DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FARKAS ANDRÁS VESZPRÉM 2010

2

3 FARKAS ANDRÁS KÉPZÉSMETODIKAI ALTERNATÍVA A TANÍTÓK INFORMATIKA MŰVELTSÉGTERÜLETI FELKÉSZÍTÉSÉBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZETŐ: DR. POÓR ZOLTÁN PANNON EGYETEM NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA (KIFUTÓ) NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM PEDAGÓGUSKÉPZÉS PEDAGÓGIÁJA ALPROGRAM VESZPRÉM 2010

4 Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatika műveltségterületi felkészítésében Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Farkas András Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája (kifutó) Neveléstudományi Doktori Programja Pedagógusképzés Pedagógiája Alprogramja keretében Témavezető: Dr. Poór Zoltán Elfogadásra javaslom igen / nem... (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen / nem Bíráló neve:... igen / nem... (aláírás)... (aláírás) Bíráló neve:... igen / nem A jelölt az értekezés nyilvános vitáján... %-ot ért el.... (aláírás) Veszprém,... a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése: az EDT elnöke

5 Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni a Pannon Egyetem oktatóinak és munkatársainak, kollégáimnak, barátaimnak a kutatás megvalósításához, az értekezés elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségért. Megkülönböztetett köszönet: Dr. Poór Zoltánnak, témavezetőmnek, aki az első gondolatok megszületése óta kíséri figyelemmel és támogatja munkámat Dr. Zsolnai József Professzor Úrnak, kutatási témám támogatásáért, szakmai gondolkodásom formálásáért Dr. Orosz Sándornak, Dr. Falus Ivánnak, Dr. Mátrai Zsuzsának és Dr. Kocsis Mihálynak, a kutatáshoz kapcsolódó segítő tanácsaikért, a publikációim megszületéséhez nyújtott támogató gondolatokért Dr. Gáspár Mihálynak a NYME Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar dékánjának, valamint Dr. Rakos Katalinnak, a szombathelyi Tanítóképző Intézet volt igazgatónőjének a munkámhoz nyújtott támogatásukért, a képzésmetodikai program megvalósításához szükséges feltételek biztosításáért Dr. Balogh Imrének a NYME-SEK Műszaki, Informatikai és Gazdaságtudományi Intézet igazgatójának a program megvalósításában nyújtott támogatásért, a digitális tanulási környezethez szükséges erőforrások biztosításáért Kollégáimnak, kiemelten Grujber Zoltánnak a MOODLE keretrendszer üzemeltetésében nyújtott segítségért Dr. Katona Györgynek, a NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánjának és munkatársainak, a képzésben résztvevő oktatóknak, akik odaadással és türelemmel vállalták a program átvételét és megvalósítását Langerné Buchwald Juditnak, valamint az empirikus kutatásban résztvevő iskolák igazgatóinak és pedagógusainak a támogató, segítő közreműködésükért Mrázik Júliannának és Gerebecz Orsolyának az értekezés megszületéséhez nyújtott támogatásért Lesku Katalinnak a pedagógiai projektek vonatkozásában nyújtott szakmai gondolataiért Végül hálával és köszönettel tartozom Feleségemnek (nyelvi lektoromnak) és egész Családomnak türelmükért és szeretetükért. 5

6 KIVONAT Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatika műveltségterületi felkészítésében Az információs technológiák oktatásban való felhasználása napjaink pedagógiai kutatásának egyik központi iránya. E kutatás a felsőoktatás-pedagógián belül, a tanítóképzésre vonatkozó ismereteket bővíti. A pedagógussá válás folyamatában a pedagógiai-informatikai kompetenciák kialakítását szolgálja. Egy új, stratégiai típusú tudás megfogalmazásával kíván hozzájárulni a hallgatók tanulásról és tanításról alkotott ismereteinek alakításához, az oktatás, valamint az egyetemi tanulási környezet minőségének javításához, a tanári szakma professzionális tevékenységgé válásához. Az informatikai ismeretek közvetítésében uralkodó technológia-orientált megközelítés helyett, a tanítói gyakorlatban közvetlenül felhasználható, transzferálható, a szakmai, pedagógiai és szakmódszertani ismereteket integráló képzési forma került kidolgozásra. Az értekezés egyik fejezete ezt a gyakorlatban is működőképes modellt és annak elveit mutatja be. Központi kérdése, hogy a szakmai, informatikai tudás fejlesztése hogyan valósulhat meg egy konstruktivista szemléletű, projekttevékenységekre épülő, konkrét pedagógiai kontextust teremtő, digitális tanulási környezetet (blended learning) felhasználó képzésben. A 2006 és 2009 között három tanéven keresztül, intézményi együttműködés által létrejött kutatási program kiindulópontnak tekintett olyan alapelvek érvényesülését, mint az önszabályozó, reflektív, tapasztalati tanulás. Az eredmények megerősítették, hogy a tevékenységeken keresztül közvetlenül tapasztalt, hallgatóként átélt metodikai megoldások meghatározó szereppel bírnak a szakmatanulás szempontjából. Kutatói feladatomnak tartottam a helyzetértelmezést, információk szolgáltatását, tájékoztatás nyújtását a témával foglalkozó oktatók és kutatók számára. Ennek megfelelően háttérkutatások alapozták meg a program pedagógiai elveit. Abból a helyzetképből indultak ki, melyek forrásait egyrészt a közoktatás (annak tantervi elvárásai), másrészt felsőoktatás-pedagógiai problémák (az információs technológiák tanítóképzésben megjelenő értelmezése), továbbá a pedagógiai gyakorlat (praxis) jelentette. Az érintett célcsoportok informatikai ismereteinek és szokásainak, az oktatásban történő alkalmazási szándékainak elemzése, valamint az eredmények nyomán megfogalmazott következtetések teszik indokolttá a pedagógiai gyakorlat megváltoztatását a felsőoktatás tárgyalt területén. Az empirikus vizsgálatok 1229 általános iskolában tanuló diákot (20 intézményt), 97 gyakorló pedagógust (10 intézményt), valamint a kutatási terv alapján, három éven keresztül a képzésbe bevont 150 hallgatót érintettek. A kutatások megerősítették, hogy az általános iskolai korosztály egyre növekvő mértékben az internetes tartalmak és kommunikációs formák alkalmazását napi fő tevékenységnek tartja. A diákok informatikai érdeklődését, egyre gyarapodó szakmai tudását jelenleg az alapfokú oktatás nem használja ki a tanulási, tanítási folyamatban. Az okok részben a végzett pedagógusok és a tanító szakos hallgatók esetében is az oktatási alkalmazás szándékának alacsony szintjében keresendők, annak ellenére, hogy az informatikai ismeretek, a szakmai hozzáértés szintje egyre magasabb. Hiányzik az a módszertani tudás, mely a számítástechnikai ismereteket pedagógiai-informatikai tudássá alakítja. Az eredmények alapján megfogalmazható, hogy a tanítóképzésben, a meglévő oktatásszervezési keretek között, a hagyományos tanulási környezet kiterjesztésével, a projekttevékenységek bevonásával működőképes oktatási modell jött létre, mely a programtervben felsorolt célok és alapelvek megvalósítására alkalmas. 6

7 ABSTRACT A methodological alternative in pre-service training of primary school teachers in competence-field of informatics Application of the informational technologies in education is the one of the central directions of the pedagogic researches of our days. The recent study expands the knowledge concerning teacher training inside of the higher educational pedagogy. It serves the forming of competences in pedagogical informatics in the pre-service training process of teachers. It wishes to contribute to the shaping students mastery of learning and teaching by defining of knowledge of a new, strategic type, and to the correction of the quality of the university learning environment, making the teacher profession turned into a professional activity. A directly utilizable, transferable in the vocational teaching practice training form has been worked out, which integrates the pedagogic and academic methodological knowledge, instead of the technology-oriented approach ruling in the transmission of the informatics knowledge. One of the chapters of the recent treatise presents this practically operational model and its principles. Its central question is that how the development of the vocational knowledge of informatics may come true, in a training using the constructivist view, based on the project-activity, creating an actual digital learning environment and an actual pedagogic context (e.g. blended learning). The research program between 2006 and 2009 upon an institutional cooperation through three academic years considered as a starting point such basic principles, as selfadjusting, reflective, experimental learning. The results confirmed that the methodology solutions experienced directly through the activities by students can manage a determining role in terms of learning of teacher profession. I considered the status report as the researcher s duty, just as offering information for the instructors dealing with the topic and researchers. According to this, the background researches founded the pedagogic principles of the program. They set out from that general survey, sources of which are the public education (its curricular expectations) on one hand, and pedagogical problems of higher education (the interpretation of the informational technologies appearing in teacher training) on the other hand, as well as the pedagogic practice. The analysis of the informatics knowledge and habits of the target groups, the examination of intentions of application in education, and the conclusions formulated after the results make justified the change of the pedagogic practice in the negotiated area of the higher education. The empirical examinations have involved 1229 primary school pupils (20 institutions), 97 practicing educators (10 institutions), and 150 students evolved in training which lasted three years upon the basis of the research plan. The researches confirmed that the primary school age group considers the application of the Internet contents and communicational forms as a main daily activity, in a growing measure. The primary education, however, does not take advantage of the students' increasing interest related to informatics, their vocational knowledge in the learning, tutorial process currently. The reasons are partly in the low level of the intention of the educational application of in-service teachers and primary school teachers, in spite of the fact that the level of the informatics knowledge, the vocational competence is increasingly higher. The methodological knowledge which can turn the informational technological knowledge into pedagogical-informatics knowledge is missing. Based on the results it can be formulated, that an operational educational model came into existence in the teacher training, between the existing organizational frameworks of education, with the extension of the traditional learning environment, by the withdrawal of the project activities, which is suitable for the realization of aims and basic principles listed in the program plan. 7

8 AUSZUG Eine bildungsmethodische Alternative auf dem Bildungsgebiet Informatik in der Ausbildung der Primarschullehrer Die Verwendung der Informationstechnologien im Unterricht ist in unseren Tagen eine der zentralen Richtungen der Pädagogikforschung. Die vorliegende Forschung erweitert die Kenntnisse innerhalb der Hochschulpädagogik hinsichtlich der Ausbildung der Primarschullehrer. Im Prozess der Pädagogenausbildung dient sie zur Herausbildung der pädagogisch - informatischen Kompetenzen. Mit der Formulierung eines neuen Wissens von strategischer Art möchte sie zur Gestaltung der Kenntnisse der Studenten über Lernen und Unterrichten, zur Verbesserung der Qualität des Unterrichtes, sowie des Lernumfeldes an den Universitäten, und zum Werden der Lehrerberufes zu einer professionellen Tätigkeit beitragen. Statt der in der Vermittlung der Informatikkenntnisse herrschenden technologieorientierten Annäherung, wurde eine in der Praxis der Primarschullehrer unmittelbar anwendbare, transferierbare, die fachspezifischen, pädagogischen und fachdidaktischen Kenntnisse integrierende Bildungsform ausgearbeitet. Ein Kapitel der Dissertation stellt das auch in der Praxis funktionierende Modell und dessen Prinzipien dar. Die zentrale Frage ist, wie die Entwicklung des Fach- und Informatikwissens in einer auf Projekttätigkeit basierenden, konkreten pädagogischen Kontext schaffenden, digitales Lernumfeld (blended learning) benutzenden Ausbildung mit konstruktivistischen Aspekt verwirklicht werden kann. Als Ausgangspunkt des zwischen 2006 und 2008 drei Schuljahre lang, durch institutionelle Zusammenarbeit verwirklichten Forschungsprogrammes wurde die Geltendmachung von Grundprinzipien wie selbstgesteuertes, reflektives, auf Erfahrung basierendes Lernen betrachtet. Die Ergebnisse haben nachgewiesen, dass die durch Tätigkeit unmittelbar erfahrenen, als Student erlebten methodischen Lösungen eine bestimmende Rolle im Bezug auf das Erlernen des Berufes haben. Aufgabe während der Forschungsarbeit war die Situationsanalyse und das Informieren der sich mit dem Thema beschäftigenden Professoren und Forscher. Dementsprechend wurden durch Hintergrundforschungen die pädagogischen Prinzipien des Programmes begründet. Der Ausgangspunkt war das Situationsbild, dessen Quellen einerseits das öffentliche Schulwesen (die in dem Lehrplan formulierten Erwartungen), andererseits die Problemen der Hochschulpädagogik (die Interpretation der in der Primarschullehrer-Ausbildung erscheinenden Informationstechnologien), weiterhin die pädagogische Praxis bedeutet haben. Die Analyse der Informatikkenntnisse und Gewohnheiten der betroffenen Zielgruppe, und die ihrer Absicht sie in dem Unterricht zu verwenden, sowie aufgrund der Ergebnisse formulierten Folgerungen begründen die Veränderung der pädagogischen Praxis auf dem erörterten Gebiet des Hochschulwesens. Die empirischen Forschungen haben 1229 Schüler im Primarbereich und Sekunderbereich I (20 Institute), 97 Pädagogen in der Praxis (10 Institute), sowie aufgrund des Forschungsplanes 150 drei Jahre lang an der Ausbildung teilgenommene Studenten aus der Primarschulleherbildung betroffen. Die Forschungsergebnisse haben nachgewiesen, dass die 6-14 jährigen Kinder die Verwendung der Internetinhalte und -kommunikationsformen in wachsendem Maße für eine tägliche Hauptbeschäftigung halten. Das Interesse der Kinder für Informatik, ihr ständig wachsendes Fachwissen wird aber im Bereich der Elementarunterricht in dem Lern- und Lehrprozess nicht ausgenutzt. Die Gründe dafür sind teils sowohl im Falle der Pädagogen als auch der Studenten in dem niedrigen Niveau der Verwendungsabsicht im Unterricht zu suchen, obwohl das Niveau der Informatikkenntnisse und der Fachkompetenz immer höher ist. Es mangelt an dem methodischen Wissen, das die informatischen Kenntnisse zu pädagogisch - informatischen Wissen umgestaltet. Aufgrund der Ergebnisse kann festgestellt werden, dass in der Ausbildung der Primarschullehrer, im Rahmen der bisherigen Unterrichtsorganisation, durch die Erweiterung des traditionellen Lernumfeldes, mit dem Hineinbezug der Projekttätigkeit ein funktionsfähiges Unterrichtsmodell entstanden ist, das geeignet ist die in dem Programmplan festgelegten Zielen und Grundprinzipien zu verwirklichen. 8

9 Tartalom 1. Bevezetés A kutatás célkitűzései, célcsoportja Az értekezés kiemelt céljai: Problémaháttér Oktatáspolitikai irányok Nemzeti alaptanterv NAT kompetencia értelmezése informatikai kompetencia Tanítóképzés Az információs technológiák tartalmi és módszertani problémaköre a tanítóképzésben Háttérkutatások Bevezető Kutatás az információs technológiák használatáról a második negyedik hatodik évfolyamos diákok körében Hipotézisek A mintáról Kutatás módszere Eredmények Összegzés Kutatás kiterjesztése on-line kérdőíves vizsgálat a nyolcadik évfolyamon Hipotézisek A mintáról A kutatás módszere Eredmények Összegzés A gyakorló pedagógusok körében végzett kutatás, az információs technológiákról, illetve az alkalmazott oktatási módszerekről Bevezetés Hipotézisek A kutatás módszere, körülményei Eredmények A kutatás eredményei az alkalmazott oktatási módszerek Összegzés Ismeretháttér Reformpedagógia pedagógiai projekt Bevezető Reformpedagógiai irányzatok és a projekt Projektmódszer történeti vonatkozások Projektoktatás nemzetközi és hazai irányai, képviselői Hazai vonatkozások A projektmódszer értelmezések, kapcsolódó területek és háttéralapelvek Konstruktivizmus A konstruktivista tanuláselmélet hangsúlyos pontjai A projekttevékenységek és a konstruktivizmus Ismeretháttér - összegzés

10 5. Képzésmetodikai program a tanítóképzésben Bevezető A képzésmetodikai program létrejöttének és megvalósításának körülményei Oktatási programcsomag Oktatási programcsomag elemei A képzésmetodikai programcsomag pedagógiai koncepciója Globális célok, célcsoport A programban érvényesülő pedagógiai elvek Módszertani jellemzők, tanulási környezet A tanulási környezet Informatikai kompetenciák rendszerezése A programcsomag felépítése, elemei, összetevői A programcsomag taneszköz-rendszere, általános bemutatása Értékelési rendszer alapelvei Programterv Célok Fejlesztés területei Kompetenciák Elvégzendő feladatok bemutatása, követelmények A kurzus időterve, témaegységek és tevékenységek, óraszámok A digitális tananyagok szakmai tartalmának felépítése, témái, összetevői, témahálók Értékelési folyamat eljárásai A képzésmetodikai program empirikus vizsgálatai, eredmények A vizsgálatok általános bemutatása Kérdőív a számítógép használatának szokásairól, pedagógiai vonatkozású alkalmazásának elképzeléseiről Hipotézisek Módszerek Eredmények Szintfelmérő teszt Módszerek Teszt feladatainak bemutatása, elemzése Eredmények Következtetések Kérdőíves felmérés a tanulási motívumokról Célok, módszerek, a vizsgálat körülményei Kutatási kérdések: Eredmények Összegzés Hallgatói elégedettségvizsgálat, a szerzett tapasztalatok értékelése a kurzus lezárásakor Célok, körülmények Módszerek Eredmények Összegzés

11 7. Összefoglalás, eredmények Háttérkutatások eredményei, következtetések Az általános iskolában tanuló diákok vizsgálatainak eredményei A gyakorló pedagógusok informatikai és módszertani ismereteit vizsgáló háttérkutatás eredményei A képzésmetodikai program eredményei A programhoz kapcsolódó empirikus kutatások eredményei Irodalom Függelék melléklet (Digitális kompetencia referenciakeret) melléklet (Digitális kompetencia NAT) melléklet (Tanító alapképzési szak) melléklet (A és 6. évfolyamos diákok kérdőíve) melléklet (Vizsgálat a 8. évfolyamos diákok körében) melléklet (Kérdőív a pedagógusoknak) melléklet (Projektterv részei) melléklet (hallgatói kérdőív) melléklet (szintfelmérő teszt feladatai) melléklet (A hallgatók tanulási motívumainak feltárása) melléklet (A motivációs tényezők sorrendjének változásai) melléklet (Hallgatói elégedettségvizsgálat) Az értekezés magyar nyelvű tézisei Az értekezés angol nyelvű tézisei

12 Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat: Informatika műveltségi terület választhatósága Táblázat: A vizsgált évfolyamok életkori megoszlása Táblázat: Számítógép használata témakörönként és évfolyamonként Táblázat: Témák, szoftverek, internetes források - gyerekek számítógépes tevékenységei Táblázat: A nyolcadikos hallgatók felmérésében résztvevő iskolák Táblázat: Játéktípusok népszerűsége a fiúk és lányok körében Táblázat: A gyerekek által felsorolt, kedvelt játékok (részlet) Táblázat: Böngészés területei Táblázat: Regisztráció közösségi portálokra Táblázat: Miért jók a közösségi portálok? Táblázat: A több cím okai Táblázat: Tevékenységek sorrendje Táblázat: IKT használata a tanórákon Táblázat: A válaszadók megoszlása a pályán töltött idő alapján Táblázat: Számítógép használata az oktatási, illetve oktatást előkészítő munkában Táblázat: Számítástechnikai végzettséggel rendelkezők aránya Táblázat: A számítógépek oktatási felhasználásának szándéka Táblázat: Az informatikai ismeretek közvetítésének lehetséges formái Táblázat: Pedagógusok az alkalmazott módszerekről Táblázat: A projektmódszerről alkotott vélemények Táblázat: A projektmódszer ismertsége és alkalmazása Táblázat: Pedagógiai megközelítések Táblázat: A projekt- és a portfolió-módszer eljárásrendje, a mentorálás feladatai és a fejlesztő értékelés Táblázat: A programban közreműködő hallgatók száma szakonként Táblázat: A programcsomag kurzusai és tartalmuk Táblázat: Hálóterv - kurzusok - szemeszterek Táblázat: Kurzusok - pályaszakaszok és kompetenciák Táblázat: A kurzus időterve, témaegységek és tevékenységek Táblázat: A kritériumorientált értékelés összetevői Táblázat: Hallgatói kérdőív - Milyen rendszerességgel használ számítógépet? Táblázat: Számítógép használatának gyakorisága szakonként (3 év összesen) Táblázat: A számítógéphez fűződő viszonyulások a hallgatók és a végzett pedagógusok esetében Táblázat: A számítógépek oktatási alkalmazásának szándéka a hallgatók és a végzett pedagógusok körében Táblázat: Informatikai témák ismertsége hallgatói válaszok ( ) Táblázat: A szintfelmérő teszt alapadatai Táblázat: A hallgatók összesített eredményei Táblázat: A szintfelmérő teszt eredményei témakörönként Táblázat: A kérdőív és a szintfelmérő teszt összevethető kérdései Táblázat: A kérdőív és a szintfelmérő teszt eredményeinek összehasonlítása Táblázat: Motivációs tényezők vizsgálatának eredményei Táblázat: A motivációs tényezők rendezett listája , 148 hallgató válaszai alapján Táblázat: Informatikához fűződő viszonyulások a félév végén

13 Ábrák jegyzéke 1. ábra: Számítógéppel való ellátottság 2. ábra: Internetkapcsolat otthon ábra: Számítógép használatának heti gyakorisága (2, 4, 6. évfolyam) ábra: Számítógép használatának időbelisége ábra: Otthoni számítógépek száma ábra: Internetkapcsolat éves korosztály ábra: Számítógép használatának gyakorisága ábra: Szülői korlátozás területei ábra: Internetes tevékenységek használata (13-14 éves korosztály) ábra: Multimédiás tevékenységek (13-14 éves korosztály) ábra: Tanulás és alkotás a számítógépen ábra: Kivel csevegsz az Interneten? ábra: Számítógéphez fűződő általános viszonyulások ábra: A számítógépekhez fűződő általános viszonyulás és az oktatásban való felhasználás szándéka közötti kapcsolat ábra: Aalborg egyetem szemeszterének szerkeze ábra: A képzésmetodikai programcsomag elemei, struktúrája ábra: A hallgatók informatikai végzettségei (3 év összesített adatai alapján) ábra: A hallgatók számítógéphez fűződő általános viszonyulásaik ábra: Az informatikai ismeretekben bekövetkezett változások, a kurzust lezáró vizsgálat alapján ábra: Oktatók és hallgatók kapcsolatának megítélése

14 Az oktatás sikere nem a helyes tanterven, hanem a helyes tanárképzésen múlik (Prohászka, 1948) 1. Bevezetés A témaválasztásom legfontosabb motívuma az a pedagógiai értelemben vett kíváncsiság, hogy a hálózati, tudás, valamint az információs társadalom fogalmakkal jellemzett 21. században milyen tartalmakat s legfőképp milyen módszerekkel lehet közvetíteni (az információs technológiák világából) a leendő tanítóknak. Azokról a pedagógiai informatikai kompetenciákról van szó, amelyekre napjaink pedagógusainak szükségük van, melyek segítségével a jelenlegitől eltérő szemlélettel vezethetik be a következő generációt egy átalakult tanulási környezet világába (Csapó, 2002). Témám a tanítóképzésben az információs technológiák integrált szemléletű oktatására irányul, mivel hitem szerint minden (leendő) tanító számára kulcskérdés, hogyan képesek saját szakterületükbe integrálni és közvetíteni e műveltségtartalmakat. Hisz valószínűsíthetően ők lesznek azok az első szakemberek, akik az általános iskolába kerülő gyerekek számára (a Nemzeti alaptanterv megfogalmazása szerint az informatika műveltségi területben 1 megfogalmazott fejlesztési feladatok alapján) e technológiákkal történő ismerkedést szervezett módon irányítani fogják, mely találkozás meghatározója nemcsak a hagyományos értelemben vett írástudás, hanem a digitális írástudás (Daniel Bawden, 2001) elsajátításának is. Erre a szerepre készülő tanítók felkészítését nagy kihívásnak tartom. 1.1 A kutatás célkitűzései, célcsoportja E fejlesztési célú kutatás célja egy képzésmetodikai program (oktatási programcsomag) kidolgozása, leírása, kipróbálása, hatékonyságának mérése, megerősítése empirikus háttér kutatások által. E nézőpont közel áll a terv-alapú kutatás (Barab, 2004) és a probléma-alapú kutatás (NAE, 1999, 30-48) gondolatköréhez. Ezek olyan kutatási modellek, melyek közvetlenül javítanak az oktatási gyakorlaton, a kutatók és a gyakorlati szakemberek közös jövőképét vetik fel. Ez az elképzelés felismeri, hogy egy olyan programnak, amely igencsak feszíti az oktatás határait, alkalmazkodnia kell a helyi korlátokhoz és 1 Az értekezés címében az informatika műveltségi terület a Nemzeti alaptantervben alkalmazott megfogalmazásra utal. 14

15 lehetőségekhez. Ahelyett, hogy úgy tekintenénk a terv alapú kutatás elvárt eredményeire, mint egy általános javaslat-készletre, sokkal hasznosabb, ha a kutatásnak az a célja, hogy a gyakorlatban használható modellek jöjjenek létre (James G. Greeno, 2006, 799). 2 Nagy kihívás az, amikor a kutató részese a program tervezésének, végrehajtásának, hisz [ ] komoly feladat valós és hiteles következtetéseket levonni az oktatói program és gyakorlat potenciális előnyeiről és korlátairól, de meg kell tenni (James G. Greeno, 2006, 803). Kutatói feladat a helyzetértelmezés és információk szolgáltatása, tájékoztatás az oktatók és kutatók számára, melyek a tanulási folyamat megértését, adott szakterületi, jelen esetben felsőoktatás-pedagógiai vonatkozásait segítik. Mozgatóereje e programban az a felelősség, mely a tanítóképzés hatékonyságának, szellemi erőforrásainak fejlesztésében nyilvánul meg. A kutatás arra irányult, hogy valósíthatók meg a projekttevékenységek a pedagógusképzésben, s azon belül a tanítók informatikai kompetenciáinak növelésében; illetve a tanítójelöltek pedagógiai-informatikai kompetenciáinak fejlődését hogyan segíti elő egy konstruktivista és projekt szemléletű kurzus. Tartalmában, módszertani elveiben, programtervében olyan struktúrát kívánt nyújtani, mely könnyen transzferálható más pedagógusképzési ág rendszerébe, ahol az alkalmazott pedagógiaiinformatikai tudás találkozhat a projektoktatással, szolgálva egy adott műveltségtartalom gyakorlatorientált elsajátítását. Általános célja volt a pedagógussá válás folyamatában a szakma tanulásának segítése, a hallgatók tanulásról és tanításról alkotott ismereteinek alakítása, formálása; Hozzájárulás a felsőoktatás-pedagógia adott szakterületi vonatkozásainak metodikai megvalósításához (Heather Fry - Steve Ketteridge - Stephanie Marshall, 2009), illetve az oktatás, valamint az egyetemi tanulási környezet minőségének javításához. A program kiindulópontnak, fejlesztési célnak tekintett olyan alapelvek érvényesülését, mint az önszabályozó, reflektív tanulás. Ezzel összefüggésben vallja és hangsúlyozza, hogy a tevékenységeken keresztül közvetlenül tapasztalt, hallgatóként átélt metodikai megoldások meghatározó szereppel bírnak a szakmatanulás szempontjából. Alapfeltételnek tartom, hogy akár alapképzésről, akár továbbképzésről van szó, a képzések formája és metodikája is támogassa a témát. Tehát ne csak téma legyen az autonómia, a kooperatív tanulás, az alternatív pedagógia, a tantárgyközi szemlélet, a projektpedagógia, és ne csak elméleti síkon érintsük azokat plenáris előadások 2 Fordította: Bakacsi Zita, Borszéki Szabolcsné Gábris Virág, Hoffmann Judit, Pálmai Judit, Vass Csaba 15

16 formájában, hanem a pedagógiai irányzatokra jellemző technikákkal, módszerekkel tapasztalja meg lényegüket a jelölt, illetve a gyakorló pedagógus (Poór, 2003, 53). A kutatás célcsoportja a felsőoktatásban résztvevő, tanító szakos hallgatók (kiterjesztve az óvodapedagógus hallgatók körére), akik az információtechnológia eszköztárát a gyerekek tanulási folyamatában integráltan tudják használni. A hallgatók informatikai, illetve pedagógiai informatikai kompetenciáit vizsgálja és fejleszti annak a célnak az érdekében, hogy a megszerzett képességrepertoárt alkalmazni tudják oktatói munkájukban. 1.2 Az értekezés kiemelt céljai: A problémaháttér feltárásán túl, ahhoz kapcsolódóan a képzésmetodikai programot megalapozó, szükségességét megerősítő két empirikus háttérkutatás eredményeinek bemutatása az alábbi területeken: a) A második, negyedik és hatodik, továbbá e háttérkutatás folytatásaként a nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulók informatikai eszköz- és szoftverhasználati szokásainak feltárása területén, mely eredmények felhasználásra kerültek a hallgatók képzésének megvalósításában. b) A gyakorló pedagógusok körében végzett, az alkalmazott oktatási módszerek, kiemelten a projektoktatás ismertségére, alkalmazásának eddigi tapasztalataira, mikéntjére, továbbá az információs technológiák különféle műveltségtartalmak közvetítésében történő felhasználására irányuló kutatás területén. 1. Az ismeretháttér vonatkozásában a projektmódszer történeti, illetve jelenkori értelmezéseinek, háttéralapelveinek és kapcsolódási területeinek feltárása, hazai és nemzetközi irányainak bemutatása. 2. A képzésmetodikai programcsomag bemutatása, mely magába foglalja a tanulási tanítási folyamat tervét, eszközrendszerét, az értékelést segítő eszközöket. Megfogalmazza a pedagógiai koncepciót, programtervet, modulleírásokat, feldolgozási módot, bemutatja a digitális tanulási környezet elemeit. 4. A képzésmetodikai programnak a kutatási tervben rögzített, három egymást követő évben történő megvalósításának, a kipróbálás tapasztalatainak, eredményeinek közlése. A programhoz kapcsolódó empirikus kutatások harmadik komponense a tanítóképzésben a hallgatók szakmai előismereteire, motivációs tényezőire koncentrál, illetve a megvalósult kurzus során alkalmazott képzésmetodikai modell hatásainak vizsgálatával foglalkozik. 16

17 2. Problémaháttér 2.1 Oktatáspolitikai irányok Nemzeti alaptanterv A nemzetközi és hazai oktatási stratégiákban kiemelt szerepet kapott az információs és kommunikációs technológiák oktatási fejlesztésének irányvonala (Zarándy, 2003ab). Pontos céljait és irányait az egyes Európai Uniós tagállamok maguk határozták meg, melyek között például a minőségi IKT 3 eszközökhöz történő széles hozzáférés, valamint a tanárok informatikai ismereteinek bővítése, oktatási alkalmazása kiemelt helyet foglalt el (Nyirő, 2004). A hazai Oktatási Informatikai Stratégiában is (OIS) célként került megfogalmazásra, a kompetencia alapú oktatással összefüggésben, az információs és kommunikációs technológiával támogatott oktatási módszerek fejlesztése, elterjesztése. Hangsúlyt kapott a pedagógusképzés ebben az irányban történő megújítása, a képzésben résztvevők felkészítése, az IKT alapú módszerek meghonosítása (Dancsó, 2005b). A Nemzeti Fejlesztési Terv II. oktatásfejlesztési programja többek között így fogalmaz: Folytatni kell a pedagógusképzésnek a reformokhoz elengedhetetlen átalakítását, különös tekintettel az Információs Társadalom által megkövetelt korszerű IKT eszközökre és a digitális tananyagok széleskörű (óraközi) használatára épülő pedagógiai gyakorlat elterjesztését. 4 A közoktatás számára a Nemzeti alaptanterv (NAT) európai alapokra helyezett kulcskompetenciái, 5 műveltségterületei és fejlesztési feladatai jelölik ki a követendő irányokat. E tantervi háttér vonatkozásában a pedagógiai célok középpontba kerülése, gyakorlati irányultság, a kereszttantervi 6 szemlélethez igazodva integrált tárgyak és műveltségterületek létrehozása, az ehhez illeszkedő módszertani megoldások megújítása, az egyénekig lebontott differenciálás, az egyéni teljesítmények nemzetközi sztenderdekhez történő viszonyítása, alternatív pedagógiai irányok és módszerek bevonása, valamint a folyamatközpontúság váltak meghatározott és követendő elvekké (Ballér, 2002). Az alaptanterv szintekre lebontva fogalmazza meg fejlesztési feladatait (bevezető kezdő alapozó fejlesztő 7 stb.), s a tanítóképzés szempontjából meghatározó első három szakasz (1-6. évfolyam) pedagógiai egységességét hangsúlyozza. Erre a szintre (alapszint) az erőteljesebb differenciált fejlesztés, az 3 Információs kommunikációs technológiák 4 Oktatásfejlesztési program az NFT II.-ben ( ) április 36. oldal 5 On Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) Európai Unió kulcskompetencia rendszere 6 Kereszttantervi kompetenciák fejlesztése (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=matrix-7-kereszttantervi) 7 A Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 17

18 integrált tárgyak bevezetése, projektek megvalósítása, a módszerek és eszközök területén megjelenő széles választék a jellemző (Ballér, 2002). Ennek értelmében változtak az egyes tanulmányi szakaszokhoz kapcsolódó teljesítménycélok ellenőrzésének keretei is. A teljesítményekben megnyilvánuló tudás mellett a közös, kereszttantervi tartalmak is helyet kaptak a követelmények megfogalmazásában, továbbá hangsúlyosabbá váltak a belső motívumokra épülő, az adott terület irányába megfogalmazott pozitív beállítódások is. 2.2 NAT kompetencia értelmezése informatikai kompetencia A hazai (kulcs) kompetencia-fogalom alaptantervi értelmezése, illetve a fogalom változása, gazdagodása nemzetközi kutatásokon alapult. 8 A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram, 2004, 8). A kompetencia értelmezésével csoportosításával több hazai és nemzetközi szakirodalom is foglalkozott (Vass, 2006; Key Competencies, 2002). Közös ezekben, hogy a kompetenciát a személyiség átfogó pszichikus rendszereként, komponenseként értelmezik, mely kifejezés hétköznapi értelmezésben hozzáértést, szakértelmet, illetve illetékességet és jogosultságot is jelent. A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására (OECD/DeSeCo, 2003). 9 Nagy József rendszerében a személyiség számára központi szereppel a kognitív kompetencia bír, mely az információk feldolgozását valósítja meg. Központi szerepe úgy értelmezhető, hogy a személyes-, szociális-, és speciális kompetenciák működéséhez is nélkülözhetetlen. A kognitív kompetenciát tekinthetjük az általános kognitív motívumok, képességek, ismeretek komponensrendszerének (Nagy, 2000, 36.). A Nemzeti alaptanterv a kompetenciák egymásra épülését a következőkben fogalmazza meg: Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok 8 OECD/DeSeCo- (Defining and Selecting Key Competencies) program ( ) 9 DESECO Definition and Selection of Competencies: Theoretical and Conceptual Foundations projekt 18

19 viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg (NAT, 2007, 7). Az alaptanterv ehhez kapcsolódóan értelmezi a tanítás fogalmát, mely új kontextusba helyezi a pedagógus szerepeket is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése (NAT, 2007, 19). Így felértékelődnek, illetve előtérbe kerülnek az elemző, kritikus, reflektáló szerepei a pedagógusoknak, továbbá a közvetlen ismeretátadás helyett a tanulási környezet kialakításával, a tanulási folyamat irányításával kapcsolatos feladatai. A Nemzeti alaptantervben megjelenő pedagógiai-informatikai, valamint szakmai informatikai fejlesztési feladatok elsősorban az ún. digitális kompetencia, illetve utalásként a hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciák leírásában, az informatika műveltségterületben, továbbá a Magyar nyelv és irodalom 10 illetve a Földünk és környezetünk 11 műveltségterületek keretében kerültek megfogalmazásra, megemlítésre. A digitális kompetencia értelmezését az európai referenciakeretben (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram, 2004) találjuk meg, mely az egész életen át történő tanulás viszonyrendszerében fogalmazza meg a kompetenciákat, illetve azok összetevőit. A dokumentum a következőket érti digitális kompetencián: A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram, 2004, 9). Leírása, kifejtése (melléklet 1) többek között hangsúlyozza az általános célú számítógépes alkalmazások, az elektronikus kommunikációs lehetőségek, a társadalmi beilleszkedéshez, a személyiség kiteljesedéséhez szükséges szakmai ismeretek meglétét, etikai, jogi, adatvédelmi kérdések ismeretét. Olyan képességeket fogalmaz meg, melyek az elektronikus információk gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, feldolgozásához és 10 NAT oldal 11 NAT 87, 94. oldal 19

20 tárolásához szükségesek. Olyan attitűdök meglétét várja el, melyek az önállóan, illetve csapatban végzett informatikai tevékenységekre vonatkozó hajlandóságot, az információtechnológiai eszközök irányába tett pozitív viszonyulást feltételeznek. Mindezek a szakmai, kulturális, társadalmi látókör szélesítése érdekében jelennek meg, illetve felelős használatot feltételeznek a munka, szabadidő területein egyaránt. E referenciakeret hazai adaptációjaként a NAT 2007 lényegesen szűkebben fogalmazza meg a digitális kompetencia tartalmát (melléklet 2). Nem tér ki részletesen sem a képességek kifejtésére, sem pedig az attitűdök felsorolására. A NAT informatika műveltségi területe természetesen részletezi a fejlesztési feladatok szerkezetét. A felkészítés fő irányaiban az informatikai eszközök használata, informatika-alkalmazói ismeretek, az informatikai eszközökkel történő problémamegoldás (infótechnológia), infókommunikáció, médiainformatika, a könyvtári informatika, valamint az információs társadalomra vonatkozó feladatok kerültek megfogalmazásra. E műveltségi terület 2003-tól az 1-4. évfolyamra is meghatározza fejlesztési feladatait, így a jelen kutatás célcsoportja (tanítóképzés) számára a képzési és kimeneti követelmények tekintetében új fejlesztési, képzési feladatok megvalósítása vált szükségessé. A Nemzeti alaptanterv szemléletében érvényesül az információs technológiák interdiszciplináris értelmezése, mely szerint e területen megszerzett ismeretek és képességek alapvetően kihatnak más műveltségterületek, illetve kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítására is. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is (NAT, 2007, 120). A kérdés egyrészt az, hogy a diákok az informatika órákon megtanultakat miként tudják más területeken felhasználni. Másrészt, hogy a különféle műveltségterületek fejlesztési feladatainak befogadása, megismerése, felfedezése során eszközként használják-e az információs technológiákat. Egy szemléletről van szó, mely által az informatikai kompetenciák az adott területen hozzájárulhatnak tudásuk felépítéséhez, miközben ezzel párhuzamosan szakmai informatikai ismereteik és képességeik is bővülnek, fejlődnek. A tantárgyi orientáció, illetve az integrált szemléletű oktatás kérdése ez (Kőrösné, 1997), mely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi 20

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27. TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola (200896 / 001) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Intézmény neve Feladatellátási hely

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

D R. F A R K A S A N D R Á S

D R. F A R K A S A N D R Á S D R. F A R K A S A N D R Á S E G Y E T E M I D O C E N S SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Születési dátum: 1966.05.01 Születési hely: Zalaegerszeg Családi állapot: nıs [1985-1989] Berzsenyi Dániel Fıiskola

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig. OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

E G Y E T E M I D O C E N S

E G Y E T E M I D O C E N S D R. F A R K A S A N D R Á S E G Y E T E M I D O C E N S SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Születési dátum: 1966.05.01 Születési hely: Zalaegerszeg Családi állapot: nős [1985-1989] Berzsenyi Dániel Főiskola

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

résztvevők megoszlása a résztvevők száma 6 +3 Mátészalka iskola: 8 5 Mátészalka iskola: 5 1 Mátészalka iskola: 1 6 Mátészalka iskola: 6

résztvevők megoszlása a résztvevők száma 6 +3 Mátészalka iskola: 8 5 Mátészalka iskola: 5 1 Mátészalka iskola: 1 6 Mátészalka iskola: 6 A Képes Géza Általános Iskola képzései: a képzés neve Általános pedagógiai módszertani továbbképzés: Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása: Projektoktatás a tanórán, műveltségterület bontása tantárgyi

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Továbbképzések elégedettségi összesítői

Továbbképzések elégedettségi összesítői Továbbképzések elégedettségi összesítői A továbbképzés címe Salgótarján - Salgó Hotel 2009. október 9-10-11. 4,85 4,85 4,85 4,69 4,77 4,85 4,85 4,85 4,83 matematika programcsomag az 1_4 évfolyam számára

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE SZAKMAI ÖNÉLETRJAZ SZEMÉLYES ADATOK Név Kern Zoltán Cím 8700 Marcali, Lengyelkert 11/b Telefon 06/30/3392530 E-mail Kernzoltan56@t-online.hu Születési hely Lad Születési idő 1956.10.11. MUNKAHELY MUNKAKÖR

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ simonics.istvan@tmpk.uni-obuda.hu A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Az Óbudai Egyetemen 2011-ben megkezdtük a Gyakorlatvezető

Részletesebben

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012

Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012 Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012 Pedagógus képzés, továbbképzés pályázat alapvető célja A pedagógiai kultúra korszerűsítése, mely egyrészt az intézményi implementációhoz is elengedhetetlenül szükséges:

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata Regionális tájékoztató napok 2013. október november Főbb témák, csomópontok Milyen

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI TÁMOP 3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben