MARKETING LEHETŐSÉGEK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A DOPPSTADT HUNGÁRIA KFT. MARKETINSTRATÉGIÁJÁN KERESZTÜL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MARKETING LEHETŐSÉGEK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A DOPPSTADT HUNGÁRIA KFT. MARKETINSTRATÉGIÁJÁN KERESZTÜL"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány MARKETING LEHETŐSÉGEK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A DOPPSTADT HUNGÁRIA KFT. MARKETINSTRATÉGIÁJÁN KERESZTÜL Budapest, Készítette: Fehér Eszter

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 I. 1. Témaválasztás indoklása... 4 I. 2. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés... 5 I. 3. Magyarország környezetpolitikája az uniós csatlakozást követően... 7 I. 4. Hulladékgazdálkodási feladatok megvalósítása települési szilárd hulladék II. Környezetvédelem, ezen belül a hulladékgazdálkodás stratégiai feladatainak megvalósításához kialakult piac bemutatása II. 1. Doppstadt Hungária Kft. tevékenységének ismertetése II. 2. Hulladékhasznosító berendezések bemutatása III. Külső környezet elemzése STEEP-elemzés III. 1. Társadalmi környezet III. 2. Technológiai és természeti környezet III. 3. Gazdasági környezet III. 4. Politikai és jogi környezet IV. Versenyhelyzet elemzés (Porter-féle) A. Verseny a már létező vállalkozások között B. Az új belépők támadása C. A helyettesítő termékek és szolgáltatások D. Vevők alkupozíciója E. Szállítók alkupozíciója V. Belső környezet elemzése SWOT-analízis V. 1. A Doppstadt Hungária Kft. SWOT-analízise V. 2. Javaslatok a SWOT-analízis alapján VI. Fogyasztói magatartás VII. Kutatási terv VII. 1. Kutatás célja VII. 2. Kutatás módszertana VII Szekunder kutatás VII Primer kutatás VII Kvantitatív kutatás VII Kérdőív szerkesztése VII Mintavétel... 43

3 VII. 3. Hipotéziseim VIII. Kutatási eredmények VIII. 1. Szekunder kutatás eredményei VIII. 2. Primer kutatás eredményei VIII. 3. Kutatások összegzése IX. Marketingstratégia IX. 1. Célpiac meghatározása és pozicionálás IX Célpiac meghatározása IX Pozicionálás IX. 2. Marketing-mix elemek IX Product = Termék IX Price = Ár IX Place = Értékesítés IX Promotion = Piacbefolyásolás X. Összefoglalás Felhasznált irodalom Ábrajegyzék Mellékletek... 78

4 Soha eddig nem volt ilyen kevés időnk arra, hogy ilyen sok mindent megtegyünk. Franklin Delano Roosevelt I. Bevezetés I. 1. Témaválasztás indoklása A fenti idézetnek nagyon komoly mondanivalója van, és még soha nem volt olyan aktuális a tartalma, mint napjainkban. Az évszázadok folyamán az ember veszélyessé vált a természetre, s ezen a jelen emberének kell segítenie, javítania. A környezetvédelemmel nap, mint nap találkozunk a mindennapi életben, a híradásokban mindig van minimum egy témával kapcsolatos hír, sajnos sokszor negatív tartalmú. A napok vezető híre például, az ajkai katasztrófa, a timföldgyár átszakadt vörösiszap-tárolója, mely elöntötte Devecser és Kolontár jó részét. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételekhez kötött. Minden tagjelölt számára a Csatlakozási Partnerségben fogalmazták meg a célokat, feladatokat, illetve az ezekhez tartozó eszközöket. Az Unió ezzel irányt próbál mutatni a felkészülés során, mely két részből áll: a Közösség által megállapított prioritásokból, és az ezek során pénzügyi segítséget tartalmazó fejezetből. 1 Hazánk 2004 május 1-i EU-ba való belépése az uniós környezeti színvonalt nem rontotta, sőt egyes területeken inkább javította, de ehhez nagyban hozzájárultak a csatlakozás előtti felzárkóztató fejlesztések, melyekkel konkrétabban az I. 3. fejezetben foglalkozom. Dolgozatomban a Doppstadt Hungária Kft. marketingstratégiáját vizsgálom, s javaslatokat próbálok adni annak frissítésére, az üzleti növekedés, nagyobb piaci részesedés céljával. A környezetvédelemmel, az uniós és hazai környezetvédelmi politikával azért szükséges mindenképpen foglalkozni, mert a kft fő profilja a hulladék feldolgozó, hasznosító gépek forgalmazása, melynek belépését a magyar piacra az uniós előírásoknak, s szabályoknak való megfelelés generálta. Ez inspirált abban, hogy a dolgozat első felében, röviden képet adjak a fenntartható fejlődés fogalmáról, s Magyarország környezetpolitikájáról az uniós 1 Letöltve:

5 csatlakozás tükrében, majd leszűkítsem a kört a hazai hulladékgazdálkodásra, hiszen ebben a témában tevékenykedik a Doppstadt is. A második nagyobb fejezetben már közvetlenül a vállalkozás tevékenységi köre alapján értékelem a vállalat külső környezetét, STEEP-elemzést használva. Ezek után rátérek a vállalatra, ismertetem tevékenységét, a Porteri-elemzés mintáján megvizsgálom a versenyhelyzetet, majd SWOT-elemzés alapján a vállalat belső környezetét. A hatodik fejezetben rátérek a kutatásra, melyben a fogyasztók vásárlási szokásait, és a Kft-ről alkotott véleményüket vizsgálom. Kvantitatív kérdőíves megkérdezést alkalmazva a Doppstadt potenciális ügyfélkörét céloztam meg. Az eredmények alapján elutasítom, vagy megerősítem az általam felállított hipotéziseket. Zárásként értékelem a vállalat jelenlegi marketingstratégiáját, és a kutatás alapján javaslatokat teszek egy jövőbeli, remélhetőleg sikeresebb marketingstratégia bevezetésére. I. 2. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés Az országok XX. században bekövetkező, felgyorsult gazdasági fejlődése új technológiák és iparágak megjelenését eredményezte világszerte. Mindehhez társult, hogy a növekvő népesség mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítésére egyre több vállalat alakult. Az iparnak lépést kellett tartania ezzel a növekedéssel, egyre több nyersanyagra és energiára volt szüksége. Ezt csak a megnövekedett bányászati és energia-kitermelő központok tudták biztosítani. A bővülő árukibocsátással egyenes arányban jöttek létre melléktermékek is. Ezek a gyártás során feleslegessé vált anyagok visszakerültek a természetbe, ezáltal súlyos természeti, és egészségbeli károkat okozva, melyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Csakhogy egy-két példát említsek: vegyipari szennyezéstől lángoló Mississipi, habfelhővel borított Rajna 2, vagy épp az 1952-es téli londoni szmog katasztrófa, mely fél év alatt 12 ezer emberéletet követelt 3. Azonban a károk kialakulásában nem csak a vállalatok természettel szembeni nemtörődömsége, illetve a gyártási folyamat során keletkezett melléktermékek a hibásak, hanem a műanyagok és egyéb a természetbe bekerülve, arra negatív hatással 2 Dr. Mojzes Imre egyetemi adjunktus (BME-VIK) környezetvédelmi segédlete levelező tagozatosok részére Letöltve: Letöltve:

6 levő termékek és anyagok használatával a fogyasztók is nagymértékben érintettek a témában, például a szeméthegyek kialakításával. A környezetvédelemmel először az 1960-as években kezdtek el komolyabban foglalkozni az emberek. Nemzetközi mozgalma az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, melyhez, ha nem is tudományos műről van szó, de nagyban hozzájárult Rachel Carson, amerikai újságírónő Néma tavasz című műve, melyben a természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezőtlen biológiai hatására hívta fel a figyelmet 4. Ezzel kezdetét vette egy olyan folyamat, mely ma már világszerte központi helyet foglal el a politikában. Fontosabb állomásai 5 : április 22: első Föld Napja rendezvény az Egyesült Államokban 1972: Római Klub koncepciója a globális egyensúlyról a Növekedés határai címmel 1970: UNESCO Ember és bioszféra programja, mely az emberi tevékenység és az éghajlati övezetek kölcsönhatásait vizsgálta június 5.: stockholmi Világkonferencia az ENSZ főtitkára, U Thant 1968-as bejelentése alapján, ahol a környezetszennyezésre és a környezet degradálódás veszélyére hívta fel a figyelmet 6 - UNEP megalakulása Az 1980-as években felismerték, hogy bár történtek lépések a környezet védelmével kapcsolatban, azonban ezeket a problémákat önmagukban nem lehet orvosolni, hanem össze kell hangolni a gazdasági szektorok tevékenységével. Csak így, a kétféle politikát integrálva tudnak jelentős lépéseket tenni a cél érdekében. Ezt az új koncepciót nevezték el fenntartható fejlődésnek, melynek lényege: A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. 7, azaz összefogva és együttműködve tudjuk a jelen és jövő fogyasztói szükségleteit kielégíteni (szociális jólét), mindezt úgy, hogy odafigyelünk környezetünkre. Ne romboljuk tovább, inkább forgassuk vissza, amit lehet, gondolok itt például a hulladék-feldolgozásra, újrahasznosításra, a szemét- és hulladékképződés minimalizálására, a szennyeződések megelőzésére és csökkentésére, takarékoskodjunk az anyagokkal és energiákkal, használjuk ki a természeti adottságainkat, 4 Láng István: Környezetvédelem: fenntartható fejlődés (2004) Letöltve: Láng István: Környezetvédelem: fenntartható fejlődés (2004) Letöltve: Boda Zsolt: Globális ökopolitika, Helikon Kiadó, oldal 7 A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió,

7 hasznosítsuk a helyi erőforrásokat (nap, szél és egyéb természeti energiák adta lehetőségek kihasználása). Mindezt nem csak magunk miatt, a jelenlegi helyzet javítása érdekében, hisz ez önzőség lenne, nem csak a Földünkkel, hanem a jövő generációval szemben is, hanem értük is, hogy nekik a múltban történt felelőtlenségek miatt ne kelljen kevesebbet kapniuk, és többet szenvedniük, egyenlő esélyekkel indulhassanak az életben. A következő időszak fontosabb állomásai napjainkig 8 : 1984: Környezet és Fejlődés Világbizottságának megalakulása Gro Harlem Bruntland - Norvégia akkori miniszterelnökének elnökségével 1987: Közös jövőnk c. jelentés, mely a fenntartható fejlődés szükségességének felerősítéséről szólt, s a globális megvalósításra épít 1992: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája, Rio de Janeiro- előtérbe került a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés összeegyeztethetősége augusztus 26: ENSZ Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről, Johannesburg lévén, hogy a riói konferencia elhatározásaiból kevés valósult meg, visszatértek a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz. Újdonságként megjelent a fenntartható fejlődés szociális vonzata is, mely három tényezőből áll. A környezeti, a gazdasági és a szociális tényezők összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg, amelyeket mérlegelni kell a jövőbeni fejlesztési stratégiák, programok kidolgozásánál, intézkedésekben és cselekvésekben 9. I. 3. Magyarország környezetpolitikája az uniós csatlakozást követően Bár a kezdetek kezdetén, az júniusi stockholmi világkonferencián hazánk nem képviseltette magát, de a környezetvédelem témája nálunk is előtérbe került. Ennek hatására 1976-ban megszületett az első környezetvédelmi törvény, majd 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, a későbbi (1987- től) Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, mint illetékes főhatóságot. Az évi Európai Unióval kötött csatlakozási megállapodás értelmében Magyarországnak felzárkóztató fejlesztésekbe kellett fognia. Csak az a tagjelölt lehet valódi tagja az uniónak, aki eleget tesz a jogszabályoknak, és a kijelölt területeken eléri az 8 Láng István: Környezetvédelem: fenntartható fejlődés (2004) Letöltve: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honlapja

8 uniós szintet. Ez mindenki közös érdeke. A hatékony EU-konform jogi szabályozás kiépülése által az ország környezetpolitikája szervesen kapcsolódik az EU politikájához, szabályozási eszközeihez, programjaihoz és a megállapodásokhoz. Egy egységes rendszert kellett kidolgozni, annak érdekében, hogy az magába foglalja a környezetügyi célokat, feladatokat, s ez lett az úgynevezett - hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program 10, mely szorosan kapcsolódik, harmonizál az EU környezetvédelmi programjaival. Az első Programot közötti időszakra dolgozták ki. Legfőbb pontjai között szerepelt, hogy a hazai környezetpolitika felmérje a környezet állapotát, s a jövőbeni EUtagság által kitűzött követelményeket figyelembe véve meghatározza az intézkedéseket és eleve azt az irányt, amely alapján a cselekvési programját megvalósítani kívánja. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az EU teljes joganyagára vonatkozólag az ország átmeneti mentességeket kapott december 31-ig az alábbi területeken: csomagolás és csomagolási hulladék, települési szennyvízkezelés, a nagy tüzelő berendezések, és a veszélyes hulladékok esetében. A második Program között tulajdonképpen folytatása az elsőnek, azzal a pozitívummal, hogy végrehajtása jobban intézményesült, s a társadalmasítása terén is nagyobb sikereket értek el. Itt már a feladatokat tematikusan határozták meg, külön akcióprogramok hozzáadásával. Fontos szerepet töltött be azáltal, hogy megfelelő irányítás mellett segítette elő a teljes jogú EU-taggá válást, hiszen a környezetvédelmi igazgatási kapacitás fejlesztése érdekében hozott számos intézkedéssel a környezetvédelmi közösségi joghoz történő jogközelítés magas szintjét érte el. A jó hír ellenére azonban országunknak folytatnia kellett a környezetvédelmi követelmények integrációját az ágazati politikák meghatározása és végrehajtása során, a fenntartható fejlődés elérése érdekében. A harmadik Program még inkább előtérbe helyezi a fontos területeket, hozzájuk újabb akcióprogramokat rendelve és részletezve a célkitűzéseket és feladatokat. Megfogalmazásánál figyelembe vették az ország területi sajátosságait, a különböző társadalmi igényeket, a gazdaság rendszerszemléletű megközelítését és a társadalmigazdasági munkamegosztás szempontjait. Nagy hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés megvalósítása. Leírták a környezeti szempontokat, összefüggéseket, szükséges 10 Dr. Láng István, Dr. Faragó Tibor, Dr. Schmuck Erzsébet, Dr. Zltai Nándor: Környezetgazdálkodás Magyarországon és az Európai Unióban Európa Füzetek 15., A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa, oldal 11 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (Melléklet)

9 intézkedéseket, de amire külön figyelmet szentelnek, és lényegesnek tartanak a fenntartható fejlődés útjára lépésnél, az a megvalósításnál az együttműködés, a decentralizáció és a szubszidiaritás elve. Ez nem újdonság, hiszen ismerjük az EU környezetpolitikájának alapelveit: magas szintű védelem, elővigyázatosság, megelőzés, a szennyező fizet elv, szubszidiaritás, a fenntartható fejlődés célként való meghatározása, partneri viszony júniusában a Magyar Kormány elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát. Ez egy olyan dokumentum melynek fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmigazdasági-környezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlődésének közép-, illetve hosszútávon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. 12 A stratégiában megfogalmazott feladatok megvalósításának elősegítésére és a hozzá kapcsolódó tervezési és egyeztetési feladatok irányításának támogatására még az év őszén létrejött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 13, mely első ülését rá egy évre, 2008 októberében tartotta meg, s a társadalom széles körét fogta össze. További teendői közé tartozik, hogy segítse a fenntartható fejlődés alapelveinek meghatározását, vegye figyelembe a nemzetközi együttműködést, erősítse a nyilvánosság és a társadalmi részvételt, illetve segítse elő a stratégia rendszeres megújítását és annak végrehajtását. Mint azt a témaválasztásnál is említettem, Magyarország az EU környezeti színvonalának átlagát a kezdetektől nem rontja, hanem egyes területeken javítja. A szükséges intézkedéseknek és az unió előírásainak való megfelelésnek jelentős pénzügyi vonzata van. Eddig szó volt a csatlakozás előtti, majd utáni cselekvési programokról, de fontos az is, milyen hatása van a környezeti politikának a magyar gazdaságra és társadalomra. Két szóval lehetne jellemezni: nagy teher, mert ugyan hosszú távon mindannyiunk érdekeit szolgálja, rövidtávon jelentős anyagi ráfordítást igényel. Ezen kismértékben enyhítenek az átmeneti mentességek, közösségi támogatások. Ne felejtsük el, hogy hosszútávon kell gondolkodni, úgy pedig remélhetőleg a környezetvédelmi beruházások jelentős része megtérül, és közvetlenül járul hozzá a magyar gazdaság és ipar fejlődéséhez. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint növekszik a környezettudatosan működő vállalkozások száma, a vállalati szektor környezetvédelemre fordított kiadásai is növekvő tendenciát mutatnak, terjednek a környezetvédelmi irányítási rendszerek (ISO), egyre több 12 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Letöltve:

10 vállalatnál lelhető fel környezetvédelmi megbízott, vagy akár egy egész osztály. Ezt egyrészt azért teszik, mert meg kell felelni az uniós követelményeknek (a környezetszennyezésre kiszabott bírságok, termékdíjak, zöldadók nagy befolyással lehetnek a vállalat versenyképességére), másrészt a gazdasági szereplők felismerték, hogy igazodva a megváltozott fogyasztói magatartáshoz, s így a fogyasztók zöldebb életmód felé terelésével érdemes a környezettudatosság beépítése a marketing-politikába, mely inkább sikertényező, semmint hátráltató, mint ahogy azt kezdetekben hitték. Ez megéri a nagyobb kiadást, hisz előbb-utóbb, és jó esetben megsokszorozva jön vissza a ráfordított összeg, ezzel a vállalkozás versenyképes marad/lesz, s eleget tesz a környezetvédelmi előírásoknak is. I. 4. Hulladékgazdálkodási feladatok megvalósítása települési szilárd hulladék A hulladékgazdálkodás az elkerülhetetlenül keletkező hulladék megfelelő gyűjtését és hasznosítását, illetve ártalmatlanítását jelenti. 14 Elsődleges célunk tehát, hogy csökkentsük a keletkező hulladékot, illetve a felhasznált nyersanyagokat, hasznosítsuk a keletkező felesleget - az összetevőket ezzel visszaforgatva a termelési-fogyasztási folyamatba - végül az ezek után megmaradt részeket megfelelően kezeljük, s gondoskodjunk a végső elhelyezésről, mindezt azért, hogy megóvjuk az emberi egészséget, a természeti és az épített környezetet, biztosítsuk a fenntartható fejlődést és a hulladékgazdálkodás eszközeivel kialakítsuk a környezettudatos magatartást. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelyet a műszaki, gazdasági lehetőségek hiányában, vagy aránytalanul magas költségei miatt - már nem lehet anyagában hasznosítani, vagy energiahordozóként felhasználni. 15 A fent említett zárt körforgalmú anyaggazdálkodást, azaz a keletkező felesleg újrahasznosítását, ezáltal az újbóli fogyasztási folyamatba történő visszatértét a következő ábra szemlélteti 16 : 14 Könyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megfogalmazása 15 Dr. Hornyák Margit: A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása, 22. oldal 16 KvVM: Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1 (2003) oldal

11 1. számú ábra Zárt körforgalmú hulladékgazdálkodás Mind az EU-s, mind a magyarországi hulladékgazdálkodási politika a hulladékhierarchia elképzelésén alapszik, ami azt jelenti, hogy alapvetően a hulladék megelőzése lenne a fő cél, azonban ahol még a mennyiséggel is gondok vannak, ott a lehető legtöbb hulladékot újra kell hasznosítani, feldolgozni, illetve energetikailag hasznosítani oly módon, hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön lerakóhelyekre. A koncepció célja, hogy a hasznosítás mellett elősegítse az újra feldolgozást, és hogy minél kevesebb legyen az a hulladékmennyiség, ami hulladéklerakókra kerül, mely sajnos az erőforrások elvesztését és a későbbiekben, a környezetben problémát jelenthet. A hulladékgazdálkodás hierarchiája az alábbi ábrán látható 17 : 17 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Markó Csaba előadása Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai -ról,

12 2. számú ábra Hulladékgazdálkodás hierarchiája A fentiekben említett zártkörű anyaggazdálkodás példájára, az OHT I. beszámolójában 18 az alábbi táblázat szerepel, melyből jól látszik, hogy 2007-ben a hulladékból történő másodnyersanyag-előállítás több mint 19 milliárd forint árbevétellel járt: 1. számú táblázat Környezetvédelmi ipari tevékenység Nettó árbevétel Veszélyes szilárd hulladék kezelése* Nem veszélyes szilárd hulladék kezelése* Szilárd hulladék hasznosítása Egyéb Összesen: *A hasznosítás kivételével Nyersanyag visszanyerése hulladékból, A hulladékgazdálkodási törvény céljait az alábbi alapelvek érvényesítésével tudjuk elérni, melyek: a megelőzés, az elővigyázatosság, a gyártói felelősség, megosztott felelősség, elvárható felelős gondosság, elérhető legjobb eljárás, szennyező fizet, közelség, regionalitás, önellátás, fokozatosság, példamutatás és költséghatékonyság elve. 18 Beszámoló a közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 25. oldal 19 Beszámoló a közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 25. oldal

13 Az egységes európai hulladékgazdálkodás érdekében, november végi Hulladékgazdálkodási Terv elfogadásával megvalósult egy újabb uniós kötelezettségi előírás, mellyel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos stratégiai célkitűzések és elvek egy dokumentumban rögzültek. Ez azonban csak kisebb területi egységekre bontva kerülhet megvalósításra, ezért a követező években kidolgoztak hat évre szólóan - hét régióra, majd ezen belül a helyi önkormányzatok és településekre vonatkozó helyi terveket. Ezen tervek tartalmazzák a területenkénti állapotfelmérést és értékelést, a kitűzött célokat, a cselekvési programokat (hulladék ártalmatlanítása, hasznosítás lehetőségei, hulladékkezelést végző létesítmény működési területe, telepek, lerakóhelyek kötelezettségei, működési rendje, felügyelete, stb.), s az ezekhez szükséges jövőbeni pénzügyi ráfordítások meghatározását, annak érdekében, hogy uniós szinten maradjunk. A hazai intézményeknek kötelességük megfelelni a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek, így most olyan feladatokkal és felelősséggel találták szembe magukat, amik eddig a központi kormányzatot terhelték. Ahhoz, hogy ezeknek a szabályoknak eleget tegyenek, megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség. Magyar részről a csatlakozást megelőző fontosabb támogatásnak a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), és a Belügyminisztérium címzett- és céltámogatása 20 számított. Az uniós támogatások közül jelentős volt az ISPA, az EU tagállamoknak nyújtott támogatásai, a Kohéziós alap, illetve nem utolsó sorban a LIFE-program 21. A napjaink négy jelentős támogatására való pályázatokat ez év tavaszán-nyarán 2010 márciusa és augusztusa között - kellett benyújtaniuk a pályázni vágyó szervezeteknek. Közel 7 milliárd forintnyi európai uniós pályázat nyílt meg márciustól a magyarországi vállalkozások előtt. Az első kettő a GOP /H és a KMOP /B, melyeknek célja volt, hogy általuk elősegítsék a hulladék anyagában történő és energetikai hasznosítását; egyre nagyobb mértékben jelenítsék meg piacon a hulladékból származó másodnyersanyagokat, melyeket nyersanyagként, és alapanyagként használhatnak; valamint költséghatékonyan nyerjék ki és hasznosítsák a hulladékégetéskor felszabaduló energiát. Mindez lehetőséget adott, a hulladékhasznosító berendezések tevékenységének fejlesztésére, illetve új tevékenységek kialakítására; a piacképes és jól értékesíthető termékek gyártására, ezzel pozitív hatást gyakorolva a hazai gazdaságra. Az igényelhető 20 Belügyminisztérium által hirdetett pályázatok 54da0c?OpenDocument 21 Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja, LIFE-program -

14 támogatás összege az első esetén 25 millió-1 milliárd forint között, míg az utóbbi esetében 25 millió-200 millió között lehetett. A második csoportba tartozott a GOP /K és a KMOP /A. Ezeknek a célja a vállalakozások környezetkímélő tevékenységének fejlesztése volt. Segítségükkel a technológiai fejlesztések által a környezeti terhelések közvetlen csökkentésére, és a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségének és veszélyességének csökkentésére adódott lehetőség. Az igényelhető támogatás összege mindkét esetben 5 millió forint és 125 millió forint között volt 22. Az előző fejezetben, az uniós jogszabályokat tekintve már szóba kerültek az átmeneti mentességek. Ezt a végrehajtási kötelezettséget december 31-ig kellett teljesítenünk, azonban újabb haladékot kaptunk két területen, az egyik ezekből 2006 helyett 2008-ig az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak kezelésére kiadott irányelv egyes pontjainak teljesítése, a másik pedig 2008-ról 2012-ig a csomagolási arányokról szóló irányelv teljesítése. A települési hulladék biológiailag lebomló részének csökkentését 2014-ig kell elérnünk, a bázisévhez képest 35%-ra 23. Csakhogy a számadatoknál maradjunk, egy kis statisztikai kitekintés következik. A következő táblázat a keletkezett hulladékok megoszlását mutatja ban, kategóriákra osztva: 2. számú táblázat (ezer tonna) Megnevezés Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Veszélyes hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék Építési-bontási hulladék Hulladék mennyiség összesen* *Szennyvíziszap nélkül A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint Hulladéksors XI. évfolyam, 2010 februári szám, 16. oldal 23 Hulladéksors XI. évfolyam, 2010 februári szám, 16. oldal 24 Beszámoló a közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 35. oldal

15 Jól látható, hogy nyolc év alatt jelentős csökkenés történt a veszélyes, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, az ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladékok keletkezésében. Ami a legkisebb változást mutatja, az a települési szilárd hulladék. Az OSZH II. beszámolója alapján a Magyarországon keletkező területi szilárd-hulladék mennyisége folyamatos emelkedést mutat a időszakban, s még további emelkedést prognosztizálnak. 3. számú táblázat A települési hulladékok keletkező mennyiségének elırejelzése 2014-ig 25 Az OHT szerint az elkövetkezendő időszakban, a fejlesztések hatására egyre szélesebb körben lesznek kiépítve a szelektív gyűjtési rendszerek, a szerves hulladék nagy hányadának kezelése fog elkülönített komposztálókban, vagy házi és közösségi komposztálókban történni, a vegyesen gyűjtött hulladék kezelése pedig mechanikaibiológiai kezelő művekben valósul meg. A települési szilárd hulladékok kezelésének es időszak előrejelzéseit, a következő táblázat mutatja: 4. számú táblázat 25 Országos Hulladékgazdálkodási Terv , 57. oldal

16 A települési hulladékok kezelésének előrejelzése 2014-ig a 2009-ig jóváhagyott fejlesztések hatásait figyelembe véve 26 A 2008-as évben a keletkezett hulladéknak 73%-át lerakással ártalmatlanították és fizikai-kémiai vagy biológiai kezelésre csak 15% került. 27 A tervek szerint lényegesen csökkenthető lesz a lerakásra kerülő mennyiség a 350 ezer tonna komposztáló, és 650 ezer tonna MBH-kapacitással. Ha a lerakás 60% alá csökken, és a műanyag, illetve üveg és fém hulladékok hasznosítását sikerül ezer tonnával növelni, akkor az összes hasznosítás elérheti a 46%-ot. 26 Országos Hulladékgazdálkodási Terv , 58. oldal 27 Biohulladék c. szakmai magazin, 5. évfolyam 1. szám, Jenei Csaba cikke, 37. oldal

17 II. Környezetvédelem, ezen belül a hulladékgazdálkodás stratégiai feladatainak megvalósításához kialakult piac bemutatása II. 1. Doppstadt Hungária Kft. 28 tevékenységének ismertetése Mint az az előzőekben látható, az uniós környezetpolitika egyik fontos témája a hulladékgazdálkodás. Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. Éppen ezért, a csatlakozás hatására megnőtt a hulladék-újrahasznosítással foglalkozó, illetve a hulladék-feldolgozó gépek forgalmazásával foglalkozó vállalatok szerepe. A német-magyar tulajdonban levő kereskedelmi és szolgáltató Kft, a Doppstadt Környezetvédelmi Kft kereskedelmi tevékenységét folytató utódcégeként, az 1990-es évek elején elsők közt jelent meg a magyar piacon. Tevékenységi köre alapján - a mintegy 30 éve nemzetközi piacon levő - DOPPSTADT Calbe GmbH és a Doppstadt Austria GmbH által gyártott nagyteljesítményű, mobil és telepített kivitelű hulladék-feldolgozó, komposztáló berendezések hazai forgalmazása, szervize és alkatrészellátása. A cégcsoport széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Referenciái és több évtizedes tapasztalatai alapján - felmérve és figyelembe véve a hazai piac igényeit, szakmai elvárásait a jogi előírások követelményrendszeréhez mérten megfelelő berendezéseket kínál a potenciális ügyfeleknek. Az érdeklődők számára szakértők segítségével segítenek kiválasztani az elvégzendő feladatokhoz legjobban használható gépeket, géptípusokat. Berendezései egymással jól kombinálhatók, folyamatos fejlesztésük során szem előtt tartják az aktuális piaci igényeket. A termékek közül több berendezést nemzetközi környezetvédelmi nívódíjjal tüntettek ki. A hazai piacon való megjelenésük óta körülbelül 60 gépet értékesítettek Magyarországon, átlagosan több százmilliós nagyságrendű éves árbevétellel. Rendszeres gépbemutatóik során felvilágosítást és segítséget nyújtanak a berendezések üzemeltetésének megismeréséhez. Amennyiben probléma merül fel a vásárlást követően, megfelelően és folyamatosan képzett szakember - szerelő páros áll az ügyfelek rendelkezésére. 28 DOPPSTADT Hungária Kft saját cégismertetője

18 II. 2. Hulladékhasznosító berendezések bemutatása 29 Az Európai Unió szigorú műszaki követelményeinek megfelelő Doppstadt berendezések közé tartoznak a különböző elven működő kalapácsos és hengerműves aprítógépek, dobrosták, prizmaátforgatók, és a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez használt adapterek működéséhez szükséges eszközhordozók. A berendezésekhez alapegységei (motor, hidraulika rendszer, elektronikus vezérlés rendszer) mind a legnevesebb gyártók minőségi termékei. A szilárd hulladékfeldolgozás, hasznosítás és másodnyersanyag előállítás területén használt berendezéseket a több évtizedes fejlesztések alatt úgy alakították ki, hogy egyszerűen kezelhető, a piaci igényekhez mérten alacsony fajlagos üzemeltetési költséggel működtethető, hatékony, üzembiztos, nagy teljesítményű mobil gépek illetve komplett telepített feldolgozó rendszerek legyenek. A kínálatban szereplő berendezések négy csoportba sorolhatók: 1. Hengerműves aprítók: ezek a másodlagos tüzelőanyag-, biomassza előállítás, a termikus hasznosítási és komposztálási technológiák alapgépei, melyek a szilárd hulladékok előaprítását végzik 2. Kalapácsos aprítók: a települési szilárd hulladék, az ipari fahulladék illetve zöldhulladék nyesedék aprítására alkalmas 3. Dobrosták: a hulladék mechanikai szétválasztását végzi 4. Prizmaátforgató: komposztáló berendezés Néhány gép és műszaki leírásuk megtalálható az 1-es számú mellékletben. 29 A Doppstadt Hungária Kft. belső anyaga

19 III. Külső környezet elemzése STEEP-elemzés Egy vállalkozás akkor tud sikeresen működni, ha nem csak a belső, hanem a külső környezet elemeivel, helyzetével is tisztában van, hiszen amilyen lehetőségeket rejt magában a piaci környezet, olyan szintű fenyegetésekkel is szembetalálhatja magát. Legyen szó bármilyen vállalkozásról a cél egy, mégpedig a felmerült fogyasztói igények kielégítése - legtöbbször haszonszerzés mellett ez viszont azt jelenti, hogy igenis ismerni kell a vállalat makrokörnyezetét. III. 1. Társadalmi környezet A közösségek környezethez, természethez való viszonyának alapvető tényezői a társadalmi szokások, tradíciók, értékek megválasztása. Az értékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalánál fontos tényezők a megszerzett ismeretek, a fogyasztási szokások és maga az életmód. Több erőfeszítés született már annak érdekében, hogy előmozdítsa az emberekben a környezettudatosságot, de jelentős változás mindeddig nem volt tapasztalható. Ennek több oka is lehet, például a rövid távú, anyagi érdekeket szem előtt tartó gondolkodás, vagy éppen a megszokások. Úgy gondolom, hogy a társadalmi környezetet leginkább a lakóhelyen való szelektív hulladékgyűjtés, a környezettudatos életmód és a lakosság e tekintetben vett megoszlása jellemzi, ezért próbáltam a piackutató cégek, pontosabban az ÖKO-Pannon és a Gfk Hungária kutatásai alapján képet adni a 2010-es év magyarországi helyzetéről. Anélkül térek ki a hazai hulladékgyűjtés és fogyasztói környezettudatosság alakulására, hogy a trendeket részletesen elemezném, s megpróbálom felvázolni a környezettudatosan élők, illetve a szelektív hulladékgyűjtők szociodemográfiai hátterét. A legtöbb környezeti ügy megítélésében a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik az európai átlaggal, azonban például a nem fenntartható fogyasztási szokásokat, vagy épp a biodiverzitás csökkenését kevésbé tartják fontosnak. Ha az európai átlaghoz viszonyítjuk magunkat, a felmérések azt mutatják, hogy a hazai lakosság kevesebb konkrét lépést tesz a környezet megóvása érdekében. Leginkább az aktuális környezeti problémákat érzékeli, amiket épp a tévéből, rádióból hall, újságból olvas

20 Az ÖKO-Pannon kutatásai alapján 30 napjainkra már a magyar lakosság 96%-a ismeri, vagy hallott a szelektív hulladékgyűjtésről, és mintegy 10-ből 8 megkérdezett lakóhelyén, vagy lakóhelyéhez közel működik szelektív hulladékgyűjtési rendszer. Ezek kiépítése inkább a nagyobb városokban történik, ez látszik abból is, hogy 2008-ról 2010-re azon vidéki nagyvárosi lakosok száma, akik közelében van szelektív gyűjtési lehetőség 83%-ról 96%- ra nőtt. A fejlesztésekről szóló általános vélemény szerint 2010-ben a lakosok 71%-a vélekedik pozitívan a településén levő szelektív gyűjtőrendszer fejlődéséről, ami 7%-os növekedést jelent a 2008-as évhez képest. Annak ellenére, hogy a magyar lakosok 80%-nak lenne lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot, ezt csak 54%-uk használja ki, ami igen kismértékű növekedés, ha a 2008-as 52%-ot nézzük. Az Ön véleménye szerint fejlődött-e a szelektív hulladékgyűjtés rendszere az Ön településén? számú ábra 30 ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, május, Letöltve: október ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, május, Letöltve: október

21 Mindenképpen pozitív az a változás, mely szerint bár a 30 év felettiek részvétele a gyűjtésben nagyjából változatlan a fiatalabb generációból egyre nagyobb számban tesznek környezetükért e formában. A évesek közül két év alatt 35%-ról 50%-ra nőtt az aktív szelektív hulladékgyűjtők aránya. Gyűjti-e Ön szelektíven a háztartási hulladékot? számú ábra A lakosság környezetvédelmi attitűdjében kimutatható a kampányok nagyfokú hatása is. Leginkább a társadalmi célú reklámkampányokra gondolok, például A Hulladék érték c. kampányra, mely az Új Magyarország Fejlesztési Terv és Energia Operatív programja keretében valósult meg, de gondolhatunk a középiskolások, diákok érdekében létrehozott környezeti szemléletformáló programokra, az óvodás ismeretterjesztő mesejátékokra, vagy akár néhány nagyvállalat reklámjaiban megjelenő üzenetre, melyben a vigyázzunk környezetünkre érzést akarják hozzánk eljuttatni (nyilván egy másik momentum, hogy ezzel talán épp a saját termékük környezetbarát jellemzőjét hangsúlyozzák) tól két év alatt 32%-ról 45%-ra nőtt azok aránya, akik nem csak szelektíven gyűjtenek, hanem már a hulladékképződés megakadályozásában is próbálnak részt venni azzal, hogy lehetőleg csomagolás nélküli élelmiszereket vásárolnak. A lakosság azon része, amely nem vesz részt a szelektív hulladékgyűjtésben 3 nagyobb táborra oszlik. Ezt 33%-uk a gyűjtés otthoni körülményességével, 22%-uk az otthoni helyhiánnyal, 27%-uk pedig a gyűjtőhelyek lakóhelyüktől való távolságával magyarázza. 32 ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, május, Letöltve: október

22 Ön miért nem gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot? számú ábra A távolság téma elég relatív, ha azt nézzük, hogy 33%-uk maximum métert hajlandó megtenni a gyűjtőhelyekig. Pozitív változást mutat viszont az az adat, amely szerint két év alatt 40%-ról 9%-kal nőtt azok aránya, akik métert is megtesznek a szigetekig, illetve 6%-ról 16%-ra nőttek azok, akik a gyűjtőszigetek megközelítését is környezetbarát módon, biciklivel teszik meg. Úgy tűnik, a lakosságnak több felvilágosításra van szüksége arról, mi történik a szelektív hulladékgyűjtés után, mivel rövid idő alatt 5%-ról 12%-ra nőtt azok aránya, akik úgy hiszik, hogy a hulladékok az elszállítás után összeöntésre kerülnek. Az, hogy milyen anyagokat gyűjtenek szelektíven, az életmóddal és fogyasztási szokásokkal áll kapcsolatban ben a hulladékkosarak tartalmát 33% műanyag, 29%-a papír, 14% üveg, 13% zöld hulladék, 7% fém és 5% kartondoboz tette ki. A gyűjtőszigetek látogatását 1% naponta, 15% hetente többször, 38% hetente, 27% havonta többször, 12% havonta, 16% pedig ennél ritkábban oldotta meg. A fent említett adatok alapján én úgy vélem, még mindig van mit tennünk annak érdekében, hogy a lakosság egyre nagyobb hányadát vonjuk be abba a körbe, amely igenis minimum a szelektív hulladékgyűjtéssel - tesz valamit környezete védelméért. Ez egy igen nehéz feladat, és sok kitartás kell hozzá, de a magyar lakosság is tud tanulni és fejlődni megfelelő motivációk mellett. Az, hogy a fiatalok még mindig nem nagy, de 33 ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, május, Letöltve: október

23 növekvő számban élnek környezettudatosan, mindenképpen egy újabb lépés előre, hisz az ő kezükben a jövő. Ha az ő gyerekeik már ezt a példát látják az jó, s őket is a környezet védelmére ösztönzi. Ennek ellenére magától nem működik a dolog. Szükség van az emberek ez irányú befolyásolására, még több kampánnyal, még több ösztönző programmal, és nem utolsó sorban felvilágosítással. Az ösztönzést nem csak a hagyományos formájában értem, hanem fontosnak tartanám a pozitív eredmények médiabeli megjelentetését, ne mindig csak a szabálytalanságokkal és negatív eseményekkel szembesüljön az ember. Mindeddig a szelektív hulladékgyűjtésről volt szó, mint látható, jó páran vannak, akik ilyen-olyan okok miatt nem élnek ezzel a lehetőséggel. Nem tudunk mindenki problémájára megoldást, de hozzátenném, még sok üres hely vár a gyűjtőszigetek kialakítására. III. 2. Technológiai és természeti környezet 34 A 2005-ös évektől kezdve beszélhetünk a környezet-orientált innovációról, azonban az új ismeretek csak ritkán hasznosultak a gyártástechnológiában és termékekben. A kutatások támogatására létrejött a Jedlik Ányos Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program és az Országos Tudományos Kutatási Alap Iroda együttműködési megállapodása, melyek forrása a kutatási és technológiai alap. Ezáltal megerősödtek mind a tisztább termelési módszerek, mind pedig az ezek elterjesztését szolgáló programok és intézmények. A hulladékgazdálkodás színvonala szintén emelést igényelt. Az uniós műszaki-technikai követelmények, a bevezetett szabályozások mihamarabb szükségessé tették a műszaki fejlesztés, és kutatás-fejlesztés erősítését. A K+F-ben több terület kiemelésre került, melyek közül esetünkben a következők érdekesek: A hulladék anyagában történő, illetve energetikai hasznosítási eljárásai és eszközei; A hulladék, hasznosításra történő előkészítése; A hulladékhasznosítással előállított piacképes termékek kifejlesztése; A hulladékkezelő létesítmények védelmi és monitoring rendszereinek fejlesztése, stb. Ahhoz, hogy a műszaki tervezési munkákat elősegítsék, számos műszaki irányelvet, szabványt és útmutatót dolgoztak ki. A CEN megfelelő szabványainak integrálásával, átalakították a hulladékok vizsgálatával foglalkozó szabványsorozatot. Jelentősebb 34 Országos Hulladékgazdálkodási Terv , 30. oldal

24 előrelépés mutatkozott az építési-bontási hulladékok és a települési szilárd hulladékok területén végzett munkákban, tervezési segédletek által a lerakók kialakításában, lezárásukban, illetve rekultiválásukban. A magyarországi települési szilárd hulladékokról az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre jelenleg 35 : Hulladékkezelés összesen (háztartási, ipari és termelési): 80 millió tonna/év Háztartási települési szilárd hulladék: 4,3 millió tonna/év Emberi fogyasztás során keletkező napi szilárd háztartási hulladék: 0,66 kg/fő/nap Emberi fogyasztás során keletkező éves szilárd háztartási hulladék: 242,5 kg/fő/év A fogyasztói szokások megváltozásával ez a mennyiség 1991 óta folyamatosan, évente 2-3 %-kal nő. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően kezeljük a növekvő mennyiségű hulladékot. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján a időszakban a települési szilárd hulladék kezelésében az alábbi változások várhatók 36 : 6. számú ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Újrahasznosítás és újrahasználat Termikus hazsnosítás Lerakás Várható változások a kezelt TSZH 37 frakciók mennyiségében a kezelés módja szerint közötti időszakban (ezer tonna) A fejlődés mértéke jól látható az előrejelzésen. Bár még mindig nincs a lakosság jó részének lakóhelye közelében, elérhető távolságban kialakított gyűjtősziget, vagy hulladékudvar, az utóbbi években ezek kialakításában is fejlődés volt tapasztalható. Erre 35 VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt adatai 36 Biohulladék c. szakmai magazin, 5. évfolyam 1. szám, Jenei Csaba cikke, 36. oldal 37 TSZH=Települési szilárd hulladék

25 példa 38 a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mely a 2001-óta napjainkig 130-ról 339 darabra növelte a gyűjtőszigetei számát, vagy a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft., ami rövid idő alatt 188 gyűjtőszigetet létesített a környezettudatos lakók számára. III. 3. Gazdasági környezet A hazai ipar környezettudatosságának fokáról az elmúlt években egyre több információt lehet találni. A KSH 2009 decemberében kiadott Statisztikai tükör c. számát olvasva hasznos adatokat találtam. Az uniós tagság, bizonyos mértékben mind az állami szervezetektől, mind a többi gazdasági szervezettől megköveteli a környezetvédelem iránti elkötelezettséget. Emellett még számos a vállalatokra - ösztönző, illetve kényszerítő erővel ható tényező van, melyek közül a legfontosabbak: az állam, hiszen a környezetpolitikai szabályozó tevékenységén keresztül állítja fel a teljesítendő minimumokat, és kényszeríti ki a betartásukat, a környezetvédelemi törvények előírásai, a vevők igénye a környezetbarát termékekre, ezáltal a versenyelőny lehetősége, a versenytársak új termékei és kihívásai, a médiák kritikus tudósításai, stb. A környezetvédelmi beruházások megvalósulása hatással van más ágazatok gazdasági teljesítményére is, hiszen mind a kivitelezéshez, mind a működéshez eszközökre és újabb technológiákra van szükség, ezzel munkahelyeket biztosítva, s teremtve, a termékek és szolgáltatások számára biztosított piac által. A környezetvédelmi ipar erősödő fejlődésében mindenképpen nagy szerepe van az uniós csatakozásnak. A 6. táblázatban a nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásait láthatjuk 2004 és 2008 között. 38 GYŐR-SZOL és BIOKOM saját adatai

26 5. számú táblázat Környezetvédelmi beruházások 39 Látható, hogy az összes környezetvédelmi beruházás volumene 2007-ről 2008-ra 10 %-kal csökkent, melyet a válság okára vezetek vissza. Az összes környezetvédelmi beruházás legnagyobb része, mintegy 29 %-a szennyvízkezelésre irányult, ezt követi a hulladékgazdálkodásra fordított 22 %. Míg a szennyvízkezelésre történő beruházás a 2005-ös évtől folyamatos csökkenést mutatnak, addig a hulladékkezeléssel összefüggő beruházások volumene 2007 és 2008 között 47 %- os növekedést jelez. 7. számú ábra Környezetvédelmi beruházások a környezetvédelmi területek szerint, A gazdasági ágak közül, hasonlóan a megelőző évekhez, a közigazgatás részesedése volt a legjelentősebb, beruházásaik 2008-ban az összes környezetvédelmi beruházás 28 %-át 39 KSH: Statisztikai tükör, III. évfolyam 163. szám, 1. oldal, Letöltve: október KSH: Statisztikai tükör, III. évfolyam 163. szám, 1. oldal, Letöltve: október

27 adták. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; a feldolgozóipar; a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágakba sorolt gazdasági szervezeteknek 25, 20 és 10 %-os részesedése volt. 8. számú ábra Környezetvédelmi beruházások gazdasági ágak szerint, A közigazgatáson kívüli gazdasági szervezetek, finanszírozás szerinti beruházásai, úgy alakultak, hogy a legtöbbet, azaz 78 %-át valósították meg saját anyagi forrásaik terhére, ezt követte a közvetlen EU-, vagy állami támogatás 20 %-ban, illetve nagyon minimális értéket tettek ki az önkormányzati támogatások, és egyéb finanszírozási lehetőségek. A ráfordításokat vizsgálva arra jutottak, hogy a nemzetgazdaságban a szervezeten belül folyó környezetvédelmi ráfordítások értéke 2008-ban 227 milliárd forint volt, ami 6 %-os növekedést jelent a 2007-es évhez képest. Ebből közel azonos, 40 % körüli aránnyal részesedett a hulladék- és a szennyvízkezelés, 7 %-kal pedig a máshová nem sorolható környezetvédelmi területek, továbbá a talaj és felszín alatti vizek védelme. A szervezeten belüli ráfordítások legnagyobb része (45 %) is a szennyvíz-, és hulladékkezelésre irányult. 41 KSH: Statisztikai tükör, III. évfolyam 163. szám, 1. oldal, Letöltve: október

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83.

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +3642524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: VFEJL/ 173-2 /2014. Ügyintéző:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Előterjesztés Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Tárgy: A települési szilárd és folyékony hulladék elszállításáról, közszolgáltatás biztosításáról és közszolgáltatás díjáról. Előterjesztő:

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com,

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. Öko-Pack Nonprofit Kft. Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. Hungakku Nonprofit Kft. Re lem Nonprofit Kft..A.S.A. Magyarország Kft.

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai Vezetői efoglaló szelektív gyűjtési rendszerek hozzáférhetősége A lakossági, szelektív gyűjtési

Részletesebben

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben)

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Nonprofit Zrt. CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. Az előadás

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13. AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008 A képződő hulladékmennyiség

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 15-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Új napirendi pont 27. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: Hulladékgyűjtéssel és hulladékudvar

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. szeptember 17-18.

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18.

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. 2 Az OHÜ alapítása Alapítva: 2011. szeptember 1. Alapító: dr. Fazekas

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben