Baranya megyei Jegyzői értekezlet október 18. Jogszabályváltozások

Átírás

1 Baranya megyei Jegyzői értekezlet október 18. Jogszabályváltozások évi CXXXVIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény módosításáról 1 Hatályos: november 1./ január 1-től a szociális temetésre vonatkozó szabályok Módosítás érinti különösen a következőket: 1. A korábbi szabályozás szerint köztemető esetén az önkormányzat a temetőn belül a holttest hűtését, temetőn belül járművel történő szállítását, a hamvak erre szolgáló berendezéssel történő szórását, továbbá a sírhelynyitást és visszahantolást helyi rendeletében a temető üzemeltetőjének kizárólagos hatáskörébe adhatta. A módosítás pontosító rendelkezéseket tartalmaz, a jogosultságok körét kibővíti és meghatározza az önkormányzatok számára a díj megállapítására vonatkozó szabályokat. A módosítás kibővíti a temetőtulajdonosok jogát arra, hogy a temetőben végzett temetkezési szolgáltatási elemek közül a jövőben több feladatot a temető üzemeltetőjére bízzanak. A módosítás a temetőüzemeltetők által szedhető díjakra vonatkozó szabályozást is tartalmaz, és törvényi szintre emeli azt a szabályozást, hogy nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért. 2. A szociális temetési forma bevezetése bármely eltemettető számára egy ingyenes temetési formát biztosít, amelyet az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál kell igényelni. Szociális temetésre akkor kerülhet sor, ha az eltemetést a halálesetet megelőzően más szerződésben (pl. temetési előszerződésben, eltartási szerződésben vagy más eltemettetésre irányuló szerződésben) nem vállalta. A szociális temetés tartalmazza az elhunyt szállítását, hűtését, boncolás utáni öltöztetését, hamvasztását, az eltemetéshez szükséges sírhelyet és kellékeket. A szolgáltatás tartalmától eltérni nem lehet. [Abban az esetben, ha az eltemettető mégis eltér, az addigi juttatások árát vissza kell fizetnie.] 1 A törvényt az Országgyűlés a szeptember 9-i ülésnapján fogadta el. 1

2 A szociális temetés keretében az eltemettető vállalja, hogy ő maga, vagy az általa felkért személy a temetés során személyesen közreműködik. A törvényben meghatározott temetkezési szolgáltatási tevékenységek közül a következők tartoznak a személyes közreműködés keretébe: az elhunyt öltöztetése, előkészítése (kizárólag abban az esetben, ha nem kórházban történt a haláleset és boncolásra sem kerül sor, tehát pl. az illető otthonában történő halál esetén), a sír kiásása és visszahantolása, a koporsó sírba helyezése vagy urnaelhelyezés, temetőn belüli halott-szállítás. Ezen elemek elvégzéséhez temetkezési szolgáltató nem vehető igénybe, és a tevékenység ellátásáért ellenszolgáltatást sem felajánlani, sem elfogadni nem lehet. 3. Felhatalmazás rendeleti szabályozásra: 41. (3) A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés rendeletben állapítja meg - a köztemetőre vonatkozóan - különösen a) a temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket; b) a temető, ravatalozó használatának és igénybevételének szabályait; c) a temetési hely gazdálkodási szabályait; d) a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait; e) temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltási megváltásának és újraváltásának díját, a temető-fenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételének díját; f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét; január 1-től a 41. (3) bekezdés f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a szociális temetés és a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét évi LXXXV. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosításáról június 22-től hatályos rendelkezések: 2

3 1.1.Mötv a a következő (9) bekezdéssel egészül ki. E szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza. 1.2.Az Mötv pontja módosul, az át nem ruházható hatáskörök felsorolásából az államháztartáson kívüli források átadása és átvétele kimarad, nem változik a felsorolás többi eleme: a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása 2. Az Mötv a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki a évi választások napjától. Ha a kialakítandó közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közül valamelyik város, a legalább 2000 fő összlakosságszámra vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni évi CXXXIV. törvény egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról Ha a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (Ht.) szerint nem biztosítja vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás közbeszerzései eljárás eredménytelensége miatt nem biztosítható, a Ht. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törvény előírja az önkormányzat számára, hogy a szükséges lépések megtételére a törvénnyel feljogosított és kormányrendeletben kijelölt állami szervet 3 napon belül értesítse. A 292/2013. (VII.26.) Korm. rendelet alapján a közérdekű szolgáltató kijelölésére vonatkozó hatósági eljárás lefolytatására, valamint a szükségellátás megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok ellátására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult. A katasztrófa védelmi szerv hatósági jogkörében, az általános ügyintézési határidőnél rövidebb eljárás keretében, a megfelelő engedélyekkel rendelkező szolgáltatót jelöl ki az adott település vonatkozásában hulladékgazdálkodási tevékenység ellátására. Ez a hatósági jogkörben közérdekre tekintettel előírt tevékenység azonban a szolgáltató érdekeit szem előtt tartva csak ideiglenes lehet (ideiglenes ellátás). A hatósági jogkörben hozott döntéssel szemben természetesen biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét, ez azonban nem 3

4 eredményezheti a szolgáltatás hosszabb időn keresztül történő elmaradását, ezért teszi lehetővé a törvény a hatósági döntés azonnali végrehajthatóságának kimondását. Az ideiglenes ellátásra kijelölt szolgáltató meglévő engedélyeinek a módosítására ugyanakkor nincs szükség a törvény erre vonatkozó rendelkezése értelmében évi LXXV. törvény az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása a következő 140/R. -sal egészül ki: 140/R. A települési önkormányzatnak legkésőbb december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. Az átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonásra kerül és egy ún. önkormányzati segély ellátás kerül kialakításra. Mindhárom ellátás részletes jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait önkormányzati rendelet tartalmazza. A képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatóak az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül. Míg korábban az átmeneti segély és a temetési segély esetében a családi helyzet alapján került differenciálásra, hogy az önkormányzat a rendeletében jövedelemhatárként mely összegnél nem határozhat meg alacsonyabbat (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a és 150%-a), illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében nem tartalmazott a Gyvt. ilyen jellegű korlátozást, addig a módosítás szerint az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatár önkormányzati rendeletben szabályozott mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál nem lehet alacsonyabb. Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható. Kezdeményezheti: különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból indult eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. 4

5 Természetbeni szociális ellátásként is nyújtható az önkormányzati segély. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. A képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatóak az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Figyelem felhívás január 1-jén lépett hatálya az Mötv. 14. módosítása a februári jegyzői értekezleten már jeleztük: Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló évi CLXVII. törvény Mötv. A 13. (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. (3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a következő 14/A. -sal egészül ki március 1-től: 14/A. Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű, azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek. 5