között erről árulkodik az is, hogy a szentély diadalívét később beszűkítették. Erre utal még Rómer Flóris XXV. sz. feljegyzése is, (a feljegyzés, sajnos, az OMF könyvtárából között eltűnt) bár ő, ennek okát a hajó csillag -boltozat helyett épített, dongaboltozat geometriájának különbözőségében véli. a diadalívnél is látszik, hogy a boltozatnak másnak kellett volna lennie és nem ilyen nyomottnak 31 A hajdani, román-kori, johannita 32 betegápoló-rendi templom faragványos köveit gondosan őrizték az új templom építése során, hiszen a kő, itt az Alföldön mindig is nagy érték. Úgy vélték, a később épülő boltozatok bordáinak majd jó nyersanyaga lesz. Erre a másodlagos felhasználásra feltehetően a hajó hálóboltozatának bordarács csomópontjainak faragásakor kerülhetett sor, ahol vélhetően a kvádereket használták erre. A faragványos köveket a támpillérek fedésére, a lábazat zárására és a később épülő torony, valamint a káptalanterem falaiba befalazva hasznosították. A gazdag díszítésű zárókövet a káptalanterem padlója alá rejtették, ezt Cs. Sebestyé Károly találta meg az 1943-ban végzett ásatásai során. 33 Entz Géza szerint: A zárókő teljesen azonos a gyulafehérvári dóm északi mellékhajójának nyugatról számított harmadik boltszakaszában lévő zárókővel és annak bordametszetével. A Szent Péter templom még a tatárjárás előtt épület, a gyulafehérvári műhely munkájaként. 31 LUKÁCS Zsuzsa, 2000, Im: Rómer Flóris XXV. sz. feljegyzése 32 Az iszlám terjeszkedéssel szembe forduló betegápoló lovagrend sebesültek gondozására hivatott körül IV. Béla telepíti le őket M.on., a XV. század közepére lehanyatlik a lovagrend, s ezért adják át helyüket a ferenceseknek. Bővebbet, Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János-rend Magyarországon. Bp LUKÁCS Zs.-SÓNOKY M.-HDNAGY Á.,1993, 159. A románkori Szent Péter templom kövei, így a zárókő is, a kolostor évben épített kőtárában láthatók. 24

25 A koldulórendi építés sajátosságai A templomépítés többször megakadt, hisz a konventuális mariánusok nehezen fogadták be a betelepülő obszerváns ferenceseket es és 1501-es egyezséget megelőzően szünetelhetett az alsóvárosi építkezés. A gyűjtés tégláról téglára haladt a téglák uralkodó része a városkörnyéki téglavetőkből került ki. A káptalanterem gótikus mérműveinek égetett agyag profilidomai is hasonló szövetű és összetételű.ugyanebből az anyagból készülhettek a templom gótikus hálóboltozatának darabjai. 34 A kolduló rend szegénysége miatt, nem rendelkezhetett kellően jártas építőmesterekkel sem. A szentély építésénél is, a több méter magasságban álló falak módosításával folytatták a munkát. A főoltár mögötti részen, alul a hatszög három oldalával, míg föntebb a nyolcszög négy oldalával záródóan építkeztek. Vélhetően később jöttek rá, hogy a csillagboltozat fogadására ez utóbb módosított alakzat a megfelelő. A hajóban eredetileg elképzelt csillagboltozat helyett hálós bordarács díszítésű dongaboltozat megválasztásánál közrehatott, az egész Európát elözönléssel fenyegető török veszély is. II. Mohamed támadásának elhárítására Hunyadi János maradt, aki az ország kormányzójaként ( ) erős magánhadsereget szervezett Kapisztrán Szent János keresztes háborúra buzdító szónoklataitól támogatva. A török veszély, a romló gazdasági helyzet sem kedvezett a templomhajót befedő csillagboltozat építésének. Barokk-kori metszet-részlet, Szeged város törökkori ostromáról Mátyás király és a királyi kőfaragó-építőmesterek szerepe Alsóvároson Kapisztrán Szent János Szegeden 1455-ben toborzott a török elleni sereghez délalföldi magyarokat, 35 így a Hunyadiak, a nekik oly kedves ferenceseket, jelentős mesterek közreműködésével támogatták. Mátyás, a nápolyi királylányt, aragóniai Beatrixot vette feleségül s e kapcsolaton keresztül a királyi építkezések vezetését reneszánsz iskolázottságú itáliai mesterek látták el, a gótikus építésben jártas udvari mestereket pedig, az egyházi építések segítésére engedte át ben Mátyás király által kiadott oklevelében kolostort említve, ante claustrum beate Marie virginis heti vásárt engedélyez, amely vélhetően a Palánkon álló mariánus ferences templomra vonatkozhatott. 34 Lukács Zsuzsa - Szónoky Miklós - Hadnagy Árpád, 1993, PÉTER László, 1988, 6. 25

26 1465-re datáltan említi P. Szántó Konrád egyháztörténész, hogy a rendi hagyomány szerint Mátyás király nagy tisztelője volt a Napbaöltözött Asszony kegyképnek, s Szegeden az obszerváns ferencesek templomában járva imádkozott és hálája, tisztelete jeléül levette drága, díszes köntösét és a templomnak ajándékozta. Megfogadta továbbá, hogy a Havi Boldogasszonynak szentelt ferences kolostort és templomot megnagyobbítva újjáépítteti. 36 A rendtörténet említi, hogy Mátyás 1468-ban megindítja a kolostorépítést Alsóvároson.37 Mátyás, Beatrixszel kötött házassága révén, a királyi polgári építkezéseken nagyszámban alkalmazott, akkor már reneszánsz stílusban építkező olasz mestereket. A gótika formavilágában jártas királyi udvari kőfaragó mesterek az es évek egyházi építkezésein, János mesterrel élükön,38 a visegrádi palotából kiindulva, Pannonhalmán, Nyírbátorban majd Erdély területén Szászfenesen és Kolozsvárott, Mátyás király mecénási tevékenységeként hagyták munkájukat örökül. A soros rombuszhálóra szerkesztett hálóboltozat a déli homlokzati fal kismértékű kidőléséből eredően megroggyant, jól lehet látni a kép középrészén futó hosszbordák menti horpadást. Mégis feltételezhető, hogy a szegedi templom boltozatainál nem volt módjuk olyan jártas mesterembereket szerezni, mint a kolozsvári ferences templom építői. Jól rávilágít erre, a kő helyett égetett agyag kőbordák alkalmazása, A csillag boltozat építésében kevésbé jártas mesterek által elkövetett hiányosságok miatt, a török időben is folytatódott az örökös küzdelem a boltozatok állékonysága érdekében. Ez még napjainkban is feladatot jelent, a már stabilizált sekrestye- és szentély-boltozat után, a még jórész labilisnak mondható hajó hálóboltozat-bordarácsának állapotát tekintve. Az a mítosz, amely Mátyás király Szeged-alsóvárosi mecenatúrájáról szól, nagyobbrészt romantikus elképzelésnek tűnik, történeti alapját igazoló kutatási eredmények okleveles adatai ezt még nem támasztják alá elég egyértelműen. 36 P.SZÁNTÓ Konrád OFM 1996, 225. SZABÓ György Pius, 1921, 340. In: Fridrich Urban, II. 10. vö. I FÜLEP Lajos, 1961,