Az évi tavaszi madárvonulás és az idö járása. Der Vogelzug und die Witterung im Frühling des Jahres 1912.

Átírás

1 Az. évi tavaszi madárvonulás és az idö járása. Der Vogelzug und die Witterung im Frühling des Jahres. Irta: HEGYFOKY KABOS. Von J. HEGYFOKY. Az ornithologiai kimutatás szerint az. évi tavaszi madárvonulás általában korainak tekinthető, a mennyiben faj a történelmi átlagnál korábban, későbben, pedig a rendes időben jelent meg. Korábbi a megjelenés február és márczius 0. napja között; márczius -tól május -ig azonban növekedik a késve érkező fajok száma. Ennek okát az időjárás lényeges megváltozásában tételezi fel az ornithologiai jelentés. Miként más esztendőben, úgy jelenleg is csak egyidejű átlagokra fogunk támaszkodni mind a madarak megjelenését, mind az idő járását, főleg a hőmérsékletet illetőleg, mégpedig az. évi adatokra. Ha annak a madárfajnak megjelenési adatait, melyekre az előbbeni években is támaszkodtunk, tekintetbe veszsziik, úgy az I. táblázat nyomán állíthatni, hogy azok a fajok, melyeknek átlagos megjelenése márczius. közé esett, korán jöttek meg, azontúl pedig április -ig késést tapasztalunk ; április -én túl hol későbbi, hol korábbi megjelenéssel találkozunk. A faj közül későbben, korábban jelent meg -ben, mint az. évi átlag szerint várhattuk volna. Ha a korábbi megjelenést, a későbbit -- jellel jelöljük, úgy az átlag -{- O'l lesz, vagyis normális. Miben rejlik ennek a részint korai és részint késői megjelenésnek az oka? A hőmérsékletben. A II. táblázaton bemutatom az. évi átlagos hőmérsékletet s hozzá mérem az. évi értéket, Láthatjuk, hogy az. évi február és márczius a éves ( ) átlagnál, ' fokkal melegebb, ellenkezőleg április ' fokkal hűvösebb volt, sőt május is LI fokkal hűvösebb. Ez szépen összevág a megjelenés adataival, a mennyiben márczius végéig korai, azontúl késői a megjelenés. Ez általában áll. Ha részletesen szemügyre veszsziik például a túrkevei naponkénti adatok (I. táblázat) alapján a hőmérséklet váltakozását, akkor több ilyen esettel találkozunk. Már február Der Vogelzug des Jahres wird laut dem ornithologischen Bericht als frühzeitig dargestellt, da Arten frühzeitiger, später ankamen als das historische Mittel erwarten Hess, Arten aber normal erschienen. Frühzeitiger ist die Ankunft zwischen. Februar und 0. März, zwischen. März und. Mai, hingegen kommt oft Verspätung an. Die Ursache dieses Verhaltens wird im Wetter vermutet. Bei dem Nachforschen über die Ursache dieser Erscheinung werden wir auch jetzt, sowie dies in anderen Jahren geschah, nur gleichzeitige Daten in Rechnung ziehen, ebenso bei dem Erscheinen der Vögel als dem Wetter, vorzüglich der Temperatur, nämlich jene der Periode. Zieht man die Ankunftsdaten jener Arten, die auf Tabelle I vorfindig sind, in Betracht, so stellt es sich heraus, dass diejenigen, bei welchen der mittlere Ankunftstag zwischen. März fällt, heuer frühzeitig, nach diesem Termin aber bis zum. April später, nach dem. April bald frühzeitiger, bald später ankamen. Im Jahre kamen später, frühzeitiger an, als dies im Mittel geschah. Bezeichnet man die frühzeitigere Ankunft mit, die spätere mit +, so bekommt man als Mittel + O'l, was gleichbedeutend als normal anzusehen ist. Was ist die Ursache dieser zum Teil frühzeitigeren, zum Teil verspäteten Ankunft? Die Temperatur. Auf Tabelle II wird die mittlere Temperatur des Zeitraumes dargetan und jene des Jahres damit verglichen. Wie man sieht, war die Temperatur des Jahres im Februar und März um ',' C höher als im jährigen ( ) Mittel, im April aber um -, im Mai um l'l Grad niedriger. Das stimmt ganz gut mit den Ankunftsdaten überein, bis Ende März frühzeitigere, dann aber verspätete Ankunft, So ist es im allgemeinen. Betrachtet man aber z. B. laut den Daten von Tiirkeve (Tabelle ) die Temperaturänderung, so wird man mehrere derartige Fälle finden. Schon zwischen. Februar kommt Temperaturniedrigung vor, die Ankunftsdaten

2 . között hősülyedés fordul elő, a megjelenési adatok csak lassan szaporodnak; gyorsan azonban február. márczius között, úgy hogy az első fajnál beáll a kulmináczió, mivel a hőfok emelkedőben van. Ujabb hőcsökkenés márczius. között; Motacilla boarulánál alig van. a többi fajnál nincs kulmináczió.- Három nap meleg, két nap hűvös, két nap meleg, két nap nagyon húvös idő járt márczius április között. A fehér gólyáén kivül nincs kulmináczió. Április. között jó meleg idő van Öt madárfaj adatai kulminációjukat érik el. Április 0. között újra hűvös idő. nincs kulmináczió a megjelenésben. Április 0., május napja is hűvös, Crex átlagos megjelenése nappal késik. Miért volt a madármegjelenés időszaka eleinte kellőnél melegebb, azután pedig hidegebb? Aziránt az időjárási napi időtérképek nyújtanak felvilágosítást. Ezekből megtudjuk, hogy alig néhány nap kivételével február -től márczius ig kis légnyomás terült el Európa északnyugati és északi vidékén. Emiatt déli légáramlatok támadtak s a levegő hőmérséklete a normálison felül emelkedett. Márczius április között a kontinens északnyugati részén ellenkezőleg alakult a légnyomás, ott nagy, északkeleten, keleten pedig kis értéket mutat fel. Az Adria felől több légnyomási depresszió jön felénk s áthaladva országunkon, eső helyett havat kaptunk. Április -án Túrkevén, -án 0 cm magas hóréteg borítja a talajt, az ország keleti részéből a sok vonalszakadás miatt idősiirgöny sem érkezik a Meteorológiai Intézethez. Április 0-én Erdélyben 0 0 cm magas a hóréteg; -én keleten, sőt nyugaton is némely helyen újabb havazás és éjjeli fagy, még az Alföldön is. Április én Aknaszlatinán cm magas a hóréteg. Egész országban fagy, Debreczenben is hó esik- Április -én havazás és erős fagy. Túrkevén fok az éjjeli minimum. Április között Európában nagy légnyomás, délen kis légnyomási depressziók mutatkoznak. Az idő elég jó. Április május között rövid ideig tartó különféle légnyomási helyzetek. Jó és rossz idő váltakozik. vermehren sich nur langsam, nehmen aber schnell zu zwischen. Februar und. März, so dass sich die Kulmination einstellt, weil die Temperatur steigt. Ein neuer Kälterückfall zwischen. März; keine Kulmination, ausser der geringen von Motacilla boarula. Zwischen. März bis. April gab es warme, kühle, warme, sehr kühle Tage. Ausser der geringen Kulmination von Ciconia ciconia güit es keine andere. Zwischen. April ist gutes, warmes Wetter. Fünf Arten kulminieren. Zwischen 0. April wieder kühles Wetter. Es kommt keine Kulmination vor. Auch der 0. April und. Mai ist kühl. Crex erscheint um ' Tage später als normal. Warum war es in der Ankunftsperiode zuerst wärmer, später aber kühler als es normal zu sein pflegt? Darüber belehren uns die täglichen Wetterkarten. Daraus erhellt, dass mit Ausnahme von kaum einigen Tagen zwischen. Februar und. März niedriger Luftdruck im Nordwesten und Norden von Europa sich befand. Demzufolge entstanden südliche Winde und die Temperatur stieg höher als normal. Zwischen 0. März bis. April hingegen liegt hoher Druck im Nordwesten des Kontinents, im Nordosten und Osten aber niedriger. Von der Adria ziehen über Ungarn mehrere Depressionen und im hinteren Teil derselben fällt Schnee anstatt Regen. Die Schneedecke beträgt in der Mitte der grossen Tiefebene zu Ttirkeve am. April, am. sogar 0 cm; im östlichen Teil des Landes kommen Kommunikationsstörungen vor und die Telegramme bleiben aus. in Siebenbürgen beträgt die Schneedecke am 0- April 0 0 cm.; am. schneit es im Osten, ja auch an manchen Stellen im Westen abermals und Frost herrscht auch auf der Tiefebene. Am. April meldet Aknaszlatina cm hohen Schnee. Frost im ganzen Land, in Debreczeu fällt Schnee. Auch am. und. fällt Schnee und herrscht Frost. Zu Ttirkeve Grad Frost, /wischen. April liegt über dem Kontinent hoher Druck, im Süden tauchen kleine Depressionen auf. Das Welter ist ziemlich gut. Vom. April bis. Mai gibt es verschiedene, kurz dauernde Lüftdrucksituationen. Gutes und schlechtes Wetter wechselt mit einander. *

3 IS I. A megérkezési adatok. I. - U III te 0 0 Alauda arvensis. Columba oeuas. Sturmis vulgaris. Vanellus vanellus Columba palurabus Motacilla alba.. Turdus musicus. Motacilla boarula Pratincola rubicola Scolopax rusticula Erithacus rubecula Ardea cinerea Grus grns... Ruticilla tithys. Phylloscopus acredula Ciconia ciconia Ciconia nigra.. Sasicola oenanthe Ruticilla phoenicura Upupa epops.. Hirundo rnstica. Chelidonaria urbica Jynx torquilla.. Cuculus canorus. Luscinia luscinia. Sylvia atricapilla. Turtur turtur.. Coracias garrula. Oriolus oriolus Coturnix coturnix Lanius collurio Crex crex... o (S + Hőmérséklet Temperatur Turkeve.. Febr ' * T ' *... 0-* 0-0- * * * - -*». l-l* * - - 0* > - Hőmérsékleti eltérés a évi átlagtól (-) Temperaturabweichung v. lsjahr. Mittel (-) Nagv-Alföld.... Gr. Tiefebene ( St.). Dunántúl Jenseits d. Donau ( St.) Erdély Siebenbürgen ( St.). Északi feltold.... Nördl. Hochland ( St.) Stationes j

4 I. Die Ankunftsdaten.. IV V VI. - Összeg Summe A megjelenés átlagos napja Mittlerer Ankunftstag Kitérés az. évi átlagtól Abweichung vom Mittel Ä III.. III.. III.. 0 III.. i III.. -. o 0 III III. 0. III.. 0- III.. G III III.. - III.. G III.. n; - IV III.. -.> G 0 IV.. IV G III.. 0 IV.. 0- :i IV O - IV.. 0 IV IV. IG. 0 0 IV.. 0 IG IV '.TT IV..!) IV.. 0 IV IV.. - V V.. 0 K, V * * - ) Mai. Átlag. Mittel * Normal. 0* 0* - 0 * -* 0 -' I) * -fi L ( Ii; i A feltűnőbb hösülyedésok *-gal jelölvók. Die auffallenderen Teiuperatnnückfiille sind mit * bezeichnet

5 0 Az időnek ezen változásai a madarak megjelenési adataiban világosan felismerhetők az. évben is. miként más években is tapasztalhattuk. Az I. táblázaton abban a sorrendben vannak az egyes madárfajok felsorolva, a melyben év alatt ( ) átlagosan megjelentek. A II. táblázaton bemutatott állomások közül Keszthely, Marosvásárhely, Igló és Aknaszlatina. évi hőmérsékletét nem tették közzé, s így éves értékéhez nem viszonyíthattam. Az eddigi helyett most csak állomás hőfokának eltérését a éves átlagtól mutathattam be. De az eredmény így is. teljesen kielégítő Egyéb felvilágosításra vagy magyarázatra a bemutatott két számtáblázat nem szorul. Wie in anderen Jahren, kann man auch in den Ankunftsdaten der Vögel die verschiedenen Änderungen des Wetters er kennen. Auf Tabelle I werden die einzelnen Vogelarten in die Reihenfolge der mittleren Ankunftszeit von Jahren ( ) dargetan. Unter den Stationen der Tabelle II wurde die Temperatur des Jahres für Keszthely, Marosvásárhely, Igló und Aknaszlatina nicht mitgeteilt, mithin konnte auch ihre Abweichung vom jährigen Mittel nicht berechnet werden. Anstatt der bisherigen Stationen konnten nur verwendet werden. Das Ergebnis verliert aber nichts am Wert. Sonst ist es ausser dem Angeführten nicht notwendig, irgendwelche Erläuterung den Tabellen beizufügen. II. A hőmérséklet. (\,+ \.-\-!>';,) :. C. II. Die Temperatur. - i Eltcres-Abweichung Febr. Mart. Apr. Mai. Febr. Matt. Apr. Mai. Febr. Mart. Apr. Mai. I. Debreczen.. Turkeve... Szeged... ( -Ü II. Zagreb... Keszthely.. Budapest... Ógyalla... - l-l 0 II III in l-l L !) III. Nagyszeben.. Marosvásárhely Kolozsvár 'ti ' IV. Igló Aknaszlatina. Ungvár í-e -0 ' Tő ( Nagy-Alföld... Grosse Tiefebene ( Dunántúli vidék I'- I Jenseits d. Donau 0 0- '» i' l Erdély' 'II Siebenbürgen.. Északi felföld. IV. i Nördl. Hochland. 0-0) - - ' Stationes I o-i n Keszthely nélkül. Ohne Keszthely. Marosvásárhely nélkül. Ohne Marosváásrhely. Igló és Aknaszlatina nélkül. Ohne Igló und Aknaszlatina.