Megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség"

Átírás

1 Ára: 120 forint A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 2011/10. Megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Magyarországon nem lesz Nápoly-szindróma A termekdijinfo.hu és a Viva Média Holding A évi új termékdíjas szabályozásról a gyakorlatban címmel rendezett konferenciát, amelyen Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője az új szervezet szerepéről és feladatairól, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény új elemeiről, a szabályozás megalkotásának indokairól tartott előadást, amelyet rövidítve ismertetünk. Az új szabályok évi hatálybalépéséhez szükség volt az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségre vonatkozó szabályozás korábbi, szeptember 1-jei hatálybalépésére. Az új szabályok érvénybelépése előtt számos előkészítő munkát kell elvégezni, így az ügynökség megalapítását, szeptember 15-ig az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet, amely ma már a miniszteri jóváhagyás fázisában van. A tudás hatalom A Magyar Vámügyi Szövetség mostani októberi konferenciáján a évi ellenőrzések tapasztalatai, a magyar EU-elnökség munkája, a Duna menti forgalom sajátosságai, a Vám, a Környezetvédelmi Főosztály tevékenysége, a Reptéri Főigazgatóság tapasztalatai szerepeltek a többi között a napirenden, a Vám Műhelyen pedig módjuk volt a részvevőknek a legaktuálisabb kérdéseket megvitatni. A tavalyi konferencián sokan attól tartottak, hogy a NAV létrejöttével bonyolultabbá válnak az eljárások. Az eltelt idõ tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az összevonást megelőző bejelentések, a hatósági információk reálisak és tárgyszerűek voltak mondja Tüske Péter, az MVSZ elnöke. Nálunk is két szervezeti kultúrát kellett összeolvasztani. A félelem jogos volt, de a vámolási folyamatok, nem lassultak, az átállás szinte zökkenőmentes volt. Vámmentes vámeljárások Az Európai Unió tagországain kívüli országokból mint harmadik országból behozni kívánt árukat a közösségben történő felhasználásuk érdekében szabad forgalomba kell bocsátani, általános esetben vám- és áfafizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg. Az Európai Unió tagországai számára ellenben kívánatos, hogy azon meghatározott körülmények között, amikor az árubehozatal különleges feltételei nem követelik meg a gazdaságvédelmi intézkedéseket, olyan intézkedéseket lehessen alkalmazni, melyek következtében az áruk a rendes körülmények között kivethető behozatali vámok alól mentességet élvezzenek. Ezeket a mentességeket szabályozhatják például olyan többoldalú nemzetközi egyezmények, melyeknek minden tagállam vagy egyes tagállamok a szerződő felei.

2 Megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Magyarországon nem lesz Nápoly-szindróma A termekdijinfo.hu és a Viva Média Holding A évi új termékdíjas szabályozásról a gyakorlatban címmel rendezett konferenciát, amelyen Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője az új szervezet szerepéről és feladatairól, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény új elemeiről, a szabályozás megalkotásának indokairól tartott előadást, amelyet rövidítve ismertetünk. Változtatni kell a díjfizetési rendszeren 2 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata A törvényalkotás logikája, illetve a törvény végrehajthatósága azt követeli meg, hogy évközben ne változtassunk fontos, jelentős jogszabályokon. A kormányzat érzékelte ezt a nyomást a termékdíjas szabályozás esetében is. Amikor 2010-ben elindult a jogalkotási munka, azt a célkitűzést határozta meg a környezetvédelemért felelős államtitkárság, hogy január 1-jével lépjen hatályba az új szabályozás. Mindezt figyelembe véve az új szabályok évi hatálybalépéséhez szükség volt az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségre vonatkozó szabályozás korábbi, szeptember 1-jei hatálybalépésére. Az új szabályok érvénybelépése előtt számos előkészítő munkát kell elvégezni, így az ügynökség megalapítását, szeptember 15-ig az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet, amely ma már a miniszteri jóváhagyás fázisában van. Meg kell indítani továbbá a évi hulladékhasznosításra vonatkozó közbeszerzési eljárásokat, és a pályázatokat november 30-ig el kell bírálni, és a szerződéseket még az idén meg kell kötni a nyertesekkel. Ezek nagyon szűk határidők, melyek tartása az ügynökség létrehozása során különös jelentőségű, a jövő évi zökkenőmentes átmenetnek fontos feltétele. Vannak, akik úgy gondolják, hogy január 1-jétől bekövetkezik Magyarországon egy Nápoly-szindróma, de ez teljességgel kizárt. Elég jól látható, hogy azok a fajta közszolgálati feladatok, amelyeket január 1-jétől az új rendszerben kell majd megvalósítani, hogyan fognak létrejönni, amelyek a jelenleg működő rendszer továbbgondolását, fejlesztését jelentik. Ezeknek a feladatoknak az ellátása vélhetően semmiféle csúszást nem fog szenvedni, a hulladék nem fog az utcán heverni, el fogja azt vinni a közszolgáltató, működni fog a szelektív gyűjtés, hiszen a közszolgáltatók feladata alapvetően nem változik, nem csökken, éppen hogy bővül idővel. Az ipar által produkált hulladék kicsit más helyzetben van. Ebben a szegmensben a hulladék, koncentráltsága folytán, jelentős piaci értéket képvisel, a piaci verseny fokozottan érvényesül. Mindazonáltal kellő önmérséklettel, az állam és a versenyszereplők együttműködésével ezen a piacon is létrehozhatók a szerződések 2011 folyamán. A környezettudatosság növelése A jelenlegi rendszerben különösen problematikus a környezettudatosság megjelenítése. A mai eszközrendszerből hiányoznak azok a motivációs tényezők, illetve azok az állam részéről a társadalmat képviselő érdekérvényesítő eszközök, amelyek biztosíthatnák, hogy valóban egy környezettudatos, és a társadalmi érdekeknek megfelelő rendszer működjön. Ehhez, úgy gondoljuk, több lépésen keresztül lehet eljutni. Az első és a legfontosabb, hogy új szervezeti sémát kell kialakítani, olyan szervezeti struktúrát létrehozni, amely világosan mutatja és biztosítja azokat a részfeladatköröket, amelyeket meg kell valósítanunk ahhoz, hogy a fő célunk teljesüljön. Továbbá a díjfizetési rendszeren is változtatni kellett. A jelenlegi szabályozás áttekintése során nagyon sok olyan elemet azonosítottunk, amely a díj meg nem fizetéséhez kapcsolódik, ugyanakkor nagyon kevés olyan elemet találtunk, amelyek a tényleges díj megfizetését szolgálják. Szerettük volna, ha ebben érdemi változás történik, mert nem fogjuk tudni az új rendszert megvalósítani, ha nincs hozzá elegendő forrás, márpedig az európai uniós és a hazai kötelezettségeinket teljesítenünk kell. Különös jelentőséget tulajdonítunk a társadalmi tudatformálásnak, mint a környezettudatosság erősítésének egyik legerősebb eszközének. Öt százalék jelenleg a törvénybe, illetve a rendeletekbe beépített költséghányad, amit ma a hasznosítást koordináló szervezeteknek társadalmi tudatformálásra kell költeniük, amelyet az új szabályozás az OHÜ esetében megemelt hét százalékra. Ez a ráfordítható hányadban 40 százalékos relatív növekedés a termékdíjbevétel jelentős emelkedésével abszolút értékben a rendelkezésre álló forrás többszöröződését jelenti. Tény, hogy más uniós országokban a termékdíjbevételek sokkal magasabb részét, 20-30, sőt van olyan ország, ahol 50 százalékát költik a társadalmi tudatformálásra, de kezdetnek ennyit látott a környezetügy vállalhatónak. Jelenleg kb. hatmillió ember számára elérhető a szelektív hulladékgyűjtés, de ebből a hatmillió emberből alig vesz részt aktívan a szelektív hulladékgyűjtésben egymillió! Nagyon alacsony azok száma, akik önszántukból gyűjtik szelektíven a hulladékot, mert az emberek környezettudatossága még nem elég fejlett. Ez a tudatosság fejleszthető, több módon is. Egyrészről tájékoztatással, meggyőzéssel, vagyis tudatformálással, másrészről azzal, hogy pénzügyileg is érdekeltté tesszük a szelektíven hulladékot gyűjtőket. Mindkét eszközt aktívan alkalmaznunk kell! A cél: az adminisztráció csökkentése és a bevételek növelése Nem titkolt cél, hogy növekedjen a bevétel, amit az új rendszer meg is fog valósítani ban, amikor a vámhatóság vette át az adóztatási feladatokat, majd 29 milliárd volt a termékdíjbevétel. Tavaly nem sikerült 17 milliárdot sem elérni, idén már talán ennyit se, és jövőre talán még kevesebb lenne, ha a jelenlegi rendszer maradna fenn. A mostani rendszer egy lefelé szálló tendenciát mutat a bevételeket illetően, ami elfogadhatatlan, hiszen a termékdíjbevételnek legalább egy minimumszinten kell

3 maradnia ahhoz, hogy az elvégzendő feladatokra forrást teremtsen. A feladatok ráadásul kétféle módon jelentkeznek. Egyrészt közvetlenül, a keletkező hulladék kezelésén keresztül, másrészt közvetetten, a termék létrehozása és használata során keletkező szennyezés által. Utóbbi költségről gyakran megfeledkezünk, holott a termékdíj egy részének éppen ezt kellene kompenzálnia. Hogy mire is kell gondolni, egy konkrét példán keresztül érthetjük meg. A gumiabroncsról tudjuk jól, hogy kb százaléka elkopik az úton. Az apró részeket, amelyek az aszfalton lekopnak, a szél elfújja, majd pedig a levegővel belélegezzük. A gumiabroncsban több száz, akár több ezer anyagkomponens van, tehát előre megmondhatatlan hatásai lesznek annak a morzsaléknak, ami keletkezett, és bekerül az ember szervezetébe. Az ilyen hatások következményeképpen megbetegedhetünk. Arra sincs módunk, hogy hirtelen megszabaduljunk ezektől a hatásoktól, hiszen nem mondhatjuk azt, hogy ne használjanak gumiabroncsot az emberek, mert akkor leállna a közlekedés. Tehát ezt a fajta külső hatást tűrnünk kell, miközben az általa okozottak költséget jelentenek a társadalomnak. Az ilyen típusú (a vételárban meg nem fizetett) költséget nevezzük externális költségnek. Ahol ilyen felmerül, ott azt a társadalomnak valahogyan kompenzálnia kell, tehát valamilyen módon forrást kell biztosítania arra, hogy az ilyen típusú szennyezések, és az abból következő károkozások valamilyen módon ellentételezve legyenek. Azon lehet vitatkozni, hogy jó módja-e ennek a költségnek a termékdíjba történő beépítése, vagy van-e ennél jobb módszer, de mindenképpen ez egy járható út. Az előkésztés során elemeztük a jelenlegi szabályozást, azt a 15 éves organikus fejlődéssel kialakult joganyagot, ami szeptemberig hatályban volt. Az elemzés eredményeként megállapítottuk, hogy sok olyan eleme van a jelenlegi szabályozásnak, amit meg kell tartani, amelyekre szükség van, amelyek úgy helyesek, ahogy kialakításra kerültek. Gondolok itt a különféle jogtechnikákra, a visszaigénylés és a befizetés módjára, az átvállalásra, melyekről alapvetően kimondható, hogy szükséges, hasznos elemei a törvénynek. Viszont megállapítottuk azt is, hogy ezek között az elemek között nagyon sok olyan is van, amelyek nem életszerűek, meghaladta az idő azokat. Tehát bizonyos részleteikben változtatásra érettek még ezek a megmaradó elemek is. A tárgyi hatály bővítésére a jövőben kerül sor A termékdíjtörvény tárgyi hatálya alatt számos termék volt, amelyek az idők folyamán lecsökkentek a mai hat termékkörre. A módosítások irányának éppen az ellenkezőjének kell lennie a jövőben, vagyis szélesíteni kell a termékdíjköteles termékek körét. Új termékeket kell bevonni, amelyek még nincsenek a szabályozás hatálya alatt, vagy régebben alatta voltak, de valamiért kikerültek alóla. A kötelezetti kör esetében fontos annak folyamatos vizsgálata és értékelése, hogy megfelelő helyre lett-e telepítve a díjfizetés. Ennek szellemében került felülvizsgálatra a jelenlegi gyakorlat, amely az Európai Unió direktívájához kényelmes csatlakozást biztosítva a csomagolás kibocsátójára terheli a díjfizetés feladatát. Ennek a megoldásnak a nehézsége, hogy a kötelezettek száma százezres nagyságrendű, hiszen kötelezetté válik a sarki virágárus is. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a NAV három év megfeszített munkájával 50 ezer kötelezettet tudott beterelni a rendszerbe, miközben ennél több maradt kívül. Az új szabályozás következtében megváltozik a kötelezetti kör, a díjfizetést átterelődik a csomagolószer gyártójára. Heves viták folytak az előkészítés során ezzel kapcsolatban, mert a csomagolószerek azonosítása, adóztatása sok kérdést vet fel. A csomagolószer ugyanis nem minden esetben válik csomagolássá végül. A rendszer ilyen logikával történő felépítését még az is nehezíti, hogy az EU elvárása csomagolásra vonatkozik, nem pedig csomagolószerre, ezért az államnak az ilyen rendszerű díjfizetés mellett extra adminisztrációs feladata keletkezik. A csomagolás mellett szóló érvek elsősorban tehát kényelmi jellegűek. Könnyebben megfelelünk az európai uniós adatszolgáltatási és adminisztrációs feladatainknak ebben az esetben. Másfelől a csomagolásra terhelt termékdíj szétdelegálja a felelősséget, hiszen nagyon sok, százezres nagyságrendű azoknak a kötelezetteknek a száma, akik a csomagolás termékkörben érintettek lehetnek. Ezt rendkívül nehéz nyomon követni, kontrollálni, a díjfizetés megtörténtét minden esetben biztosítani. A jelenlegi gazdasági helyzetben az így elvesző bevétel pedig különösen fájdalmas. Egyes becslések szerint ez a veszteség elérheti a beérkezett bevételnek akár a százalékát is. A 2011-es évben nagyjából 13 milliárd forint jut a hulladékgazdálkodásra a licencdíjakon keresztül. Hogy ebből mennyi jut valójában a hulladékgazdálkodási piacra, arról nincsenek pontos adataink. Ha a bevételből levonjuk a koordinátorok kötelező kommunikációra költött öt százalékát és a többi működési költséget, körülbelül tízmilliárd forint lehet az az összeg, ami a hulladékhasznosításra jut. Ezenfelül 15 milliárd forint termékdíj kerül befizetésre, így együtt 25 milliárd forint a termékdíjas bevétel ma. Ezek mellett a becslések szerint milliárd forint az adminisztrációs költség, tehát duplája az adminisztrációs költség annak, mint amennyi bevétel keletkezik, és majd ötszöröse annak, mint amennyi valójában a működésre fordítódik. Olyan rosszak az arányok, hogy egyértelműen kimondható, hogy ezen változtatnunk kell. A változtatás egyik legfontosabb eszköze az, hogy a csomagolás területén a csomagolószer válik termékdíjköteles termékké, mert így kikerül százezer kötelezett az adminisztrációs teher alól, és sokkal kevesebb, legfeljebb pár ezer kötelezettre marad a fizetési kötelezettség, és az ezzel járó adminisztrációs teher. Egyes becslések szerint ez mindössze 10 milliárd Ft-os tehercsökkenést okoz az adminisztráció területén, más becslések szerint milliárd Ft a várható nyereség. A gyártói felelősség elve Megtartotta az új szabályozás a gyártói felelősség elvét. A hulladék keretirányelv egy olyan eszköztár a környezetvédelem és a gazdaság kezében, amelyet a tagországok az abban meghatározott célok elérése érdekében alkalmazhatnak. A gyártói felelősség elve egy fontos eszköz amellett, hogy jól érzékelhető a gyengesége is. A gyártói fele- Csökken az adminisztrációs teher A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 3

4 Megszűnik a számlazáradék 4 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata lősségnek a tisztán, egyszerű módon történő alkalmazása ugyanis problémákat fog generálni a piacon, mivel szegregálja a hulladékpiacot: az, aki könnyen, egyszerűen, jó feltételek mellett tudja alkalmazni a gyártói felelősség elvét, és nagy mennyiségű hulladékot tud saját körben feldolgozni, az ennek az előnyét fogja érezni. A tevékenységének az eredménye az lesz, hogy az így egyénileg kezelt hulladék nem a közös rendszer részeként kerül feldolgozásra. Ebből az következik, hogy azok a hulladékok maradnak a közösben az államnak, a közszolgáltatóknak, amelyek kevésbé értékesek. Ez nem baj, de hosszabb távon, hogyha ezt a logikát követjük, akkor felborulhat a piac, hiszen a közszolgáltatóknál, valamint azoknak, akiknél nehezebben értékesíthető hulladékok vannak, olyan feladatok jutnak, amelyek önmagukban veszteséggel, nagy támogatással láthatók csak el. Törekedni kell tehát az egyensúlyra a gyártói felelősség elvének érvényesítése és alkalmazása tekintetében. Megszűnő szabályozási elemek A legfontosabb megszűnő elemek: a mentesség, a levonás, a kedvezmény jogintézményei. Valójában az új szabályozásban is van mentesség, sőt a mentesség most került igazán a helyére azzal, hogy a felső hasznosítási arány teljesítése a mentesség feltétele. Tehát aki elérte azt a begyűjtési, hasznosítási arányt, amelyet az Európai Unióban konszenzussal a tagállamok felső hasznosítási aránynak elfogadtak, annak nincs további kötelezettsége, és ezért a termékdíj-fizetési kötelezettsége is lecsökken egy alacsonyabb mértékre, a rendszer-felügyeleti díj értékére. Tehát a mentesség valójában megmaradt, és most került összhangba a hulladék keretirányelvvel. Megszűnik a kötelezően alkalmazandó számlazáradék is az új szabályozás szerint. Az új szervezeti struktúra Új szervezeti sémát valósít meg a Termékdíj Bizottság és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért kellett két szervezetet létrehozni? Azért, mert a Termékdíj Bizottság a feladatoknak az előkészítője, a piacot szabályozó alapinformációk meghatározója, az ehhez szükséges döntések meghozatalában előkészítő a miniszter számára, míg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a miniszteri döntések végrehajtó szervezete. Világosan szétválasztásra került egymástól a tervezési és a végrehajtási szint és feladat. A Termékdíj Bizottság teremti meg a kapcsolatot az ipar és az állami irányítás között. Termékdíj Bizottság A Bizottság létrehozásának alapvető célja hiteles és autentikus fórum teremtése, ahol az ipar szereplői és az állam kicserélheti véleményét, ütköztetheti álláspontját, ahol érdemi munka alakulhat ki a termékdíjas szabályozás és a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hasznosításának sarkalatos kérdéseivel kapcsolatosan. A Bizottság négy állami delegáltból, négy ipari delegáltból, valamint egy kilencedik független szakértőből áll, utóbbit a civil szférából vagy a tudomány területéről delegál a miniszter. A Bizottság tanácsadó szervezete a miniszternek, alapvető funkciója a döntés-előkészítés. A végső döntés minden esetben a minisztert illeti. Ennek oka, hogy a kötelezettséget Magyarország az EU-tól kapta, melynek teljesítése kötelezettség, ezért pedig végső soron a környezetvédelemért felelős miniszter a felelős. Cél a Bizottság transzparens működése, lehetőség szerint olyan döntési mechanizmus kialakítása, amely biztosítja, világosan láthatóvá teszi a döntések szakmai megalapozottságát. Megjegyzendő, hogy a 2012-es évre nincs feladata a Bizottságnak, mert ezek a kezdeti feladatok beépültek az új törvény szövegébe. Viszont a következő években az előkészítő munkát már a Bizottságnak kell elvégeznie. A Bizottságnak albizottságai lesznek az egyes anyagáramok csoportjainak megfelelően: csomagolási albizottság, elektromos és elektronikai berendezésekkel foglalkozó albizottság, gépjárművekkel kapcsolatos termékekkel és hulladékokkal kapcsolatos albizottság, különleges anyagáramok albizottsága és egy iparfejlesztési albizottság. Utóbbi feladata az országos jelentőségű fejlesztési célok és feladatok tárgyalása, értékelése. Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Az ügynökség száz százalékban állami tulajdonban áll, nonprofit jellegű. A jelenlegi koordinátorok egy részénél a kötelezettekből kialakított tulajdonosi szerkezet óhatatlanul azt eredményezi, hogy a koordinátor érdekelt a gyűjtési és hasznosítási költségek minden határon túl történő csökkentésében. Ez árspirálhoz vezetett, mely mára kezelhetetlenül alacsony díjakat eredményezett a piacon egyes hulladékrészáramokban. Az OHÜ a miniszter által jóváhagyott, a Termékdíj Bizottság által meghatározott célok és feladatok végrehajtását végzi. Fontos feladata, hogy együttműködjön a hatóságokkal. A végrehajtás során közvetít, nyomon követ, megrendel, támogat, tehát a hulladékgazdálkodás irányítását tartja kézben. Az OHÜ nem veszi át a hulladékgazdálkodás gyakorlati végrehajtási feladatait, tehát nem fogja a szemetet begyűjteni és elszállítani, se hasznosítani, hanem mindezt a tevékenységet irányítani és koordinálni fogja. Az OHÜ három fő szervezeti egységből és igazgatói kabinetből áll. Az operatív szervezeti egység kapcsolatban áll az ipari szereplőkkel, elsősorban a szolgáltatókkal, ellenőrzi azokat, szerződést köt, javaslatokat készít elő, adminisztrál, dokumentál. A gazdasági szervezet biztosítja a működőképességet, az informatikai struktúrát, a bérszámfejtést stb. A koordinációs szervezet előkészíti és kivitelezi a jogszabály-változtatásokat, valamint felel a kommunikációért. Összesen mintegy fős létszámmal fog teljes kiépítettségében működni az ügynökség. Ez évben 50 fő felvétele fog megtörténni. Kezdetben 40, később 80 főre emelkedne azoknak a száma, akik megfelelő képzésben és felkészítésben részesülnek ahhoz, hogy szervezetten és megfelelő hatékonysággal hajtsák végre az ellenőrzési feladatokat. A jelenlegi 24 koordináló szervezetnél úgy számoljuk, hogy főállású alkalmazottja van, és ebből

5 a létszámból összesen két fő az, aki eddig főállásban részt vett az ellenőrzésekben. Érezhetően nagyon szűk volt az a létszám, és az az erőforrás, amely az ellenőrzésre fordítható volt. Részben ennek tudjuk be azt, hogy évek óta stagnálás van a piacon, nem növekszik a hulladékbegyűjtés és a hasznosítás mértéke. Azzal együtt, hogy a koordináló szervezetek tették a dolgukat, működtek, amennyire csak tudtak, de nem volt megfelelő eszközrendszerük, nem tudták a szükséges ellenőrzési feladatokat kellő hatékonysággal végrehajtani, igaz az is, hogy nem is kényszerítette őket erre senki. Mindezek következményeként a piacon szabálytalanságok alakultak ki. Több helyszíni vizsgálat Az OHÜ-nek az ellenőrzési tevékenysége keretében szélesíteni, bővíteni kell a vizsgálati helyszínek számát, valamint a vizsgálati gyakoriságot. Azok a gyűjtött hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozó országos, átlagos értékek, amelyekből ki lehet indulni a kibocsátási, gyűjtési és hasznosítási becslések során, jelenleg ugyanis nagyon szűkös, nagyon hiányos, ráadásul jobbára ellentmondó adatokon alapulnak. Nagyon kevés olyan hiteles mérés történik ma Magyarországon, ami alapján pontosan meg lehetne mondani a legfontosabb számítási, becslési alapadatokat, mint például azt, hogy mennyi csomagolópapír, azon belül mennyi italkarton van a települési szilárd hulladékban, vagy annak papír frakciójában stb. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a jövőben olyan rendszert építsünk fel, amely az ilyen kérdésekre is megnyugtató, naprakész és pontos választ ad. Ez elemi érdekünk, hiszen amíg ezek a feladatok nincsenek megnyugtatóan megoldva, addig egy helyben fogunk topogni. Ne legyünk álszentek Vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy semmi értelme szigorúbban ellenőrizni, mert a piacon mindenki elvégzi a saját munkáját, a törvényben kirótt vagy a szolgál tatás -megrendelés útján tőle megrendelt feladatokat. Aki nem végezte el, azt majd a NAV felderíti, és szankcionálni fogja. Ez azonban nem ilyen egyszerű feladat. Tudjuk jól, hogy a hulladékgazdálkodás egy tipikus inverz piac. Tehát a hulladékgazdálkodásban ne legyünk álszentek, és ismerjük el, hogy rendszerint az jár jól, aki nem szabályosan jár el. Általában a nem, vagy kevésbé környezettudatos, a nem szabályos eljárás előnyösebb. A lakos szintjén is olcsóbb és egyszerűbb kidobni a szemetet az út szélére, ha azért sokat kell fizetni, vagy nincs szemétszállítás, szemétgyűjtés. Az emberek jelentős része ezt meg is teszi. Ugyanezt fel kell tételeznünk sajnos az iparon belül is. Csak abban az esetben fog a rendszer jól működni, ha tudomásul vesszük ezt az alapvetést, hogy az inverz piac szabályai érvényesülnek. Az állami szerepvállalásra szükség van emiatt is, a jó működés érdekében. Az ellenőrzésnek a legfontosabb és legalapvetőbb oka ez a dolgok természeténél fogva jelen lévő nehézség. Az ellenőrzés célja, a szabályos működés biztosítása mellett, az állam számára megbízható adatbázis kialakítása és feltöltése, amelyből hitelesebb, pontosabb prognózisokat, becsléseket, számításokat készíthet, a bevételek és kiadások pontosabban megtervezhetőbbé válnak. Szintén erre az adatbázisra építhetők a környezetpolitika jelentős döntései, mint például az, hogy milyen típusú hasznosítási rendszereket lenne célszerű Magyarországon létesíteni, hol kellene azokat elhelyezni, milyen kapacitással rendelkezzenek stb. Nélkülözhetetlen ismeretek A mai viszonyok között jól kiépült statikus ellenőrzési rendszer van Magyarországon, tehát a bizonylat-ellenőrzés, az utóellenőrzés, a pénzügyi ellenőrzés, az ehhez tartozó részletes eljárások rendelkezésre állnak, működnek. Ezek szükséges feltételei annak, hogy a társadalom, illetve az állam által megfogalmazott elvárásoknak megfeleljen a rendszer. Ezeket a statikus ellenőrzéseket továbbra is végre kell hajtani. De ezek mellett új ellenőrzési módszertant is be kell vezetni, mégpedig olyan ellenőrzési rendszert, amely a folyamatok ellenőrzését a folyamatok zajlása közben hajtja végre. Ezeket a dinamikus ellenőrzéseket a helyszínen kell végrehajtani, megfelelő gyakorisággal, ha kell, folyamatosan. Ennek részeként szisztematikus adatgyűjtést kell végezni, és az így nyert adatbázist ki kell értékelni. Fontos felismernünk, hogy egy olyan összetett tevékenység, mint a hasznosítás ellenőrzése, nem egysíkú feladat. Az eredményes ellenőrzéshez ismeretekkel kell rendelkezni az államigazgatás szempontjából, megfelelő jártassággal kell rendelkeznünk jogi kérdésekben, vagy például az adó- és vámhatóság szemszögéből is. Mindezek mellett az infrastruktúrával, fizikával, kémiával kapcsolatos ismeretekkel is rendelkezni kell, sőt informatikai, dokumentációkezelési ismeretekkel is, továbbá a rendszerszervezési és a technológiai ismereteket sem lehet nélkülözni. Mindezek együttes ismerete és alkalmazása teremtheti meg a megfelelő alapot a hatékony ellenőrzési rendszer kiépítéséhez. Közös célért Mindebből az következik, hogy nincs olyan szervezet, amely minden szükséges ismerettel magas szinten rendelkezne. Csapatot kell tehát alkotni, olyan struktúrát kell felépíteni, amely ezekre a kihívásokra választ ad. Ezért az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek és a zöldhatóságnak, továbbá a NAV-nak az feladata és kötelessége, hogy a működőképesség és fenti sokrétű feladatok ellátása érdekében együttműködjenek egymással. Ez egy jelentős rendszerépítési feladat, amit meg kell valósítani a közeljövőben. El kell határoljuk világosan az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, a NAV, továbbá a környezetvédelmi hatóság feladatait. Ehhez az OHÜ ellenőrzési módszertant dolgoz ki. A különféle eseteket, az okokat és a szabályostól eltérő mintázatokat feltérképezi, valamint megállapítja, hogy milyen módon jöhetnek létre szabálytalanságok, és ezeket a szabálytalanságokat hogyan lehet azonosítani, kezelni. Az OHÜ a szolgáltatókat ellenőrzi, míg a termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzéseket a vámhatóság végzi, míg a zöldhatóság feladata a környezetvédelmi engedélyeknek megfelelő működés biztosítása. Statikus ellenőrzések A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 5

6 Környezetpolitikai célok Megváltoznak a díjtételek is Alapvetően a 2010 óta tömegalapon meghatározott termékdíj-befizetések és licencdíjak összesített mértékéhez igazodnak az új díjtételek is, mely díjakat be kell fizetni az állam számára. Kereskedelmi csomagolások esetén a jelenlegi termékdíjtételek mértékéhez képest egy elfogadható és valóban vállalható díjszabást határoz meg a törvény. A díjszabás kialakítása során a környezetvédelmi célok mellett a gazdasági szempontok figyelembevétele is szükséges volt. A fokozatosság elvének érvényesítése miatt egyes termékek esetén azonban környezetvédelmi szempontból nem elfogadható díjszabás alakult ki. Nem reális az 56 forint/kilogrammos műanyag termékdíjtétel, mivel magára a begyűjtési és hasznosítási költségek fedezetére sem elegendő ez az összeg. Ugyanez igaz hatványozottan az üvegre. Az üveg esetén a 7 forintos díjtétel messze alatta van annak a szintnek, amelyik szükséges lenne ahhoz, hogy megfelelő mennyiséget gyűjtsünk és hasznosítsunk, miközben tudjuk, hogy 2012-ben 60 százalékra kell emelnünk a gyűjtési arányunkat. A műanyag táskák esetén az 1300 forintos díjtétel egy környezetpolitikai cél volt, amellyel nem bevételt kíván fokozni a jogalkotó, hanem alapvetően vissza kívánja szorítani a műanyag reklámszatyrok használatát. Az a cél, hogy az évi 4500 tonna reklámszatyor-kibocsátás helyett ne legyen több, mint évi 2500 tonna. Új ösztönző elemek Csökken a rétegzett italos kartonok díjtétele, kifejezetten környezetpolitikai célok miatt, mivel a rétegzett italos karton az elemzések alapján az egyik legkedvezőbb csomagolóeszköz. Az üveg egyutas csomagolás a legkedvezőtlenebb csomagolóeszköz, tehát itt egy lényegesen magasabb díj lenne a helyénvaló, amely a visszaváltás irányába Vám terelné a piacot. Ez sajnos most nem teljesült, de mihamarabbi elérése fontos cél. Az elektromos és elektronikai berendezések esetében átlagosan 30 forintos díjtétel került megállapításra. A számítások azt mutatják, hogy ez éppen elegendő a költségek fedezetére. Környezetpolitikai cél volt a szórakoztatóelektronikai cikkek díjának magasabb szinten való megállapítása. Történt ez elsősorban azért, mert ezek a termékek inkább tekinthetők luxuscikkeknek, mint a mindennapi élet elengedhetetlen kellékeinek. Ezzel a háztartási kis- és nagygépek, játékok, sporteszközök stb. díjmértékét lehetett valamelyest alacsonyabb szinten tartani. A gépjárművel kapcsolatos hulladékáramoknál, mint az akkumulátor, a gumiabroncs és az egyéb kőolajtermék esetén a változtatás különféle elvek szerint történt. A gumiabroncs esetén a növekmény ellenére olyan pénzügyi helyzet állt elő, hogy ebben a hulladékáramban fedezetlen kiadásai lesznek 2012-ben az OHÜ-nek. A megállapított 32 forintból nem teljesíthető a feladat. Az akkumulátorok és a kenőolaj esetében kisebb növekedés lett meghatározva. Végül, de nem utolsósorban egy fontos környezetpolitikai célról, az újrahasználat adómentessé tételéről ejtsünk pár szót. Környezetvédelmi szempontból a feladat egyszerű, világos. Az a környezettudatos cég, amely újrahasznála tot valósít meg, ezzel erőforrásokat takarít meg, és másokat is arra ösztönöz, hogy környezetvédelmi szempontból a lehető legelőnyösebb megoldásokat alkalmazzon, helyes, ha alacsonyabb díjat fizet, kevesebb a rá nehezedő adminisztrációs teher. Ennek megvalósítása azonban különösen nehéz feladat, mivel a díj- és adminisztrációmentesítés óhatatlanul azokat is ennek a lehetőségnek a kihasználására csábítja, akik nem kívánják az újrahasználat egyébként magasabb költségeit állni. Rendkívüli figyelmet kívánt ennek az egyszerűnek tűnő elemnek a beépítése a rendszerbe. Magyar Vámügyi Szövetség A tudás hatalom A Magyar Vámügyi Szövetség mostani októberi konferenciáján a évi ellenőrzések tapasztalatai, a magyar EU-elnökség munkája, a Duna menti forgalom sajátosságai, a Vám, a Környezetvédelmi Főosztály tevékenysége, a Reptéri Főigazgatóság tapasztalatai szerepeltek a többi között a napirenden, a Vám Műhelyen pedig módjuk volt a részvevőknek a legaktuálisabb kérdéseket megvitatni. 6 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Az egy évvel ezelőtti konferencián sok résztvevő még attól tartott, hogy a vám- és pénzügyőrség és az APEH egyesülésével, a NAV létrejöttével lelassulnak a vámkezelések, bonyolultabbá válnak az eljárások. Együttműködésre törekszünk Az elmúlt háromnegyed év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az összevonást megelőző bejelentések, a hatósági információk reálisak és tárgyszerűek voltak mondja Tüske Péter, az MVSZ elnöke. Sokak félelmüket arra alapozták, hogy több olyan országban, ahol hasonló módon összevonták a vám- és adóhatóságot, hosszú évekig döcögött az ügyintézés, nehezen alakult ki az új apparátus. Nálunk is két szervezeti kultúrát kellett összeolvasztani, egy egyenruhás rendészeti típusú szervezetet egy tipikusan hivatalnoki jellegű szervezettel úgy, hogy az átjárhatóság biztosítva legyen. A szervezet jelentősen átalakult, több mint ötszázan, nagy gyakorlatú szakemberek éltek a kedvezményes szolgálati nyugdíj lehetőségével, így zömében fiatalok maradtak, különböző szakmai felkészültséggel. Így a félelem jogos volt, de kijelenthetem, hogy a vámolási folyamatok, amelyek már korábban is a számítástechnikára épültek, nem lassultak, az átállás szinte zökkenőmentes volt. A NAV létrejöttét követően tárgyalásokat folytattunk az elnök asszonnyal, aki elfogadta javaslatainkat, és együttműködési megállapodást kötöttünk. A magyaros tempera-

7 Vám mentumból adódó ki a kardom állásponttal nem értünk egyet, hiszen a hatóság és a mi céljaink azonosak: az ügyek jól menjenek, és a jövőben még jobban tudjunk együtt dolgozni. A kialakult helyzet ránk is nagyobb felelősséget hárít, joggal várják el, hogy a vámmal foglalkozó ügyfelek a korábbinál jóval felkészültebbek legyenek. A bonyolult, összetett gazdasági vámeljárásoknál a kedvezményes típusú termeléstámogató eljárásoknál, amelyek valóban összetettek, még tapasztalunk gondokat. Az ilyen engedélyekhez való jutás, ezeknek a használata, illetve az elszámolások okoznak gondot, sokszor több hónapos csúszásokkal kell számolni, de ez nem a hatóságok jóindulatán, hanem a legtöbbször a szakmai tapasztalatok hiányán múlik. Sokszínű tevékenység Milyen kérdésekkel foglalkozik most a Magyar Vámügyi Szövetség? Mi ez elmúlt 17 évben mindig arra törekedtünk, hogy lehetőleg ne egyedi ügyeket tartsunk napirenden, hanem gyűjtsük össze a különböző ügycsoportokat, s ezeket rendezzük különböző szakmai fórumokon. Elsősorban azokat a kérdéseket tartjuk napirenden, ahol a jogszabályokban rejlő anomáliák vagy nehezen megoldható helyzetek akadályozzák a folyamatos munkát, és élünk a jogszabálymódosítási javaslatokkal. Először mindig a vámszervekhez küldjük el a javaslatainkat, és csak egyeztetés után fordulunk a jogalkotókhoz. A hazai együttműködésen túl az Európai Unió bizottságaival és a Vám Világszervezet különböző részlegeivel is szakmai kapcsolatot tartunk. Melyek azok a kérdések amelyeket meg kellene oldani? Mi ezt a szakmát egységesen kezeljük, hiszen rendkívül sokszínű tevékenységről van szó. A különböző termelői, importőri, logisztikai szolgáltatói szervezetek érdekeit közösen képviseljük, hiszen közös érdek, hogy vonzóvá tegyük a vámkezelési szolgáltatói környezetet. Így a komplex logisztikai szolgáltatócsomagon belül is az a célunk, hogy minél többen éljenek vele olyanok, akik az Európai Unióba való árubehozatalnál a hazai szolgáltatásokat veszik igénybe. Amivel feltétlenül ezt indokolni tudjuk, hogy a mi eljárásaink gyorsak. A külföldi, például holland, németországi és más példák azt igazolják, hogy nemcsak a vámnak, hanem az adónak is nagy szerepe van a gyors szabad forgalomba helyezésnél. Ezzel ma már minden fórumon egyetértenek, a hogyan meghatározása most a fő feladat. Azzal egyetértünk mi is, hogy a gyorsaság mellett a biztonság meghatározó kérdés. Itt felül kell vizsgálni a vám és az adóbiztosítékok kérdését, mert a száz százalékban biztosított környezet nem tartható fenn. Ezt olyan gazdasági eljárásoknál is megkövetelik, ahol a folyamat végén a vámtartozást nem kell rendezni. Jogszabályi korrekciók lennének szükségesek az utóellenőrzésnél és a vámbírságolásoknál is. Évek óta sokat és sokan vitatkoznak azon, hogy ha Brüsszelben döntenek az alapvető kérdésekben, meghatározó a közösségi vámkódex, akkor lehet-e magyar nemzeti vámpolitikát alkotni. Magyarországon van végrehajtási törvény, különböző minisztériumi rendeletek szerint dolgozunk, tehát igazodva a vámkódexhez, figyelembe lehet és kell venni a hazai sajátosságokat. Ezt a gyakorlatot alkalmazza egyébként sok sikeresen gazdálkodó európai uniós tagállam is. Így állítom, hogy a nemzeti vámpolitikának és nemzeti adópolitikának nagy szerepe van, és ez még sok lehetőséget rejt magában. Az eljárásokat nagymértékben egyszerűsíti, ha minél többen csatlakoznak az AEO-hoz, ami minősítést, folyamatos ellenőrzést jelent, ugyanakkor nagymértékben megkönnyíti a nemzetközi kereskedelmi forgalmat. A cél közös Milyen fórumokon van alkalom a javaslatok megvitatására? Sokcsatornásnak mondhatjuk ma már ezt a rendszert, és az esetek döntő többségében a viták eredménnyel zárulnak, hiszen mindkét félnek van valami reális, értelmes válasza a felvetett kérdésekre. Állandó kapcsolatunk van a NAV Vám Főosztályával, írásos javaslatainkra választ kapunk, és a vám kapcsolattartó üléseken módunk van álláspontunk kifejtésére, és azt tapasztaljuk, hogy javaslatainkat az esetek többségében megfogadják. A Jövedéki Főosztály rendszeresen szervez nyílt napokat, és a Környezetgazdálkodási Főosztály is igényt tart a rendszeres eszmecserékre. A szövetségen belül milyen fórumrendszerek vannak? Különböző sikeresen működő tagozataink vannak. Az egyikben a termelő, exportőr vállatok közel hatvan cég a magyar külkereskedelmi forgalmat meghatározó szereplők, és többiben a logisztikai szolgáltatók, vámudvarok, külön tagozatban az expressz integrált szolgáltatók, mint például a DHL és a TNT, a tanácsadók tagozatában vámszakértők mellett bankok, szoftverházak képviselői tevékenykednek. A legfiatalabb tagozatunk a környezetgazdálkodási, ahol elsősorban a termékdíjas kérdések kerülnek napirendre. Nagy az érdeklődés a Vám Műhely iránt, ahol a szakma legkiválóbb képviselői tartanak előadásokat, és alkalmuk van a résztvevőknek a legfontosabb kérdések megvitatására. Ismét megalakul a Vámtanács A hírek szerint újraéled a Vámtanács. Ez valóban így van, és ezért is nagy jelentősége van annak, hogy több szervezettel egyeztetjük az elképzeléseket. Így a Szállítmányozók és a Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségével, és más szakmai szervezetekkel. Integráló szerepet töltünk be. A logisztikai egyeztető fórumon belül, amelynek most az elnöki tisztjét is betöltjük, mostanra már sikerült elfogadtatnunk a logisztikai szakma tudományos képviselőivel is, hogy a vám szerves része a logisztikai tevékenységnek. Két tanulmányt is kidolgoztunk, a többi között annak bemutatására, hogy mennyivel egyszerűsödnének az eljárások, ha a nagy áruérkeztető, -elosztó pontok vámszabad területként működnének. A logisztikával foglalkozó szervezetek a közeljövőben a Nemzeti Fejlesztési, a Nemzetgazdasági és a mezőgazdaságot irányító minisztériummal is stratégiai együttműködési megállapodást kötnek. A biztonság meghatározó kérdés A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 7

8 Vám OKJ-s jogosítványok EBEJ A helyi egyszerűsített eljárásban a szállítmány kijelölt helyre történő érkezéséről szóló értesítések, valamint az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárásban benyújtott, hiányos adattartalmú vámáru-nyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása a tervek szerint október 1-jétől PILOT eljárásban megvalósul. Ez azt jelenti egyelőre, hogy az AIS és AES eljárások bevezetésénél alkalmazott és ismert gyakorlat szerint csak kijelölt gazdálkodók és igazgatóságok vonatkozásában kerül az eljárás bevezetésre. Ez esetben két gazdálkodó és két igazgatóság közreműködésével kerül sor az EBEJ PILOT eljárására. A PILOT eljárás eredményes lezárása esetén január 1-jétől már országos szinten is alkalmazásra kerülhet az EBEJ. Bizottsági rendelet 8 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Új képzési formák A tudás a vámszakértelem záloga. Ez a Vám Világszövetség idei szlogenje. Önök mit tesznek azért, hogy a szlogen ne maradjon szlogen? Alaptézis, hogy egy vámkezelés még mindig az ügyfél indítványára indul. Ha az ügyféloldal felkészült és képzett, egyszerűbbé, gyorsabbá válik az ügyintézés. Éppen ezért meghatározóan fontosnak tartjuk a tájékoztatást és a képzést. Lehetővé tettük három szakmai területen is, hogy sokan OKJ-s jogosítványhoz jussanak, valamennyi, szakmánkkal kapcsolatos képzés alapja ugyanaz a hat szaktantárgy, például az egyik a vámtarifa, így a speciális oktatást csak a szakmai irányú szinten tartó képzésnél kell pluszként biztosítani. A továbbképzések megkezdődtek, és ez lehetővé teszi, hogy azok is, akiknek korábban már volt gyakorlatuk, megismerkedjenek a többi között az európai uniós jogi kör- Mielőtt azonban az elektronikus alkalmazás részleteibe belemennénk, nézzük meg, hogy milyen jogi és más egyéb körülmények okán került megvalósításra az említett fejlesztés. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/ EGK tanácsi rendelet végrehajtására kiadott 2454/93/EGK bizottsági rendelet (továbbiakban: Bizottsági rendelet) módosítására vonatkozó november 17-én kihirdetett 1192/2008/EK rendelet jelentős mértékben megváltoztatta az egyszerűsített eljárások engedélyezési feltételeire, illetve az egyszerűsített eljárások végrehajtására vonatkozó szabályokat. Ilyen többek között a 253a. cikk kiegészítése, mely szerint: Alkalmazási feltétel Az egyszerűsített nyilatkozattételi vagy a helyi vámkezelési eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a vámáru-nyilatkozatokat és az értesítéseket elektronikus formában nyújtsák be. nyezettel is. Van elegendő kitűnő szakemberünk, hogy az oktatást segítsük, és az egyes terülteken, pl. a termékdíjügyintézőknél a vizsgabiztosokat is mi adjuk. A csatlakozás óta rendszeresen szervezünk előadásokat a továbbképzések feltételének megteremtésére. Az ügyintézőképzést teljesen új alapokra helyezzük, két féléven át oktatjuk majd. Olyan képző intézettel működünk együtt, amelynek akkreditációja van. Jövőre megkezdjük a vámmenedzseri képzést is, folyamatosan gondoskodunk arról, hogy szövetségünk tagjai naprakészen informálódjanak az új jogszabályokról, utasításokról, rendelkezésekről, mert ma már valóban a tudás hatalom, és csak jól felkészült szakemberek tudnak helytállni az egyre élesedő versenyben. A következő hónapokban a Vám-Zollban fórumot biztosítunk az MVSZ vámszakértőinek, vállalati vámszakembereinek, hogy kifejthessék szakmai véleményüket. m Ennek értelmében az egyszerűsített nyilatkozattételi vagy helyi vámkezelési eljárás engedélyese csak úgy gyakorolhatja e jogát, ha az egyszerűsített eljárásban keletkező vámáru-nyilatkozatait és a Bizottsági rendelet 266. cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítéseket elektronikus formában nyújtja be. Ennek megvalósítása természetesen kétoldalú, mivel egyrészről az engedélyesnek olyan informatikai háttérrel kell rendelkeznie, mellyel elektronikus formában tudja benyújtani a vámáru-nyilatkozatokat, illetve értesítéseket, másrészről a vámhatóság informatikai rendszerének is képesnek kell lennie ezen ügyféli üzenetek elektronikus fogadására. A Bizottság tudva azt, hogy sok tagállam még nem alakította ki az elektronikus vámáru-nyilatkozat, illetve értesítés fogadását, feldolgozását a hivatkozott jogi norma alkalmazására irányuló felkészülésre átmeneti időt biztosított, melynek értelmében január 1-jétől vált volna kötelezővé az elektronikus feldolgozás alkalmazása. A magyar vámigazgatás már 2008-ra megteremtette az elektronikus import és export vámáru-nyilatkozatok elektronikus benyújtásának lehetőségét től pedig lehetővé tette az egyszerűsített importeljárásban keletkező kiegészítő vámáru-nyilatkozat elektronikus formában történő benyújtását. Ez viszont még nem jelentette azt, hogy az egyszerűsített eljárásban jelentkező értesítési kötelezettségnek, illetve az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárásban a hiányos adattartalmú vámáru-nyilatkozat benyújtásának is elektronikus úton eleget tudjon tenni az engedélyes. Azonban ennek kialakításához már az alapfeltételek fennálltak azzal, hogy az elektronikus vámáru-nyilatkozat benyújtásának lehetősége már megvalósult, mivel az ügyféli kommunikációs csatorna (KKK2.0) már rendelkezésre állt, és az elektronikus feldolgozás eljárási technológiája és rendje is elkészült. A Bizottság év eleji felmérése szerint még mindig sok tagállamban nem került kialakításra az elektronikus vámáru-nyilatkozat és értesítés benyújtásának lehetősége. Ezért a Bizottsági rendelet módosításáról szóló 430/2010/EU rendelet ismételten kiegészítette a 253a. cikket a következő szabállyal: Abban az esetben azonban, ha nem áll a vámhatóságok vagy a gazdasági szereplők rendelkezésére az egysze-

9 Vám rűsített vámáru-nyilatkozatok vagy a helyi vámkezelési eljáráshoz kapcsolódó értesítések benyújtására vagy fogadására szolgáló, adatfeldolgozási technikát alkalmazó számítógépes rendszer, a vámhatóságok az általuk meghatározott egyéb formában benyújtott nyilatkozatokat és értesítéseket is elfogadhatják, feltéve, hogy az alapján hathatós kockázatelemzés végezhető. Vagyis nem kötelező az elektronikus vámáru-nyilatkozat és értesítés benyújtása az egyszerűsített eljárásokban sem, ha más módon is biztosítani tudja a vámhatóság a hathatós kockázatelemzés végrehajtását. Meg kell azonban jegyezni, hogy a már kihirdetett Modernizált Vámkódex csak az elektronikus vámáru-nyilatkozat és értesítés beküldését fogadja el az egyszerűsített eljárásokban. Az új Vámkódex alkalmazásának időpontja azonban még továbbra is kérdéses. Nem kötelező, de célszerű Fentiek alapján tehát a jogi alapokat tekintve még mindig csak ott tartunk, hogy nem kötelező az elektronikus alkalmazás bevezetése az egyszerűsített eljárásokban. Mégis, akkor miért kerül megvalósításra a magyar vámigazgatás részéről ez a fejlesztés? A döntő ok, hogy 2009 májusában az Európai Számvevőszék helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizte a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó egyszerűsített eljárásokat. Az egyik alap megállapítás az volt az EU Számvevőszék részéről, hogy a hatékony kockázatelemzés érdekében legalább az importengedélyezési kötelezettség és megfigyelési eljárás alá tartozó árukra kötelezően elő kell írni a szállítmány kijelölt helyre történő érkezéséről szóló értesítés benyújtását. Annak érdekében, hogy az érintett egyszerűsített engedélyesek részére ne okozzon a változás különösen nagy hátrányt, a magyar vámigazgatás az értesítési kötelezettség előzőek szerinti kötelező alkalmazását az elektronikus benyújtás lehetőségének bevezetéséhez igazította. Ez azért is fontos, mert a Bizottsági rendelet 266 cikk (1) bekezdése értelmében az értesítés célja, hogy a vámhatóság dönteni tudjon az áru kiadhatóságáról. Vagyis az áru csak akkor használható fel, ha a benyújtott értesítés alapján a vámhatóság az áru kiadhatóságáról dönt. Ezen folyamat manuális lebonyolítása esetén a feldolgozási folyamat időtartama kiszámíthatatlan lenne, illetve általában hosszú időtartamot venne igénybe. Elektronikus alkalmazás esetén viszont ez az idő kiszámíthatóvá válik, és jelentős mértékben lerövidül, mint ahogy azt már elektronikus import vámáru-nyilatkozatok (AIS) feldolgozásánál tapasztalhatták a felhasználók. A bevezetés után akkor lássuk, hogy milyen módon kerül megvalósításra az elektronikus értesítési bejelentés (a fejlesztők által kreált rövidítés szerint: EBEJ) (1. ábra). 1. ábra 2. ábra Megvalósítás Elektronikus értesítés bejelentése (helyi vámkezelési bejelentés) (2. ábra) Az ügyfelek a KKK 2.0 rendszerbe a megadott vám- és pénzügyőri igazgatóságnak címezve (VH. kód 8 karakteren adható meg, csak a megadott vámhivatali kódra lehet A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 9

10 Vám Formai szabályok 10 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata helyi EBEJ-t benyújtani) küldik az elektronikus értesítést tartalmazó üzenetet. Az értesítés adásának és a fogadásnak formai szabályai megegyeznek az EV benyújtás/fogadás szabályaival. Kiadásra kerül a CDPS XSD új verziója (CDPS/EV/2.8), mely alkalmas az EV, az Egyszerűsített árunyilatkozat és a Helyi vámkezelési bejelentés elektronikus üzeneteinek benyújtására. Az új verzió már a beküldéskor megkülönbözteti az említett három típust az alábbiak szerint: N : EV benyújtása (normál vagy kiegészítő árunyilatkozat, bejelentes2 = A, X, Y, Z ) H : helyi vámkezelési bejelentés (bejelentes2 nincs) E : egyszerűsített nyilatkozat (hiányos EV vagy helyettesítő okmány, bejelentes2 = B, C ) KKK 2.0 A KKK 2.0-tól CDPS-be érkezett xml üzenetet először az XML séma alapján kell ellenőrizni. Hiba esetén: Válaszüzenet kerül visszaküldésre a beküldőnek a visszaadásról. Ezt az ellenőrzést alapvetően a KKK2 rendszer végzi. Mivel az EBEJ XML séma tartalmi felépítését gyakorlatilag az EVkitöltésre vonatkozó szabályok (2454/93/EGK Bizottsági rendelet 30A melléklet 7. táblázat) határozzák meg, így az alap szempontot az EV egyes rovatai (továbbiakban EBEJ rovatok) jelentik. XSD-ellenőrzés során az egyes EBEJrovatok típus, hossz és kötelezőség ellenőrzése valósul meg. A sémaszabályok módosulásai verziókövetéssel valósulnak meg, így történetileg nyomon követhetők (1. táblázat). Hibátlan sémaellenőrzést követően az xml-ben beadott EBEJ adatai betöltésre kerülnek az adatbázisba. Ezzel egyidejűleg megvalósul az EBEJ átvétele, melyhez letárolódik az átvétel vámigazgatási cselekmény az adatbázisban. Ellenőrzésre kerül az EBEJ-en szereplő ügyfél (az EBEJben feltüntetett nyilatkozattevő EORI azonosítója szerint), hogy rendelkezik-e EÜC-azonosítóval, valamint azonos-e a beküldővel, vagyis az adott EBEJ a továbbiakban elektronikusan feldolgozható-e? Hiba esetén: az átvételről és a visszaadásról (a hiba megjelölésével) válaszüzenet kerül visszaküldésre a beküldőnek. Hibátlan automatizált folyamatellenőrzés esetén kerül lefuttatásra a kitöltöttség-ellenőrzés (rovat kötelezőség/ tilos vizsgálat), a szintaktikai ellenőrzés, összefüggés-vizsgálat, valamint a TARIC-feltétel-vizsgálat. EBEJ-adattartalom Rovat Hiányos Értesítés 1. Nyilatkozat Kötelező Tilos 2. Tételek száma Kötelező Kötelező 3. Egyedi szállítmányhivatkozási szám Kötelező Kötelező 4. Fuvarokmány száma Kötelező Kötelező 6. Címzett Kötelező Kötelező 7. Nyilatkozattevő/képviselő Kötelező Kötelező 8. Nyilatkozattevő/képviselő jogállásának kódja Kötelező Kötelező 9. A pénznem kódja Kötelező Kötelező 12. Árumegnevezés Kötelező Kötelező Rovat Hiányos Értesítés 13. A csomagok típusa (kód) Kötelező Kötelező 14. A csomagok száma Kötelező Kötelező 15. Fuvarozási jelzések Kötelező Kötelező 16/1. Kereskedelmi elszámoló mennyiség Kötelező Kötelező 16/2. Kereskedelmi elszámoló mennyiségi egység Kötelező Kötelező 17/1. Berendezés azonosító száma, amennyiben konténerben van Lehet Lehet 17/2. Konténerjelzés Lehet Lehet 17. Az árutétel sorszáma Kötelező Kötelező 18/1. Vámtarifaszám Kötelező Kötelező 18/2. TARIC kiegészítő kód 1 Lehet Lehet 18/3. TARIC kiegészítő kód 2 Lehet Lehet 18/4. Nemzeti kiegészítőkód Kötelező Kötelező 19/a Származási ország kód Kötelező Kötelező 19/b Tartomány kód Lehet Lehet 20. Bruttó tömeg (kg) Kötelező Kötelező 21. Eljárás Kötelező Kötelező 22. Nettó tömeg (kg) Lehet Lehet 23. Tételsor összege Kötelező Kötelező 24. Hivatkozási szám az egyszerűsített eljárásokhoz Lehet Lehet 25. Az engedély száma Kötelező Kötelező 26. Különleges megjegyzések Lehet Lehet 27. A nyilatkozat dátuma Kötelező Kötelező 28. Aláírás/hitelesítés Kötelező Kötelező TARIC-kód A feldolgozás során a megadott TARIC-kód, preferenciakód (100), dátum és származási ország alapján a TARIC átadja a kapcsolódó intézkedéseket, és ezeket értékeli a CDPS_I a feldolgozás során az alábbiak szerint: Intézkedés feltételvizsgálat (a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás, valamint D típusú vámraktár esetén) lefolytatásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata: 1. amennyiben az intézkedéshez feltétel (okmány) tartozik, akkor az alábbi eredmények lehetnek: az okmány szerepel a mellékletek között -> a feldolgozás elvégezhető, az elektronikus feldolgozást nem állítja meg az okmány nem szerepel a mellékletek között -> feldolgozás feltételes elfogadás után elvégezhető, az elektronikus feldolgozást megállítja 2. amennyiben a korlátozó intézkedéshez nem tartozik feltétel a feldolgozás feltételes elfogadás után elvégezhető, az elektronikus feldolgozást azonban megállítja. Az EBEJ kialakításával párhuzamosan fejlesztett ÁRUREG-CDPS automatikus kivezetés kapcsolat megvalósítása eredményeként a program vizsgálja, hogy a Mellékletek között feltüntetett MRN: Valós Kivezetetlen A vám elé állítás hivatalkódja megtalálható-e az ETRben a vonatkozó engedélyhez tartozó területi hatály -ként rögzített hivatalkódok között

11 Vám Sikeres ellenőrzés után a feldolgozás az MRN kivezetése nélkül folytatódik. Hiba esetén: az átvételről és a viszszaadásról (a hiba megjelölésével) válaszüzenet kerül viszszaküldésre a beküldőnek. Pénzügyi kockázatelemzés A sikeres adat- és keresztellenőrzéseket követően valósul meg az EBEJ szempontjából legfontosabb mozzanat a benyújtott adatok pénzügyi kockázatelemzése. A kockázatkezelésnek három kimenete lehet: Okmányellenőrzés (parkolópályára terelés) Áruvizsgálat (parkolópályára terelés) Nem kockázatos, a feldolgozás tovább folytatható. A parkolópályára terelés esetén a kockázatkezelés kimenetéről értesítést kerül kiküldésre a beküldőnek. A címzett vám- és pénzügyőri igazgatóság nyitvatartási idején belül van vámhatósági közreműködés (vámhivatallal kapcsolatfelvétel, okmánybenyújtás, áruvizsgálat). Amennyiben az okmányellenőrzés vagy az áruvizsgálat nem állapít meg eltérést, biztosítani kell, hogy az elektronikus folyamat a pénzügyőr döntése alapján folytatódjon. Az eljáró pénzügyőr ügyféli kapcsolatfelvétel nélkül is tovább engedheti a folyamatot, melyről értesítés nem készül. Amennyiben a vámhivatal zárva van, akkor az AISszabályoknak megfelelően az országos ügyfélteamhez kell továbbítani a tételt. A nem kockázatos ágon egy időzítő beiktatása lehetőséget biztosít a pénzügyőr számára, hogy az elektronikus folyamatot megállítsa és okmányellenőrzést vagy áruvizsgálatot előírjon. Nyitvatartási időben 10 perc, nyitvatartási időn túl 30 perc múlva kapja meg az engedélyes az értesítést az áru kiadásáról. Amennyiben a hivatali/ ügyfélteam revizor nem jelöli ki okmány- vagy áruvizsgálatra a tételt, az időzítő leteltével a feldolgozás folytatódik. Okmány/áruvizsgálat, valamint TARIC feltétel/kocka találat esetén kizárólag felhasználói beavatkozást követően folytatódhat a feldolgozás. Jóváhagyás Az előzőekben említett időzítő lejártát követően automatikusan vagy a vizsgálati eredmények rögzítését követően a pénzügyőri döntés hatására megtörténik az EBEJ jóváhagyása (megvalósul az EBEJ elfogadása és a hozzá kapcsolódó vámigazgatási cselekmény adatbázisban való tárolása). A jóváhagyás alapjául szolgáló ellenőrzések az átvételt követően történnek, ezért az ellenőrzéskor aktuális ellenőrzési szempontok, szűrők (mint pl. TARIC-ellenőrzés) az átvétel időpontjához kapcsolódnak. Ennek megfelelően, ha az EBEJ az elvégzett ellenőrzések alapján hibátlan és így jóváhagyásra kerül, az átvétel dátuma meg fog egyezni az EBEJ jóváhagyás cselekmény dátumával. Az ügyfélnek értesítés kerül kiküldésre az átvételről és jóváhagyásról. Amenynyiben a folyamat manuális ágon fejeződik be, akkor az ügyfél értesítése a vám- és pénzügyőri igazgatóság feladata, melyet a rendszer értesítés nyomtathatóságával támogat. 3. ábra Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárásban benyújtott (hiányos) árunyilatkozat benyújtása Az egyszerűsített (adat hiányos) árunyilatkozat feldolgozási folyamat alapvetően megegyezik a helyi vámkezelési eljárás bejelentés jóváhagyási folyamatával (3. ábra). Eltérés az értesítéskezelés tartalmában van: automatikusan, vagy a vizsgálati eredmények rögzítését követően a pénzügyőri döntés hatására megtörténik az árukiadás, melyről az ügyfél számára üzenet kerül kiküldésre, melyben az áru kiadásáról kap értesítést a beküldő. Üzemszünet Ügyféli üzemszünet, hiba, egyéb akadály esetére biztosított, hogy a papíron/xml-ben benyújtott egyszerűsített nyilatkozatot, értesítést a hivatali felhasználó fel tudja dolgozni. Ugyancsak megoldott, hogy a CDPS_I rendszer Nyilvántartási szám előzetes kiadása menüpontjában EBEJ CDPS_ID számokat előre ki lehet adni Egyszerűsített bejelentés/helyi vámkezelés opció kiválasztással, darabszám kitöltéssel. Buzási Tibor EBEJ jóváhagyása A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 11

12 Vámmentes vámeljárások során alkalmazható fontosabb jogcímek Az Európai Unió tagországain kívüli országokból mint harmadik országból behozni kívánt árukat a közösségben történő felhasználásuk érdekében szabad forgalomba kell bocsátani, általános esetben vám- és áfafizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg. Személyes vagyontárgyak 12 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Az Európai Unió tagországai számára ellenben kívánatos, hogy azon meghatározott körülmények között, amikor az árubehozatal különleges feltételei nem követelik meg a gazdaságvédelmi intézkedéseket, olyan intézkedéseket lehessen alkalmazni, melyek következtében az áruk a rendes körülmények között kivethető behozatali vámok alól mentességet élvezzenek. Ezeket a mentességeket szabályozhatják például olyan többoldalú nemzetközi egyezmények, melyeknek minden tagállam vagy egyes tagállamok a szerződő felei. Ezekben az esetekben a tagországoknak egyöntetűen kell alkalmazniuk az ilyen egyezményeket, hogy kiküszöböljék a bennük foglalt mentességek alkalmazásában mutatkozó különbségeket és az érintettek számára lehetővé váljon, hogy ugyanazokat az előnyöket élvezzék az Európai Unió minden tagországában. Mivel ezeket az egyezményeket minden tagállamnak alkalmaznia kellett, ez előre feltételezte a vámunió követelményeivel összhangban bevezetendő uniós szabályokat a tervezett vámok alóli mentességre vonatkozóan. Közösségi rendszerek A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet (továbbiakban: vámmentességi rendelet) amelyet január 1-jétől kell alkalmazni közvetlenül és kötelező jelleggel valamennyi tagállamban bizonyos esetekben lehetőséget ad a vámmentes behozatalra, és jelen cikkünkben ezeket a kedvező lehetőségeket, valamint jogcímeket kívánjuk megismertetni a kedves olvasókkal a teljesség igénye nélkül. I. Szokásos lakóhelyüket harmadik országból a közösségbe áthelyező természetes személyekhez tartozó személyes vagyontárgyak A szokásos lakóhelyüket harmadik országból az Európai Unió vámterületére áthelyező természetes személyekhez tartozó személyes vagyontárgyak vámmentes behozatalát a vámmentességi rendelet I. fejezetének cikkei szabályozzák. Vám Fenti cikkek alapján általánosságban elmondható, hogy vámmentesen vámkezelhetők azok a személyes vagyontárgyak, amelyeket azok a természetes személyek hoznak be, akik az állandó tartózkodási helyüket az Európai Unión kívüli, harmadik országból a Magyar Köztársaság területére helyezik át, feltéve, ha azok az áruk a körülmények által indokolt különleges eseteket kivéve, az érintett személy birtokában vannak, továbbá nem fogyasztható áruk esetén, amit az érintett személy a korábbi szokásos lakóhelyén legalább hat hónapig használt azt az időpontot megelőzően, hogy a harmadik országban megszűnt a szokásos lakóhelye, valamint ugyanazt a célt szolgálja az új szokásos lakóhelyén, mint az előző lakhelyén. A személyes vagyontárgy bármely, az érintettek személyes használatára szánt, vagy háztartási szükségleteiket kielégítő tulajdont jelenti. Ebbe a körbe tartoznak: a háztartási célú ingóságok, amelyek az érintett(ek) személyes használatára vagy háztartási igényei(k) kielégítésére szánt személyes ingóságot, ruhaneműt, lakberendezést és felszereléseket jelentik. a kerékpárok és motorkerékpárok, magángépjárművek és azok pótkocsijai, kemping-lakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek. A személyes vagyontárgyak körébe tartoznak továbbá a rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek. Nem tekinthetők és tüntethetők fel személyes vagyontárgynak azonban az olyan árucikkek, melyek jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva kereskedelmi célt szolgálnak. A vámmentesség további feltétele, hogy csak olyan személy(ek) áruinak vámkezelése során alkalmazható, aki(k)nek a szokásos lakóhelye folyamatosan legalább 12 hónapos időtartamig az Európai Unió területén kívül volt. Azonban a fenti feltételtől a hatóságok eltekinthetnek abban az esetben, ha az érintett személynek egyértelműen az volt a szándéka, hogy folyamatosan legalább 12 hónapos időtartamig az Európai Unió vámterületén kívül lakjon. Nem vonhatók vámmentes vámeljárás alá: az alkoholtartalmú termékek; a dohány- és dohánytermékek; a kereskedelmi szállítóeszközök; foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használt cikkek, kivéve az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközöket, melyek az érintett hivatásának gyakorlásához szükségesek. Főszabályként csak a letelepedéstől számított 12 hónapon belül az Európai Unió vámterületén szabad forgalomba bocsátott személyes vagyontárgyak vonatkozásában adható meg a kedvezmény. A személyes vagyontárgyak behozatala a fent említett határidőn belül több részletben is történhet, amennyi-

13 Vám ben azok megfelelnek az általános követelményeknek. A vámmentes vámeljárás alá vont személyes vagyontárgyak, a vámeljárás lefolytatásától számított egy éven belül csak úgy adhatóak kölcsönbe, zálogba, bérbe és ruházhatóak át akár ingyen, akár ellenszolgáltatás mellett, amenynyiben a vagyontárgy átruházásának napján alkalmazandó vámtétel és ugyancsak ezen a napon az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték megfizetésre kerül. Letelepedés hat hónapon belül A vámmentes vámeljárás alá vonásra lehetőség van az előtt is, mielőtt az érintett személy az állandó tartózkodási helyét áthelyezné a Magyar Köztársaság területére. Ilyen esetben fontos, hogy hat hónapon belül ténylegesen megtörténjen a magyarországi állandó tartózkodási helyen történő letelepedés. Ekkor az előírt 6 hónapos használatra vonatkozó időszakot attól a naptól kell számítani, amikor a személyi tulajdont behozták Magyarország vámterületére. Az ilyen eljárás során vámbiztosítékot kell nyújtani, melynek formáját és összegét a vámhatóság állapítja meg, figyelemmel a vám és a nem közösségi adók és díjak mindenkor hatályos mértékére. Amennyiben a fentiek alapján lehetőség van a vámmentes vámeljárás lefolytatására, az egyúttal áfafizetési kötelezettségtől mentes eljárást is feltételez. Az állandó tartózkodási helyüket harmadik országból az Európai Unió vámterületére áthelyező természetes személyek részére szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatására a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes. Személygépkocsi, lakóautó, valamint motorkerékpár behozatala esetén az általános feltételek megléte mellett vámot és általános forgalmi adót nem kell ugyan fizetni, de regisztrációsadó-fizetési kötelezettség keletkezik. II. Házasságkötés alkalmából behozott árucikkek A vámmentességi rendelet II. fejezetének cikkei lehetőséget adnak a házasságkötés alkalmából behozott árucikkek vámmentes vámeljárás alá vonására. A házasságkötés alkalmából a szokásos lakóhelyét harmadik országból az Európai Unió vámterületére áthelyező személy új vagy használt, saját tulajdonú kelengyéje és háztartási célú ingóságai az érintettek személyes használatára vagy háztartási igényeik kielégítésére szánt személyes ingóság, ruhanemű, lakberendezés és felszerelések behozatali vámoktól mentesen hozhatók be. A vámmenteség ebben az esetben is egyidejű áfamentességet is biztosít. Fenti meghatározásból adódik, hogy kerékpárok és motorkerékpárok, magángépjárművek és azok pótkocsijai, kemping-lakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek nem tartoznak a háztartási célú ingóságok körébe, tehát nem élveznek azon jogcím alatt sem vám-, sem pedig nemzeti adómentességet, mint házasság alkalmából lakóhelyüket a közösség vámterületére áthelyezők ingóságai. Nem adható továbbá vámmentesség ezen jogcím alatt az alkoholtartalmú termékekre, dohányra és dohánytermékekre sem. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárás továbbá csak annak a személynek folytatható le vámmentesen: akinek a szokásos lakóhelye folyamatosan legalább 12 hónapig a közösség vámterületén kívül volt. Mindazonáltal e szabály alól eltérési lehetőség adható, feltéve, hogy az érintett személynek egyértelműen szándékában állt folyamatosan legalább 12 hónapig a közösség vámterületén kívül lakni; továbbá aki bemutatja házasságkötésének bizonyítékát. A fenti feltételek mellett vámmentes vámeljárás alá vonhatók továbbá a házasságkötés alkalmából kapott szokásos ajándékok, melyeket olyan személy kap, aki házasságkötése alkalmából harmadik országból költözik a közösség vámterületére, és azokat olyan személy küldi be, vagy hozza magával, akinek szokásos lakóhelye harmadik országban van. Az értékhatár ezer euró Fontos tudni, hogy az így, vámmentesen behozható egyes ajándékok értéke nem haladhatja meg az 1000 EUR-t (2011-ben ez az összeg HUF). Kivételes körülményektől eltekintve a mentesség csak olyan árucikkekre vonatkozóan adható meg, amelyeket a házasságkötés kitűzött időpontjánál két hónappal nem korábban (ebben az esetben a vám és a nemzeti adók erejéig vámbiztosítékot kell nyújtani, melyet a vámhatóság akkor szabadít fel, ha az érintett a házasságkötés tényét igazolja), valamint négy hónapnál nem később bocsátanak szabad forgalomba. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra a fent említett időszakon belül több alkalommal, több elkülönített szállítmányban is sor kerülhet. A vámmentesen szabad forgalomba bocsátott áruk a vámeljárás lefolytatásának időpontjától számított 12 hónapon belül nem adhatók kölcsönbe, zálogba, bérbe, nem ruházhatók át, sem visszterhesen, sem ingyenesen a vámhatóság előzetes értesítése nélkül. Amennyiben az említett 12 hónapon belül sor kerül elidegenítésre, bármilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadásra vagy átruházásra, úgy a vámot és a nemzeti adókat az elidegenítési tilalom feloldására kezdeményezett vámigazgatási eljárás időpontjában hatályos rendelkezések szerint alkalmazandó vámtétellel és az abban az időpontban megállapított vagy elfogadott vámérték figyelembevételével kell megfizetni. III. Öröklés Az öröklés útján szerzett személyes vagyontárgyak vámmentes behozatalát a vámmentességi rendelet III. fejezetének cikkei szabályozzák, melynek értelmében az Európai Unió vámterületén lakóhellyel rendelkező természetes személy által öröklés útján szerzett személyes A regisztrációs adót meg kell fizetni A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 13

14 Vám Kedvezmények az oktatáshoz 14 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata vagyontárgy behozatala behozatali vámoktól mentesen lehetséges. A személyes vagyontárgy, amely az elhalálozott vagyonát képezi, lehet bármely, az érintett személyes használatára szánt, vagy háztartási szükségleteiket kielégítő tulajdon, melybe beletartoznak az alábbiak: a háztartási célú ingóságok, amelyek az érintett(ek) személyes használatára vagy háztartási igényei(k) kielégítésére szánt személyes ingóságot, ruhaneműt, lakberendezést és felszereléseket jelentik. a kerékpárok és motorkerékpárok, magángépjárművek és azok pótkocsijai, kemping-lakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek. A személyes vagyontárgyak körébe tartoznak továbbá a rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek. Nem tekinthetők és tüntethetők fel személyes vagyontárgynak azonban az olyan árucikkek, melyek jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva kereskedelmi célt szolgálnak. Nem megengedett A vámmentességi rendelet ezen jogcím alatt is felsorol bizonyos termékeket, amelyek behozatalakor a vámmentes vámeljárás alá vonás nem megengedett. Nem adható mentesség alkoholtartalmú termékekre; dohány és dohánytermékekre; kereskedelmi szállítóeszközökre; foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használható cikkekre, kivéve az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközöket, amelyek az elhalálozott foglalkozása vagy hivatása gyakorlásához voltak szükségesek; nyersanyagokra, kész vagy félkész termékek készletére; a szokásos családi szükségletet meghaladó állatállomány és mezőgazdasági termékek készletére. A vámmentes vámeljárás alá vonás csak arra a személyes vagyontárgyra kezdeményezhető, amelyet a hagyaték megszerzésének napjától számított legfeljebb két éven belül bocsátanak szabad forgalomba. A hagyaték megszerzésének napja az öröklés végleges rendezésének a napját jelenti. Különleges indokok alapján azonban az illetékes vámhatóság eltekinthet ettől a korlátozástól, és a határidőt meghosszabbíthatja. Az említett időszakon belül a személyes vagyontárgyak több elkülönített szállítmányban is behozhatóak, és így a vámmentes szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra több alkalommal, szállítmányonként is sor kerülhet. Mindezek a kedvezmények értelemszerűen alkalmazandóak az olyan jogi személy által öröklés útján megszerzett személyes vagyontárgyakra is, amely nonprofit tevékenységet folytat, és amely a közösség vámterületén letelepedett. Öröklés útján szerzett személygépkocsi, lakóautó, valamint motorkerékpár behozatala esetén is igaz, hogy az általános feltételek megléte mellett vámot és általános forgalmi adót nem kell fizetni, ellenben regisztrációsadófizetési kötelezettség keletkezik. IV. Iskolai ruházatok, oktatási anyagok, valamint iskolai tanulóknak vagy felsőoktatási intézmény hallgatóinak háztartási célú ingóságai A vámmentességi rendelet IV. fejezetének 21. és 22. cikkei rendelkeznek a tanulók háztartási célú, valamint az általuk használt oktatási anyagok vámmentes behozataláról. Ezen cikk értelmében azok az iskolai ruházatok, oktatási anyagok és háztartási célú ingóságok, amelyek a tanuló szobájának szokásos berendezéséhez és a tanulmányi időszak alatt a személyes használatához szükségesek, és amelyeket azok az iskolai tanulók, illetve felsőoktatási intézmény hallgatói hoznak be, akik az Európai Unió vámterületére tanulmányaik folytatására érkeznek, vámmentes szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vonhatóak. Fontos tudni, hogy a mentességet iskolai tanévenként legalább egyszer meg kell adni. A rendelet pontos meghatározást ad az iskolai tanuló, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatója, továbbá az iskolai ruházat, valamint az oktatási anyagok fogalmára. A vámmentességi rendelet értelmében tehát iskolai tanuló vagy felsőoktatási intézmény hallgatója : bármely olyan személy lehet, aki annak érdekében iratkozott be egy oktatási intézménybe, hogy az abban folyó nappali tagozatos képzésben részt vegyen. Az iskolai ruházat fogalma egyaránt magában foglalja az új vagy használt fehér neműket, a ruhaneműket, továbbá a háztartási textilneműket is. Az oktatási anyagok -at azok a tárgyak és eszközök jelentik, amelyeket az iskolai tanuló vagy felsőoktatási intézmény hallgatója rendes körülmények között a tanulmányai céljára használ. Az oktatási anyagok közé tartoznak a számológépek, továbbá az írógépek is. Ezen jogcím alkalmazásakor is igaz, hogy a vámmentesség egyben áfamentességet is jelent, azonban a jogalkotók egyetlen kivételt tettek: nem mentes az áfafizetési kötelezettség alól a számítógép, illetőleg annak a rendeltetésszerű használatához szükséges tartozék behozatala. V. Elhanyagolható értékű küldemények A vámmentességi rendelet V. fejezetének cikkei adnak lehetőséget arra, hogy az Európai Unió területén vámmentesen szabad forgalomba bocsáthatóak legyenek olyan küldemények, amelyeket például interneten vagy más egyéb módon rendelünk meg, illetve kapunk valamely harmadik országból. Ezeket a jogszabály elhanyagolható értékű küldeményeknek nevezi. Ennek értelmében vámmentesen helyezhető szabad forgalomba az a harmadik országban feladott küldemény, melyet közvetlenül az Európai Unió vámterületén belüli címzett részére adtak fel és a tényleges belső értéke küldeményenként a 150 EUR-t (2011. évben ez HUF) nem haladja meg.

15 Vám A jogszabály ebben a jogcímben is nevesít olyan termékeket, amelyekre a mentesség nem alkalmazható. Ezek a következők: alkoholtartalmú termékek; parfümök és kölnivizek; dohány vagy dohánytermékek. E jogcím alkalmazása esetén fontos tudni, hogy a vámmentesség nem jelent egyben áfamentességet is, így 22 EUR-t (2011. évben 6000 HUF) meghaladó és 150 EUR-nál (2011. évben HUF) alacsonyabb értékű küldemény esetén az általános forgalmi adót meg kell fizetni. Végezetül fontos tudni, hogy amennyiben úgy érezzük, hogy várt csomagküldeményünk késik, illetve nem érkezik meg, úgy a csomagok éppen aktuális állapotáról minden esetben a Magyar Posta Zrt.-nél kell érdeklődni. VI. Magánszemély által küldött küldemények A postai szolgáltatásoknál maradva, előfordulhat, hogy magánszemélytől érkezik részünkre valamilyen küldemény. A vámmentességi rendelet VI. fejezetének cikkei ezeket az eseteket szabályozzák. Ennek tükrében vámmentesen bocsáthatók szabad forgalomba azok az áruk, amelyeket küldeményekben harmadik országban élő magánszemély küld egy másik, az Európai Unió vámterületén élő magánszemélynek. Fontos, hogy ebben az esetben a behozatal nem minősülhet kereskedelmi jellegűnek, és a küldemény összértéke a 45 EUR-t nem haladhatja meg (2011. évben ez forint). A behozatal akkor nem minősül kereskedelmi célúnak, ha a magánszemély által magánszemély részére csomagküldemény formájában küldött áru esetében a küldemény alkalmi jellegű tehát ésszerű időn belül nem egy sorozat részeként valósul meg, kizárólag a címzett, illetve annak háztartásában élő családja által felhasználható árukat tartalmaz, és az áruk jellegüknél és mennyiségüknél fogva nem adnak okot annak feltevésére, hogy behozataluk kereskedelmi céllal történik. További kitételként szerepel, hogy a feladó semmilyen pénzbeli ellenszolgáltatást nem kap a csomagküldeményben szereplő árukért a címzettől. Mentesség A vámmentesség az alábbiakban felsorolt termékek esetében a hozzá rendelt mennyiségi határokig alkalmazható: a. dohánytermék: 50 darab cigaretta, 25 darab szivarka (darabonként maximum 3 gramm súlyú szivar), 10 szivar, 50 gramm fogyasztási dohány, vagy a fenti termékekből vegyesen összeállított arányos mennyiségek; b. alkohol és alkoholtartalmú italok: a 22 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú égetett szeszes italok és szeszek; 80 térfogatszázalékos vagy azt meghaladó alkoholtartalmú denaturálatlan etil-alkohol: egy liter, vagy égetett szeszes italok és szeszek, bor vagy egyéb alkoholalapú aperitifek, tafia, szaké vagy ezekhez hasonló italok, amelyeknek alkoholtartalma a 22 térfogatszázalékot nem haladja meg; habzóborok, likőrborok: egy liter, vagy több tétel esetében részarányosan megfelelő mennyiség, és csendes borok: két liter; c. parfüm: 50 gramm, vagy kölnivíz: 0,25 liter. A vámmentesség egyidejűleg áfamentességet is biztosít, de ha a küldeményben kávé vagy tea, illetve ezek kivonata, esszenciája található, akkor az áfafizetési kötelezettség alól csak 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és esszencia, illetve 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és esszencia mentesül. A vámmentességi rendelet jogcímei természetesen nemcsak a magánszemélyek számára biztosítanak kedvezményeket, de a különféle termelési eszközök, berendezések, illetve a mezőgazdasági termékek, valamint a mezőgazdasági termelők által behozott bizonyos termékek harmadik országból történő behozatala is vámmentességet élvez. VII. Ipari és mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vámmentességek 1. A vámmentességi rendelet VII. fejezete rendelkezik a tevékenységeknek harmadik országból a közösségbe való áthelyezésekor behozott termelési eszközök és egyéb berendezések vámmentességéről. Ennek értelmében azok a termelési eszközök és egyéb berendezések, amelyek tevékenységüket harmadik országban végérvényesen megszüntető és a közösség vámterületére hasonló tevékenység folytatása céljából költöző vállalkozások tulajdonába tartoznak, behozatali vámoktól mentesen hozhatók be. Természetesen a mentesség itt sem teljes körű, és a jogszabály egyéb feltételek mellett elidegenítési tilalmat is kapcsol a jogcímhez. Ennek értelmében a mentesség csupán olyan tárgyi eszközökre és egyéb berendezésekre korlátozódik, amelyeket ténylegesen legalább tizenkét hónapig használtak a vállalkozásban annak harmadik országban történő megszűnését megelőzően, továbbá a vállalkozás Európai Unióba történő áthelyezése után a termékeket ugyanarra a felhasználási célra szánják, és nem utolsósorban a behozott termékeknek meg kell felelniük a kérdéses vállalkozás jellegének és méretének. Fontos tudni, hogy a mentesség csak azokra a termelési eszközökre és egyéb berendezésekre adható meg, amelyeket a szabad forgalomba attól az időponttól bocsátottak, amikor a vállalkozás megszüntette tevékenységét a harmadik országban, továbbá a vámmentesen szabad forgalomba bocsátott áruk a vámeljárás lefolytatásának időpontjától számított 12 hónapon belül nem adhatók kölcsönbe, zálogba, bérbe, nem ruházhatók át, sem visszterhesen, sem ingyenesen a vámhatóság előzetes értesítése nélkül. Az elidegenítésről Amennyiben az említett 12 hónapon belül sor kerül elidegenítésre, bármilyen kölcsönbe, zálogba, bérbeadásra vagy Termelési eszközök A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 15

16 Vám Bérbeadás, átruházás A Vám Világszervezet A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemzetközi kapcsolatai rendkívül szerteágazóak. Számos nemzetközi szervezettel, valamint külföldi társhatósággal, egyéb szervezettel tart fenn testületünk sokrétű két- és többoldalú kapcsolatokat. A vám szakterület nemzetközi viszonyai tekintetében, az Európai Unióval és annak különböző intézményeivel történő szoros együttműködésen túl elmondható, hogy már csak a nemzetközi szervezet jellegénél fogva is, talán a legintenzívebb kapcsolatokat a Vám Világszervezettel (World Customs Organization) ápolja a NAV. A VVSz története 16 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Január 26-át a Vám Világszervezet elnevezést felvevő Vámegyüttműködési Tanács január 26-án tartott alakuló ülésének tiszteletére nyilvánították nemzetközi vámnappá. Egyébiránt hazánkban a pénzügyőrök számára ez a nap 1993 óta munkaszüneti nap. A Vám Világszervezet olyan független kormányközi nemzetközi szervezet, amelynek fő célkitűzése a tagállamok vámrendszerei közti legmagasabb fokú összhang és egység megteremtése, a vámügyi módszerek és ezekkel kapcsolatos vámjogszabályok fejlesztéséből és javításából átruházásra, úgy a vámot és a nemzeti adókat az elidegenítési tilalom feloldására kezdeményezett vámigazgatási eljárás időpontjában hatályos rendelkezések szerint alkalmazandó vámtétellel és az abban az időpontban megállapított vagy elfogadott vámérték figyelembevételével kell megfizetni. Ellenben nem adható mentesség azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az Európai Unió vámterületére történő áthelyezése az Európai Unió vámterületén letelepedett vállalkozással létrejövő egyesülés vagy az abba történő beolvadás következményeként, vagy e célból, új tevékenység létrehozása nélkül történik. A jogszabály itt is kizár bizonyos termékeket a vámmentesség alól. Nem adható mentesség olyan közlekedési eszközökre, amelyek nem termelő- vagy szolgáltatóipari eszköz jellegűek, továbbá emberi fogyasztásra vagy állati táplálékra szánt ellátmányokra, üzemanyagok, nyersanyagok készletére, továbbá a kereskedők tulajdonát képező állatállományra. 2. A vámmentességi rendelet VIII. fejezete rendelkezik a harmadik országban található ingatlanon, közösségi mezőgazdasági termelők által megszerzett termékek vámmentességéről. Ezen fejezet alapján behozatali vámoktól mentesen hozhatók be azok a mezőgazdasági, állattenyésztési, méhészeti, kertészeti és erdészeti termékek, amelyek az Európai Unió vámterületével szomszédos harmadik országban található ingatlanokról származnak, és amelyeket az említett vámterületen belül lévő, és az érintett harmadik országgal szomszédos területen elhelyezkedő fő vállalkozással rendelkező mezőgazdasági termelők üzemeltetnek. Ellenben a kedvezmény igénybevételéhez szükséges, hogy az állattenyésztési termékek olyan állatokból legyenek kinyerve, amelyek az Európai Unió vámterületéről származnak, vagy amelyeket korábban ott szabad forgalomba bocsátottak, továbbá a mentesség csak azokra a termékekre korlátozódik, amelyeket egyéb módon nem kezeltek, mint ami azok betakarítását vagy termelését rendes körülmények között követi, illetve amelyeket olyan személy hozott be az unió vámterületére, aki mezőgazdasági termelő, vagy annak érdekében jár el. 3. A vámmentességi rendelet a IX. fejezete a harmadik országbeli mezőgazdasági termelők által az ezekkel az országokkal szomszédos ingatlanokon való felhasználásra behozott vetőmagok, műtrágya, valamint a talaj és a termés kezeléséhez szükséges termékek vámmentességéről rendelkezik. Ennek alapján vámmentesen hozhatók be azok a vetőmagok, műtrágya, valamint a talaj és a termés kezeléséhez szükséges termékek, amelyeket az unió vámterületén belül elterülő, harmadik országgal közvetlenül szomszédos olyan ingatlanon való felhasználásra szántak, amelyet az említett harmadik országon belül és az unió vámterületével szomszédos fő vállalkozással rendelkező mezőgazdasági termelők üzemeltetnek. A mentesség kizárólag a vetőmagok, műtrágya vagy egyéb termékek azon mennyiségére korlátozódik, amely az ingatlan üzemeltetéséhez szükséges és csak a mezőgazdasági termelő vagy az ő érdekében eljáró által közvetlenül az unió vámterületére behozott vetőmagokra, műtrágyára vagy egyéb termékekre adható meg. (folytatjuk) Szilágyi Rita eredő kérdések tanulmányozása, valamint a vámhatóságok hatékonyságának fokozása, mivel a vámügyekben történő együttműködés előmozdítása egyúttal természetszerűleg a nemzetközi kereskedelem érdekeit is szolgálja. A brüsszeli székhelyű szervezet története 1947-re nyúlik vissza, amikor az Európai Gazdasági Együttműködési Bizottság 13 tagállama elhatározta, hogy munkacsoportot állít fel a GATT alapelvein alapuló egy vagy több, az európai országok közötti vámunió létrehozása lehetőségének tanulmányozására. E munkacsoport 1948-ban két bizottságot hozott létre, az egyik a Gazdasági Bizottság, a másik a Vám Bizottság volt. Az előbbiből alakult ki később az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az utóbbiból pedig létrejött a Vámegyüttműködési Tanács (Customs Co-operation Council), amelyet hivatalosan az december 15-én aláírt, de csak november 4-én hatályba lépett egyezmény hozott létre. A tanács alakuló ülését, mint azt már fentebb említettem, január 26-án tartották Brüsszelben a 17 európai alapító ország részvételével. A szervezet tagságának bővülésével 1994-ben a tanács úgy döntött, hogy a szervezet felveszi a Vám Világszervezet nevet, amely megfelelően tükrözi, hogy az immáron teljes mértékben globális kormányközi intézménnyé vált. Napjainkban a VVSz hat régióra osztottan, 177, a gazdasági fejlettség különböző fokán álló tagállami vámigazgatást tömörít a világ minden tájáról. A szervezet tagországai mára a világkereskedelem több mint 98 százalékát bonyolítják.

17 Vám Egyezmények a világkereskedelem elősegítésére Közel hat évtizedes fennállása során, a szervezet égisze alatt számos, a vámegyüttműködés, és a világkereskedelem terén kiemelkedő jelentőséggel bíró egyezmény született. Ezek közé tartozik az 1974-ben hatályba lépett Kiotói Egyezmény, valamint az 1999-ben elfogadott felülvizsgált Kiotói Egyezmény, amely a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szól, szintúgy az ban elfogadott Nairobi Egyezmény, amely a vámügyi tárgyú jogsértések megelőzése, kivizsgálása, illetve visszaszorításuk terén történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról rendelkezik. Jelentős lépést jelentett az 1988-ban hatályba lépett, a harmonizált rendszerként ismert, az áruk tarifális besorolását meghatározó, a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló egyezmény is, amelynek azóta jóváhagyták a 2007-es változatát is. A vám területén történő nemzetközi korrupcióellenes fellépés kereteit pedig az 1993-ban elfogadott, és 2003-ban felülvizsgált Arusha Nyilatkozat határozza meg. Említést érdemel még a 2003-as Johannesburgi Egyezmény, amely a kölcsönös vámügyi adminisztratív segítségnyújtást szabályozza, valamint a globális kereskedelem megkönnyítését és biztonságát szolgáló évben elkészített Keretrendszer is. További mérföldkövet jelentett a nemzetközi szervezet életében a 2006-ban elindított Columbus Program, amely a világon a legnagyobb volumenű, a globális kereskedelem megkönnyítését és biztonságát szolgáló keretrendszer, a különböző vámügyi tárgyú egyezmények, továbbá legjobb gyakorlat alkalmazását célzó intézményfejlesztési kezdeményezés. Szervezeti struktúra A Vám Világszervezet hatékony működéséhez elengedhetetlen a megfelelő szervezeti struktúra. A szervezet kormányzó testülete a tanács, amely mint legfőbb döntéshozó szerv, irányítja a szervezet működését, tevékenységét. A tanács elnökét és alelnökeit évente a tagállamok küldöttei közül választják meg. A tanácsba minden tagország egy-egy küldöttet és egy vagy több helyettest delegálhat, akiknek munkáját tanácsadók segíthetik. Minden egyes tag egy szavazattal rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy nincs szavazata a tagnak a rá nem alkalmazandó egyezmények alkalmazására, értelmezésére, illetve módosítására vonatkozó kérdésekben. A tanács határozatainak nagy részét a jelen lévő és szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg. A tagsággal nem rendelkező kormányok és nemzetközi szervezetek megfigyelői státuszban való részvételre kaphatnak meghívást a tanács üléseire. Bár a Vám-együttműködési Tanácsot létrehozó egyezmény alapján a testület évente legalább kétszer kell hogy ülésezzen, ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy 1966 óta a két ülést egyidejűleg tartják, általában minden év júniusában, valamennyi tagállam részvételével. A háromnapos tanácskozáson két nap szolgál a formális ügyek, egy nap pedig az aktuális vámügyi tárgyú kérdések megvitatására. Az idei tanácsülést június 23. és 25. között tartották Brüsszelben, amelyen az ír Josephine Feehily asszonyt választották a szervezet elnökévé. A tanács feladatai közé tartozik többek között, hogy jóváhagyja a VVSz technikai testületei által kidolgozott intézkedéseket, illetve azok módosításait, a stratégiai terv tükrében áttekinti a szervezet által az elmúlt évben elért eredményeket, továbbá irányt szab a jövőbeni tevékenységnek, megvitatja az elé terjesztett problémás kérdéseket, fórumot biztosít a magas szintű információcseréhez, értelmezi az alapító egyezmény rendelkezéseit, költségvetési és pénzügyi döntéseket hoz, továbbá megválasztja a tanács elnökét és alelnökeit, a Politikai Bizottság tagjait, valamint a Pénzügyi Bizottság elnökét, alelnökét és tagjait. Ezen túlmenően kinevezi a szervezet főtitkárát, annak helyettesét, továbbá jelöli a főtitkár által kinevezendő igazgatókat. Politikai Bizottság A tanács munkáját segíti a 24 tagú Politikai Bizottság, amelynek elnöke a tanács elnöke, tagjai pedig a VVSz hat régióját képviselő alelnökök, továbbá a regionális alapon kétéves időtartamra megválasztott 17 tag. A tagállamokat kivételes esetektől eltekintve a vámigazgatások vezetői képviselik a testületben. A bizottság pénzügyi kérdésekben a 17 tagú Pénzügyi Bizottságra támaszkodik. A Politikai Bizottság olyan tanácsadó, döntés-előkészítő testület, amely ajánlásokat fogalmaz meg a tanács, illetve az aktuálisan érintett bizottság részére, valamint tanácsadást nyújt, illetve instrukciókat ad a főtitkár számára. Döntéseit a gyakorlatban konszenzus útján hozza meg. Bár a Politikai Bizottság szűkebb körű testület, ennek ellenére az elé terjesztendő munkaanyagokat tájékoztatásul meg szokták köröztetni a VVSz valamennyi tagja körében. A testület évente kétszer tartja három-négy napos ülését, az egyiket a pénzügyi év derekán, általában decemberben, a másikat pedig szokás szerint júniusban, közvetlenül a tanács éves ülését megelőzően. Nélkülözhetetlen párbeszéd A szervezeten belül további számos bizottság, úgy mint a Harmonizált Rendszer Bizottság, az Állandó Technikai Bizottság, a Vámérték Technikai Bizottság, a Származási Szabályok Technikai Bizottság, a Rendészeti Bizottság, az Intézményfejlesztési Bizottság, valamint a Biztonsági Munkacsoport biztosít platformot a vámügyi tárgyú intézkedések, eszközök és legjobb gyakorlat kidolgozására. A tanács tevékenységének ellátása, hatásköreinek gyakorlása során nélkülözhetetlen szerepet tölt be a szervezet napi ügyviteli feladatait végző Titkárság, amely a számos technikai és tanácsadó bizottsággal karöltve megvalósítja a tanács éves stratégiai tervében meghatározott kulcsfeladatokat. A Titkárság élén a VVSz tagsága által ötéves időszakra megválasztott főtitkár áll. E tisztséget január 1-je óta a japán Kunio Mikuriya úr tölti be. A Titkárságon több mint százfős nemzetközi tisztviselői kar, technikai szakértő és nemzetközi támogató személyzet tevékenykedik. A nemzeti vámtisztviselők közti párbeszéd és tapasztalatcsere lehetővé tétele érdekében a VVSz akár közvetlenül a Titkárság által, akár annak közreműködésével jelentős számú nemzetközi egyezményt és más nemzetközi A Kiotói Egyezmény A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 17

18 Vám Jogok és kötelezettségek 18 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata eszközt, valamint technikai segítségnyújtást biztosít, továbbá képzést nyújt a tagországok részére. A Titkárság aktívan támogatja a tagokat a nemzeti vámigazgatások modernizációjára, illetve intézményfejlesztésére irányuló törekvéseikben is. Magyarország csatlakozása Magyarország a szervezethez eredetileg a Vám együttműködési Tanács létrehozásáról szóló nemzetközi egyezményt kihirdető évi 2. törvényerejű rendelettel csatlakozott, amelyet a vonatkozó egyezmény szövegét jelenleg kihirdető évi LXXXVIII. törvény helyezett hatályon kívül. Az egyezmény egyébként nemzetközi jogilag szeptember 16-án lépett hatályba a Magyar Köztársaság vonatkozásában. Hazánk már a kezdetektől fogva aktívan részt vesz a szervezet munkájában, közös akcióiban, programjaiban, számos szakmai bizottságba delegál tagokat. A magyar vámhatóság VVSz-hez fűződő aktív partnerségét tükrözi, hogy 2001-ben a szervezet Budapesten nyitotta meg első Regionális Oktatási Központját, többször delegálhatott tagot a Politikai Bizottságba, és 2005 és 2007 között a magyar vámigazgatás vezetője töltötte be a szervezet európai régiójának alelnöki posztját ben a szervezet Európai Regionális Konferenciáját Budapesten tartották. Az idei év jelentős eseménye volt a február 21-én a VVSz budapesti Regionális Oktatási Központja fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett magas szintű ünnepség, melyet február között re gio nális szeminárium követett Harc a csempészet ellen a védelem két vonala címmel, a határellenőrzés és mélységi ellenőrző csoportok témájában, a VVSz érintett tagországaiból érkező szakértők, kollégák részvételével. Együttműködés az Európai Unióval A VVSz számos nemzetközi szervezettel tart fenn kapcsolatokat, ezek közül kiemelendő az Európai Unióval fennálló viszonya. A VVSz tanácsa június 30-i határozatával hagyta jóvá az EU azon kérelmét, hogy július 1-jei hatállyal csatlakozhasson a szervezethez. A határozat ideiglenes intézkedésként az unió számára hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosít, mint amelyeket a VVSz tagjai élveznek. Az ideiglenes intézkedésre azért volt szükség, mert a teljes jogú tagság elnyerése az EU számára akkor válik lehetővé, amikor a VVSz valamennyi tagállama ratifikálja a Vámegyüttműködési Tanácsot létrehozó nemzetközi egyezmény azon módosítását, amely lehetővé teszi a gazdasági és vámuniók részére a szervezethez való csatlakozást. A VVSz tagság hangsúlyossá teszi és megerősíti az EU-nak a vámügyek nemzetközi megvitatásában és a vámügyi reformok terén játszott központi szerepét és kompetenciáit, ezáltal fokozva a nemzetközi vámegyüttműködést, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy az EU hatékonyabban el tudja érni a modern vámpolitika végrehajtását, amely az unió külső határain történő megfelelő szintű ellenőrzést a kereskedelmi könnyítésekkel és fejlesztésekkel kombinálja. Az EU számos VVSz-egyezmény részese, és aktívan részt vesz az ezen egyezményeket menedzselő testületek munkájában is. Információáramlás Végül, de nem utolsósorban utalni kívánok a VVSz hosszú távú célkitűzéseire, amelyek a szervezet alapvető céljához igazodva továbbra is a vámhatóságok elsődleges feladataira összpontosítanak, így a bevételek realizálására, a közösség védelmére, a nemzetközi kereskedelem könnyítésére és biztonságára, valamint a kereskedelmi adatok gyűjtésére. A szervezet hatályos, 2011/ /2014. évi stratégiai terve alapján a VVSz stratégiai célkitűzései közé tartozik a nemzetközi együttműködés és az információáramlás megerősítése a tagállamok, nemzetközi szervezetek és gazdasági szereplők között, a vámeljárásokra vonatkozó nemzetközi standardok továbbfejlesztése, az intézményfejlesztés, a közegészség, a biztonság és a közösség védelme, a nemzetközi kereskedelem és ellátási lánc könnyítésének (egyszerűsítésének), ugyanakkor biztonságának megteremtése, a bevételek realizálása, a VVSz profiljának megismertetése promóció és marketing útján, a kutatás és elemzés, a legjobb kormányzás kialakítása, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása. Összefoglalva tehát elmondható, hogy jelenleg a VVSz az egyetlen olyan kormányközi szervezet, amely a világ vámközösségének szószólójaként kizárólag a vámügyekre fókuszál. A szervezet kiemelkedő munkát végez és eredményeket ér el a globális standardok kidolgozása, a vámeljárások egyszerűsítése és harmonizálása, a kereskedelmi ellátási lánc biztonsága, a nemzetközi kereskedelmi könnyítések, a vámügyi rendészeti tevékenység és jogkövetés megerősítése, a hamisítás, továbbá a szerzői jogbitorlás elleni fellépést célzó kezdeményezések, valamint a köz- és magánszféra közti partnerség, továbbá a fenntartható globális intézményfejlesztési programok terén. Ezen túlmenően a VVSz tartja fenn a nemzetközi harmonizált áruosztályozási rendszert, valamint kezeli a VVSz vámérték és származási tárgyú megállapodásainak technikai aspektusait. A VVSz-nek a legális nemzetközi kereskedelem bővülésének ösztönzésében játszott alapvető szerepe mellett nemzetközileg is elismert érdemei vannak a csalárd magatartások elleni fellépés érdekében tett erőfeszítések terén. Az, hogy a szervezet lándzsát tört a partnerségi megközelítés mellett, kulcsfontosságú volt a vámhatóságok és partnereik közti kapcsolatok kiépítésében. Azzal, hogy a VVSz szorgalmazza egy tisztességes, megbízható, átlátható és kiszámítható vámügyi környezet kialakítását, közvetlenül hozzájárul tagállamainak gazdasági és társadalmi jólétéhez. Dr. Rédei Alexandra Csúcstalálkozó A visegrádi négyek államfői október első hétvégéjén Magyarországon tartották csúcstalálkozójukat. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az euroatlanti integrációt nevezte a húsz éve tartó együttműködés legnagyobb sikerének. Schmitt Pál köztársasági elnök kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Vaclav Klaus cseh, Bronisław Komorowski lengyel és Ivan Gasparovic szlovák államfővel.

19 Vám A felügyeleti ellenőrzések gyakorlati tapasztalatai az utólagos ellenőrzések tükrében A szakmai szempontok érvényesítése Cikkem a vámellenőrzési szakterületen végrehajtott felügyeleti ellenőrzés jogintézményéről, évi gyakorlati tapasztalatairól ad általános képet. Először elméleti síkon röviden bemutatom a felügyeleti ellenőrzés fogalmi körét, majd tekintettel arra, hogy a gyakorlatban sajnos szakemberek körében is keveredik a felügyeleti ellenőrzés és a felülellenőrzés fogalma, elhatárolom a két jogintézményt egymástól, érintem a felügyeleti ellenőrzések elrendelését és lefolytatását, és végül kitérek az azok során tapasztaltakra, a felmerült problémákra és a megoldásokra. Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a felügyeleti ellenőrzés fogalmát írásomban a NAV Központi Hivatala (irányító szerv) és a regionális és megyei igazgatóságok kapcsolatrendszerében (alá-fölérendeltség), és nem a hatóság és ügyfél viszonyában kell értelmezni. Az irányítás általános jogosítványa A közigazgatás-tudományban általánosan elfogadott, hogy az ellenőrzés az irányítás általános jogosítványa, melynek lényege az, hogy az irányító szerv információkat gyűjt az irányított szerv működéséről, arról, hogy társadalmi rendeltetését és feladatait milyen mértékben valósítja meg. Az ellenőrzésnek különböző formái lehetnek (például átfogó, téma, cél), eredménye a tények megállapítása, melyek alapján az irányító szerv további intézkedéseket tehet. Az ellenőrzési jog általában korlátlan, kiterjed a szerv teljes tevékenységére. A felügyeleti ellenőrzés célja, hogy a jogi normák (jogszabályok és egyéb irányító eszközök) és az irányító által meghatározott szakmai szempontok egységes érvényesülését biztosítsa a szerv működésének és tevékenységének megismerése által. A felügyeleti ellenőrzés jogosítványai a szabályozások alkalmazásának, végrehajtásának ellenőrzése beszámoltatás, jelentéskérés, adatszolgáltatás-kérés, helyszíni ellenőrzés alkalmazásával a fogyatékosság megszüntetésére való felhívás, jogszabálysértések orvoslásának kezdeményezése, egyes esetekben cselekedet-felülvizsgálat, súlyosabb esetekben a felelősségre vonás kezdeményezése. A felügyeleti ellenőrzés és a felülellenőrzés elhatárolása Az elméleti bevezetőben foglaltakat értelmezve megállapítható, hogy lényegét tekintve a felügyeleti ellenőrzés a szervezeti belső ellenőrzés egyik fajtája. Ismételten hangsúlyozom, hogy az ellenőrzést végző központi szerv nem kerül kapcsolatba ügyféllel, hanem csak az általa közvetve vagy közvetlenül irányított szervvel. Ezzel szemben a felülellenőrzés a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (továbbiakban Közösségi Vámkódex) 13. cikke szerinti vám utólagos ellenőrzések minőségbiztosításának egyik eszköze, amelynek jogszabályi alapját a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló évi CXXVI. tv. (továbbiakban Vtv.) 7/C. (1) bekezdésének d) pontja és 7/D. -a adja. A felülellenőrzés, mint az ismételt ellenőrzés egy fajtája, mindig egy korábban lefolytatott utólagos ellenőrzéshez kapcsolódik. Ebben az esetben a felülellenőrzést végzők a gazdálkodó ellenőrzését végzik el. A két ellenőrzésfajta között lehet kapcsolat, mert ha például a felügyeleti ellenőrzés szakmai kontrollja során megállapítja, hogy az utólagos ellenőrzést végzők nem megfelelően folytatták le az utólagos ellenőrzést, akkor javaslatot tehetnek felülellenőrzés lefolytatására. Összefoglalásként a felügyeleti ellenőrzés a vámszervezeten belüli belső ellenőrzés, míg a felülellenőrzés a vámszervezeten kívüli ellenőrzés. Terv és elrendelés Felügyeleti ellenőrzésre általában felügyeleti ellenőrzési terv alapján kerül sor, amelyben időszakokra (hónapokra) lebontva meg van határozva, hogy melyik vámszervnél milyen témakörben kerül sor a szakmai kontrollra. Az ellenőrzést végzők részére Ellenőrzési megbízás kerül kiállításra, ami feljogosítja őket a vizsgálat lefolytatására, és tartalmazza az ellenőrzési megbízás számát, az ellenőrzés célját ( Annak megállapítása a vizsgálati programban foglaltak alapján, hogy a NAV a vám utólagos ellenőrzésekhez kapcsolódóan a jogszabályoknak és belső rendelkezéseknek megfelelően végzi-e a tevékenységét ), tárgyát ( A NAV Vámtörvény 1. (3) bekezdés 7. pontja szerinti vám utólagos ellenőrzésekhez kapcsolódó tevékenységének felügyeleti ellenőrzése ), típusát (cél- vagy témavizsgálat), érvényességét, az ellenőrzés alá vont időszakot, az ellenőrzött szervezeti egység megnevezését. Az Ellenőrzési megbízás mellékletét képezi az Ellenőrzési Program, amelyben többek között megtalálhatóak az ellenőrzés végrehajtásának módszerei (helyszíni ellenőrzés, szóbeli beszámoltatás, okmányellenőrzés, informatikai rendszerek ellenőrzése), az ellenőrzési szempontok, az ellenőrzési jegyzőkönyv elkészítésének határideje, felelőse. Miután az ellenőrzést végzők az Ellenőrzési megbízásban foglaltak szerint lefolytatták a vizsgálatot, a tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzítik, amelyben javaslatokat fogalmaznak meg, feladatokat írnak elő, és amelyre az ellenőrzött szerv észrevételt tehet. Jelen fejezetben a NAV Központi Hivatala Vám Főosztálya által 2011 első félévében a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságainál lefolytatott vám utólagos ellenőrzési szakterületen végrehajtott felügyeleti ellenőrzéseinek tapasztalatait ismertetem. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 19

20 Vám Összesítik a kockázatokat 20 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Általánosságban megállapítható, hogy a vám utólagos ellenőrzési tevékenység színvonala megfelelő, ugyanakkor a jogszabályokban és a belső rendelkezésekben foglaltak néhány esetben nem kerültek maradéktalanul betartásra. Ezeket az alábbiakban részletesen írom le, abból a célból, hogy a jövőben lefolytatandó ellenőrzések során a vizsgálók kerüljék el a hibás gyakorlatot. Előkészítés Az utólagos ellenőrzések tényleges (értve ez alatt az okmányvizsgálatot, egyéb eljárási cselekményeket, például szemle) lefolytatása előtt nagyon fontos a vizsgálatok előkészítése, figyelemmel arra, hogy a jó előkészítés az alapja az utólagos ellenőrzések hatékony lefolytatásának. Ennek érdekében a központi kockázatelemzés figyelembevételével helyi kockázatelemzés alá kell vonni az ellenőrzésre kijelölt gazdálkodó vámeljárásait, amelyeknek eredményét vizsgálati programban kell rögzíteni. A felügyeleti ellenőrzések a fentiekkel kapcsolatban feltárták, hogy nem minden esetben történik meg az előzőekben említett program elkészítése, pedig az abban foglaltak összesítik a kockázatokat, meghatározzák az ellenőrzés irányát, így az ellenőrzést végzőknek segítséget nyújtanak. Ügyféli jogosultságok A Vtv. 7/E. (1) bekezdése az ellenőrzés alá vont részére biztosítja azon jogosultságot egyben a vámszerv kötelezettségévé teszi annak biztosítását, hogy a vizsgálat megkezdéséig legalább 15 napos felkészülési határidő álljon a rendelkezésére. Ez alól kivételt jelent, ha a vámszervnek olyan információ jut a birtokába, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják. Ezzel kapcsolatban a felügyeleti ellenőrzést végzők megállapították, hogy a már megkezdett vizsgálatok egy részénél a vámszerv nem biztosította a felkészülési határidőt. Ez súlyos eljárásjogi normasértés. Az értesítő- és a megbízólevelekkel kapcsolatban feltárt hiányosságok A Vtv. 7/E. (3) bekezdése imperatív szabályként ( kell ) meghatározza az értesítőlevél kötelező elemeit, így többek között azokat a jogszabályokat, amelyeken az ellenőrzés alapul. A felügyeleti ellenőrzések során megállapításra került, hogy egyrészről hatályon kívül helyezett jogszabályra történik hivatkozás (például a Vám- és Pénzügyőrségről szóló évi XIX. törvény), másrészről pedig nem tartalmazza a hatályos jogszabályokat [például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) kormányrendelet 44. (1) (3) bekezdései], illetve nem jelölték meg a -okat. Ugyanúgy, mint az értesítőlevél esetén, a Vtv.7/E. (5) bekezdése is kötelező elemeket ír elő a megbízólevél tartalmával kapcsolatban. A felügyeleti ellenőrzések szintén a jogszabályi elemek hiányosságát állapították meg. Az előzőekben ismertetett problémák kiküszöbölhetők úgy, hogy az értesítő és megbízólevelek elkészítése előtt át kell tekinteni a hatályos jogszabályokat, amelyek a kormányzati portálon ( illetve a testületi intranetes portálon ( megtalálhatók. Dokumentumok, okmányok bevonása A Vtv. 7/F. (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. A felügyeleti ellenőrzést lefolytató pénzügyőrök feltárták, hogy az ellenőrzést végzők az ügyfél vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos bizonyítékokat hivatali helyiségben való tanulmányozás céljából nem minden esetben vonták be részletes átvételi elismervény ellenében, egy alkalommal a tételes átadás-átvétel nem valósult meg, így nincsen bizonyíték arra, hogy visszaadásra kerültek a bevont dokumentumok. A vizsgálat kiterjesztése A jelenleg is hatályos, a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységek utólagos jellegű ellenőrzéseivel összefüggő feladatok ellátásáról szóló 2053/2010. (IV. 20.) szakmai országos parancsnokhelyettesi intézkedés ( pont) előírja, ha valamely kockázat a sokaságot reprezentáló minta/annak egy része tekintetében beigazolódott, akkor a hasonlóan kockázatos vámeljárásokat is felül kell vizsgálni az értesítőlevél kiterjesztésével, amelyről a piaci szereplőt értesíteni kell. A felügyeleti ellenőrzés során az ellenőrzést végző pénzügyőrök megállapították, hogy egy gazdálkodó esetében a beazonosított kockázat a vizsgálati időszakon kívül is fennáll, azonban nem történt meg a vizsgálati időszak kiterjesztése, így a kockázatos vámeljárások megfelelő felülvizsgálata nem valósult meg teljes körűen. Ezen eljárás nemcsak a belső normával ellentétes, hanem az utólagos jellegű ellenőrzések célját (költségvetési bevételek biztosítása, prevenció) is veszélyezteti. Teljességi nyilatkozat A Vtv.7/O. (1) bekezdése értelmében: Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni. Az utólagos ellenőrzés során egyes igazgatóság az ellenőrzött ügyfelektől a vizsgálatok megkezdésekor kéri a teljességi nyilatkozatot a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről. Igaz, hogy a jogszabály ezen nyilatkozat bekérésének időpontjáról csak annyit ír, hogy az utólagos ellenőrzés

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE AZ OHÜ NONPROFIT KFT. ELŐTT ÁLLÓ FELADATOKBAN. Vámosi Oszkár ügyvezető

AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE AZ OHÜ NONPROFIT KFT. ELŐTT ÁLLÓ FELADATOKBAN. Vámosi Oszkár ügyvezető AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK JELENTŐSÉGE AZ OHÜ NONPROFIT KFT. ELŐTT ÁLLÓ FELADATOKBAN Vámosi Oszkár ügyvezető Immár három éve aktív az OHÜ Az OHÜ megalakításának célja, fő tevékenységi köre Alapítva:

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Horvátországgal való kereskedelem vámigazgatási szabályai a jelenben és a térség EU-s csatlakozását követően

Horvátországgal való kereskedelem vámigazgatási szabályai a jelenben és a térség EU-s csatlakozását követően Horvátországgal való kereskedelem vámigazgatási szabályai a jelenben és a térség EU-s csatlakozását követően Sági Viktor fhdgy. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Jogszabályok:

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

A 2015-ös integráció és struktúraváltozások hatásai a hulladékgazdálkodásra

A 2015-ös integráció és struktúraváltozások hatásai a hulladékgazdálkodásra A 2015-ös integráció és struktúraváltozások hatásai a hulladékgazdálkodásra Búsi Lajos Főigazgató - Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, mb. Főigazgató-helyettes - Országos Környezetvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013 Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Termékdíj-történetek Tájékozódás a lovagok és lókötők szigetén Hogyan kerüljük le a farkasembereket?

Részletesebben

A vám és a vámjog A vám fogalma, funkciói Vámok rendszerezése A vám és kapcsolódó jogszabályok Fogalmak

A vám és a vámjog A vám fogalma, funkciói Vámok rendszerezése A vám és kapcsolódó jogszabályok Fogalmak A vám és a vámjog A vám fogalma, funkciói Vámok rendszerezése A vám és kapcsolódó jogszabályok Fogalmak Oktatási anyag 2015.05.25. Összeállította: Szórádi András vámszakértő A vám és a vámjog A vámszedés

Részletesebben

A NAV eszközei a kínai áruforgalom magyarországi vámkezelésének felgyorsítására. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredes Vámszakmai szakfőigazgató

A NAV eszközei a kínai áruforgalom magyarországi vámkezelésének felgyorsítására. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredes Vámszakmai szakfőigazgató A NAV eszközei a kínai áruforgalom magyarországi vámkezelésének felgyorsítására Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredes Vámszakmai szakfőigazgató Egy övezet, egy út Az Európai Unió minden tagállamában egységes

Részletesebben

Szeretettel köszöntjük a megjelent vendégeket.

Szeretettel köszöntjük a megjelent vendégeket. Szeretettel köszöntjük a megjelent vendégeket. Öt éves az új termékdíj törvény A jogalkotás minősége Nagy Miklós főtitkár 2017. október 19. Honnan indultunk? Csomagolási hulladék anyagában hasznosításisi

Részletesebben

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18.

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. 2 Az OHÜ alapítása Alapítva: 2011. szeptember 1. Alapító: dr. Fazekas

Részletesebben

A környezetvédelmi termékdíj zöldipart támogató és ösztönző szerepe. Schmidtka Gábor

A környezetvédelmi termékdíj zöldipart támogató és ösztönző szerepe. Schmidtka Gábor A környezetvédelmi termékdíj zöldipart támogató és ösztönző szerepe Schmidtka Gábor Földművelésügyi Minisztérium 2017. november 9. Jogszabályi háttér A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV.

Részletesebben

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart Környezetügyért Felelős Államtitkárság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóságok 1 Vidékfejlesztési

Részletesebben

Vámeljárások Szállítmányozás - Fuvarozás Gyakorlati példa alapján Oktatási anyag

Vámeljárások Szállítmányozás - Fuvarozás Gyakorlati példa alapján Oktatási anyag Vámeljárások Szállítmányozás - Fuvarozás Gyakorlati példa alapján Oktatási anyag 2015. Március 25. Vámeljárások Szabad forgalomba bocsátás Árutovábbítás Vámraktározás Aktív feldolgozás Vámfelügyelet melletti

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj 2012

Környezetvédelmi termékdíj 2012 Környezetvédelmi termékdíj 2012 Sztruhár Imre, tanácsadó sztruhar.imre@green-tax.hu Green Tax Consulting Kft. Áttekintés A környezetvédelmi termékdíj 2012. január 1-jétől hatályos rendszere A változó rendelkezések

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3009/2016. útmutató. a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3009/2016. útmutató. a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3009/2016. útmutató a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről A nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés tekintetében figyelemmel a Bizottság

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK Budapest, 2008

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK Budapest, 2008 ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Budapest, 2008 Szerzõ: Fekete Antal Lektor: Kovács Ferencné Sorozatszerkesztõ: Ráskai Éva A kézirat lezárva: 2008 január ISBN 978 963

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Vámjog. 1. Bevezető: Két szerepe: - bevétel - szabályozó szerep

Vámjog. 1. Bevezető: Két szerepe: - bevétel - szabályozó szerep Vámjog 1. Bevezető: Két szerepe: - bevétel - szabályozó szerep Vám jellemzői: - állam veti ki - kötelező - ellenszolgáltatás nélküli befizetés - az áruk vámhatáron történő - forgalmához kötődik 2. Fajtái:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2013.3.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/7 A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. március 20.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2740-09 Környezetvédelmi termékdíj feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A környezetvédelmi

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap Európai uniós nyomtatványok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának engedélyével a VIVA Média Holding gondoskodott az úniós csatlakozás után szükséges európai uniós nyomtatványok gyártásáról.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.19. COM(2016) 477 final 2016/0229 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendeletnek az Unió vámterületét

Részletesebben

Környezetvédelmi Termékdíj 2018

Környezetvédelmi Termékdíj 2018 Kelemen István Környezetvédelmi Termékdíj 2018 Szerző: Kelemen István Szakmai szerkesztő: Horváth Géza Kiadói szerkesztő: Koczka Erika Kiadó: Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. Minden tartalom szerzői jogvédelem

Részletesebben

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére csomagolás kereskedelmi italcsomagolás H díjtétele, műanyag bevásárló-reklám táska H díjtétele (80 %-os mértékig) A

Részletesebben

Külföldről rendel, vagy oda küld karácsonyi ajándékot? Erre figyeljen!

Külföldről rendel, vagy oda küld karácsonyi ajándékot? Erre figyeljen! S A J T Ó H Á T T É R A N Y A G Külföldről rendel, vagy oda küld karácsonyi ajándékot? Erre figyeljen! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tapasztalata szerint egyre több a magáncélú, külföldről történő

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. C(2016) 2002 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) A 2016. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) Budapest, 2016. május 10. Változat: 02/2016 1/11 Impresszum Jelen dokumentumot az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3007/2018. útmutató. a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3007/2018. útmutató. a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3007/2018. útmutató a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről A nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés tekintetében figyelemmel a Bizottság

Részletesebben

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13.

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13. Az OHÜ működése, feladatai Pécs, 2012. november 13. Mintacím Az OHÜ belső szerkesztése működési modellje Vidékfejlesztési Minisztérium Termékdíj Bizottság Ügydöntő Felügyelő Bizottság Országos Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 17)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 17) A 2017. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 17) Budapest, 2017. április 18. Változat: 02/2017 1/10 Impresszum Jelen dokumentumot az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi

Részletesebben

A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre

A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre Dr. Szentesi Szilvia A Magyar Vegyipari Szövetség XXV. Környezetvédelmi és

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke által kiadott. Tájékoztatás. Az elektronikus árunyilatkozatok benyújtásáról, feldolgozásáról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke által kiadott. Tájékoztatás. Az elektronikus árunyilatkozatok benyújtásáról, feldolgozásáról A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke által kiadott Tájékoztatás Az elektronikus árunyilatkozatok benyújtásáról, feldolgozásáról A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV.

Részletesebben

A 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13)

A 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13) A 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13) Budapest, 2012. augusztus 25. Változat: 01/2013 1/33 Impresszum Ezt a dokumentumot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség készítette,

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj. Szabó Viktor - adótanácsadó

Környezetvédelmi termékdíj. Szabó Viktor - adótanácsadó Környezetvédelmi termékdíj Szabó Viktor - adótanácsadó Jelentős változások 2012-től! A változások háttere: - Termékdíj bevételeinek növelése; - Az OHÜ létrehozása, koordináló szervezeti rendszer megszüntetése;

Részletesebben

dr. Nyilas Krisztina

dr. Nyilas Krisztina dr. Nyilas Krisztina főosztályvezető Hulladékgazdálkodás Stratégiai és Tervezési Főosztály 2016. május 5. 1 Jogszabályi háttér A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 20. (1) bekezdés

Részletesebben

Hasznosítási célok és eredmények 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.

Hasznosítási célok és eredmények 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Hasznosítási célok és eredmények 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Vámosi Oszkár ügyvezető 2014. április 1. A SZABÁLYOZÁSI ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET Tervezett jogi szabályozás a hulladékgazdálkodás

Részletesebben

NAV REPÜLŐTÉRI FŐIGAZGATÓSÁG Légi veszélyes áru szállítása a vámhatóság szemszögéből

NAV REPÜLŐTÉRI FŐIGAZGATÓSÁG Légi veszélyes áru szállítása a vámhatóság szemszögéből NAV REPÜLŐTÉRI FŐIGAZGATÓSÁG Légi veszélyes áru szállítása a vámhatóság szemszögéből Szervezeti struktúra NAV Repülőtéri Főigazgatóság NAV 1. számú Repülőtéri Igazgatóság Airport Business Park, I. típusú

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia NAV 1. A környezetvédelmi termékdíj szabályozásának változásai

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia NAV 1. A környezetvédelmi termékdíj szabályozásának változásai A környezetvédelmi termékdíj szabályozásának változásai Tánczos Zoltán pénzügyőr alezredes, főosztályvezető 1 A termékdíjas szabályozás változásának okai Forrásteremtés a költségvetés és a hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Az Uniós Vámkódex bevezetésével kapcsolatos kérdések I.

Az Uniós Vámkódex bevezetésével kapcsolatos kérdések I. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Vám Főosztály főosztályvezetője által kiadott 7009/2016. felhívás az Uniós Vámkódexről Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2013. október 10-én kihirdették

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR-EHIR)

Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR-EHIR) Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR-EHIR) Kertész-Káldosi Zsuzsanna hulladékgazdálkodási referens Hulladékgazdálkodási Főosztály Szeged, 2017.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok könnyebb értelmezhetősége, áttekinthetősége érdekében Felügyelőségünk ebben a tájékoztatóban foglalta össze Tisztelt

Részletesebben

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1 2009-2010 2010 Környezetvédelmi termékd kdíj 2009.10.07 Samling 1 A termékdíj mentesség szempontjából a EU kifogásának megfelelıen megszőnik az italcsomagolásoknál a részleges újratöltéssel elnyerhetı

Részletesebben

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani.

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani. Formanyomtatvány termékdíj alóli mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére elektromos és elektronikai berendezés, hűtőközeg, gumiabroncs, akkumulátor esetén A csomagolás termékdíjára, valamint a bevásárló-reklámtáska

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2012

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2012 KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2012 VARGA SÁNDORNÉ HDGY. NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete Pénzügyőri Iskola 1/20 1.Adminisztrációs terhek csökkentése 2.Termékdíj-bevételek növelése 3. Fontos

Részletesebben

Az AEO változásai. NAV KI Vám Főosztály. NavigátorVilág Konferencia november 09.

Az AEO változásai. NAV KI Vám Főosztály. NavigátorVilág Konferencia november 09. Az AEO változásai NAV KI Vám Főosztály NavigátorVilág Konferencia 2017. november 09. AEO státus Vám Világszervezet (WCO) koncepció vámhatóságok és a vállalatok közötti partnerségen, együttműködésen alapul

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18) A 2018. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18) Budapest, 2018. december 6. Változat: 02/2018 1/11 Impresszum Jelen dokumentumot az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette.

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Figyelmeztetés! Ezen előadásanyag a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll.

Figyelmeztetés! Ezen előadásanyag a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. Figyelmeztetés! Ezen előadásanyag a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. Tekintettel arra, hogy az előadásanyag bizonyos részei más szerzők által létrehozott

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 19)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 19) A 2019. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 19) Budapest, 2019. január 21. Változat: 02/2019 1/12 Impresszum Jelen dokumentumot az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának Tanácsülésén 2012. március 27-én Szobon a Kistérség Tárgyalótermében.

Jegyzőkönyv. Készült Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának Tanácsülésén 2012. március 27-én Szobon a Kistérség Tárgyalótermében. Jegyzőkönyv Készült Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának Tanácsülésén 2012. március 27-én Szobon a Kistérség Tárgyalótermében. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Napirendi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 15-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Új napirendi pont 27. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: Hulladékgyűjtéssel és hulladékudvar

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.10.11. C(2018) 6560 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2018.10.11.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

Részletesebben

2013. évre vonatkozó Háttéranyag az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Adatokhoz

2013. évre vonatkozó Háttéranyag az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Adatokhoz 2013. évre vonatkozó Háttéranyag az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Adatokhoz (HOGyHA 13) Budapest, 2015. 1/13 Impresszum Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

A környezetvédelmi termékdíj és hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozások változásai és a tapasztalatok 2012., 2013-ban

A környezetvédelmi termékdíj és hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozások változásai és a tapasztalatok 2012., 2013-ban A környezetvédelmi termékdíj és hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozások változásai és a tapasztalatok 2012., 2013-ban Előadó: Tánczos Zoltán pénzügyőr alezredes, főosztályvezető helyettes Borsányi-Bognár

Részletesebben

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1.

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1. J a v a s l a t a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodássak kapcsolatos döntés meghozatalára Előterjesztő:

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Koordináló szervezet EKO-PUNKT. ÜDVİZLI ÖNT az. Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010

Koordináló szervezet EKO-PUNKT. ÜDVİZLI ÖNT az. Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010 Koordináló szervezet EKO-PUNKT ÜDVİZLI ÖNT az Új, komplex megoldás a csomagolások koordinálására 2010 A TERMÉKDÍJ Mint adó fajta Mi is a termékdíj? A termékdíj, mint környezetvédelmi célból mőködı gazdasági

Részletesebben

Online Számlaadat-szolgáltatás

Online Számlaadat-szolgáltatás Online Számlaadat-szolgáltatás Az Online Számla rendszere Cél: 1. A gazdaság további fehérítése (OPG, EKAER), a számla útjának figyelemmel kísérése, nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé

Részletesebben

Bevezetés Adatszolgáltatási határidők: Környezetvédelmi termékdíj negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja!!! HIR bevallás (hulladék) - m

Bevezetés Adatszolgáltatási határidők: Környezetvédelmi termékdíj negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja!!! HIR bevallás (hulladék) - m Környezetvédelmi adatszolgáltatások teljesítése Mezei Marianna környezetvédelmi szakértő 2017. január 27. Bevezetés Adatszolgáltatási határidők: Környezetvédelmi termékdíj negyedévente a tárgynegyedévet

Részletesebben

Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága

Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai Kiemelt adózók NAV szintű ellenőrzése NAV ellenőrzések fő iránya a hazai és Uniós költségvetési bevételekkel összefüggő kockázatos területek ellenőrzése,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)

Részletesebben

J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására

J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső

Részletesebben

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Szabó Zsolt Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiindulási

Részletesebben

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 18.

Részletesebben

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Illeték, jövedék, vám IVAM1K0MPZP Gazdálkodási modul Kontaktórák

Részletesebben

Az áruosztályozás és megjelenése más közterhekben

Az áruosztályozás és megjelenése más közterhekben Az áruosztályozás és megjelenése más közterhekben Az áruosztályozás nemcsak vámkérdés! 1 Kereskedelmi Vámtarifa EU Közös Vámtarifája EU Integrált Közösségi Vámtarifája TARIC rendszer Áruosztályozás alkalmazása

Részletesebben

10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés

10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Értékteremtés szelektív hulladékgyűjtéssel 10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Baka Éva Ügyvezető igazgató Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Az előadás tartalma Honnan indultunk?

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj

Környezetvédelmi termékdíj Környezetvédelmi termékdíj Változások, jogszabályi háttér A változások háttere: - Termékdíj bevételeinek növelése - Az OHÜ létrehozása, koordináló szervezeti rendszer megszüntetése - Kötelezettek körének

Részletesebben

Magyar joganyagok - 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet - az Európai Unió saját forrás 2. oldal 6. GNI-alapú hozzájárulás: a 2014/335/EU, Euratom tanác

Magyar joganyagok - 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet - az Európai Unió saját forrás 2. oldal 6. GNI-alapú hozzájárulás: a 2014/335/EU, Euratom tanác Magyar joganyagok - 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet - az Európai Unió saját forrás 1. oldal 172/2015. (VII. 2.) Korm. rendelet az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében

Részletesebben

A körforgásos gazdaság felé

A körforgásos gazdaság felé A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.30. COM(2017) 150 final 2017/0068 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2017-es

Részletesebben

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK 5 ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK Részletes tartalomjegyzék... 15 Előszó... 55 Rövidítések... 57 1. Bevezetés... 61 1.1. A vámunió... 61 1.2. Jogforrások... 63 2. Területi hatály...

Részletesebben

TERVEZET NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: NGM/19819/ /2016.

TERVEZET NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: NGM/19819/ /2016. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: NGM/19819/ /2016. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdés rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült: 2016. június 1-én. TERVEZET az eljárási illetékek

Részletesebben

(HL L 384., , 75. o.)

(HL L 384., , 75. o.) 2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3015/2016. útmutató. a kiviteli vámeljárások végrehajtásának részletes szabályairól

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3015/2016. útmutató. a kiviteli vámeljárások végrehajtásának részletes szabályairól A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3015/2016. útmutató a kiviteli vámeljárások végrehajtásának részletes szabályairól A kiviteli vámeljárások végrehajtása, a kiviteli vámáru-nyilatkozat benyújtása,

Részletesebben

Fogalmak Oktatási anyag

Fogalmak Oktatási anyag Fogalmak Oktatási anyag 2015. Március 25. Jogforrások 31992R2913 a Közösségi vámkódex létrehozásáról 31993R2454 a Közösségi vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére 14. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi

Részletesebben

T e rm é kdíj

T e rm é kdíj T e rm é kdíj 2 0 1 0. (c s om a g olá s, m e z ő g a zda s á g i te rm e l ő ) Készítette: Debreczeni László őrnagy VPOP Vámigazgatóság Anyagáramok 2010. évben Elektromos, Elektronikai berendezések Ezek

Részletesebben

Uniós Vámkódex. Nietsch Tamás. Senior Manager EMEA Trade Compliance

Uniós Vámkódex. Nietsch Tamás. Senior Manager EMEA Trade Compliance Uniós Vámkódex Nietsch Tamás Senior Manager EMEA Trade Compliance Időszerűség Közösségi vámjog 2016. április 30-ig: Közösségi Vámkódex 1992. október 12-i tanácsi rendelet 9x módosítva Végrehajtási rendelete

Részletesebben

II. Fejezet Engedélyezett feladói és engedélyezett címzetti engedéllyel rendelkezőkre vonatkozó speciális szabályok

II. Fejezet Engedélyezett feladói és engedélyezett címzetti engedéllyel rendelkezőkre vonatkozó speciális szabályok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4005/2014. számú tájékoztatás az árutovábbítási vámeljárások tekintetében bekövetkező üzemszüneti eljárás rendjéről A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló

Részletesebben

TERMÉKDÍJ SZABÁLYOK 2012. JANUÁR 1-TŐL

TERMÉKDÍJ SZABÁLYOK 2012. JANUÁR 1-TŐL TERMÉKDÍJ SZABÁLYOK 2012. JANUÁR 1-TŐL A környezetvédelmi termékdíj szabályozásában jelentős módosulások történtek a 2011. júliusában kihirdetett 2011. évi LXXXV. (Ktdt.) számú törvény által. Mivel bizonyos

Részletesebben

A TANÁCS 2658/87/EGK RENDELETE (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256, , o.

A TANÁCS 2658/87/EGK RENDELETE (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256, , o. 1987R2658 HU 01.01.2000 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 2658/87/EGK RENDELETE (1987. július 23.) a

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

Hulladékbegyűjtés gazdaságosan

Hulladékbegyűjtés gazdaságosan Hulladékbegyűjtés gazdaságosan XVIII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2008. Április 22-24. Hulladékgazdálkodási ügyvitel a XXI. században avagy Miként takaríthat meg az

Részletesebben