Regionális politika. 4. Mi az EMOGA? Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális politika. 4. Mi az EMOGA? Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap"

Átírás

1 Regionális politika 1. Mi a NUTS-rendszer? Nomenclature des unités territoriales statistiques Régiók egységes, összevethető elemekből álló statisztikai rendszere Szintjei: o NUTS I: tartomány, ország o NUTS II: makrorégió o NUTS III: kisebb közigazgatási egység o NUTS IV: kistérség (hat államban) o NUTS V: helyi közigazgatási egység (pld: község) o indikatív lakosságszám 2003-ban: NUTS I: 3-7 millió; NUTS II: millió; NUTS III: Mi a Kohéziós Alap? Maastrichti Szerződés hozta létre Eu regionális politikájának része strukturális politikát szolgál, kedvezményezettjei mégis a tagállamok, nem régiók jellemzői: o tagállami szintű elosztás o kedvezményezetti státus feltétele: GNP átlag ne haladja meg az uniós 90%-át o gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában foglaltak teljesítése (stabilitási és növekedési egyezmény) az bevezetésének feltételei o projektumfinanszírozás egyedi projektumokat támogat o két szektor: közlekedési infrastruktúra és környezetvédelem terén használható fel o közösségi finanszírozás aránya max % (a maradék magánforrás) elbíráláskor a Bizottság figyelembe veszi: o projektumok európai jelentőséggel is bírjanak o közösségi politikákat tartsák tiszteletben célkitűzéseket a MSZ-hez csatolt gazdasági-társadalmi kohézióról szóló kiegészítő jegyzőkönyv tartalmazza 3. Mi az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap)? Írország 1972-es csatlakozását követően hozzák létre, 1975-től működik a strukturális források felét adja célja, hogy a régiók között mutatkozó egyenlőtlenségek kiküszöbölésével erősítse az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohézióját Az ERFA-támogatás a regionális politika három célkitűzésére irányul, melyek az alábbiak: o konvergencia; o regionális versenyképesség és foglalkoztatás; o európai területi együttműködés 4. Mi az EMOGA? Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

2 mezőgazdasági struktúrák átalakítása, termékszerkezet-váltás finanszírozása mezőgazdasági mellékágazatok fejlesztése 2007-től: o Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) o Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 5. Mi az Agenda 2000? március Agenda 2000 jóváhagyása, legfőbb célkitűzése: a os pénzügyi keret meghatározása Unió bővítés finanszírozási keret? strukturális politika reformja előcsatlakozási eszközök fejlesztése: ISPA és SAPARD létrehozása 6. Melyek az előcsatlakozási eszközök? Ide tartozik a PHARE-program (1), és annak két, tíz évvel fiatalabb testvére, az ISPA-program (2), és a SAPARD-program (3). (1) A programot 2000-től PHARE 2000 néven vitték tovább. Két fő prioritása van: 1. Intézményfejlesztés - a közösségi vívmányok átvételében és alkalmazásában felhalmozódott tagállami ismeretek átadását valósítja meg, ezzel felkészíti az újonnan csatlakozókat az egyes kérdések kapcsán (pl. mezőgazdaság, bel- és igazságügy, pénzügyi rendszer; környezetvédelem, stb.) - pl. a magyar hatóságoknak kölcsönadtak szakértőket a tagállamok 2. Beruházások - közösségi szabályok átvételének közvetlenül elő kell segíteniük az adott ország felzárkózását; ezzel meghonosodik az elmaradott régiókban az EU regionális politikáinak célkitűzései - a PHARE mindenesetre nem integrált (mindenre kiterjedő) fejlesztési program (2) Ezt a Kohéziós Alap mintájára hozták létre (projektalapú támogatás). E program keretei között jelenik meg az infrastruktúra fejlesztésének kérdése (plussz a környezetvédelem; és a közlekedés támogatása). Általános célja az említett területek kapcsán a közösségi szabályok átvételének megkönnyítése. Az Európai Bizottság az utóbbi két szektor (közl.+környezetv.) esetében elvárja, hogy a nemzetek ezzel kapcsolatos programjai beleilleszkedjenek az EU ISPA-stratégiájába. Intézmények pl. ISPA kordinátor; ISPA szektoriális engedélyező tisztviselők intézménye; ISPA monitoring bizottság, stb. (3) Ez a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének előmozdítását tűzte zászlajára. A program keretében mód volt támogatások igénybevételére, modern termelési formák meghonosítására, a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. A hét évre szóló magyar SAPARDprogram célkitűzései:

3 1. Mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése 2. Élelmiszer-higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírásoknak való megfelelés 3. A mezőgazdasági és élelmiszeripari munkahelyek megőrzése 4. Munkahelyteremtése a vidéki térségekben 7. Fejtse ki a regionális politika alapelveit! 1. Koncentráció - pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell összpontosítani a rendelkezésre álló forrásokat (hogy a regionális politika megvalósuljon) - pl. a os időszakra szóló Agenda 2000 három célkitűzést határozott meg - egyes országokat csak az 1. célkitűzés érinti (pl. Portugália, Görögország) 2. Partnerség 1. célkitűzés: Elmaradott régiók támogatása 2. célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása 3. célkitűzés: Emberi erőforrások fejlesztése - ez az elv feltételezi az uniós regionális politikában résztvevők együttműködését - együttműködők pl. EU Bizottság; tagállami központi hatóságok; tagállami regionális intézmények, önkormányzatok és a köztestületek - a programok megvalósulásának ellenőrzésére monitoring testületeket alapítanak 3. Programozás - az EU regionális politikáinak megtervezését, a prioritások meghatározását, a regionális politika forrásainak elosztását foglalja magában - ezek többéves, célkitűző dokumentumok, amik megvalósítása a tagállamok és a Bizottság együttműködésének keretei között történik meg 4. Addicionalitás - ez az elv azt célozza, hogy a regionális politika forrásai ne helyettesíthessék az egyes tagállamok saját fejlesztési célú forrásait (más szóval nekik ki kell egészíteni azokat a forrásokat, amiket az EU-tól kapnak) - A strukturális alapokból származó hozzájárulások nem helyettesítik a tagállam közkiadásait vagy az annak megfelelő strukturális kiadásokat, hogy ne költekezzenek felelőtlenül az államok

4 Regionális politika (bővebben) 1. Mutassa be a strukturális alapokat! A regionális politika pénzügyi forrásait a strukturális alapok biztosítják. 1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) ; ebből finanszírozzák a költségek túlnyomó többségét (összes 48%-át) 2. Európai Szociális Alap (ESZA) - elsősorban azokra a foglalkoztatási célok elérésére koncentrál amik összefüggenek a regionális fejlesztésekkel (pl. hanyatló ipari régiók; vidéki munkahelyteremtés) 3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) ; az elmaradott régiók agrárfejlesztési programjainak és a vidékfejlesztés pénzügyi hátterét képezi között az 1. célkitűzésben vesz részt 4. Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz (HOFE) - a halászati övezetek regionális természetű problémáit orvosló alap 5. Kohéziós Alap 6. Egyéb pénzügyi eszközök és intézmények (pl. Európai Beruházási Bank; Európai Beruházási Alap) 2. Mutassa be az un. közösségi támogatási kereten (1) és az ún. egységes programozási dokumentumon (2) alapuló eljárásokat! (1) Ez a támogatások odaítélésének legáltalánosabb formája. Az első szakaszban: Elkészítik a nemzeti fejlesztési terv -et. A tagállam ezt benyújtja a Bizottságnak. A dokumentum tartalmazza a tagállam társadalmi-gazdasági leírását, a regionális politika stratégiáját, és a megvalósításához szükséges finanszírozási igényeket. A másodikban: Jóváhagyják a közösségi támogatási keret -et. A Bizottság elbírálja a dokumentumot és a nemzeti fejlesztési terven alapuló közösségi támogatási keretet hagy jóvá a tagállamnak. Tartalma: a fejlesztési stratégiát; a finanszírozási tervet éves, strukturális és prioritások szerinti bontásban; az irányító hatóságok nevét, és a partnerség elveit. A harmadikban: Az operatív programok konkretizálják a közösségi támogatások felhasználásának módját. Ezek integrált operatív programok, ami annyit tesz, hogy egynél több strukturális alapból támogatott fejlesztési feladatok végrehajtását rögzítik (pl. ez tartalmazza a támogatásokhoz kapcsolódó monitoring rendszerhez, és az ellenőrzéshez kapcsolódó szabályokat).

5 (2) Fontos, hogy az egymilliárd Eurónál kisebb programok esetében egyszerűsített eljárás is alkalmazható (nem kell 3 lépcső). Ez tulajdonképpen a 3 szakasz összevonásával működő eljárás, mivel a tagállamok fejlesztési tervek helyett az operatív programok (lásd fentebb) szerkezetéhez és tartalmához hasonló egységes programozási dokumentum tervezetét nyújtják be a Bizottságnak. A döntés után egyből megindul a fejlesztési programok végrehajtása. 3. Mutassa be a Kohéziós Alapot! Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az elnevezése megtévesztő, mert csak két fő szektor fejlesztését célozza ez az alap tagállami szinten (lásd 1. pont). Kohéziós eszköz, és mégis tagállami célokat szolgál. A regionális politika része, mégis a tagállamok a kedvezményezettek. Jellemzői: A támogatás csak a környezetvédelem és a közlekedési szektorban használható fel A támogatások kizárólagos címzettjei a tagállamok A tagállam csak akkor kap, ha GNP-je nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át A kedvezményezett tagállam teljesítse a stabilitási és növekedési egyezmény elvárásait (pl. költségvetési hiány 3% alatt, államadósság 60% alatt legyen) Csak az egyedi projektek kerülhetnek támogatásra ( projektumfinanszírozás ) Az adott projektum költségeinek max %-a finanszírozható az alapból Szociális politika 8. Mi az a mainstreaming? Esélyegyenlőség általános elvének érvényesítése (főleg férfi-nő diszkrimináció tilalma!). 9. Határozza meg a pozitív diszkrimináció fogalmát! A szociológiában a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra, személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos helyzete ad okot. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértés illetve a másik fél követelése vagy tiltakozása a gazdasági és társadalmi igazságtalanság ellen. Szándéka a szolidaritás, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése, vagyis az esélyegyenlőség megteremtésre. 10. Melyek a közösségi szociálpolitika területei? 1. Személyek szabad mozgása 2. Szociális biztonsági rendszerek koordinációja 3. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása 4. Munkavállalói jogok védelme 5. Munkavédelem (egészség- és biztonság védelme a mukahelyen) 6. Európai szociális párbeszéd 7. Európai Szociális Alap (a politika pénzügyi hátterét adja) 8. Foglalkoztatáspolitika (és szociális védelem) nyitott koordinációja 9. Nyitott koordináció a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem; a nyugdíjrendszerek; és az egészségügy területén.

6 11. Mi a jelentősége a Defrenne II. és a Kalanke-esetben hozott döntésnek? (1) Stewardess, aki elérte a 40 éves kort, el kellett hagynia a légitársaságot. Ez az ítélet indította el a nemek közötti jogegyenlőség megteremtését célzó irányelvek megszületését. Ilyenek voltak a nemek közötti, egyenlő bérrel kapcsolatos 75/117/EGK irányelv; a munkakörülmények, a szakképzés, az előmenetel terén való egyenlő bánásmódról szóló 76/207/EGK irányelv; 79/7/EGK irányelv a szociális rendszerben való egyenlő bánásmódról; a 92/85/EGK irányelv a terhes nők munkahelyi egészségének és biztonságának javításáról szól. (2) Ez az ítélet a pozitív diszkriminációval hozható összefüggésbe, vagyis: a társadalmi életben lévő esélyegyenlőtlenségeket lehet kompenzálni pozitív diszkriminációt tartalmazó irányelvekkel, de tilos az abszolút és feltétlen előnyben részesítés az egyik nem javára a másikkal szemben (a konkrét esetben: az azonos szakmai felkészültséggel rendelkező férfiak és nők közül csak nőket vették fel egy adott állásra, arra hivatkozva, hogy a munkahelyek többségét ezidáig férfiak töltötték be) Szociális politika (bővebben) 5. Mit foglal magába a szabad mozgáshoz való jog és melyek a szabad mozgás jogának korlátjai? (1) Ez az EU négy alapszabadságának egyike. Tartalma: a közösség polgárai nemzeti hovatartozásuktól függetlenül eljuthassanak oda, ahol munkájuk iránt kereslet van, és minden uniós polgár azonos feltételekkel vállalhat munkát az EU bármely tagállamában. 4 fontos tartalmi eleme: A munkavállalók jelentkezhetnek állásajánlatokra, ehhez az ország területére szabadon beléphetnek, az országban tartózkodhatnak munkavégzés céljából, és a foglalkoztatás megszűnése után az ország területén maradhatnak. (2) A korlátok közül három fontos van: 1. A szabad mozgás joga csak a tagállamok polgárait illeti meg (munkavállalók, nyugdíjasok, diákok, magukat önerőből eltartók is jogosultak) 2. A szabad mozgás joga nem érvényesül a közszolgáltatásoknál (pl. pedagógusok, tengerészek, kutatók) 3. A szabad mozgás joga nem érvényesül a tagállamoknak megengedett, korlátozó szabályok meghozatala esetén a közrend, a közbiztonság, a közegészség területén (de a munkavállalást egyedi esetekben való elutasító döntést nem lehet gazdasági okokkal megindokolni!). 6. Mely alapelvekre épül a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának csúcsjogszabálya, a 1408/71 EGK rendelet? 1. Az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma 2. Összesítés elve - a szociális jogosultság mértékének meghatározásához össze kell adni a különböző tagállamokban, munkavégzéssel töltött időtartamokat (pl. 2 év munka Németországban is beszámít a hazai nyugdíj megállapításánál)

7 3. A juttatások exportálhatósága - a szociális juttatások személyhez kötöttek, vagyis nem függenek attól, hogy a munkavállaló hol lakik, vagy hol dolgozik (az összeg ugyanannyi marad) 4. Egyetlen tagállam jogának alkalmazása - a munkavállalóra csak egyetlen tagállam jogát kell alkalmazni, általános szabályként azon tagállamnak a joga irányadó,amelyben dolgozik (lex laboris elve) 5. A juttatások átfedésének tilalma - a külföldi munkavállalók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a másik tagállamban való munkavállalás miatt; ez az elv megakadályozza a juttatások esetleges megkettőződését (valaki egyszer fizet és kétszer kap ellátást) De fordítva működik: Aki több tagállamban fizet TB-t, az több állam szolgáltatására is jogosult 7. Ismertesse a közösségi munkajog két fő részét! I. Közösségi munkajog Az EU szabályainak két véglet között kell egyensúlyt találniuk, hogy kialakíthassák az ideális munkaerő-politikát. A közösségi szociális jogalkotás két deklarált szociális célja: 1. A munkavállalók munkakörülményeinek javítása a munkav.-i jogok szabályozásával 2. A versenysemlegesség biztosítása (ne menjen ennek rovására az 1. túlszabályozása) Ez a kettősség jól látható aa 75/129/EGK irányelven, ami a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban tartalmaz szabályokat. Ez egyszerre biztosítja a munkavállalók egzisztenciális védelmét, és megakadályozza a tagállamok szabályainak jelentős egymástól való eltérését, mert különben az a közös piac működését hátráltatná. (pl. az egyik tagállamban szinte nem is védik a munkavállalót, ezért a cégek oda akarnak menni telephelyet létrehozni, mert akkor könnyebb kirúgni az alkalmazottakat) II. A munkahelyi egészség- és biztonságvédelem A 89/391/EGK irányelv szabályozza, aminek általános célja a megelőzés. A fenti kettőség itt is érvényesül. 8. Ismertesse a közös foglalkoztatási stratégiát! A nyitott koordináció foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos rendelkezései a luxemburgi folyamat -ban testesültek meg (luxemburgi foglalkoztatási csúcstalálkozó 1997-ben). Az EU számára a fokozatosan emelkedő munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb szociális kihívást. A nyitott koordinációs folyamat lényege, hogy a szakmai célokat a Tanács fogadja el egy integrált irányvonalak elnevezésű politikai dokumentum kibocsátása útján, aminek a végrehajtásáról a tagállamoknak kell gondoskodniuk, egy Nemzeti Akcióterv segítségével. A nyitott koordináció éves ciklusról hároméves ciklusra állt át, amely ig tart óta három általános és 10 specifikus célkitűzés határozza meg a foglalkoztatási stratégiát óta a foglalkoztatási stratégiát beintegrálták a növekedés és munkahelyek címbe, ezzel elvesztette eddig önálló mivoltát. A közösségi foglalkoztatáspolitika nem érinti közvetlenül a munkaerőpiac szereplőit, hanem a nemzeti foglalkoztatáspolitikát próbálja befolyásolni a fentebb leírt koordináció -val.

8 9. Melyek az Európai Tanács által elfogadott évi foglalkoztatási irányvonalak pillérei? 1. Az Európai Tanács és a Bizottság évente jelentés -ben elemzi a Közösség foglalkoztatáspolitikai helyzetét. A jelentés alapján az Európai Tanács minden évben minősített többséggel irányvonalakat (ma már integrált irányvonalakat) fogad el. 2. A tagállamok Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek -et dolgoznak ki az irányvonalak alapján, amikben a tagállamok leírják az előzőévi megtett intézkedéseket és a jövő év feladatait is. 3. Az akcióterv alapján a Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikáját. (A Tanács minősített többséggel ajánlásokat tehet az egyes tagállamoknak) 4. Ez az új ciklus 1. Lépése: Az Európai Tanács jelentésben elemzi a foglalkoztatáspolitika helyzetét és elfogadja a következő évre szóló foglalkoztatási irányvonalakat, és így tovább (FONTOS! NÉZD MEG AZ ELŐZŐ TÉTELT IS!) Fogyasztóvédelem 12. Határozza meg a fogyasztó fogalmát! Fogyasztó: az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. 13. Mi a fogyasztói szerződés? Fogyasztói szerződés az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; (a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog.) 14. Mi az a cooling off időszak? Időszak, amely alatt a fogyasztó büntetésmentesen és indoklás nélkül elállhat a már megkötött fogyasztói szerződéstől. Távollévők közötti szerződés esetén ez legalább 7 munkanap. 15. Mit jelent a minimum harmonizáció? A gyakorlatban az EU ún. minimum harmonizációt alkalmazza, amely az egyes kérdések rendezését a tagállamoknak hagyja meg, és az általános szabályozási elvek lefektetése mellett csak addig a mértékig szabályoz, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállami szabályok egymással ténylegesen harmonizáltak legyenek. A közösségi irányelv, mint jogszabálytípus különösen alkalmas e szabályozási mód alkalmazására, mert az irányelvek tagállami átültetés révén válnak a nemzeti jog részévé, így maga az irányelvet végrehajtó tagállami jogszabály rendezi azokat a kérdéseket, amelyeket a minimum harmonizáció meghagy. 16. Határozza meg a termékfelelősség fogalmát! A termékfelelősség alapján elsődlegesen a gyártó (= a terméke előállítója vagy képviselője az Unión belül; minden olyan személy, aki a termék előállítójaként nevezi meg magát (védjegy); importáló; az értékesítési láncban résztvevő, akinek a tevékenysége a termék biztonsági jellemzőit befolyásolhatja) felel a termék hibája által okozott károkért. A gyártó felelőssége fokozott:

9 - taxatíve kimentési okok - objektív jellegű - a károsulttal szemben semmis a korlátozása/kizárása 17. Mi a termékhiba? A termék hibás ha nem nyújtja azt a biztonságot ami általában elvárható, figyelemmel különösen a termék: - rendeltetésére - ésszerűen várható használatára - a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra - a termék forgalomba hozatalának időpontjára - a tudomány és a technika állására 18. Ki minősül gyártónak? gyártó az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá, akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja, illetve a terméket előállító képviselője az Unión belül, ennek hiányában a termék importőre 19. Ismertesse a házaló kereskedelemről szóló irányelvet! Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések külön jellegzetessége, hogy a szerződéskötést mindig a kereskedő kezdeményezi, ami a fogyasztót felkészületlenül éri és így igen gyakran képtelen a kínált áru minőségét és árát más árukkal összehasonlítani. Az irányelv meghatározza a tárgyi hatálya alá tartozó szerződések körét, valamint a fogyasztó és a kereskedő fogalmát. A kereskedő köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról és megjelölni annak a személynek a nevét és címét, akivel szemben ezt a jogot érvényesíteni lehet. A fogyasztó ennek kézhezvételétől számított hét napnál nem rövidebb időszakban gyakorolhatja az elállás jogát. Az irányelv minimum harmonizációt kíván megvalósítani, a tagállamok számára nyitott a szigorúbb szabályozás fenntartása. Szabályozási technika: nem tiltja a házaló kereskedést, mindössze a szerződéskötés körülményeit határozza meg; 20. Ismertesse a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvet! A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv a felek által kötött szerződés tartalmát szabályozza a fogyasztók védelme céljából. Erőteljesen beavatkozik a nemzeti magánjogi szabályrendszerekbe is. Tisztességtelennek minősül az a szerződéses feltétel, amely a jóhiszeműség kötelezettségével ellentétes, a felek jogai és kötelezettségei tekintetében jelentős egyensúly-eltolódást eredményez a fogyasztó hátrányára. Ilyenek:

10 - aránytalanul magas összegű kártérítés; - visszafordíthatatlanul kötelező szerződéses feltétel; - indok nélküli módosítás. Tárgyi hatály: nem egyedileg elfogadott fogyasztói szerződések (ha az alkufolyamat egyszerűen hiányzik). Követelmény az egyszerű és érthető nyelv használata. Az irányelv minimumharmonizációt kíván megvalósítani, a tagállamok számára nyitott a szigorúbb szabályozás fenntartása. Az irányelv a tisztességtelennek ítélt szerződési feltételekről kimondja, hogy azok a fogyasztót nem kötelezik. Nincs fekete lista, csak szürke lista, a tagállamok bíróságai dönthetnek arról, hogy egy szerződési feltétel valóban tisztességtelen-e. 21. Ismertesse a termékfelelősségről szóló irányelvet! A szabályozás oka az eltérő szabályozás a tagállamok között: vétkességi/ objektív felelősség. Az irányelv tartalma: A gyártó objektív felelősségét vezeti be. Tárgyi hatály: - ingók; - villamos energia is; - az agrártermékek nem! Személyi hatály: - a gyártó (aki a terméket, vagy egy részét előállítja); - aki nevével, vagy védjegyével ellátta a terméket; - az importőr; - a szállító (csak ha nem tudja megnevezni a saját szállítóját/ a gyártót). Az irányelv kulcsfogalma a termékhiba: hibás az a termék, amely nem biztosítja azt a biztonságot, amelyet egy személy jogosult elvárni. A relatív biztonság a követelmény. Mentesülés a felelősség alól: - ha a termék piacra dobásakor a hiba nem létezett; - ha a termék a közhatóság előírta kötelező szabályoknak megfelelt; - ha a hibát a termék piacra dobása idején meglevő tudományos és technikai ismeretek alapján nem lehetett valószínűsíteni. Fogyasztóvédelem (bővebben) 10. Ismertesse a Cassis de Dijon,a Drei Glocken és a Clinique ügyet! Cassis de Dijon-ügy:

11 A jogvita kiindulópontja a kis alkoholtartalmú Cassis de Dijon likőr németországi behozatalának tilalma volt, lévén, hogy az ital alkoholtartalma nem érte el a német törvények által megkövetelt minimumot. A Cassis de Dijon-formula: a nemzeti jogrendszerek különbségeiből adódó kereskedelmi korlátok mindaddig elfogadhatók, amíg a kötelező követelmények érvényesítése céljából szükségesek, különösen a pénzügyi ellenőrzés hatékonysága, a közegészség, a kereskedelmi ügyletek tisztasága és a fogyasztóvédelem szempontjából. Ezek alapján a Bíróság visszautasította a német szabályt. Drei Glocken-ügy: A Bíróság az olasz tésztakészítésnek azt a hagyományát, amely csak durumbúzát használ, nem tartotta elegendő indoknak ahhoz, hogy az olasz hatóságok korlátozzák a fogyasztói választékot. Clinique-ügy: A német jog megtiltotta a Clinique szó használatát a kozmetikumokra nézve, mondván, hogy az megtévesztő lehet a fogyasztókra (gyógyhatásúnak gondolhatják). A Bíróság elutasította ezt az érvelést is. 11. Melyek a Bizottság os fogyasztói stratégiájának fő célkitűzései? A fogyasztóvédelem közös magas szintje (harmonizáció): - a fogyasztói javak és szolgáltatások biztonsága; - a fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos szabályok. A fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása - a Bizottság a tagállami együttműködést kívánja javítani; - információs adatbázisok fejlesztése; - jogorvoslatok fejlesztése. A fogyasztói szervek részvétele az EU politikáiban: - a fogyasztói érdekképviseletek az EU politikájába történő bevonásának felülvizsgálata; - a fogyasztói érdekképviseletek támogatása. 12. Melyek az EU fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei és mik a feladataik? 1. Fogyasztói Politikai Szolgálat: - általános ügyek, kapcsolattartás az Európai Közösség intézményeivel és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel; - jogszabály-előkészítés és -alkalmazás; - általános termék- és szolgáltatásfelelősség; - fogyasztói tájékoztatás és oktatás; - fogyasztói ügyletek. 2. Operatív Tudományos Bizottság: - a Bizottság tudományos albizottságainak munkáját fogja össze. 3. Fogyasztói Kérdések Bizottsága:

12 - Fogyasztói Szervezetek Európai Irodája; - Európai Közösségek Családi Szervezetei; - Fogyasztói Szövetkezetek Európai Közössége; - Európai Szakszervezetek Konföderációja. 4. Fogyasztók Konzultatív Bizottsága: - a Fogyasztói Kérdések Bizottságát váltotta fel; - független szakértőkkel. 5. Fogyasztók Konzultatív Testülete: - az FKB-t váltotta fel. 13. Ismertesse az EU termékbiztonsági szabályait! A fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében technikai harmonizáció szükséges. Az irányelv meghatározza a termék, a biztonságos termék, a gyártó és a forgalmazó fogalmát. Meghatározza az általános biztonsági követelményeket. Követelmény a fogyasztók megfelelő információval való ellátása. Hiba észlelése esetén az illetékes hatóságokat haladéktalanul tájékoztatni kell. A tagállamok kötelessége ennek biztosítása. RAPEX-rendszer: a gyorsabb információáramlás érdekében. A tagállamok védintézkedéseket is alkalmazhatnak egyes fogyasztói termékek a közös piacon történő forgalmazásával szemben. A szabályozás célja: biztonságos termékek. Az Európai Szabványügyi Bizottság megfelelőségi jelölésével ellátott termékek a nemzeti követelményeknek is megfelelnek. Emellett a már meglévő szabványokat is felsorolja az irányelv. További szabályok egy-egy szektorra: - elektromágnesekre; - játékokra; - egyéni védőeszközökre; - a nem automatikus működésű mérlegekre. 14. Ismertesse az EU reklámszabályait! A Közösség célja: átfogó jogalkotás a megtévesztő, a tisztességtelen, valamint az összehasonlító reklámok szabályainak egybefoglalásával. A Bizottság az előbbi kettő ellenőrzését és az utóbbi megengedését indítványozta. A tagállami szabályok különbözősége negatív hatást gyakorolt az integrációra. Fontos cél továbbá a fogyasztók védelme. Az irányelv tartalma: Az irányelv középpontjában a megtévesztő reklám (becsap/ becsaphat/ félrevezet/ a versenytársakra káros) áll. Megítélésénél tekintetbe kell venni a reklám összes jellegzetességét.

13 A reklám megtévesztő voltának megállapítása a tagállami bíróságok feladata. Értelmezési nehézségek adódhatnak, mivel az irányelv nem kimerítő jelleggel sorolja fel a figyelembe vehető szempontokat. A Bíróság nem támogatta a félrevezető kifejezés tág értelmezését. Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely kifejezetten, vagy hallgatólagosan egy versenytársat vagy annak áruját vagy szolgáltatását jelöli meg. Az összehasonlító reklám csak nyolc konjunktív feltétel megléte esetén megengedett. Az irányelv megköveteli a tagállamoktól a megtévesztő reklámok ellenőrzésére szolgáló megfelelő és hatékony eszközöket. Az eljáró hatóságoknak rendelkezniük kell a szankció lehetőségével. Az irányelv nem zárja ki az önszabályozó testületek önkéntes tevékenységét 15. Mikor megengedett az összehasonlító reklám? Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely kifejezetten, vagy hallgatólagosan egy versenytársat vagy annak áruját vagy szolgáltatását jelöli meg. Akkor és csak akkor megengedett, ha: 1. nem megtévesztő; 2. azonos igényeket és azonos célt szolgáló árukat és szolgáltatásokat hasonlít össze; 3. az árukat és szolgáltatásokat reprezentatív módon, hitelt érdemlően és objektív módon hasonlítja össze; 4. nem zavarja össze a fogyasztókat; 5. nem rontja más védjegyek, kereskedelmi megnevezések és egyéb megkülönböztető jelölés hitelét, azokat nem sérti; 6. azonos eredetű vagy azonos területről származó termékeket hasonlít össze; 7. a versenytárs védjegyének, kereskedelmi megnevezésének és más megkülönböztető jegyének jó hírnevéből tisztességtelen előnyre nem tesz szert; 8. más védjeggyel, vagy kereskedelmi megnevezéssel rendelkező árunak, vagy szolgáltatásnak nem másolatát, vagy imitációját mutatja be. Környezetvédelemi politika 22. Mi a környezeti hatásvizsgálat? Sajátos eljárás, kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy a vizsgálat átfogja a környezeti elemek elvileg teljes körét, sőt még a környezetvédelmen kívüli, de ahhoz kapcsolódó kérdésekre is kitér. Tárgyi hatály: (Három melléklet határozza meg.) - melléklet: azon projekteket tartalmazza, amelyek esetében a hatásvizsgálat kötelező; - melléklet: szintén kötelező a hatásvizsgálat, de a tagországok döntik el, hogy az egyes projektekre milyen feltételekkel lesz kötelezően alkalmazható a hatásvizsgálati eljárás; - melléklet: a II. melléklet kiegészítése, a kiválasztási, határozathozatali szempontok megjelölése.

14 A hatásvizsgálat következménye a fejlesztési hozzájárulás. A hatásvizsgálatnak az országhatárokon átterjedő hatásokra is ki kell terjednie. A nyilvánosság bevonása meghatározó követelmény. 23. Mi az integrált szennyezésmegelőzés? Az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC - Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK Irányelve az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. 24. Mi a legjobb elérhető technika (BAT)? Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. 25. Mi a GMM? A genetikailag módosított organizmusok (GMO), illetve mikroorganizmusok (GMM) környezetbe jutását a 90/220/EGK irányelv szabályozza, amely a biotechnológia alapvető szabálya. 26. Mi minősül hulladéknak? Irányelvek értelmében minden hulladéknak tekinthető, amitől annak birtokosa megszabadul, kíván vagy köteles megszabadulni. Birtokost érintő jogi kötelezettségek: - környezeti szempontból leghatékonyabb megoldásokat alkalmazni, indokolatlanul nagy költségvállalás nélkül - olyan termékek kialakítására kell törekedni, amelyek a lehető legkisebb mértékben járulnak hozzá a hulladék növekedéséhez - hulladékokat a lehető legközelebb eső létesítményben kell ártalmatlanítani 27. Mi az információhoz való hozzájutás szabadsága? Bármely személynek, aki kéri ki kell adni a kért környezetre vonatkozó információt. 28. Ismertesse a környezetbarát termékjelzés odaítélési rendszerét! - ökocímke azon termékeknek és szolgáltatásoknak, melyek összhangban vannak a Közösség egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeinek - Szabályozás célja: fogyasztók tájékoztatása, és ilyen termékekre kedvezmények vezethetők be (Európai Virág jelzés) - az ökológiai kritériumok legyenek pontosak, egyértelműek, objektívek - pályázat, szakértő testület dönt

15 Környezetvédelmi politika (bővebben) 16. Melyek a környezeti politika céljai és elvei? A környezeti politika céljai: 1. A környezet minőségének megóvása, védelme és javítása. 2. Az emberi egészség védelme. 3. A természeti erőforrások megfontolt és racionális hasznosításának biztosítása. 4. A fenntartható fejlődés. 5. A nemzetközi szintű intézkedések elősegítése. A környezetvédelem elvei: 1. megelőzés; 2. elővigyázatosság; 3. a forrásnál való fellépés; 4. az integráció elve; 5. a szennyező fizet elve; 6. a védelem magas szintje. 17. Ismertesse a hatodik Környezeti Akcióprogramot ( )! 10 évre határozta meg a környezetvédelmi politika céljait és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket. Négy prioritást határozott meg: 1. Az éghajlatváltozás kezelése körében az EU célja az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szintre hozása, hogy az ne okozzon hátrányos változásokat a Föld légkörében. 2. A természetvédelem és biodiverzitás terén az EU célja a természeti rendszerek helyreállítása és a biodiverzitás csökkenésének megállítása. 3. A környezet-egészségügy terén az EU célja, hogy olyan környezetminőségi állapotot teremtsen, amelyben az ember által okozott terhelés nem befolyásolja károsan, vagy nem kockáztatja az emberi egészséget. 4. A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékkal való gazdálkodás terén az a cél, hogy a megújuló és nem megújuló erőforrások használata ne lépje túl a környezet eltartó képességét. Emellett az ezek megvalósításához szükséges intézményfejlesztési prioritásokat is meghatározta. 18. Ismertesse a CITES és a Dusseldorp ügyeket! CITES-ügy: A Bizottság Fro. Ellen indított eljárást a veszélyeztetett fajok védelme, vagyis a CITES egyezmény végrehajtása tárgyában. A francia hatóságok ugyanis importengedélyt adtak ki 6000 bolíviai vadmacskabőrre, amelyeknek a bolíviai exportengedélye egy, a CITES testülete által javasolt szállítási moratórium alatt készült. A Bíróság a rendelet azon szabályából indult ki, amely szerint az importengedély akkor adható ki, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a példány vadon befogása nem lesz káros hatással a faj megőrzésére.

16 A Bíróság kijelentette, hogy a francia hatóságok nem juthattak arra a következtetésre, hogy az állatok elejtése nem veszélyezteti a fajt. A francia kormány az egyezmény szövegére hivatkozott, amely szerint az engedély kiadásának feltétele csupán a CITES tudományos tanácsadó testület állásfoglalása, az engedélyt pedig a testület megadta. A Bíróság az érvelést elutasította. Dusseldorp-ügy: A Dusseldorp nevű holland cég hulladékot kívánt feldolgozásra kivinni Németországba. A kiviteli engedélyt nem kapta meg, mert a holland szabályok csak akkor engedik meg a kivitelt, ha a feldolgozás módja magasabb szintű, mint a hollandiai. Egyebekben Hollandiában kell feldolgozni, egy állami monopóliumot élvező cégnél. A Bíróság szerint a hivatkozott környezeti érdekek és hulladékgazdálkodási érvek nem igazolhatók megfelelően. Inkább gazdasági érvek vezették a holland kormányt. 19. Ismertesse a dán-palack és a Cinesello Balsamo ügyeket! Dán palack ügy: A Bizottság és az Egyesült Királyság állt perben Dániával a visszaváltható üvegek ügyében. Dánia olyan kötelezettséget vezetett be, hogy sört és üdítőitalt csak visszaváltható betétekben lehet forgalmazni, mégpedig olyanokban, amelyeket a dán hatóságok előzetesen megengedtek, egyúttal megtiltották a fém dobozok használatát. Nem szabványos palackok esetében mennyiségi korlátozást alkalmaztak és megkövetelték a betétivisszatérítési rendszer kiépítését. A Bíróság megállapította, hogy a környezet védelme indokolhatja az áruk szabad mozgásának lehetőségét, amennyiben ez arányos a kívánt céllal. A Bíróság pedig éppen az arányosságot nem látta bizonyítottnak. Cinesello Balsamo ügy: A polgármester megtiltotta a le nem bomló táskák és csomagolások alkalmazását, arra a célra, hogy a fogyasztók abban vigyék haza az árut. Egyedül a hulladékgyűjtésre használt zacskókat engedélyezte. A probléma lényege, hogy mennyire lehet piackorlátozó intézkedéseket tenni környezetvédelmi szempontból és arra az önkormányzatoknak mennyiben van joguk. A hulladék keretirányelv a Bíróság értelmezése szerint a hulladék keletkezésének megelőzését is célul tűzi ki, tehát egyes termékek forgalmának korlátozása, vagy betiltása megfelelhet az irányelv céljainak. Az önkormányzati szintű szabály is megfelel az EU követelményrendszerének.

17 20. Sorolja fel a közösségi környezetvédelmi szabályozás főbb területeit! 1. általános rendelkezések (környezeti és stratégiai hatásvizsgálat, integrált szennyezésmegelőzés és ellenőrzés); 2. természetvédelem; 3. víz-; 4. levegő-; 5. zajszennyezés; 6. vegyi anyagok, ipari balesetek, biotechnológia; 7. hulladékkezelés. 21. Ismertesse a stratégiai hatásvizsgálatot! Mindazok a tervek és programok beletartoznak, amelyeket a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat, ipar, energia, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, telekommunikáció, turizmus, településrendezés, vagy területrendezés céljára készítettek, és jelentős környezeti hatásuk van. A tárgyi hatály megállapításához mindig eseti vizsgálatra van szükség. A II. mellékletben kritériumokat sorol fel a hatás jelentőségének megítéléséhez: - a kérdéses terv/ program milyen hatással van más tervekre/ programokra; - mennyire van lehetősége a fenntartható fejlődés befolyásolására; - számos, tipikusan környezeti hatásvizsgálatokban alkalmazott tulajdonság is megjelenike. Környezetvédelmi jelentést kell készíteni a meghatározott konzultációs mechanizmus segítségével. Az érintett hatóságokkal és társadalommal konzultációt kell folytatni, a döntés előtt. 22. Melyek az integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés legfontosabb elvei? 1. megelőzés (szennyező technikák alkalmazásától való tartózkodás, a hulladékkeletkezés megelőzése); 2. a károk csökkentése (a Legjobb Elérhető Technika alkalmazásának előmozdításával); 3. a helyreállítás elve 23. Mit jelent a környezetre vonatkozó információ, ismertesse a jogosulti körét és garanciális szempontjait! Környezeti információ: - bármely írásbeli, képi, szóbeli, vagy más adathordozó formában megjelenő olyan adat, tény amely a környezeti elemek állapotára vonatkozik vagy olyan tevékenységre, intézkedésre, amelyek ezek védelmére hivatottak. A jogosulti kör: Bármely személy jogosult a környezeti információhoz kérelemre hozzájutni, érdekeltség bizonyítása nélkül. Garanciális szempontok:

18 A kérelem visszautasításának indokai taxatíve fel vannak sorolva (pl. titok, az eljárás bizalmassága). Amennyiben a visszautasítási okkal érintett adat elkülöníthető, akkor a nem érintett részinformációt ki kell adni. Az eljárási költségek nem haladhatják meg az indokolt mértéket. 24. Ismertesse az EU főbb természetvédelmi szabályait! A vadon élő madarak védelme: A védelem kiterjed az európai madarakra, tojásaikra, fészkeikre, élőhelyeikre, különös tekintettel azokra a mellékletben felsorolt madarakra, amelyek kiemelt intézkedést igényelnek. A tagállamoknak meg kell őrizniük, fenn kell tartaniuk vagy újra meg kell teremteniük a vadon élő madarak által igényelt diverzitást és élőhelyet. Az irányelv mellékletrendszere a különféle fajok védelmére különböző szinteket állapít meg. A védett területek kijelölésének joga a tagállamokat illeti meg. A védelem csökkentésére a tagállamok az ökológiai érdekeket meghaladó közérdek alapján jogosultak. A vadon élő állat- és növényfajok védelme: A Habitat irányelv célja a biológiai sokféleség fenntartása a tagállamok európai területén, a természetes élőhelyek, ill. a vadon élő állatok és növények megőrzésén keresztül. Átfogó szemlélet. Natura 2000: a speciális természetvédelmi területek átfogó európai ökológiai hálózata. CITES: a vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni Egyezmény. 25. Ismertesse az EU hulladékokra vonatkozó főbb szabályait! A szabályozás területei: 1. a hulladék átfogó keretszabályozása; 2. az egyes hulladékokra vonatkozó szabályozás; 3. a hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek; 4. a szennyvízkezelés. A jogszabályok a Közös Hulladékgazdálkodási Stratégiára alapulnak. A hulladékirányelv: Előírja a tagállamoknak, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket: Mindezt - a hulladék keletkezésének megelőzésére, vagy csökkentésére; - a hulladék visszanyerésére visszaforgatással, újrahasznosítással, helyreállítással, vagy bármely más eljárással; - a hulladék energiaforrásként történő felhasználására.

19 Hulladék: - a tiszta technológiák fejlesztésével; - minimális hulladéktartalmú termékek fejlesztésével; - a veszélyes anyagok végső elhelyezését megoldó technológiák kidolgozásával. - mindaz, amelytől birtokosa megszabadul, meg kíván, vagy köteles szabadulni. - a nemzeti jogok pontosítják a fogalmat. Általános kötelezettség a leghatékonyabb megoldások alkalmazása, indokolatlanul nagy költségvállalás nélkül (BATNEEC) A hulladékgazdálkodás alapja a folyamatok dokumentálása. A hulladék tipizálása: a közösségi jog kiemeli a veszélyes hulladék típusát és az inert (semleges) hulladék típusát. A veszélyes hulladék szabályozása egészen részletes. A hulladékok határon túli szállítása: különbséget kell tenni, aszerint, hogy a hulladék visszanyerése, avagy ártalmatlanítása a cél. Külön irányelvek vonatkoznak - a hulladékolajokra; - a csomagolási hulladékra; - a hulladékégető művekre; - a hulladék lerakására; - a kiselejtezett gépjárművekre; - az elektromos és elektronikai cikkekre, - a települési szennyvízkezelésre.

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Fogyasztóvédelem

Összeállította: Sallai András. Fogyasztóvédelem Összeállította: Sallai András Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem szereplői Állam Szabályozás Finanszírozás Ellenőrzés Jogok Ha a termék megfelel CE jelölést kap CE jelöléssel kell ellátni az EU-ban a

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben