Kedves Olvasó! Berényi András klinikai és addiktológiai szakpszichológus a Forrás Lelki Segítők Egyesületének elnöke

Átírás

1 Forrás füzetek 5

2 Kedves Olvasó! A kutatások szerint a házastárs és a többi családtag nemcsak áldozat a szenvedélybetegség kialakulása során, hanem a betegség keletkezésében és fennmaradásában is öntudatlanul szerepet vállal. Ez a magyarázata annak, hogy a házastárs ellentmondásos érzéseket él át. A kiadvány segítséget jelent abban, hogy felismerje a hozzátartozó a helyzetét és, hogy sikerüljön változtatnia a szenvedélybeteghez való ellentmondásos viszonyában. Ennek feltétele, hogy a segítő védelmet, támogatást nyújtson ahhoz, hogy érzelmi távolság alakuljon ki a problémától és a hozzátartozó saját igényeire is tudjon figyelmet fordítani. Ilyen esetekben a segítő által szervezett hozzátartozói csoportok jelentenek társas támaszt a hasonló sorsú embereknek. Ha a családtag, hozzátartozó érzelmi viszonyulásában a szenvedélybeteghez nem történik változás, akkor szakemberhez kell irányítani. Ezt a füzetet azoknak ajánljuk, akiknek a közvetlen környezetében szenvedélybeteg él és úgy érzik, hogy nagyon belefáradtak és szeretnék megérteni helyzetüket és szeretnének változtatni a kialakult helyzeten. Berényi András klinikai és addiktológiai szakpszichológus a Forrás Lelki Segítők Egyesületének elnöke Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

3 Előszó Egy értelmes ember sem átkozza el az alkoholt, mint élvezeti cikket. Mértékletesen élvezve hozzátartozik a felnőttek társadalmához. Ünnepek, összejövetelek, jó étkezések, különböző alkalmak velejárója. Holott menne az természetesen alkohol nélkül is. De: aki alkoholt fogyaszt, az annak a rabjává is válhat. Ha az alkohol átveszi a problémamegoldó szerepkört, ha az ember azt hiszi, nem képes nélküle meglenni, akkor az alkohol kábítószerré válik, a szenvedélynek az eszközévé. Ekkor válik az alkoholélvezet az alkohollal való visszaéléssé. Az alkohollal való visszaélés nagyon gyakori következményei: a maradandó egészségkárosodás, szociális hanyatlás és a munkahely elvesztése. Aki mértéktelenül italozik, az saját maga, a családja és a társadalom számára terhessé válik. Ekkor kell a segítség. Egyedül az állam és a társadalombiztosító nem elég. Szükséges a hozzátartozók segítsége is. Legyen ez a kis füzet segítségére, ha a partnere alkoholista, hogy jobban megértse és helyesen cselekedjen. Mert: az alkoholisták betegek. Forrás füzetek 5

4 AZ ÖN PARTNERE ALKOHOLISTA! El kell telni egy bizonyos időnek, mikor már nem huny szemet e tény fölött. Egyre reménykedett, hogy a másiknak egy nap majd megjön a jobbik esze és újra békés és normális életet lehet folytatni. Megpróbált minden lehetőséget, hogy ezt elérje. De minden csak pusztába kiáltott szó volt és az is lehet, hogy ezzel többet ártott, mint használt. Talán ez azért volt, mert Ön túl keveset tudott az alkoholbetegségekről? Ne tegyen magának szemrehányást! Hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy mindketten a partnere és Ön egy betegség hálójába kerültek. Ez a betegség olyan, amire jellemző, hogy félelmet, tanácstalanságot és kétségbeesést idéz elő. A szemrehányásnak nincs semmi értelme. Arról van szó, hogy a helyzetet világosan felismerje, és megértse az összefüggéseket. Csak ebben az esetben tud segíteni partnerének megtalálni a normális életbe visszavezető utat. Ön, saját maga is csak akkor tud a nehézségeken felülemelkedni. Olvassa el nyugodtan az alábbi információkat és gondolkodjon el rajtuk. Az alkoholizmus lényegének alapos ismeretén, szakemberek gyakorlati tapasztalatain, és mindenek előtt olyan asszonyok közlésein alapszanak, akiknek férjei túl vannak az alkoholizmuson. Az Ön partnere beteg ember Tud már eleget az alkoholbetegség természetéről? Ma ez már nem olyan nehéz, mint régebben. Akkor a hozzátartozók legfeljebb találgathattak, hogy ez a betegség mit von maga után. Ma tudományosan megalapozott ismeretekkel rendelkezünk az Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

5 alkoholizmusról, amiket még a laikus is megérthet. Ha valóban segíteni akar a partnerén, akkor tisztában kell lennie e betegség jellemzőivel és lefutásával. Ebben segítségére állnak a különböző alkoholbetegek számára életre hívott speciális segítő intézmények. Elegendő nyomtatott információ is rendelkezésére áll, amivel ott szívesen ellátják Önt. El tudja fogadni azt a tényt, hogy partnere életében betegségről van szó? A tudás és a megértés változtat a hozzáálláson és viselkedésen. Természetesen, amit megtud, azt az eszével fogja fel, de ha abból valamit, egy részét a szívével nem próbálja megérteni, akkor egyedül a tudás nem sokat ér. Egy példa: megértette, hogy az Ön partnere beteg és mint ilyen, segítségre és kezelésre van szüksége. De ha mégis továbbra is szemrehányást tesz neki valami miatt, amit az a betegségével összefüggésben tesz, ha Ön megsértődik, mert ő nem fogadja el az Ön tanácsát, ebben az esetben Ön sem jutott még ebben a kérdésben messzire. Partnere nem egy akaratgyenge ember! Ha a jelenlegi állapotokon valóban akar valamit változtatni, akkor szem előtt kell tartania, hogy egy alkoholista olyan ember, aki gyakran küzd kisebbrendűségi érzésekkel és fél attól, hogy csődöt mond. Ha Ön türelmetlen és szemrehányást tesz neki, akkor ő újra és újra a menekülést fogja választani, aminek eszköze az alkohol. Nem könnyű megbarátkozni a gondolattal, hogy az alkoholista beteg. A környezete tudatlanságból túl sokáig tartotta akaratgyengének az alkoholistát, mondván saját magának köszönheti a sorsát. Túl gyakran, éppen a hozzá legközelebb állóknak kell benne csalódniuk és megalázottnak érezniük magukat. Például a részegség okozta viselkedést elviselniük. Forrás füzetek 5

6 Bizonyosan tapasztalni fogja, hogy nagy segítségére válik többet megtudni az alkoholbetegség természetéről, miáltal mind a saját mind a partnere helyzetét jobban megérti. Nem az Ön hibája, hogy a partnerének eddig nem sikerült az alkoholtól elszakadnia, és ha egyre ígéri, hogy többet nem nyúl a pohárhoz és mégis megteszi, az még korántsem jelenti azt, hogy már nem szereti Önt és a családját. A partnere gyakran túl érzékenyen reagál Az italozás elleni direkt fellépés legtöbbször sikertelen, ezért legyen óvatos. Nem segít az üvegdugdosás, az alkohol kiöntése és az elrejtett italok keresése. Lehet, hogy Ön kísértésbe fog esni, a problémát ezen módon megragadni. Ne tegye! Attól eltekintve, hogy az alkohol rabja, feldühödik és még konokabban próbálja megszerezni azt, ami kell neki. Ezen a módon sem magán, sem őrajta nem segít. Ne menjen abba sem bele - ha még állítólag kevesebbet is fogyaszt -, hogy vele együtt igyon. Ez a recept soha nem segíthet. Ez csak kifogást jelentene a számára arra, hogy terveit az alkoholproblémájának megoldását illetően egyre inkább húzza-halogassa. Épp oly kevésbé hasznos egy olyan hozzáállás, hogy saját magát jobb embernek tartja, mint őt, mint a szemrehányások és a viták. Talán nincs is a tudatában ennek a ténynek, hogy valamikor is így viselkedett volna a partnerével szemben. Ő mégis észreveszi, hogy Ön mit gondol. Végül is nem egy-két napja ismerik egymást. Azon kívül rendszerint az alkoholisták érzékenyek. Résen van mindig. Vajon mit gondol róla a másik és figyel minden apróságra, hogy milyen képet vág a másik, milyen a hanghordozása, sőt még a mozdulatokra is. Érzi környezete ki nem mondott bizalmatlanságát és lebecsülését. Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

7 A partnere nem tud egyszerűen megválni az italtól Észreveszi, ha miatta szégyenkeznek. De azt is ugyanúgy érzi az alkoholista, ha barátságosan bánnak vele. Érzi, hogy kedvelik, még ha valami kellemetlent is mondanak neki. Csak ha biztos a másik jóindulatában, akkor mutat felé bizalmat. Ezután lehet csak vele érzelmileg közös nevezőre jutni. Kerülni kell az olyan fenyegetéseket, amiket nem tudunk, vagy nem akarunk végrehajtani Egy nap addig fajulhat a helyzet, hogy önmaga és gyermekei érdekében cselekednie kell, de ha Ön már ezzel jó előre fenyegetőzik, végül a másik nem veszi Önt komolyan. Ha valóban nincs más választása, és valamit tennie kell, akkor jól gondolja át, milyen következményekkel jár az az Ön, gyermeke és partnere számára. Nem ritkán bumeráng módjára üt vissza az a büntetés, amit neki szánt, végül Önt éri. Semmit sem lehet a büntető magatartással elérni, de a könnymirigyek ellen intézett támadásnak sem lehet tartós sikere. Kerülni kell az olyan megjegyzéseket, mint:... ha szeretnél. Ne felejtse el: a partnere függő helyzetbe került az alkoholtól. Megfeszített erővel sem tudja letenni a poharat. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs akaratereje, de olyan motívumok hajtják, amelyek a tudatalattiban rejlenek és erősebbek az akaratánál. Partnere bűntudattal viaskodik A házipatika nem segít, sőt árthat. Ezeken a szereken nemcsak mindenféle gyógyszert értünk, hanem olyan szerek beadását, mint az ANTAETHYL orvosi kiírás nélkül. Lehet, hogy ezek hasznos segédeszközök, de csak az orvos írhatja ki, és csak akkor van értelme, ha ezt a beteg saját maga is tudja és akarja. Ne kövesse el azt a végzetes hibát, hogy ezt a beteg tudta nélkül adja be. Forrás füzetek 5

8 Szemrehányások, hegyibeszédek és a végtelen viták a hasztalan eszközök kategóriájába tartoznak Mindenek előtt akkor nem érnek semmit, amikor az alkoholbeteg berúgott. Amúgy is bűntudattal küzd. Amit Ön a szemére vet, azokat úgy is százszor elmondta már saját magának. Ha láttatják vele, hogy milyen csődtömeg, hogy elhanyagolja a családját, hogy nem tud felelősségtudatot felmutatni és lehetetlenül viselkedik, abból úgyis csak annyit hall meg, amennyit képes elviselni (és az legtöbbször nagyon kevés). Az alkoholbetegnek nehezére esik, hogy saját belátásának megfelelően cselekedjen. Ha vitán keresztül ígéretre bírják, akkor az a legtöbb esetben kétszínűséghez vezet. A békesség kedvéért olyan ígéreteket tesz, amiket úgysem tart meg. Ezután annál jobban fog Ön csalódni a visszaesés miatt. Partnere nem szeretné, ha úgy kezelnék, mint egy gyereket! Ez ellen igazi segítséget jelent, ha megpróbál pozitívan és megértően igazodni a beteg partneréhez. Lehetséges, hogy ő már soha többé nem lesz az az ember, akiről valaha álmodott, de amíg alakítgatni próbálja a saját kívánságára, addig soha nem fog az alkoholtól megszabadulni. A partnere egyáltalán nem szeretné már, hogy gyermekként kezeljék, még ha néha úgy is viselkedik. Soha ne felejtse el, hogy ő felnőtt ember, még ha hihetetlennek is tűnik ez az Ön számára. Ez az Ön partnere mindennel együtt! Felelősségátvállalás Szokjon le arról, hogy a beteg partnere italozásából származó következményeket és konzekvenciákat Ön vállalja magára, vagy eltussolni próbálja Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

9 A beteg hozzátartozója túl gyakran mentegetőzik a munkaadó, a rokonok és a barátok előtt. Lefekteti az alkoholbeteget, kiegyenlíti a fedezetlen csekkeket, és támogatja a kívánságában a klinika elhagyását illetően. Az ilyen viselkedés azt az illúziót kelti a betegben, hogy az italozása nem jelent különösebb gondot. Azt hiszi, minden folytatódhat, mint eddig, és félreismeri a helyzet komolyságát. Mindinkább elzárkózik a kezelés lehetőségétől. Partnere nem feltétlenül egyedül felelős az állapotáért Ne veszítse el a bátorságát, még ha nem is csinál mindent helyesen! Gondoljon bele: évek sorába került, míg partnere az alkoholbetegség mostani stádiumát elérte, illetve az Ön reakciója is, amit az ő viselkedése kelt Önben, mélyen gyökerezik. Fontos, hogy Ön ne legyen rezignált, hanem szilárd elhatározással rendelkezzen a mostani állapot megváltoztatásának a szándékában. Másként Ön is ki van téve annak a veszélynek - még ha más módon is -, hogy megbetegszik. Két beteg ember egymáson csak nehezen tud segíteni. Nem lehet előre látni, hogy az Ön partnere teljesen száraz lesz-e, de bizonyosan megváltoztatható az a helyzet, amelyben Ön és a családja vergődik. Csupán attól függ, hogy Ön és a partnere élnek-e azzal a segítséggel, amit felkínálnak Önöknek. Forrás füzetek 5

10 PRÓBÁLJA MEG OLYANNAK LÁTNI MAGÁT, AMILYEN VALÓJÁBAN Senkinek sem árt, ha egyszer igazán elgondolkodik magáról. Senki sem mentes a hibáktól és emberi gyengeségektől. Már az döntő lépést jelent, ha néhányat közülük sikerül korrigálni. Gyakran nem az alkoholista a gondok egyedüli felelőse, hanem a partnere is hozzájárult ahhoz Ezt a felismerést alkoholisták feleségeinek köszönhetjük. Ők már csak tudják! Nehéz és bátorságot igényel ilyesmit beismerni, és talán fáj is egy kicsit - de ha elhatározta, hogy nem huny szemet többé -, akkor ez Önre is érvényes. Partnere igényli a megértést Kísérelje meg a saját hibáit és emberi gyengeségeit korrigálni. Ha már Ön felismerte, hogy Ön is hozzájárult ahhoz a helyzethez, amit szeretne megváltoztatni, akkor bizonyosan szeretne ezektől a hibáktól megszabadulni. Valószínű, hogy ez nem fog máról holnapra sikerülni. Mint ahogy arról már szó volt, kemény akarat szükségeltetik - a saját viselkedést illetően is - ahhoz, hogy évek hosszú során át megkövesedett szokásokat le lehessen vetkőzni. Nemsokára tapasztalni fogja, hogy a visszanyert biztonsága és nyugalma egyre inkább átsugárzik a másikra is és befolyásolhatja a viselkedését. Mégse számítson gyors sikerre. Kikhez forduljon segítségért? Lehetséges, hogy megkönnyebbül, ha másokkal beszél a bajáról, de ebben az esetben a jó barátok és rokonok nem az igazán megfelelő partnerek. Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

11 Ők ugyanis ritkán pártatlanok, és megerősítenének Önben egy olyan viselkedésformát, amely csak jobban kiélezi a feszültséget Ön és partnere között. Olyan emberek tanácsára van szüksége, akik mind az Ön, mind az alkoholbeteg irányában megértést mutatnak. Náluk talál választ azokra a kérdésekre is, amelyek foglalkoztatják Önt egy alkoholbeteg partnereként. AZ ÖN PARTNERE FELHAGY AZ IVÁSSAL! Ne legyen türelmetlen, ha a partnere érdeklődést kezd mutatni egy kezelést illetően, még ha az Ön véleménye szerint erre ő túl sok időt hagy is. Akkor is őrizze meg a nyugalmát, ha már egy megkezdett kezelést szakít félbe. Egyedül csak ő dönthet arról, hogy mit tesz Minden felnőttnek szüksége van a szabad döntéshozatal érzetére. Mutassa ki neki, hogy Ön hisz abban, hogy végül is ő megteszi a helyes és szükséges lépéseket. Érzékeltesse vele, hogy hisz abban, hogy a kezelés sikerrel kecsegtet. Engedje azonban neki a kezdeményezést. Magától kell felvennie a kapcsolatot egy segítővel vagy önsegítő csoporttal. Ön mindig is küzdeni fog a bizalmatlanság érzésével, de a hangsúly azon van, hogy bebizonyítsa partnerének a bizalmát. A bizalomhiány a beteget nagyon könnyen késztetheti az italozás újrakezdésére. Labilitása révén kimondottan az első száraz időszakában nagyon érzékeny a bizalmatlansággal szemben. Partnerének szüksége van mások segítségére Ha valaki felhagy az ivással, a jó közérzet még nem rögtön áll be. Gyakran az az alkoholbeteg, aki felhagy az ivással, nagyon rossz fizikai Forrás füzetek 5

12 állapotban van. Betegnek, fáradtnak, ingerlékenynek, nyomottnak érzi magát és gyakran álmatlanságban szenved, mivel pszichikai módon is függőségi helyzetbe került az alkoholtól. A napi gondok megoldásához elengedhetetlen számára. Az alkoholmentesség (absztinencia) gyakran depressziós és pánik állapotba juttatja. A hozzátartozóknak tudniuk kell erről az állapotról, hogy ebben a fázisban meg tudják a beteget nyugtatni. Ne számoljon mindig 100 %-os sikerre Minden hosszú betegséget a lassú jobbulás periódusa követ. Ez érvényes az alkoholbetegségre is. Közben gyakran a hol lent - hol fent állapota jellemző. Lesznek olyan időszakok, amikor a lábadozóhoz alig lehet szólni. Képes úgy viselkedni, mintha be lenne rúgva, holott hozzá sem nyúlt az italhoz. Újra feszültségek keletkeznek Önök között. Ne legyen féltékeny az intézetre, vagy azokra az emberekre, akiket a partnere kiválaszt a kezelésre Sokáig azt hitte, hogy az iránta érzett szeretete kielégítő ok kell legyen arra, hogy ő megváljon az italtól. Ön most lehet, hogy egy kicsit sértődött amiatt, mert az Ön partnere most másnál keres segítséget. Gondolja meg: ha ő cukorbetegségben szenvedne, eszébe sem jutna, hogy Ön kezelje és bizonyosan nem lenne féltékeny az orvosára. A partnerének éreznie kell, hogy Ön hisz benne Legyen kész, hogy a felelősséget lassan újra átengedje a partnerének. Lehet, megszokta már, hogy a családra nehezedő felelősséget egyedül viseli. Próbáljon ebben lassan egy részt a partnerére áthárítani, de kérem, egyszerre ne túl sokat. Kérje ki az ő tanácsát, és hagyja, hogy ott segítsen ahol tud. Az alkoholbeteg a saját fogyatékosságának Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

13 érzésében és az önbizalom hiányában szenved. Mutassa ki a partnerének, hogy hisz benne és szüksége van rá. Önnek valóban szüksége van rá, ellenkező esetben ugyanis már régen elvált volna tőle. Ha túl félénken próbálja távol tartani partnerét az alkoholtól, azzal az ellenkező irányú állapot felé tereli őt. Gyakran kérdezik a hozzátartozók, hogyan kell az alkoholhoz viszonyulniuk. Egyáltalán tarthatnak-e otthon alkoholt, és az alkoholbetegnek szabad-e részt venni társasági és családi ünnepeken, vagy sem. Erre nincs recept. Legjobb, ha a pácienssel erről nyíltan beszélnek, és ő is hozzájárul a döntéshez. A partnerének meg kell tanulnia "Köszönöm. Nem!"-et mondania Azzal, hogy minden csepp alkoholt száműznek a házból természetellenes és feszült atmoszféra keletkezik. Ez nem segít rajta. Egy kis praktikus tanács: mindig legyen otthon elegendő alkoholmentes italokból álló készlet, különben a szomjúság könnyű kifogást jelent arra, hogy leugrok gyorsan és iszom egyet. A rokonai és ismerősei ne mutassanak túlzott érdeklődést a problémát illetően. Harmadik személy jószándékú megjegyzései az alkohol veszélyességére vonatkozóan nagyon könnyen feléleszthetik az alkoholista kisebbrendűségi érzését. Azon kívül zokon fogja venni, ha Ön másokkal nyilvánosan róla beszél. Olyan világban élünk, ahol az alkohol nagy szerepet játszik. Az alkoholbetegnek meg kell tanulnia, hogy magától köszönöm, nem! -et tudjon mondani, ha megkínálják. Vannak olyan országok, ahol társaságban nyíltan ki lehet mondani: Köszönöm. Nem iszom semmit. Alkoholista vagyok. Pont olyan természetesen, mint ha nálunk valaki azt mondaná: Én nem kérek süteményt, mert cukorbeteg vagyok. Forrás füzetek 5

14 Minden egyes embernek segíteni kellene, hogy társadalmunk összessége belátóbb és tárgyilagosabb hozzáállást szerezzen az alkoholbetegekkel szemben. Fontos, hogy ami az Ön partnerét érdekli, abban részt vegyen Ön is Szabadidőben szervezzenek valamilyen közös programot. Támogassa őt a hobbijában, még akkor is, ha nem sokat ért hozzá különösen, ha ő kéri Önt erre. Talán Önnek is vannak ötletei és ajánlatai, hogy mit lehetne kezdeni a szabadidővel és hétvégekkel. Alkohol nélkül is jól lehet szórakozni. A partnerének és Önnek ezt közösen kell újra megtanulni. A partnerének harmonikus otthonra van szüksége Tudni kell jól érezni magunkat otthon. Az Ön gyermekei és az alkoholbeteg számára az állandó viszályok és a feszült atmoszféra olyan hellyé teszik az otthont, ahol végül senki sem érzi jól magát. Ha semmi másra nem tud gondolni, mint az alkohol okozta gondra, akkor annak a család látja a kárát. Ha a szülők között feszült a légkör, akkor a gyermekek szenvednek miatta, és kényszerítve lesznek valakinek a pártjára állni. Inkább próbálja meg velük tisztázni, hogy az apának (anyának) jó oldalai is vannak. A családban mindenki reagál az otthoni légkörre és ha egyre csak békétlenség uralkodik, senki nem fogja jól érezni magát. TAPASZTALATAIT ADJA TOVÁBB MÁSOKNAK IS Mivel Ön már eleget szenvedett, segíthet hasonló sorsú családoknak. Adja tovább a tudását és ismeretét az alkoholbetegséget illetően. Azzal, hogy másokon segít és tanácsot ad, magán is segít. Meglátja, ha érdeklődik mások problémái iránt, túl fog látni önmagán és ezzel erősíti az önbizalmát. Meg lehet tanulni újra bátorságot meríteni és újra bízni a partnerben is. Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

15 AZ ASSZONYOK SOKSZOR AZT HISZIK: ÉN MEG TUDOM ŐT MENTENI! Hogyan tudnak az alkoholisták hozzátartozói önmagukon és a partnerükön segíteni, erről szól a pár- és családterapeuta Elisabeth Schnieder és a szenvedélybeteg-terapeuta Franz Uwe Willn. Brigitte: Hogy van az, hogy aki az alkoholistának segíteni akar, maga is társfüggővé válik? F.U.W.: A szenvedélybetegségnél, mint minden betegségnél, cserekapcsolat van: nyereség és veszteség. A szenvedélybetegnek és a partnerének hoz valamit a szenvedély. E.S.: Itt egy meghatározott emberi kapcsolatról van szó, amely nincs egyensúlyban és amelyből mindkét fél nyer. Mindketten hoznak magukkal gyerekkorukból szerep-mintákat. Gyakran a férfi tűnik alkoholistának és a felesége vállalja a társ-függő szerepet. Ő simítja el a konfliktusokat, védi a család titkát, a függőséget. Így az anya uralkodó lesz a családban, a férje lesz a gyerek, aki néha randalíroz és a családot sakkban tartja, ám akinek nem kell felnőtté válnia, inkább gondoskodnak róla, gyakran úgy, mint egy gyerekről. Ha mindketten isznak, akkor a partner-kapcsolat az uralkodás és alávetettség, az igény és a kielégülés körül alakul ki. W.: Amerikai kísérletek bizonyítják, hogy minden második házaspár esetében már a házasság előtt tudott volt a férfi iszákossága. Általában az asszonyok azt hiszik: én meg fogom őt menteni. B.: De az alkoholistával való együttélés nehézségekhez vezet, hol itt a nyereség? W.: Az egyik kiképzőm azt mondta: függő és társfüggő azonos betegségű paciens, ugyanabban a kórházban. Másként fogalmazva: mindkettőnek ugyanazok a félelmei, vagy lelki konfliktusai és az alkohol segít nekik azokat legyőzni. Például a szexualitás ebben a vonatkozásban alapprobléma, amit általában agyonhallgatnak. Lehet, hogy a nő a szexualitástól való félelem miatt az uralkodó anya szerepét veszi fel, hiszen az anya nem alszik együtt a gyerekével. Az is lehet, hogy a társfüggő partner saját szenvedélyproblémáját mintegy átruházza a másikra, hogy a másik igyon vele. Forrás füzetek 5

16 S.: Mindkettő részére az alkohol életformává válik. A függő iszik, a partner megkísérli, hogy ellenőrizze. Így állandóan el van foglalva és nem csinál gondot abból, hogy pl.: Mi van velem, miért teszem vele együtt? Mi az oka? Miért vállaltam ezt a szerepet? B.: Éppen ez a kérdés: miért vállalja ezt a szerepet? W.: Mindig ismétlődnek az életben a gyerekkori viselkedési minták. Ezek lehetnek nagyon szépek és nagyon rombolóak. Kezdetben az ember teljesen a szüleitől függ és ezért nagyon gyenge. Később egy bizonyos egyensúly következik be, a gyerek felnő a szüleihez. Ekkor jönnek a feszültségek és a nehézségek. Szélsőséges esetben megtörténhet, hogy a fiatalembernek lelki zavara támad abból, hogy bizonyos fokig a szüleitől függő marad és később, mint felnőtt, mindig újabb hasonló függőséget keres és így kerül a szenvedély szövevényébe. B.: Ezt azonban nem ismeri fel. W.: Sokszor tapasztalom, hogy a hozzátartozókra vonatkozó terápia nehezebb, mint az érintettre vonatkozó. A beteg legalább odáig eljut, hogy így nem lehet tovább élni, valamit változtatni kell. A hozzátartozó azzal szemben nem teszi kérdésessé a saját viselkedését és azt hiszi, ha a másik felhagy az ivással, minden egyszerre jó lesz. B.: Az alkoholista gyakran agresszívvé lesz, veri a partnerét, gyerekeit. Hogyan és miért tűrik ezt? S.: A betegséget gyakran éveken át az egész család nem tartja problémának. Az alkoholista megbánása és fogadkozása minden kiborulás után újabb reményt ébreszt, aztán jön az újabb csalódás. De idővel az alkoholfüggő állapota olyan kilátástalan lesz, hogy már a partnert is érinti. Nem látszik kiút, bátorsága sincs új életet kezdeni. Sajnos a hozzátartozó részére alig van segítség. Az alkoholista részére több lehetőség van: kórházak és segítő intézmények gondoskodnak elvonókúráról és terápiáról. B.: És a többi ember az alkoholista környezetében: barátok, kollégák? Azok mind társfüggők? Azoknak nem kellene változniuk? S.: Sok esetben akaratlanul is rontják az alkoholista állapotát. A kollégák például sokszor szégyenlik magukat, hogy szóljanak. Így alkalmat adnak arra, hogy tovább ihasson. Mindent eltusolnak, titkolják a függőséget és ezzel állandósítják az ivási-szokást. Ezzel pedig senkinek sem segítenek. Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

17 W.: Milyen nyereség származik ebből a szerepből: a függő tovább ihat, és a kollégáknak, - mivel a témáról nem beszélnek - nem kell saját ivási szokásaikkal szembesülniük. Másrészt egy alkoholista kolléga nagyon kellemes, mert az állandó rossz lelkiismerete miatt könnyebben enged, nem vitázik. És vannak olyan kreatív hivatások, ahol akkor van egyes embereknek a legjobb ötletük, ha ittak egy kicsit. Esetenként a munkaadó is társfüggővé válhat, ha rendszeresen eltűri az alkoholfogyasztást. B.: Hogyan tud például egy alkoholista felesége önmagán segíteni? S.: Ha aggódik önmagáért. A legfontosabb: nézzen szembe a problémával. Ne titkolódzzék, ne bujkáljon. Meg kell beszélnie a partnerrel amikor az éppen józan, annak függőségét, meg kell neki mondani, hogyan éli meg az ő viselkedését, milyen érzéseket, milyen aggodalmakat vált ki benne. Kedvet csinálhat ahhoz, hogy segítséget kérjenek és hogy együtt forduljanak szakemberhez. Az ottani beszélgetés ingyenes a párok és családok részére egyaránt. Szakszerű segítség megállapíthatja, hogy bejáró vagy bennfekvő kezelésre van szükség. De időt és türelmet igényel minden kezelési forma. B.: És ha a függő tagadja a problémát? S.: Akkor a feleségnek magának kell segítséget keresnie, például olyan emberrel való beszélgetéssel, akiben bízik. Felkereshet egy segítő intézményt, vagy egy önsegítő csoportot. B.: De a legjobb tanács sem fogja megkönnyíteni az életét az alkoholistával. S.: Nem. Éppen ezért az asszonynak, vagy hasonló szituációban a férfinek el kell magában döntenie: kibírja tovább ezt a szenvedést vagy elválik. Ez nem megy máról-holnapra. Általában még szeretik azt az embert, vagy legalábbis éreznek iránta valamit és nem akarják elveszíteni. Ezért mindig újra és újra ultimátumot kell adni vagy felhagysz az ivással, vagy elmegyek de ezt nem teszik meg. Ez évtizedeken át folyhat így és közben mindkét ember tönkremegy. Ezért kellene a hozzátartozónak határozottan fellépni és pontos határidőt adni: Ha ekkor és ekkor nem változol meg, elválok. És ebben következetesnek kell lenni. W.: A szenvedélyprobléma alaptörvénye: segíteni azáltal, hogy nem segítünk. Vagyis: ne hívjuk fel a munkahelyet, hogy a férjem beteg, amikor az részeg. Nem kell róla gondoskodni, amikor macskajajos. Sokan vitatják ezt az eljárást, mert félnek a munkahely elvesztésétől. De gyakran ez az egyetlen kiút a hozzátartozó számára. Forrás füzetek 5

18 B.: És az alkoholista felhagy az ivással, ha senki nem segíti? W.: Ez nem biztos. Én mindig azt mondom a hozzátartozónak: amit tesz, azt önmagáért tegye és ne azért, hogy a társát leszoktassa az ivásról. S.: Tanácsot adtam egy idős hölgy családjának. Felnőtt gyerekei és a férje kétségbe voltak esve, mert semmi segítséget nem fogadott el, a függőségét tagadta és a tablettákat az orvostól kapta. Terrorizálta a gyerekeit, szidta őket, amikor eljöttek. Részeg állapotában a menyét hasba rúgta. A gyerekei végül megadták a címét egy segítő intézménynek és egy önsegítő csoportnak, ahol pszichiátriai szolgálat működött, és azt mondták: Nem törődünk többé veled és nem jövünk többet. Önvédelemből kellett így viselkedniük. W.: Sokszor nemcsak a társ érintett. Egy férj, vagy egy feleség elválhat ma minden harmadik házasság felbomlik. De például a szüleitől nem válhat el az ember. B.: Egy kívülálló hogyan segíthet alkoholista szülők gyermekein? W.: Ez nehéz. Azon múlik, milyen korú a gyermek és mennyire lehet vele és a szüleivel a függőségről beszélni. Tanítóknak és nevelőknek van leginkább módjuk a beavatkozásra. Ha erőszak, vagy szexuális visszaélés veszélye áll fenn, a szociális szolgálatot kell értesíteni. B.: Feltéve, hogy az alkoholista száraz lesz (nem iszik), ezzel minden rendben van? W.: A munka tulajdonképpen akkor kezdődik. Előfordulhat, hogy a partner a szárazzal már nem tud egyetérteni, mert hirtelen tudatára ébred, hogy felelősséggel tartozik. Ha ő még iszik, nem kap többé igazolást a viselkedésére és mindent magának kell csinálnia. Ilyenkor megesik, hogy az asszonyok ebben a fázisban válnak el, és egy másik alkoholistát keresnek, mert ők maguk még nem győzték le a függőségüket. S.: Fontos, hogy a partnerek beszélő viszonyban maradjanak, igényeiket, érzéseiket, még a negatívokat is, megbeszéljék, nehogy úgy gyűljön fel a gondjuk, hogy újra csak alkohollal akarják megoldani. Ennek a gondolatcserének szinte intézményesnek kell lennie, egyébként könnyen a régi viselkedési forma áll elő, ha érzéseiket visszatartják és nem osztják meg egymással. W.: A statisztikák szerint, a német házaspárok naponta 10 percig társalognak egymással. Amerikában csak 2 percig tart a beszélgetés. És nálunk? Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!

19 El lehet képzelni, ilyen körülmények között mennyi probléma és konfliktus kerül a szőnyeg alá. S.: Az is előfordulhat, hogy mindkét partner visszaesik. Ezt persze komolyan kell venni, de nem szabad dramatizálni. Az ilyen visszaesés, éppen, mint a függőség és sok más betegség egy jel: Ember, vigyázz! Valamit rosszul csinálsz. Ez egyben esély is arra: valamit másként, jobban kell csinálni, mint eddig. Tapasztalataim szerint ez sokaknál sikerül. o Forrás füzetek 5

20 Sokszor azt hiszem, hogy csak én tudom őt megmenteni!