Az új szja szabályok hatása a gyermektelenek nettó reálkeresetére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az új szja szabályok hatása a gyermektelenek nettó reálkeresetére"

Átírás

1 Dátum: Tóth István János Az új szja szabályok hatása a gyermektelenek nettó reálkeresetére Az új adójogszabályokat megalapozó döntést kétségtelenül megelızte egy olyan kormányzati hatásvizsgálat, amely számolt az szja változások nettó jövedelemre gyakorolt hatásaival. Az általunk felvázolt elemzésnél mélyrehatóbb kormányzati vizsgálatok az itt leírtaknál sokkal megalapozottabb muníciót adtak és adnak annak a kormányzati munkacsoportnak, amely az új szja-tábla hatását vizsgálja az alkalmazottak jövedelmére. Nem tudjuk azonban, hogy a kormányzati hatásvizsgálatok milyen feltételezésekkel éltek, milyen hatásokat becsültek és mennyire tértek ki az új szja szabályoknak a foglalkoztatottak nettó reálkeresetére gyakorolt hatására. Az itt bemutatott elemzési szempontok, bár eléggé vázlatosak, talán mégis hasznosak lehetnek a jövedelmi hatásokat vizsgálni kívánó érdeklıdık számára. 1 / 18

2 1. Elöljáróban 1.1. Mire jó ez az egész? Az alábbi rövid elemzés, vagy inkább számítási kísérlet, két egymással nem összefüggı célt szolgál. Egyrészt azt szeretné példázni, hogy nyilvános, illetve elemzık által elérhetı adatbázisok és programcsomagok felhasználásával viszonylag kis idı (pár nap) alatt készíthetı olyan tényeken nyugvó elemzés, illetve becslés, amely segít megérteni a kormányzati politikák várható hatásait és feltérképezni e döntések lehetséges kockázatait. Másrészt a kormány által 2010-ben bevezetett új személyi jövedelemadó rendszer hatásainak feltérképezéséhez igyekszik a maga korlátos eszközeivel hozzájárulni. Milyen jövedelmi hatásai lehetnek a gyermektelenekre nézve az egykulcsos adónak? Hogyan hat ez közvetlenül a gyermektelen adófizetık reálkeresetére és azokra a vállalkozásokra, amelyek ıket foglalkoztatják? Az elemzés elıször a bruttó keresetek oldaláról nézi, hogy a különbözı bruttó jövedelmi szinteken keresı gyermektelenek nettó jövedelmét hogyan érinti az új szabályozás. [Hozzá kell tennünk, hogy a nominális kereseti hatások ellentmondásosságára már egy novemberi Portfolio elemzés is felhívta a figyelmet: A járulékemelés pont betesz az átlagjövedelmőeknek,portfolio.hu, november :20. lásd: nek html] Majd becslést ad arra, hogy a foglalkoztatottak mekkora arányának jövedelmi helyzetére hathatott negatívan az új adórendszer, végül pedig kitér arra, hogy azon foglalkoztatottak, akiket hátrány ért, milyen típusú vállalatoknál, milyen nemzetgazdasági ágakban és földrajzilag hol is dolgoznak. Tudom, hogy ami itt következik, csak egy-két kezdeti lépés, inkább kísérlet, mint tényleges és átfogó elemzés. [Ígéretes irány ebbıl a szempontból az adórendszer változtatásának mikroszimulációs vizsgálata: Benedek Dóra - Kiss Áron: Mikroszimulációs elemzés a személyi jövedelemadó módosításának hatásvizsgálatában, Közgazdasági Szemle, LVIII. évf február ( o). Vagy ugyancsak figyelemre méltó egy korábbi, az adórendszer és különféle adóváltozások, illetve esetleges adóreformok lehetséges közgazdasági és jóléti hatásait elemzı tanulmány: Scharle Á. Benczúr P. Kátay G. Váradi B.: Hogyan növelhetı az adórendszer hatékonysága? Lásd: illetve: ] De talán mégis érdekes, mert a kérdés egyrészt aktuális, másrészt ez a kis vizsgálat is képes megvilágítani azt a tényt, hogy akarjuk, vagy nem, de a kormányzati politikák kialakításakor érdemes, és nem is különösebben drága kalkulálni a döntések várható nem kívánatos következményeivel. A kormányzati kudarcok csak így kerülhetık el. [E kérdésekrıl lásd bıvebben: Besley, T.: Principled Agents? The Political Economy of Good Government, Oxford Univ. Press, 2006.] 2 / 18

3 1.2. Adatforrások Az elemzés nyilvános adatbázisokon nyugszik, amelyekhez minden magyarul tudó hozzájuthat: ezeket így kutatók, elemzık, egyetemisták, újságírók, vagy kormányzati elemzı központokban, intézményekben dolgozók is használhatják. Ezek alapvetıen két csoportba oszthatók a hozzáférés szempontjából: a) bárki által kérés nélkül elérhetı adatok: KSH honlap, KSH évkönyvek adatai, a 2010-ben és a 2011-ben érvényes adórendszer leírása [ezek megjelennek az ezekre vonatkozó törvényekben]; b) nyilvános, de csak kérésre, és kizárólag kutatás céljaiból elérhetı adatbázisok. Ilyen az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által gondozott és az APEH mérlegadatokkal összekapcsolt Bértarifa felvételek adatbázisa (http://adatbank.mtakti.hu/pages/adatokelerhetosege/ ), amelynek nyers változata térítés nélkül elérhetı a Neumann Nonprofit Kft-n keresztül is (http://www.neumann-haz.hu/). Az elemzés során STATA, SPSS és MS EXCEL programokat használtam Idıhorizont Az elemzés ötletét a Rogán Antal féle munkabizottság létrehozása adta, február 17.-én.: Mint ismert, a minap elıbb Lázár János Fidesz-frakcióvezetı jelentette be [1], aztán Orbán Viktor évértékelıjében is szólt [2] arról, hogy a kormány munkacsoportot hoz létre, amely az új szja-tábla hatását vizsgálja az alkalmazottak jövedelmére. A munkacsoportot Rogán Antal vezetné. A kormány "így védené meg most az embereket." Index, február 16. [http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/16/a_versenys zfera_elkepedt_az_szja-akciocsoportok_terven/ ] Az ezt követı napokban kezdtem el a rendelkezésre álló adatbázisok összegyőjtését, rendezését és elemzését. 3 / 18

4 1.4. Köszönetnyilvánítás Az évi adóváltozásoknak a gyermektelenek reálkeresetére gyakorolt, jövedelem szintenkénti hatásainak kiszámításánál Németh Éva és Révész Erika volt önkéntes segítıtársam. Ezúton is köszönöm segítségüket Nyilvánosság Nyilvánosan elérhetı adatbázisokból végeztem egy olyan elemzést, amelynek következtetései és (rész)eredményei másokat is érdekelhetnek. Ezért gondoltam, hogy a leghelyesebb az, ha az elemzés szövegén kívül minden nyilvánosságra hozható adatot és az elemzéssel kapcsolatos dokumentumot közzéteszek. Ezek megtalálhatók a tanulmány mellett: 4 / 18

5 2. Hogyan hat az új adórendszer a gyermektelenek nettó keresetére és a nettó reálkeresetük alakulására? 2.1. A nettó reálkeresetek alakulása a gyermektelenek körében Az új adórendszernek témánk szempontjából két meghatározó eleme volt: a) egyrészt az egységes 16%-os kulcs, b) másrész a gyermekek után járó adóadóalap-kedvezmény [ennek összege havi forint]. Az utóbbi természetesen nem érintette a gyermekteleneket, így az ı nettó jövedelmük kiszámításánál csak az elıbbi hatást kellett figyelembe venni. Ha kiszámoljuk, hogy bizonyos bruttó kereseti szintek, és meghatározott keresetnövekedési ütemek mellett, hogy mennyi lesz a gyermektelen dolgozók nettó keresete, akkor becsülhetı az, hogy az adórendszer hogyan hat (illetve fog hatni) a reáljövedelmek alakulására a foglalkoztatottak e csoportjában. Természetesen ehhez olyan durva feltételezésekkel kell élni, mint a mindenkire egyaránt és egységesen jellemzı infláció. Az elemzés során a KSH által 2010-re kimutatott 4,9%-os éves átlagos inflációval számoltam [http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html]. Ehhez havi Ft és forint közötti bruttó kereseti szinteken, valamint részmunkaidıs foglalkoztatást is reprezentáló havi forintos kereseti szinten vizsgáltam a bruttó keresetek, a keresetnövekedés, a nettó kereset és a reáljövedelem alakulását. A részletes eredményeket lásd külön file-ban: Az eredmények (lásd az 1. ábrát) arra mutatnak, hogy az OET által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem [http://www.hirextra.hu/2010/12/02/oet-megallapodtak-a-jovo-eviberekben/] korántsem elegendı ahhoz, hogy az alacsonyabb keresető gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen. [Az OET tagja döntésük elıtt talán nem végeztek erre vonatkozó számításokat?] Az ábrából jól látszik, hogy az OET által ajánlott 4-6%-os béremelés még a bruttó átlagkeresetet meghaladó kereseti szintek mellett is 3-5%-os reálkereset csökkenést eredményez a gyermektelenek számára. Ha a cél megırizni a keresetek reálértékét a dolgozók e csoportjainál is, akkor jövedelmi szinttıl függıen legalább 9-13%-kal kellene emelni a bruttó béreket. Az ábrán látható, hogy a viszonylag alacsonyabb keresetőek (kiknek a évi bruttó keresete havi forint volt) e téren kissé jobb helyzetben vannak: náluk már 9%-os emelés is elegendı a nettó reálkeresetek szinten tartásához. E jövedelmi szint felett egészen forintig csak növekvı béremelési ütemek mellett lehetséges ez. Emögött a jelenség mögött az adójóváírás kompenzáló hatása húzódik meg: az alacsonyabb keresetőek több, a viszonylag magasabb keresetőek kevesebb adójóváírást igényelhetnek. A gyermekteleneknél csak a 2010-ben bruttó forintnál magasabb keresettel rendelkezık esetében elegendı reálkeresetek szinten tartásához, illetve némi növeléséhez az OET által ajánlott 4-6%-os béremelés. 5 / 18

6 1. ábra: Az új adórendszer becsült hatása a gyermektelenek reáljövedelmének alakulására különbözı jövedelmi szinteken és különbözı bruttó keresetnövekedési szintek mellett, % 15 Az új adórendszer hatása a reálkeresetre a bruttó keresetek emelkedésének különbözı ütemei mellett és különbözı évi bruttó kereseti szinteken 10 reálkereset növekedés, % % 5% 6% 7% 8% 9% 10% 11% 12% 13% 14% 15% bruttó keresetek emelkedésének üteme 2011/ Forrás: Az új szja... Ha egyes bruttó keresetnövekedési ütemek mellett nézzük a reálkeresetek alakulását, akkor itt is érdekes képet mutat az adórendszer nettó keresetekre gyakorolt hatása (lásd a 2. ábrát). Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy egyáltalán nem emeli a béreket, akkor e cégnél csak azok járnak jól az adóváltozással, akik tavaly havi bruttó forint körül, vagy annál többet kerestek nettó jövedelmük annyival emelkedik idén az adóváltozások hatására, hogy az eléri, illetve meghaladja a tavalyi átlagos inflációt, a 4,9%-ot. Az e szint alatt keresık keresetük reálértékének akár 9%-át [a 2010-ben bruttó forintot keresık esetében] is elveszthetik fizetésemelés híján. Ez nagyon nagy szám, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a versenyszektorban 2009-ben, a válság elsı évében a bruttó reálkeresetek átlagosan 0,1%-kal nıttek, és 2010-ben is csak 1,7%-kal csökkentek [lásd STADAT táblák: Ha a munkáltatók az OET ajánlásnak megfelelıen 4-6%-kal emelik a kereseteket és ebben nem tesznek kivételt a gyermekesek és a gyermektelenek között, akkor az utóbbiak nettó reálkeresete akár 6%-kal is csökkenhet a kiinduló jövedelmi szintjük függvényében. A legrosszabbul tavaly forintot keresı gyermektelenek járnak. Ez azt is jelentené, hogy a versenyszektorban, amely idáig inkább elbocsátással, mint a keresetek visszafogásával reagált a válságra [ A vállalati alkalmazkodásról lásd Köllı János elemzését a Munkaerıpiaci Tükörben: Foglalkoztatás, munkanélküliség és bérek a válság elsı évében, In: 6 / 18

7 Fazekas Károly Molnár György: Munkaerıpiaci Tükör 2010, MTA KTI, Budapest, ], már az utóbbi is jellemzı megoldássá válna. A bruttó keresetek 5%-os növelése csak azok számára jelenti reálkeresetük változatlanságát, akik 2010-ben havi bruttó forint felett kerestek. Az e jövedelmi szint alatti gyermektelenek az 5-os kereset növekedési ütem mellett is nettó reálkeresetük csökkenését lennének kénytelenek elviselni. Az utóbbi hatás kivédését láthattuk korábban legalább 13%-os bruttó béremeléssel lehetne elérni minden jövedelmi szint mellett. A 2. ábrán látható, hogy 15%-os bruttó béremelés már minden jövedelemszinten érzékelhetı nettó reálkereset növekedést jelent. De egy ilyen mértékő emelést irreális lenne várni a versenyszektor cégeitıl a válság közepette, még akkor is, ha 2011-re már a fellendülı periódus valószínősíthetı. 2. ábra: Becsült reálkereset változások különbözı bruttó kereseti szintek és kereset növekedési ütemek mellett, 2011/2010, % 15 Reákereset változások különbözı bruttó kereseti szintek és kereset növekedési ütemek mellett, 2011/2010 Reálkereset növekedés üteme, % bruttó keresetek 2010-ben Forrás: Az új szja / 18

8 2.2. Mennyien lehetnek és hol dolgoznak a hátrányt szenvedık? A másik érdekes kérdés, hogy hány alkalmazottat érinthet hátrányosan az adórendszer ben bevezetett változtatása? Azaz hány alacsony jövedelmő gyermektelen dolgozik és hol, milyen ágazatokban, cégeknél dolgoznak kisebb, illetve nagyobb arányban? Ennek a vizsgálatához a bértarifa-felvétel MTA KTI által gondozott legfrissebb, évi adatait vettük alapul. Ebben több vállalati jellemzı (gazdasági ág, tulajdonosi összetétel, gazdálkodási adatok, létszám) mellett a cégnél dolgozók több adata, így neme, születési éve és kereseti adatai is megtalálhatók. A bértarifa-felvétel a versenyszektorban és a non-profit szektorban lévı legalább 5 fıt foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki és a évi felvétel mintegy 177 ezer foglalkoztatott adatait tartalmazza. Figyelembe véve az 1-4 fıs cégeknél foglalkoztatottak számát, és a költségvetési szférában 2008-ban alkalmazásban álló 722 ezer fıs létszámot, a bértarifa-felvétel által reprezentált foglalkoztatottak számát ezerre becsülhetjük. A felvétel adatait súlyoztuk a 4 fı feletti cégek létszám-kategóriáiban foglalkoztatottak arányaival (a súlyozás számításait lásd külön file-ban!) úgy, hogy az elemzésben közölt adatok a ezer fıs sokaságra, azaz a legalább öt fıt foglalkoztató cégeknél a versenyszektorban, vagy a non-profit szektorban foglalkoztatottak sokaságára vonatkoznak. E kis módszertani kitérı után térjünk vissza a kiinduló kérdésünkhöz: hányan lehetnek azok, akiket az új adórendszer hátrányosan érint? Ennek megválaszolásához egy információ már a kezünkben van: feltételezve, hogy a versenyszektor cégei elfogadják a bruttó keresetek idei átlagos 4-6 %-os emelését, láthattuk, hogy a havi bruttó forint alatt keresı gyerektelenek rosszul fognak járni. E jövedelem szint felett és ilyen mértékő bruttó keresetnövekedést feltételezve már a nettó reálkeresetek növekedésével lehet számolni, míg e jövedelmi szint alatt csökkenı nettó reálkeresettel kell megelégedni. Azaz feltételezzük, hogy a versenyszektorban a bruttó keresetek tipikusan 5%- kal nınek 2011-ben. Ha ennél kevesebbel, akkor természetesen sokkal alacsonyabb bérszinten kellene meghúzni a határt a vesztık és a nyerık között ezért a becslés ezen a ponton akár egy optimista forgatókönyv feltételezését is jelenti. Másrészt meg kellene határoznunk, hogy kik lehetnek a gyermektelenek? Erre vonatkozóan most nem rendelkezünk információkkal. [Felhasználható adatfelvételek egy alapos elemzéshez azonban rendelkezésre állnak. Ilyen lehet a KSH háztartási jövedelem felvétele és a Tárki Monitor vizsgálata, illetve mikro-szimulációs modellek. Az utóbbiakról lásd Benedek Kis id. mő.]. Egy gyors, egyszerő és durva becslést lehetıvé tévı eljárást választottunk. Figyelembe véve a nık elsı szüléskori átlagéletkorát most (29 év) és 18 évvel ezelıtt (26 év), és azt, hogy a házas férfiak átlagosan mintegy négy évvel idısebbek, mint a házas nık vagyis a férfiak és a nık közötti korkülönbség átlagosan kb. négy év, minden családnál két gyermek létét feltételeztük úgy, hogy közöttük két év a korkülönbség. Inkább becsüljünk alá, mint fölé! elv szem elıtt tartásával úgy határoztuk meg végül a kiskorú gyermeket nem nevelık körét, hogy 8 / 18

9 a nık esetében a 25 év alattiak és 47 év felettieket, a férfiak esetében pedig a 29 év alattiakat és 51 év felettieket számítottuk ide. A két feltétel az alacsony jövedelem és a kiskorú gyermek hiánya együttes bekövetkezése adta meg ezek után azok becsült körét, akiket feltehetıen negatívan érintenek a személyi jövedelemadózásban végrehajtott változások. Feltehetıen ennél szélesebb ez a kör, mivel: a bruttó bérek 5%-os átlagos emelését feltételeztünk a versenyszektorban; a tényleges helyzetnél szigorúbban határoztuk meg az adott korcsoportba tartozó gyermektelenek, illetve kiskorú gyermeket már nem nevelık életkori határait; nem vettük figyelembe, hogy a házastársak/élettársak megoszthatják a gyermekkedvezményt és így egy magas és egy alacsony jövedelemmel rendelkezı családban érdemes, ha a kedvezményt csak az alacsonyabb jövedelmő veszi igénybe ekkor pedig a magasabb jövedelmő fél gyermek mellett is rosszabbul járhat; családonként átlagosan két gyermekkel számoltunk, holott tudjuk, hogy a családonkénti átlagos gyerekszám ennél jóval alacsonyabb (1,1) ma Magyarországon [http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforrasminiszterium/szocialis-csaladi-es-ifjusagugyert-felelosallamtitkarsag/hirek/veled-vagyok-egesz-kezdetet-vette-a-hazassag-heterendezvenysorozat]; nem számoltam azokkal az alacsonyabb jövedelmő gyermektelenekkel, akik 25 év felettiek, illetve 51 év alattiak. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor az új adóváltozás mintegy 880 ezer foglalkoztatottat (a 4 fı feletti cégeknél dolgozók mintegy 40%-át) érinthet hátrányosan úgy, hogy következtében csökkenni fog e dolgozók nettó reálkeresete 2011-ben. 1. táblázat: A személyi jövedelemadó módosításának becsült hatása a foglalkoztatottak nettó reálkeresetére foglalkoztatottak % száma a több mint 4 fı foglalkoztató cégeknél várhatóan nem csökken ,9 várhatóan csökken ,1 Összesen ,0 Hozzá kell tennünk a fentiekhez, hogy itt és idáig mindvégig kimutatott, hivatalos keresetekrıl volt szó: egyáltalán nem számoltunk azzal, hogy a foglalkoztatottak nem regisztrált formában (vagy feketén, ha úgy tetszik), azaz számlára és/vagy zsebbe is 9 / 18

10 kaphatnak pénzt munkájuk után. A rejtett gazdaság, illetve a be nem jelentett munka hatásait csak késıbb kapcsoljuk be az elemzésbe. A következı kérdés kézenfekvıen arra vonatkozik, hogy hol dolgoznak azok, akiket az adóváltozások valószínőleg hátrányosan érintenek? Ezt nagyon egyszerő megnézni a bértarifa-felvételek alapján, mivel itt rendelkezésünkre áll azoknak a cégeknek az adatai, amelyeknél az adott foglalkoztatottak dolgoznak. Most csak öt cégjellemzıt veszünk figyelembe e kérdés megválaszolásánál: a cég mérete, ágazata, a külföldi és a magyar magántulajdon szerepe a cégben, és azt hogy a cég székhelye melyik régióban, illetve milyen településen van. Természetesen tovább elemzések széles körére nyílna lehetıség az adatok felhasználásával: a termelékenységgel, az exporttal, a kibocsátással, illetve a cégek életgörbéjével összefüggésben is meg lehetne vizsgálni az adórendszer változtatásának közvetett hatásait de itt, ebben az elemzésben nincs erre mód. A vállalkozások jellemzıi szerinti vizsgálat arra mutat, hogy a vesztesek csoportja számottevıen magasabb arányú azoknál a cégeknél, amelyek tisztán magyar tulajdonban vannak. Míg ott ahol van külföldi tulajdon a cégnél a foglalkoztatottak 28,5% sorolható az szja változás miatt hátrányt szenvedık körébe, addig a tisztán magyar tulajdonban lévı cégeknél ez az arány már 44%. 3. ábra: A vesztık becsült aránya külföldi és a tisztán magyar tulajdonban lévı cégek foglalkoztatottai között, % 10 / 18

11 Érdekes eredményt kapunk, ha a cégnagyság szerint nézzük az új szja szabályok által feltehetıen hátrányosan érintett foglalkoztatottak arányát. Ez messze a legalacsonyabb a nagy cégeknél (a foglalkoztatottak 35%-a), miközben legmagasabb a fıt foglalkoztató és kis és közepes vállalkozásoknál (43%). 4. ábra: A vesztık becsült aránya a különbözı nagyságú cégek foglalkoztatottai között, % 11 / 18

12 A vesztık aránya fordítottan mozog a település méretével, ahol a cég székhelye található. A legnagyobb arányt azoknál cégeknél láthatjuk, amelyek székhelye községekben van (44%), amelyet a nem megyei jogú városok, majd a megyei jogú városok követnek (44,2% és 42,7%), míg legkevésbé a budapesti cégek dolgozói körében valószínő, hogy a vesztık közé kerülnek (31,5%). 5. ábra: A vesztık becsült aránya aszerint, hogy a cégnek milyen településen van a székhelye, % Nemzetgazdasági ág szerint a mezıgazdaságban foglalkoztatottak körében messze a legmagasabbra becsülhetı a vesztesek aránya (57%), amelyet a bányászat és kıfejtés (52%) valamint a humán-egészségügyi-, és szociális ellátás követ (50,3%). A legkevésbé lehetnek érintettek az informatikai szektorban (20%), a pénzügyi szektorban (25%) és a szakmai, tudományos és mőszaki szektorba sorolt cégeknél foglalkoztatottak. 12 / 18

13 6. ábra: A vesztık becsült aránya a cég nemzetgazdasági ága szerint, % Megjegyzés: A: Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat B: Bányászat, kıfejtés C: Feldolgozóipar D: Villamosenergia-, gáz-, gızellátás E: Vízellátás; szennyvíz győjtése, hulladékgazdálkodás F: Építıipar G: Kereskedelem H: Szállítás, raktározás I: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J: Információ, kommunikáció K: Pénzügyi, biztosítási tevékenység L: Ingatlanügyletek M: Szakmai, tudományos és mőszaki tevékenység N: Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P: Oktatás Q: Humán-egészségügyi, szociális ellátás R: Mővészet, szórakozás, szabad idı S: Egyéb szolgáltatás 13 / 18

14 A régiók szerint Közép-Magyarországon dolgozók a legvédettebbek az új szja negatív hatásaival szemben (a vesztık becsült aránya 33,3%), míg a többi régiónál megközelítıen azonos 44-45%-os arányban lehetnek a hátrányosan érintett foglalkoztatottak. 7. ábra: A vesztık becsült aránya aszerint, hogy a cég székhelye melyik régióban található, % Összefoglalva azt láthatjuk, hogy a 2010-ben bevezetett és 2011-re vonatkozó szja szabályok a tisztán magyar tulajdonban lévı, vidéki és elsısorban falusi kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatottait a többi cégnél magasabb arányban érinti hátrányosan. A nemzetgazdasági ágak között a vesztesek aránya a legmagasabb a mezıgazdaságban, míg a régiók között messze a legfejlettebb Közép-Magyarországon foglalkoztatottak a legvédettebbek e téren. Az új adójogszabályokat megalapozó döntést kétségtelenül megelızte egy olyan kormányzati hatásvizsgálat, amely számolt e hatásokkal. Az általunk felvázolt elemzésnél mélyrehatóbb kormányzati vizsgálat az itt leírtaknál sokkal megalapozottabb muníciót adhatnak a bevezetıben már említett kormányzati munkacsoport számára. Arra, hogy vizsgálhassa az új szja-tábla hatását az alkalmazottak jövedelmére. Nem tudjuk azonban, hogy e kormányzati hatásvizsgálat, illetve vizsgálatok milyen feltételezésekkel éltek, milyen hatásokat becsültek és mennyire tértek ki az új szja szabályoknak a foglalkoztatottak nettó reálkeresetére gyakorolt hatására. Az itt bemutatott elemzési szempontok, bár eléggé vázlatosak, talán mégis hasznosak lehetnek a jövedelmi hatásokat vizsgálni kívánó érdeklıdık számára. 14 / 18

15 Azt sem tudjuk továbbá, hogy a kormányzat számára elkészített közgazdasági hatásvizsgálat mennyire foglalkozott az adórendszer változások olyan hatásaival, amelyek az egyes dolgozói csoportok nettó reálkeresetére gyakorolt egyenlıtlen hatás eredıjeként vállalati alkalmazkodást indukálnak. A következıkben ezekrıl esik szó röviden Milyen vállalati alkalmazkodási lépések várhatók? Az új adószabályok fent jellemzett hatását a foglalkoztatottak jövedelmeire és a vállalaton belül a dolgozók közötti jövedelem-eloszlásra kormányzati sokknak szokták szakmai körökben nevezni. Az ilyen külsı (exogén) sokkokra szoktak a vállalatok, de maguk a foglalkoztatottak is reagálni. Ugyanis lépni ık is tudnak! Ezért is egészen különös és megmagyarázhatatlan (sıt bizonyos körökben felfoghatatlan) tehát azt feltételezni, hogy egy kormányzati döntés vagy lépés megválaszolatlan marad a gazdasági szereplık részérıl. [A gazdasági szereplık várható alkalmazkodási lépéseinek hatásait feltérképezı modellek közül az un. ágens alapú modellezés eredményei ígéretesek ebbıl a szempontból. Magyarul lásd: Szabó A. Gulyás L. Tóth I. J.: Az adócsalás elterjedtségének változása becslések a TAXSIM ágensalapú adócsalás-szimulátor segítségével. In: Semjén A. Tóth I. J. (szerk.): Rejtett gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplık válaszai. MTA KTI, Budapest, o. További példa ágens alapú modellre: Farkas M. - Horváth Á.- Vincze J. (2010): Ágens alapú tanulás a lakáspiac Wheaton-féle modelljében, és Simonovits A. - Méder Zs. - Vincze J. (2010): Adómorál és adórendszer: racionális vs. ágensalapú megközelítés. Elıadás az MKE 2010 decemberi konferenciáján] Egy kormányzat célja egy ilyen irányú, a személyi jövedelemadó szabályokat módosító döntéssel nyilvánvaló: a) gyerekvállalásra ösztönözni az adórendszeren keresztül; b) csökkenteni az adóterhelést, és az így a lakosságnál maradó többletjövedelem majd ösztönzi a fogyasztást (pótlólagos keresletet teremt és ebbıl adódóan gazdasági növekedést indukál), illetve növeli a megtakarítást (ami ugye egyenlı a beruházások növekedésével). [Itt jöhet aztán az a híres, szalvétára rajzolt Laffer görbe]; c) egyszerősíteni az adóbevallást, így is csökkenteni a vállalkozásokra és magánszemélyekre rakódó adminisztrációs terheket. Az új szja szabályok a reálkereseteken keresztül komoly hatást gyakorolnak a vállalatok bérezési-, illetve ösztönzési döntéseire. A vállalatnak az éri meg hosszabb távon, ha egy termelékenyebb dolgozót magasabb bérrel jutalmaz, mint egy kevésbé termelékenyt. Azaz, minden más feltételt adottnak véve, egy termelékenyebb dolgozó több pénzt kap a kezébe (nettó kereset), mint egy kevésbé termelékeny. De a kiskorú gyermeket nevelı 15 / 18

16 foglalkoztatottak egyszerre termelékenyebbek is a vállalat szemszögébıl? Korántsem, mint ahogy a 2. táblázatban láthatjuk. 2. táblázat: Kormányzati és vállalati preferenciák négy dolgozó esetén A kormányzat (az új szja szabályok) szempontja Kiskorú gyermeket nevel Kiskorú gyermeket nem nevel Vállalat (profit) szempontja Inkább termelékeny A B Kevésbé termelékeny C D Képzeljünk el egy vállalatot, amelynek négy dolgozója van (A, B, C, és D). Két-két dolgozónak nagyjából azonos a termelékenysége és ennek megfelelıen a bére sem tér nagyon el egymástól (pl. A és B vagy C és D). És két dolgozó nevel (A és C), és másik kettı nem nevel kiskorú gyermeket (B és D). Ebbe a kiinduló helyzetbe lép be a kormányzat döntése a kiskorú gyermeket nevelı foglalkoztatottak preferálásával: A hirtelen többet fog haza vinni mint B, és C többet, mint D. Ez a vállalat szempontjából nem kívánt bérfeszültséget szül: felesleges vetélkedést a két-két szereplı között. A termelékenyebbek esetében B frusztrációját és ebbıl fakadóan figyelmének, munkamoráljának romlását, amelyet nem kompenzál A többletteljesítménye, mert a kormányzati adomány egyáltalán nem fogja hatékonyabb munkára ösztönözni ıt. Ha a vállalat nem lép, akkor már rövid távon sérülhet a profit maximalizálás, mint preferencia, hosszabb távon pedig fel kell készülnie arra, hogy B felmond és így a vállalat vagy piacot veszít, vagy kénytelen lesz átszervezni munkafolyamatait, vagy új munkatársat kell felvennie. Az elsı megoldás nem kívánatos hatása nyilvánvaló, de a másik kettı is esetenként magas költségekkel (átszervezési költségek, új munkaerı betanításának költsége) jár. A vállalat tehát lép és amennyire tudja, kompenzálja B-t és D-t, azaz olyan béremelési csomagot fogad el, amelynek eredményeként B újra ugyanannyit vihet haza, mint A és D ugyanannyit mint C. Ha ez így van, akkor a kormányzat által szándékolt hatás elenyészik, mert a vállalat lépése (új ösztönzési csomag a kormányzati lépés korrigálására) nyomán elıáll a régi helyzet: a kisgyermeket nem nevelı B ugyanannyit keres, mint a kisgyermeket nevelı A. És C és D helyzete is analóg ezzel. Ha a vállalat nem lép, akkor saját profitérdekei ellen tesz ami vállalati szinten a kibocsátás csökkenését eredményezi, és ezzel makro szinten az adóbevételek és a GDP csökkenését is. 16 / 18

17 Megnyugtató a helyzet akkor, ha éppen úgy adódik, hogy A már eredetileg is egy kicsit termelékenyebb volt, mint B, (és C kissé termelékenyebb, mint D) azaz a termelékenység és a kiskorú gyermeket nevelés kívánalma teljesen egybeesik. Ekkor mindenki jól jár: a vállalat, mert nem neki kell fizetnie az ösztönzıt: ezt a kormányzat helyette adókiadás formájában megteszi. A kormányzat is, mert semmilyen többletterhet nem hárított a vállalkozóra, miközben teljes egészében érvényesítette a gyermekvállalásra ösztönzı preferenciáit. És a munkavállaló is, mert (részben) munkahelyi erıfeszítései nyomán megnıtt a nettó jövedelme. De miért lenne így? Miért korrelálna a gyerekvállalás a munkahelyi termelékenységgel? Ha erre van empirikus bizonyíték, azaz megalapozott és statisztikai eszközökkel cáfolható eredmény, akkor kis kockázattal jár egy ilyen politika. Ellenben a nem kívánt hatások kockázatai növekednek. Másik immár extrém eset ahhoz kapcsolódik, ha C a kormányzati intézkedés hatására többet kezd hazavinni mint a különben termelékenyebb, de gyermeket nem nevelı B. Ekkor biztosan közbe kell lépnie a vállalatnak, helyreállítandó a bérek eredeti arányait. Tehát a jövıben nem növel bért C-nél és az így nyert megtakarításból kompenzálja a kormányzati intézkedés hatására B által elszenvedett veszteségeket. Minél messzebb esik tehát a kormányzat és a vállalat preferenciája, az eredmény tehát a fortriori erısebb és valószínőbb vállalati kompenzáció és az eredeti kormányzati szándék felülírása lesz. De megtehetik-e ezt mind a vállalatok? Korántsem. Valószínő, hogy minél nagyobb a vesztes foglalkoztatottak aránya a cégnél, annál nagyobb a különben termelékenyebb veszteseké is, és a kompenzáció is annál nagyobb terhet ró a vállalatra. Egy kompenzáló-ösztönzı rendszer felállításának költségei tehát biztosan függnek attól, hogy mennyi a kompenzálandó vesztes a dolgozók között. A vázlatos elemzésben bemutatott arányok ebbıl a szempontból nyernek különös értelmet. De mit tehet egy kényszerhelyzetbe kerülı cég a gazdasági válság közepette. Majd 10-13%-os bruttó béremelést valósít meg? Ha igen, akkor ennek komoly következményei lesznek rövid távon a profit szintjére, illetve hosszabb távon a vállalati beruházásokra, csökkentve azokat. Nem kizárt ezért, hogy a kompenzáció helyett inkább azt választja, hogy igyekszik megszabadulni a gyenge termelékenységő, de kiskorú gyermeket nevelı és ezzel nem kívánt feszültségeket okozó dolgozóktól? Ez a lépés sem kizárt. Negyedik lépésként még nyitva áll az út a be nem jelentett foglalkoztatás felé. A termelékenyebb, de gyermektelen dolgozók ösztönzését megpróbálja feketén megoldani: többet fizet zsebbe, vagy egyáltalán elkezd zsebbe fizetni. Ezzel olcsóbban jön ki a dologból: ösztönöz, miközben az ösztönzés költségeit adócsalás formájában megosztja közte és a kormányzat között. Nem fizet be minden törvényesen befizetendı adót és az ebbıl nyert pénzbıl valósítja meg a profit növelést leginkább lehetıvé tévı ösztönzı csomagot. İ valósít meg tehát adókiadást, adócsökkentést, az adó be nem fizetése formájában. Minél inkább érinti hátrányosan a kormányzati intézkedés-csomag (minél nagyobb a vesztık aránya a cégnél) és minél kevésbé van lehetısége ennek kompenzálására (a válság nyomán minél rosszabbak értékesítési kilátásai), annál inkább kényszerül az adócsalás eszközéhez nyúlni. És minél inkább nyúl az adócsalás eszközéhez, annál inkább ösztönzi a kormányzatot komolyabb adóellenırzı apparátus kiépítésére és a közkiadások nagyobb részének erre a célra fordítására de ez már egy másik történet. [Lásd Tsebelis, G Penalty has no Impact on Crime. A Game-Theoretic Analysis. Rationality and Society, 2, , illetve Szántó, Z: Megbízók, 17 / 18

18 megbízottak és kliensek. Vázlat a korrupció fogalmáról, Persze ezek itt horrorisztikus szcenáriók a legtöbb vállalat kivár, és közben próbál tapogatózni: milyen hatással is lesz a termelékenységre, a vállalati munkamorálra az új adórendszer? Mekkorák lesznek a feszültségek és hogyan fog reagálni a többi vállalat? Mennyire lesz tartós ez az adórendszer? Extrém esetben, ha mindenkit (minden vállalatot) ugyanolyan mértékben ér ez a sokk és ha minden vállalat ugyanúgy viselkedik, pl. nem kompenzál semmit, akkor minden vállalat jól jár, és a kormányzat preferenciái is teljesülnek, csak a gyermekteleneken csattan az ostor nekik kellene akkor azonnal észrevenni, hogy a gyerekvállalás is egy lehetséges útja a nettó reálkeresetek növelésének. De nem sok itt a ha? Nem túlzás azt feltételezni, hogy minden céget megközelítıen hasonlóan fog érni a kormányzati döntés hatása? Azaz a versenyszektorban általános és szórás nélküli az alacsony keresető gyermektelen foglalkoztatottak eloszlása? Vagy azt feltételezni, hogy minden vállalat ugyanúgy fog viselkedni? Mintha azt gondolnánk, hogy minden magyar vállalatvezetı összegyőlne (a Duna jegén? vagy a Népstadionban?) és homlokára csapva elhatározná, hogy a veszteségek minimalizálása végett azonosan fog cselekedni és senkinek nem kompenzál semmit. Látható, hogy nem egyszerő a helyzet: miért feltételezzük az egyik kimenetet valószínőbbnek, mint a másikat? Ha van erre empirikus tapasztalat és megalapozott elemzés, mint ezt a kormányzat által elkészített kitőnı háttérelemzés is példázza, akkor nincs gond. De egy kormányzati döntés, mint a fenti vázlatos elemzésbıl is látszik olyan hatásokkal is járhat, amely ellentmondhat más expliciten megfogalmazott kormányzati céloknak (pl. a hazai tulajdonú cégek megerısítése pozitív diszkriminációja; a kis- és közepes vállalkozások támogatása, sıt helyzetbe hozása ; a vidék felemelése, a mezıgazdaság, mint egyik kitörési pont az élelmiszerválság küszöbén, stb. ) Ha a döntéshozó ezeket a hatásokat is látva dönt akkor ebben az esetben is minden a helyén van: érvényesül a döntéshozó preferenciája. De mi van akkor, ha a gazdasági szereplık (vállalkozások, lakosság) is lép, de nem egészen úgy, ahogy azt elızetesen elvárhatták (elvárhattuk) volna? Ez már keményebb kérdés. Fel lehet-e készülni erre? Nem, nem lehet. Sohasem tudhatjuk, hogy honnan fog fújni a szél ahogy az ısi [..] közmondás mondja. Vagy mégis? Mire való akkor a XXI. század? 18 / 18

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2012

Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az adóemelésekrıl adójóváírás

Az adóemelésekrıl adójóváírás Az adóemelésekrıl A jövı évi adóváltozások jelentıs adóemeléseket mutatnak. A korábbi 25%-ról 27% emelkedik az áfa általános kulcsa, jelentısen növekszik a jövedéki adó, bevezetésre kerül a baleseti adó,

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán 2011/2 2 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények

Részletesebben

A kormányzati megszorító csomag várható hatása a tanulószerzıdések számára

A kormányzati megszorító csomag várható hatása a tanulószerzıdések számára A kormányzati megszorító csomag várható hatása a tanulószerzıdések számára Gyorselemzés egy vállalati empirikus felmérés alapján Budapest, 2009. június 1/9 A felmérés elıkészítésében, az adatfelvétel lefolytatásában

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe.

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe. Az alábbiakban az értelmezéshez szeretnénk néhány észrevételt tenni a rendelkezésünkre álló információk alapján az ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésrıl szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások

Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhely MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az MTA Munkatudományi Bizottsága által rendezett Válság

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata

A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata A kormány Új Egyensúly Programjának rövid előzetes hatásvizsgálata A program teljes hatásáról a kormány nem adott tájékoztatást annak ellenére, hogy a törvényi előírások szerint ezt a törvényjavaslatok

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 2010-2012-es években

A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 2010-2012-es években A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 1-1-es években A munkaviszonyból és más hasonló jellegő (köztisztviselıi, kormánytisztviselıi, közalkalmazotti stb.)

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson

Részletesebben

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 Az árupiaci kereslet tényezıi Egyensúly az árupiacon: kereslet (+I+G+X) = kínálat (Y+IM) : elkölthetı jövedelemtıl függ! forrása: Y elsıdleges

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0

Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0 Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0 Budapest, 2010. november 18. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet alapvetı feladata közgazdasági alapkutatások és az ezekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások végzése,

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az Országgyűlés által 21-ben elfogadott új személyi jövedelemadó törvény eredményeként a 29 ezer forint

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 Magyar Szakszervezeti Szövetség Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 A 4*9% programja, hogy aki dolgozik, legalább egyék 2015.04.14. 0 Előzmény A Magyar Szakszervezeti Szövetség 2014. szeptemberében

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Az adóköteles jövedelem rugalmassága

Az adóköteles jövedelem rugalmassága Az adóköteles jövedelem rugalmassága Benczúr Péter, Kiss Áron és Mosberger Pálma MNB & CEU MNB CEU Szirák, MTA konferencia Bérek, adók és transzferek 2012. november 9. 1 Kérdésfeltevés Milyen érzékenyen

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER E L İ T E R J E S Z T É S az Országos Érdekegyeztetı Tanács részére a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetıségének meghosszabbításáról Budapest, 2009. október 2 Ö S S

Részletesebben

file:///c:/1/kerdo/k1_12.htm

file:///c:/1/kerdo/k1_12.htm file:///c:/1/kerdo/k1_12.htm 1 / 2 2009.11.15. 0:55 1. A szervezet neve 2. A szervezet elérhetıségei a központ címe telefon web email fax 3. A szervezet jogi formája 4. A szervezet alapításának éve (pl.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben