VAS MEGYEI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ
|
|
- Renáta Szalainé
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VAS MEGYEI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ Készítette a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara augusztus 14.
2 VAS MEGYEI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ 2014 Egészség-Minőség-Egyediség» 2 «
3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A tervezés módszertana Célkitűzések, alapelvek Turisztikai trendek Nemzetközi trendek Világtrendek röviden Európai trendek Határmenti, regionális folyamatok Magyarország turisztikai jellemzői Vas Megye turizmusának helyzete Vas Megye turisztikai adottságai Vas megyei keresleti, kínálati trendek SWOT analízis A megyei helyzetelemzés főbb megállapításai Szervezeti háttér Nemzetközi gyakorlat, turizmus menedzsment Európában A turizmusmenedzsment hazai rendszere Megyei szervezeti struktúra Vas Megye 2020: Magyarország Top Desztinációja A megye turizmusának fejlesztési szükségletei Márkafejlesztés USP a térség egyedisége Egészség-Minőség-Egyediség, mint ernyőmárka Az Egészség-Minőség-Egyediség jegyében Gyógy- és wellness turizmus Szelíd turizmus Kulturális, vallási és sport turizmus Egyediség (autenticizmus), versenyképesség Vízió, beavatkozási területek Intézkedések EME egyedi megoldásokkal Kapcsolat az intézkedések között, prioritások Kapcsolódó területfejlesztési kérdések Közlekedés Egészségipar, alkonygazdaság Mezőgazdaság, ipar, egyéb szolgáltatások Oktatás, humán erőforrás fejlesztés A turisztikai koncepció kapcsolatai Összegzés Felhasznált szakirodalom... 56» 3 «
4 1. Bevezetés Egy éve sincs, hogy a Vas Megyei Önkormányzat megbízásából, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásában, az egyre aktívabban együttműködő helyitérségi turisztikai szervezetek és szakemberek részvételével megszületett, az országban vélhetően egyedülállóan, a helyi (megyei) turizmus szakma által elkészített megyei turisztikai helyzetelemzés fordulóján a közös munka újabb, még izgalmasabb állomásához érkezett: Vas Megye Önkormányzata a helyzetelemzés munkáját koordináló Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára bízta a megyei turisztikai koncepció elkészítését is. Érdekes helyzetet és komoly módszertani kihívást jelentett, hogy a megye középtávú turisztikai koncepciójának elkészítésével párhuzamosan zajlottak-zajlanak a megye település-gazdaságfejlesztési terveinek egyeztetései, vitái, így a turisztikai koncepció mellett a turizmust érintő stratégiai, sőt operatív programok is kidolgozásra vártak-várnak, amely így együtt meglehetősen skizofrén helyzetet eredményezett. A párhuzamosan zajló folyamatok mellett a 2013-ban megalakult Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum, majd a 2014 márciusában létrejött Vas Megyei Turizmus Szövetség tagjai, a munkacsoportok közötti természetes, olykor heves szakmai, meggyőződésbeli viták, valamint az egymástól jórészt függetlenül elkészült anyagok társadalmasítása folyamán érkező reakciók hamar jelezték a különböző területekről jövő szakemberek közötti korábbi együttműködés-együttgondolkodás hiányát. Versenyképes, színvonalas turisztikai koncepciót egy térség számára kizárólag rendkívül felkészült, a nemzetközi trendeket és törekvéseket, szakmai vitákat ismerő, tapasztalt és egyben kreatív turizmusmenedzserek tudnak írni ők is csak egymással együttműködve, az adott térség vonatkozásában rendelkezésre álló komplex ismeretek, felmérések, hazai és nemzetközi jó példák, imázskutatások stb. birtokában. Mivel a megyéről és annak desztinációiról ilyenek nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre, nyugodtan kijelenthető, hogy minden olyan állítás, amely egy megyei turisztikai koncepcióban a jövőre nézve megfogalmazódik, egészen addig hipotetikus, míg a vonatkozó előzetes kutatások nem történnek meg. Ezért ha valaki a jelen formájában elkészült turizmus koncepciót netán kevésnek, bátortalannak, kiérleletlennek találja, annak a számtalan ismert hazai, általában tanácsadó cég vagy hivatali alkalmazott által irt (megyei, városi stb.) koncepcióhoz és stratégiához viszonyítva nagy valószínűséggel igaza van. Az itt lefektetett anyag ugyanis nem vállal fel olyan szakmailag megalapozatlan és felelőtlen kijelentéseket, amelyeket kutatások, hatástanulmányok, gazdasági elemzések nem támasztanak alá.» 4 «
5 Nem javaslunk kereskedelmi szállásférőhely-bővítést, szálloda- vagy élményfürdő-építést, bármennyire is szeretnének sokan ilyeneket hallani. Nem hiszünk a hard elemek fenntartható versenyelőnyében, ha a soft, azaz az autentikus, a helyi, az egyedi, a különleges, az emberi-kulturális tényező nem tart lépést mindezzel és ez utóbbiban lényegesen nagyobbnak érezzük a lemaradásunkat. Ez a kissé talán rendhagyó Vas megyei turisztikai koncepció arról szól, hogy kik, hol és hogyan teremthetik meg a feltételeit annak, hogy a megye turizmusgazdasága a lehető legjobban szolgálja az itt lakók, és ezzel az ország boldogulását. Nem az a kérdés, hogy több vendég jön-e, vagy, hogy honnan. Az igazi kérdés az: hogyan érjük el, hogy a turizmusnak, ennek a végtelenül összetett és egyben félreértett gazdasági-társadalmi folyamatnak, rendszernek a lehetséges, az itt élőkre gyakorolt pozitív hatásait fokozzuk, mindezt anélkül, hogy felesleges, és a következő generációk jövőjét felélő pénzszórásba és pusztításba kezdenénk, vagyis azt folytatnánk. A megyei turisztikai koncepció nem a Vas Megyei Turizmus Szövetség vagy az Egyeztető Fórum hivatalos koncepciója, de mit sem érne az e szervezetekben-együttműködésekben tevékenykedő szakemberek munkája, annak integrálása nélkül. Így mind a megyei tervezés, mind a Szövetség és Fórum munkacsoportjainak meglátásait, konszenzusos eredményeit, javaslatait integrálja, de részben kibővít, részben szelektál: csak az került bele, amit a munkát generáló és koordináló VMKIK turisztikai szakemberi indokoltnak, de legalább is további vitára-kutatásra-kidolgozásra alkalmasnak találtak. Ezúton is szeretném megköszönni minden, idejét és energiáját nem sajnáló kollégának, szakembernek, Vas megyei lakosnak, hogy kész és képes volt ebben a munkában együttműködni: érdemben hozzászólni, vitatkozni, írni, azaz dolgozni a közös cél, mindannyiunk érdekében. Külön köszönet illeti sok munkájáért, lelkesedéséért Bolfán Csabát, a szelídturisztikai munkacsoport fáradhatatlan vezetőjét, Pálffy Tamást, a bükfürdői TDM-szervezet menedzserét, valamint Bozsó Márton és Takács Tamás kollégáimat. Balogh Károly Zsolt A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára A Vas Megyei Turizmus Szövetség elnöke» 5 «
6 2. A tervezés módszertana 2013 tavaszán a megye turizmusban érintett szervezeteinek képviselői elhatározták, hogy a szakmai találkozást rendszeressé, az együttműködést szorosabbá és állandóvá teszik. Ennek eredményeként jött létre a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum. A Fórum prioritásként a megye turizmusfejlesztésének előmozdítását, ajánlások megfogalmazását határozta meg a készülő Vas Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz. A rendszeres konzultációk során világossá vált, hogy a tevékenység hatékonyságának növelése érdekében szükség van egy, a megye turizmusát átfogó, a megyei turisztikai szereplők részvételével létrehozott turizmus szövetségre. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint a koncepció készítésében alvállalkozóként közreműködő szervezet, a turisztikai koncepció összeállítását a Turisztikai Egyeztető Fórum tagjainak szakértelmére alapozva, a Fórummal együttműködve valósította meg. Konszenzus született a tekintetben, hogy alakuljanak munkacsoportok, amelyek tematikus elvek alapján (de figyelembe véve a területi tagozódást és a már elkezdődött térségi tervezési folyamatokat is), fogalmazzák meg javaslataikat a koncepcióhoz. Alapelvként elfogadásra került az Egészség Minőség Egyediség, mint a fejlesztési irányokat meghatározó vezérgondolat, amelyhez kapcsolódóan a munkacsoportok meghatározták az elérendő célokat, ill. a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket és erőforrásokat. A munka során a készítők vízió alapú tervezést preferálták, mégpedig úgy, hogy a vízióalkotáshoz kapcsolódjon mintegy annak alátámasztásaként egy részletes SWOT analízis. A vízió alapú programozás az alábbi tényekkel igazolható: 2013-ban Vas megyében elkészült egy, a teljes turisztikai ágazatra kiterjedő kutatás, helyzetfelmérés, egy olyan empirikus adatokkal, mélyinterjúkkal kiegészített kutatási dokumentum ( Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében ), amelyre a koncepció készítésekor is támaszkodni lehetett. A statisztikai adatok önmagukban nem minden esetben adnak pontos képet egy adott kérdés elemzése során, a csak számszerű adatokra alapozott tervezés több oldalról vizsgálva is megkérdőjelezhető. A vízió alapú tervezési módszertant alkalmazó, Vas megyei turisztikai koncepciót eredményező tervet helyi turisztikai szakemberek készítik, akiknek napi információik, piaci benyomásaik vannak, fejlesztési, fejlődési trendeket látnak, olyan szakemberek, akik legalább részben világos jövőképpel is rendelkeznek saját speciális területükön.» 6 «
7 3. Célkitűzések, alapelvek A turisztikai koncepció készítésének átfogó célja Vas megye, mint turisztikai desztináció fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, továbbá egy lehetséges, Zala megyét is magába foglaló, Szlovénia (és Ausztria) irányába kiterjedő határon átnyúló turisztikai célterület vizionálása. A koncepció elkészítésének egyik fontos specifikus célkitűzése az volt, hogy áttekintse a turizmusban érintett szervezetek turizmusszervezési feladatait, meghatározza azok szerepvállalását, továbbá aktivizálja a turisztikai szervezeteket, újragondolva feladataikat, munkamegosztásukat és együttműködési lehetőségeiket, másfelől pedig javítsa Vas megye turisztikai versenyképességét a turizmusgazdaság komplex és koncepcionális fejlesztése révén. A koncepcióval szemben elvárás, hogy szem előtt tartsa a megvalósíthatóságot és a döntéshozók számára megerősítést adjon, alátámassza döntéseiket, segítse a turisztikai célra elkülönített források megfelelő felhasználását. E tekintetben a koncepció a megye turisztikai jövőképének kijelölésével és az ehhez szükséges lépések meghatározásával számos projektötleteket generálhat. Vas Megye Turisztikai Koncepciójának készítésekor a munkacsoportok az alábbi alapelveket vették figyelembe: Makrogazdasági megközelítés A turizmus a gazdaság több ágazatát és a társadalom számos rétegét érintő tevékenység és fogyasztási szegmens. A gazdasági tevékenységek egységes (nemzetközi és hazai) ágazati osztályozási rendszere sem képes besorolni a turizmust, az számos szakágazat együttes teljesítményével határozható csak meg. Élményközpontú fejlesztés A turizmus fejlesztése jórészt a turisták igényeiből indul ki azt vizsgálja, hogy milyen turisztikai élmények átélése érdekében vásárol(hat)ják a turisták a megyében létező vagy kialakítható turisztikai termékeket. Az élménykínálat tervezésének alapfeltétele a turisztikai termékké szervezett attrakciók és szolgáltatások felmérése és rendszerezése. A turisztikai kínálat akkor szervezhető versenyképes termékké, ha a szükséges élményeket kínáló kínálati elemek közel azonos színvonalon és mennyiségben állnak rendelkezésre.» 7 «
8 Helyi társadalom mobilizációja A turizmus fejlesztésének pozitív hatásai leginkább akkor érhetők el, ha a fogadóterületek lakói minél nagyobb számban kapcsolódnak be abba. Ennek érdekében a helyi lakosság képzésére, a sikeres vállalkozási és munkaerőpiaci lehetőségek bemutatására, valamint a helyi lakosokat képviselő szervezetek bevonására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. Káros környezeti és társadalmi folyamatok visszaszorítása A fenntartható turizmus ismérve, hogy nem indít el káros környezeti folyamatokat. Ennek érdekében egyrészt vizsgálni kell a koncepcióban megfogalmazottak környezeti hatásait, másrészt pedig az érintett területek környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira is keresni kell a megoldást.» 8 «
9 4. Turisztikai trendek 4.1 Nemzetközi trendek Világtrendek vázlatosan 2014-re a szabadidős turizmus bővülése egyre inkább meghaladja az üzleti turizmus növekedését: Az elmúlt 5 évben a szabadidős utazások volumene 25%-kal nőtt, míg az üzleti turizmusé csupán 16%-kal ban világszinten a legtöbb vendégérkezés és vendégéjszaka Németországhoz (mint küldőterület) köthető, amely turistaköltés tekintetében a 3. helyen áll. Az orosz vendégek világszinten az 5. legtöbb vendégéjszakát töltik külföldi szálláshelyeken. Franciaország az 5. legnagyobb küldőpiac az utazások száma, és 6. a vendégéjszakaszám tekintetében, míg Nagy-Britannia mindhárom kategóriában az első 4 ország között szerepel. A nemzetközi repülő jegy-foglalások mértéke folyamatosan nő (+2-3% / év) Európai trendek 2013-ban az Európai Unió országaiban a turisztikai szálláshelyek vendégforgalma 2012-höz képest 1,6%-kal bővült, a vendégéjszakák száma elérte a 2,6 milliárdot. A turisztikai szálláshelyek vendégforgalma kevés kivételtől eltekintve minden országban növekedett. A külföldi vendégéjszakák aránya az unióban átlagosan 45%. Az európai turizmus elsődleges küldőpiacai 2013-ban sorrendben az alábbiak: Németország, Nagy- Britannia, Oroszország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és az Egyesült Államok. A legnagyobb mértékű növekedést elérő 5 küldőpiac 2013-ban Oroszország (10% feletti növekedés a kiutazások számában), Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kína és Németország ra 3,8%-os mértékű piacbővülést prognosztizálnak Európának, melynek legnagyobb hozzájárulói: Nagy-Britannia, Németország és Oroszország lesznek megőrizve vezető pozíciójukat, várhatóan a teljes európai kereslet 27%-át fedik le. Közép-Kelet-Európa számára az orosz küldőpiac az előrejelzések szerint a politikai és gazdasági helyzet függvényében stratégiailag jelentős lesz, a régió legfőbb 3 küldőpiaca várhatóan Németország, Franciaország és Oroszország lesz re az előrejelzések az orosz vendégérkezések kumulált növekedését 25,3%-ra teszik, ami Kelet-Közép-Európa számára 14,4%-os növekedést, az összes utazás tekintetében (44%-ról 40%- ra) azonban mérséklődést jelentene.» 9 «
10 A német pihenési célú kiutazó turizmus 2012-ben 56 milliárd Euro-s költést tudhatott magáénak, az összes járulékos költséggel is számolva azonban a német vendégek külföldi kiadásai megközelítik a 70 milliárd Euro-t. Az elkövetkezendő években további növekedés várható mind a német kiutazások számának, mind a költés tekintetében. Európában 2013-ban mind az utazások, mind a vendégéjszakák számában, mind költésben növekedés következett be. Az európaiak ismét több rövidebb és kevesebb hoszszabb utazáson vettek részt. Az európai turisták legalább 4 éjszakás utazásuk során (maximum 3 válasz megjelölése mellett) legfőbb utazási motivációit a táblázat felső sora mutatja, annak további sorai a Vas megyei vendégforgalmi adatok alapján fő küldőpiacoknak tekinthető országok lakosainak fő motivációit hivatott ismertetni: Európa / Ország Víz / Nap (46%) Természet (30%) Kultúra (25%) Városlátogatás (23%) Aktív turizmus (14%) Wellness /gyógyturizmus (13%) Eseményturizmus (13%) Ausztria 47% 38% 38% 30% 25% 24% 9% Csehország 41% 54% 18% 20% 25% 20% 7% Németország 44% 38% 27% 21% 20% 15% 5% Szlovákia 50% 32% 28% 22% 11% 21% 9% Magyarország 51% 30% 20% 35% 7% 20% 10% Korcsoportok szerinti bontásban a motiváció az alábbiak szerint alakul: Víz / Nap Természet Kultúra Rokonlátogatás Városlátogatás Aktív turizmus Wellness /gyógyturizmus Esemény % 38% 21% 25% 29% 15% 10% 17% % 40% 28% 22% 22% 15% 11% 9% % 30% 31% 25% 22% 5% 13% 6% % 33% 35% 28% 23% 10% 15% 5% 2013-ban az internetes foglalások száma 10%-ot meghaladó mértékben nőtt. A mobil eszközökön (mobil, tablet) keresztüli útfoglalások ugyan még kevésbé jellemzőek, de a szállodai foglalások 70%-a már okostelefonon keresztül, egyre gyorsabban és spontánabb módon történik (24 órán belül születik utazási döntés), így a spontán utazási döntések és a mobil eszközök (pl. foglalási alkalmazások) további térnyerése várható. Világszerte jelentős utazás előtti (valamint közbeni és utáni) információforrássá vált a social media. Az előzetes becslések szerint a mobil eszközök 5 éven belül a legjelentősebb ügyfélszolgálati eszközzé válhatnak, emellett 2017-re az online turisztikai értékesítések több mint 30%-a okostelefonon keresztül fog megvalósulni.» 10 «
11 4.1.3 Határmenti, regionális folyamatok Ausztria- Burgenland A Vas megyével szomszédos Burgenland a maga határmentiségével, természetrajzi tagoltságával, kulturális kínálatával, műemlékeivel, hasonló adottságokkal rendelkező desztináció mint Vas megye. Termálfürdői, falusi turizmusa és az ehhez kapcsolódó borkultúrája mind adottságbeli hasonlatosságot jeleznek. Termálfürdőik a wellness szolgáltatások mellett komoly rehabilitációs központok is egyben, ahol minőségi szálláskapacitások állnak a vendégek rendelkezésére. Borászati és gasztronómiai turizmusuk egyik központja Rust, ami az ágazat oktatási és képzési központjaként is szolgál. A falusi vendégfogadás Bauernhof-jai, Buschenschank-jai a jól kiépített és karbantartott (tematikus) utak részeként igazi idilli környezetet teremtenek az odalátogatók számára. Fejlesztéseik a már meglevő szolgáltatások színvonalának emelését célozzák, és a mind nagyobb fokú hálózatosodást segítik elő. Menedzsment szervezeteik többszintűek és irányításukkal, programjaikkal, marketing munkájukkal a helyi adottságok mind teljesebb kihasználtságát célozzák, többek között új célcsoportok megnyerésével. A tartomány turizmusát önálló turizmus törvény szabályozza, amelynek módosítása 2015-ben várható. Mind a helyi (Tourismusverein), mind a térségi turisztikai szervezetek (Regionalverband) létrehozását a községek előterjesztésére a tartományi kormány engedélyezi. A turisztikai egyesülések a Burgenland Tourismus szervezetével együttműködve, szigorúan szakmai alapon irányítják a térség turizmusát. A megyénkéhez hasonló adottságokkal rendelkező Burgenland turisztikai teljesítménye mind a vendégek, mind pedig a vendégéjszakák számát tekintve jelentősen meghaladja Vas megyéét ban vendég vendégéjszakát töltött el a térségben, ami több mint duplája a Vas megyei adatoknak, Burgenlandban azonban a vendégérkezések 81%-a a belföldi keresletnek köszönhető. A főbb küldőországok: Németország, Magyarország, Csehország és Szlovákiaa a Burgenlandba látogató külföldi több mint a felét a németországi vendégek adják. Szlovénia Muravidék Pomurje Lendvától Muraszombatig 27 település felölelő, igazi határ menti kisrégió, amely Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal is határos. A régióra jellemző, hogy erősen periférikus elhelyezkedésű, a centrumtérségek távoliak és viszonylag nehezen megközelíthetők.» 11 «
12 A régió turizmusa jelentősnek számít az országban, elsősorban az egészség-, a vadász- és a falusi turizmusnak köszönhetően. A Szlovéniába érkező turisták 7,4%-a régióba látogat, igaz, hogy a belföldi turisták aránya (57,9%) jóval magasabb az országos átlagnál (34,7%). Valószínűleg a régióban található egészségturisztikai desztinációknak köszönhető, hogy a Szlovéniában mért vendégéjszakák közel tizede a régióban realizálódik. Az osztrák határ közelségének köszönhetően a külföldi turisták 65,6%-a Ausztriából érkezik. Az elmúlt évtizedek turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően műemlékei, történelmi településközpontjai megújultak, turisztikai látványossággá váltak. Fejlesztéseik a bor- és gasztronómiai turizmus, valamint a természetes tájba ötvözött attrakciók bővítésére irányulnak. Vonalas létesítményeik és szálláshely-kapacitásaik minőségi fejlesztése az elkövetkező évek feladata. 4.2 Magyarország turisztikai jellemzői A turizmus interszektorális jellegéből adódóan különböző mértékben számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá. A legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, amely gazdasági ág bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye Magyarországon már harmadik éve emelkedik ban (az előzetes becslések alapján) a növekedés 1,4% volt, ami közel áll a nemzetgazdaság átlagos GDP-növekedéséhez. Magyarország kereskedelmi szálláshelyein a időszak során jelentős változások zajlottak le: 2009-ben a vendégszámban erős, mintegy 6,5%-os visszaesés realizálódott, melyhez közel azonos mértékű vendégéjszakaszám-csökkenés párosult. Ezt követően, 2010-től a legtöbb turisztikai régióban vendég- és vendégéjszakaszám növekedés figyelhető meg, amelynek eredményeként 2012-ben 8,38 millió vendég összesen 21,8 millió vendégéjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele a es visszaesést követően 2011-től emelkedésnek indult, amelynek eredményeképpen az összes szállásdíjból származó árbevétel 2012-ben elérte a 152 milliárd forintot. Az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj 2010-ben érte el mélypontját (6.627 Ft), amely után az átlag szállásdíj még 2012-ben (6.975 Ft-tal) is csak megközelítette a 2008-as szintet, de azt nominál értéken sem érte el.» 12 «
13 2013-ban a turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 246 ezer szobát és 636 ezer férőhelyet biztosítottak az év folyamán a vendégek számára. A szobák és férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken volt elérhető ben a 8,9 millió külföldi és belföldi vendég 5,3%-kal több éjszakát töltött itt el, mint 2012-ben. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nőtt. A beutazó forgalom erős területi koncentráltságot mutat: a vendégéjszakák több mint felét a fővárosban és további egynegyedét a Balaton turisztikai régióban regisztrálták (Hévízzel és Zalakarossal). A külföldiek a legtöbb vendégéjszakát Budapesten, Hévízen és Bükön töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek 2013-ban összesen 299 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 10%-kal több az előző évinél ban a bevételekben a szállásdíj-bevétel aránya 56%, a szálláshelyi vendéglátásé és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeké egyaránt 22 22% volt végén a kereskedelmi szálláshelyeken kívül 1466 településen 36 ezer hivatalosan regisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 94 ezer szobával és 214 ezer férőhellyel várta a vendégeket. Az egyéb szállásadás vendégforgalmára a belföldi vendégek túlsúlya jellemző ban csupán a magyar lakosság egyharmada vett részt belföldi utazáson. A turizmusra ható tényezők (pl. lakóhely, gazdasági aktivitás, iskolai végzettség) jelentős eltéréseket mutatnak. Az utazások legfontosabb motivációja a szórakozás, pihenés, illetve rokon-barát látogatás volt az utazással töltött idő túlnyomó részére e célok valamelyike miatt került sor. Az utazások főként közeli területekre, jellemzően a saját régióba irányultak. A magyar lakosság kétharmada azonban kimaradt a turizmusból, nem vett részt többnapos turisztikai utazáson. Ennek legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya volt ban 44 millió külföldi 1268 milliárd forintot költött hazánkban. A külföldi látogatóink kétharmada egy napnál rövidebb idő töltött Magyarországon, illetőleg elsődleges célként átutazott az országon. A több napra érkezők 85%-ban turisztikai céllal érkeztek, főként üdülés, rokon- és barátlátogatás, valamint egészségturisztikai céllal. A külföldiek 2013-ban átlagosan 1,9%-kal több napot maradtak az országban, mint az azt megelőző évben. 4.3 Vas Megye turizmusának helyzete Vas Megye turisztikai adottságai Vas megye Magyarország legnyugatibb megyéje, a Nyugat-dunántúli statisztikai régió része, Ausztriával és Szlovéniával határos. Viszonylag kis területe (3336 km 2 ) ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye sajátos természeti erőforrásai közé sorolhatók domborzati értékekben gazdag tájai, különösen a szubalpin középhegységi és dombsági tájak. A hivatalos természetvédelmet is élvező Kőszegi-hegység és az Őrség területe méltán váltak a kirándulóturizmus célterületeivé.» 13 «
14 Vas megye mélyszerkezeti, geotermikus adottságai következtében a megye területén a felszín alatt páratlan hévízkincs húzódik. A fúrások által feltárt termál- és ásványvizek több településen is fürdők kiépítését tették lehetővé, s mára a megye idegenforgalmi vonzerei sorában a termál- és gyógyfürdők kiemelt szerepet töltenek be: Bük és Sárvár fürdője nemzetközi jelentőségű, és a külföldről hazánkba irányuló gyógyturizmus elsődleges célpontjai közé tartoznak. A szálláshelyet is igénybe vevő idegenforgalom területi megoszlása a megyében igen egyenlőtlen. A legfrekventáltabb terület mind szállásférőhelyek, mind pedig az eltöltött vendégéjszakák kiugróan magas arányával Bük térsége, ahol maga a városka (azaz a közigazgatásilag hozzá tartozó Bükfürdő) adja a szálláshely-kapacitás túlnyomó részét. A vendégéjszakák számának területi megoszlása 2012-ben az alábbiak szerint alakult (az adatok a magánszálláshelyi vendégforgalmat is tartalmazzák):» 14 «
15 A megye vízrajzi adottságai az egyre népszerűbbé váló vízitúrázás számára kedvezőek. A megyét mintegy 120 km hosszon átszelő Rába folyó a hazai vízitúrázók körében kimagaslóan népszerű a folyón vezetett túrák résztvevőinek számával a Tisza után a Rába a második helyen áll. Kiemelkedő továbbá, hogy a Rába gyakorlatilag az egyetlen olyan folyó Magyarország területén, amely kisvízkor is, de különösen a közepes és a magas vízállások idején egyes szakaszaival vadvízi jellegű túrákra is alkalmas. A folyók, tavak, víztározók közül a megye több térségi jelentőségű horgászvízzel is rendelkezik. Ezek az állóvizek a nyári időszakban részben strandolási lehetőséget is nyújtanak, emellett üdülési, kirándulócélpontok is egyben. A bakancsos turizmus két kiemelkedő célpontja a megyében a Kőszegi-hegység és az Őrség területe. Az Őrség elsődleges kirándulóhelyei: Őriszentpéter, Szalafő, Pankasz, Magyarszombatfa, Velemér, Bajánsenye és Hegyhátszentjakab. Az Országos Kéktúra útvonal mellett a másik nagy jelentőségű országos túraútvonal a Dél-Dunántúli Kéktúra, amely szintén az Írottkőről indul, és az Őrség látnivalóit érintve lép ki a megyéből. A megye táji adottságai a lovasturizmus számára is kiválóak, amely még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A turisztikai kínálat színesítésére spontán gyarapszik a lovaglási lehetőséget is biztosító szálláshelyek, vendéglátóhelyek száma, illetve létesülnek az elsődlegesen lovaglásra, túralovaglásra szakosodott lovas tanyák, lovardák. Vas megye idegenforgalma potenciáljában a történeti, településszerkezeti, városképi, népi építészeti és a megőrzött egykori mesterségek, a máig élő kézműves tradíciók tekintetében is egyelőre kiaknázatlan turisztikai potenciált hordoz magában. A megye páratlanul gazdag kastélyokban, kúriákban, amelyek egy része műemléki védelem alatt áll. Egyedülálló az őrségi falvak múltban gyökerező sajátos szeres településszerkezete, amely az Őrség egyik fő látnivalója. Kőszeg, Szombathely, Sárvár történelmi városmagja, műemlékei szintén sok látogatót vonzanak Vas megyei keresleti, kínálati trendek Vas megyében között a vendégszám-növekedés az országos 9%-ot jelentősen meghaladó 18%-os volt, ami az országos tapasztalatokkal ellentétes belföldi -1,8%-os vendégszám-mérséklődés és dinamikus, 48,5%-os külföldi vendégszám-növekedés eredményeként tevődött össze. Így Vas megye 2012-es vendégszáma a belföldi és külföldi vendég térségben való éjszakázásával összesen vendéget jelentett az üzleti szálláshelyeken. Ez viszont máris enyhe visszaesést jelent a es csúcsévhez képest, amely tendencia 2013-ban tovább folytatódott. A vendégéjszaka-számok esetében minden Vas megyei mutató kétszeres vagy háromszoros mértékben meghaladta az országos növekedést: a belföldi ven dég éj sza kaszám-növekedés 4,5% helyett 12,8%, a külföldi 13,8% helyett 27%-os volt, amelyből» 15 «
16 következően a Vas megyei összes vendégéjszakaszám-növekedés az országos 9,17%-kal ellentétben több mint 20%-os volt. Érdemes megfigyelni, hogy míg vendégszám esetében a belföldi és külföldi vendégek aránya kiegyenlített volt, addig vendégéjszaka-szám tekintetében a külföldi vendégérkezéseknek arányaiban nagyobb a volumene. A tartózkodási idő Vas megye esetében minden tekintetben az országos átlag feletti mutatót jelentett, a belföldi tartózkodási idő 2008-ról 2012-re 0,3 nappal 2,8 napra nőtt, a külföldi, noha a vizsgált időszak folyamán 15%-kal (4-ről 3,4-re) csökkent, még így is jelentősen meghaladja az országos (2,7 napos) átlagot. Az összes vendéget tekintve a tartózkodási átlag a vizsgált időszak során 3,1-3,2 éjszaka között mozgott. Vas megyei kereskedelmi vendégforgalmi mutatók ( ) Időszak Terület Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (db) Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Összesen Belföld Külföld Összesen Belföld Külföld Összesen Belföld Külföld M ,6 2,4 2,8 531 V ,1 2,5 4 M ,6 2,4 2,9 V ,1 2,5 3,8 M ,6 2,5 2,8 V ,2 2,8 3, M ,6 2,4 2, V ,2 2,8 3, M ,6 2,5 2, V ,1 2,8 3,4 M 109,59% 102,09% 118,42% 109,17% 104,50% 113,81% 100% 104,17% 96,43% V 118,00% 98,17% 148,55% 120,10% 112,84% 127,01% 100% 112,00% 85,00% (M: Magyarország, V: Vas megye) Forrás: KSH A megye kereskedelmi szálláshelyeinek évi forgalma tehát elmaradt a évitől, a szállásadók bevétele ennek ellenére növekedett. A vasi kereskedelmi szálláshelyeken összesen 418 ezer vendég foglalt szállást, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma (1,3 millió) ennél kisebb mértékben csökkent (0,2%- kal). Az átlagos tartózkodási idő kissé hosszabbodott (3,2 éjszaka), és fél nappal meghaladta az országosat. A magyarok átlagosan 2,9 napot, a határon túliak pedig 3,5 éjszakát töltöttek itt.» 16 «
17 A megyében a belföldi turizmus fellendülése továbbra is várat magára. Az év egészében a magyar vendégek száma 1,3%-kal, az általuk eltöltött idő pedig 0,4%-kal csökkent. A szállást foglaló vendégek közül minden második volt magyar, a forgalomból azonban honfitársaink az országosnál kisebb arányban, 46%-kal részesedtek. A szállodák szerepe egyre inkább meghatározóvá válik az elszállásolásban. A hotelek forgalma a külföldiek hosszasabb itt tartózkodásának köszönhetően egy év alatt 0,8%-kal nőtt, a panzióké viszont döntően a magyar vendégek elmaradása következtében 6,2%-kal mérséklődött. Ennek következtében a szállodákban realizálódott a vendégéjszakák 81%-a. A kisebb vendégforgalom ellenére javult a szálláshelyek kihasználtsága, sőt meghaladta az országosat is. Összességében a szállásadók a szobák 48%-át és a férőhelyek 32%-át tudták hasznosítani, ami magasabb volt az egy esztendővel korábbinál. Az átlagosnál eredményesebben üzemeltek a hotelek, a panziókban ugyanakkor a férőhelyek csupán 14%-át tudták kiadni. A szálláshelyek 2013-ban 17,6 milliárd Ft bevételt könyvelhettek el, folyó áron 6,0%-al többet, mint egy esztendővel korábban. Szállásdíjból 561 millió Ft-tal, egyéb bevételekből pedig 396 millió Ft-tal több folyt be a vendéglátók számlájára. A forgalom felét kitevő szállásdíj 57%-a külföldiektől származott. A bevétel egyötödét adó vendéglátásból 74 millió Ft-tal többet realizáltak az üzemeltetők. A bevételek 92%-át a hotelek érték el, ahol 6,9%-kal nőtt az összeg. Ennek következtében a szállodák súlya a vendégforgalomnál is nagyobb volt. A bevételek összetétele különbözött a szállodákban és a panziókban. Az előbbi egységekben a szállásdíj és az abba foglalt egyéb szolgáltatások, az utóbbiaknál viszont a vendéglátás aránya volt a nagyobb. A 2012-ben bevezetett és a belföldi turizmusban felhasználható Széchenyi Pihenőkártya egyre nagyobb szerepet tölt be a számlák kiegyenlítésében. Az év végén a szálláshelyek nyolctizede fogadta el a SZÉP kártyát. A magyar vendégek az év folyamán több mint 1 milliárd Ft értékű szolgáltatást fizettek ki a kártyával, ez az összeg a belföldi bruttó szállásdíj 28%-át adta.» 17 «
18 5. SWOT analízis Jóllehet a vízió alapú programozásban nem szükséges részletes, múltbéli erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek típusú tény-csoportosítás, de a vízió megalapozottságát, erősségét és hitelességét segíti, alátámaszthatja egy olyan analízis, ami kiterjed a Vas megye turizmusának teljes spektrumára. A tervező szakemberek a következő, általánosan vagy konkrétabban megfogalmazott meglátásaikat napi tapasztalataik, a vendégek véleményeinek összegyűjtése, feldolgozása, továbbítása során szerezték. Igyekeztek nem csak általános elvárásokat megfogalmazni, hanem konkrét elképzeléseket, meglátásokat képviseltek. Erősségek Vas megye vendégéjszakák és vendégszám tekintetében az első desztinációk közé tartozik az országban (Budapestet nem számítva negyedik a megyék sorában). Turisztikai potenciálja sokszínű (gyógyvizek, érintetlen táj, határvidék, római kultusz, kastélyok, templomok földje stb.). Szakember gárdája kiváló, a térség jórészt helyi TDM szervezetekkel lefedett. Szálláskapacitása jelentős. Természeti, kulturális, szakrális adottságai átlag felettiek (tájemlékek, ókoriközépkori építészet emlékei, hadi és kereskedőutak, Szent Márton kultusz stb.). Több térségen átnyúló vonzerők, hosszú távú útvonalakhoz rendelkezik csatlakozással (Kéktúra, Mária út, Szt. Márton út, Vasfüggöny (Eurovelo13) útvonal, Alpanonnia stb.). Országos és helyi jelentőségű rendezvények terén széles spektrumú (Savaria Karnevál, Kőszegi Ostromnapok, Várjátékok, Iseumi Szabadtéri Játékok, Lamantin Jazz Fesztivál, Nemzetközi Bartók Fesztivál, egyéb hagyományőrző rendezvények stb.). Turisztikailag innovatív megye, tetten érhető fejlesztési szándék (Vas megyei gazdaságfejlesztési program, a helyi szereplők fejlesztési szándékai jórészt ismertek). Európai szinten is ismert, márkázható desztinációk (pl. Sárvár, Bükfürdő). Az elmúlt 10 évben a jelentős épített örökséghez tartozó attrakciók egy része megújult, korszerűbb infrastruktúrával egészült ki ( kőszegi, sárvári vár). A megye természeti területeinek jelentős részét kezelő Őrségi Nemzeti Park országos viszonylatban is kiemelten fontosnak tartja a turizmus koordinálását. Számos vidék- és turisztikai fejlesztést hajt végre, együttműködve a településekkel, azok közösségeivel, a megye turisztikai szakembereivel. Egészségturisztikai (wellness) kínálata erős, itt található az ország két jelentős fürdője.» 18 «
19 Gyengeségek Perifériális elhelyezkedésű megye, közlekedési betagolása rossz, elérhetetlenség érzése erős a turistákban (közúton 3 óra Budapest, amiből 1,5 óra út életveszélyesen forgalmas útszakasz, vasúton sok a csatlakozásokkal terhelt vonal). A vendégéjszakák a két fürdőváros (Bük, Sárvár) turisztikai dominanciáját jelzik (a vendégéjszakák közel 90 %-a itt realizálódik, de a szálláshelyeken képződő profit a szállodák tulajdonosi szerkezete miatt jórészt elhagyja a térséget). A rendezvények jelentős része inkább helyi értéket képvisel, mint turisztikai attrakciót (a rendezvényháló nincs turisztikai termékké fejlesztve). Sok az egymáshoz hasonló jelmezes, történelmi vagy helyi hagyományokra építő rendezvény, azonban hiányzik a kohézió. A tematikus- és kerékpárút-hálózat kialakítása hiányos, összehangoltsága esetleges, nincs igazi gazdájuk. A térség nem rendelkezik a megye attrakcióit felfűző, kidolgozott turisztikai csomagajánlatokkal. Az értékesítési csatornák hiányosak. A fejlesztési kérdésekben szakmai döntésképtelenség jellemző. Turisztikai összehangoltság hiánya mindenki egyénileg fejleszt, koncepció nélkül, amelynek következtében a fejlesztések eredményei nem vagy alig érzékelhetőek. A térség marketingkommunikációja gyenge. A TDM munkaszervezetek gyakran szembesülnek önkormányzati és pályázati kiszolgáltatottsággal. A desztinációk termékkínálata egyenként sokszor egysíkú. A fejlesztések nem megfelelően célcsoport orientáltak. Lehetőségek Meglevő épített és természeti örökségünk feltárása, turisztikai hasznosítása. A vidék szolgáltatóinak bekapcsolása a turisztikai szektorba (a helyi értékmegőrzők, termelők, falusi szolgáltatók stb.). Helyi termékek fokozott bevonása a kínálatba. Összehangolt hálózatszerű fejlesztések élménnyel való feltöltése (a kerékpár- és túraút-hálózat kiépítése, meglevő elemek hálózatszerű összekapcsolása). Attrakciók, rendezvények tematizálása (nem egy-egy rendezvényt kell eladni, hanem lehetőleg folyamatos, tematikus programsorozatot létrehozni). Új, egyedi megközelítések, hagyományos értékek megőrzése. Well-being érzet elérése (jólét, harmónia, élmény, egészség érzet stb.).» 19 «
20 Egyedi jellegű egészségturisztikai központok létrehozása, gyógyturiszikai szolgáltatások fejlesztése, bővítése a vendégkör igényei alapján (specializáció, fürdőközpont image, arculat kialakítása). Az egészség- és a környezettudatos életmód középpontba való állítása, térnyerése. Térségi turisztikai koordináló szervezet létrehozása. A Szent Márton jubileumi évhez (2016) kapcsolódó összehangolt turisztikai termékfejlesztés, a vallási turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Az M86-os főút megépülésével, illetve a vasútvonalak és különösen a Csorna-Szombathely vasútvonal villamosításával, a GYSEV folyamatos kényelmi fejlesztéseivel a térség megközelítése időben lerövidülhet és kényelmesebbé válhat. Minősítési védjegyrendszer bevezetése. Veszélyek A koncepció társadalmasítási és programba emelési hiánya miatt nem történik érdemi változás. Más szakterületek vidékfejlesztés, területfejlesztés- saját koncepcióval bírnak, ami nincs összhangban a turisztikai koncepcióval. Működőképes, finanszírozott, tenni akaró menedzsment szervezet hiánya. Az operatív programok nem biztosítanak lehetőséget, finanszírozást a fejlesztésekhez. Csak pontszerű fejlesztések valósulnak meg, kiragadottan a szakma által elfogadott, egymásra épülő, hálózatos tervekből, így azok multiplikáló hatása elmarad. Az ország külföldi (küldőpiaci) rossz megítélése, a gazdaságpolitika gyakori változása. Nem valósul meg további összefogás. Turisztikai szabályozó rendszer továbbra sem kerül kialakításra. Az alacsony szolgáltatási árak miatt elmaradnak a turisztikai befektetések, a meglévő turisztikai infrastruktúra leromlik. A növekvő árversenyben a térség és szolgáltatói versenyhátrányba kerülnek. Ökoturisztikai, stratégiai alapelveket nélkülöző magánbefektetések jelennek meg. Szakrális/népi építészeti emlékek állagromlás következik be. A fogyasztói magatartás esetleges változásai kedvezőtlen hatással lesznek a térség turizmusára.» 20 «
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
Részletesebben47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai
47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai Balogh Károly Zsolt Szombathely, 2014. július 2. A turizmusgazdaság
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései
A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenA turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár
A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenDráva-medence fejlődésének lehetőségei
EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenA világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben
Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet
RészletesebbenENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)
A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenTurizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások
Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek
RészletesebbenÖn szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest?
Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest? Egységesebbé vált. A szolgáltatók közötti együttműködés - ha nehezen is - de
RészletesebbenA VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK
Vas Megyei Turizmus Szövetség A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK VAS MEGYE TURIZMUSA Előrejelzés 2017 I-IV. negyedév összesen: 1 627 002 vendégéjszaka
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenElőterjesztés. A turizmus helyzete és lehetséges jövőbeni irányai Vas megyében
Előterjesztés A turizmus helyzete és lehetséges jövőbeni irányai Vas megyében 1. Megyei turisztikai helyzetelemzés A Vas Megyei Önkormányzat azon döntése a megye egyik legfontosabb gazdasági ágazatát,
RészletesebbenA 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenA BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%
RészletesebbenSZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ
1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3
RészletesebbenA turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése
A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenSokáig voltam távol?
Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés
A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja
RészletesebbenPillanatfelvétel és a jövő
Pillanatfelvétel és a jövő Az áprilisi értékelési hullám néhány eredménye és ami abból következik Holczerné Szentirmai Ágnes tanácsadó HONifo Kft. Honnan hová? 94 regisztrált TDM szervezet működik az országban,
Részletesebben2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi
RészletesebbenTurizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály
Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt
Részletesebben2010-2012. évi marketingstratégiája
A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenVelencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenNatúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség
Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenEgy még vonzóbb Budapestért
Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli
RészletesebbenGYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS
XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenA helyi TDM feladatai, működése
A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.
RészletesebbenDél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu
Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI
Részletesebben2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci
A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenA fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra
A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa
RészletesebbenTURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila
A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító
RészletesebbenTájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről
Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február
RészletesebbenA magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról
A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenA tételek nappali és levelező tagozaton
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának
RészletesebbenII. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei
II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely
RészletesebbenFranciaország. Marketingterv
Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős
RészletesebbenA turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe
A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenA balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata
A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.
Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának
RészletesebbenBor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék
Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs
Részletesebben1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.
o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
RészletesebbenA TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában
A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenA turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. Miskolc, 2015. február 18. Soproni Gyula főtanácsos
A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései Miskolc, 2015. február 18. Soproni Gyula főtanácsos A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A turizmusra jellemző ágazatok kibocsátásának aránya a nemzetgazdaságon
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenSiófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület
Turisztikai Egyesület Turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása Ajánlat Xellum Kft. 2015. szeptember 3. 1. Bevezetés A Xellum Kft. (továbbiakban Xellum) jelen ajánlatát (továbbiakban Megbízó) megkeresése
RészletesebbenA szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy
RészletesebbenTurisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.
Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban
RészletesebbenTurizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?
Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi
Részletesebben