AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT) 2 DOKTORI TANÁCS 7 KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁG (KFB) 16 TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG (TEB) 17

Átírás

1 Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési bizottságainak és regionális központjainak évi tevékenységéről AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT) 2 I. Élettudományi Kuratórium 3 II. Matematikai és Természettudományi Kuratórium 4 III. Társadalomtudományi Kuratórium 5 DOKTORI TANÁCS 7 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (FB) 16 KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁG (KFB) 16 TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG (TEB) 17 VAGYONKEZELŐ KURATÓRIUM (VKK) 18 REGIONÁLIS KÖZPONTOK 21 Debreceni Területi Bizottság (DAB) 21 Kolozsvári Területi Bizottság (KAB) 24 Miskolci Területi Bizottság (MAB) 27 Pécsi Területi Bizottság (PAB) 31 Szegedi Területi Bizottság (SZAB) 36 Veszprémi Területi Bizottság (VEAB) 40 SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA 44 1

2 AKADÉMIAI KUTATÓHELYEK TANÁCSA (AKT) Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (AKT) és kuratóriumainak mandátuma 2007 májusában lejárt. Tekintettel az Akadémián folyó reformokra, az Akadémiai törvény várható módosításaira, a májusi, 177. közgyűlés más bizottságok mellett meghosszabbította az AKT mandátumát a következő közgyűlésig. Így a testület az előző esztendőkben kialakult szokásoknak és ügyrendjének megfelelően végezte a kutatóhálózat irányításából reá háruló feladatokat, s ugyanez jellemezte tudományterületi kuratóriumainak munkáját is. Az AKT az év során nyolc alkalommal ült össze lényeges kérdések megvitatására (február 7., március 19., április 16., június 11., szeptember 24., november 6. és december 3.), május 2- án pedig rendkívüli ülést tartott. Az első félévben kiemelt téma volt az Akadémiai Reformbizottság anyagainak különösen az új intézetirányítási modell kialakításának megvitatása. Ezzel foglalkozott többek között a februári és áprilisi rendes ülésen, illetve a május 2-i rendkívüli ülésen, mely a testület kompetenciájába tartozó, az akadémiai intézethálózattal kapcsolatos, végleges formában elkészült közgyűlési előterjesztést vitatta meg. Az áprilisi ülésen az AKT a Reformbizottság Új intézetirányítási modell javaslatát jelenlegi formájában vitára alkalmatlannak és elfogadhatatlannak ítélte, s arra kérte a közgyűlést, hogy ne fogadja azt el. A május 2-i ülés vezető témája a közgyűlési reform előterjesztésnek az intézethálózat irányítására vonatkozó része volt. Vincze Imre és Faigel Gyula ismertették a Fizikai Tudományok Osztálya véleményét, amely 24 pontban mutatta be ellenérveit. Hosszas vita után az ülést vezető Meskó Attila főtitkár nem bocsátotta szavazásra az indítványt, Pléh Csaba főtitkárhelyettes pedig ígéretet tett arra, hogy a közgyűlésén ezt a javaslatot mint módosító indítványt pontonként fogják tárgyalni, amely meg is történt. A februári ülésen a testület megvitatta az MTA Támogatott Kutatóhelyek társult tagságának létrehozási és működési szabályairól szóló írásos előterjesztést és a társult tagsági tagok számának 20%-ra történő emelését. A második félévben pedig az AKT megvitatta a közötti kutatási ciklusának megindításával kapcsolatos tapasztalatokat. A márciusi ülésen előzetes tájékoztató hangzott el, majd a júniusi ülés részletesen értékelte az AKT a kutatóintézetek évi tevékenységét. Megállapították, hogy az elmúlt évben az intézetek megfelelően teljesítettek, az eredmények kisebb változásoktól eltekintve jónak mondhatók, megfelelnek a támogatások volumenének. Tárgyalták az ülések a fiatal kutatói álláshelyek tudományterületi elosztását is, a kuratóriumokra bízva a konkrét intézeti elosztást. Június 11-i ülésén az AKT fontos változást fogadott el ügyrendjében a 9. pontot illetően, ami alapvetően befolyásolja működését. Az ekkortól érvényes 9. pont a következőképpen szól: 9. Az AKT az egyes napirendi pontok tárgyalása után megfogalmazott véleményéről vagy határozatáról szavazással foglal állást. AKT tag javaslatára a napirendhez tartozó kérdésben amennyiben a jelenlevők többsége egyetért szavazást kell elrendelni. Az állásfoglalást a szavazati arány feltüntetésével az emlékeztető rögzíti. Kérésre az emlékeztetőbe a különvélemény is bekerülhet. A második félévben is téma volt az akadémiai reformokkal kapcsolatos, a májusi közgyűlés elvei alapján folytatott munka megvitatása (szeptember 24-i és november 6-i ülés). Az AKT tudomásul vette a változó törvényi környezetről (vagyontörvény, KJT, TTI stratégia, az akadémiai törvény előkészületei) szóló beszámolót. Az AKT a második félév során nagy figyelmet szentelt a kutatóintézetek teljesítménye értékelési elveinek kialakítására. A Magyar Tudományos Akadémiának a TTI intézkedési terv alapján első számú felelősként országos teljesítményértékelő rendszert kell kidolgoznia, melynek kipróbálására 2008-ban, bevezetésére 2009-ben kell sort keríteni. Az AKT által megtárgyalt anyag kiindulópontként fog szolgálni a teljesítményértékelő rendszer kidolgozásához. Az AKT szeptemberi, novemberi és decemberi ülése részletesen foglalkozott a A kutatási tevékenység hatékonyságának vizsgálatánál, az akadémiai kutatóhelyeknél alkalmazható 2

3 mutatószámok című anyaggal. A tudományterületek eltérő szempontjainak összehangolására külön ad hoc bizottság felállítására került sor. A Faigel Gyula vezette ad hoc bizottság javaslatában sikerült kompromisszumra jutni az egyes tudományterületek között. Olyan áthidaló rendszert terjesztettek elő, amely az eddigi és az újonnan felmerült szempontok között nem ütköztetést, hanem harmóniát eredményezett amellett, hogy számos újdonságot is tartalmaz. Az AKT egyhangúlag elfogadta az értékelésre vonatkozó előterjesztést. Az intézetek évi tevékenységének értékelése már ennek alapján történik. Alapító okirat módosítását egy intézet kérte, amelyet az AKT jóváhagyott. Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása ügyében két intézet esetében tett javaslatot a testület. Az AKT az év során több igazgatói munkakörre beérkezett pályázattal foglalkozott, döntött a kutatói fórum elé bocsátás kérdésében, majd azok lefolytatása nyomán javaslatot tett a vezetői megbízások kiadását illetően. I. Élettudományi Kuratórium Az Élettudományi Kuratórium a korábbi évekhez hasonlóan kuratóriumi ülésein, valamint folyamatos kapcsolattartással telefon- és fax, valamint ek segítségével végezte munkáját. Feladatkörének megfelelően foglalkozott az élettudományi kutatóintézetek évi tevékenységének értékelésével. A kuratórium tagjai előzetesen megkapták a kutatóintézetek éves beszámolói alapján a Kutatóintézeti Főosztályon készült, 86 paramétert figyelembe vevő, tényadatokat tartalmazó táblázatos és grafikonos összeállítást és előzetes szöveges elemzést. A kuratórium állást foglalt azzal kapcsolatosan, hogy az élettudományi kutatóintézetek tevékenységének értékelését teljesítménymutatók alapján fogja elvégezni. A teljesítménymutatók meghatározásánál a kuratórium által már előzetesen tárgyalt, nemzetközi tapasztalatra épülő mutatókat figyelembe veszi, és azokat a célszerűség alapján értelemszerűen, szakterület specifikusan fogja alkalmazni. Minden intézettől állásfoglalást kért a kuratórium elnöke, hogy mely paraméterek meghatározóak az adott intézet tevékenysége szempontjából. Az értékelés során külön figyelmet szentelnek az intézetek által megadott, gyakorlati haszonnal járó eredmények értékelésének. Az értékelés az intézetek éves tevékenységét bemutató írásos beszámoló, és a táblázatos adatsor alapján történik. A kuratórium az intézetek, valamint a támogatott kutatóhelyek infrastrukturális és kutatási célú, évi gép-műszer beruházási igényeinek felmérése alapján, a kutatóhelyekkel egyeztetve állást foglalt a keretek elosztásáról. A kuratórium tagjai hangot adtak azon tapasztalatuknak, hogy az igények fontossági szempontú rangsorolása a szubszidiaritás elve alapján, célszerűen a kutatóintézetekkel egyeztetve történhet. Az intézetek kiegészítő forrásaik ismeretében gazdaságosan tudják meghatározni a beszerzendő műszerek körét. A kuratórium szintjén a beérkezett igények alapján a támogatás nagyságrendjét lenne célszerű meghatározni. A kuratórium véleményt nyilvánított a nemzetközi tudományos tanácsok funkciójával és személyi összetételének célszerű elveivel kapcsolatosan. A működő intézeti tudományos tanács bővíthető nemzetközi szakértővel. A tanács javasolt funkciója lehet az intézet által kialakított stratégia érvényesítésének segítése és ellenőrzése, tanácsadás, 5 évnél nem rövidebb időtávon, célszerűen igazgatói ciklusváltáshoz kapcsolódóan. A tanács összetétele rugalmasan kezelendő, intézetfüggő. A tanács működésének költségvonzata is van. A kuratórium megtárgyalta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, valamint az SZBK Növénybiológiai Intézet igazgatói állására a Nature folyóiratban és az Akadémiai Értesítőben megjelent nemzetközi kiírásra beérkezett pályázatokat, és kialakította javaslatát a pályázók támogatásával kapcsolatosan. A kuratórium áttekintette a 2003-ban belépett fiatal kutatók tevékenységéről szóló összefoglaló, értékelő beszámolót. Megállapította, hogy a fiatalok eredményesen dolgoztak. Észrevételezte, hogy kevés a magyar nyelvű közlemény, kívánatos lenne ezek számát növelni. Kérdéses, hogy az impakt faktoros, sokszerzős közleményben mi a fiatal kutató szerepe, nem 3

4 célszerű azonban az impaktot elosztani a szerzők számával. Érdemes viszont megnézni, hogy hány első szerzős közleménye volt a fiatalnak. A fiatal kutató eredményességéből következtetést lehet levonni az intézet adott csoportjának utánpótlás nevelő szerepéről is. A kuratórium megtárgyalta és rangsorolta a évi fiatal kutatói álláshely igényeket. Egyetért a fiatal kutatók intézményének fenntartásával, és központi kezelésével. II. Matematikai és Természettudományi Kuratórium A Matematikai és Természettudományi Kuratórium 2007-ben három alkalommal (március 28, június 13 és október 17) tartott ülést, amelyeken 2 határozatot és 3 állásfoglalást hozott, valamint kifejtette véleményét a nemzetközi tanácsadó testületekkel és a kutatási tevékenység hatékonyságának értékelésével kapcsolatban. A kuratóriumi elnöki teendőket Faigel Gyula, a titkári teendőket Redler László látta el. A kuratórium az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: A kuratórium elvégezte az intézetek által benyújtott évi gép-műszer beruházási igények rangsorolását (1/2007. sz. Határozat [2007. március 28.]) és azt továbbította az AKT felé. A rangsorolásnál figyelembe vették a beruházási keretek felosztására a korábbi években alkalmazott elveket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a támogatott kutatóhelyek a keret kb. 10%-át kapták. A jövőbeli hatékonyabb elosztás érdekében a kuratórium felhívta az Akadémia vezetésének figyelmét néhány problémára: Nem volt meghatározva a kuratórium tudományterületére jutó összeg. E nélkül nem lehet felelősen sorrendet kialakítani. Nem volt meghatározva, mi történik a kuratórium által kialakított sorrendbe rakott igényekkel. Ez egy teljesen önkényes végső sorrendet is eredményezhet. Nem ért egyet az egyedi igények rangsorolása szerinti elosztással. Érdemi rangsorolási elvet nem lehet kidolgozni ilyen tudományterületeket átívelő széles spektrumban elhelyezkedő igényekre. Véleménye szerint a beruházási pénzeket az intézetek szerint kell odaítélni, és ennek alapját az intézetekben lévő eszközállomány és az intézetekben dogozó minősítettek szerinti súlya kell, hogy adja. Az intézeteken belüli igények fontosságának megítéléséhez pedig magukban az intézetekben van meg a megfelelő kompetencia. A kuratórium két alkalommal is foglalkozott igazgatói pályázatok véleményezésével. Egyhangúlag támogatta Kálmán Erika kinevezését a KK Felületkémiai és Katalízis Intézet és Bársony István kinevezését a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatói állására (1/2007. sz. Állásfoglalás [2007. március 28.]). Egyhangúlag támogatta Gadó János kinevezését a KFKI Atomenergia Kutatóintézet, Demény Attila kinevezését a Geokémiai Kutatóintézet és Závoti József kinevezését a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet igazgatói állására. Egy tartózkodással támogatta Inzelt Péter kinevezését a SZTAKI és Fülöp Zsolt kinevezését az ATOMKI igazgatói állására. Szarka László kinevezését nem támogatta. (3/2007. sz. Állásfoglalás [2007. október 17.]). A kuratórium megvitatta és értékelte az intézetekben működő Nemzetközi Tanácsadó Testületekről (NTT) előterjesztett anyagot (1/2007. sz. Vélemény [2007. március 28.]). Alapvetően egyetértett avval, hogy az intézetek tudományos munkájának és a szerkezeti problémáinak elemzésére, illetve az ebből fakadó javasolt változtatások kidolgozására NTT működjön. A kuratórium külön felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen tanácsadó testület elsősorban az intézet igazgatójának, illetve a tudományos közösségének a segítésére, orientálására szolgál. Semmiképpen sem alkalmas az intézetek MTA felé való értékelésére. Egy ilyen értékelésre egy ettől más módon kialakított és működtetett bizottságra van szükség, amelynek gerincét az Akadémia osztályai kell, hogy adják. A kuratórium feladata volt az intézetek évi munkájának elemzése, értékelése. Faigel elnök úr javaslatára a júniusi ülésen a kuratórium nem az adatokkal foglalkozott, hanem kiválasztott 10, az általa legfontosabbnak tartott paramétert és ezt pontosan definiálta, majd hozzájuk tartozó súlyfaktorokat javasolt. A kuratórium úgy döntött, hogy létrehoz egy kisebb bizottságot, amelyik kidolgozza a fenti paraméterekre alapozott intézetértékelés részleteit. E bizottságot minden tudományterületről egy-egy ember képviselt, vezetője Nagy Dénes Lajos volt. A bizottságnak szeptember 10-ig kellett jelentést készíteni. Az akkori döntés szerint mindazon esetekben, amikor lehet, a paramétereket (de az impakt faktorokat feltétlen) az 4

5 adott tudományterület nemzetközi szintjéhez kell hasonlítani. Amennyiben a bizottság valamely más paraméter bevezetését tartaná helyesnek, indoklással eltérhet a kuratórium javaslatától (2/2007. sz. Vélemény [2007. június 13.]). A kuratórium összegezte a 2003-ban meghirdetett fiatal kutatói pályázatok tapasztalatait (2/2007.sz. Állásfoglalás [2007. június 13.]). A kiküldött anyagok alapján úgy látta, hogy a fiatal kutatói rendszer jelen formájában nagyon jól működik, szükség van rá, megfelelően erősíti az utánpótlás nevelését, hasznos lenne kiterjesztése. Nagyon kevés kivétellel a fiatalok saját témájukban jól felkészültek és beilleszkedtek az adott kutatói közösségekbe. A kuratórium saját korábbi döntése alapján, minden évben meghallgatja a 2 évvel azelőtt kezdett fiatal kutatókat. E meghallgatások célja, hogy pontosabb, direkt forrásból származó képet kapjon a fiatalok munkájáról, képességeiről, a rendszer működéséről. E meghallgatások eredménye is egy további fontos információ a fiatal kutatói értékeléshez. A kuratórium feladata volt a fiatal kutatói álláshelyek intézetek közötti elosztása is. Külön kérték, hogy Vizi E. Szilveszter elnök úr adjon utólagos tájékoztatást a tavalyi és az idei elnöki keret elosztásáról. Az élettudomány kiemelt szerepével egyet értettek, de jegyzőkönyvbe vetették, amennyiben a későbbiekben az élettudományokat előnyben részesítik, akkor ezt tegyék meg a Kémiai Kutatóközpont élettudománnyal foglalkozó intézeténél is. A Kuratórium javaslatot tett a 2007-ben a tudományterületére jutó 29 fő fiatal kutatói álláshely felosztására (2/2007. sz. Határozat [2007. június 13.]). Döntése értelmében a 29 álláshelyből 3 álláshely került a tanszéki támogatott kutatóhelyekhez, 26 pedig az akadémiai intézetekhez. Ugyan a kuratórium az intézetek által megadott témák közül megjelölte azokat, amelyek támogatását javasolja, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a témák kiválasztását az intézetekre kellene bízni. Ott van meg a megfelelő kompetencia és információ (például az, hogy milyen minőségű jelölt fog majd jelentkezni a megadott helyre, és ez talán a legfontosabb paraméter a jó kutatói utánpótlás szempontjából). A kuratórium októberi ülésén is foglalkozott az intézetértékeléssel kapcsolatos eredményekkel és teendőkkel. Az általa kinevezett bizottság szeptember 10-ig elvégezte munkáját. Megtartotta a legutóbbi ülésen definiált tíz paramétert, és az intézetekre egy próbaértékelést mutatott be. Azonban a bizottság két dogot hangsúlyozott: 1) a próbaértékelésből nem szabad semmilyen következtetést levonni az intézetek működésére vonatkozólag, mivel a megfelelő adatok még nem álltak rendelkezésre; 2) nem szabad egy paraméterrel jellemezni intézeteket, hanem azt a 10 paraméteres sokaság intézeti profilokkal való összehasonlításával kell megtenni. Az intézeti profilokat pedig hazai és külföldi intézetek sokaságából vett paraméterek átlagai segítségével lehet kialakítani. A kuratórium kisebb módosításokkal elfogadta a bizottság anyagát és azt továbbította az AKT-hoz. Ott elfogadták az elképzeléseket és javasolták, hogy egy bizottság a három tudományterületre együttesen, a Matematikai és Természettudományi Kuratórium paraméterezéséből kiindulva, de finomítva, figyelembe véve a többi tudományterület sajátosságait alakítson ki egy közös platformon alapuló értékelést. A kuratórium megjegyezte, hogy ha a paramétereket és az értékelés elveit az Akadémián belül dolgozzuk ki, akkor azok legalább kicsit ránk jellemzőek lesznek, és fel tudjuk azokat más, belső célokra is használni. A kuratórium úgy véli, hogy első közelítésben az alapellátás felosztására nem használhatók a mutatók, de a pluszforrások elosztásánál már most figyelembe lehet venni az értékelést. A luratórium javasolja, hogy az Akadémia minden tudományterületre alakítson ki profilokat. A fentieken kívül a kuratórium még Faigel Gyulától tájékoztatót kapott az akadémiai reformmal kapcsolatos közgyűlési határozatokról és a TTI stratégiákról. III. Társadalomtudományi Kuratórium folyamán a Társadalomtudományi Kuratórium négy alkalommal ülésezett (február 19-én, március 26-án, május 14-én és október 15-én) Bodó Sándor elnök vezetésével, az előző évvel megegyező összetételben. A februári ülésen a kuratóriumot Meskó Attila főtitkár tájékoztatta az akadémiai reformfolyamat részeként hozott döntésekről, így többek között a titkárság átszervezésének 5

6 néhány vonatkozásáról. Ugyancsak ezen ülésen hagyta jóvá a kuratórium a évi, saját tevékenységéről szóló beszámolót, valamint fogadta el a első félévi munkatervére vonatkozó javaslatot. Ezen ülésen kerültek megtárgyalásra a társadalomtudományi kutatóintézetekben felállításra kerülő nemzetközi tudományos tanácsok létrehozásának elvi kérdései. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy az eddigi előkészítő egyeztetések szerint ezek a tanácsok nem alakítják, hanem véleményezik majd az intézetek kutatási stratégiáját, ugyanakkor meg kell vizsgálni, milyen legyen a viszonya az intézetek eddigi belső tudományos tanácsainak az újonnan létrejövő testületekhez. Többen fölvetették a felkérésekből adódó költségvonzat kérdését (utaztatás, fordítási költségek, honorálás). A kuratórium ad hoc bizottságot küldött ki a nemzetközi tudományos tanácsokra vonatkozó kuratóriumi javaslatok kidolgozására. A kuratórium meghallgatta Pléh Csaba főtitkárhelyettesnek az akadémiai reformfolyamatról szóló tájékoztatóját. Az intézeti gép-műszer beruházási igények rangsorolására és javaslatkészítésére ad hoc bizottságot alakított. Végezetül Lővei Pál, mint az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Pályázat Bírálóbizottságának tagja számolt be a évi keret felosztásáról, valamint Molnár Andrea adott tájékoztatást az Illyés Archívum évi költségvetési hiányának rendezéséről. A márciusi ülésen a kuratórium megtárgyalta az intézetek évi beszámolóinak adatairól készült, előzetesen kiküldött táblázatos és szöveges anyagot tartalmazó tájékoztatót. Az előző ülésen felállított ad hoc bizottság által kidolgozott algoritmus mentén döntés született a évi gép- és műszer beruházási keret elosztásának elveiről. Az előző kuratóriumi ülésen felállított ad hoc bizottság által a Nemzetközi Tudományos Testületek létrehozásával kapcsolatosan kidolgozott javaslatokat vitatta meg a testület. Elsősorban két kérdés körül (tagösszetétel, költségek) alakult ki hosszadalmas vita. Megoszlottak a vélemények, hogy legyen vagy ne legyen tiszteletdíj, azt azonban minden hozzászóló elismerte, hogy megalapozott és elfogulatlan szakértői tevékenység csakis nemzetközileg elfogadható mértékű honorárium biztosítása mellett várható el, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségű a felkért szakember. Végül a kuratórium ad hoc bizottságot jelölt ki az intézetek évi munkájának elemzésére, melyhez a szükséges adatokat a Kutatóintézeti Főosztály munkatársai állítják össze a beszámolók alapján, és táblázatos formában bocsátják a bizottság tagjainak rendelkezésére. A májusi ülésen az intézetek évi munkájának elemzésére, értékelésére kiküldött bizottság előterjesztését vitatta meg a kuratórium. Beható vitát követően megállapította, hogy az Akadémia társadalomtudományi kutatóintézetei a nehezedő gazdasági és társadalmi körülmények ellenére 2006-ban összességében eredményes munkát végeztek. Az előre kiküldött ismertetőhez fűzött szóbeli kiegészítést, valamint a kérdésekre kapott válaszokat követően a kuratórium egyhangúlag elfogadta a 2003-ban indult fiatal kutatói pályázatok tapasztalatairól készült tájékoztatót. A testület meghallgatta Pléh Csaba főtitkárhelyettesnek az akadémiai reformmal kapcsolatos közgyűlési határozatokról adott tájékoztatóját. A rendelkezésre álló fiatal kutatói álláshelyek konkrét száma ismeretének hiányában a kuratórium elvi állásfoglalásokat hozott az intézetek közötti elosztással kapcsolatosan és úgy döntött, hogy az álláshelyek konkrét elosztásáról es szavazással dönt a tudományterületi arányok és az álláshelyek számának végleges megállapítása után. Az előző ülésén hozott elvi döntése, valamint az időközben ismertté vált keretösszeg alapján a kuratórium felosztotta a társadalomtudományi területen rendelkezésre álló beruházási keretet. A kuratórium tagjai megkapták a közgyűlésre megjelent A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek évi tudományos eredményei III. Társadalomtudományi kutatóintézetek című kötetet. 6

7 Az októberi ülésen igazgatói pályázatok véleményezésére került sor. Mind a hat érintett intézet (Jogtudományi Intézet, Közgazdaságtudományi Intézet, Művészettörténeti Kutatóintézet, Pszichológiai Kutatóintézet, Történettudományi Intézet, Világgazdasági Kutatóintézet) igazgatói posztjára egy-egy pályázat érkezett, melyeket a jelenlegi igazgatók (Lamm Vanda, Fazekas Károly, Beke László, Czigler István, Glatz Ferenc, Inotai András) adtak be. A pályázati csomagokat a kuratórium tagjai előzetesen megkapták. Az előterjesztésekben a felkért előadók értékelték a pályázók, illetve az intézetek eddigi munkáját, s jellemezték a pályázatban leírt terveket. A kuratórium egyenkénti titkos szavazáson valamennyi esetben tartózkodás és nemleges állásfoglalás nélkül 9 igen szavazattal támogatta a pályázatokat. Az intézetigazgatói pályázási rendszerrel, a Search Committee-kkel kapcsolatosan Pléh Csaba főtitkárhelyettes és Banczerowski Januszné mb. főosztályvezető adott tájékoztatást, illetve a kuratórium tagjai fejtették ki véleményüket. Pléh Csaba főtitkárhelyettes tájékoztatta a kuratóriumot tagjai mandátumának várható lejárati időpontját meghatározó elemekről. Lengyel György informálta a kuratóriumot a főtitkár által kiküldött kutatásértékelési hattagú bizottság munkájáról. Ezzel kapcsolatosan Bodó Sándor elnök hívta fel a figyelmet az intézeteket önmagukhoz mérjük elv betartására, valamint Pléh Csaba főtitkárhelyettes utalt egy, az Akadémiát első helyen felelőssé tevő, új teljesítményelvű és alapú értékelési rendszer kidolgozásának szükségességére. DOKTORI TANÁCS A jelenleg működő Doktori Tanácsot az MTA Közgyűlése májusi ülésén választotta meg. Az elnöki teendőket Dobozy Attila, az MTA rendes tagja, a társelnöki feladatokat Beck Mihály, az MTA rendes tagja, a titkári teendőket Csirik János, a matematikai tudomány doktora látja el. A Doktori Tanács működésének szabályozása A Doktori Tanács működését az MTA Alapszabálya, az Akadémia novemberi Közgyűlésén elfogadott és szeptember 1-jétől hatályos Doktori Szabályzata, valamint a tanács januári ülésén elfogadott Ügyrendje szabályozza. A tanács működését is befolyásolja a tudományos osztályok doktori eljárással kapcsolatos ügyrendje, és a kapcsolódó követelményrendszere ben a Doktori Tanács néhány osztály kezdeményezésére jóváhagyta a doktori eljárással kapcsolatos módosított követelményrendszerüket. A részleteket a beszámoló 1. sz. mellékletében mutatjuk be. A Doktori Tanács működése A Doktori Tanács fő feladata a tudományos bizottságok, osztályok, hivatalos bírálók és bíráló bizottságok javaslatai alapján a doktori kérelmek elbírálása, valamint az MTA doktora címek odaítélése ban a Doktori Tanács 112 esetben döntött az MTA doktora cím odaítéléséről. 111 főnek odaítélte, 1 főnek nem ítélte oda a címet. 109 esetben engedélyezte, 5 esetben elutasította az eljárás lefolytatását. 26 fő a Tanács döntése előtt visszavonta a pályázatát. 118 esetben engedélyezte a védést, 1 esetben ehhez nem járult hozzá. Az összes döntések száma 2007-ban 373 volt. Ennek keretében egyéb ügyek között foglalkozott a tudomány kandidátusa fokozat honosításával, továbbá egyes ügyekben a bírálók és bíráló bizottság összetételének módosításával. A tárgyalt egyedi ügyek számát a 2. sz. melléklet tartalmazza. 7

8 Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett folyamatosan foglalkozott a szabályzatok alkalmazásának, a tudományos osztályok és a tanács hatékony együttműködésének, valamint a tanács működésének kérdéseivel is. A tanács július és augusztus kivételével havonta tartotta üléseit. Ügyforgalom, ügyintézés 2007-ben 118-an nyújtottak be doktori pályázatot. Osztályonként részletezve a 3. sz. mellékletben mutatjuk be. A benyújtott pályázatok évenkénti számát, illetve megoszlásáról a részleteket a 4. sz. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy amíg 1995 és 2000 között évente átlagosan doktori pályázatot nyújtottak be, addig 2001-től ez átlag 150-re emelkedett. A benyújtott kérelmek száma azóta csak 2 évben csökkent (2004 és 2007). Az MTA doktora cím megszerzése ügyében 1995-től benyújtott pályázatok megoszlása a nagy tudományterületek között: élettudományok 498 társadalomtudományok 482 matematika és természettudományok 538 A benyújtott pályázatok osztályok közötti megoszlását a 5. sz. melléklet, az MTA doktora címet nyertek számát a 6. sz. melléklet tartalmazza részletesen. A doktori tiszteletdíjak költségvetési finanszírozása kapcsán felmerült, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az MTA doktora címet nyertek száma. A évi beszámolóban részletesen elemeztük, hogy a két ötéves időszakban ( ; ) hogyan alakult az odaítélt és sikertelen (elutasított, visszavont) pályázatok száma. Az adatokból megállapítottuk, hogy a cím odaítélésében a növekedés átlagosan 125,9%, melyből az élettudományok 123,6%-kal, a társadalomtudományok 183,6%-kal és a matematika és természettudományok 96,9%-kal részesülnek. A sikertelen pályázatok aránya 14,7%-ról 21,1%-ra nőtt. A teljes időszakban ez átlagosan 18,4%. Ebben az élettudományok területén 9,3%-tól 17,7%-ra, a társadalomtudományok területén 20,6%-ról 26,5%-ra, a matematika és természettudományok területén 15,6%-ról 18,6%-ra emelkedett a sikertelen pályázatok aránya. A beszámolónkban összevetettük a évi átlagot a év adataival, melyet a 7. sz. mellékletben mutatunk be ban minden pályázó elektronikus adathordozón benyújtott publikációs és hivatkozási listája felkerült az MTA Köztestületi Publikációs Adattárba (a többségé még szöveges fájlként). Ezzel növekedett az eljárás nyilvánossága. A Doktori Tanács tagjai a döntéshez ebből készülhettek fel. Folytattuk annak vizsgálatát, hogy milyen módon terjeszthető ki az egyéb mellékletekre az elektronikus adathordozón történő benyújtás (életrajz, tézisek, osztály által kért kiegészítések). Az elektronikus adathordozón benyújtott iratokat az illetékes osztály rendelkezésére bocsátottuk, hogy a pályázat elbírálásában azt hasznosítsák. A Doktori Tanács eredményes és zavartalan működését az MTA Titkárság egyik főosztálya, a Doktori Tanács Titkársága biztosítja. A titkárság munkatársainak feladata a doktori eljárás igazgatási ügyvitele. Ennek részeként kell előkészíteni a Doktori Tanács döntéseit, és végre kell hajtani azokat. Az előbbiekben bemutatott munkát a Doktori Tanács azért tudta eredményesen megvalósítani, mert a tárgyalt ügyek előkészítése a szabályoknak megfelelően, kellően dokumentálva került a tanács elé megtárgyalásra. Ezt a Doktori Tanács Titkársága munkatársainak magas szintű munkája biztosította. A Doktori Tanács Titkárságának vezetése körültekintő és színvonalas előkészítő munkát végzett a Tanács által tárgyalt elvi kérdések előterjesztésében, a tanács határozatai végrehajtásának szervezésében. Általános vélemény, hogy a személyes ügyintézést a hivatal munkatársai szakszerűen, emberségesen végzik. A hivatal feladatainak eredményes megoldását saját fejlesztésű, korszerű számítógépes rendszer segíti. 8

9 A Doktori Tanács által tárgyalt témák 1. sz. melléklet Szabályozással kapcsolatos feladatok 1. A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a III. és a IV. Osztály által kezdeményezett doktori eljárása értékelési szempontjainak módosítására, valamint a Demográfiai Bizottság a doktori követelmények szempontrendszerének korrekciójára vonatkozó javaslatait február A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a Vallástudományi Bizottság doktori eljáráshoz kapcsolódó követelményrendszerét azzal, hogy szakterületi sajátosságnak tekinti, hogy a tudományterületen a pályázó a rövid értekezésformát nem választhatja május A Doktori Tanács jóváhagyólag tudomásul vette a VIII. Biológiai Tudományok Osztálya által elfogadott, augusztus 29-én kelt levelében elküldött módosított minimum követelményeket szeptember A Doktori Tanács foglalkozott a X. Földtudományok Osztálya által előterjesztett, a doktori címre pályázókkal szemben támasztott publikációs minimum követelményekkel. A Doktori Tanács aggályosnak tartja a követelményben megfogalmazott kompenzációs lehetőségek objektív érvényesítését, ezért azt ajánlja az Osztálynak, hogy ne csupán példaként, hanem tudományterületenként konkrétan határozza meg a kompenzációs lehetőségeket, illetve fontolja meg azt, hogy a táblázatban a diszciplínákat tovább bontva, a számszerű követelmények megállapításában vegye figyelembe a tudományterületek sajátosságait szeptember 21. Működéssel kapcsolatos feladatok 1. A Doktori Tanács megtárgyalta a IV. Agrártudományok Osztályának az Agrárközgazdasági Interdiszciplináris Bizottság ügyében június 12-én írt levelében foglaltakat. A Doktori Tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy az Osztály visszavonta a október 20-ai levelében foglalt hozzájárulását az Agrár-közgazdasági Interdiszciplináris Bizottság létrehozásához. A Doktori Tanács december 15-ei ülésén erre a hozzájárulásra alapozva hozta létre a bizottságot, és határozta meg feladatkörét. Az Osztály visszavonó levele alapján a Doktori Tanács a december 15-ei ülésén a témában hozott határozatát semmisnek nyilvánította. Ajánlja a két érintett osztálynak, hogy az illetékes tudományos bizottságai közösen határozzanak meg az agrárközgazdaság-tudomány területén benyújtandó doktori pályázatokhoz minimum követelményeket szeptember A Doktori Tanács elnöke tájékoztatta a Tanácsot az MTA főtitkárának azon döntéséről, mely szerint május 1-jétől a doktori eljárási díjat ,- Ft-ban állapítja meg. Egyidejűleg döntött a közreműködői díjakról is, melyekben az MTA rendes és levelező tagjai május 1-jétől nem részesülnek március 23. Beszámoló 1. A Doktori Tanács Közgyűlés elé kerülő évi beszámolójának elfogadása március 23. Egyéb 1. A Doktori Tanács megvitatta Vincze Imrének a doktori tiszteletdíjakkal kapcsolatos, a Doktori Tanács elnökéhez eljuttatott elképzeléseit március Az MTA főtitkárának kérésére a Doktori Tanács megbeszélést folytatott Meskó Attila főtitkár úrral a doktori tiszteletdíjak kérdéséről szeptember 21. 9

10 2. sz. melléklet MTA doktora cím Tudomány doktora fokozat Évszám Cím odaítélése Cím elutasítása Eljárásra bocsátás engedélyezése Eljárásra bocsátás elutasítása Védés engedélyezése Védés elutasítása Fokozat odaítélése Fokozat elutasítása Eljárásra bocsátás engedélyezése Eljárásra bocsátás elutasítása Egyéb ügyek Összesen összesen Összesen

11 3. sz. melléklet Osztály február szeptember összesen Összesen Összesen százalékban I ,61 II ,59 III ,55 IV ,89 V ,42 VI ,97 VII ,62 VIII ,50 IX ,55 X ,67 XI ,64 Összesen ,00 Az MTA doktora címre benyújtott pályázatok alakulása Új típusú ügyek (2007. december 31-i állapot) Időszak Benyújtott pályázatok száma Év szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember-december február-május szeptember február szeptember február szeptember február szeptember Összesen sz. melléklet 11

12 5. sz. melléklet Osztályok Folyamatban lévő pályázatok MTA doktora címet nyertek Elutasított pályázatok Visszavont, megszüntetett pályázatok fő % fő % fő % fő % Összesen benyújtott pályázatok I , ,0 12 7, ,0 161 II , ,4 11 6, ,8 176 III. 7 10, ,3 3 4,3 5 7,2 69 IV , ,1 4 3,0 10 7,4 135 V , ,1 12 5, ,5 234 VI , , , ,7 121 VII. 8 5, ,6 4 2,7 12 8,2 146 VIII , ,6 6 4,7 4 3,1 129 IX , , , ,0 145 X. 7 8, ,0 6 7, ,9 86 XI. 11 9, ,3 5 4,3 8 6,9 116 Összesen , ,1 94 6, ,

13 ÉV 6. sz. melléklet Osztály Összesen fokozat fokozat fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat cím fokozat cím cím cím cím cím cím I II III IV V VI VII VIII IX X XI Összesen Évi összesen

14 7. sz. melléklet I. MTA doktora címet nyertek száma Osztály Változás(%) / átlaga I ,6% 11,4 13 II ,5% 16,6 5 III ,4% 4 8 IV ,0% V ,5% 18,6 8 VI ,0% 7,4 8 VII ,3% 10,6 15 VIII ,9% 10,2 17 IX ,1% 10,2 11 X ,7% 6,6 7 XI ,0% Összesen ,9% 116,6 111 II. MTA doktora címet nyertek száma a három tudományterületen Változás(%) / átlaga 2007 Élettudományok ,6% 40,8 36 Társadalomtudományok Matematika és természettudományok ,6% 38, ,9% 37,6 46 Összesen ,9% 14

15 III. Elutasított/visszavont pályázatok Osztály átlag 2007 I. 21 4,2 3 II. 14 2,8 5 III. 4 0,8 IV. 11 2,2 1 V. 26 5,2 8 VI. 12 2,4 1 VII. 11 2,2 1 VIII. 7 1,4 IX. 34 6,8 5 X. 12 2,4 5 XI. 4 0,8 2 Összesen ,2 31 IV. Az elutasítások aránya átlaga 2007 Benyújtott pályázatok száma Elutasítások száma Elutasítások aránya , , ,1% 21,1% 26,3% 15

16 Felügyelő Bizottság (FB) A Felügyelő Bizottság (FB) ügyrendjének megfelelően jóváhagyott éves munkaterv alapján végezte munkáját, a tárgyidőszakban 4 ülést tartott, amelynek keretében megtárgyalta a évi beruházási keret elosztásának fő arányairól szóló előterjesztést. Az FB szükségesnek látja az akadémiai gépkocsi használat újraszabályozását és annak közzétételét; foglalkozott a Vagyonkezelő Kuratórium évi tevékenységéről készült beszámolóval, valamint az FB évi tevékenységéről készített beszámolóval; megvitatta a évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót; megtárgyalta az Akadémia évi költségvetési irányelvét; az FB megtárgyalta az MTA Könyvtárának évekre vonatkozó stratégiai tervét a Könyvtár főigazgatójának előterjesztésében; az FB a évi költségvetés keretszámairól és az új vagyontörvényről tájékoztatást hallgatott meg. A felsorolt témákkal kapcsolatban az FB a következő állásfoglalásokat hozta: 1. Az FB elfogadta a évi beruházási keret kutatási és nem kutatási területek közötti megosztási arányát. 2. Az FB elfogadta és a közgyűlés részére előterjesztésre javasolta a Vagyonkezelő Kuratórium évi tevékenységéről szóló beszámolót. 3. Az FB kiegészítések után az MTA évi költségvetéséről szóló beszámolót elfogadta és a közgyűlés részére történő előterjesztésével egyetért. 4. Az FB a közgyűlés részére elfogadásra javasolta az MTA évi költségvetésének végrehajtásáról készített beszámoló rövidített változatát. 5. Az FB az MTA költségvetési koncepciójával egyetértett és azt a közgyűlés részére elfogadásra javasolja. 6. Az FB a könyvtár intézményi státuszát alapvetően fontosnak tartja, a évek közötti stratégiai terv megvalósítását támogatja, melyhez az MTA anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével a megfelelő költségvetési források biztosítását javasolja. 7. Az Akadémia új Alapszabályában az MTA Könyvtárának az akadémiai intézeti hálózati könyvtárnak együttműködési elveit meg kell fogalmazni. 8. Az FB a évi akadémiai költségvetésről szóló tájékoztatót elfogadta. 9. Az FB az Akadémia új vagyongazdálkodási koncepcióját évben tárgyalni kívánja. Az FB a évi tevékenysége során megállapította, hogy az Akadémia költségvetési gazdálkodását minden esetben a szabályosság és a gondosság jellemezte. Az Akadémia vezetőinek a gazdálkodással összefüggő munkájában minden esetben tapasztalható volt az, hogy az intézményhálózat működőképességének megőrzését elsődleges feladatuknak tekintik és a döntéseiknél ezt előtérbe is helyezték. A vagyongazdálkodás területén az elmúlt évet a kutatási eredmények hasznosítását elősegítő több ún. spin off cégek megalapítása jellemezte. Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság (KFB) Az MTA KFB évi alapjaiban befolyásolta a támogatásokra felhasználható akadémiai költségvetési keretek továbbszűkülése. Szükséges ezt néhány számadattal érzékeltetni. A KFB évi induló kerete: eft (a évi eft eft elvonás eFt egyensúlyi tartalék) volt, ehhez adódott a eft egyensúlyi tartalék, így a évi összköltségvetési támogatás: eft volt. Ezzel a korábbi években majdnem

17 millió Ft-tal gazdálkodó közgyűlési bizottság a szó szoros értelmében feladata ellátásának létminimuma közelébe került. A vészhelyzetre a bizottság már december 11-i ülésén azzal a határozati szükségmegoldással reagált, hogy valamennyi tudományos osztály kötelezettséget vállalt az általa támogatott tudományos folyóiratok legalább változatlan szintű támogatására. Nehezítette a támogatások eljuttatásának adminisztrációját, hogy csak év közben adódott vissza az egyensúlyi tartalék, így sok osztálynak 2007 augusztusában szeptemberében át kellett szabnia támogatási tervét, ami a már előkészületben lévő támogatási szerződések újrakötéséhez, ezért késedelmekhez vezetett. További komplikációval terhelte a KFB munkáját, hogy 2007 őszén, a évi támogatási tervek elkészítése közben egy szűk (egyensúlyi tartalékkal terhelt), illetve egy bővebb (egyensúlyi tartalékkal nem terhelt) keretösszeget kellett az osztályoknak 2008-ra figyelembe venniük. Ennek megfelelően a KFB október 24-i ülésén a bizottság úgy döntött, hogy két-két, különböző összegre szóló tervet kér a könyvfelelősöktől. A évi támogatások eljuttatásának végső határideje június 30-a. A március 4-i ülésen az osztályok vállalták, hogy mint a korábbi években ezt a határidőt minden körülmények között tartani fogják. Tudományetikai Bizottság (TEB) A Tudományetikai Bizottság feladatát az Alapszabály 39. (2) és (3) bekezdése határozza meg, amely szerint a bizottság állást foglal a tudományos kutatás szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának védelmében szükséges tudományetikai elvi kérdésekben. Eljárhat a Bizottság konkrét ügyekben is, ha mind a panasztevő, mind pedig az a személy akivel szemben a panaszt benyújtották, írásban kijelenti, hogy aláveti magát a bizottság eljárásának. Az Ügyrend 91/1. pontja szerint az Akadémia köztestületének tagja köteles alávetni magát a bizottság eljárásának. A Tudományetikai Bizottságban évben személyi változásra is sor került. A Tudományetikai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság titkára dr. Demcsik Tamás főosztályvezető nyugdíjba vonult, és a titkári feladatokat január 1-jétől a továbbiakban dr. Horváth László, az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának vezetője látja el. A bizottságnak évente ügyrendjének megfelelően ülést kell tartania. A TeB április 25-én tartott ülésen vitatta meg az aktuális ügyeket április 25-i ülésünkön egy egyedi panasz került megtárgyalásra, ami még évről hózódott át. A bizottság Terlaky Tamás kontra Rapcsák Tamás ügyében hozott állásfoglalást. A panasz szerzői jogi vitával volt kapcsolatos. A panaszos plágiummal, az etikai szabályok és publikációs jogok megsértésével vádolta a másik felet. A panaszt továbbítottuk az illetékes tudományos osztályhoz, hogy foglaljon állást az üggyel kapcsolatban etikai kérdésekben. A tudományos osztály álláspontja szerint az MTA nem jogi fórum, és jogi ügyekben nem dönthet; ha az ügy jogi útra terelődik, legfeljebb szakértőként működhet közre a bíróság felkérésére. Az osztály az eljárást egyszeri esetnek tekinti, és továbbra sem kíván hasonló ügyekkel foglalkozni. A beadványt a bizottság korábbi állásfoglalásaihoz hasonlóan úgy ítélte meg, hogy a szerzői jog megsértésének megállapítása, kivizsgálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság ítéletének ismeretében lehet az esetleges tudományetikai kérdéseket vizsgálni. E panasz esetében a bizottság hatáskörének és illetékességének hiányában megszüntette az eljárást. Az alapszabály 18. -a a köztestületi tagság felfüggesztésének a hatáskörét is a bizottságra ruházta azzal, hogy a felfüggesztést a szakterület szerint illetékes tudományos osztály indítványozza, ha a köztestületi tagot a bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélte. Ilyen irányú indítvány a tudományos osztályoktól az eltelt időszakban nem érkezett. Gáti István professzor úr, a Tudományetikai Bizottság elnöke október 3-án elhunyt. 17

18 Gáti István professzor úr halálát követően nem volt olyan ügy, ami a Bizottság összehívását indokolta volna. Vagyonkezelő Kuratórium (VKK) A VKK június 28-án és december 6-án tartott ülést. A kuratórium a következő fontosabb kérdésekkel foglalkozott: A Kuratórium tárgyalta az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok tevékenységéről készített összefoglalót, azzal egyetértett, további tulajdonosi intézkedéseket nem tartott szükségesnek. 1. Áttekintette a év végén és elején alapított szellemi termék hasznosító vállalkozások indulását bemutató elemzéseket, melyeket tudomásul vett és örömmel véleményezte és támogatta júniusi és decemberi ülésén benyújtott szellemi termék hasznosító vállalkozások létrehozására irányuló kezdeményezéseket. 2. Az év során megalapításra került az MTA SZTAKI jármű és járműalkatrész fejlesztésekhez kapcsolódó vállalkozása, az AKAMECH 2011 Kft. 3. Érdekes, úttörő kezdeményezés a székesfehérvári régióra koncentráló, nanotechnológiai innovációs központ létrehozására irányuló, a Kémiai Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet szellemi termékeinek hasznosítására létrejövő ALBAnano Kft. alapítása. 4. Az MTA KOKI önállóan is kezdeményezett spin-off társaságalapítást, az Anxiofit Kft.-t, amely szorongásgátló, gyógynövény alapanyagú termékek fejlesztésére irányul. 5. Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete 2 spin-off vállalkozás létrehozását kezdeményezte, a Fúziótech Műszaki Szolgáltató Kft.-t, amely nukleáris erőművi mérnöki szolgáltatást nyújt, és az ADIMTECH Elektronikai Fejlesztő Kft.-t, melynek tervezett tevékenysége a kutatóintézet által fejlesztett elektronikai detektorok és intelligens kamerák értékesítésére, piaci bevezetésére és piaci továbbfejlesztésére irányul. 6. A Szegedi Biológiai Központ rákgyógyászati és terápiás készítményeinek pályázati segítséggel történő piaci bevezetésére kezdeményezett szellemi termék hasznosító vállalkozás alapítását, továbbá növényi alapanyagú kozmetikai ipari hasznosítású spin-off vállalkozást is útjára indítunk. 7. Az SZBK, az SZBK Enzimológiai Intézete és a Kémiai Kutatóközpont is kezdeményezett ún. Kooperációs Kutatóközpont (KKK) alapítást, a technológiai transzfer tevékenységük előmozdítása érdekében. 8. A kuratórium támogatta a Vagyonhasznosítási Szabályzat módosítását. A módosítások az Akadémiára bízott állami vagyon akadémiai tulajdonba kerüléséhez kapcsolódnak. A kuratóriumi tagok többsége 2000 novembere óta segíti az Akadémia vagyongazdálkodási tevékenységét, mely idő alatt olajozott együttműködés alakult ki a titkárság kapcsolódó szervezeteivel, akiknek előterjesztéseiért, a VKK döntéseit segítő összeállításaiért ezúton is köszönetet mondunk évi határozatok 1. február 22. A kuratórium az elmúlt időszak munkájáról szóló beszámolóját elfogadta és megbízza a kuratórium elnökét, hogy azt az Akadémia májusi közgyűlése elé terjessze. 18

19 2. június június június június június december december 6. 9/1. december 6. 9/2. december 6. 9/3. december 6. 9/4. december 6. 9/5. december 6. 9/6. december 6. A kuratórium egyetért azzal, hogy a SZTAKI a rendelkezésre álló szellemi alkotások ipari fejlesztésben való felhasználása céljából 20 MFt törzstőke befizetéssel többségi részesedést szerezzen az AKAMECH 2011 Kft.-ben. A kuratórium véleménye szerint a kft. céljai megalapozottak és helyesli, hogy az Akadémia 15 MFt törzstőke befizetéssel részesedést szerezzen a társaságban. A kuratórium véleménye szerint az ALBAnano gazdasági társaság megalapítása az Akadémia részéről 36 MFt alaptőkével segíti a Kémiai Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet szellemi termékei piacra jutása feltételeinek kialakítását. A kuratórium egyetért azzal, hogy a Kémiai Kutatóközpont szellemi termék apportálásával 25 % üzletrészt szerezzen a H4sep gazdasági társaságban. A kuratórium a Magyar Tudományos Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok évi gazdálkodásáról készült összefoglalót elfogadta. A kuratórium a saját évi munkatervét a VkK/2/2007. június 28-i ülés Emlékeztetőjéhez mellékelt formájában elfogadta. A kuratórium (2006/9. sz. határozatával összhangban) támogatja, hogy az Akadémia az Anxiofit Kft-ben 24,24 %-os tulajdonrészt szerezzen, azzal a megkötéssel, hogy a társaságban tőkét emelni, illetve a társasági szerződést módosítani az Akadémia egyetértésével lehet. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a Fúziótech Műszaki Szolgáltató Kft-ben 26 %-os tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia az ADIMTECH Elektronikai Fejlesztő, Rendszertechnikai és Kereskedelmi Kftben 26,92% tulajdonrészt szerezzen. A tevékenység alapját képező szellemi tulajdon hasznosítási szerződések megkötésével egyetért. A kuratórium támogatja, hogy a Kémiai Kutatóközpont által kezdeményezett Technológia Transzfer Kft.-ben az Akadémia 95 % tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a Delta-Bio Kutatás-Fejlesztési és Szolgáltató Kft.-ben 26,39% tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a Planta Cosmetix Kutatás-Fejlesztési és Szolgáltató Kft.-ben 26% tulajdonrészt szerezzen. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a CellFarm Biotechnológiai Kutató-Fejlesztő Kft.-ben 25% tulajdonrészt szerezzen, azzal a megjegyzéssel, hogy a Gt. szerinti 25%+1 szavazattal járó tulajdonosi jogosítványokat érvényesíteni szükséges. A kuratórium támogatja, hogy az Akadémia a DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő (Non-profit) Részvénytársaságban 26% tulajdonrészt szerezzen. 19

20 10. december 6. A kuratórium az emlékeztetőhöz csatolt szöveggel elfogadta az Akadémia ideiglenes Vagyonhasznosítási Szabályzatát és javasolja főtitkár úrnak a szabályzat kiadását. 20

21 REGIONÁLIS KÖZPONTOK Debreceni Területi Bizottság (DAB) A MTA-nak a régióban 1066 köztestületi tagja van, ami 150 új köztestületi tagot jelent a tavalyi adatokhoz képest. A régióban 27 akadémikus és 6 Eötvös-koszorús doktor van. A Debreceni Egyetem 4 új akadémikussal (Csaba László, Imre László, Nagy László, Trócsányi Zoltán) és 2 új rendes taggal gazdagodott (Joó Ferenc, Vajda Mihály). A régió MTA közgyűlési doktorképviselőinek száma 15, szinte mindannyian a Debreceni Egyetemen dolgoznak. A DAB 12 szakbizottságában 73 munkabizottság működik. A DAB vezetősége havonta ülésezik. Negyedévente a szakbizottsági elnökökkel kibővítve tart ülést az aktuális feladatok és események megbeszélésére. Kapcsolattartás az Észak-alföldi Régió megyéivel A DAB fontosnak tartja Debrecen Város, a három megye önkormányzatai és a nagyobb városok kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézményeinek vezetőivel, elit szakembereivel való kapcsolatfelvételt. Debrecen Város vezetése kölcsönös, harmonikus kapcsolatot tart fenn a DAB-bal. A Debreceni Önkormányzat együttműködési szerződés formájában 2007-ben is támogatta a DAB-ot. A Nyíregyházi Főiskola oktatói rendszeres vendégei és előadói a DAB székház rendezvényeinek. Évek óta az endokrinológia szakértői, belgyógyászai a DAB székházban vitatják meg a tudományterület aktuális problémáit. Tavaly saját rendezvénye volt a Jósa András Múzeum régészeinek ill. saját konferenciát tartott a DAB székházban a nyíregyházi Meritum Társadalomtudományi-filozófiai Kutatócsoport és Egyesület. Határon túli magyarokkal való kapcsolat A múlt évben a DAB-hoz (a 410 összes romániai köztestületi tagból a megegyezésünk szerinti beosztás alapján) 266 román és 85 ukrajnai magyar köztestületi tag tartozott. A KAB megalakulása után ez a kapcsolat változni fog. Együttműködések: a Dudics Iván professzor úr kezdeményezésére május 15-én tartott megbeszélésen együttműködési megállapodás született az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia kárpátaljai részlege és az MTA DAB között. Idén a DAB székháza először adott otthont szeptember 3-4-én az MTA Határon Túli Magyar Nyelvi Kutatóhelyei munkaértekezletének, melyet Péntek János professzor úr szervezett. A kötetlen beszélgetés témája A Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációja. A megbeszélésen részvettek a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár), a Gramma Nyelvi Iroda (Dunaszerdahely), a Hodinka Antal Intézet (Beregszász) képviselői, továbbá érkeztek résztvevők Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából is. Több konferencia is megrendezésre került, amelyeket határon túli magyarokkal közös szervezésben, magyar előadókkal, vagy határon átnyúló együttműködés keretében szerveztek meg Debrecenben. Az MTA DAB szervezete többek között a Nagyváradi Egyetem oktatóival ápol gyümölcsöző kapcsolatot. Március 28.: Az MTA DAB székházában tartották a Crossborder Cooperation Programme (Magyarország Románia) keretében a Hatékony és biztonságos növényvédelem az EU-ban című INTERREG HU-RO-SCG III/A. 1/329 projekt szakmai konferenciáját. Május 7-8.: Az MTA DAB Településtudományi és Területfejlesztési Munkabizottsága nemzetközi tudományos konferenciát tartott Határon átnyúló együttműködések (Nagyvárad Debrecen; Hajdú-Bihar Bihor Eurórégió) címmel. Június 25.: A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a DAB Történettudományi Munkabizottsága Erdély és a Partium gazdasága és társadalma a században tudományos iskola tizenhat kiadványának közös könyvbemutatóját és sajtótájékoztatóját tartotta. Október 5.: A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sárospatak), az Erdélyi 21