DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
|
|
- Margit Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FARKAS ANDRÁS VESZPRÉM 2010
2
3 FARKAS ANDRÁS KÉPZÉSMETODIKAI ALTERNATÍVA A TANÍTÓK INFORMATIKA MŰVELTSÉGTERÜLETI FELKÉSZÍTÉSÉBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZETŐ: DR. POÓR ZOLTÁN PANNON EGYETEM NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA (KIFUTÓ) NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM PEDAGÓGUSKÉPZÉS PEDAGÓGIÁJA ALPROGRAM VESZPRÉM 2010
4 Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatika műveltségterületi felkészítésében Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Farkas András Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája (kifutó) Neveléstudományi Doktori Programja Pedagógusképzés Pedagógiája Alprogramja keretében Témavezető: Dr. Poór Zoltán Elfogadásra javaslom igen / nem... (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen / nem Bíráló neve:... igen / nem... (aláírás)... (aláírás) Bíráló neve:... igen / nem A jelölt az értekezés nyilvános vitáján... %-ot ért el.... (aláírás) Veszprém,... a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése: az EDT elnöke
5 Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni a Pannon Egyetem oktatóinak és munkatársainak, kollégáimnak, barátaimnak a kutatás megvalósításához, az értekezés elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségért. Megkülönböztetett köszönet: Dr. Poór Zoltánnak, témavezetőmnek, aki az első gondolatok megszületése óta kíséri figyelemmel és támogatja munkámat Dr. Zsolnai József Professzor Úrnak, kutatási témám támogatásáért, szakmai gondolkodásom formálásáért Dr. Orosz Sándornak, Dr. Falus Ivánnak, Dr. Mátrai Zsuzsának és Dr. Kocsis Mihálynak, a kutatáshoz kapcsolódó segítő tanácsaikért, a publikációim megszületéséhez nyújtott támogató gondolatokért Dr. Gáspár Mihálynak a NYME Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar dékánjának, valamint Dr. Rakos Katalinnak, a szombathelyi Tanítóképző Intézet volt igazgatónőjének a munkámhoz nyújtott támogatásukért, a képzésmetodikai program megvalósításához szükséges feltételek biztosításáért Dr. Balogh Imrének a NYME-SEK Műszaki, Informatikai és Gazdaságtudományi Intézet igazgatójának a program megvalósításában nyújtott támogatásért, a digitális tanulási környezethez szükséges erőforrások biztosításáért Kollégáimnak, kiemelten Grujber Zoltánnak a MOODLE keretrendszer üzemeltetésében nyújtott segítségért Dr. Katona Györgynek, a NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánjának és munkatársainak, a képzésben résztvevő oktatóknak, akik odaadással és türelemmel vállalták a program átvételét és megvalósítását Langerné Buchwald Juditnak, valamint az empirikus kutatásban résztvevő iskolák igazgatóinak és pedagógusainak a támogató, segítő közreműködésükért Mrázik Júliannának és Gerebecz Orsolyának az értekezés megszületéséhez nyújtott támogatásért Lesku Katalinnak a pedagógiai projektek vonatkozásában nyújtott szakmai gondolataiért Végül hálával és köszönettel tartozom Feleségemnek (nyelvi lektoromnak) és egész Családomnak türelmükért és szeretetükért. 5
6 KIVONAT Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatika műveltségterületi felkészítésében Az információs technológiák oktatásban való felhasználása napjaink pedagógiai kutatásának egyik központi iránya. E kutatás a felsőoktatás-pedagógián belül, a tanítóképzésre vonatkozó ismereteket bővíti. A pedagógussá válás folyamatában a pedagógiai-informatikai kompetenciák kialakítását szolgálja. Egy új, stratégiai típusú tudás megfogalmazásával kíván hozzájárulni a hallgatók tanulásról és tanításról alkotott ismereteinek alakításához, az oktatás, valamint az egyetemi tanulási környezet minőségének javításához, a tanári szakma professzionális tevékenységgé válásához. Az informatikai ismeretek közvetítésében uralkodó technológia-orientált megközelítés helyett, a tanítói gyakorlatban közvetlenül felhasználható, transzferálható, a szakmai, pedagógiai és szakmódszertani ismereteket integráló képzési forma került kidolgozásra. Az értekezés egyik fejezete ezt a gyakorlatban is működőképes modellt és annak elveit mutatja be. Központi kérdése, hogy a szakmai, informatikai tudás fejlesztése hogyan valósulhat meg egy konstruktivista szemléletű, projekttevékenységekre épülő, konkrét pedagógiai kontextust teremtő, digitális tanulási környezetet (blended learning) felhasználó képzésben. A 2006 és 2009 között három tanéven keresztül, intézményi együttműködés által létrejött kutatási program kiindulópontnak tekintett olyan alapelvek érvényesülését, mint az önszabályozó, reflektív, tapasztalati tanulás. Az eredmények megerősítették, hogy a tevékenységeken keresztül közvetlenül tapasztalt, hallgatóként átélt metodikai megoldások meghatározó szereppel bírnak a szakmatanulás szempontjából. Kutatói feladatomnak tartottam a helyzetértelmezést, információk szolgáltatását, tájékoztatás nyújtását a témával foglalkozó oktatók és kutatók számára. Ennek megfelelően háttérkutatások alapozták meg a program pedagógiai elveit. Abból a helyzetképből indultak ki, melyek forrásait egyrészt a közoktatás (annak tantervi elvárásai), másrészt felsőoktatás-pedagógiai problémák (az információs technológiák tanítóképzésben megjelenő értelmezése), továbbá a pedagógiai gyakorlat (praxis) jelentette. Az érintett célcsoportok informatikai ismereteinek és szokásainak, az oktatásban történő alkalmazási szándékainak elemzése, valamint az eredmények nyomán megfogalmazott következtetések teszik indokolttá a pedagógiai gyakorlat megváltoztatását a felsőoktatás tárgyalt területén. Az empirikus vizsgálatok 1229 általános iskolában tanuló diákot (20 intézményt), 97 gyakorló pedagógust (10 intézményt), valamint a kutatási terv alapján, három éven keresztül a képzésbe bevont 150 hallgatót érintettek. A kutatások megerősítették, hogy az általános iskolai korosztály egyre növekvő mértékben az internetes tartalmak és kommunikációs formák alkalmazását napi fő tevékenységnek tartja. A diákok informatikai érdeklődését, egyre gyarapodó szakmai tudását jelenleg az alapfokú oktatás nem használja ki a tanulási, tanítási folyamatban. Az okok részben a végzett pedagógusok és a tanító szakos hallgatók esetében is az oktatási alkalmazás szándékának alacsony szintjében keresendők, annak ellenére, hogy az informatikai ismeretek, a szakmai hozzáértés szintje egyre magasabb. Hiányzik az a módszertani tudás, mely a számítástechnikai ismereteket pedagógiai-informatikai tudássá alakítja. Az eredmények alapján megfogalmazható, hogy a tanítóképzésben, a meglévő oktatásszervezési keretek között, a hagyományos tanulási környezet kiterjesztésével, a projekttevékenységek bevonásával működőképes oktatási modell jött létre, mely a programtervben felsorolt célok és alapelvek megvalósítására alkalmas. 6
7 ABSTRACT A methodological alternative in pre-service training of primary school teachers in competence-field of informatics Application of the informational technologies in education is the one of the central directions of the pedagogic researches of our days. The recent study expands the knowledge concerning teacher training inside of the higher educational pedagogy. It serves the forming of competences in pedagogical informatics in the pre-service training process of teachers. It wishes to contribute to the shaping students mastery of learning and teaching by defining of knowledge of a new, strategic type, and to the correction of the quality of the university learning environment, making the teacher profession turned into a professional activity. A directly utilizable, transferable in the vocational teaching practice training form has been worked out, which integrates the pedagogic and academic methodological knowledge, instead of the technology-oriented approach ruling in the transmission of the informatics knowledge. One of the chapters of the recent treatise presents this practically operational model and its principles. Its central question is that how the development of the vocational knowledge of informatics may come true, in a training using the constructivist view, based on the project-activity, creating an actual digital learning environment and an actual pedagogic context (e.g. blended learning). The research program between 2006 and 2009 upon an institutional cooperation through three academic years considered as a starting point such basic principles, as selfadjusting, reflective, experimental learning. The results confirmed that the methodology solutions experienced directly through the activities by students can manage a determining role in terms of learning of teacher profession. I considered the status report as the researcher s duty, just as offering information for the instructors dealing with the topic and researchers. According to this, the background researches founded the pedagogic principles of the program. They set out from that general survey, sources of which are the public education (its curricular expectations) on one hand, and pedagogical problems of higher education (the interpretation of the informational technologies appearing in teacher training) on the other hand, as well as the pedagogic practice. The analysis of the informatics knowledge and habits of the target groups, the examination of intentions of application in education, and the conclusions formulated after the results make justified the change of the pedagogic practice in the negotiated area of the higher education. The empirical examinations have involved 1229 primary school pupils (20 institutions), 97 practicing educators (10 institutions), and 150 students evolved in training which lasted three years upon the basis of the research plan. The researches confirmed that the primary school age group considers the application of the Internet contents and communicational forms as a main daily activity, in a growing measure. The primary education, however, does not take advantage of the students' increasing interest related to informatics, their vocational knowledge in the learning, tutorial process currently. The reasons are partly in the low level of the intention of the educational application of in-service teachers and primary school teachers, in spite of the fact that the level of the informatics knowledge, the vocational competence is increasingly higher. The methodological knowledge which can turn the informational technological knowledge into pedagogical-informatics knowledge is missing. Based on the results it can be formulated, that an operational educational model came into existence in the teacher training, between the existing organizational frameworks of education, with the extension of the traditional learning environment, by the withdrawal of the project activities, which is suitable for the realization of aims and basic principles listed in the program plan. 7
8 AUSZUG Eine bildungsmethodische Alternative auf dem Bildungsgebiet Informatik in der Ausbildung der Primarschullehrer Die Verwendung der Informationstechnologien im Unterricht ist in unseren Tagen eine der zentralen Richtungen der Pädagogikforschung. Die vorliegende Forschung erweitert die Kenntnisse innerhalb der Hochschulpädagogik hinsichtlich der Ausbildung der Primarschullehrer. Im Prozess der Pädagogenausbildung dient sie zur Herausbildung der pädagogisch - informatischen Kompetenzen. Mit der Formulierung eines neuen Wissens von strategischer Art möchte sie zur Gestaltung der Kenntnisse der Studenten über Lernen und Unterrichten, zur Verbesserung der Qualität des Unterrichtes, sowie des Lernumfeldes an den Universitäten, und zum Werden der Lehrerberufes zu einer professionellen Tätigkeit beitragen. Statt der in der Vermittlung der Informatikkenntnisse herrschenden technologieorientierten Annäherung, wurde eine in der Praxis der Primarschullehrer unmittelbar anwendbare, transferierbare, die fachspezifischen, pädagogischen und fachdidaktischen Kenntnisse integrierende Bildungsform ausgearbeitet. Ein Kapitel der Dissertation stellt das auch in der Praxis funktionierende Modell und dessen Prinzipien dar. Die zentrale Frage ist, wie die Entwicklung des Fach- und Informatikwissens in einer auf Projekttätigkeit basierenden, konkreten pädagogischen Kontext schaffenden, digitales Lernumfeld (blended learning) benutzenden Ausbildung mit konstruktivistischen Aspekt verwirklicht werden kann. Als Ausgangspunkt des zwischen 2006 und 2008 drei Schuljahre lang, durch institutionelle Zusammenarbeit verwirklichten Forschungsprogrammes wurde die Geltendmachung von Grundprinzipien wie selbstgesteuertes, reflektives, auf Erfahrung basierendes Lernen betrachtet. Die Ergebnisse haben nachgewiesen, dass die durch Tätigkeit unmittelbar erfahrenen, als Student erlebten methodischen Lösungen eine bestimmende Rolle im Bezug auf das Erlernen des Berufes haben. Aufgabe während der Forschungsarbeit war die Situationsanalyse und das Informieren der sich mit dem Thema beschäftigenden Professoren und Forscher. Dementsprechend wurden durch Hintergrundforschungen die pädagogischen Prinzipien des Programmes begründet. Der Ausgangspunkt war das Situationsbild, dessen Quellen einerseits das öffentliche Schulwesen (die in dem Lehrplan formulierten Erwartungen), andererseits die Problemen der Hochschulpädagogik (die Interpretation der in der Primarschullehrer-Ausbildung erscheinenden Informationstechnologien), weiterhin die pädagogische Praxis bedeutet haben. Die Analyse der Informatikkenntnisse und Gewohnheiten der betroffenen Zielgruppe, und die ihrer Absicht sie in dem Unterricht zu verwenden, sowie aufgrund der Ergebnisse formulierten Folgerungen begründen die Veränderung der pädagogischen Praxis auf dem erörterten Gebiet des Hochschulwesens. Die empirischen Forschungen haben 1229 Schüler im Primarbereich und Sekunderbereich I (20 Institute), 97 Pädagogen in der Praxis (10 Institute), sowie aufgrund des Forschungsplanes 150 drei Jahre lang an der Ausbildung teilgenommene Studenten aus der Primarschulleherbildung betroffen. Die Forschungsergebnisse haben nachgewiesen, dass die 6-14 jährigen Kinder die Verwendung der Internetinhalte und -kommunikationsformen in wachsendem Maße für eine tägliche Hauptbeschäftigung halten. Das Interesse der Kinder für Informatik, ihr ständig wachsendes Fachwissen wird aber im Bereich der Elementarunterricht in dem Lern- und Lehrprozess nicht ausgenutzt. Die Gründe dafür sind teils sowohl im Falle der Pädagogen als auch der Studenten in dem niedrigen Niveau der Verwendungsabsicht im Unterricht zu suchen, obwohl das Niveau der Informatikkenntnisse und der Fachkompetenz immer höher ist. Es mangelt an dem methodischen Wissen, das die informatischen Kenntnisse zu pädagogisch - informatischen Wissen umgestaltet. Aufgrund der Ergebnisse kann festgestellt werden, dass in der Ausbildung der Primarschullehrer, im Rahmen der bisherigen Unterrichtsorganisation, durch die Erweiterung des traditionellen Lernumfeldes, mit dem Hineinbezug der Projekttätigkeit ein funktionsfähiges Unterrichtsmodell entstanden ist, das geeignet ist die in dem Programmplan festgelegten Zielen und Grundprinzipien zu verwirklichen. 8
9 Tartalom 1. Bevezetés A kutatás célkitűzései, célcsoportja Az értekezés kiemelt céljai: Problémaháttér Oktatáspolitikai irányok Nemzeti alaptanterv NAT kompetencia értelmezése informatikai kompetencia Tanítóképzés Az információs technológiák tartalmi és módszertani problémaköre a tanítóképzésben Háttérkutatások Bevezető Kutatás az információs technológiák használatáról a második negyedik hatodik évfolyamos diákok körében Hipotézisek A mintáról Kutatás módszere Eredmények Összegzés Kutatás kiterjesztése on-line kérdőíves vizsgálat a nyolcadik évfolyamon Hipotézisek A mintáról A kutatás módszere Eredmények Összegzés A gyakorló pedagógusok körében végzett kutatás, az információs technológiákról, illetve az alkalmazott oktatási módszerekről Bevezetés Hipotézisek A kutatás módszere, körülményei Eredmények A kutatás eredményei az alkalmazott oktatási módszerek Összegzés Ismeretháttér Reformpedagógia pedagógiai projekt Bevezető Reformpedagógiai irányzatok és a projekt Projektmódszer történeti vonatkozások Projektoktatás nemzetközi és hazai irányai, képviselői Hazai vonatkozások A projektmódszer értelmezések, kapcsolódó területek és háttéralapelvek Konstruktivizmus A konstruktivista tanuláselmélet hangsúlyos pontjai A projekttevékenységek és a konstruktivizmus Ismeretháttér - összegzés
10 5. Képzésmetodikai program a tanítóképzésben Bevezető A képzésmetodikai program létrejöttének és megvalósításának körülményei Oktatási programcsomag Oktatási programcsomag elemei A képzésmetodikai programcsomag pedagógiai koncepciója Globális célok, célcsoport A programban érvényesülő pedagógiai elvek Módszertani jellemzők, tanulási környezet A tanulási környezet Informatikai kompetenciák rendszerezése A programcsomag felépítése, elemei, összetevői A programcsomag taneszköz-rendszere, általános bemutatása Értékelési rendszer alapelvei Programterv Célok Fejlesztés területei Kompetenciák Elvégzendő feladatok bemutatása, követelmények A kurzus időterve, témaegységek és tevékenységek, óraszámok A digitális tananyagok szakmai tartalmának felépítése, témái, összetevői, témahálók Értékelési folyamat eljárásai A képzésmetodikai program empirikus vizsgálatai, eredmények A vizsgálatok általános bemutatása Kérdőív a számítógép használatának szokásairól, pedagógiai vonatkozású alkalmazásának elképzeléseiről Hipotézisek Módszerek Eredmények Szintfelmérő teszt Módszerek Teszt feladatainak bemutatása, elemzése Eredmények Következtetések Kérdőíves felmérés a tanulási motívumokról Célok, módszerek, a vizsgálat körülményei Kutatási kérdések: Eredmények Összegzés Hallgatói elégedettségvizsgálat, a szerzett tapasztalatok értékelése a kurzus lezárásakor Célok, körülmények Módszerek Eredmények Összegzés
11 7. Összefoglalás, eredmények Háttérkutatások eredményei, következtetések Az általános iskolában tanuló diákok vizsgálatainak eredményei A gyakorló pedagógusok informatikai és módszertani ismereteit vizsgáló háttérkutatás eredményei A képzésmetodikai program eredményei A programhoz kapcsolódó empirikus kutatások eredményei Irodalom Függelék melléklet (Digitális kompetencia referenciakeret) melléklet (Digitális kompetencia NAT) melléklet (Tanító alapképzési szak) melléklet (A és 6. évfolyamos diákok kérdőíve) melléklet (Vizsgálat a 8. évfolyamos diákok körében) melléklet (Kérdőív a pedagógusoknak) melléklet (Projektterv részei) melléklet (hallgatói kérdőív) melléklet (szintfelmérő teszt feladatai) melléklet (A hallgatók tanulási motívumainak feltárása) melléklet (A motivációs tényezők sorrendjének változásai) melléklet (Hallgatói elégedettségvizsgálat) Az értekezés magyar nyelvű tézisei Az értekezés angol nyelvű tézisei
12 Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat: Informatika műveltségi terület választhatósága Táblázat: A vizsgált évfolyamok életkori megoszlása Táblázat: Számítógép használata témakörönként és évfolyamonként Táblázat: Témák, szoftverek, internetes források - gyerekek számítógépes tevékenységei Táblázat: A nyolcadikos hallgatók felmérésében résztvevő iskolák Táblázat: Játéktípusok népszerűsége a fiúk és lányok körében Táblázat: A gyerekek által felsorolt, kedvelt játékok (részlet) Táblázat: Böngészés területei Táblázat: Regisztráció közösségi portálokra Táblázat: Miért jók a közösségi portálok? Táblázat: A több cím okai Táblázat: Tevékenységek sorrendje Táblázat: IKT használata a tanórákon Táblázat: A válaszadók megoszlása a pályán töltött idő alapján Táblázat: Számítógép használata az oktatási, illetve oktatást előkészítő munkában Táblázat: Számítástechnikai végzettséggel rendelkezők aránya Táblázat: A számítógépek oktatási felhasználásának szándéka Táblázat: Az informatikai ismeretek közvetítésének lehetséges formái Táblázat: Pedagógusok az alkalmazott módszerekről Táblázat: A projektmódszerről alkotott vélemények Táblázat: A projektmódszer ismertsége és alkalmazása Táblázat: Pedagógiai megközelítések Táblázat: A projekt- és a portfolió-módszer eljárásrendje, a mentorálás feladatai és a fejlesztő értékelés Táblázat: A programban közreműködő hallgatók száma szakonként Táblázat: A programcsomag kurzusai és tartalmuk Táblázat: Hálóterv - kurzusok - szemeszterek Táblázat: Kurzusok - pályaszakaszok és kompetenciák Táblázat: A kurzus időterve, témaegységek és tevékenységek Táblázat: A kritériumorientált értékelés összetevői Táblázat: Hallgatói kérdőív - Milyen rendszerességgel használ számítógépet? Táblázat: Számítógép használatának gyakorisága szakonként (3 év összesen) Táblázat: A számítógéphez fűződő viszonyulások a hallgatók és a végzett pedagógusok esetében Táblázat: A számítógépek oktatási alkalmazásának szándéka a hallgatók és a végzett pedagógusok körében Táblázat: Informatikai témák ismertsége hallgatói válaszok ( ) Táblázat: A szintfelmérő teszt alapadatai Táblázat: A hallgatók összesített eredményei Táblázat: A szintfelmérő teszt eredményei témakörönként Táblázat: A kérdőív és a szintfelmérő teszt összevethető kérdései Táblázat: A kérdőív és a szintfelmérő teszt eredményeinek összehasonlítása Táblázat: Motivációs tényezők vizsgálatának eredményei Táblázat: A motivációs tényezők rendezett listája , 148 hallgató válaszai alapján Táblázat: Informatikához fűződő viszonyulások a félév végén
13 Ábrák jegyzéke 1. ábra: Számítógéppel való ellátottság 2. ábra: Internetkapcsolat otthon ábra: Számítógép használatának heti gyakorisága (2, 4, 6. évfolyam) ábra: Számítógép használatának időbelisége ábra: Otthoni számítógépek száma ábra: Internetkapcsolat éves korosztály ábra: Számítógép használatának gyakorisága ábra: Szülői korlátozás területei ábra: Internetes tevékenységek használata (13-14 éves korosztály) ábra: Multimédiás tevékenységek (13-14 éves korosztály) ábra: Tanulás és alkotás a számítógépen ábra: Kivel csevegsz az Interneten? ábra: Számítógéphez fűződő általános viszonyulások ábra: A számítógépekhez fűződő általános viszonyulás és az oktatásban való felhasználás szándéka közötti kapcsolat ábra: Aalborg egyetem szemeszterének szerkeze ábra: A képzésmetodikai programcsomag elemei, struktúrája ábra: A hallgatók informatikai végzettségei (3 év összesített adatai alapján) ábra: A hallgatók számítógéphez fűződő általános viszonyulásaik ábra: Az informatikai ismeretekben bekövetkezett változások, a kurzust lezáró vizsgálat alapján ábra: Oktatók és hallgatók kapcsolatának megítélése
14 Az oktatás sikere nem a helyes tanterven, hanem a helyes tanárképzésen múlik (Prohászka, 1948) 1. Bevezetés A témaválasztásom legfontosabb motívuma az a pedagógiai értelemben vett kíváncsiság, hogy a hálózati, tudás, valamint az információs társadalom fogalmakkal jellemzett 21. században milyen tartalmakat s legfőképp milyen módszerekkel lehet közvetíteni (az információs technológiák világából) a leendő tanítóknak. Azokról a pedagógiai informatikai kompetenciákról van szó, amelyekre napjaink pedagógusainak szükségük van, melyek segítségével a jelenlegitől eltérő szemlélettel vezethetik be a következő generációt egy átalakult tanulási környezet világába (Csapó, 2002). Témám a tanítóképzésben az információs technológiák integrált szemléletű oktatására irányul, mivel hitem szerint minden (leendő) tanító számára kulcskérdés, hogyan képesek saját szakterületükbe integrálni és közvetíteni e műveltségtartalmakat. Hisz valószínűsíthetően ők lesznek azok az első szakemberek, akik az általános iskolába kerülő gyerekek számára (a Nemzeti alaptanterv megfogalmazása szerint az informatika műveltségi területben 1 megfogalmazott fejlesztési feladatok alapján) e technológiákkal történő ismerkedést szervezett módon irányítani fogják, mely találkozás meghatározója nemcsak a hagyományos értelemben vett írástudás, hanem a digitális írástudás (Daniel Bawden, 2001) elsajátításának is. Erre a szerepre készülő tanítók felkészítését nagy kihívásnak tartom. 1.1 A kutatás célkitűzései, célcsoportja E fejlesztési célú kutatás célja egy képzésmetodikai program (oktatási programcsomag) kidolgozása, leírása, kipróbálása, hatékonyságának mérése, megerősítése empirikus háttér kutatások által. E nézőpont közel áll a terv-alapú kutatás (Barab, 2004) és a probléma-alapú kutatás (NAE, 1999, 30-48) gondolatköréhez. Ezek olyan kutatási modellek, melyek közvetlenül javítanak az oktatási gyakorlaton, a kutatók és a gyakorlati szakemberek közös jövőképét vetik fel. Ez az elképzelés felismeri, hogy egy olyan programnak, amely igencsak feszíti az oktatás határait, alkalmazkodnia kell a helyi korlátokhoz és 1 Az értekezés címében az informatika műveltségi terület a Nemzeti alaptantervben alkalmazott megfogalmazásra utal. 14
15 lehetőségekhez. Ahelyett, hogy úgy tekintenénk a terv alapú kutatás elvárt eredményeire, mint egy általános javaslat-készletre, sokkal hasznosabb, ha a kutatásnak az a célja, hogy a gyakorlatban használható modellek jöjjenek létre (James G. Greeno, 2006, 799). 2 Nagy kihívás az, amikor a kutató részese a program tervezésének, végrehajtásának, hisz [ ] komoly feladat valós és hiteles következtetéseket levonni az oktatói program és gyakorlat potenciális előnyeiről és korlátairól, de meg kell tenni (James G. Greeno, 2006, 803). Kutatói feladat a helyzetértelmezés és információk szolgáltatása, tájékoztatás az oktatók és kutatók számára, melyek a tanulási folyamat megértését, adott szakterületi, jelen esetben felsőoktatás-pedagógiai vonatkozásait segítik. Mozgatóereje e programban az a felelősség, mely a tanítóképzés hatékonyságának, szellemi erőforrásainak fejlesztésében nyilvánul meg. A kutatás arra irányult, hogy valósíthatók meg a projekttevékenységek a pedagógusképzésben, s azon belül a tanítók informatikai kompetenciáinak növelésében; illetve a tanítójelöltek pedagógiai-informatikai kompetenciáinak fejlődését hogyan segíti elő egy konstruktivista és projekt szemléletű kurzus. Tartalmában, módszertani elveiben, programtervében olyan struktúrát kívánt nyújtani, mely könnyen transzferálható más pedagógusképzési ág rendszerébe, ahol az alkalmazott pedagógiaiinformatikai tudás találkozhat a projektoktatással, szolgálva egy adott műveltségtartalom gyakorlatorientált elsajátítását. Általános célja volt a pedagógussá válás folyamatában a szakma tanulásának segítése, a hallgatók tanulásról és tanításról alkotott ismereteinek alakítása, formálása; Hozzájárulás a felsőoktatás-pedagógia adott szakterületi vonatkozásainak metodikai megvalósításához (Heather Fry - Steve Ketteridge - Stephanie Marshall, 2009), illetve az oktatás, valamint az egyetemi tanulási környezet minőségének javításához. A program kiindulópontnak, fejlesztési célnak tekintett olyan alapelvek érvényesülését, mint az önszabályozó, reflektív tanulás. Ezzel összefüggésben vallja és hangsúlyozza, hogy a tevékenységeken keresztül közvetlenül tapasztalt, hallgatóként átélt metodikai megoldások meghatározó szereppel bírnak a szakmatanulás szempontjából. Alapfeltételnek tartom, hogy akár alapképzésről, akár továbbképzésről van szó, a képzések formája és metodikája is támogassa a témát. Tehát ne csak téma legyen az autonómia, a kooperatív tanulás, az alternatív pedagógia, a tantárgyközi szemlélet, a projektpedagógia, és ne csak elméleti síkon érintsük azokat plenáris előadások 2 Fordította: Bakacsi Zita, Borszéki Szabolcsné Gábris Virág, Hoffmann Judit, Pálmai Judit, Vass Csaba 15
16 formájában, hanem a pedagógiai irányzatokra jellemző technikákkal, módszerekkel tapasztalja meg lényegüket a jelölt, illetve a gyakorló pedagógus (Poór, 2003, 53). A kutatás célcsoportja a felsőoktatásban résztvevő, tanító szakos hallgatók (kiterjesztve az óvodapedagógus hallgatók körére), akik az információtechnológia eszköztárát a gyerekek tanulási folyamatában integráltan tudják használni. A hallgatók informatikai, illetve pedagógiai informatikai kompetenciáit vizsgálja és fejleszti annak a célnak az érdekében, hogy a megszerzett képességrepertoárt alkalmazni tudják oktatói munkájukban. 1.2 Az értekezés kiemelt céljai: A problémaháttér feltárásán túl, ahhoz kapcsolódóan a képzésmetodikai programot megalapozó, szükségességét megerősítő két empirikus háttérkutatás eredményeinek bemutatása az alábbi területeken: a) A második, negyedik és hatodik, továbbá e háttérkutatás folytatásaként a nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulók informatikai eszköz- és szoftverhasználati szokásainak feltárása területén, mely eredmények felhasználásra kerültek a hallgatók képzésének megvalósításában. b) A gyakorló pedagógusok körében végzett, az alkalmazott oktatási módszerek, kiemelten a projektoktatás ismertségére, alkalmazásának eddigi tapasztalataira, mikéntjére, továbbá az információs technológiák különféle műveltségtartalmak közvetítésében történő felhasználására irányuló kutatás területén. 1. Az ismeretháttér vonatkozásában a projektmódszer történeti, illetve jelenkori értelmezéseinek, háttéralapelveinek és kapcsolódási területeinek feltárása, hazai és nemzetközi irányainak bemutatása. 2. A képzésmetodikai programcsomag bemutatása, mely magába foglalja a tanulási tanítási folyamat tervét, eszközrendszerét, az értékelést segítő eszközöket. Megfogalmazza a pedagógiai koncepciót, programtervet, modulleírásokat, feldolgozási módot, bemutatja a digitális tanulási környezet elemeit. 4. A képzésmetodikai programnak a kutatási tervben rögzített, három egymást követő évben történő megvalósításának, a kipróbálás tapasztalatainak, eredményeinek közlése. A programhoz kapcsolódó empirikus kutatások harmadik komponense a tanítóképzésben a hallgatók szakmai előismereteire, motivációs tényezőire koncentrál, illetve a megvalósult kurzus során alkalmazott képzésmetodikai modell hatásainak vizsgálatával foglalkozik. 16
17 2. Problémaháttér 2.1 Oktatáspolitikai irányok Nemzeti alaptanterv A nemzetközi és hazai oktatási stratégiákban kiemelt szerepet kapott az információs és kommunikációs technológiák oktatási fejlesztésének irányvonala (Zarándy, 2003ab). Pontos céljait és irányait az egyes Európai Uniós tagállamok maguk határozták meg, melyek között például a minőségi IKT 3 eszközökhöz történő széles hozzáférés, valamint a tanárok informatikai ismereteinek bővítése, oktatási alkalmazása kiemelt helyet foglalt el (Nyirő, 2004). A hazai Oktatási Informatikai Stratégiában is (OIS) célként került megfogalmazásra, a kompetencia alapú oktatással összefüggésben, az információs és kommunikációs technológiával támogatott oktatási módszerek fejlesztése, elterjesztése. Hangsúlyt kapott a pedagógusképzés ebben az irányban történő megújítása, a képzésben résztvevők felkészítése, az IKT alapú módszerek meghonosítása (Dancsó, 2005b). A Nemzeti Fejlesztési Terv II. oktatásfejlesztési programja többek között így fogalmaz: Folytatni kell a pedagógusképzésnek a reformokhoz elengedhetetlen átalakítását, különös tekintettel az Információs Társadalom által megkövetelt korszerű IKT eszközökre és a digitális tananyagok széleskörű (óraközi) használatára épülő pedagógiai gyakorlat elterjesztését. 4 A közoktatás számára a Nemzeti alaptanterv (NAT) európai alapokra helyezett kulcskompetenciái, 5 műveltségterületei és fejlesztési feladatai jelölik ki a követendő irányokat. E tantervi háttér vonatkozásában a pedagógiai célok középpontba kerülése, gyakorlati irányultság, a kereszttantervi 6 szemlélethez igazodva integrált tárgyak és műveltségterületek létrehozása, az ehhez illeszkedő módszertani megoldások megújítása, az egyénekig lebontott differenciálás, az egyéni teljesítmények nemzetközi sztenderdekhez történő viszonyítása, alternatív pedagógiai irányok és módszerek bevonása, valamint a folyamatközpontúság váltak meghatározott és követendő elvekké (Ballér, 2002). Az alaptanterv szintekre lebontva fogalmazza meg fejlesztési feladatait (bevezető kezdő alapozó fejlesztő 7 stb.), s a tanítóképzés szempontjából meghatározó első három szakasz (1-6. évfolyam) pedagógiai egységességét hangsúlyozza. Erre a szintre (alapszint) az erőteljesebb differenciált fejlesztés, az 3 Információs kommunikációs technológiák 4 Oktatásfejlesztési program az NFT II.-ben ( ) április 36. oldal 5 On Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) Európai Unió kulcskompetencia rendszere 6 Kereszttantervi kompetenciák fejlesztése ( 7 A Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 17
18 integrált tárgyak bevezetése, projektek megvalósítása, a módszerek és eszközök területén megjelenő széles választék a jellemző (Ballér, 2002). Ennek értelmében változtak az egyes tanulmányi szakaszokhoz kapcsolódó teljesítménycélok ellenőrzésének keretei is. A teljesítményekben megnyilvánuló tudás mellett a közös, kereszttantervi tartalmak is helyet kaptak a követelmények megfogalmazásában, továbbá hangsúlyosabbá váltak a belső motívumokra épülő, az adott terület irányába megfogalmazott pozitív beállítódások is. 2.2 NAT kompetencia értelmezése informatikai kompetencia A hazai (kulcs) kompetencia-fogalom alaptantervi értelmezése, illetve a fogalom változása, gazdagodása nemzetközi kutatásokon alapult. 8 A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram, 2004, 8). A kompetencia értelmezésével csoportosításával több hazai és nemzetközi szakirodalom is foglalkozott (Vass, 2006; Key Competencies, 2002). Közös ezekben, hogy a kompetenciát a személyiség átfogó pszichikus rendszereként, komponenseként értelmezik, mely kifejezés hétköznapi értelmezésben hozzáértést, szakértelmet, illetve illetékességet és jogosultságot is jelent. A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására (OECD/DeSeCo, 2003). 9 Nagy József rendszerében a személyiség számára központi szereppel a kognitív kompetencia bír, mely az információk feldolgozását valósítja meg. Központi szerepe úgy értelmezhető, hogy a személyes-, szociális-, és speciális kompetenciák működéséhez is nélkülözhetetlen. A kognitív kompetenciát tekinthetjük az általános kognitív motívumok, képességek, ismeretek komponensrendszerének (Nagy, 2000, 36.). A Nemzeti alaptanterv a kompetenciák egymásra épülését a következőkben fogalmazza meg: Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok 8 OECD/DeSeCo- (Defining and Selecting Key Competencies) program ( ) 9 DESECO Definition and Selection of Competencies: Theoretical and Conceptual Foundations projekt 18
19 viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg (NAT, 2007, 7). Az alaptanterv ehhez kapcsolódóan értelmezi a tanítás fogalmát, mely új kontextusba helyezi a pedagógus szerepeket is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése (NAT, 2007, 19). Így felértékelődnek, illetve előtérbe kerülnek az elemző, kritikus, reflektáló szerepei a pedagógusoknak, továbbá a közvetlen ismeretátadás helyett a tanulási környezet kialakításával, a tanulási folyamat irányításával kapcsolatos feladatai. A Nemzeti alaptantervben megjelenő pedagógiai-informatikai, valamint szakmai informatikai fejlesztési feladatok elsősorban az ún. digitális kompetencia, illetve utalásként a hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciák leírásában, az informatika műveltségterületben, továbbá a Magyar nyelv és irodalom 10 illetve a Földünk és környezetünk 11 műveltségterületek keretében kerültek megfogalmazásra, megemlítésre. A digitális kompetencia értelmezését az európai referenciakeretben (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram, 2004) találjuk meg, mely az egész életen át történő tanulás viszonyrendszerében fogalmazza meg a kompetenciákat, illetve azok összetevőit. A dokumentum a következőket érti digitális kompetencián: A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram, 2004, 9). Leírása, kifejtése (melléklet 1) többek között hangsúlyozza az általános célú számítógépes alkalmazások, az elektronikus kommunikációs lehetőségek, a társadalmi beilleszkedéshez, a személyiség kiteljesedéséhez szükséges szakmai ismeretek meglétét, etikai, jogi, adatvédelmi kérdések ismeretét. Olyan képességeket fogalmaz meg, melyek az elektronikus információk gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, feldolgozásához és 10 NAT oldal 11 NAT 87, 94. oldal 19
20 tárolásához szükségesek. Olyan attitűdök meglétét várja el, melyek az önállóan, illetve csapatban végzett informatikai tevékenységekre vonatkozó hajlandóságot, az információtechnológiai eszközök irányába tett pozitív viszonyulást feltételeznek. Mindezek a szakmai, kulturális, társadalmi látókör szélesítése érdekében jelennek meg, illetve felelős használatot feltételeznek a munka, szabadidő területein egyaránt. E referenciakeret hazai adaptációjaként a NAT 2007 lényegesen szűkebben fogalmazza meg a digitális kompetencia tartalmát (melléklet 2). Nem tér ki részletesen sem a képességek kifejtésére, sem pedig az attitűdök felsorolására. A NAT informatika műveltségi területe természetesen részletezi a fejlesztési feladatok szerkezetét. A felkészítés fő irányaiban az informatikai eszközök használata, informatika-alkalmazói ismeretek, az informatikai eszközökkel történő problémamegoldás (infótechnológia), infókommunikáció, médiainformatika, a könyvtári informatika, valamint az információs társadalomra vonatkozó feladatok kerültek megfogalmazásra. E műveltségi terület 2003-tól az 1-4. évfolyamra is meghatározza fejlesztési feladatait, így a jelen kutatás célcsoportja (tanítóképzés) számára a képzési és kimeneti követelmények tekintetében új fejlesztési, képzési feladatok megvalósítása vált szükségessé. A Nemzeti alaptanterv szemléletében érvényesül az információs technológiák interdiszciplináris értelmezése, mely szerint e területen megszerzett ismeretek és képességek alapvetően kihatnak más műveltségterületek, illetve kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítására is. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is (NAT, 2007, 120). A kérdés egyrészt az, hogy a diákok az informatika órákon megtanultakat miként tudják más területeken felhasználni. Másrészt, hogy a különféle műveltségterületek fejlesztési feladatainak befogadása, megismerése, felfedezése során eszközként használják-e az információs technológiákat. Egy szemléletről van szó, mely által az informatikai kompetenciák az adott területen hozzájárulhatnak tudásuk felépítéséhez, miközben ezzel párhuzamosan szakmai informatikai ismereteik és képességeik is bővülnek, fejlődnek. A tantárgyi orientáció, illetve az integrált szemléletű oktatás kérdése ez (Kőrösné, 1997), mely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi 20
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenEGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenGYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak
GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak
RészletesebbenHavas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.
A helyi környezeti nevelési program oktatáspolitikai vonatkozásai Havas Péter igazgató Havasp@oki.hu Országos Közoktatási Intézet Szentendre, 2003. december 12. Miről szól ez az előadás? A közoktatás fejlesztés
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János
RészletesebbenA digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban
Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi
RészletesebbenCSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok
CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) 9.00-13.00 9.00-10.00 BME Q épület Aula Regisztráció Plenáris ülés 10.00-12.00 Q2 Heller Farkas terem Péceli Gábor BME rektor köszöntője Benedek András megnyitója Lesley Wilson:
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenA Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben
TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése Tóth Péter A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenA TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenÚjhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés
Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenTÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.
TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Együttnevelés: integráció, inklúzió 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/145/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenAZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE
AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE Tóth Péter Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ 1 MILYEN MÉRNÖKTANÁR-KÉPZÉSBEN
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenIII. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.
III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS
RészletesebbenDr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november)
Dr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november) Tanulmányok: Budapesti Tanítóképző Főiskola, tanító szak (1988-1991) Bölcsészettudományi
RészletesebbenAZ ESÉLYTEREMTŐ PEDAGÓGIA INTÉZMÉNYI BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN. Horváth H. Attila, Pálvölgyi Krisztián, Bodnár Éva, Sass Judit
AZ ESÉLYTEREMTŐ PEDAGÓGIA INTÉZMÉNYI IMPLEMENTÁCIÓJA TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ KÉPZÉSI PROGRAMFEJLESZTÉS A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN Horváth H. Attila, Pálvölgyi Krisztián, Bodnár Éva, Sass Judit 2016.04.22.
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)
RészletesebbenAz új típusú szaktanácsadás
Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
RészletesebbenSzerződéskötéshez szükséges adatok
Szerződéskötéshez szükséges adatok TÁMOP 3.1.4./08/2. projekt összefoglalása Cég neve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Adószám 15384481-2-11 Közép-Magyarországi régió Fenntartóra vonatkozó adatok
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenA diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén
A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti
RészletesebbenAz OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009
Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának
RészletesebbenA pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489
Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai
RészletesebbenA pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása
A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Farkas András. Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatika műveltségterületi felkészítésében
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Farkas András Képzésmetodikai alternatíva a tanítók informatika műveltségterületi felkészítésében Témavezető: Dr. Poór Zoltán Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola
RészletesebbenA köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár
A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenTanári mesterképzés levelező, 2018.
Tanári mesterképzés levelező, 2018. A tanárképzés célja: Olyan tanárok képzése, akik széles körű szaktudományos, pedagógiai, pszichológiai és általános műveltséggel, elméleti és gyakorlati tudással, készséggel
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
RészletesebbenSzabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea
tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenT.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.
T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata
A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001
RészletesebbenPEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató
PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2017 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.
RészletesebbenA STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci
RészletesebbenA mérés tárgya, tartalma
A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4/08/ A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon
TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia-alapú oktatás elterjesztésért Szolnokon Projektindító nap - Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi
RészletesebbenA Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely
A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs
RészletesebbenA Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye és javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatosan
Ungarischer Deutschlehrerverband Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete H-1088 Budapest, Rákóczi út 5. E-mail: ungarndaf@gmail.com www.udaf.hu A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye
RészletesebbenA TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. KELL EGY ÚJABB KERETRENDSZER?
RészletesebbenÁltalános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)
Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban Vámos Ágnes (ELTE) 1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban
RészletesebbenZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK
ZENEKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: zenekultúra (Music Culture) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése -
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÉMAVEZETŐ Témaegységek 1. A
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5
RészletesebbenPROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN
PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenTÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA
TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenKÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenA KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP
A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP-3.1.2-16-2016-00001 A KOMPLEX ALAPPROGRAM SZAKMAI TARTALMA DR. RÉVÉSZ LÁSZLÓ A PROJEKT EFOP 3.1.2-16 Kiemelt projekt keretében Időtartam:
RészletesebbenPANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER
PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi
RészletesebbenEFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel
EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich
RészletesebbenJelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.
OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenTANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 TANULMÁNYI STANDARDOK A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN Kákonyi Lucia témavezető Tartalom TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM OKTATÁSI
RészletesebbenPEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL KERBER ZOLTÁN TÁMOP 3.1.15 SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP 3.1.15 projekt
Részletesebben