VIRTUÁLIS IFJÚSÁGI MUNKA ÉS AZ E-IFJÚSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VIRTUÁLIS IFJÚSÁGI MUNKA ÉS AZ E-IFJÚSÁG"

Átírás

1 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 1 VIRTUÁLIS IFJÚSÁGI MUNKA ÉS AZ E-IFJÚSÁG ÚTIKALAUZ A DIGITÁLIS BENNSZÜLÖTTEK VILÁGÁBA Székely Levente Nagy Ádám dr. Budapest, 2010

2 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 2 SOROZATSZERKESZTÔ Nagy Ádám dr. Székely Levente, 2010 Nagy Ádám dr., Budapest, Adria u ISBN FELELÔS KIADÓ Excenter NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS Illovszky Gyöngyi 2

3 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetô Digitális bennszülöttek fiatalok az információs társadalomban... 7 A magyarországi fiatalok médiafogyasztása A digitális közeg jellegzetességei emberek és közösségek a virtuális világban Digitális útikalauz ifjúsági munka a digitális közegben Az e-részvétel A virtuális ifjúsági munka céljai, feladatai A virtuális ifjúsági munka eszközei A virtuális ifjúsági munkát végzôk alapszabályai Az ifjúsági munka ott kezdôdik, ahol a fiatalok vannak Gyakorlati tanácsok a fiatalokkal foglalkozó szervezetek számára Mit akarhat az ifjúsági munka az online térben? Hogyan kezdjünk hozzá? Irodalom Végjegyzet Rövid összefoglaló az Excenter Kutatási Központról Az Excenter alapításkori és mai vezetôi

4 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 4

5 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 5 BEVEZETÉS A jelenkor társadalmát gyakran szokták posztmodern társadalomnak vagy információs társadalomnak nevezni, elkülönítve ezzel a korábbi struktúráktól. Az elkülönítést a merôben új viszonyok indokolják, amelyek a mindennapokban is érzékelhetôek: alapvetôen megváltozott például a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás módja, egyre nagyobb szerep jut a személyközi kommunikációt felváltó, különbözô infokommunikációs eszközöket közbeiktató megoldásoknak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy habár a közeg más a digitális eszközök mögött mindig az ember van, ezért van feladata az ifjúsági munkának a virtuális térben is. Az Excenter Füzetek jelen számában a különbözô digitális terekben végezhetô és végzendô ifjúsági munkával fogunk foglalkozni. Bemutatjuk ennek az új területnek a jellegzetességeit, foglalkozunk az általános szabályszerûségekkel és az egyes közegek (alkalmazások) különbözô jellemzôivel. Bemutatunk olyan gyakorlati példákat, amelyek sikerességük okán követendôek, továbbá megfogalmazunk olyan általános alapszabályokat, amelyeket érdemes betartani, ha virtuális térben kívánunk ifjúsági munkát végezni. 5

6 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 6

7 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 7 DIGITÁLIS BENNSZÜLÖTTEK FIATALOK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN Essünk túl a nehezén: mi az információs társadalom és kik azok a fiatalok? Az ipari társadalmak után kifejlôdô új szerkezet, amelyet Daniel Bell 1 posztindusztriális társadalomnak, vagy Manuel Castells 2 információs társadalomnak nevez az egész világot érintô és átható a napjainkban is zajló gazdasági társadalmi kulturális átalakulás. Az információs társadalmi átmenet leglátványosabb megmutatkozása kétségtelenül az infokommunikációs technológiák így a számítógép, a mobiltelefon, az internet, stb. megnövekedett szerepéhez kapcsolódik, a lényegi változások ugyanakkor az egész (gazdasági társadalmi kulturális) struktúrára érvényesek. A szakirodalomban közel félszáz nevesebb definíció található az információs társadalomról, Z. Karvalics László ezek közül választott ki néhány olyat, amelyik megôrizte erejét a mai napig is. Az összegyûjtött definíciók egészen eltérô aspektusokat emelnek ki így az innovációt, a tudást (pl.: Bell, Naisbitt) az információs javak termelését (pl.: Masuda, Nick Moore), vagy a információs és telekommunikációs technológiák szerepét (Murányi). Az alábbi rövid definíciók egészen eltérô aspektusokat emelnek ki, miközben azt a fentebb említett valami mást azaz az információ és a tudás jelenségcsaládjának valamelyik kiterjedését állítják szervezô elvvé, vagy a központi elemmé. (Z. Karvalics, 2008) 7

8 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 8 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság Az információs társadalom gazdasági valóság és nem csupán szellemi elvonatkoztatás Megszûnik az információk terjedési késése [ ] fokozatosan új tevékenységek, mûveletek és termékek látnak napvilágot (John Naisbitt). Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát (Daniel Bell). Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlôdése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerô [ ] (és amely ezzel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel (Yoneji Masuda). Olyan társadalom, amelyben [ ] az információt gazdasági erôforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlôdik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elô (Nick Moore). Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra [ ] az élet számos területének globalizálódása ([Magyar] Nemzeti Informatikai Stratégia, 1995). Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minôségû életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetôsége (Murányi Béla). Az információs társadalom elméletének egyik alaptézise a megváltozó kommunikációs és médiafogyasztási szokások. Az információs társadalom mérhetôségének két fontos próbaköve (1) az inter-konnektivitás, amely a kölcsönös összekapcsoltság mértékében telefonhálózatnál 50 százalék feletti és (2) a fogyasztás, amely a vásárolt információs és kulturális javak, eszközök és szolgáltatások tekintetében egyharmados (a 8

9 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 9 Excenter-füzetek V. fogyasztói kosár szerinti) lélektani határt határoz meg. (Z. Karvalics, 2008) Az integrált médiakörnyezet, az újfajta kommunikációs formák olyan fogalmakat hoznak be a köztudatba, mint a közösségi média, vagy az egyidejû többcsatornás kommunikáció és médiafogyasztás. Az ifjúságról szólva kézenfekvô életkori csoportokkal dolgozni, a szakirodalmakban azonban többféle meghatározásról, lehatárolásról olvashatunk 3. Ezek általában kétféle, adminisztratív és fejlôdési szempontból közelítik meg az ifjúság fogalmát. Elôbbit elsôsorban a jogtudomány, utóbbit a biológiai és a társadalomtudományok használják. A pszichológiai és szociológiai megközelítések bár közös tôrôl fakadnak a legkülönbözôbb meghatározással, felosztással élnek. Az Ifjúságügy címû könyv szerint az ifjúság a gyermekek és a fiatalok (valamint a posztadoleszcens) korosztályai együttesen. A különbözô értelmezések 4 alapján kijelenthetô, hogy a gyermek és a fiatal nem két diszjunkt halmazt, hanem egymást átfedô viszonyok együttese. (Nagy, 2008) A társadalomtudományos definíció többdimenziós (élethelyzetre és nem elsôsorban életkorra korlátozódó) igénye abból fakad, hogy a köznapi gondolkodás is részletgazdag és szituációfüggô meghatározással dolgozik abban, hogy kit tekintünk fiatalnak, gyermeknek, serdülônek, fiatal felnôttnek, stb. Az Excenter Füzetek korábbi számában a részletesebben bemutatott harmadlagos szocializációs közeg elméleti megalapozása kapcsán az alábbi ifjúsági csoportokkal dolgozunk: gyerekek (kb éves kortól kb. 14 éves korig), a serdülôkorúak (kb. 14 éves kortól kb. 18 éves korig), valamint a fiatal felnôttek (kb. 19 éves kortól kb éves korig). (Nagy-Székely, 2010) Az információs társadalom korának egyik legfontosabb problémája, hogy a felnövekvô generációk, beleszületve a digitális korba, miképpen alakítják át az ismert társadalmat és hogyan alakítja az ôket. A fiatalok számos okból tekinthetôk Marc Prensky szavaival élve digitális ôslakosnak (digital natives). Ôk azok, akik elsôként képesek elsajátítani az új technikai eszközök használatát. Az ilyen ismeretek elsajátítása nem 9

10 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 10 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság pusztán kevésbé megterhelô a netgeneráció 5 számára, hanem spontán és természetes módon történik (Rushkoff, 1996), továbbá e generáció tagjai nemcsak magukévá teszik, hanem a mindennapokban használják és a maguk képére formálják ezeket az eszközöket és tartalmakat. Ez a mindennapos használat nagymértékben átalakítja az információszerzési információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásaikat, azok egyre inkább eltérnek az idôsebbek szokásaitól (Prensky, 2001). Az ifjúság megkülönböztetett helyzete (információs társadalmi szempontból) világosan megmutatkozik, amint a nemzetközi infokommunikációs technológiákhoz kapcsolódó hozzáférési és használati indexeket vizsgáljuk, ahol Magyarország a lakosság egészét tekintve rendre rosszul szerepel, ugyanakkor a korosztályos bontások szerint az ifjúság együtt mozog a globális változásokkal év elején a magyar társadalom több mint fele 6, ezzel szemben a fiatalok (14-29 évesek) kilenctizede 7 használt internetet a tizenévesek esetében ez az arány még magasabb. A kutatók számára világossá vált, hogy ez a nemzedék sok szempontból különbözik más generációktól. Beállítódásaikat jellemzi, hogy fogékonyak a kulturális tartalmak iránt, vonzódnak a csoporttevékenységekhez, a közösségi térhez, teljesítményközpontúak, magabiztosak, ugyanakkor szerények, azonosulnak a szüleik által vallott értékekkel, magasan képzettek (többségük számára fontos az iskola, fontos a jó iskolai teljesítmény). Ennek a generációnak három olyan fontos jellemzôje van, amely a szolgáltatásokat tervezôk szempontjából különösen fontos: multitasking: egyidejûleg több csatornán fogyasztanak (az együttes fogyasztásuk meghaladja az egy fô által fizikailag elérhetô mennyiséget). Hazai és nemzetközi kutatások eredményei szerint a heti médiafogyasztással több idô megy el, mint egy teljes állással es adatok szerint egy átlagos nem internetezô több mint 40 órát, egy internetezô több mint 50 órát tölt médiával hetente. (Székely, 2008) 10

11 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 11 Excenter-füzetek V. info-support: környezetüktôl egy ideje információs segítséget igényelnek a technológiai támogatás (tech-support) helyett. nagy részükben nincs semmilyen reflektív tudatosság a tipikus és megszokott internet-használatuk (pl. letöltés, fájlcsere) jogi-intézményi környezete iránt. Az Ifjúság2008 adatai szerint a fiatalok komoly CD-DVD gyûjteménnyel rendelkeznek otthonukban, amelyeknek mintegy fele másolt lemez. A digitális nemzedék jellemzôit már többen is megkísérelték összefoglalni. Prensky alapján a digitális ôslakosok jellemzôi a következôk: gyorsan befogadják az információkat, az információkat párhuzamosan dolgozzák fel, tevékenységeiket szimultán végzik (multitasking), a szöveg helyett a képet és a hangot preferálják, elônyben részesítik a véletlenszerû kapcsolódásokat (hypertext), kitûnôen dolgoznak hálózatban, vágyaik azonnali és gyakori kielégítésére törekszenek, elônyben részesítik a játékot a komoly munka helyett, a technológiában a kényelmetlen, de szükségszerû társ helyett barátot látnak. Rushkoff alapján a digitális nemzedék hat jellemzôje: a lineáris gondolkodás alkonya a káosz felemelkedése 8, a dualizmus alkonya a holizmus felemelkedése 9, a mechanikus mivolt alkonya az animizmus felemelkedése 10, a gravitáció alkonya a konszenzuális hallucináció felemelkedése 11, a metafora alkonya a rekapituláció felemelkedése 12, Isten alkonya a természet felemelkedése. 11

12 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 12 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság A magyarországi fiatalok médiafogyasztása A fiatalok és az információs társadalom metszetének vizsgálata során szinte azonnal beleütközünk a megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokások kérdésébe, ahol a fiatalok az idôsebb generációktól eltérô szokásaival találjuk magunkat szembe. Egy korábbi munkában, amely az életkor és a médiafogyasztás mennyiségének kapcsolatát vizsgálta (Pintér Székely, 2006) jó néhány, a fiatalok médiafogyasztására vonatkozó sztereotípiáról bizonyította be, hogy minden alapot nélkülöz. A vizsgált sztereotípiák, vagyis hogy a fiatalok sokat néznek tévét, keveset olvasnak, illetve túl sokat telefonálnak az adatok alapján hamisnak bizonyulnak. A World Internet Project 2004-es adatai alapján elmondható, hogy a év közötti korcsoport, amelyet a hivatkozott tanulmány mai fiatalok korosztályaként nevesít olvas a legtöbbet könyvet ma Magyarországon, hozzájuk hasonló (szignifikánsan nem kevesebb) idôt töltenek olvasással hetente a év alatti, illetve az és afeletti korosztályok. 13 Bár könyveket a fiatalok olvasnak leginkább míg a évesek több mint négytizede legalább hetente olvas könyvet, ugyanez az idôsebbek mintegy harmadát jellemzi az újságok esetében azonban úgy tûnik, hogy egyszerûen kihalnak az olvasók, ugyanis a fiatalabb korosztályok egyre kevesebb idôt töltenek újságolvasással. A zenehallgatás az a terület, ahol a sztereotípia igaz, a fiatalok hallgatnak a legtöbbet és leggyakrabban zenét és itt találjuk a legnagyobb mennyiségbeli eltéréseket is a különbözô korosztályok között. A fiatalok (14-29 évesek) több mint fele (56%) naponta hallgat zenét, a középkorúak (30-59 évesek) mindössze valamivel több mint negyede tesz ugyanígy, míg az idôsek (60 felettiek) csupán 5%-a. A generációs töréspontot a éves korcsoport esetében találjuk, ôk a heti közel 9 óra zenehallgatással, már szignifikánsan kevesebbet hallgatnak, mint a referenciakategóriát képviselô évesek. A mennyiségi különbségek hát- 12

13 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 13 Excenter-füzetek V. terében feltehetôleg, korcsoportok szerint szervezôdô, eltérô zenehallgatási és megosztási kultúrát találunk. A mai fiatalok egy mp3 megosztás-letöltés és hordozható lejátszó uralta világban szocializálódnak, ahol a jó zene könnyen és gyorsan beszerezhetô részben illegálisan. A zeneiparnak tehát bár hosszútávon ugyanúgy az üzleti modell fenntarthatatlanságával kell szembenéznie, mint az újságoknak vagy a könyvkiadásnak, paradox módon éppen ellentétes okokból kifolyólag: nem a tevékenység elhalása fenyeget, hanem az egyre élénkülô igények csillapíthatatlan, de alternatív, piacon kívüli forrásból táplálkozó kielégítése, azaz az illegális zeneletöltés jelenti a kihívást. A rádió hallgatásának kor szerinti megoszlásáról alkotott közkeletû kép sokkal inkább a tartalmak tekintetében (közszolgálati-kereskedelmi) létezik, mint a mennyiség tekintetében, természetesen ez nem jelenti azt, hogy különbség nem lenne. A fiatalok rádióhallgatási gyakorisága az újságolvasáshoz hasonló mintázatot mutat, azaz a év közötti fiatalok közül mintegy 10%-al kevesebben hallgatnak rádiót naponta, mint az idôsebb korosztályok. A heti rádióhallgatási mennyiséget tekintve már a éves korcsoportban töréspontot találunk, innentôl kezdve a kérdezettek szignifikánsan többet rádióznak. A rádió esetében elmondható, hogy bár továbbélését tulajdonképpen az internet nem veszélyezteti, ugyanakkor kérdés, hogy a meglévô adók milyen gyorsan ismerik fel az internetben, az internetes rádiózásban rejlô lehetôségeket? Figyelemre méltó összefüggéseket tapasztalhatunk a telefonálás és a kor tekintetében, mennyiségi dimenzióban ugyanis akárcsak a könyveknél fordított mintázatot kapunk, mint a sztereotípia feltételezi, azaz nem tûnik igaznak, hogy a fiatalok sokkal többet beszélnének, mint az idôsebbek. A telefonálás gyakoriságát szemügyre véve azonban azt találjuk, hogy a fiatalok (14-29 évesek) kétharmada naponta használja a telefont, a középkorúak fele, míg az idôsek mindössze negyede viselkedik ugyanígy. A különbség valószínûleg az eltérô használati módokból 13

14 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 14 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság adódik, azaz a fiatalokra a szabadidôs beszélgetések jellemzôek, szemben a hivatalos, munkához kapcsolódó telefonokkal. A televízió nézésének gyakorisága és mennyisége már sokkal egyértelmûbb, mint a telefonálásnál megtapasztaltak, azonban a sztereotípiának, miszerint a fiatalok sokat tévéznek ellentmondani látszik. A fiatalok (14-29 évesek) többsége (86-87%) naponta néz televíziót az idôsebb korcsoportok azonban még ennél is nagyobb, több mint kilenctizedes (93%) arányban teszi ugyanezt. A televízió elôtt eltöltött idô tekintetében a legidôsebb korosztályok mutatnak kiemelkedô eredményt, a csúcsot a évesek tartják heti közel 24 óra televíziózással, a fiatalok televíziózása ezzel, szemben kifejezetten visszafogottnak tekinthetô. A korábbi kutatás eredményeit a frissebb adatbázisokon is sikerült igazolni. Az alábbi ábrán látható a heti átlagos interneztetés mennyisége is. Az adatokból jól látszik, hogy a fiatal korosztályok nem csupán a használat nem használat dichotóm kategóriáiban, hanem a használat mennyiségében és más kutatások alapján elmondható, hogy minôségében is lényegesen különböznek az idôsebb korosztályoktól. 1. ábra: A médiafogyasztás szerkezete korcsoportok szerint (óra/hét) (Forrás: Székely, 2008; World Internet Project, 2007) 14

15 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 15 Excenter-füzetek V. A fentiek alapján elmondható, hogy a fiatalok médiafogyasztása mind az adott médium elôtt-mellett eltöltött idô, mind a fogyasztás gyakorisága mentén lényegesen különbözik sok esetben az uralkodó sztereotípiákkal meghazudtolva az idôsebb korosztályokétól. Az egyes médiumokkal töltött idô generációs töréspontjai sok esetben a húszas éveik második felében járóknál találhatjuk. Ez nem véletlen, ez ugyanis az a korosztály, ahol a legtöbbek esetében megtörténik a munkaerôpiaci integráció, másik oka valószínûleg a családalapítás következtében megváltozó fogyasztói szokások és igények. De egészen biztosan létezik kohorsz-hatás is, ami alapján elkülönülnek a húszas éveik végén járóktól a mai tizenévesek, akik már a digitális kor értékvilágát és szocializációját hordozzák. A World Internet Project kérdôíve lehetôséget adott az egyes médiumok (vélt) fontosságának 14 vizsgálatára az életkor tekintetében. (Székely, 2006) A WIP 2004-es vizsgálata a hagyományos média (televízió, rádió, napilapok, magazinok, könyvek) mellett az internet fontosságára is rákérdezett, mint információ, illetve mint szórakozási forrásra 15. A médiumok fontosságuk megítélésének sorrendjében a következôk: televízió, rádió, napilapok, könyvek, magazinok, internet. Ez tehát azt jelenti, hogy a legfontosabb médium a kérdezettek megítélése szerint a televízió és a rádió, az írott médiumok kevésbé fontosak, az internet fontossága lényegesen kisebb, megítélése elsôsorban a televíziós átlaghoz képest lényegesen kedvezôtlenebb. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy a televíziót, a rádiót, illetve a napilapokat inkább fontosnak, az internetet inkább nem fontosnak tartják a kérdezettek. A könyvek illetve a magazinok megítélése ambivalens. 15

16 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 16 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság 1. tábla: Médiumok értékelése a 14+ korosztályban Médiumok Mennyire fontos, Mennyire fontos, mint információforrás mint szórakozás Televízió 4,2 4,1 Rádió 3,8 3,7 Napilapok 3,5 3 Könyvek 3 3,2 Magazinok 2,8 2,9 Internet 2 1,8 (Forrás: Székely, 2006; World Internet Project, 2004) A kutatás eredménye azt mutatta, hogy az egyes médiumok megítélése különbözik az életkor szerint: a fiatalok az egyes médiumok, elsôsorban az internet fontosságát másképp látják, mint az idôsebbek 16. A hagyományos médiumok fontosságának megítélésében megfigyelhetô, hogy azok a médiumok, amelyeket a fiatalok az átlagoshoz képest fontosabbnak tekintenek (pl. könyvek és magazinok), az idôsek esetében az átlagoshoz képest kevésbé fontosak, illetve fordítva, a fiatalok által kevésbé fontosnak tartott médiumok (pl. televízió, rádió), az idôsek szemében fontosabbak. Ha a meglévô képbe beemeljük az internetet is, egyrészt azt láthatjuk, hogy megítélésének kapcsolata szinte tökéletesen lineáris a korral, másrészt a fontos-nem fontos dimenziót az életkor alapján többé-kevésbé változó (hagyományos) médiumok megítélésének szövevényét szó szerint keresztülvágja. Tehát az internet megítélése az életkor alapján sokkal szélsôségesebb, mint a hagyományos médiumoké, a fiatalok sokkal fontosabbnak tekintik az internetet mint az idôsebbek. 16

17 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 17 Excenter-füzetek V. 2. ábra: Az egyes médiumok fontossága korcsoportok szerint (Forrás: Székely, 2006 (World Internet Project, 2004) Egy 2007-ben kvalitatív (fókuszcsoportos) módszerrel végzett kutatás, amely kifejezetten a fiatalok médiafogyasztásával foglalkozott megállapítottuk, hogy a fiatalok infokommunikációs fogyasztása jelentôsen különbözik az idôsebbekétôl. A fiatalok sokkal magabiztosabban kezelik az infokommunikációs eszközöket, de emellett a tartalom szelektálása is sokkal nagyobb tudatosságot mutat, mint ahogy azt sokan gondolnák. Tudják, hogy mit és miért fogyasztanak, ráadásul nagyfokú racionalitást mutat, hogy az egymás mellett jól megférô tevékenységeket gyakran párhuzamosan végzik, így kihasználva a rendelkezésre álló szûkös szabadidôt. A kutatásból egyértelmûen kiderült, hogy a fiatalok az internetet tekintik az elsôszámú médiumnak, és ez egyaránt igaz az információs és a szórakoztató tartalmakra. (Urbán-Székely, kézirat) Nem kétséges, hogy az internet használat terjedése elsôsorban a hagyományos médiumok kárára történik. A televízió térvesztése jól érzékelhetô, a fókuszcsoportokból leszûrhetô tapasztalatok teljes mértékben alátámasztják a piackutatók által kimutatott tendenciákat: a fiatal 17

18 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 18 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság korosztályokban a tévénézésre fordított idô és érdeklôdés drámai módon csökken. A saját szobában elhelyezett tévékészülék már messze nem annyira vonzó egy fiatal számára, mint néhány évvel ezelôtt volt. Szintén egyértelmûen bebizonyosodott a zene fontossága a fiatalok számára, elmondható, hogy ha tehetik, folyamatosan zenét hallgatnak. Ebben minden bizonnyal nagy szerepe van az ingyenesen ha nem is feltétlenül legálisan elérhetô óriási választéknak. Az is kiderült, hogy a zenehallgatás ami amúgy is jellemzôen a számítógépen keresztül történik remekül kiegészíti az egyéb online alkalmazásokat: miközben a felhasználók az interneten böngésznek, játszanak, vagy éppen személyes kommunikációt folytatnak (pl. chat), a háttérben folyamatosan szól valamilyen zene. Minden bizonnyal ez is hozzájárul a televízió háttérbe szorulásához, hiszen a számítógép használat és a zenehallgatás együttesen leköti a fogyasztók figyelmét, és így már nincs szükségük a televízióra. Az olvasás nem igazán fér meg más médium fogyasztásával, ebben az életkorban ez inkább kényszer (tanulás), illetve bizonyos szituációkban idôtöltés (pl. utazás, nyaralás), de otthon nem tekinthetô jellemzô kikapcsolódási formának. Magazinokat olvastak a kutatás alanyai, de a napilapok gyakorlatilag elvesztették funkciójukat, tekintettel arra, hogy a fiatalok amúgy is az internetrôl tájékozódnak. A párhuzamos fogyasztás egyértelmûen megjelenik a fiatalok körében, különösen online (különbözô számítógépes alkalmazások egyidejû futtatása), de esetenként az online hagyományos média kevert formájában is (pl. televízió nézés és internet használat egyidejûsége). A nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a fókuszcsoportos kutatásunkból is kiderült, hogy minél fiatalabbakat vizsgálunk, annál inkább jellemzô a multitasking, még ha az egyes korosztályokon belül vannak is egyéni különbségek, pl. a pszichológiai jellemzôknek, szokásoknak vagy éppen a háztartás méretének köszönhetôen. Kiderült, hogy még a multitaskingot magas szinten ûzôk is bizonyos, koncentrációt igény- 18

19 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 19 Excenter-füzetek V. lô szituációkban (pl. egy elgondolkodtató feladat megoldásakor) felhagynak a párhuzamos tevékenységekkel, ilyenkor próbálnak csak egy dologra figyelni. Nem véletlen, hogy a multitasking elsôsorban a személyes kommunikáció és a szórakozás különbözô formáihoz kötôdik, így pl. IM használathoz vagy zenehallgatáshoz. (Urbán-Székely, kézirat) A digitális közeg jellegzetességei emberek és közösségek a virtuális világban Fentebb láthattuk, hogy a médiafogyasztás amely a szabadidô tehát a harmadlagos szocializációs közeg nagy részét elfoglalja egyre inkább az infokommunikációs eszközökhöz, a digitális közeghez kötôdik. Természetesen, amikor digitális közegrôl, virtuális környezetrôl kezdünk beszélni, azt akaratlanul is a valódi világhoz viszonyítjuk. Fontos azonban, hogy ezeket ne egymással szemben álló dolgokként, hanem egymás kiegészítôiként értelmezzük. Alapvetôen hibás az az elgondolás, amely szerint a virtuális környezetben zajló cselekmények a valódi élettôl, a valódi viszonyoktól való eltávolodást jelentik. A digitális közeg csupán egy része a valóságnak, nem attól különálló entitás (pl.: egy tizenéves fiatal személyiségéhez hozzátartozik a fizikai megjelenésén és kedvenc zenei stílusán túl a blogja vagy valamely online játékban megtestesített karaktere is). Mindebbôl az is következik, hogy a virtuális közösségek nagyban hasonlítanak az igazi közösségekhez, legalábbis ami az egyéni viszonyulást illeti. A közösségek kialakulásának egyik legerôsebb meghatározója sokáig a földrajzi közelség volt: nem alakulhattak ki közösségek egymástól távol élô (így a sûrû interakcióra képtelen) egyének között. A földrajzi meghatározottság az infokommunikációs eszközök révén feloldható, így az emberi kapcsolatok és érzelmek megannyi módon kifejezôdhetnek. Howard Rheingold nevéhez köthetô az elsô ismertté vált virtuális 19

20 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 20 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság közösség a The WELL (The Whole Earth 'Lectronic Link), amely olyan emberek csoportját jelenti, akik lehet, hogy személyesen is ismerik egymást, de alapvetôen számítógép-hálózatok segítségével, gondolatcserék során érintkeznek egymással. Bár ezek a közösségek általában rendelkeztek földrajzilag meghatározható lokális központtal, az internet révén távoli helyekrôl is be lehetett kapcsolódni a társaságba. Az ilyen típusú online közösségek leginkább valamilyen cél vagy probléma, közös érdeklôdés mentén szervezôdtek és szervezôdnek. A virtuális közösségeket minden esetben a hagyományos értelemben vett közösségek oldaláról, azokkal összehasonlítva közelítették meg. Az összehasonlítás sokszor szembeállításként jelent meg, azaz a közösség jellemzôit állították szembe a virtuális közösség jellemzôivel. Kérdés, hogy különbözik-e a virtuális közösség a hagyományos értelemben vett közösségektôl, és amennyiben igen, milyen paraméterek szerint. A különbségekre szavazók ugyancsak két csoportra oszthatók aszerint, hogy a különbségek alapján melyik típust tekintik elônyösebbnek. A technológiai fejlôdéshez pozitív attitûddel közelítôk közül kerülnek ki azok, akik szerint a virtualitás merôben új tapasztalatokat nyújt, mondhatni az ember hátrahagyja testi adottságait, és úgy csatlakozik ezekhez a közösségekhez. A külsôdleges (testi) adottságok kiiktatásának, háttérbe szorulásának nagy elônye, hogy az elôítélettel körülvett (pl. kisebbségben vagy fogyatékossággal élô) egyének számára lehetôség nyílik az elôítélet-mentes környezet biztosítására. A virtuális közösségeket a valódi közösségekkel szembeállítók vélekedése szerint az elôbbiek kevésbé értékesek, személytelenek, csupán árnyékai a való világban szervezôdô társaiknál. A különbségek helyett a hasonlóságokat elônyben részesítôk szerint a közösség legyen az online vagy offline maga is virtuális abban az értelemben, hogy közvetett és képzeletbeli ennek alapján, pusztán a személyes kontaktus hiányából adódóan, nem lehet a virtuális közösségeket alacsonyabb rendûnek tekinteni. Gyakran nem is beszélhetünk tisztán virtuális kö- 20

21 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 21 Excenter-füzetek V. zösségekrôl, csak abban az esetben, ha az adott közösség tagjai kizárólag az internet (vagy más infokommunikációs eszköz) révén tartják egymással a kapcsolatot. Ezekben az esetekben leggyakrabban maga az internet, illetve valamilyen internetes tevékenység (pl. online játék) köré szervezôdik a társaság. Más esetekben a kapcsolattartás nem korlátozódik egyedül az internetre, gyakran jelen van a mobiltelefon, valamint a személyes találkozás is. Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a valódi és a virtuális környezetben végzett ifjúsági munkában hasonlóak a célok, és a siker kritériumai is nagyban hasonlítanak egymásra. Ugyanakkor alapvetôen téves kizárólag olyan elvárásokat támasztani a virtuális ifjúsági munkával szemben, amelyek a részvételre ösztönzést nem általános értelemben fogják fel, hanem leszûkítik, a fizikai részvételre korlátozzák. Azaz korántsem kizárólag akkor teljesít jól egy ifjúságsegítô, ha a soron következô offline rendezvényen több fiatal vesz részt. Maga a digitális környezet azonban sok esetben más jellemzôkkel rendelkezik, mint a személyes találkozást lehetôvé tevô (face-to-face) helyzet, ebbôl adódóan gyakran másfajta viszonyulásokat kíván meg. A különbségeket az alábbiakban lehet összefoglalni: Tér és idô: A közösségek formálódásában eddig meghatározó szerepet játszott a természeti környezet a digitális környezetben ez a szilárd alap eltûnik. A fizikai világ határvonalai elmosódnak, ahogy az idô is másfajta hangsúlyt kap, így például bármi, amit digitális környezetünkben teszünk, nyomot hagy maga után. Sebesség: A digitális környezetben az információ (az üzenet) szédületes sebességgel terjed, gyorsan átalakítható, megosztható, szinte mindig visszakereshetô. Ez a felfokozott sebesség sokak számára nyomasztóan hat, és korunk egyik jellemzô hátrányaként szokás emlegetni. 21

22 Ex5 10/8/23 2:06 PM Page 22 Virtuális ifjúsági munka és az e-ifjúság Szabadság: A technológia demokratikus jellege miatt a hozzáférési küszöböt átlépve bárki vagy bármely közösség meglehetôsen nagy nyilvánossághoz juthat a világhálón. Összetettség: A digitális média a szöveget, a képet, a hangot és az adatokat kombinálja egymással, az összetett üzenetet pedig mi, a befogadók is összetettebb módon, multimediális érzékeléssel, multi-hálózatokba csatlakozva érzékeljük. Interaktivitás: A digitális környezet nem pusztán lehetôséget ad az interakciók kiterjesztésére, hanem az interaktivitás természetes és bevett gyakorlattá válik, így egyre inkább a fogyasztó szerkeszti a tartalmakat. Interkonnektivitás (always on): Az információs társadalom elektronikus eszközei a folyamatos kapcsolatban maradás érzésével ajándékoznak meg bennünket. Az IKT eszközök konvergenciája miatt a mobiltelefon, a számítógép és az internet egyre inkább egységes, állandó, interaktív kapcsolatot biztosító eszközrendszerré olvad össze. Hálózatosodás: Az információs társadalomban az emberek egyszerûbb-összetettebb, lazább-szorosabb virtuális hálózatokba rendezôdnek, a legnagyobb hálózat a hálózatok hálózata : maga az internet. Egyszerûség és komplexitás: A mindennapokban használt IKT eszközeink egy-egy gombnyomásra összetett munkafolyamatokat végezhetnek el. A szóbeliség és az írásbeliség összeolvadása: A digitális környezetben az írásbeli kommunikáció sokkal inkább a szóbeliség jegyeit hordozza, az írásbeliség és a szóbeliség összemosódik. 22

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan,csc.habil kvezet tanszé,zetigazgat inté A fiatalok kultúrája,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Biztonságos internetet na de hogyan?

Biztonságos internetet na de hogyan? Helyünk a világban Ságvári Bence Biztonságos internetet na de hogyan? Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra konferencia, 2012.09.26., MTA Helyezzük el magunkat Európa térképén Egy vagy több kockázatos

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta

Az élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta Az élet, a telefonom és én IpsosMobinauta Miről szól a kutatás? Hogy használják az okostelefont az emberek különböző napszakokban? Milyen érzelmek társulnak az okostelefonhoz? Megváltoztatta-e az okostelefon

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Fiatalok Vas megyében

Fiatalok Vas megyében Fiatalok Vas megyében HÁTTÉRTANULMÁNY A MEGYEI IFJÚSÁGI CSELEKVÉSPROGRAMHOZ Készítette az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja: Gyenes Fruzsina, kutatási asszisztens

Részletesebben

Az információs társadalom

Az információs társadalom Az információs társadalom Fogalom megjelenése Az információs társadalom szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először. Az információs társadalomnak

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4

Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4 Magyar Gábor BME DE! 2012 NJSZT 2 DE! 2012 NJSZT 3 Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4 Új termékek: senior telefonok DE! 2012 NJSZT 5 DE! 2012 NJSZT 6 A több-képernyős

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

A VÁLTOZÓ VILÁG Tipping Points az információs- digitális- és média- forradalom

A VÁLTOZÓ VILÁG Tipping Points az információs- digitális- és média- forradalom Tervezés-Kutatás 3. A VÁLTOZÓ VILÁG Tipping Points az információs- digitális- és média- forradalom naponta 8 milliárd kattintás! 1.China 2.India 3. facebook 4.United States 5.Indonesia 6.Brasil 1.2 milliárd

Részletesebben

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II.

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II. Informatika 9. évf. Internet és kommunikáció II. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Webböngésző Cookie: süti. A felhasználóról szóló információ, amit egy webszerver helyez el a felhasználó számítógépén.

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Kedves Szülők, Pedagógusok!

Kedves Szülők, Pedagógusok! Kedves Szülők, Pedagógusok! Korunk társadalmában egyre több veszély fenyegeti a felnövekvő ifjúságot. A társadalmat sokkal összetettebb ingerek érik, mint évtizedekkel ezelőtt. Olyan társadalmilag elfogadott

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere Losonczi György 2010 A kutatás célja és menete 1. Versenyképesség tényezőinek maghatározása kritériumrendszer felállítása 2. A

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

MI AZ A KÖZÖSSÉGI MÉDIA MARKETING?

MI AZ A KÖZÖSSÉGI MÉDIA MARKETING? A közösségi média gyorsan utoléri az e-mail-t, amely eddig az elsőszámú online adat- és hírmegosztási módszer volt. A Facebook-nak már 1 milliárdnál is több felhasználója van, a Twitteren 55 millió üzenetet

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI Tervezés-Kutatás 5. A MÉDIA FORRADALMAI Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

E-Páciens A jövő betege? Kiss Péter és Szalczgruber Miklós ügyvezető Mediator Pro Kft

E-Páciens A jövő betege? Kiss Péter és Szalczgruber Miklós ügyvezető Mediator Pro Kft E-Páciens A jövő betege? Kiss Péter és Szalczgruber Miklós ügyvezető Mediator Pro Kft Miről lesz szó? Beteg e-páciens evolúció Kérdőív elemzés Jövőkép Beteg e-páciens evolúció Az internet hatása az egészségügyre

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor?

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Naponta 1,1 millió internetező Sasvári Gabriella, Sanoma . mit eszik? Sanoma Panel, 2012 95% Kínai 55% PC Magyaros 5% Laptop 45% 59%

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Hogyan segítik a modern információs technológiák a szakszervezetek kommunikációs munkáját? Kovács László VDSZ 2014. Október 15.

Hogyan segítik a modern információs technológiák a szakszervezetek kommunikációs munkáját? Kovács László VDSZ 2014. Október 15. Hogyan segítik a modern információs technológiák a szakszervezetek kommunikációs munkáját? Kovács László VDSZ 2014. Október 15. Kommunikáció - Egyirányú / kétirányú - Belső / külső körnek - Cél szempontjából:

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben