SZAKDOLGOZAT. Hulladékgazdálkodási kérdések az építőiparban. Holcsek Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Hulladékgazdálkodási kérdések az építőiparban. Holcsek Péter"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Hulladékgazdálkodási kérdések az építőiparban Holcsek Péter 2005

2 Tartalomjegyzék Nyilatkozat az önálló munkáról Tartalomjegyzék i ii 1. Tartalmi összefoglaló 1 2. Előzmények A hulladékgazdálkodás kialakulása Magyarországon Hazai kezdeményezések a műszaki szabályozásra 3 3. Építőiparban keletkező hulladékok Európai Hulladék Katalógus 7 4. Építőipari hulladékgazdálkodás jogszabályi háttere Jogszabályi háttér Az építési és bontási hulladék kezelése A hulladékgazdálkodási törvény témára vonatkozó fejezetei A hulladékgazdálkodás alapelvei A hulladékgazdálkodási törvény vonatkozó részei A társadalom által támasztott követelmények Épület bontásakor keletkező hulladékok ideiglenes tárolásának követelményei, műszaki megoldásai, technológiai elemei A hulladékok gyűjtése és szállítása Együtemű gyűjtés és szállítás Többütemű gyűjtés és szállítás Az ideiglenes tárolás során felmerülő környezeti kockázatok Környezeti kockázat szerint 7.4 Családi házak építése, bontása során képződött hulladék ideiglenes tárolása Ipari méretű épületek építése, bontása során képződött hulladék ideiglenes tárolása Épületbontásnál keletkező hulladékok végleges elhelyezése, ártalmatlanítása, újrafeldolgozásának követelményei, műszaki megoldásai, technológiai elemei Bontott aszfalt felhasználásának lehetősége Bontott beton felhasználásának lehetősége Feldolgozás technológiai lépcsői Feldolgozás gépegységei Félmobil törőberendezés Továbbító szállítószalag Maró berendezés Osztályozó gép A helyszíni feldolgozás elrendezése Deponálás 33 ii

3 8.6.1 Hulladék lerakó technológiai követelményei Veszélyes hulladékok kezeléséről Jelenlegi gyakorlat hazánkban Talaj kérdése Gazdaságosság kérdése Beton készítésénél Szennyezett talaj kezelése Összefoglalás 43 Felhasznált irodalom 44 Melléklet 46 iii

4 1. Tartalmi összefoglaló Feladatom az építőiparban jelen lévő hulladékgazdálkodási kérdések összegyűjtése és elemzése. Elsőként egy időbeli áttekintés alapján bemutatom, hogy hazánkban miként alakult e terület, milyen változások, változtatások kellettek ahhoz, hogy a mostani helyzet kialakuljon. Összefoglalom az építőiparban keletkező hulladékok fajtáit, különös tekintettel az épület bontásánál keletkező hulladékokra. Az építőipari hulladékgazdálkodási jogszabályi háttér ismertetésével megállapíthatóvá válik, milyen procedúrát kell követni, hogy egy épület bontása megkezdődhessen. A témával kapcsolatban áttekintem, hogy a jelenlegi hulladékgazdálkodási törvény mely pontjai vágnak ide. A vizsgálatom kiterjed a társadalom által támasztott követelményekre, melyek hármas tagolódásúak: törvényekből, szabványokból és az államigazgatási eljárási rendből. A szakdolgozat 7. fejezete bemutatja az épületbontásnál keletkező hulladékok ideiglenes tárolásának követelményeiről, műszaki lehetőségeiről, és technológiai elemeiről szóló szabályozást. Bemutatásra kerül az épületbontásnál keletkező hulladékok végleges elhelyezésének, deponálásának, ártalmatlanításának, újrafelhasználásának követelmény rendszere, műszaki megoldásai, és technológiai elemei. Végül pedig a műszaki és gazdaságossági szempontokon alapuló elemzés és értékelés következik az épület bontásából származó hulladékok kezelésétől a deponálásig tartó hulladékgazdálkodási folyamatról a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. Summary of matters My task is to collect and analyse the questions of waste management in building industry. For first I show a chronological review of this section in Hungary and the changes that affected the present situation. I summarize the kinds of waste materials in building industry especially the building demolition rubble. With the introduction of laws in building industry waste management I can find out the procedure, we have to follow to demolish a building. In the connenction with this subject I overview the essential paragraphs of waste management law. I also analise the requirements that the society demands with this subject. This has three parts: laws, international standards and state administrational method. The seventh chapter of the thesis shows the technological possibilities and requirements alowed by the low to store the building demolition rubble temporarily. In the thesis I show the final storage, the deponing, the disposal and recycling of building industry s waste with its requirement system and technological methods. Finaly I analize and summarize the whole waste management process in technological and economical aspects considering the operative laws. 1

5 2. Előzmények 2.1 A hulladékgazdálkodás kialakulása Magyarországon A II. világháború előtt és közvetlenül azután épült régi ipari épületek egy része napjainkra korszerűtlenné vált, elvesztette funkcióját. Azokat le kell bontani, hogy új épületeknek adhassák át a helyüket. A keletkező bontási hulladék elszállítása és elhelyezése gondot okoz. Környezetvédelmi szempontból is célszerű a bontott építőanyagokat fajtánként elkülöníteni, és arra alkalmas hányadukat előkészítés után újrahasznosítani. Az újrahasznosítható bontott anyagok egyike a beton- és vasbetonszerkezetek törmeléke, amelyből a betonacél eltávolítása után, töréssel és osztályozással beton-adalékanyagot lehet előállítani. A bontás során, számos helyen téglatörmelék keletkezik, amiből leginkább könnyűbeton készíthető. Az építéssel és bontással együtt járó építési törmelék, a gyártási selejtként jelentkező beton, tégla és cserép törmelék a hulladékhasznosítás évszázados módja szerint töredékében ma is bekerül az új vagy átalakított építményekbe (pl.: bontott tégla, bontott cserép stb.). Nálunk azonban a többi közép és kelet európai országokhoz hasonlóan többségüket még szemétként kezelik, s a kommunális szilárd hulladékkal együtt hulladéklerakókba szállítják, vagy illegálisan leszórják a legkülönfélébb helyeken. Több minisztérium összefogásával 1986-ban kezdődtek követő fejlesztést célzó hazai kutatás-fejlesztési munkák, az élenjáró külföldi példák számításba vételével. Az 1998-ban megfogalmazott kérdésekre 1999-ben, a témában rendezett országos konferencia záródokumentuma ajánlásokat fogalmazott meg a honi teendőkre. A hazai illetékes minisztériumhoz való eljuttatás után, 2000-ben megjelent a hulladékgazdálkodási törvény, mely feladatokat határoz meg az építési hulladékokra ben elkészült az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban OHT), mely a közötti időszakra készített programokat. Az OHT részei az ország 7 régiójának Környezetvédelmi Felügyelőségei által készített hulladékgazdálkodási tervek. Az OHT-ben az építési és bontási hulladék kezelése kiemelt témaként szerepel, melynek célkitűzéseként 2008-ra az újrahasznosítás aránya a legalább 50%-os értéket el kell érje. Ennek érdekében az OHT a megelőzést (bontott anyagok újrahasználata) és a hasznosítást elősegítő szabályozások szükségességét emeli ki. Így: ki kell dolgozni és megjelentetni az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait, a másodlagos nyersanyag minőségi osztályba sorolását (ez a szabályozás megjelent 2004-ben); felül kell vizsgálni az építőipari, útépítési, építési szabványokat, mûszaki irányelveket és előírásokat; meg kell alkotni a másodlagos nyersanyagok felhasználást lehetővé tevő műszaki irányelveket, a vizsgálati és minősítési eljárásokat; az állami és önkormányzati tenderekben preferálni kell a hasznosítható építési hulladékok meghatározott arányú alkalmazását és e szabályokat az építésibontási, valamint útépítési engedélyezésekben is érvényesíteni kell. 2

6 Az utolsó három felsorolt cél megvalósítása az OHT-ban még hátra vannak. A másodlagos nyersanyagok piaci megjelenítése addig nem valósítható meg, amíg a műszaki szabályozási háttér még hiányos, egyes lépések már történtek, de maradt még megvalósítani való. Ezért nem tud ma még egy újrahasznosítható anyagokat előállító vállalkozás, pl. autópálya építéshez természetes nyersanyagot helyettesítő, jó minőségűnek ítélt beton zúzalékot értékesíteni, ugyanis nincs minőségi követelmény előírás, ami alapján beazonosíthatná az előállított termékét, a vevő pedig tudja, mit kap. 2.2 Hazai kezdeményezések a műszaki szabályozásra [17.] és évben, az útépítésben való újrahasznosításra jelent meg eddig 4 db műszaki előírás (ÚT fúrt minta fűrészelése, ÚT aszfaltminta testsűrűség mérése, ÚT cement mintavétele és ÚT jegyzőkönyvek, szakvélemények), a már több éve alkalmazott osztrák szabályozások legfontosabb példáinak hazai honosításra való előkészítése készült el (3 db Richtlinie magyar nyelvre lefordított és hazai alkalmazásra előkészített változata), de még minisztériumi fiókban pihennek, nem jelentették meg. Elkészültek műszaki irányelv tervezetek (2 db) bontásból származó betontörmelék adalékanyag felhasználásával készítendő betontermékekre, de nem jelentek meg, jelenleg folyamatban van a fib (Nemzetközi Betonszövetség) Magyar Tagozata gondozásában IRÁNYELV készítése Bontott építési törmelék adalékanyagú betonok készítése" tárgyában, amely az újrahasznosítás egy különleges vélhetőleg szűkebb területe januárjától hatályos a 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 2004-ben az EU-hoz való csatlakozásunk kezdetén jelent meg a rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. Ez a rendelet már meghatározza az építési és bontási hulladékok keletkezés szerinti csoportosítását, nagyrészt követve a nyugat-európai gyakorlatot: előírja a szelektív gyűjtés követelményét, továbbá szabályozza az építés és bontás során keletkező hulladékok mennyiségének tervezését és elszámoltatását. Ez már utat mutat a hulladék lerakás vagy újrahasznosításra való átadás nyomon követésére, az újrahasznosítási arányok valóság közeli megállapítására Tehát a politikai akarat az EU-s követelményekkel összhangban a környezetterhelés csökkentése, a lerakás minimalizálása, az újrahasznosítás fokozása: kitûzött cél 2008-ra az építési és bontási hulladékok 50%-os részarányban való újrahasznosítása. A megvalósítás egyik feltétele a megfelelő technikai, technológiai feltételek kialakítása: inert hulladékgyűjtő helyek létesítése, szelektív tárolással, hulladék feldolgozó technológiák és gépsorok kialakítása, telepített és mobilizálható kivitelben. Az építési és bontási hulladékok feldolgozási technológiáinak alapműveletei az aprítás és az osztályozás. Ezekhez a mûveletekhez különféle aprítógépek (pofástörő, röpítőtörő, ütőfejes törő stb.), illetve ezekhez kapcsolt gépcsoportok állnak 3

7 rendelkezésre, így többféle technológia és géplánc alakítható ki. Mindenkor alapvető szempont, hogy: - miből, - milyen feldolgozási terméket kívánunk létrehozni és - azt milyen felhasználási célra ajánljuk. Így lehet egylépcsős aprítás és osztályozás, vagy kétlépcsős aprítás és osztályozás. A feldolgozási végtermék minősége nagyban függ a feladott anyag minőségétől (összetétel, szennyezők részaránya, stb.), valamint a megtervezett feldolgozási technológiát megvalósító gépsor helyes megválasztásától. Az országban már működik több, bontási törmeléket feldolgozó gépsor. Azonban az ezeken előállított másodlagos nyersanyagok, mint építési termékek, jelenleg még nehezen piacosíthatók. Folyamatban vannak a minőségi követelményre vonatkozó mûszaki szabályozások, amelyek alapján a termékek beazonosíthatók egy-egy minőségi osztályba. Hiányoznak a felhasználói tájékoztatók, a beazonosított minőségi osztálybeli termékből az alkalmazási lehetőségekre. Így nem tud kialakulni a külföldi gyakorlatok mintáján a hazai újrahasznosító (recycling) iparág. A bontási hulladékot feldolgozók elsősorban saját felhasználásra gyártanak, és saját felelősségre építik be a másodlagos nyersanyagaikat. Egy mintapéldát szemléltetnek az 1-2 képek. Egy vállalkozás a saját bontásából eredő, szelektíven gyűjtött beton törmelékből állít elő osztályozott betonzúzalékot. Ennek egy részéből betonelemeket (zsalu elemeket) gyárt, saját felhasználású beépítésre. 1. kép: célirányosan bontott beton és háttérben a feldolgozási termékek két frakciója 4

8 Kik lehetnek a hazai érdekeltek: 2. kép: Betonelem gyártás beton zúzalékból - hulladékot feldolgozó vállalkozók, - feldolgozási technológiákhoz gépeket gyártók, forgalmazók, - építési, bontási vállalkozók, hogy a bontási törmeléket vélhetőleg olcsóbban helyezhessék el a feldolgozó telepeken, - önkormányzatok, amelyek a hulladék elhelyezéséért felelősek, - inert lerakókat működtető vállalkozók, hogy a begyűjtött törmelék másodlagos nyersanyagként értékesíthető legyen, - azok a szellemi műhelyek, amelyek részt kívánnak venni a hazai újrahasznosítás elősegítésében. Az építőgépészek mindenkor meghatározók voltak az építőipar fejlődésében, az építés iparosításában, az iparosított technológiák kialakításában. Egy újabb kihívás lehet a ma építőgépészeinek, a politikai akarat megvalósításának elősegítésében való közreműködés, hiszen a feldolgozás csak gépesített formában lehetséges, a minőség pedig a jól megválasztott és alkalmazott technikák függvénye. A feladat pedig nemes abban a vonatkozásában is, hogy a hulladékoktól kíméljük a környezetünket és minél több hulladékot újrahasznosítva, visszavezessük azokat az építési tevékenységbe. 5

9 3. Építőiparban keletkező hulladékok [12.] Az épületek, építmények építése, felújítása, illetve bontása során keletkező hulladékok átfogó megnevezése az építési és bontási hulladékok. Az építési és bontási hulladékok csoportosítására a következőket alkalmazzák: 1) kitermelt föld: a földkitermeléssel járó föld-és mélyépítési munkáknál keletkező, hidraulikusan vagy bitumennel kötött összetevőket nem tartalmazó, természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek, melyek a és os EWC kóddal rendelkeznek) álló maradék; 2) útbontási hulladék: az utak, közterületek építése, bontása, karbantartása során keletkező, az út, illetve a közterületek kopó/záró ( ), kötő és teherviselő rétegeiből származó, szilárd ásványi anyagokból ( , , , , , ) álló hulladék; 3) építési és bontási hulladékok: az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok, stb, mely elemek és es kódúak), melynek összetételét jelentősen meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora, funkciója; 4) kevert építési hulladék: az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése ( ), de döntően nem ásványi eredetű összetevők (fa, papír, műanyagok, fémek, stb.) áll, hasonlóan az iparból és kereskedelemből származó szilárd települési hulladékhoz. 11% 13% 6% kitermelt föld útbontási hulladék 70% építési és bontási hulladék kevert építési hulladék 1. diagramm: évben Magyarországon keletkezett 10 millió tonna építési és bontási hulladék megoszlása 6

10 Építési, bontási és egyéb hulladékok mennyisége, Mennyiség (tonna/év) Régiók Nyugat- dunántúli Statisztikai Régió Közép- dunántúli Statisztikai Régió Dél-dunántúli Statisztikai Régió Észak- alföldi Statisztikai Régió Dél- alföldi Statisztikai Régió Észak- magyarországi Statisztikai Régió Közép- magyarországi Statisztikai Régió 2. diagramm: Építési, bontási és egyéb hulladékok mennyisége, (forrás: 15/2003.(XI.7.)KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről) 3.1 Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue) 1994-ben átfogó lista készült valamennyi veszélyes és egyéb hulladékról a Hulladék Keretirányelv alapján. A lista Európai Hulladék Katalógus (EWC 1994) néven került elfogadásra. A Közösség ezután határozta meg, hogy az EWC szerinti hulladékok közül melyiket tartja veszélyesnek a veszélyes hulladékokról szóló irányelvben meghatározott tulajdonságok alapján. Ennek eredményeként született meg a Veszélyes Hulladékok Listája (Hazardous Waste List). Mind az EWC 1994-et, mind a HWL-t utóbb módosították, majd összekapcsolták, és széleskörűen kiterjesztették. Ennek eredménye az EWC 2002, amelyet január 1-jén vezettek be a tagállamok és tartalmazza a veszélyes és nem veszélyes hulladékok európai listáját. E listából minket kiváltképp egy főcsoport érint a témához kapcsolódva, mely a következő: 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton téglák cserép és kerámiák * veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól fa, üveg és műanyag fa 7

11 üveg műanyag * veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek * szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek bitumen keverékek, amelyek különböznek a től * szénkátrány és kátránytermékek fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek * veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok * olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek kábelek, amelyek különböznek a től föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő * veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek föld és kövek, amelyek különböznek a tól * veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő kotrási meddő, amely különbözik a től * veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a től szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok * azbeszttartalmú szigetelőanyagok * egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák szigetelő anyagok, amelyek különböznek a és tól azbesztet tartalmazó építőanyagok gipsz-alapú építőanyagok * veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyagok gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a től egyéb építkezési és bontási hulladékok * higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok * PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta-alapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok) * veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is) kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a , és tól *=veszélyes hulladék 8

12 4. Építőipari hulladékgazdálkodási jogszabályi háttér 4.1 Jogszabályi háttér Az OHT-ben kitűzött terv megvalósításához szükséges eljárások, technológiák már jelen vannak, fejlett országokban már alkalmazzák, és ezáltal nyersanyagot takarítanak meg. Építési és bontási hulladék gazdaságos hasznosítása, úgy valósítható meg, ha a hulladék keletkezésekor nem keverednek össze az egyes alkotók, mivel így könnyebben megvalósítható az előkezelés. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLII. Törvény bekezdésének d) pontjában adott felhatalmazás alapján készült, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályozására a 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet. E rendelet tartalma a következő: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény 2. -ának 8. pontjában meghatározott építmény fogalma: rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül, minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet hatálya alá tartozó építmények építése és bontása során keletkező hulladékokra, mely rendelet nem terjed ki a sajátos építményfajtákra (utak, vasutak, repülőterek, távközlési építmények, villamos-és távhőellátási vezetékek, bányászati, vízi, nukleáris létesítmények stb.) az építési törvény 62 (4) bekezdése szerint a sajátos építményfajtákra vonatkozóan a szabályozási feladatokat az építményfajta szerint illetékes minisztériuma gyakorolja. Az építési és bontási hulladékok nagyrészt nem minősülnek veszélyes hulladéknak, viszont kezelésnél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A szelektíven gyűjtött hulladék kezelése, tevékenység engedélyezése és ellenőrzése során a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm rendelet előírásai veendők figyelembe. Kis mennyiségben keletkező, nem hasznosítható hulladék ártalmatlanításakor pedig, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm. Rendelet, és 22/2001. (X.10.)KöM rendelet a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szerint kell eljárni. 9

13 Az építési és bontási tevékenység során keletkezett hulladékok mennyiségi küszöbértékeit az 1. táblázat mutatja. Sorszám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Hulladék EWC kódja Mennyiségi küszöb (tonna) Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék 8. Ásványi eredetű építőanyaghulladék táblázat: Építési és bontási hulladékok csoportosítása [2.] Az építtetőnek az építési és bontási munkák során keletkező törmelék mennyiségét előre tervezett módon kell anyagcsoportonként kiszámítania, keletkezés után tételenként elkülönülten tárolnia addig, míg a kezelőnek azt át nem adja. Természetesen a jogszabály annyira zöld, hogy megengedi: amennyiben az műszakilag lehetséges, az építtető az építés során felhasználhatja a hulladék -ként megfogalmazott bontott építési anyagot. Más jogszabályok azonban a közvetlen felhasználást az újbóli és kötelező minősítési eljárással annyira megnehezítik, hogy ennek egyelőre nagyon kevés esélyt adnak. Ezen a ponton talán fontosabb kérdés az, hogy mi történik a hulladékkal, mit tesz vele a kezelő. A jogalkotó a hulladék további könnyebb hasznosíthatóságá -ról beszél és mennyiségi küszöbérték -ről. Ez utóbbi alatti mennyiségek esetében ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni, mely rendeletre fentebb említést tettem. Ezen külön mellékletben meghatározásra kerülő mennyiségekről csak annyit: komplett családi házak kerülhetnek továbbra is szemétdombra (de akár még az árokpartra is). Mert 2 tonnáig dobhatjuk el a műanyag építési hulladékot, de 40 tonnáig az ásványi eredetűeket is. (39,9 tonna 2 10

14 kőzetgyapot a maga mikroszálaival igen sok légúti betegséget képes okozni akár csak a bontás ideje alatt is.) Várhatóan a fenti mennyiségi kvótával az 50 százalékos újrahasznosítási arány elérhető lenne a nagy projekteken. De mit értünk újrahasznosítás alatt? Ezt a definíciót a rendelet nem tartalmazza, ám beszél hulladék előkezelő létesítmény -ről, a hasznosítandó hulladék, aprítással, osztályozással (stb..) való előkezelésé -ről és ennek a hulladéklerakóhoz kapcsolódóan is megvalósítható kialakításáról. Pontosan azt sugallja a szövegezés, ami nem az újra használható építőanyagokhoz vezeti az építőipart, hanem az újra használt hulladékhoz. 4.2 Az építési és bontási hulladék kezelése Az építési és bontási hulladékok csoportosítása a fentebb látható táblázat szerint történik. Amennyiben bármely az l. számú táblázatban szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú táblázatban foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. Ezen kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén, vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja. Amennyiben bármely csoportban a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége nem éri el az 1. számú táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban meghatározott ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni, mely az 5/2002.(X.29.)KvVM rendeletben a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó rész alatt található. Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető, illetve átvehető 1000kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17- es főcsoport (építési és bontási hulladék) hulladékaiból. Az építési és bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie. Lakossági beszállításkor az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítania a hulladékgyűjtő udvarnak a beszállító részére. Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából a hulladék előkezelésére áttelepíthető, illetve telepített berendezések alkalmazhatók. Ezek feladata a hasznosítandó hulladék, aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése. Amennyiben a megvalósítás helyszínéül választott településen hulladéklerakó üzemel, a telepített hulladék előkezelő berendezés kialakítása a hulladéklerakóhoz kapcsolóan is megvalósítható. A kezelt építési és bontási hulladékból, illetve annak felhasználásával készült termékek építési célra szolgáló forgalomba hozatalánál az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelősség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és 11

15 felhasználásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban foglalt előírásokat kell alkalmazni (3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet). A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával. Az építési és bontási munkálatok megkezdése előtt meg kell tervezni a hulladék mennyiségét, a munkálatok befejeztével pedig el kell számolni a keletkezett hulladékokkal. Ennek megvalósítása érdekében az építészeti műszaki tervdokumentáció kiegészítendő az építési és bontási hulladék tervlapokkal, illetve az építési/bontási tevékenység befejeztével, az építtetőnek el kell számolnia a keletkezett hulladékokkal az építési/bontási hulladék nyilvántartólap kitöltésével. Építési vagy bontási engedély e hiányában, az építést vagy bontást követően használatbavétel, illetve új építéshez építési engedély nem adható ki. A tervlapokon, illetve a nyilvántartó lapokon a keletkezett hulladékokat EWC kóddal együtt kell megadni, feltüntetve a keletkezett hulladék mennyiséget, a hulladékkezelés módját (saját felhasználás, hasznosítás vagy ártalmatlanítás), a kezelő létesítmény nevét, címét, KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel), KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) számát is. Az engedélyezési eljárásban a hulladékkal történő elszámolás során a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni. A tervlapokat nem építésügyi hatósági engedélyköteles építési, bontási tevékenység során a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell közvetlenül benyújtani. A hulladék tervezése és elszámolása során a környezetvédelmi hatóság feladata: a rendelet előírásait betartassa, az egyéb környezetvédelmi jogszabályokba foglalt előírásokat szakhatóságként ellenőrizze építésügyi eljárás során szakhatósági hozzájárulást csak akkor adhat, ha a követelményeket teljesítették E hármas felsorolással szankcionálhatóvá válik a nem megfelelő hulladékkezelés. Kiemelendő még a 164/2003. (X.18.) Korm. Rendelet az építési és bontási hulladékok nyilvántartási-és adatszolgáltatási kötelezettségéről. 12

16 5. Az érvényben lévő hulladékgazdálkodási törvény jelen témára vonatkozó fejezetei [1.] 2000.évi XLII. Törvényt a hulladékgazdálkodásról címmel az Országgyűlés hozta a következők érdekében: a fenntartható fejlődés biztosítása, a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosítása az energia és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, a hulladék mennyiségének csökkentése az emberi egészség, a természeti és épített környezet, hulladék okozta terhelésének mérséklése A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, a hulladékgazdálkodási tevékenysége és létesítményekre, viszont nem terjed ki a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra és a radioaktív hulladékokra. Az első fejezetben találjuk az alapfogalmakat, melyek segítségével az ezen a területen tevékenykedők beazonosíthatják és besorolhatják magukat és tevékenységüket az egyes meghatározásokkal rendelkező fogalmak alá. Saját tapasztalatom, melyet az Országos Hulladékgazdálkodási Konferencián szereztem (2005.X.5. VDF Székház), azt támasztja alá, hogy vannak, akik nem fordítanak kellő figyelmet a törvény megértésére, és így nem megfelelő csoportba sorolva magukat, kibújnak az adatszolgáltatási kötelezettség alól (például: szállító-begyűjtő fogalmának keverése). Hulladékképződés megelőzése, keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás Biztonságos ártalmatlanítás 5.1 A hulladékgazdálkodás alapelvei 1. ábra: hulladékgazdálkodási hierarchia A törvény I. fejezetében találhatók az alapelvek, melyek a következők: megelőzés: a legkisebb mértékűre szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét elővigyázatosság elve: a veszélyes illetve a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének a gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért (felhasznált alapanyagok megválasztása, termék külső 13

17 behatásokkal szembeni ellenálló-képessége, termék élettartama, újrahasznosíthatósága, hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezése, hulladékkezelés költségeihez való hozzájárulás) a megosztott felelősség elve: a termék és az abböl származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működnie az elvárható felelősség elve: a hulladék birtokosa köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a lekisebb mértékű legyen az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásokra a szennyező fizet elve: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani a közelség elve: hulladék kezelésére, illetve átalmatlanítására a lehető legközelebbi arra alkalmas létesítményben kerüljön sor a regionalitás elve: a hulladékkezelő létesítmény létrehozásánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni az önellátás elve: a képződő hulladék teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni a fokozatosság elve a példamutatás elve: állami és önkormányzati szervek példát mutatva alkalmazzák törvény szabályait és végül a költséghatékonyság elve: a gazdálkodók és fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak 5.2 A hulladékgazdálkodási törvény vonatkozó részei A törvény II. fejezetében a hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségeivel foglalkozik. A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége nyomán keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról illetve ártalmatlanításáról gondoskodni. A hulladék ártalmatlantását saját maga is teljesítheti, vagy erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek átadhatja, a kezelés költségeinek megfizetésével. Törvény vagy rendelet kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, az így előkészített hulladék átadására a begyűjtést végző szervezetnek, illetve hulladékkezelőnek. A törvény a III. fejezetében utal a hulladékkezelésre és hulladékhasznosítására Hulladékkezelésnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása, mely kizárólag környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Leírja, hogy a hulladékkezeléshez használt technológia, berendezés, eszköz, anyag alkalmazását, forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, illetőleg minősítéshez kötheti. A hulladék kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége. A hulladék telephelyen belüli - a környezet veszélyeztetését kizáró módon történő - gyűjtése a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel, környezetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhető. 14

18 A hulladékkezelő begyűjtőhelyet önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként hatósági engedély birtokában létesíthet és üzemeltethet, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően a hulladékot elszállításig tárolják, esetenként előkezelik, illetve további kezelésre, hasznosításra előkészítik. A hulladékszállításról szóló rész kimondja, hogy hulladék szálltása során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni. A hulladék hasznosítása történhet a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás) b) a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés); c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás). A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint a) hulladéklerakóban történő lerakással b) termikus ártalmatlanítással vagy c) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással történhet. Hulladéklerakóban előkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg (5/2002. (X.29.) KvVM települési szilárd hulladék kezelés szabályairól). A törvény IV. fejezetéből a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó szabályok közül az ingatlantulajdonos kötelezettségeit kell kiemelni. Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező hulladékot, a jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, és továbbá a hulladékkezelőnek átadni. Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli. A települési önkormányzat, közigazgatási területén, a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodik. A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a) a hulladék tulajdonosát, b) az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg. 15

19 Az V. fejezetben a veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségeire vonatkozóan találunk iránymutatást. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Tilos a veszélyes hulladékot - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül - más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani. A veszélyes hulladék termelője köteles legalább 3 évre szóló hulladékgazdálkodási tervet készíteni. A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles gyűjteni és hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni. A IX. fejezetben találjuk a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló részt, mely a következőket fogalmazza meg. A hulladék termelője, birtokosa és kezelője a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. Előző bekezdés szerinti kötelezettség nem terjed ki azon ingatlantulajdonosokra, akik települési hulladékukat a közszolgáltatónak szerződés alapján átadják A gyártói felelősség alapján a visszavételi kötelezettség alá tartozó termékek és hulladékokról a forgalomba hozatallal és a visszavétellel érintett gyártók, forgalmazók, hulladékkereskedők és kezelők kötelesek nyilvántartást vezetni és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. 16

20 6. A társadalom által támasztott követelmények Társadalom szempontjából a hulladék az 1970-es években szállítási problémaként tűnt fel. A lakosság elképzelése, és gondolkodásmódja, abban merült ki, hogy a hulladékkal ne kelljen közvetlenül érintkeznie, ne legyen szem előtt. Vagyis, a vizuális környezetszennyezés és közérzetromboló hatás ne jelentkezzen a társadalmi színtereken (utcán, járdán, parkokon, tereken). Így ezekben az években a hulladékgazdálkodás fogalma kimerült a szállítás kérdésében. A tárolásra, szállításra, kezelésre és elhelyezésre vonatkozó jogszabályi háttér fejlődésével a hulladék adminisztratív problémává vált. Napjainkban a hulladékkezelés inkább szabályozási kérdés, aminél hármas tagozódásáról kell beszélnünk, mely a következő elemekből áll: Törvények Szabványok Államigazgatási eljárási rend A társadalom által megválasztott képviselők megalkották a 2000.évi Hulladékgazdálkodási törvényt, mely kiegészítésre került a 45/2004-es rendelettel, ami az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szól. A szabványok írják elő, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie, az adott tevékenység végzése közben. Társadalomi elvárás, hogy a hulladék útja nyomon követhető legyen, a keletkezésétől a végső elhelyezéséig. Azon cégeknél, melyek az ISO es szabvánnyal minősítettek, biztosított, hogy a hulladék megbízható helyre kerül, például: olyan hulladékkezelőbe, vagy lerakóba, mely rendelkeznek a kezeléshez, ártalmatlanításhoz megfelelő engedélyekkel. Bontási tevékenység végzésekor figyelemmel kell lenni a munkavédelmi szabványokra. Az építőipari bontási munkák biztonságtechnikai követelményei címen jelent meg munkavédelmi szabvány, MSZ számmal [11.]. E szabvány nem vonatkozik a robbantással véghezvitt épületbontásra. Kimondja, hogy a bontási tervnek tartalmaznia kell a következőket: a bontási munka végrehajtásának módozatát a biztonságot nyújtó bontási munka végrehajtási sorrendjét a bontáshoz szükséges segédszerkezeteket ideiglenes megtámasztást, alá támasztást munkamegszakítás esetén az épületszerkezet bontás közbeni állékonyságának bizosítását szükség szerint megmaradó épületrész állékonyságának védelmét a közlekedési anyagszállítási utak kijelölését a bontás technológiai utasításait A bontási munkák megkezdése előtt a közműhálózatról le kell választani a bontandó épületet, és az összes csövet le kell üríteni. Csatornahálózat betorkollásánál a közcsatornát el kell falazni, viszont a bontási épületre kerülő csapadékvíz 17

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ KIVITELEZŐK RÉSZÉRE HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEKRŐL

TÁJÉKOZTATÓ KIVITELEZŐK RÉSZÉRE HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEKRŐL TÁJÉKOZTATÓ KIVITELEZŐK RÉSZÉRE HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEKRŐL ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉK Az építési és bontási hulladékot amennyiben az műszakilag lehetséges az építtető az építés során felhasználja,

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról MHK JogszabCly szolgcltatcs 1. oldal, összesen: 7 oldal Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról Perkáta Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

A veszélyes hulladékok kezelése

A veszélyes hulladékok kezelése Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A veszélyes hulladékok kezelése Pataki Ferenc osztályvezető Besorolás (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 63. (1) A hulladék

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Az építési és bontási hulladék mennyiségének nyilvántartása. Záró rendelkezések. 1. számú melléklet a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelethez

Az építési és bontási hulladék mennyiségének nyilvántartása. Záró rendelkezések. 1. számú melléklet a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelethez 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült.

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. Kárelhárítási Terv A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. A telephelyen a következő tevékenység végzése történik:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Benkő Gyöngyi. Az építési tevékenység alkalmával keletkező hulladékok és helyes kezelésük. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Benkő Gyöngyi. Az építési tevékenység alkalmával keletkező hulladékok és helyes kezelésük. A követelménymodul megnevezése: Benkő Gyöngyi Az építési tevékenység alkalmával keletkező hulladékok és helyes kezelésük A követelménymodul megnevezése: Építőipari kivitelezés előkészítése A követelménymodul száma: 0681-06 A tartalomelem

Részletesebben

2. Fogalmi meghatározások

2. Fogalmi meghatározások VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának

Részletesebben

Hulladékszállítási listáink. Nem veszélyes hulladékok EWC

Hulladékszállítási listáink. Nem veszélyes hulladékok EWC F-TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 2143 Kistarcsa, Nagytarcsai u.4. adószám :10883356-2-13 tel/fax. :06 28 50-69-55 mobil : 30 95-12-133 e-mail : f16@f-trans.hu Hulladékszállítási listáink Nem veszélyes

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás) PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám: /2014. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Hulladékok kezelése Mi a hulladék? A 2000. évi XLIII. törvény (Hgtv.) meghatározása, miszerint: A hulladék bármely, a Hgtv. 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag,

Részletesebben

A hulladék termelő nyilvántartásának előírt adattartalma nem veszélyes és veszélyes hulladék esetében

A hulladék termelő nyilvántartásának előírt adattartalma nem veszélyes és veszélyes hulladék esetében NYILVÁNTARTÁS HULLADÉKTERMELŐK RÉSZÉRE a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1-2. szerint A hulladék termelő nyilvántartásának előírt adattartalma nem veszélyes és veszélyes hulladék esetében

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 58/2009. (XI.27.) rendelete a települési hulladékkezelési közszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről módosította: 40/2010 (XI.26) 57/2011.

Részletesebben

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója.

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója. 12. A hulladékgazdálkodás alapjai, alapfogalmak A törvény célja: Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, hulladékok minimalizálása,

Részletesebben

A RENDELET TÁRGYI HATÁLYA

A RENDELET TÁRGYI HATÁLYA Nagyrada Község Önkormányzatának 8/2007. (XI.27.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról (Egységes szerkezetben a 9/204. (XI.28) /203.(IX.3) 8/203.(V.3.) /2009.(XII.7.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. KE 4.6. / 6 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.31.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről (kivonat)

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hulladékká vált gépjárművek Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hazai szabályozás alapja A hulladékká vált gépjárművekről 267/2004. (IX.27) Korm. rendelete 286/2006 (XII.23.)Korm. rendelet

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999./V. 26./ Ktr. számú rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás) PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám:.../2014. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

Részletesebben

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1 OptiJus Opten Kft. I. 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL

2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL 2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL Az Országgyûlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

7. A R. 7. p. pontjában az egyéb szilárd szövegrész helyébe a nagydarabos szöveg lép, a szolgáltató szövegrész helyébe a közszolgáltató szöveg lép.

7. A R. 7. p. pontjában az egyéb szilárd szövegrész helyébe a nagydarabos szöveg lép, a szolgáltató szövegrész helyébe a közszolgáltató szöveg lép. Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2013. (VI.24.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési hulladékok kezeléséről szóló 15/2011. (VI.30) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE az Önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállításáról, valamint az avar és

Részletesebben

1. Általános rendelkezések 1.

1. Általános rendelkezések 1. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére csomagolás kereskedelmi italcsomagolás H díjtétele, műanyag bevásárló-reklám táska H díjtétele (80 %-os mértékig) A

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Lengyeltóti Városi Önkormányzat Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi u 2. Szám: /2013. E L Ő T E R J E S Z T É S a Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20-án tartandó

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. 2..

I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. 2.. Szomor Község Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 13/2002.(XII.12.) számú rendelete. ( egységes szerkezetben ) Szomor Község Képviselő-testülete

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás) PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám:.../2015. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete a települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás igénybevételéről Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ZÖLDUDVAROK MŰKÖDÉSE

ZÖLDUDVAROK MŰKÖDÉSE ZÖLDUDVAROK MŰKÖDÉSE Tájékoztató a Zöldudvarok működéséről Célunk, hogy a Zöldudvarok működése a kukaedényekbe kerülő hulladék mennyiségének csökkentésével könnyítse a lakosság ilyen irányú terheit, ezért

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690 PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS DÓZSA GYÖRGY U. 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám:../2014. Hulladékszállítási szerződés (közfeladatokat

Részletesebben

385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 1. és 31. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II. 11.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

1. számú melléklet. Városföld Község II. Hulladékgazdálkodási Terv. Megbízás. és IGAZOLÁS Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamarai tagságról.

1. számú melléklet. Városföld Község II. Hulladékgazdálkodási Terv. Megbízás. és IGAZOLÁS Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamarai tagságról. 1. számú melléklet Városföld Község II. Hulladékgazdálkodási Terv Megbízás és IGAZOLÁS Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamarai tagságról (2 oldal) 2. számú melléklet Városföld Község II. Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor.

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 9 1. számú melléklet 23242526, 2728 1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 2) A települési

Részletesebben

1. A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás tartalma, a Közszolgáltató megnevezése.

1. A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás tartalma, a Közszolgáltató megnevezése. Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 19/2010.(XII.15.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásokról. (Módosításokkal egységes szerkezetben.

Részletesebben

2. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez. Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról

2. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez. Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról 2 számú melléklet a 98/2001 (VI 15) Korm rendelethez Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról 1 Általános előírások 11 Az ország területén történő hulladékmozgások követésére a veszélyeshulladék-forgalomban

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

d.)a háztartásban kezdődő zöldhulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére és elszállításra

d.)a háztartásban kezdődő zöldhulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére és elszállításra Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 6/2015.(IV.29.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Bakonysárkány Község Önkormányzata 12/2004. (VI.28.). rendelete A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről

Bakonysárkány Község Önkormányzata 12/2004. (VI.28.). rendelete A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről Bakonysárkány Község Önkormányzata 12/2004. (VI.28.). rendelete A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről /Egységes szerkezetbe/ 6 Bakonysárkány Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. Hulladékkezelési díjak 2015.

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. Hulladékkezelési díjak 2015. EWC Megnevezés Ve szé lyes Átvételi ár NEM LAKOSSÁGI nettó Ft+ÁFA/kg (bruttó Ft/kg) Átvételi ár LAKOSSÁGI nettó Ft+ÁFA/kg (bruttó Ft/kg) Megjegyzés 08 01 11 Szerves oldószereket, illetve más veszélyes

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya

Részletesebben