A RENDSZERIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK, A HAZAI SZABÁLYOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ALAPELVEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A RENDSZERIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK, A HAZAI SZABÁLYOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ALAPELVEK"

Átírás

1 A RENDSZERIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK, A HAZAI SZABÁLYOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ALAPELVEK Készítette: dr Kriston József Budapest, augusztus 27.

2 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A RENDSZERIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS STRUKTÚRA Gázdirektíva-javaslat Gázipari struktúrák és jogi szabályozói háttér A RENDSZERIRÁNYÍTÓ MŰKÖDÉSE EGYES ORSZÁGOKBAN Rendszerirányítás a liberalizált földgázpiacon Az ellátás biztonságának fenntartása a liberalizált földgázpiacon Rendszerirányítás GÁZVEZETÉKRENDSZEREK KAPACITÁSA A kapacitás definíciója Kapacitásmodellek a tagállamokban Kapacitás számítás Kapacitás elosztás KIEGYENLÍTÉS (BALANCING) Az irányítási rendszerek felülvizsgálata Problematikus területek Harmonizálás és helyettesítés Kulcsfontosságú jellemzők és eltérések EGY LEHETSÉGES KÖZÉPTÁVÚ MEGOLDÁS RENDSZERIRÁNYÍTÓTÓL RENDSZERIRÁNYÍTÓIG TÖRTÉNŐ POOL TÍPUSÚ SZABÁLYOZÁS A LIBERALIZÁLT FÖLDGÁZPIAC A FÖLDGÁZPIAC SZEREPLŐI: A FÖLDGÁZELLÁTÓ INFRASTRUKTÚRA LÉTESÍTMÉNYEI: TEVÉKENYSÉGEK: A RENDSZERIRÁNYÍTÁS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ALAPELVEK FÖLDGÁZPIACI MODELL A földgáz fizikai útja Szerződéses kapcsolatok ALAPELVEK RENDSZERIRÁNYÍTÁS MAGYARORSZÁGON SZÁLLÍTÁSI VÁLLALKOZÁSOK FELADATAI A RENDSZERIRÁNYÍTÓ TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI: Napi operatív tevékenységek Hosszútávú kapacitástervezés Szolgáltatások A RENDSZERIRÁNYÍTÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A RENDSZERIRÁNYÍTÓ FÜGGETLENSÉGE ESZKÖZÖK, FELTÉTELEK JAVASLAT A RENDSZERIRÁNYÍTÓ OPERATÍV MŰKÖDÉSÉRE, PÉLDA KIEGYENSÚLYOZÁS (BALANCING) PÉLDA... 2 MELLÉKLETEK Törölt: 2 Törölt: 4 Törölt: 5 Törölt: 5 Törölt: 5 Törölt: 6 Törölt: 7 Törölt: 7 Törölt: 8 Törölt: Törölt: 22 Törölt: 25 Törölt: 25 Törölt: 26 Törölt: 26 Törölt: 27 Törölt: 28 Törölt: 28 Törölt: 28 Törölt: 29 Törölt: 34 Törölt: 34 Törölt: 35 Törölt: 35 Törölt: 38 Törölt: 38 Törölt: 39 Törölt: 40 Törölt: 40 Törölt: 41 Törölt: 41 Törölt: 42 1

3 Vezetői összefoglaló A Magyar Energiahivatal a földgázszállító rendszerek rendszerirányítási feladatainak tanulmányszintű kidolgozását rendelte meg a KJ+HM Bt.-től. A feladat a kiírás szerint az alábbi részekből áll: rendszerirányítással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése és bemutatása, a hazai szabályozáshoz szükséges alapelvek kidolgozása és rögzítése, a rendszerirányító feladatainak, jogainak, kötelezettségeinek részletezése különös tekintettel az egyensúlyteremtésben és a kereskedelem területén. Mint ismeretes az EU csatlakozási tárgyalások során Magyarország nem kért derogációt az energetikában, ezért a csatlakozás várható időpontjában be kell vezetni a gáziparban a liberalizációt. A liberalizáció lényegi változásokat hoz gyakorlatilag minden területen, ami indokolja a felkészülést, és a szükséges intézkedések megtételét. Előkészítés alatt van a villamos- és gázenergia ellátási törvény, amely már figyelembe veszi a villamos és gázdirektívák előírásait. A változás egyik jelentős eleme, hogy a gázszállítási tevékenységet szét kell választani a kereskedelmi és termelői tevékenységektől, a szabad kapacitásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. Az együttműködő gázrendszer irányítását a logikai következtetések, a hazai sajátosságok, és a nyugat-európai tapasztalatok alapján úgy kell megszervezni, hogy az egyes részrendszerek irányítását minden rendszer üzemeltetője saját hatáskörben maga végezze. Mivel a szállító vezetékrendszer összekapcsolja a termelő, tároló és elosztó rendszereket, valamint a kereskedőket és a fogyasztókat, így a szállítórendszer rendszerirányítója kiemelt szerepet tölt be. A gázipar területén nem szükséges önálló rendszerirányító, mint a villamos iparban az eltérő sajátosságok miatt (a gáz tárolható, lassú folyamatok játszódnak le a vezetékhálózatban stb.). A hazai gázipar liberalizált környezetben való működtetésének néhány kiemelt fontosságú alapelve lehet a korábban említett szállítói tevékenység szétválasztása (unbundling), a kapacitásokhoz való szabad hozzáférés (TPA), diszkriminációmentes működés, és az információk bizalmas kezelése. A rendszer egyensúlyának megteremtését napi szinten kell biztosítani. Ebben fontos szerepet kap a vezetékpuffer kihasználása, megszakítható fogyasztók alkalmazása, napi gázkereskedelem működtetése, és végül a rendszerirányítók kizárólagos hatáskörébe tartozó, letárolt gázmennyiség felhasználása. A rendszerirányítónak a rendszer működtetéshez törvényben rögzített jogokat kell biztosítani. A bemutatott, egyszerűsített példa főképp a piaci szereplők közötti szerződéses kapcsolatokat kívánja bemutatni. 2

4 1. Bevezetés, előzmények A Magyar Energia Hivatal szerződést kötött a KJ+HM Bt.-vel (G-364/2001) A földgázszállító rendszerek Rendszerirányításával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése. A hazai szabályozáshoz szükséges alapelvek rögzítése. A rendszerirányító feladatainak részletezése az egyensúlyteremtésben és a kereskedelem területén. c. tanulmány kidolgozására. Mint ismeretes, Magyarország elfogadta az EU-csatlakozási tárgyalások során a liberalizáció derogáció nélküli végrehajtását, ami azt jelenti, hogy a gázpiaci liberalizáció végrehajtása viszonylag gyorsan, belátható időn belül esedékessé válik. Az EU már korábban kidolgozta a 98/30/EC Irányelv Egységes szabályozás a belső földgázpiac számára (Gázdirektíva) c. szabályozást. Várhatóan még ebben az évben elfogadásra kerül a Gázdirektíva módosítási javaslata, amely a jelenlegi érvényes szabályozáshoz képest részletesen foglalkozik a rendszerirányítás feladataival. Előkészítés alatt van a Gázenergia-ellátási törvény (GET), és várhatóan az Országgyűlés őszi ülésszakán megvitatásra kerül. Kidolgozásra került a földgázpiaci modell (jelenleg nincs elfogadva). A szállítóvezetékek és a tárolók szabad kapacitásához való hozzáférés (TPA), valamint az egyes földgázpiaci tevékenységek szétválasztása (unbundling) a liberalizált földgázpiac működésének fontos szabályozóeleme, amelyet be kell vezetni (a GET javaslat már tartalmazza). A liberalizáció megváltoztatja az eddigi működési mechanizmusokat a gázkereskedelem, tárolás és szállítás területén, emiatt szükséges a várható tevékenységek szabályozásának kidolgozása. 3

5 2. A rendszerirányítással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok A rendszerirányítás és annak egyes elemeivel kapcsolatos, főképp nyugat-európai országok tapasztalatait foglaljuk össze ebben a fejezetben. Felhasználtuk a Regionális Energiatőzsdéért Egyesület és a MEH által készíttetett Arthur Andersen tanulmányokat, valamint a júl. 2-3-i Madridi Fórum anyagait Jogi szabályozás és struktúra Gázdirektíva-javaslat Az Európa Tanács március én megtartott lisszaboni konferenciáján mind a villamosenergia, mind a gázszektorban a belső piac kiterjesztése irányában elvégzendő gyors munkára, és arra hívott fel, hogy fel kell gyorsítani a liberalizációt ezekben a szektorokban annak érdekében, hogy ezeken a területeken teljes egészében működőképes belső piac jöjjön létre. Annak érdekében, hogy diszkriminációmentes hálózat hozzáférést érjünk el, a rendszerirányító függetlensége kiemelkedő fontosságú. A rendszerirányítás számvitelileg elkülönített, átlátható kezelésére (unbundling) vonatkozó javaslatot meg kell erősíteni. Az elosztórendszerre vonatkozó szétválasztást jan. 1-től kellene alkalmazni. További intézkedések szükségesek az átlátható és diszkriminációmentes tarifák megvalósítása érdekében. A belső piac megvalósításával szerzett tapasztalatok alapján tisztázni szükséges a tárolási és egyéb szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó előírásokat, és meg kell erősíteni azok elkülönítését. Fentieknek megfelelően javaslatot dolgoztak ki, amely többek között a 98/30/EC. számú irányelv egyes paragrafusait is módosítja. Ezen javaslatokat várhatóan második félévében tárgyalják és fogadják el. A Gázdirektíva egyes cikkelyeinek módosítása közül az alábbiakat szükséges kiemelni: a tagállamok kötelesek kijelölni saját szállítási rendszerrel rendelkező vállalatokat, amelyek felelősek a szállítórendszer üzemeltetéséért, fenntartásáért, fejlesztéséért, ill. annak más rendszerekkel való összekapcsolásáért az ellátás biztonsága érdekében. Kötelező a szükséges információk átadása más vállalatok részére, hogy az összekapcsolt rendszert hatékonyan és biztonságosan lehessen üzemeltetni. A gázrendszer meghatározott időtartamra vonatkozó egyensúlyának kialakításához szükséges szabályoknak és a működtetéshez kapcsolódó tarifáknak diszkriminációmentesnek és átláthatónak kell lenniük úgy, hogy a tarifáknak tükrözniük kell az érvényes piaci árakat. Ha a rendszerirányító még nem független más tevékenységeket végző szervezetektől, akkor jogi formája, szervezete és döntéshozatala tekintetében függetlennek kell lennie. A függetlenség érdekében különböző kritériumoknak kell megfelelni, mint pl.: a rendszerirányító személyzete nem vehet részt abban az integrált vállalati struktúrában, amelyek más tevékenységekért felelősek, a személyi függőségi és egyéni felelősségeknél biztosítani kell a függetlenséget, 4

6 ellenőrzést kell gyakorolni a hálózat fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközök fölött, ha integrált vállalathoz tartozik a rendszerirányító, akkor annak vezetői beszámoltatását a legfelsőbb fórumhoz kell rendelni Gázipari struktúrák és jogi szabályozói háttér Az európai gázipar fő jellemzője annak heterogenitása a szervezeti felépítések, a piaci penetráció az importfüggőség tekintetében. A nyugat-európai gázipar szervezeti struktúráit a széleskörű eltérések jellemzik, amelyek a nemzeti gáziparokban megjelenő eltérő kezdeti viszonyokból erednek. Néhány országban a nagyon magas fokú a vertikális integráció, és a néhány vállalatnak domináns pozíciója van, és sok esetben magas az állami befolyás. Más országokban a gázipar sokszereplős, ahol a vállalatok a magáncégeknek megfelelő módon működnek. A szervezeti struktúrák leglényegesebb tulajdonságait máig a következőképpen lehetne összefoglalni: A termelésben főleg a nemzetközi olajcégek aktívak. A szervezeti struktúra skálájának két végpontja: amikor egy tagállamban egy vállalat a felelős teljesen a szállításért és az importért, ill. mikor az import, a kereskedelem és a szállítás teljesen szabadversenyes pl. Németországban. Nagy-Britanniát kivéve a legtöbb országban a helyi és/vagy regionális cégek a legaktívabbak az elosztás területén (főleg önkormányzati közművállalatok, részben állami cégek). Nagy-Britanniában és Franciaországban például és az elosztás a szállítás integrált, más országokban ezek szét vannak választva. Mindegyik országban a gáztörvény összhangban az EU-direktívával előírja a szállítási tevékenység más tevékenységektől való szétválasztását, a diszkriminációmentességet és az információk bizalmas kezelését. Görögország kivételével amely 2006-ig derogációt kapott az EU tagállamokban a fentiek már többé-kevésbé megvalósultak. Egyedül Nagy-Britannia az az ország, ahol egy jogilag önálló társaság a Transco végzi a nagynyomású gázszállítást és a rendszerirányítást. Ez a szervezeti struktúrában meglévő heterogenitás vezetett a Nyugat-Európa gázpiacán óta fennálló pozitív fejlődéshez. Az 1. sz. mellékletben néhány nyugat-európai ország gáziparának struktúráját és jogi szabályozottságát foglaltuk össze A rendszerirányító működése egyes országokban Rendszerirányítás a liberalizált földgázpiacon A földgázellátás folyamatosságát csak úgy lehet biztosítani, ha a gázhálózatba táplált és az abból vételezett földgáz mennyisége egy adott, a földgáz áramlási sebességétől, és a rendszer pufferolási képességétől (a hálózatban tárolható földgáz mennyiségétől) függő időszakon belül megegyezik. Figyelembe véve a földgáz tárolhatósági tulajdonságát, ez a feltétel egyben azt is jelenti, hogy a piac szereplőinek nem szükséges minden pillanatban annyi földgázt fogyasztaniuk (betáplálniuk), mint amennyit vásároltak (értékesítettek). Elég, ha 5

7 földgázfogyasztásuk (betáplálásuk) egy adott időszakon belül egyezik meg azzal, amit vásároltak (értékesítettek). Mivel egyrészt mind a fogyasztók, mind a termelők valós földgázfogyasztása vagy termelése általában eltér a kereskedett mennyiségtől, másrészt a hálózatba táplált földgáz esetenként különböző molekuláris összetétellel rendelkezik, ezért a földgázellátás folyamatos és megközelítőleg állandó minőségű biztosításához szükség van a földgázszállítás felügyeletére. A nemzetközi gyakorlatban a szállítóvezetéket üzemeltető társaságok végzik az adott rendszer rendszerirányítási feladatait. A rendszerirányítást végző társaság folyamatosan figyeli a várható, valamint a tényleges szállítóvezetéki forgalmat, és tervezi a földgázszállítások menetrendjét. Amennyiben az egyensúly megbomlik, a vezetékekben lévő gáz nyomásának változtatásával, vagy tárolók alkalmazásával (a rendszerben lévő gáztöbblet tárolókba injektálásával, vagy a rendszerből hiányzó gáz a tárolókból hálózatba táplálásával) a rendszerirányítást végző társaság közbeavatkozik az egyensúly helyreállítása érdekében. Adminisztratív szabályozású környezetben ez a beavatkozás automatikusan megtörtént, költsége beépült a földgáz árába. Liberalizált környezetben a rendszerirányítási szolgáltatások költsége az igényvétel mértékétől függően differenciáltan kerül felosztásra a piac szereplői között. Annak érdekében, hogy a rendszer egyensúlyban maradjon, a rendszerirányítást végző társaság adott időintervallumokra általában meghatározott toleranciahatárokat állapít meg, amelyeken belül a piaci szereplők betáplálásai és vételezései, lejelentett és tényleges menetrendjei szabadon eltérhetnek. Erre általában fedezetet nyújt a szállítási kapacitásért fizetett díj. A rendszerirányítást végző társaság a toleranciahatárok túllépése esetén pótdíjat számít fel Az ellátás biztonságának fenntartása a liberalizált földgázpiacon A liberalizált földgázpiacon az ellátás biztonságának fenntartását operatív szinten az ellátási problémák kiküszöbölését lehetővé tévő tartalék kapacitásokkal (pl. biztonsági tartaléknak lekötött tárolói kapacitások), megszakítható szállítási szerződésekkel, és segítségnyújtási (back-up) megállapodásokkal lehet biztosítani. A műszaki hibák elkerülését a magas minőségi követelményeket előíró működési szabályok, és azok betartatása segíti elő. A hosszú távú ellátás biztonsága az új ellátási infrastruktúra kiépítését célzó projektek ösztönzésével fokozható. Ennek alapja a földgáz piaci árának az alakulása. Abban az esetben, ha az árak megfelelnek a piaci szereplők elvárásainak (a piaci kereslet és kínálat viszonyai alapján alakulnak ki), a piaci szereplők saját beruházásaikon keresztül biztosítani fogják a hosszú távú ellátáshoz szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósulását. Adott ország politikai vezetésének stratégiai feladata, hogy az ellátás biztonságát folyamatosan figyelemmel kísérje, és elősegítse ennek minél magasabb szintre történő emelését. Ugyanakkor operatív szinten a piaci szereplők döntési kompetenciájába kell utalni a beruházási és kereskedelmi döntések meghozatalának felelősségét, nem szerencsés, ha az állam direkt módon beavatkozik a piac működésébe. A 2. sz. melléklet tartalmazza a vizsgált földgázpiacok főbb jellemzőit az Egyesült Királyságban, USA-ban, Franciaországban és Németországban. 6

8 Rendszerirányítás A rendszerirányítás függetlensége A rendszerirányítást a vizsgált országok egyikében sem független rendszerirányító végzi, hanem az adott ország szállítótársaságainak tevékenységei közé tartozik. Így az Egyesült Királyságban a Transco, Franciaországban a GdF, CFM és a GSO, Németországban és az Egyesült Államokban az egyes szállítótársaságok felelősek az általuk felügyelt földgázszállító rendszer egyensúlyának biztosításáért A szállítási menetrend kialakítása A menetrend kialakítása a fentiekben említett országokban hasonló mechanizmus alapján történik: A szállítási kapacitásjoggal rendelkező társaság jelzi a szállítóvezetéket üzemeltető társaság felé a kapacitásjog kihasználásának igényét. A leadott adatok egy bizonyos időkereten belül esetleg módosíthatók. A szállítóvezetéket üzemeltető társaság leellenőrzi, hogy a kért útvonalakon megvalósítható-e a szállítás, és visszajelez az igénylőnek. Az Egyesült Államokban, ha egy társaság rendelkezik adott szállítási kapacitás használatának a jogával, írott vagy elektronikus formában jelenti a gázszállító társaságnak, hogy az adott nap mennyi gázt kíván a rendszerébe leszállítani, mennyit kíván onnan vételezni, és tárolóba helyezni a gázhálózat meghatározott pontjain. A lejelentett adatok havi, napi szinten és napon belül is módosíthatók a kapacitás lekötési szerződésben foglalt maximális napi mennyiség mértékéig. A lejelentett adatokat és az esetleges változtatási kérelmeket a gázszállító társaság visszaigazolja, miután leellenőrizte, hogy a lejelentett összes szállítás megvalósítható-e fizikailag. Az Egyesült Királyságban a szállítási kapacitás használati joggal rendelkező elosztók kapacitásjegyzés (gas nomination) keretében jelentik le, hogy mennyi gázt kívánnak adott nap leszállítani. Kapacitásjegyzést maximum egy hónapra előre lehet benyújtani. A benyújtott kapacitásjegyzések alapján, figyelembe véve az esetleges kapacitáskorlátokat a Transco meghatározza a gáz szállításának útvonalait. Franciaországban a szállítók minden nap kötelesek jelezni a szállítótársaság felé, hogy mennyi földgázt kívánnak a hálózatba juttatni az egyes betáplálási pontokon, és mennyit kívánnak onnan kivenni a vételezési pontokon. Ennek alapján a GdF minden szállítóra külön menetrendet készít, és kommunikálja azt az érintett szállítóknak. A szállítási szerződésben meghatározott bizonyos feltételek mellett a szállítótársaság kérheti a szállítót az általa igényelt ütemezés megváltoztatására. Németországban a napi menetrend kialakítására vonatkozó rendelkezéseket minden hálózatüzemeltető saját hatáskörében szabályozza. Például a Ruhrgas hálózatát igénybe vevő ügyfelek kötelesek péntek délig értesíteni társaságot arról, hogy a következő hét egyes napjain órára lebontva mennyi gázt szándékoznak a hálózatba juttatni egy adott betáplálási ponton. Ezen felül az ügyfeleknek minden nap déli 12 óráig le kell jelenteniük, hogy következő nap egyes óráiban mennyi gázt fognak ténylegesen leszállítani. 7

9 A rendszer egyensúlyának biztosítása Mindegyik vizsgált országban a földgázszállításra szerződő társaságok kötelesek tartani betáplálásaik és vételezéseik egyensúlyát egy bizonyos tolerancia és időhatáron belül. Az egyensúly biztosítása érdekében az Egyesült Államokban, a vizsgált országok közül egyedüliként, a piaci szereplőknek lehetőségük van arra, hogy kiegyenlítő szolgáltatásokat vásároljanak harmadik féltől, pl. piacközponttól. Mivel a betáplálások és vételezések egyensúlya nem minden esetben valósul meg, kiegyenlítést célzó beavatkozások válhatnak szükségessé. A rendszeregyensúly biztosításának minden vizsgált országban alkalmazott módszere a hálózatban tárolt földgáz nyomásának változtatásával történő kiegyenlítés, a gázhiány pótlása tárolókból, és az általában legvégső esetben alkalmazott megszakítható szállítás. A gázszállító társaságok összekapcsolódó hálózatuk kiegyenlítésének biztosítására általában minden a hálózatukhoz kapcsolódó gázszállító társasággal kiegyenlítési megállapodást kötnek. A kiegyenlítési megállapodásban a szerződő felek azokat a szabályokat rögzítik le, amelyeket a csatlakozási pontnál jelentkező eltérések kezelésére szolgálnak. Az Egyesült Királyságban a Transco a rendszerirányításhoz szükséges többlet földgázt a napon belüli földgázpiacon szerzi be, vagy a felesleges gázt ott adja el. Az OCM (on-the-day commodity market) keretein belül lehetőség van a Transco és az elosztócégek közötti napon belüli kereskedésre. Az OCM lehetőséget nyújt mind a Transco-nak, mind az elosztótársaságoknak, hogy a hirtelen fellépő fogyasztási igények kielégítésére földgázt vásároljanak, vagy többlet esetén azt értékesítsék, ezáltal elősegítve a rendszeregyensúly kialakítását. Az Egyesült Királyságban a rendszeregyensúly biztosításában kulcsszerepet játszanak a stratégiai hálózati pontokon elhelyezett LNG tárolók, amelyek lehetőséget nyújtanak a rendszerbe történő viszonylag gyors gázbetáplálásba. Az LNG rendelkezésre állása érdekében a Transco megköveteli az elosztóktól bizonyos gázkészlet (úgynevezett constrained LNG) téli tárolását ezekben a tárolókban, és szükség esetén elrendelheti adott készlet felhasználását. Ezen felül a Transco maga is leköt jelentős LNG kapacitásokat a működési fedezet (operating margin) és a vésztartalék (top-up gas) biztosítására. Az LNG tárolókapacitás jegyzésekor a Transco elsőbbséget élvez az aukción résztvevő más társaságokkal szemben. Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban a szállító társaságok maguk látják el a hálózatuk rendszerirányítási feladatait. A szállító társaságok a rendszerirányításhoz szükséges földgázt általában saját készleteikből vételezik. A társaságok általában rendelkeznek gyors reagálású (LNG vagy sóüreg) földgáztárolókkal, amelyek lehetőséget nyújtanak hálózati forgalomba történő gyors beavatkozásra A kiegyenlítő szolgáltatások költségének allokálása Mindegyik vizsgált országban a szerződéses feltételektől eltérő gázszállításra szerződött társaság fizeti meg a kiegyenlítő szolgáltatások költségét a toleranciahatárt meghaladó túlzott kapacitásfelhasználásért, a betáplálások és vételezések eltéréséért, és a menetrendtől való eltérésekért fizetendő büntetődíjakon keresztül. 8

10 A vizsgált országok közül a piaci szereplőknek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van lehetőség az eltérések miatti büntetés mértékének kereskedésen keresztül történő minimalizálására. A két országban alkalmazott módszer abban tér el egymástól, hogy míg az Egyesült Királyságban a piaci szereplők előzetesen, szervezett keretek között csökkenthetik eltéréseiket, addig az Egyesült Államokban ezt utólagosan és nem szervezett keretek között tehetik meg. Az Egyesült Királyságban az eltérések minimalizálásának, és a büntetések elkerülésének egyik az eszköze az elosztótársaságok között az OCM piacon lebonyolított napon-belüli kereskedés. A fizikai szállítás közeledtével az elosztótársaságok pontosabban tudják előjelezni a ténylegesen betáplálásra és vételezésre kerülő mennyiségeket. Az OCM lehetőséget nyújt arra, hogy a meglévő pozícióikat módosítsák a tényleges fizikai leszállítás előtt. Az Egyesült Királyságban a szállítói kapacitások piacán meglévő pozíciók módosításának lehetőségét nyújtják az elosztótársaságok számára a napi és napon belüli kapacitásaukciók. Ezeknek az aukcióknak a szerepe, hogy lehetőséget adnak a lekötött kapacitások finomhangolására, a lekötött és a ténylegesen használt kapacitások eltérésének minimalizálása érdekében. Németországban és Franciaországban nincs lehetőség az eltérések csökkentésére, a lejelentett, illetve leszerződött paraméterektől való eltérés mindenképpen büntetődíjat von maga után. A 3. sz. mellékletben a rendszerirányítás gyakorlatát és annak sajátosságait foglaltuk össze az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az USA vonatkozásában Gázvezetékrendszerek kapacitása A gázvezetékrendszerek kapacitásának meghatározásához abból kell kiindulni, hogy az európai gázhálózat nem központilag lett tervezve, hanem a kereslet-kínálat összehangolását figyelembe véve került kiépítésre. Az európai rendszerirányítók szempontjából elsődleges üzleti érdek a fogyasztók kiszolgálása. Ennek érdekében a rendszerirányító biztosítja a forrástól a fogyasztókig történő szállításhoz szükséges infrastruktúrát, azaz a kereskedők és fogyasztók részére rendelkezésre bocsátja a szállítási kapacitásokat A kapacitás definíciója A kapacitásnak nincs olyan egységes definíciója, amelyet kizárólagosan lehetne alkalmazni, így ez azt jelenti, hogy azt csak esetről esetre lehet meghatározni. Amíg egy csővezeték kapacitását annak fizikai jellemzői és a benne levő gáz nyomásviszonyai határozzák meg, addig egy többszörösen hurkolt gázhálózat kapacitásának meghatározása bonyolult és összetett probléma Kapacitásmodellek a tagállamokban A tagállamok által alkalmazott különböző kapacitás-megközelítések sokrétűek, de ezek közül két kapacitás modell emelhető ki, amellyel jellemezhető az egyes országok gázhálózata. 9

11 Fiktív út modell A rendszer kapacitását feltételezésekkel végrehajtott szimulációval határozzák meg. Ilyen feltétel pl. az év során előforduló legalacsonyabb hőmérséklet, a gáz elérhetősége bizonyos betáplálási pontokon, a rendszerbe való be- illetve onnan történő kiáramlás adott pontokon. A fiktív útvonalon (A pontból B pontba történő szállítás) a kapacitás a kereskedők tevékenységétől függetlenül elérhető. A fiktív út modellt különösen olyan rendszerekben alkalmazzák, amelyeket nemcsak a rendszeren belüli gázáramlással, hanem a rendszeren áthaladó ún. tranzittal is lehet jellemezni Betáplálási/kilépési modell A betáplálási/kilépési modellben a kapacitást nem az A-tól B pontig tartó fiktív útra, hanem a rendszerbe történő be- ill. a rendszerből történő kilépési pontokra vonatkoztatva határozzuk meg. A betáplálási/kilépési kapacitást az ellátás elérhető csúcskapacitása, minimális kapacitása vagy a szezonális profilja alapján lehet meghatározni. Ezt a modellt olyan a piacokon alkalmazzák, ahol minimális a tranzitszállítás, ugyanakkor alkalmassá tehető a tranzitszállításra is bizonyos paraméterek módosítása esetén Kapacitás számítás A két különböző kapacitás modellben a kapacitások becslése különbözőképpen történhet. A fiktív út modell amelyet a legtöbb kontinentális tagországban alkalmaznak szerint a kapacitást egy komplex szimuláció alapján számítják, amelyben legmagasabb fogyasztást veszik figyelembe az ellátás biztonságának garantálása mellett. A kapacitást a hálózat minden egyes részére kiszámítják különböző pontok között, ami azt jelenti, hogy a kapacitást nem adott pontokra van definiálva, hanem a rendszer különböző pontjai között egy-egy fiktív útvonalon. A betáplálási/kilépési modellben a kapacitásokat adott betáplálási/kilépési pontokra számítják. A fiktív út modell alapján számított kapacitások szerepet játszhatnak a betáplálási/kilépési pontoknál kiszámított kapacitások mennyiségében. A számítás eredményeképpen a betáplálási/kilépési pontokra vonatkozó mennyiségeket lehet meghatározni, függetlenül a fiktív út modellben meghatározottaktól Kapacitás elosztás A kapacitások kereskedők közti elosztásának módja attól függ, hogy melyik modellt alkalmazzák. A fiktív út modell esetében az érkezési sorrend alapú elosztást alkalmazzák, figyelembe véve az egyéb piaci sajátosságokat, pl. elsőbbséget kap a közszolgáltatás. A betáplálási/kilépési modellben a kapacitások elosztása történhet érkezési sorrend alapján vagy aukció keretében Kiegyenlítés (balancing) 10

12 Az Európai Gázszabályozási Fórumon (Madridi Fórum) a Kiegyenlítési és Tárolási Munkacsoport foglalkozott a rendszerirányítás kiegyenlítési kérdéseivel úgy, hogy az egyes tagországok által készített résztanulmányokat közösen feldolgozták, valamint a kiosztott kérdőívekre adott válaszokat közösen kiértékelték. A nyugati tagországok mellett a Cseh Köztársaságból a Transgas képviselői is részt vettek a fenti munkacsoportban. A csoport munkájából közreadott jelentésből az alábbiakat lehet megállapítani: Az irányítási rendszerek felülvizsgálata Az irányítási rendszerek jellemzői az alábbiak: A kiegyensúlyozásnak két alapvető típusa van, a napi és az óránkénti. A ellátók kiegyensúlyozatlansága és a nominációk pontossága alapján történik a díjtételek megállapítása. A törekvés az, hogy a díjszerkezet ésszerű, átlátszó, diszkriminációmentes legyen, és ösztönözze a jó kiegyensúlyozási viselkedést. Részleteit tekintve az rendszerirányító véleménye szerint abban az esetben, amikor magas kiegyensúlyozatlansági díjtételek kerültek megállapításra, mindig rendelkezésre állt elegendő lehetőség a ellátók számára ahhoz, hogy ne fizessék ki ezeket a magas díjtételeket, ideértve az ingyenes tűréshatárok biztosítását és/vagy ésszerű árakat tartalmazó rugalmassági szolgáltatásokat. Ennek ellenére azonban azonosításra kerültek egyes gyenge területek. Az átláthatóság például a díjszabási rendszerek közötti különbségek miatt szenvedett csorbát és voltak példák arra is, hogy a jogszerű megállapodásokat TPA kiegyensúlyozási szabályok nem fedték le. Még így is, a rendszerek részletekbe menő elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb irányítási rendszer beleillik egy közös alapértelmezésbe. Ezek közül a legfontosabbak: Az Üzemeltetési Kiegyensúlyozási Megállapodások (ÜKM), vagy egyéb elrendezések a rendszer interfészeknél. Előrehaladás történt olyan rendelkezések kidolgozása terén, melyet szélesebb körben lehet adaptálni. Üzemeltetési irányítási rendszerek, melyek az ellátók leszállított gáznominációin alapulnak. Ezek jellemzője az volt, hogy szerkezetük azonos, de eltértek a nominációkra helyezett korlátozások terén. Rugalmassági szolgáltatások kidolgozása a vezetékkészlet és tárolási lehetőségek alapján. 11

13 Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes rendszerek jellemzőit: Tagállam / Kiegyensúlyozási rendszerirányító periódus A kiegyensúlyozás díjtételei elkülönülnek a szállítástól? Ingyenes kiegyensúlyozatlanság megengedett? Ausztria / OMV Igen órai Igen Igen Belgium / Disrtigas Igen órai Igen Igen Cseh Köztársaság/ Nem meghatározandó Nem Nem Transgas Dánia / Dong Igen órai Igen Igen Franciaország / GdF, Igen napi Igen Igen CFM, GSO Németország / BEB, Ruhrgas, VNG, Wingas Igen órai Igen Nem Németország / Igen órai Nem Igen Thyssengas Írország / BGE Igen napi Nem Nem Olaszország / SNAM, Nem napi N/A N/A Edison Luxemburg / Soteg Igen napi Igen Igen Hollandia / Gasunie Igen órai Igen Igen Spanyolország / Nem napi N/A N/A Enagas Svédország / Energi Igen napi Igen Nem Nagy-Britannia / Transco Igen napi Nem Nem Felkínálnak-e rugalmatlansági szolgáltatást? Problematikus területek A díjtételek szerkezete és a rugalmassági szolgáltatások megnehezíthetik az ügyfél számára a rendszerek közötti díjak összehasonlítását. Ez fontos az olyan ellátók esetében, akik a rendszerhatárokon keresztül kívánnak szállítani, de bizonyos áttekintéssel rendelkeznek arról, hogy a kiegyensúlyozatlanság hol fordulhat elő. Eltérő a megközelítés a tárolás leválasztására a kereskedéstől és szállításról. Ez a tároló létesítmények tulajdoni és irányítási viszonyai miatti eltérő perspektívák következtében fordultak elő, annak érdekében, hogy a szükséges szállítási biztonságot lehessen nyújtani abban az esetben, ha azt az ügyfél igényli, továbbá részben tükrözi a tagországok által alkalmazott szabályzó rendszert. Bizonyos mértékig ez tükrözi azt a meglévő feszültséget abban az esetben, ha harmadik fél is hozzáférhet a torló kapacitáshoz, amellett, hogy felismerésre került egy megfelelő szintű stratégiai tárolási szint biztosításának az igénye is. Figyelembe véve a szállítási rendszerek közötti fizikai különbségeket, a csoport tagjait az foglalkoztatta, hogy az irányítási rendszerek bármely elemének harmonizálására irányuló szándék, mint például a kiegyensúlyozási időszak, korlátozni fogja a különálló rendszerek hatékony működtetését. Ez nem szolgálná az ügyfelek érdekeit, mivel magasabb szállítási 12

14 díjat kellene fizetniük annak érdekében, hogy kielégítő megtérülést lehessen biztosítani a rendszerirányítóknak a valószínűsíthető többletberuházások fedezésére Harmonizálás és helyettesítés A harmonizálás két lehetséges módozata: Egy olyan irányítási rendszer létrehozása, mely lefedi a tagországokat, Az eltérő irányítási rendszerek megtartása Európa szerte, de az egyes csoportok ugyan azon alapelvek szerint működnének. Egyetlen integrált irányítási rendszer gyakorlati megvalósítása jelen pillanatban nem lenne célszerű, és talán nem is lenne kívánatos hosszú távon. Például, hasznos lenne-e, ha egyetlen kiegyensúlyozatlansági és fizetendő díjtétel kerülne alkalmazásra a teljes európai piacon, még akkor is, ha lehetséges lenne megállapodni egy egységes kiegyensúlyozási időszakban? A második esetben rendszerek csatlakozhatnának a harmonizált csoporthoz akkor, amikor elérték a célkitűzésként szereplő konvergencia kritériumot. Ez alatt az időszak alatt a helyettesítés elve lehetővé tenné az előírások bizonyos mértékű diverzifikálását, feltéve, hogy a gáz utasítások elveit követik. Ez nem akadályozná meg közös elvek és szabályok kidolgozását, erre vonatkozó néhány példát meg is tárgyaltak. Tény az, hogy az elkülönülő kiegyensúlyozatlanság és tárolás néhány irányítási rendszerének aspektusát késedelem nélkül harmonizálni kell annak érdekében, hogy a gáz határokon keresztül történő áramlását tovább bátorítsa. A konvergencia kritériumok például tartalmazhatják az alábbiakat: Megfelelés egy közös követelmény rendszernek, a rugalmassági szolgáltatások és kiegyensúlyozatlansági díjak tekintetében, a kiegyensúlyozatlanság szabályainak következetes alkalmazása az összes rendszer felhasználó esetében, igazságos szabályok esetén, melyek biztosítják a szállítás biztonságát, a tulajdonban lévő tároló kapacitás rendszerirányítók általi felosztását és üzemeltetését igazságos és nyitott az összes rendszer üzemeltető számára ugyan olyan feltételek mellett Kulcsfontosságú jellemzők és eltérések A kiegyensúlyozás időszakai Ahol a napi, vagy óránkénti irányító rendszer működik, felismerték, hogy ha a tárolók vagy a vezetékkészlet nem elegendő, akkor korlátozásokat kell bevezetni az óránkénti kiegyensúlyozásnál. Számos megközelítést alkalmaznak, ideértve az ellátókkal szemben támasztott követelményeket is, mely szerint: állandó óránkénti hozamot kell biztosítani, vagy figyelni kell a fogyasztási pontokon a fogyasztás emelkedését, vagy az áramlás legyen belül az óránként rögzített mennyiségi eltérések határértékein. Néhány rendszerirányító felismerte, hogy ahol a napi irányítási rendszer működik vegyített áramlás mellett, ezeket a követelményeket nehéz betartatni olyan mechanizmus hiányában, mely óránkénti alapon méri a belépő és kilépő mennyiségeket. 13

15 Ott, ahol az óránkénti irányítási rendszer működik, a rendszerirányító gyakran rugalmassági szolgáltatást biztosít, ami elkülönül a szállítási szolgáltatástól, és az ellátók számára biztosít bizonyos fluktuációt óránkénti kiegyensúlyozatlanságban anélkül, hogy díjtétel kerülne felszámításra. Ez az egyensúlyon túli gáz tárolható, vagy fogadható a rendszerirányító által mint vezeték feltöltés. Hasonló eljárások alkalmazhatók egyes napi kiegyensúlyozási irányító rendszerek esetében is Ellátók ösztönzői Kétféle ellátói ösztönző van alkalmazásban annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a szállítási rendszer gazdasági kiegyensúlyozására. Ezek a kiegyensúlyozatlansági és az ütemezési felárak. A kiegyensúlyozatlansági felárakat az allokált bementi és az allokált kimenet közötti különbségből számítják. Ezek a be és kimenetek az ellátónál összesítésre kerülnek, bemeneti pont összesítésként, vagy ellátó szerződési szintje szerint. Az ütemezési díjakat az ütemezett nominálás és az allokálás közötti különbségből számítják az egyes nominálási pontokon, vagy esetenként nominálási csoport esetében egy adott földrajzi területen. Azokban az esetekben, amikor az ellátónak egyensúlyozni kell a bemeneti és kimeneti nominációkat, az ütemezési díjak lényegében kiegyensúlyozatlansági díjként funkcionálnak. Figyelembe véve ezeket a hatásokat a rendszerirányítók lefölözik a kiegyensúlyozatlansági díjakat, és egyesek lefölözik az ütemezési díjak egyes formáit. Mind a kiegyensúlyozatlansági és ütemezési díjak esetében gyakran megtalálható egy belső ingyenes sáv, ahol a díjakat nem fölözik le, egy középső sáv, ahol a díjtétel lefölözésre kerül alacsony ráta esetén és külső sáv, ahol a díjtételt magas ráta esetén fölözik le. A kiegyensúlyozatlansági díjak esetében ez a díjmentes sáv általában kumulatív maximum tárgya. Körülbelül a rendszerirányítók fele nyújt flexibilis szolgáltatásokat, mely csökkenti az ellátó által fizetendő díjakat Üzemeltetési irányítási rendszerek Két koncepciót használnak a rendszerirányítók. Az egyik a Nominálás, a másik az Allokálás. Az ellátók kifejezésre juttatják a szándékolt gáz áramlási mennyiséget az általuk készített nominálással. Azt követően, hogy a gáznap megkezdődik, az ellátóknak esetlegesen lehetőségük van az újranominálásra a szándékokban, vagy a körülményekben bekövetkezett változások miatt. A nap elteltével a rendszerirányító allokálni fogja a gáz áramlásokat mindegyik érintett szállító mindegyik bementi és kimeneti pontján. A rendszerirányítók mintegy fele esetében az az igény, hogy a nominálást az előző hét vége felé tegyék meg. Ez két célt szolgál: A rendszerirányító számára lehetőség van arra, hogy tervezhesse a rendszer heti üzemeltetést, és képes legyen azonosítani a valószínű korlátozásokat, Az ellátók nominációi hatékony alapértelmezést jelentenek, melyek ha nem kerülnek módosításra, érvényesek a következő napi stádiumra. A nominálás kritikus fázisa a megelőző napi stádium. Az ellátót felkérik, hogy kora délutánra készítse el nominálását. Az rendszerirányító a következőket fogja ellenőrizni: 14

16 rendelkezik-e az ellátó érvényes szerződéssel, mely lehetővé teszi a nominálást az adott ponton, abban az esetben, ha egy ÜKM van érvényben, a nominálások konzisztensek-e az interfész minkét oldalán, a fizikai kapacitás rendelkezésre áll-e. A fenti ellenőrzések végrehajtását követően a rendszerirányító vagy megerősíti az ellátó nominálását, vagy csökkenti az ütemezett nominációkat késő délutánig. Ez után ütemezett és megerősített státuszt kapnak. Annak ellenére, hogy a rendszerirányítók hasonló gyakorlatot alkalmaznak az egy nappal előre történő feldolgozásban, bizonyos eltérések mégis előfordulhatnak az újranominálás során. Pl. egyik rendszerirányító nem engedi meg az újranominálást, néhányuk korlátozást vezet be, valamelyik csak egyetlen újranominálási lehetőséget kínál egy meghatározott időpontban, mások négy lehetőséget biztosítanak, ismét mások pedig egy lehetőséget biztosítanak óránként. A rendszerirányítók megszerzik a kért mennyiségeket a kiegyensúlyozás időszaka után minden egyes bementi és kimeneti pontnál, melyeket aztán allokálnak azon kereskedők között, akik addig az időpontig nominációval éltek. A 4. sz. mellékletben bemutatásra kerül a napi és az órai kiegyensúlyozás közötti különbségek összefoglalása és indoklása Egy lehetséges középtávú megoldás rendszerirányítótól rendszerirányítóig történő pool típusú szabályozás Elméletileg a hozzáférési díjakban megfizettetik a rendszerben levő torlódásokat, hogy hatékony költség-jelzéseket hozzanak létre. A fent leírtaknak megfelelően ezt a betáplálási és kilépési szabályozással lehet elérni, amely a rendszeren belüli, várható megnövekedett kapacitás-költségekért fizetendő díjakat taglalja. Annak ellenére, hogy az ilyen, optimális helyzeti árazást tovább kell vizsgálni, és végső célnak kell tekinteni, közép- ill. rövidtávon ez nem lehet elérhető, ugyanis ez többek között teljesen kiforrott ellenőrző rendszert, páneurópai rendszerirányító hálózatot, a tagországokban a költségek teljes átláthatóságát és minden tagországban teljesen jól működő csomóponti árazást (pl. betáplálás/kilépés) jelentene. Egy lehetséges áthidaló, középtávú megoldást jelenthetne a pool -rendszer bevezetése a tagállamok ill. az egyes rendszerirányítók területén. Ez egy olyan szisztémát jelentene, ahol a rendszerben történő kapacitás lekötéskor a betáplálási pont külön lenne választva a kilépési ponttól. Ezt egy betáplálást/kilépést árazó rendszerrel lehetne biztosítani. Így elkerülhető lenne, hogy egy hálózathasználóval minden alkalommal újra szerződni kelljen, mikor az a rendszerben áramló gáz mennyiségét megváltoztatná. A megközelítés első lépése a díjazási zónák meghatározása lenne, azaz a szállítórendszerek határainak kijelölése, amelyeken belül a meghatározott betáplálási/kilépési árak érvényesek. A legegyszerűbb eljárás az lenne, ha ezek a határok a jelenlegi rendszerirányító zónáknak felelnének meg. Ebből kifolyólag minden pool tipikusan egy tagállamot vagy rendszerirányító zónát (ami különösen Németország esetében fontos, ugyanis ott több 15

17 rendszerirányító található) fedne le, és minden rendszerirányítónak lehetőséget biztosítana arra, hogy fix és változó költségeiket azokból hozzáférési díjakból fedezzék, amelyek a torlódásokat is megfizettetik, illetve amelyek hatékony költség-jelzésekként funkcionálnak a betáplálók számára annak érdekében, hogy azok a rendszer legkevésbé terhelt részét használják. Az olyan módszernél, ahol betáplálásért és a kiléptetésért is fizetni kell, minden rendszerirányítónak meg kell határoznia minden, a saját szállítórendszerébe be- és az abból kilépő pontot. Ebből eredendően több lehetséges útvonal áll elő a betáplálási és kilépési pontok között. Minden útvonal szállítási költségét ki kell számítani a megfelelő költségszámítási módszerrel (pl. számviteli költségen alapuló, rövid távú ill. hosszú távú határköltségen alapuló stb.). A határköltségen alapuló megközelítés a piac számára egyértelműbb jelzéseket ad, mert ott magasabbak a költségek, ahol a rendszer telített, és ott alacsonyabbak, ahol nem. Ahelyett, hogy minden lehetséges szállítási útvonalra különböző tarifa lenne meghatározva, minden betáplálási pontra és kilépési pontra vonatkozóan bontják le a díjakat. Tehát a betáplált gáz nincs kilépési ponthoz kötve. Ennek célja mind a gázzal, mind a kapacitásokkal való kereskedelem elősegítése. Pl. ha feltételezzük, hogy 10 betáplálási és 20 kilépési pont van egy hálózatban, akkor a pontpont rendszerben 200 tarifa párt kellene nyilvántartani. Ezzel szemben a betáplálás/kilépési rendszerben csak 30 kapacitási pont van. Az egyszerűsített díjazási rendszer jól becsülhetővé teszi az aktuális szállítási szerződésekből adódó költségeket. Az Európában szállított gáz után minden érintett rendszerirányító részére be- és kilépési díjat kell fizetni. A díjak összeadhatóak lehetnének. Ez valószínűleg elfogadhatóan nagy méretű rendszerirányító területeket eredményezne. A betáplálókat ez arra ösztönözné, hogy csak ott kössenek le kapacitásokat, amely rendszereket ténylegesen használják. A díjak elméletileg azokat a túlterhelt zónákat érintik, ahol a gáz be- vagy kilép, és nem függnek a távolságtól. A gázkereskedelmet a be/kilépő rendszer elősegíti, ugyanis a beléptetett gázkapacitás amiért fizettek nincs meghatározott kiléptetési ponthoz kötve, ezért a pont-pont rendszerrel ellentétben a szállítási szerződéskötések újrakötése nélkül lehet a gázzal tovább kereskedni. A kereskedelmi gócpont egy fiktív pont a szállítórendszerben, ahol a be- és kilépési díjak fizetésével gázkereskedelem történik. Ha a betáplálók a gázt a gócpontok között fizikailag akarják mozgatni, akkor minden érintett rendszerirányító részére be-/kilépési díjat kellene fizetniük. Másik lehetőségként a betáplálók az egyes gócpontoknál a beléptetett gázokkal kereskedhetnek, elkerülve így a gócpontok közti szállítási díjakat. Pl. egy kereskedő, aki Zeebrugee-ben vett gázt, és a vevője Milánóban van, kifizeti a megfelelő belépési díjat Zeeburgee-ben, majd eladja a gázt, és az olasz hálózatba beléptetett gázt vesz, ezzel kiküszöbölve a két rendszer közti szállítási díjat. Ezt szem előtt tartva, és annak érdekében, hogy a konvergencia és a hozzáférési tarifák egységes megközelítése fokozatosan kifejlesztésre kerüljön, az elsődleges szempontnak azon minimális konvergencia kritériumok meghatározásának kell lenniük, amelyeknek minden 16

18 egyes tagállamnak meg kellene felelnie a pool -rendszerű díjazás bevezetésénél, figyelembe véve a hálózat hatékony kihasználtságát belföldi és nemzetközi tekintetben. Bármilyen tarifarendszert is válasszanak a tagállamok, látszana, hogy a be-/kilépési tarifarendszer által nyújtott előnyök legalább egy kis részét el kellene érniük a kereskedelem ösztönzése és a likviditás terén. Míg a pool -ok koncepciója éppen ezért egy középtávú ill. áthidaló megoldást jelent, gondoskodni kell arról, hogy azok a hosszútávú megoldások kidolgozását segítsék elő, marginális kapacitási költségek által előretekintő jelzéseket létrehozva. 17

19 3. A liberalizált földgázpiac 3.1. A földgázpiac szereplői: Termelők: Kereskedők: Közüzemi nagykereskedő: Szolgáltató: Szállítási vállalkozó: Tárolási vállalkozó: Közüzemi fogyasztó: Feljogosított fogyasztók: - A hazai földgáztermelő vállalkozások, illetve - import, ahonnan beszerezhető a földgázigény szükséges része. A földgázt rendszeresen és üzletszerűen, nem saját felhasználási céllal vásárolja és értékesíti. A termelők, nagykereskedők, szolgáltatók és a fogyasztók (pl. saját részére szerez be földgázt a kereskedői jogosultság megszerzése után) is lehetnek kereskedők, azaz a szereplőket tevékenységük alapján kell elkülöníteni egymástól. Aki köteles a közüzemi szolgáltató igénye szerinti földgáz ellátás biztosítására. - Egyrészt közüzemi szerződés alapján a közüzemi fogyasztók számára köteles folyamatosan, a fogyasztók igénye szerint gázt szolgáltatni. Ebben az esetben követelmény az ellátás biztosítása, szabályozott árak alapján. - Másrészt azon feljogosított fogyasztók ellátását végzi, amelyek a szolgáltató elosztó vezeték rendszeréről kerülnek kiszolgálásra. A földgáznak a szállítóvezetéken történő továbbítását végzi. Jogilag vagy számvitelileg elkülönülnek a kereskedelmi, tárolási és termelési tevékenységektől. A földgáz készletezését végzi földgáztárolókban. A tárolók a szezonális igények kielégítését, és a napon belüli kiegyenlítéseket biztosítják. Az a fogyasztó, aki a közüzemi szolgáltatótól, közüzemi szerződés alapján vételez földgázt. Az a fogyasztó, amely nem közüzemi szerződés alapján vásárol földgázt A földgázellátó infrastruktúra létesítményei: Szállítóvezeték: Elosztó vezeték: Az a csővezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, amelynek kezdőpontja a termelés betáplálási pontjai, az országhatár, a gáztároló betáplálási pontja, végpontja a gázátadó állomások kilépő pontjai, az országhatár, a gáztároló betáplálási pontja. Az a csővezeték a hozzá tartozó nyomásszabályozó berendezésekkel, amelyen keresztül a földgázt a fogyasztókhoz továbbítják, amelynek kezdőpontja a gázátadó állomások kilépő csonkjai, végpontja a fogyasztó telekhatára. Együttműködő földgázrendszer: Az üzemi, és a kereskedelmi szabályzatban rögzített elvek szerint irányított, összekapcsolt szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló, beleértve a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatást nyújtó berendezéseket 18

20 Föld alatti gáztároló: Az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott természetes vagy mesterségesen kialakított földtani szerkezet, vagy föld alatti üreg, amely földgáz készletezésre alkalmas Tevékenységek: Földgázszállítás: A földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása. A rendszer egészének, vagy egy részének az üzemeltetése. Földgáz elosztás: A földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a Kereskedelem: fogyasztóhoz. földgáz rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése Rendszerirányítás: Az együttműködő földgázrendszer üzemvitelének, egyensúlyának, karbantartásának, fejlesztésének, hosszú távú kapacitástervezési, ellátás biztonsági tevékenységének verseny semleges, folyamatos és átlátható koordinálása. 4. A rendszerirányítás hazai szabályozásához szükséges alapelvek. Liberalizált környezetben a szállítóvezetékek üzemeltetését és azok irányítását a kereskedelmi és termelő tevékenységtől jogilag vagy számvitelileg elkülönített szervezet végzi. A szállítási vállalkozó a gázvezeték rendszeren gázforgalmazást végez, melynek része a rendszerirányítás. A piac szereplői részére hozzáférést kell biztosítani a szabad szállítókapacitásokhoz, figyelembe véve adott technikai korlátokat. Ezen tevékenységért a szállító vezetékhasználati díjat kap a megbízóktól. A távvezeték rendszerbe betáplált földgáz közel egyenletes ütemű, ezzel szemben a fogyasztási oldalon napi, heti és éves ciklusidejű terhelésingadozások jelentkeznek. Ennek következtében a gázszállító rendszer feladata az előzők szerinti terheléskülönbségek kiegyenlítése. A földgázszállító rendszer mennyiségi egyensúlya mellett fontos követelmény hogy a betáplált földgáz minősége folyamatosan feleljen meg az előírásoknak. A földgázellátás folyamatos mennyiségi és minőségi felügyeletére szükség van, amelyet a nemzetközi gyakorlatban a szállítóvezetékeket üzemeltető társaságok végeznek az adott rendszer rendszerirányítási feladataként Jelenleg az adminisztratív módon szabályozott környezetben a fogyasztók a gáz árát, a szállítási és a rendszerirányítási költséget egy összegben fizetik meg. Piaci környezetben minden fogyasztó külön-külön megfizeti a szállítási, tárolási, valamint a lekötött és ténylegesen elfogyasztott gázmennyiség különbsége miatt felmerülő rendszerszolgáltatás díját is. Lehetőség van arra, hogy a fogyasztók csak a saját felhasználásukat fizessék meg, és hatékonyabb fogyasztás esetén költségmegtakarítást érjenek el. 19

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz

A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz Medveczki Zoltán CEEGEX Zrt. Budapest, 2011. szeptember 22. Nyugat-európai gyakorlat felismerése Nyugat-Európa gázpiaca likvid és

Részletesebben

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László Az alakuló földgázpiaci modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László 1 Alapelvek A közüzem mint szabályozott piaci elem megszűnik Minden fogyasztó feljogosított Minden kereskedő feljogosított Kapacitás

Részletesebben

Kereskedőváltás esetén alkalmazandó általános szabályok az egyetemes szolgáltatás és a lakossági fogyasztói szempontok kiemelésével

Kereskedőváltás esetén alkalmazandó általános szabályok az egyetemes szolgáltatás és a lakossági fogyasztói szempontok kiemelésével Kereskedőváltás esetén alkalmazandó általános szabályok az egyetemes szolgáltatás és a lakossági fogyasztói szempontok kiemelésével 1. Tájékoztató információk a kereskedőváltáshoz és az egyetemes szolgáltatásba

Részletesebben

Gázt a napi piacról. - A teljes földgázrendszer működésének összehangolása milyen feladatokat ró az FGSZ-re?

Gázt a napi piacról. - A teljes földgázrendszer működésének összehangolása milyen feladatokat ró az FGSZ-re? Gázt a napi piacról Ügyfél: FGSZ Földgázszállító Zrt. Iparág: energetika Megoldás: TSO Energy Platform, Balancing Energy Platform Az esettanulmány készítésének időpontja: 2011. december 7. Honlap: http://www.fgsz.hu

Részletesebben

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest Dr. Zsuga János CEO 1 A régió import igénye jelentősen növekedik a következő 10 évben bcm 140,00 Indegineous Production and Import demand in the SEE region 120,00

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Tájékoztató a földgáz tárolásra vonatkozó működési engedély kérelemhez

Tájékoztató a földgáz tárolásra vonatkozó működési engedély kérelemhez 1 26. Tájékoztató a földgáz tárolásra vonatkozó működési engedély kérelemhez A földgáz-tárolási tevékenység a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) alapján (1) Az engedélyesnek a földgáztárolói

Részletesebben

Tajti Péter. MGE Rendszerüzemeltetői Bizottság elnök ÜKSZ Szabályzati Bizottság földgázelosztói képviselő. Visegrád, 2011. április 13.

Tajti Péter. MGE Rendszerüzemeltetői Bizottság elnök ÜKSZ Szabályzati Bizottság földgázelosztói képviselő. Visegrád, 2011. április 13. Üzemi Kereskedelmi Szabályzat MGE Rendszerüzemeltetői Bizottság elnök ÜKSZ Szabályzati Bizottság földgázelosztói képviselő Visegrád, 2011. április 13. 2010 ÉVI TÖRTÉNÉSEKÉSEK MEH 338/2010 és 455/2010 határozatai

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal II. Ipari Energia Fórum Konferencia 2004. Novotel Budapest Centrum, 2004. május 26-27. 100 90 80 70 60 50

Részletesebben

EFS plusz tárolási termék leírása (többlet tárolói rugalmasságot biztosító szolgáltatás)

EFS plusz tárolási termék leírása (többlet tárolói rugalmasságot biztosító szolgáltatás) EFS plusz termék leírása (többlet tárolói rugalmasságot biztosító szolgáltatás) A termék azért kerül bevezetésre, hogy elősegítse a rendszerhasználók kereskedelmi tevékenységét, a gázév bármely időszakában

Részletesebben

A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap

A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap Gellényi Zoltán Rendszerirányítás és Kapacitáskereskedelem igazgató 2015. április 15. Emelkedő pályán hetvenöt év tapasztalatával

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Az Európai Parlament és Tanács 2003/55/EK irányelve

Az Európai Parlament és Tanács 2003/55/EK irányelve Az Európai Parlament és Tanács 2003/55/EK irányelve (2003. június 26.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ

Részletesebben

FÖLDGÁZTÁROLÁSI KAPCSOLT (CSOMAG) SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉS

FÖLDGÁZTÁROLÁSI KAPCSOLT (CSOMAG) SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉS FÖLDGÁZTÁROLÁSI KAPCSOLT (CSOMAG) SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉS amely egyrészről a székhelye: levelezési címe: számlavezető pénzintézete: számlaszáma: számlázási

Részletesebben

A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA

A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA A MAGYAR FÖLDGÁZRENDSZER ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATA Készítette: Szabályzati Bizottság 2008. december TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 7 1.1. SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS TÁRGYA...7 1.2. SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET...7

Részletesebben

Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhelye: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7/8. levelezési címe: 1399 Budapest, Pf. 645.

Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhelye: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7/8. levelezési címe: 1399 Budapest, Pf. 645. EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT FELHASZNÁLÓK ELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES, A KITÁROLÁSI IDŐSZAK VÉGÉN A TÁROLÓBAN MARADT FÖLDGÁZKÉSZLET RÖVID TÁVÚ KITÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI SZERZŐDÉS ( VBF+ SZERZŐDÉS) amely

Részletesebben

NAPI PEAK PLUSZ FÖLDGÁZBETÁROLÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS

NAPI PEAK PLUSZ FÖLDGÁZBETÁROLÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS NAPI PEAK PLUSZ FÖLDGÁZBETÁROLÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS amely egyrészről a székhelye: levelezési címe: számlavezető pénzintézete: számlaszáma: számlázási cím:

Részletesebben

A földgalatti gáztárolók szerepe a gázellátó rendszerben Rövid táv és szezonális spreadeken túlmutatva

A földgalatti gáztárolók szerepe a gázellátó rendszerben Rövid táv és szezonális spreadeken túlmutatva XXIII. DUNAGÁZ Szakmai Napok Konferencia 2015. április 15-16 A földgalatti gáztárolók szerepe a gázellátó rendszerben Rövid táv és szezonális spreadeken túlmutatva Fritsch László, vezérigazgató Magyar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5349. számú törvényjavaslat a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest, 2015. június 1 2015.

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

2003. évi XLII. törvény. a földgázellátásról

2003. évi XLII. törvény. a földgázellátásról 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról Az Országgyűlés a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű földgázellátása, az átlátható megkülönböztetésmentes szabályozás kialakítása, a földgáz versenypiaca

Részletesebben

2003. évi XLII. törvény. a földgázellátásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

2003. évi XLII. törvény. a földgázellátásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról Az Országgyűlés a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű földgázellátása, az átlátható megkülönböztetésmentes szabályozás kialakítása, a földgáz versenypiaca

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 2014. március 26-i 312/2014/EU RENDELETE

A BIZOTTSÁG 2014. március 26-i 312/2014/EU RENDELETE A BIZOTTSÁG 2014. március 26-i 312/2014/EU RENDELETE a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA I. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008. JÚLIUS 15. A KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM II. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 2008. évi XL. tv. a földgázellátásról... 218 2008.

Részletesebben

MAGYAR GÁZ TRANZIT ZRT. a [...] között létrejött NAPI KAPACITÁSLEKÖTÉSI ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS

MAGYAR GÁZ TRANZIT ZRT. a [...] között létrejött NAPI KAPACITÁSLEKÖTÉSI ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS A MAGYAR GÁZ TRANZIT ZRT és a [...] között létrejött NAPI KAPACITÁSLEKÖTÉSI ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS 2015. [...] Jelen Napi Kapacitáslekötés és Földgázszállítási Keretszerződés, a hozzácsatolt

Részletesebben

M.3. számú melléklet. 1/6. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. elszámolás során alkalmazott részletes számítási eljárás, paraméterek

M.3. számú melléklet. 1/6. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. elszámolás során alkalmazott részletes számítási eljárás, paraméterek M.3. számú melléklet GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. elszámolás során alkalmazott részletes számítási eljárás, paraméterek 1/6. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. I. Az egyttműködő földgázrendszer

Részletesebben

2008. évi XL. törvény. a földgázellátásról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

2008. évi XL. törvény. a földgázellátásról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 1 Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében

Részletesebben

JAS Budapest Zártkörűen Működő Részvénytársaság FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2015. május2. május

JAS Budapest Zártkörűen Működő Részvénytársaság FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2015. május2. május JAS Budapest Zártkörűen Működő Részvénytársaság FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA Budapest, 2015. május2. május TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...5 1. Az hatálya közzététele, fogalom meghatározások, az engedélyesre

Részletesebben

GCF 1.1 Gas Consumption Forecast

GCF 1.1 Gas Consumption Forecast GCF 1.1 Gas Consumption Forecast A szabadpiaci gáz-kereskedelem alapja a forrás- és a fogyasztói oldali menetrendek tervezése, operatív levezénylése és elszámolása. Az energia kereskedelem a jövõre vonatkozik,

Részletesebben

2008. évi XL. törvény. a földgázellátásról. I. Fejezet. A törvény célja

2008. évi XL. törvény. a földgázellátásról. I. Fejezet. A törvény célja 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében

Részletesebben

FÖLDGÁZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS [MINTA]

FÖLDGÁZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS [MINTA] A Földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény alapján létrehozott földgáz biztonsági készlet 265/2009.(XII.1.) Korm. rendelet szerinti felhasználása tárgyában kötött FÖLDGÁZ ADÁSVÉTELI

Részletesebben

Fekete Márk. Ügyfél-orientált termékfejlesztési stratégia egy energiaszolgáltatónál

Fekete Márk. Ügyfél-orientált termékfejlesztési stratégia egy energiaszolgáltatónál Fekete Márk Ügyfél-orientált termékfejlesztési stratégia egy energiaszolgáltatónál Tartalom Termékfejlesztési kényszer az energiaipari liberalizáció következtében Az energia szolgáltató stratégiai céljai

Részletesebben

Fogyasztóvédelmi fórum Égáz Dégáz Földgázelosztó Zrt.

Fogyasztóvédelmi fórum Égáz Dégáz Földgázelosztó Zrt. Fogyasztóvédelmi fórum Égáz Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2012. június 12. 1 Égáz Dégáz Földgázelosztó Zrt - szervezeti felépítés feladatok panaszok, reklamációk kezelése tartozás miatti kikapcsolások ügyfélkapcsolati

Részletesebben

Global NRG Zrt. Földgáz-kereskedelmi Üzletszabályzata

Global NRG Zrt. Földgáz-kereskedelmi Üzletszabályzata Global NRG Zrt. Földgáz-kereskedelmi Üzletszabályzata Budapest, 2009. május 11. Budapest, 2009.05.11. Készítette: Global NRG Zrt. oldalszám: 2/76 Tartalomjegyzék 1. Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma

Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma Az Európai Unió energiapolitikája Az energiapolitika fogalma Egy adott politikai egység tág értelemben vett energiaellátásának biztosítására vonatkozó Kajtár Gábor előadása 1 - politikai célkitűzések,

Részletesebben

MAGÁZ!! MAGYAR!GÁZSZOLGÁLTATÓ! KORLÁTOLT!FELELŐSSÉGŰ!TÁRSASÁG! ELOSZTÓI!ENGEDÉLYES! ÜZLETSZABÁLYZATA!!

MAGÁZ!! MAGYAR!GÁZSZOLGÁLTATÓ! KORLÁTOLT!FELELŐSSÉGŰ!TÁRSASÁG! ELOSZTÓI!ENGEDÉLYES! ÜZLETSZABÁLYZATA!! !!! MAGÁZ!! MAGYAR!GÁZSZOLGÁLTATÓ! KORLÁTOLT!FELELŐSSÉGŰ!TÁRSASÁG! ELOSZTÓI!ENGEDÉLYES! ÜZLETSZABÁLYZATA!!!!!! MAGÁZ!MAGYAR!GÁZSZOLGÁLTATÓ!KFT! 2014! /BENYÚJTVA2014.NOV.15./! 2014. 11. 15. 1 MAGÁZELOSZTÓIÜZLETSZABÁLYZAT

Részletesebben

86/2003. (XII. 16.) GKM rendelet. az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásainak rendjér l

86/2003. (XII. 16.) GKM rendelet. az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásainak rendjér l 86/2003. (XII. 16.) GKM rendelet az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásainak rendjér l A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 56. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

Kovács Csaba Magyar Energia Hivatal GasCon szakkonferencia 2007. február 21.

Kovács Csaba Magyar Energia Hivatal GasCon szakkonferencia 2007. február 21. Felkészülés a piacnyitásra a tevékenységek szétválasztása Kovács Csaba Magyar Energia Hivatal GasCon szakkonferencia 2007. február 21. Az előadás célja és tartalma A tevékenység-szétválasztás (unbundling)

Részletesebben

FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA

FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA TIGÁZ-DSO Kft. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA TIGÁZ-DSO FÖLDGÁZELOSZTÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA 1/68 TIGÁZ-DSO Kft. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalomjegyzék

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

DBGÁZ KFT. 2004. június 10.

DBGÁZ KFT. 2004. június 10. A DEBRECENI GÁZSZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI DBGÁZ KFT. 2004. június 10. BEVEZETŐ A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (továbbiakban: GET) rendelkezései szerint

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

A NORDEST ENERGY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

A NORDEST ENERGY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG A NORDEST ENERGY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA Budapest, 2010. augusztus 16. Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 6 1. Az Üzletszabályzat tárgya, hatálya, közzététele... 6 1.1

Részletesebben

Energiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon

Energiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon Energiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon Bali Gábor ENERGIQ Kft. az EnAcTeam tagja www.enacteam.hu 1 Tartalom Mi a tanácsadó feladata a kereskedő és a földgázfelhasználó között? Hogy

Részletesebben

A Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Földgáztárolási engedélyes ÜZLETSZABÁLYZATA

A Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Földgáztárolási engedélyes ÜZLETSZABÁLYZATA Földgáztárolási engedélyes Üzletszabályzata A Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság Földgáztárolási engedélyes ÜZLETSZABÁLYZATA Jelen Üzletszabályzatot a Magyar Energetikai és Közműszabályozási

Részletesebben

Nabucco Gázvezeték projekt Európa és Törökország számára. III. Energy Summit Hungary 2012 2012. május 31. Hotel President Budapest

Nabucco Gázvezeték projekt Európa és Törökország számára. III. Energy Summit Hungary 2012 2012. május 31. Hotel President Budapest Nabucco Gázvezeték projekt Európa és Törökország számára III. Energy Summit Hungary 2012 2012. május 31. Hotel President Budapest Nabucco A Déli Folyosó új gázvezetéke A Nabucco gázvezeték a Déli Folyosó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK A RENDSZERHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓAN TARTALOMJEGYZÉK 1. Fogalom meghatározások... 5 2. Szerződéses Feltételekre

Részletesebben

SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKA SZABÁLYZAT Kiadás: Javadalmazási politika Oldal: 11 Hatályos: 2013.07.22. Módosítás: 2014.11.18 Hivatkozás:

Részletesebben

Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi működési engedély

Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi működési engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-115/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: BAKONYI ATTILA TELEFON: +36-1-459-7777, +36-1-459-7764 TELEFAX: +36-1-459-7766, +36-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; bakonyia@eh.gov.hu

Részletesebben

ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Üzletszabályzat 1/63 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE 4 2. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Részletesebben

A Kereskedőváltás részletes szabályai

A Kereskedőváltás részletes szabályai A Kereskedőváltás részletes szabályai A Társaság csak egyetemes szolgáltatásra nem jogosult Felhasználók részére nyújt szolgáltatásokat, így a kereskedőváltás szabályaira vonatkozó alábbi ismertetés nem

Részletesebben

FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA KAPACITÁSLEKÖTÉSI, FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI, SZAGOSÍTÁSI ÉS RENDSZERIRÁNYÍTÁSI SZERZŐDÉS 2015. JÚLIUS 1-JÉTŐL - 2015. SZEPTEMBER 30-IG TERJEDŐ HASZNÁLATI IDŐSZAKRA továbbiakban Szerződés, amely létrejött egyrészről

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek előadó: Harsányi Zoltán E.ON Műszaki stratégiai osztály A 2007 évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki

Részletesebben

FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA VÁLASZTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS DÍJAIK

FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA VÁLASZTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS DÍJAIK A Társaság által a Vhr. 78. (2) bek. alapján nyújtott választható szolgáltatások díjait a Hivatal a Vhr. 150. alapján hagyta jóvá, melyek a fizetési feltételekkel együtt a szolgáltatások típusai szerint

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI SZERZŐDÉS

FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI SZERZŐDÉS Szerződés száma:.. Felhasználási hely száma:. Bekötés szám:.... I. Szerződést kötő felek: FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI SZERZŐDÉS 20 m 3 /h alatti gázmérő névleges összteljesítménnyel rendelkező alapdíjas, nem

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Tulajdonosi modellek a villamos energia átviteli rendszerirányításban

Tulajdonosi modellek a villamos energia átviteli rendszerirányításban Tulajdonosi modellek a villamos energia átviteli rendszerirányításban Vitaindító előadás Felsmann Balázs ETE Energiastratégiai és Szabályozási Szakosztály Budapest 2008. november 26. Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

31/2015. számú Hirdetmény Fogyasztási hitelekről Érvényes: 2015.06.18-tól

31/2015. számú Hirdetmény Fogyasztási hitelekről Érvényes: 2015.06.18-tól 31/2015. számú Hirdetmény Fogyasztási hitelekről Érvényes: 2015.06.18-tól I. Fogyasztási célú hitelek (2015.02.01.) Az éves ügyleti kamat* (%) referenciakamatból és kamatfelárból áll. A referencia kamat

Részletesebben

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. tel: +36 (26) 300 994 fax: +36 (26) 303 755 info@cyeb.hu www.cyeb.hu TESZ SZERZŐDÉS TELJES ELLÁTÁSRÓL SZÓLÓ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI

Részletesebben

PANNONENERGIA-SERVICE KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2014. november 21.

PANNONENERGIA-SERVICE KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA. Budapest, 2014. november 21. PANNONENERGIA-SERVICE KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA Budapest, 2014. november 21. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ...6 1. Az Üzletszabályzat tárgya, hatálya, közzététele, fogalom meghatározások,

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan irányadó részét a jelen általános szerződési feltételek tartalmazzák,

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása II. Villanyszerelő Konferencia az intelligens házakról és megújuló energiákról Előadás témája: Az alkalmazás alapja Kiserőművek csatlakoztatásának alapja

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK A logisztikai stratégiákat egyrészt a teljes vállalati logisztikai rendszer egészének kialakításánál, működtetésénél kell figyelembe venni, másrészt az alrendszereknél.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS egyéb fogyasztó részére biztosított távhőszolgáltatásra

KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS egyéb fogyasztó részére biztosított távhőszolgáltatásra F 101 ESZF../. KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS egyéb fogyasztó részére biztosított távhőszolgáltatásra A szerződés létrejött egyrészről az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. (stat. azonosítója: 12794726-3530- 114-11, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok. Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály

Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok. Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály. 1 Előadás témája: Az alkalmazás alapja A háztartási méretű kiserőművek Elemzések Tapasztalatok ELMŰ-ÉMÁSZ

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

FÖLDGÁZ KAPACITÁSIGÉNY BEJELENTŐ LAP (NEM LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ VAGY LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÁSI HELYEK BERUHÁZÓJA)

FÖLDGÁZ KAPACITÁSIGÉNY BEJELENTŐ LAP (NEM LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ VAGY LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÁSI HELYEK BERUHÁZÓJA) FÖLDGÁZ KAPACITÁSIGÉNY BEJELENTŐ LAP (NEM LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ VAGY LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÁSI HELYEK BERUHÁZÓJA) 1. A gázigénylő adatai: Természetes személy esetén: Üzleti partner szám:... Név:... Születési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

SZERZŐDÉS JOGCÍM ÁTVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

SZERZŐDÉS JOGCÍM ÁTVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE SZERZŐDÉS JOGCÍM ÁTVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE a továbbiakban Szerződés, amely létrejött egyrészről az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 8600 Siófok, Tanácsház

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA-BoS-12/069 HU A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások 1/7 1. Iránymutatások Bevezetés 1. Az EBFH-rendelet 1 16. cikkének értelmében és figyelembe véve a biztosítási és viszontbiztosítási

Részletesebben

AZ ALPIQ CSEPELI ERŐMŰ KFT. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA

AZ ALPIQ CSEPELI ERŐMŰ KFT. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA AZ ALPIQ CSEPELI ERŐMŰ KFT. FÖLDGÁZELOSZTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA Budapest, 2012. november 1 / 128 Tartalomjegyzék 1. Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre, fogalom meghatározások, az engedélyesre

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben