Tartalomjegyzék. Közlemény

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék Közlemény... 2 Idén is rendelhető a nagybetűs naptár... 3 Felhívás Braille olvasásversenyre... 4 Európai Uniós élelmiszerosztás... 5 Megkezdődött a Négypatkós trénerek című projekt... 7 Elérhető a JAWS képernyőolvasó szoftver A Tacmon 2 projektről... 9 Látást adhat a vakoknak a bionikus szem A jövőben vakok is vezethetnek autót? Arcképcsarnok: Sztrikt Nikolett, Jenei András Életet adni Plovdivban jártam (2. rész) Mit is ünneplünk augusztus 20-án? Közlemény Kedves olvasónk! Ön most a év augusztusi szám cikkei között szemezgethet. Reméljük, hogy olvasóink közül sokan már túl vannak egy felfrissítő nyaraláson, vagy esetleg éppen egy kellemes pihentető hétvégén vették elő kiadványunkat, hogy cikkeink által kicsit elfelejthessék a hétköznapok gondjait. Most először fordul elő a Szemezgető történetében, hogy legnagyobb sajnálatunkra az augusztusi szám hangzó változatát átépítési munkálatok miatt nem tudjuk előállítani. Ezúton is elnézést kérünk azon kedves előfizetőinktől, akik a hanganyagot rendelték meg. Az egyesület stúdiójának is helyet adó irodaházban teljes körű felújítást végeznek, így egy-két hónapra le kellett állítanunk a hangstúdióban folyó munkát. Azonban reményeink szerint az 2

3 októberi szám hanganyagát már egy korszerűsített, megszépült irodaházban tudjuk Önöknek elkészíteni. Tájékoztatjuk mindazokat, akik írni szeretnének Szemezgető című újságunkba, hogy a következő lapszám 2013 októberében jelenik meg. Lapzárta: szeptember 20. A cikkek szemezgetéséhez nagyon kellemes perceket kíván Önnek a Szemezgető szerkesztői stábja! Ismét nagybetűs asztali naptár rendelés! Örömmel közöljük kedves olvasóinkkal, hogy idén is rendelhető lesz egyesületünknél a nagybetűs asztali naptár, mely alig- és gyengénlátók számára rendkívül praktikus! Aki esetleg még nem ismeri az általunk óta forgalmazott speciális naptárat, kérem, engedjék meg, hogy röviden bemutassuk Önöknek ezt a látássérülteknek, illetve idősebb embereknek szánt hétköznapi segédeszközt. A naptárban a dátumokat kontrasztos, nagy méretben nyomtatta a Leporelló papírbolt nyomdája. A vasárnapokat és ünnepnapokat külön kiemeltük, ezek sötét alapon fehér számokkal vannak jelölve, így első ránézésre azonnal kitűnik a többi nap közül. A dátumok mellett a névnapok is fel vannak tüntetve, természetesen gyengénlátók számára megfelelő betűméretben. Ami a naptárat igazán praktikussá teszi azaz, hogy a jobb oldalon jegyzetelésre szolgáló üres helyet hagytunk ki. Így akár határidőnaplóként is használható. Az idő rohan, és gondolnunk kell a jövő esztendőre is, ezért már most felhívjuk figyelmüket a évi nagybetűs asztali naptárra, melyet egyesületünktől lehet megrendelni. A karácsonyi ajándéknak is rendkívül alkalmas naptár ára kemény papírból készült tartóval együtt 1000 Ft. Amennyiben Ön már a korábbi években rendelt tőlünk nagybetűs naptárat, és megőrizte az ehhez tartozó tartót, akkor a évi naptárat megrendelheti talp nélkül is, így csak 800 Ft-ba kerül. Rendeléseiket augusztus 1 és október 31 között adhatják le egyesületünk alábbi elérhetőségeinek valamelyikén: 3

4 Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Nyíregyháza Országzászló tér 8. 2 emelet. Tel: ugyfelszolga@upcmail.hu A rendelést követően a naptár árát az alábbi számlaszámra kérjük átutalni: Szabolcs Takarék: A megjegyzés rovatba kérjük, írják be, hogy "nagybetűs naptár". 4 Horváth Antalné Meghívó Országos Braille olvasásversenyre A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete szeptember között, immár 9. alkalommal hívja Nyíregyházára azokat a látássérülteket, akik hódolnak a Braille írásnak. Mint eddig minden évben, most is egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei író, költő munkásságával ismerkedhetnek meg a versenyzők, a kísérők és a közönség. Az elmúlt években olyan élő vagy már elhunyt irodalmárok írásai szolgáltak versenyműként, mint Nógrádi Gábor, Losonczi Léna, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Osztojkán Béla, Végh Antal, Neuzerné Papp Erika, akik egyéni irodalmi világukkal bűvölik el az olvasókat. Idén Margócsy Józsefre emlékezünk, aki 2013-ban 94 évesen hunyt el, maga mögött hagyva számtalan értékes gondolatot. A Braille olvasásverseny az évek folyamán nemzetközi hírűvé vált, hiszen Romániából is jelentkeztek magyar ajkú olvasók. A 9. Országos Braille olvasásverseny programja: Szeptember 20. Érkezés Nyíregyházára a délutáni órákban. Városnézés, ismerkedés Nyíregyháza történelmével, híres tereivel, épületeivel, séta a Sóstói tó körül. A szállás elfoglalása, vacsora Szeptember 21.

5 Reggeli. 10:00 óra. Kezdetét veszi a verseny. A zsűri értékelése után, eredményhirdetés. 13:00 órától ebéd, majd hazautazás A versenyre gyerekeket és felnőtteket egyaránt várunk, akik a magyar Braille írás jelenlegi szabályának megfelelően, teljes szövegezéssel készített anyagot olvasnak majd fel hangosan. Jelentkezni, és információt kérni augusztus 1-szeptember 20. között lehet az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Cím: Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Nyíregyháza Országzászló tér emelet. Tel: Mobil: ugyfelszolga@upcmail.hu Web: A 9. Országos Braille olvasásverseny megvalósítását a Nyíregyháza megyei jogú város civil alapnál elnyert pályázati támogatásból fedezzük. 5 Nagy Tünde Európai Uniós élelmiszerek adományozása 2013 Idén június között Európai Uniós tartós élelmiszerek kiosztására került sor a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egyesületének ügyfélszolgálati irodájában.ebben az adományban kizárólag a Nyíregyháza városban lakó tagtársak részesülhettek, mert ezt írta elő az a pályázat, melyen egyesületünk sikerrel vett részt. A kiosztás alkalmával 120 látássérült részesült 10 kg-os adomány csomagban, mely lisztet, háztartási kekszet, tésztát és instant tészta ételt tartalmazott. Mivel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két egyesület is tevékenykedik a látássérült emberekért, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, mint közhasznú szervezet, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének 20 tagját is adományban részesítette.

6 Amint a pályázati kiírásban is szerepelt, az élelmiszercsomagokat olyan személyeknek oszthattuk ki, akik rászorulók, azaz a létminimum alatt élnek, kisnyugdíjasok, csonkacsaládok vagy egyedülállók. Idén az élelmiszereket maga az adományozó szállította ki egyesületünkbe, mellyel óriási anyagi segítséget is nyújtott egy olyan társadalmi szervezetnek, amely idén még nem részesült éves költségvetésben. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület ezen felül támogatta gyermeknapi programunkat, valamint soron kívül küldött bébiételeket egy táplálék felszívódási zavarokkal küzdő vak gyermek tagunk részére. Ezen kívül a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek köszönhetően partnerségben állunk a nyíregyházi Metro áruházzal, mely minden csütörtökön lehetőséget biztosít arra, hogy kevésbé hosszú szavatosságú élelmiszereket szállíthasson el egyesületünk. Ezeket az élelmiszereket a csütörtöki élelmiszernapon osztják ki az egyesület munkatársai és önkéntesei a hátrányos helyzetű, többgyermekes családok, valamint a szociálisan rászorult látássérültek között. A Metrós programunk december 20. óta tart, s ez idő alatt mintegy 2.83 tonna élelmiszert osztottunk ki 484 fő között. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az önkénteseknek és egyesületünk munkatársainak, akik munkaidőn túl is segítettek az élelmiszeradomány elszállításában és kiosztásában. Önkénteseink voltak: Márton Róbert, Lakatos László, Kiss Szabolcs, Zagyi István, Balogh Viktória, Ábri Tibor és Kicsák Mónika. Köszönjük a Magyar Élelmiszerbank Egyesület mindenfajta támogatását, mert a látássérült emberek között is sokan hátrányos helyzetben, létminimum alatt, csonkacsaládban élnek, és számukra egy-egy élelmiszeradomány jelentős segítséget jelent. Nagy Tünde, Elnök 6

7 Megkezdődött a Négypatkós trénerek című projekt július 1-én a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesülete terápiás lovaglást szervezett a tagok részére. A pályázati pénzösszeg két alkalommal fő lovagoltatási költségeit finanszírozza, melyet Nyíregyháza város polgármesteri hivatalának sport bizottsága támogatott. Mivel számomra hallatlan élményeket jelentett mindig is ez a tevékenység (sport), ezért gondoltam másokkal is megosztom tapasztalataimat. Gyerekkoromban jártam egy ideig lovagolni, így semmilyen ellenérzésem nem volt a ló, mint "nagy, rúgni, harapni képes állattal szemben. Tudom, hogy ugyanúgy van személyisége, jelleme, igényei, mint nekem. Ha ezt tiszteletben tartjuk, nagyon jól együttműködő társra, barátra találunk benne, aki hajlandó mindenre, amit kér tőle az ember. Felnőttként és sajnos már látássérülten (aliglátó vagyok) szintén lovagoltam egy rövid ideig, de mindeddig csak felnyergelt lovon. Most azonban, a Tiszavasvári úti Fedeles Lovardában egészen más élményt éltem át. Ugyanis mindenki személyre szabott lovat kapott. Az óvodás pónit kapott, a többiek nyugodt, kiegyensúlyozott, nagyméretű hátasokat, én egy dinamikusabb természetűt (mivel volt csekély tapasztalatom) de mindannyian nyereg nélkül, szőrén ültük meg a lovat. Az a 18 éves kislány, aki hetente 2-3 alkalommal rendszeresen jár lovagolni, felnyergelt, ügetni, vágtázni szerető Csipke nevű lóra ülhetett és önállóan, belső körön dolgozott a lóval. Az én lovam, Tequila, jobban szerette, ha a sor elején mehet, ezért igyekezett a többieket megelőzve az élen haladni. Érdekes - gondoltam magamban - honnan tudta a lovarda vezetője, hogy én is ilyen vagyok? Az a jó a lóban, hogy lát és érez helyetted, rábízhatod magad, így szőrén ülve még erősebb a kontaktus ember és állat között, hiszen érezni lehet minden rezdülését, mozdulatát és együtt tudsz mozogni a lóval, nem kell hozzá látás! Anélkül, hogy bármilyen nagy dolgot csináltam volna, hiszen a ló rótta a köröket, én csak tartottam 7

8 magam (combbal, lábszárral, fenékkel, egyenes testtartással) a hátán, ennek ellenére úgy éreztem, mintha egy aerobik edzésen vettem volna részt. Mindenkinek csak ajánlani tudom, próbálja ki - kortól, nemtől, sérültsége súlyosságától függetlenül - hiszen bizonyított tény, hogy ló mint terápiás eszköz is kiváló! A nyári hónapokban még egy alkalommal kipróbálhatják és megismerhetik tagtársaink milyen jó barát is a ló! 8 Szabóné Pethő Gyöngyi Mostantól magyarul is elérhető a JAWS for Windows képernyőolvasó szoftver 14.0 változata Örömmel értesítjük a JAWS for Windows képernyőolvasó program felhasználóit és az érdeklődőket, hogy megjelent a szoftver 14.0 verziójának honosított változata. A JAWS legújabb verziója is lépést tart az informatika folyamatos fejlődésével, a 14.0 verzió támogatja a Windows 8 operációs rendszert, további újdonsága pedig a Nuance Vocalizer beszédhangok használata. A JAWS 14-ben a felhasználó a magyar nyelvű hangok esetében a Profivox beszédszintetizátor hangja mellett a Vocalizer Compact Eszter hangot is választhatja. Ezen felül számos, más nyelvhez tartozó hangkarakter is letölthető a Freedom Scientific weboldaláról. A korábbi verziókhoz képest jelentős újdonság az optikai karakterfelismerés, amelynek segítségével képfájlok szövege és nem akadálymentes fájlok is olvashatóvá válnak. Az optikai karakterfelismerés jelentős könnyebbség lesz például a diákok és a nehezen olvasható dokumentumokkal dolgozó szakemberek (jogászok, tanárok, stb.) számára. A JAWS 14 a Braille-kijelzőt használók számára is tartogat kellemes meglepetéseket: a magyar Braille-írásrendszer legújabb szabványoknak megfelelő támogatását és a Braille-gépírás lehetőségét megfelelő Braille-kijelző esetén. A JAWS legújabb honosított verziója számos egyéb újdonsággal, kényelmi szolgáltatással járul hozzá a számítógép-használat

9 egyszerűvé és örömtelivé tételéhez. A program bemutató-változatai letölthetőek az alapítvány honlapjáról az alábbi linkekről: JAWS bites változat JAWS bites változat Informatika a látássérültekért Alapítvány A Tacmon 2 projektről Az Informatika a látássérültekért Alapítvány elkötelezett híve és megvalósítója az innovációnak a vakügyi informatika területén. Fontosnak tartjuk, hogy a jól bevált segédeszközök mellett új lehetőségeket is fejlesszünk, hozzáférhetővé tegyünk a vak és gyengénlátó felhasználók számára. Az alábbiakban adunk hírt egyik, jelenleg is futó, sokat ígérő projektünkről, a Tacmon 2-ről. A Tacmon projekt 2008-ban indult azzal a céllal, hogy több ország szakembereinek együttműködésével előállítson egy olyan kijelzőt, amely grafikus és szöveges információk megjelenítésére egyaránt alkalmas. Ez a segédeszköz lehetővé teszi többek között a kémiai és matematikai ábrák szemléltetését, egy-egy szöveghez tartozó kép domború ábrázolását. Reményeink szerint az iskolai tanórák, egyetemi előadások nélkülözhetetlen kellékévé válik, új utakat nyithat a természettudományi tárgyak oktatásában. Emellett elérhetővé tesz a vak és gyengénlátó emberek számára olyan grafikai információkat és számítógépes alkalmazásokat, amelyek használata korábban elképzelhetetlen volt számukra. A kijelző további előnye, hogy több új technológia ötvözésének köszönhetően rendkívül költség hatékony lesz a gyártása, így tehát reményeink szerint széles körben elérhetővé válik majd ez a segédeszköz. A Tacmon projekt eredményei alapján a projektpartnerek úgy gondolták, hogy a tervezett eszköz beváltja a hozzáfűzött reményeket, így tehát érdemes a továbbfejlesztésre. A tavalyi évben indult, 30 hónapon át, az Európai Bizottság társfinanszírozásával zajló Tacmon 2 projekt célja, hogy a Tacmon projekt eredményeit továbbfejlessze, tökéletesítse, a korábbi vizsgálatok kiterjesztésével 9

10 megtalálja a leendő felhasználók számára legideálisabb megoldásokat. Alapítványunk a kezdetektől fogva részt vesz a projektben. A vak és gyengénlátó emberek szempontjainak ismertetésével, szakmai tanácsadással, teszteléssel és felhasználóbarát ötletekkel járulunk hozzá a projekt sikeréhez. Büszkék vagyunk rá, hogy tagjai lehetünk egy, a vak és gyengénlátó emberek életét megkönnyítő segédeszközök létrejöttéért elkötelezetten dolgozó, kreatív nemzetközi kutatócsoportnak. Honlapunkon a továbbiakban is figyelemmel kísérhetik a Tacmon 2 újdonságait. Ha részleteket szeretnének megtudni a projektről, kérjük, látogassanak el a angol nyelvű weboldalra! Informatika a látássérültekért Alapítvány Látást adhat a vakoknak a bionikus szem A világ első olyan bionikus szemét fejlesztették ki ausztrál tudósok és ipari tervezők, amely vezeték nélküli kapcsolattal rendelkező, emberi agykéregbe ültetett implantátum segítségével teremtheti meg a lehetőségét annak, hogy a vakok láthassák a fényt és a körvonalakat. A fejlesztők azt remélik, a Google Glasshoz hasonló szemüvegen keresztül a beteg érzékelni fogja a dolgok megvilágított körvonalait. A szemüveghez erősített digitális kamera képeket és információkat rögzít, jelekké alakítja és a viselője agyába ültetett, vezeték nélküli mikrochipbe továbbítja azokat. A bionikus szem alapötlete ugyanis az, hogy kikerülve a károsodott látószervet, a vizuális információt egyenesen az agyba juttatja. Mark Armstrong, a melbourne-i Monash Egyetem kutatója, a bionikus szemet tervező csoport vezetője elmondta, a találmány, amelynek klinikai tesztjei a jövő évben kezdődnek, azoknak adhat vissza valamennyit a látásból, akik teljesen elveszítették azt. "A jeleket egy úgynevezett tekercs közvetíti. Ezt a beteg fejének hátuljára erősítik, az agyba pedig egy sor apró kerámialapból álló implantátum kerül. A lapocskák mindegyike az agy látókérgébe 10

11 ágyazott mikroszkopikus elektródát tartalmaz" - fejtette ki Armstrong. "Ez az első, vezeték nélküli kapcsolattal rendelkező, emberi agykéregbe ültetett implantátum" - mondta Arthur Lowry, a Monash Visual Group projektvezetője. Az új technológiához nincs szükség arra, hogy a páciens fején állandó nyílás legyen, amelyen át a vezetékek a processzorhoz kapcsolódnak. A kutatócsoport szerint a készülék a vakok 85 százalékának fog segítséget nyújtani. A tervezőknek most az a feladatuk, hogy a napszemüveget pehelysúlyúvá, méretét állíthatóvá, viselőjét magabiztossá tegyék. A 60 fős kutatócsoport 2010 óta dolgozik a bionikus szem kifejlesztésén, amelynek első prototípusát egy éve mutatta be. Az ausztrál kormány 8 millió ausztrál dollárral támogatja a kutatásokat. 11 Forrás: A jövőben vakok is vezethetnek autót? A sofőr nélküli járművek évi Dapra meghívásos versenyén többek között a Google is elindult saját fejlesztésű kocsijával. Az autó városi környezetben 96 kilométeres távot megtéve zökkenőmentesen futott be a célba emlékeztet Matt Bolduc, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője. Ki is járt a Google-nak ezek után az USA-beli Nevada államtól az első engedély arra, hogy tovább folytassa az autonóm járműre vonatkozó kísérleteit azzal a néhány tagból álló sofőr nélküli flottával, amelyet a cég rendszeres városi alkalmazásra fejlesztett ki abban a reményben, hogy a technológia bevetésével ki tudja majd küszöbölni a baleseti okok közül az emberi tényezőt. Nevadában a közelmúltban módosított jogszabályok megengedik, hogy a közutakat autonóm járművek vegyék igénybe, Kalifornia és Florida pedig hasonló jogszabály bevezetését tervezi. Bár a vezető nélküli kifejezés nem igazán pontos, mert a nevadai jogszabályok szerint valakinek kell ülnie a sofőrülésen és a vezető

12 melletti ülésen is, de ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a technológia és a részlegesen vagy teljesen sofőr nélkül működő gépkocsi hihetetlen lehetőséget jelent. A YouTube rövid videón mutatta be, hogyan vezetheti vak ember a Google vezető nélküli autóját, és hogy milyen messzire jutott máris ez a technológia. Lehet, hogy 10 év sem kell, és megindul a kocsik sorozatgyártása. A tetőre épített radartól eltekintve a kocsi tökéletesen átlagosnak tűnik. Több cég is kifejlesztette a vezető nélküli vagy tempomat plusz néven ismert technológiára alapuló saját változatát, de ismereteim szerint a teljesen önálló gépkocsi kifejlesztésében egyetlen cég sem merészkedett olyan távlatokig, mint a Google. A cég ugyanis A vegyes üzemű gépjármű átalakítása autonóm járművé címen szabadalmaztatta megoldását az USA-ban. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szabadalom nemcsak azt a módszert védi, amelynek révén a sofőr ellenőrzése alatt tartja a járművet és viszont, hanem a radarok és érzékelők konkrét célra való használatát is. Szerintem a sofőr nélküli jármű forradalmasítani fogja modern társadalmunkat, de nem elsősorban a technológia folytán, hanem a technológia szociológiai következményei miatt. Járművek továbbra is lesznek, és az emberek továbbra is használni fogják őket, de a társadalom és a kocsi közötti kölcsönhatás jellege jelentősen átalakul. Képzeljük csak el, mi történik majd a taxi vállalattal taxisofőr nélkül? De lépjünk még egy lépéssel tovább, és máris elébünk tárul a járda mellett közös használatra várakozó sofőr nélküli gépkocsik sora. Ezzel a módszerrel a gépkocsi a taxihoz hasonlóan tömegcikké alakul át, és az autós cégeknek másként kell majd megkülönböztetniük saját magukat. Ha a közös gépkocsi használatra épülő hálózat eléri a kritikus tömeget, senkinek nem kell majd saját gépkocsit vennie. El fog tűnni a közösségi közlekedés, azaz a busz és a vonat, valamint az egyéni közlekedés közötti különbség. A sofőr nélkül működő, osztott használatú gépjármű rendkívül kényelmes megoldás. Tökéletesen logikus megoldást kínálna a sofőr nélküli autó egy olyan kis ország esetében például, mint Dánia, ahol gépkocsit fenntartani nagyon drága mulatság, és emiatt valamivel kevesebben vásárolnak saját autót. Az osztott gépkocsi használat 12

13 pedig már egyébként is létezik, a neve Zipcar (Nasdaq: ZIP), és bár ezeket a kocsikat sofőrnek kell vezetnie, a sofőr nélküli kocsi közös használata nem a távoli jövő zenéje. Ha valaki aggódna a biztonság miatt, nos, a Google sofőr nélküli járműve rendkívül biztonságos. A Google autó több mint kilométert tett meg, és ezalatt mindössze egyetlen baleset történt, amelyet a sors iróniája folytán épp az a személy okozott, aki a kocsit vezette. Nevada állam köztisztviselőinek egyébként szemet szúrt, hogy a kocsira többen is rádudálnak, odafigyelnek, mert valóban betartja a közlekedés szabályait, az előírt sebességet, és valóban megáll a stop táblánál. Azonnal el is képzelhetjük magunknak, mi lenne, ha varázsütésre eltűnnének a közlekedési balesetek, nem lenne szükség sem CASCO-ra, sem biztosítóra, legalább is a jelen formában nem. Képzeljük csak el, mekkora hasznot hozna a radart és infravörös érzékelőt gyártó cégeknek, ha 100 millió gépkocsihoz kellene ilyen alkatrészeket kifejleszteniük. A sofőr nélküli gépkocsik számítástechnikai igényeinek kiszolgálása hatalmas hasznot jelentene a chipet gyártó és tervező vállalatoknak, köztük az Intelnek és az ARM-nek is. Tudva, hogy az Intel egy-egy modern PC processzorért 200 és 600 dollár közötti összeget számít fel, és egy szerver processzor 2000 dollárnál is többe kerül, micsoda pénzforrást jelent, ha egyetlen gépkocsiba akár több chipet is be kell építeni. A sofőr nélküli autó sok tekintetben megváltoztathatja életünket, de a különleges igényű, fantáziával megáldott befektetőknek egyértelmű lehetőséget kínál. Ha most valaki azon tűnődik, mikor vásárolhat magának ilyen kocsit, annak 2018-ig még biztosan várnia kell írja cikkében Matt Bolduc, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője. Arcképcsarnok 13 Forrás: Az Arcképcsarnok című rovatot azért hoztuk létre, hogy olvasóinknak lehetősége nyíljon kicsit közelebbről is megismerni azokat a nagyszerű embereket, akik cikkeit a zsűri az Örökké tartó pillanatok

14 című pályázat kapcsán kiemelte. Jelen rovatban az Egy pillanat, mely megállította az időt című kategória győztesével, Sztrikt Nikolettel ismerkedhetnek meg, valamint Jenei Andrással, aki az Életet adni című írás szerzője. (Művét lejjebb közöljük.) Úgy hisszük, hogy ezek az interjúk is sok erőt, pozitív energiát sugallnak olvasóinknak, melyre a sok nehézséggel, küzdéssel teli életben igenis nagy szükség van. Sztrik Nikolett (a szerk.) Mondana néhány olyan gondolatot magáról, melyet fontosnak tart megemlíteni a Szemezgető olvasóinak? Sztrik Nikolettnek hívnak és 1988-ban, egy januári napon, egészen pontosan 11.-én láttam meg a napvilágot, Debrecenben. Jelenleg Budapesten élek, de alföldi embernek vallom magam és a szívem mindig ott lesz, ahol a szülővárosom. Másfél évvel ezelőtt lettünk szülők a férjemmel, amikor megszületett kislányunk, Nóra Jázmin. Így elsősorban anyuka vagyok, a szó klasszikus értelmében véve tehát nem dolgozom. Persze aki megtapasztalta már milyen szülőnek lenni, az pontosan tudja, hogy milyen édes teher egy kisgyerek. Ihletet ad, boldogsággal tölt el, energiát vesz el, de fel is tölt vele. Hogyan értesült az Örökké tartó pillanatok című cikkíró pályázatról? Az interneten bóklászva akadtam rá a pályázati felhívásra. Nagyon hasznos és üdvös dolognak tartom az irodalmi pályázatokat, különösen akkor, ha nemes célt szolgál vagy kiemelten fontos dolgokra hívja fel a figyelmet. Mi motiválta arra, hogy klaviatúrát ragadjon, és lejegyzett gondolatait beküldje pályázatunkra? Sok mindent tudnék most felsorolni Nagyon szeretek írni, történeteket elmesélni. Másrészt szerettem volna a részese lenni ennek a pályázatnak, mert fontosnak tartom a felhívás üzenetét és célját. 14

15 Az egészségeseknek igenis foglalkozniuk kell a sérült vagy valamilyen fogyatékkal élő emberekkel, nem lehet szemet hunyni és sztereotípiákból élni évszázadokon át. Cikkét kizárólag erre a pályázatra készítette, vagy már egy korábbi írást küldött be? A cikket kimondottan erre a pályázatra írtam. Ritkán tartogatok bármilyen írást a fiókban. Szeretek adott témáról írni, nem zavar a kötöttség. Nincs nagy tapasztalatom pályázatok terén, de azt hiszem, nem az a típus vagyok, aki a megfelelő pályázatot keresi az írásaihoz, hanem olyan, aki újat ír, ha meglát egy lehetőséget Nekem ebben rejlik a kihívás. Biztosan sokakat érdekel, hogy írása valós történeten alapszik-e. A történetem valós eseményeken alapszik, bár nem velem esett meg. Egy kedves ismerősöm mesélte el nekem azt a katarzist, amit a találkozás okozott számára egy elbűvölő (és mellesleg vak) hölggyel. Kettejük története a buszmegállóban nem ért véget, hanem sok-sok kalandon és nehézségen át, az oltárig jutottak. Tervezem ennek megírását. Talán novellában. Részt vett korábban más irodalmi pályázatokon is? (ha igen, milyen eredménnyel?) A tavalyi év folyamán részt vettem a Lírai miniatűrök nevű pályázaton, melyen kis képekhez írtunk verset. Különdíjat nyertem minden beküldött versemmel egyenként, de sajnos a dobogóra nem kerültem fel. Ez volt az első és ez idáig egyetlen pályázat melyen részt vettem. Hogyan hatott Önre, amikor megtudta, hogy a több mint 150 beérkezett alkotás közül a zsűri az Ön cikkét választotta ki a kategóriája győzteseként? Boldogsággal és büszkeséggel tölt el, hogy méltónak találtak. Nagy megtiszteltetésnek érzem az első helyet! Nyerni mindig öröm, de különösen az most, amikor a részese is lehetek egyúttal valaminek, ami nálam nagyobb, valaminek, aminek komoly üzenete van. Van-e személyes kötődése a fogyatékkal élőkhöz? (esetleg Ön is sérült / rokonai, ismerősei, barátai között vannak-e fogyatékkal élő emberek?) 15

16 A csepeli evangélikus gyülekezetben találkoztam egy vak hölggyel és jót beszélgettünk. Ennél komolyabb kötődésem sajnos nincsen. Úgy hiszem, hogy a fogyatékkal élő emberek zárt réteget alkotnak. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy a mai napig rengeteg sztereotípia él a köztudatban a fogyatékkal élőkkel szemben, melyek gyakran negatívak és minden alapot nélkülöznek. Éppen emiatt tartom fontosnak ezt a pályázatot. Az egészséges emberek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a fogyatékkal élő emberek nem hibásak, vagy ronda szóval élve selejtek. Ugyanolyan értékeik és gyengeségeik vannak, mint bárkinek és már eleve különbséget tenni is felesleges és hiábavaló. Ha valakiben egyáltalán felmerül a kérdés, hogy pl. egy bottal járó ember is lehet-e szerelmes ott már nagy bajok vannak. Hallott-e korábban a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületéről, és annak munkájáról? Korábban nem, viszont a pályázat okán már tájékozottabb vagyok. Már a honlapon is nyíltság, közvetlenség tükröződik, mely megerősített abban, hogy az elzárkózás egészségesek és fogyatékkal élők között egyoldalú. Mit gondol, milyen egyéb projektekkel, akciókkal lehetne felhívni az egészséges társadalom figyelmét a fogyatékkal élőkben rejlő értékekre? Azt hiszem, minden bajt a gyökerénél kell megragadni. Általános iskolás koromban tagja voltam az énekkarnak. Sok helyen megfordultunk. Több alkalommal voltunk sérült gyerekeknél fellépni, akik testileg vagy halmozottan fogyatékosok voltak. A mai napig emlékszem, hogy az első fellépés alkalmával a sírógörcs hullámokban csapott végig az énekkaron A tízedik fellépés után pedig már mi is építőkockáztunk velük a szőnyegen. Az ember mindentől fél, amit nem ismer, amit nem tud megtapasztalni. Úgy gondolom, hogy óvodákban és általános iskolákban, de még gimnáziumokban is érdemes volna kapcsolatot tartani. Erősebben, mint eddig. Ha már vannak, testvérvárosok miért ne lehetnének testvériskolák is? Ezen kívül a pályázatok (irodalmi, rajz, fotós stb.) is fantasztikus lehetőséget jelentenek. 16

17 A kulcs azonban a nevelés. Nem szabad hagyni, hogy bárki is felsőbbrendűnek érezze magát. Sem pénzre, sem egészségre, sem bármi másra hivatkozva. Mindannyian emberek vagyunk. És ez olyan közös nevező, ami széttéphetetlen és megkérdőjelezhetetlen. Az Ön környezetében (lakóhelyén, iskolájában / munkahelyén) hogyan állnak az emberek a fogyatékos emberekhez? Sajnos személyesen semmi jót nem tapasztaltam. A tudatlanság és az önteltség nagyon gyakori ebben a témában. Tapasztalt valamilyen pozitív kezdeményezést, melyet szívesen megemlítene? Például civil szervezetek hasonló kezdeményezéseit, vagy magán emberek összefogását a fogyatékkal élő emberekért? Sajnos nem, pedig égető szükség volna rá. Bár az is lehet, hogy volt, van és lesz ilyesmi de sajnos abban biztos vagyok, hogy ez nem kap kellő visszhangot. Mit üzenne a Szemezgető olvasóinak, akik elsősorban látássérült emberek? Köszönetet szeretnék mondani. Azért mert áldoztak rám az idejükből, hogy elolvasták, meghallgatták azt, amit írtam Önökről, Önöknek. Nagyon nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy méltónak találtak arra, hogy néhány percen át, míg olvasták vagy hallgatták a cikkemet, ismeretlenül is társuk legyek. Az üzenetem talán csak annyi, hogy soha, semmikor és senkinek ne engedjék, hogy lenézzék Önöket. Hiszek abban, hogy türelemmel és szeretettel mindenhol lehet világosságot gyújtani. Azért is tettem végig idézőjelbe azt a szót, hogy egészséges mert ennek a gyönyörű szónak számomra sokkal magasztosabb jelentése van annál, minthogy jól látok. Egészségesnek lenni számomra azt jelenti, hogy egész vagyok. Testileg és lelkileg harmóniában élek önmagammal. Azok az emberek, akiknek a szeme éles akár a sasnak, de a lelkük tele van haraggal: nem egészségesek. A mai világ túl nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mi van kívül és elhanyagolja, hogy van-e egyáltalán valami belül. Ezt megváltoztatni pedig olyan küzdelem, ami talán reménytelennek látszik, de ha ezért nem érdemes harcolni, akkor semmiért. Mert minden ember egyenlőnek született. 17

18 Jenei András 1976-ban születtem Veszprémben. Gyerekkoromban már öt évesen kiderült, hogy cukorbeteg voltam, s ebből kifolyólag sok időt töltöttem kórházban. Mivel olvasni már akkor is nagyon szerettem, mindig csodáltam az írókat, a költőket, hogy milyen kitartással képesek néha több száz oldalt megtölteni és elvarázsolni az olvasókat. Az első szárnypróbálkozások már tizenévesen elkezdődtek; néhány vers, amolyan faragott rímes sorok akkor leírásra kerültek, de a történetek csak jóval később, a középiskolás időszakomban jöttek elő. Ezek még mindig kezdetlegesek voltak, s nem is publikáltam őket sehol. A középiskolát Budapesten végeztem, az akkor még Dr. Hetényi Géza EÜ. Szakközépben. A pálya már az első évben elvarázsolt, már akkor tudtam, hogy segíteni szeretnék az embereken, s ezt úgy, mint mentős. (Gondolom mivel sokszor vitt rosszulléttel a mentő kórházba.) A következő iskolám egy kétéves mentő-szakápolói képzést jelentett az azóta már szintén megszűnt Kossuth Zsuzsa iskolában. Ekkor már vidékről (Csajágról, ami egy kicsi falu a Balatontól négy kilométerre) felköltöztem Budaörsre. Még be sem fejeztem az iskolát, szerencsém volt dolgozni az Országos Mentőszolgálat érdi állomásán. Onnan jó fél év után átmentem a János kórházba, ahol a kardiológiai osztályon, majd az ugyanitt működő intenzív részlegen menthettem az emberek életét és részt vehettem a gyógyulásuk elősegítésében. Ebben az időben öt évig laktam Budapesten. Ekkor nagy hobbim volt a kerékpározás. Kétkerekűvel bejártam az országot és részt vettem kétszer a Dunamaratonon is. S mivel a szakma szeretete és az akkori barátom a bicikli összekötését nem tudtam kivitelezni (álmom volt létrehozni egy kerékpáros mentőszolgálatot, de az akkori bürokrácia ezt keresztülhúzta) arra jutottam, hogy történetet faragok belőle. Az írás a fiókban kötött ki. 18

19 Aztán a betegségem olyannyira elhatalmasodott, hogy amikor ben két helyen (Szamaritánus mentők és a János kórház) dolgoztam, szinte egyik hónapról a másikra elvesztettem a látásom és 40 százalékra csökkent a veséim működése. A folyamatot nem tudtam tragédiaként kezelni, hiszen mindig úgy gondoltam, hogy abból kell gazdálkodnia az embernek, ami van. Akkor megtanultam vakon élni, mert ez kellett, hogy boldoguljak. A legnehezebb az egészben az volt, hogy addig én segítettem, s itt teljesen megfordult az életem. Ezt ismét akarattal és a kevés barát és sorstársak mellett visszafordíthattam Közben eltelt három év, s addigra amellett, hogy már csak tíz százalékon dolgoztak a veséim, ugyanoda jutottam vissza, ahonnan a megvakulásomkor lezuhantam Voltak barátaim, életem és munkám; ismerkedtem, szórakoztam és éltem az életem Nos, ekkor jelentettem meg az első könyvem is, amit fent említettem.(2009, Nyeregben a Konstantin-kereszt- Adlibrum kiadó) Az egészségem tovább romlott, s ugyan ekkor már négy éve rajta voltam a kombinált transzplantációs listán, ahol egyszerre kaphatok vesét és hasnyálmirigyet is; ha az új hasnyálmirigy miatt nem leszek többé cukorbeteg, s a vesével minden oké, az életem minőségben helyreáll A dolog nem állt meg itt, mert nyolc hónapig volt szerencsém élvezni a vese dialízist kétnaponta. Aztán ezt, aki ismer és látott, állítólag nevetve és életvidáman tettem-az a nap vágta el, ami most már úgy van könyvelve, mint a második születésnapom: Érkezett a telefon, hogy van donor és megtörtént a transzplantáció. A műtét és az azt követő három hét nem volt könnyű, de én nyertem. Itteni élményeim adták az ihletet a második könyvemhez, s ez egy álomcsokor összeszőve a valósággal. ( Altatott álmok, magánkiadás, Z-press) Innentől kezdve a műtét után öt hónappal ismét dolgoztam. 19

20 Ugyanott, mint előtte: a helyi látássérült egyesületnél (Budakörnyéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete) voltam korábban gyógymasszőr, s most az érdekképviseleti feladatokat, akadálymentesítési folyamatok segítését, kapcsolatépítéseket látok el; 2012 decembere óta pedig alelnökké választott a tagság. Ebből kifolyólag mindezek mellett szinte párhuzamosan írtam meg a következő két könyvem. Az egyik arról szól, hogy hogyan éltem meg a megvakulást, a romló egészségi állapotom a veséim miatt, a dialízist. (Az enyém, magánkiadás, Z-press) A másikat álnéven sikerült kiadni, mert mind stílusban, mind a megszokott formátumban más volt; egy fantasy könyv lett, amiben szerzeteseket segítő lovagok utaznak be egy nagy földrészt és visznek véghez küldetést. Ez a könyvem rengeteg kutatást, olvasást, utazást jelentett; volt, hogy lovagi tornán voltam, bemutatókon vettem részt, vagy egy kardmásolatokat árusító boltban fegyvereket, kardokat foghattam meg, vagy megtapogathattam a Szent István bazilikában a porcelán koronamásolatot (A Triannita; A kettős küldetés magánkiadás, Z-press: megjelent J.A.A. Donath névvel) Hozzáteszem, hogy mindamellett, hogy aktívan veszek részt a munkámmal az egyesületünk életében, a gondolataimat gyakran gép elé ülve rögzítem is. Van, hogy egy mondatot egy madárhang ihlet, de volt, hogy egy fejezetrészt egy zene, vagy egy egész könyvet egy rockopera indított el. Tehát illatok, egy taps, vagy akár egy csepp eső is írásra ösztönözhet. Ami gyakran segít, az egy most- régóta meglévő- hóbortom: a pipázás. Ugyan a karikákat nem látom, de amíg szívom a szárat, a kreatív gondolatok mindig megrohamoznak ben, december 7-én tarthattam egy író-olvasó találkozót a budaörsi Gr. Bercsényi könyvtárban, ahová közel ötven ember jött el. S számadásképp ebben az évben második lettem a Próféta léptei nemzetközi irodalmi pályázaton, s különdíjat sikerült nyerni az Idegennyelvű könyvtár hasonló pályázatán. 20