Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Átírás

1 Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely február Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk felülvizsgálata Megjelent az ÚMVP Irányító Hatóságának 6/2011. (II.4.) közleménye a 93/2007. (VII. 29.) FVM rendelet, valamint a 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet alapján elkészült a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálatáról, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához történő benyújtásáról, valamint a LEADER Helyi Akciócsoport ezzel kapcsolatos feladatairól. A közlemény egyesületünk honlapjáról ( is letölthető. A HVS felülvizsgálata a gazdasági, társadalmi helyzet változása, valamint a LEADER program végrehajtására vonatkozó egyéb feltételek változása, és a forrásallokációban is tükröződő célrendszer prioritásainak lehetséges módosulása miatt vált indokolttá. A HVS felülvizsgálat két szakaszból fog állni: I.) A HVS általános részének felülvizsgálata március 18-ig. II.) A projektötlet-gyűjtésre épülő célterület tervezés, a HPME katalógus kidolgozása április 20-ig. Akciócsoportunk a közlemény és saját hitvallásának szelleméhez hűen a tervezési folyamatnak minél nagyobb nyilvánosságot kíván biztosítani az alábbi formákban: 1.) Saját honlapunkon ( valamint a polgármesteri hivatalokban kihelyezett hirdetményekben tájékoztatjuk az érintett lakosságot. 2.) Internetes nyilvánosság: a honlapon közzé tesszük a HVS felülvizsgálat aktuális állásáról szóló tájékoztatásokat, valamint a HVS véleményezés alatt levő aktuális szövegét, tervezett célterületeit, munkaanyagait, továbbá en (bkkve. leader@gmail.com) biztosítjuk azok véleményezési lehetőségét. 3.) Folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítunk akciócsoportunk munkaszervezetének irodájában (Kisbér, Kossuth L. u. 14.; tel/fax: 34/ ). A közlemény szerint a LEADER pályázatok tervezett benyújtása a LEADER rendelet hatályba lépését követő 60 napot követően, között várható. Elindult az új kormányzati portál Publikus teszt formájában elindult a weboldal, a magyar kormány hivatalos információs honlapja, amely folyamatosan frissülve aktuális híreket, beszámolókat, multimédiás tartalmakat közöl a kormányzat mindenkori tevékenységéről. A honlap Dokumentumtárában kapnak helyet azok a tartalmak, amelyeknek közlésére törvények vagy rendeletek kötelezik a kormányt, illetve más, az állampolgárok érdeklődésére számot tartó anyagok és dokumentumok is. A honlap publikus teszt formájában január 14-én kezdte meg működését. A tesztfázis a korábbi minisztériumi honlapok migrációjának befejezése, illetve a várhatóan szükséges hibajavítások után szűnik meg. A kormányzati portál publikus, illetve a sajtó számára nyújtott szolgáltatásait a honlap készítői a későbbiekben is folyamatosan fejleszteni kívánják. A próbaidőszak alatt a korábbi minisztériumi honlapok már nem frissülnek, de elérhetőek maradnak. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság várja a honlappal kapcsolatos észrevételeket és ötleteket az Impresszumban található elérhetőségeken. (Forrás: kormany.hu)

2 Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL 2. A Helyi piac a helyi gazdaságok termék szövetsége A Helyi piac a helyi gazdaságok termék szövetsége nevű, már gyakorlati sikereket elkönyvelő társadalmi megmozdulás, mely a helyi termények és helyben feldolgozott termékek közvetlen piacra jutását, valamint a helyi gazdaságok együttműködését hivatott támogatni. Ebben jelentős szerepet szánnak az önkormányzatoknak, akik képesek a közérdeket képviselve koordinálni a helyi őstermelőket, vállalkozásokat a gazdasági lehetőségek felmérésében és eredményesebbé tételében, ugyanakkor mindenki partnerségére, munkájára számítanak, aki a vidékfejlesztés területén dolgozik, és képes együttműködésekben gondolkodni. A kezdeményezés legfontosabb elemén, a www. helyipiac.hu internetes kommunikációs rendszeren keresztül juthatnak bővebb információhoz, ahol bárki csatlakozhat a megmozduláshoz, valamint akár eladóként vagy vevőként is megjelenhet. A kezdeményezés megfontolandó okot sorol fel, ami miatt megéri nekünk, fogyasztóknak a helyi termékek megvásárlása mellett voksolnunk: 1.) A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. 2.) A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb. 3.) A helyi élelmiszernek jobb az íze. 4.) A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. 5.) A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. 6.) A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. 7.) Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. 8.) A helyi élelmiszer kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak. 9.) A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz, az ősi hazai fajták fennmaradásához. 10.) 10. Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. 11.) +1. Egységes Helyi Termék Védjegy a Vásárlókért! Kialakítás alatt van az egységes Helyi Termék Védjegy, mely felkerülhet a településeken helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel előállított termékekre, így aki azokat a boltban leemeli a polcról, eldöntheti, hogy vásárláskor előnyben részesíti-e a helyi vagy térségi terméket. Ezt a védjegyet a szervezők által elképzelt termékszövetségek adják ki, és az önkormányzatok felügyelik egy minőségbiztosítási rendszer alapján. A már több helyen jó példaként emlegetett Panyola község és Tiszavasvári város közel jár ennek a megvalósulásához, de országos szinten is egyre több terméken fogják majd hamarosan látni ezt a védjegyet. (Forrás: helyipiac.hu) Megújul a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Az eredményesebb működés, a gyorsabb pályázati rendszer megvalósítása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium átszervezi a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) működését. Az MNVH decemberében alakult meg, és többek között a vidékfejlesztésben érintett intézmények, szervezetek együttműködését hivatott elősegíteni. Az idei évben életbe lépő változások nyomán átláthatóbbá válik a vidékfejlesztés, nő a civil kontroll ereje, valamint a gyors támogatás kiutalás révén hatékonyabbá válik a Hálózat működése. Az MNVH amely működtetését az 1698/2005 EK rendelet írja elő a már tevékeny, vidékfejlesztésben érintett szakmai szervezetek, közösségek, helyi szereplők hatékonyabb együttműködését fogja össze. A térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítésén túl a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviseletét látja el. Többek között erről nyilatkozott a sajtó képviselőinek január 27-én a Vidékfejlesztési Minisztériumban Fazekas Sándor miniszter, V. Németh Zsolt államtitkár, Mikula Lajos MNVH főtitkár és Dr. Csatári Bálint elnök. Az új elnökség előtt álló szakmai feladatok kapcsán Dr. Csatári Bálint (geográfus, egyetemi oktató, a Nagyalföld társadalmi földrajzának kutatója) kifejtette, a tudomány és a vidéki tudomány koherenciájának megvalósítása, a szakmai hálózat megerősítése, valamint a tárcaközi együttműködések kiépítése fontos célok lesznek a megújuló MNVH számára. Példaként említette az infrastruktúra fejlesztést, az oktatást, illetve a cigányság felemelését szolgáló programokat. V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztési tárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az elnökség és a hálózati tanács működése jól elkülönül majd egymástól. Ez utóbbi testület szakosztályokat hoz létre annak érdekében, hogy a konkrét területeken a munkát és együttműködést koordinálni lehessen. Elhangzott, a nemzeti vidéki hálózatok feladataival összhangban az MNVH feladata a vidékfejlesztési terv végrehajtásának támogatása, a vidékfejlesztésben érintett szereplők hálózatba szervezésével. Tevékenysége nyomán az Európai Vidéki Hálózatban (ENRD) együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket, sikeres és hasznos gyakorlatokat. A hálózaton keresztül hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak a külföldi mintákból. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenységére elkülönített forrásokat kell rendelni a vidékfejlesztési tervben. Ez Magyarországon 2013-ig évente 1,012 milliárd forint. A nemzeti és nemzetközi hálózati tevékenység keretében a vidékfejlesztésben érintett szereplők egyes programjaihoz ad támogatást az MNVH. A forrás felhasználása nyilvános pályázatokon keresztül valósul majd meg. A támogatási összeg pedig a tervek szerint programonként nem haladja majd meg a 3 millió forintot ismertette a pályázati feltételeket a főtitkár. Az új kormányzat célja, hogy egyszerűbbé tegye az eljárásrendet; vagyis minél több pályázó jusson forráshoz nyílt, átlátható módon. Nagyszámú támogatott projekt, nyilvános forrásfelhasználás és a gyors támogatás kiutalás lesz a tervek szerint jellemző az új rendszerre. 30 nap lesz az a határidő, ami alatt döntés születik a támogatásokról, és a már megvalósított programoknál az elszámolást követő 30 napon belül a kifizetés is megtörténik. Az MNVH-hoz kapcsolódó források a vidékfejlesztési terv részét képezik, így az MNVH forrás felhasználásáról a legvégső fórumként az Irányító Hatóság, a Minisztérium dönt. A döntések előkészítésében azonban nagyon erős jogosítványokat kapott az MNVH elnöksége. Az új rendszerben egyértelművé váltak a felelősségi és döntési viszonyok, egyszerűsödött és átláthatóbbá vált a struktúra.

3 Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL 3. Új lendületet ad a Széchenyi Terv a vidékfejlesztésnek Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) azokra az életképes elképzelésekre épít, amelyek a gazdaság szereplőitől származnak, hiszen az elmúlt fél évben konzultáció folyt a gazdaság megerősítéséhez szükséges lépésekről mondta Fazekas Sándor Karcagon január 19-én, ahol a helyi vállalkozók előtt ismertette a Széchenyi Terv agráriummal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos részleteit. A vidékfejlesztési miniszter kijelentette: a következő évben nem élhetünk úgy, ahogyan eddig, sokkal rugalmasabb munkaerőpiacra, jóval nagyobb termelékenységre, hatékonyságra lesz szükség a jövőben, ha Magyarország és Európa versenyképes akar maradni. A tárcavezető beszélt arról is, hogy az új kormány lendülete a Széchenyi Terven is érződik. Gyorsítják, egyszerűsítik az eljárásokat, fele annyi jogszabály, fele akkora terjedelem, fele annyi ügyintézési idő mellett az eddiginél sokkal hatékonyabb támogatási rendszert építenek ki a tárcánál. Az ÚSZT-ben kiemelt helyet kaptak a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatok, ha ez a szektor erősödik, akkor új munkahelyek lesznek, és beindul a magyar gazdaság is. A most kezdődő program 80 pályázatára 500 milliárd forint áll rendelkezésre. Az ÚSZT hét programja közül öt kapcsolódik szorosan a vidékfejlesztéshez: az Egészségipari-, a Zöldgazdaság-fejlesztési-, a Vállalkozásfejlesztési-, a Foglalkoztatási- és a Közlekedésfejlesztési Program. 1./ Az Egészségipari Programon belül megtalálhatók a növényházi kertészet fejlesztési lehetőségei, a kertészetek geotermikus-energia alapú energetikai korszerűsítése, és a bio élelmiszerek növényházi kertészetekben történő termesztésének ösztönzése. 2./ A Zöldgazdaság-fejlesztési Program a zöld mezőgazdaságra helyezi a hangsúlyt, ami magában hordozza a mezőgazdasági alapanyagok, melléktermékek, megújuló energiaforrások hasznosítását; továbbá előmozdítja az öko- és környezetbarát termékek előállítását. Pályázni lehet olyan technológiák beszerzésére, gyártására, infrastruktúrafejlesztésre, amelyek a mezőgazdasági és erdészeti alapanyagokból, melléktermékekből energiát állítanak elő. 3./ A Vállalkozásfejlesztési Programhoz szervesen kötődik az Agrár Széchenyi Kártya, amelyet nagy várakozás előz meg. A Vállalkozásfejlesztési Program része az élelmiszeripari vállalkozások támogatása alapprogram. Fazekas Sándor kijelentette: támogatják azokat a fejlesztéseket, amelyek segítségével magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű, különleges igényeket kielégítő termékeket lehet előállítani. Segítik az elérhető legjobb technológiák alkalmazását, amelyek garantálják a minőséget, a fenntarthatóságot, az élelmiszerbiztonságot. Pártfogásba veszik a nagy kézimunka igényű kézműves termékek előállításához szükséges beruházásokat, támogatják, hogy újraéledjenek a hagyományőrző kisipari tevékenységek. Ez ugyanis nagyban hozzájárul a vidéki családok megélhetéséhez, a vidék életminőségének javításához. Emellett növeli a helyi foglalkoztatást, és megállítja a falvak elnéptelenedését, az elvándorlást. 4./ A Foglalkoztatási Program elsődleges célja, hogy bővüljön a munkaerő kínálat; előmozdítsa a közvetlen munkahelyteremtést, segítse a család és a munka összeegyeztetését, támogassa a munkaerő-igényes vállalkozásokat. 5./ A Közlekedésfejlesztési Programban a közös raktárbázisok kialakítására nyílik lehetőség. (Forrás: nfu.hu) Újabb pályázatok a vidékfejlesztésben V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár február 3-án megyénkben, a Tatai kistérségben található Baj községben adta át az ÚMVP forrásból létesült Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret. Itt mondta el, hogy mintegy 700 millió forintra pályázhatnak azok a települési önkormányzatok, amelyek hazai és külföldi kapcsolatok kialakítását tervezik. További olyan pénzügyi források is rendelkezésre állnak a vidéki hálózatok tagjainak, amelyek kifejezetten a vidékfejlesztési projektek megvalósításához vezető úton segítik a pályázókat. Az államtitkár szerint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) forrásából olyan programokra is lehet pályázni, amelyek a vidékfejlesztésben érintett intézmények, szervezetek és települések együttműködését segítik. Az MNVH által kezelt forrás évente egymilliárd forint lesz, az elnyerhető összeg felső határa hárommillió forint, így évente mintegy 300 projektet lehet támogatni. V. Németh Zsolt szerint a sikeres pályázatok alapfeltétele, hogy a hangsúly a kapcsolatépítésen és a jó gyakorlatok átadásán legyen. Hamarosan mikrovállalkozások támogatására és turisztikai fejlesztésekre is lehet pályázni hangsúlyozta az államtitkár kihelyezett sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a falusi kultúra és a közösségi terek megőrzésében. A volt óvoda épület bruttó 64,5 millió forintból történő felújításával létrejött baji Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kiszolgálja a fiatalokat, elsősorban közösségi programok szervezésével, de helyet ad az Ifjúsági Információs Pontnak is. Segíti a helyi lakosok és vállalkozások információhoz jutását, nyilvános könyvtárat működtet, és internetes hozzáférést biztosít az e-magyarország ponton. A szolgáltató tér ad helyet az MNVH tájékoztatási pontjának is. Az önkormányzat ezeken kívül saját szolgáltatásokat is működtet az új IKSZT-n keresztül, többek között egészségfejlesztési programokat szervez, közösségfejlesztési folyamatokat támogat, de helyet biztosít az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások információs pontjának is. Megújult a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja Január 17-től a Vidékfejlesztési Minisztérium új honlapja is betagozódott a kormányzat új, a szaktárcáknak egységes megjelenést, struktúrát adó honlap-rendszerébe. Az új minisztériumi honlap a régi honlapról ( is elérhető, vagy közvetlenül

4 Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL 4. A gazdák nagy része még idén megkapja a területalapú támogatás (SAPS) teljes összegét A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) december 20-tól folyamatosan utalja a 2010-es területalapú támogatás még fennmaradó részét a gazdálkodók számára. Az MVH már ősszel befejezte a területalapú támogatás előlegének kifizetését, mely 107 milliárd forintot tett ki. Eddig már több mint 15 milliárd forint kifizetése indult el mintegy 50 ezer ügyfél részére. A kérelmek ügyintézése, illetve az utalványozás folyamatos, így várhatóan a csaknem 180 ezer érintett gazda nagy részének még ebben az évben a bankszámlájára kerül a támogatás teljes összege. Idén a SAPS támogatás hektáronként forint, s így összesen 229 milliárdot kapnak a mezőgazdasági termelők. (Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) Magyarországra nem érkezett dioxinnal szennyezett tojás Magyarországra nem érkeztek dioxinnal szennyezett német takarmányok és élelmiszerek, erről az Európai Unió gyorsriasztási rendszere (RASFF) tájékoztatta a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt. A laboratóriumi vizsgálatok is azt igazolták, hogy Magyarországra nem került dioxinnal szenynyezett tojás. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos az ellenőrzésekről elmondta, hogy azok a minták, amelyeket a szakemberek a boltokban és raktárakban találtak, és megvizsgáltak, minden esetben negatívak voltak. A magyar laboratóriumokban a tojáson kívül marha-, sertés-, valamint csirkehúst is vizsgáltak, amelyben nem találtak dioxin szennyezést. A hatóságok az ellenőrzéseket tovább folytatják, hiszen az elővigyázatosság továbbra is indokolt. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium) Megkezdődött a hungarikum törvénytervezethez érkezett több száz javaslat összegzése A hungarikumokról szóló törvénytervezethez január 10-ig küldhettek észrevételeket szakmai testületek, civilek és társadalmi szervezetek. A minisztérium összegzése alapján a készülő jogszabályhoz több száz javaslat érkezett mintegy 30 szervezettől, amelyek döntő többsége hasznos, szakmailag megalapozott elképzelést tartalmaz. A társadalmi vitában részt vett mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Gazdasági Versenyhivatal, több érdekvédelmi és szakmai szervezet, egyesületek, gazdasági és kulturális intézmények. Több észrevétel érkezett a védjegyhasználattal kapcsolatban, vannak technikai jellegű, fogalom meghatározásra vonatkozó és eljárásjogi módosító javaslatok. A minisztérium a beérkezett véleményeket összegzi, a javaslatokat beépíti a tervezetbe. Ezután további egyeztetések lesznek többek között a társadalmi vita résztvevőivel, a javaslatküldő szervezetekkel, majd a jogszabály tervezet a kormány, ezt követően az Országgyűlés elé kerül. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium) Három támogatási jogcím kifizetését indította el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kedvezőtlen adottságú területek (KAT) és Natura 2000 gyepterületek támogatására már 2010 decemberében elkezdődtek a kifizetések. A KAT keretében ügyfél több mint 750 millió forintot, a Natura 2000 támogatásnál gazdálkodó közel 520 millió forintot kapott meg. A kedvezőtlen adottságú területek támogatása a gazdálkodás eredményességének növelésére szolgál. A Natura 2000 területek olyan európai uniós szinten védett helyek, melyekre szigorú gazdálkodási előírások vonatkoznak, s ezek betartását segíti elő a támogatás. Januárban a tavaly beadott Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások kifizetése is elindult. Erre a jogcímre januárban kérelmezőnek öszszesen 5,24 milliárd forintot utalt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Az AKG intézkedések a mezőgazdaság által érintett fizikai és természeti környezet állapotának megőrzésére és javítására szolgálnak, ezzel is elősegítve a minőségi termékek előállítását. Az intézkedések öt, illetve tíz éves célprogramokban valósíthatók meg. Mindhárom jogcímnél folyamatosak a határozatok postázása és a kifizetések. (Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) Szabályozzák a magyar termék fogalmát Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár a Kézműves Magyar Ízek Vására alkalmából tartott háttérbeszélgetésen elmondta, hogy miniszteri rendeletben határozzák meg a magyar termék fogalmát az élelmiszeriparban. A magyar termékről szóló miniszteri rendelet túl van az egyeztetésen, és ha nem kell uniós notifikációra küldeni Brüsszelbe, akkor hamarosan aláírhatják. Ha uniós jóváhagyásra is szükség van, akkor az eljárás 3 hónapig tart. Kardeván Endre kiemelte, hogy a rendeletben szabályozzák, mi számít 100 százalékban magyar élelmiszernek, milyen feltételeknek kell megfelelni a kézműves, hagyományos, prémium terméknek. Példaként említette, hogy 100 százalékban magyar élelmiszernek számít majd, ha maximum 5 százalékban külföldről származó árut használnak a feldolgozás során. A kormány programjában is szerepel annak elérése, hogy minél több magyar árut vásároljanak itthon, és a hozzáadott érték az országban maradjon. A magyar termékek iránti fogyasztói tudatosság növelése fontos, mert jelenleg inkább az árat nézik a vásárlók. (Forrás: MTI)

5 Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL 5. A magyar élelmiszerek biztonsága meghaladja az európai átlagot Fontos, hogy a fogyasztók tudatosan keressék a minőségi és a magyar termékeket mondta Kardeván Endre élelmiszerlánc felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár az Agro+Mashexpo kiállítás megnyitóján. A Vidékfejlesztési Minisztérium többfunkciós agrárgazdasági modell kialakításán dolgozik, amelyben az értékes, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása mellett gondoskodni lehet a táj, az élővilág, a vízbázisok, továbbá a talajok termékenységének megőrzéséről, a vidék fenntarthatóságáról. Mindeközben az is fontos, hogy az itt dolgozó emberek munkát és megélhetést találjanak maguknak és családtagjaiknak egyaránt. Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar élelmiszerek biztonsága továbbra is meghaladja mind a világ, mind Európa átlagát. Ennek jellemzésére szolgál, hogy az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsveszély-jelző rendszerének kimutatása szerint 2010-ben a kockázatosnak ítélt bejelentések sorában a magyar termékek mindössze 0,5%-ot képviseltek. Ugyanez az alacsony kifogásolási arány nem mondható el az élelmiszerimportunkban jelentős szerepet játszó országok esetében. A minisztérium vezetése továbbra is a magyar fogyasztók védelmét tartja a legfontosabbnak. Kardeván Endre emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évtizedben a szakmabeliek kevés vitatottabb fogalommal találkozhattak, mint a magyar termék. Ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelettel is szabályozni kívánja, hogy mi számít magyar terméknek. Suzuki Bio Kupa A világszerte egyedülálló, bioetanollal hajtott versenyszéria tavalyi egyik fő szponzora az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program volt. A szervezőknek minden egyes versenyen el kellett mondaniuk, hogy mi az ÚMVP. Rengetegen érdeklődtek. Igazából akkor, amikor közelebb jöttek, és elolvasták, hogy Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, úgy már össze tudták rakni fejben, bár azért a párhuzamot gyakran meg kellett vonni, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar vidék állítja elő ezt az üzemanyagot, és ezt promótálja a Suzuki Swifteket felvonultató versenysorozat. A mezőny egyre nagyobb lett az évad során, és ez önmagában jelzi a széria sikerességét. A versenyévadot a Hungaroringen kezdték áprilisban, ahol erős volt a médiajelenlét, és a boxutca színültig volt a 4-6 ezer látogatóval. A Pannónia Ring volt a második helyszín, ahova Ausztriából is sokan átjöttek. Ezután a Slovakiaringen és a Salzburgringen folytatódott a bajnokság. Az volt a kupa üzenete, hogy ez az első olyan sorozat, ami bioüzemanyaggal meghajtott autókat vonultat fel. Ennek az üzenete átjött, de pont egy lépéssel még meg is előzték az egész trendet. A vége felé kezdtek érdeklődni az emberek, hogy akkor ez tényleg ezzel működik-e, tényleg nem lesz-e baja az autónak. Emellett ez az egyetlen magyar pályaverseny-sorozat, ahol valóban verseny történik a pályán an vannak, ehhez jön még akár 20 osztrák pilóta, tehát hatalmas mezőny van az aszfalton, és a legkisebb, legegyszerűbb autók nyújtják a legnagyobb élvezetet. A Kupa 2011-ben is tovább folytatódik. Hungarikum Elit Klaszter Élelmiszerbiztonsági kockázatoktól, botrányoktól terhes korunkban egyre aktívabban nyiladoznak az alternatívákat kereső szerveződések, mozgalmak virágai. A Hungarikum Elit Klaszter Üzleti filozófiája az olcsó tömegáru ellen a magas minőség, a hagyományos feldolgozás teljes élelmiszerláncon keresztüli bizonyíthatóvá tételében látja az innováció irányát. A klaszter egy hálózatos együttműködést jelent, ami nagyon hasonló az agráriumban működő Termelési Értékesítési Szövetkezetekhez. A tag cégek egymásnak lehetnek akár konkurenciái, vagy partnerei, mégis egyfajta struktúrába állnak össze és megpróbálják félretenni bizonyos érdekeiket egy-egy együttműködés kedvéért. Annyiban azonban sokkal kedvezőbb formájú, mint a TÉSZ, hogy még kevesebb kötelezettséget ró a tagokra. A TÉSZ-ben amilyen áruféleséggel lép be egy tag, annak az árunak a túlnyomó részét kötelező a TÉSZ-en keresztül értékesítenie. A klaszteren belül ilyen megkötés nincsen. Az együttműködés fő területei a közös beszerzések: a cégek összeállva egy kritikus tömeget érnek el. A nagyvállalatként fellépő klaszterrel másképp tárgyal a bank, a beszállító, a megrendelő. Közösen könnyebb exportpiacra jutni, könnyebb vásárokon megjelenni, mert sokkal kisebb költséggel lehet megtenni. Ezen előnyök mellett mégis megőrzi a szuverenitását a tag cég. A Klaszternek a Szervezeti és Működési Szabályzaton túl van egy Etikai Kódexe, ami egyfajta viselkedési morált, üzleti etikát rögzít. Fő eszközrendszerük az együttműködésekből eredő anyagi haszon és a pályázati ténykedés. Jelenleg két innovációs kutatási programot futtatnak. Az élelmiszeripari szereplők nagyon széles vertikumát fedik le. A víziszárnyas ágazat mellett van pálinka előállító, szikvizes, tésztakészítő, lángossütő, biotej előállító és még sokan mások.

6 Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL 6. Bemutatkoznak az ÚMVP-ből sikeresen megvalósult projektek Jogcím: Pályázó: A fejlesztés célja: Támogatás: Falumegújítás és -fejlesztés Ács Város Önkormányzata Bagolyvár külső felújítása, múzeummá alakítása ,- Ft A Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesülethez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének jogcímére az első meghirdetési körben, januárjában benyújtott támogatási kérelmet októberében hagyta jóvá az akciócsoport, valamint az Irányító Hatóság. A támogató határozat kézhezvételét követően tavaszán indult meg a beruházás helyi vállalkozók kivitelezésében, Draskovich Attila és Szabó László építésztervezők műszaki tervdokumentációja alapján az önkormányzat tulajdonában lévő, a település központjában található ingatlanon. A beruházást indokolta, hogy az épület két forgalmas út találkozásánál helyezkedik el, közelében vezet a 6. számú nemzetközi kerékpárút. A Concó és a Székes-patak összefolyásánál, a Dunától 3 km-re fekvő kisvárost jó földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai, látnivalói, kistérségi és helyi rendezvényei vonzóvá teszik a turisták számára. Az idegenforgalom fellendítése szempontjából azonban fontos a település központjának fejlesztése, megfelelő kiállítóhely, múzeum kialakítása. A fejlesztés a jelenleg üresen álló, százötven éve épült, emeletes, régi iskolaépület, az ún. Bagolyvár külső felújítására irányult. Mivel ebben az épületben a tanítás megszűnése után néhány évig Barsi Sándor magángyűjteménye volt kiállítva, így jogos volt az igény a helyi lakosok és az önkormányzat részéről, hogy a ház felújítás után újra kulturális célokat szolgáljon. A megújult épület a helyi múzeum szerepét fogja betölteni. Elsődlegesen a település történetét lesz hivatott bemutatni, de a helyi amatőr művészek, csoportok részére is kiállítási lehetőséget nyújt. Az országban egyedülálló Cukoripari Múzeumot melyre széleskörű igény mutatkozik. is az újonnan felújított épületbe költöztetik. Magángyűjtők is jelezték igényüket, hogy gyűjteményüket a nagyközönségnek itt bemutassák. Az épület közelében található a római katolikus templom, a plébánia, az egészségház, a hajdani Zichy- kastélyban működő művelődési ház, a Polgármesteri Hivatal és a korábbi Zárda épülete, valamint több üzlet és pénzintézet. Mindez ugyancsak indokolta, hogy a szépen alakuló központ összképét ne rontsa le a málló vakolatú régi iskola. A külső homlokzat és a tető felújítása keretében falszigetelés készült magasnyomású injektálással, a homlokzati nyílászárókat új, az eredetivel egyező méretű korszerű faszerkezetekre cserélték, a tető Tondach típusú hornyolt, ívesvágású cserépfedést kapott, a bádogozás Lindab típusú festett alumínium csatorna lett. A külső vakolatot is leverték, majd új homlokzatvakolat készült. A beruházás megvalósításért a Polgármesteri Hivatal, a működtetésért közvetve a Gazdasági Ellátó Szervezet, közvetlenül pedig a Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi Sportcsarnok igazgatója felelős. A beruházás megvalósítását, az épület közeljövőben várható belső rendbetételét követően a település kulturális élete várhatóan fellendül, ill. vonzereje növekszik, hiszen állandó jelleggel kiállítások lesznek megtekinthetők a múzeumban. Az itt berendezésre kerülő Cukoripari Múzeum a remények szerint az egész országból vonzani fogja majd a látogatókat, ezáltal a település turisztikai értéke is növekedni fog, ami gazdasági előnyökkel is jár a városra nézve. A helyi amatőr művészeket is motiválja a fejlesztés azáltal, hogy lehetőségük nyílik a nagyközönség elé vinni alkotásaikat. A társadalmi hatások tekintetében a múzeumban felállított helytörténeti kiállítás a helyi, főként a fiatalabb generációban való identitástudat növelése mellett ápolni fogja a helyi kultúrát, a település hagyományait.

7 Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL 7. Bemutatkoznak tagtelepüléseink Csatka Csatka népessége 274 fő, területe 17,77 km2, a népsűrűség 15,41 fő/km2. A község a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoport és egyben Komárom-Esztergom megye legdélebbi települése, a Közép-Dunántúli régió három megyéjének (Fejér-, Komárom- Esztergom- és Veszprém megye) találkozásánál fekszik. A falu neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka. Az Északi-Bakony keleti részén fekszik. Dombvidéki halmazjellegű település. Első írásos említése, mint mezőváros 1357-ből származik (Chatka). A XIV. század második felében Kont Miklós nádor a Szent Szűz tiszteletére pálos monostort alapít itt. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak. A XVI. század elején a falu és a kolostor elpusztult. A törökdúlás után 1630-ban tértek vissza a pálosok, és virágzó gazdaságuk fennállt egészen II. József feloszlató rendeletéig ban a pápai konvent birtokolta a pusztát, később a rédeiek bérelték. A pápai pálosok telepítették újra 1724-ben, az új lakosok szabadmentelmű árendások voltak, akik a faluból csak úgy költözhettek el, ha maguk helyett ugyanolyan jogállású embert állítottak. Határa irtásföld volt, ahol a lakosság földműveléssel, az erdőben faszénégetéssel foglalkozott. A XIX. század közepén Liechtenstein Alajos herceg birtokolta ben került Veszprém megyéből Komárom megyébe: először Ácsteszérhez, majd Kisbérhez tartozott. Önállóságát ben nyerte vissza. Római katolikus templomát eredetileg pálos kolostortemplomként emelték gótikus stílusban között, később, a XVIII. század végén barokk stílusban átépítették. A szentély falába Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták 1516-ban. A középkori templom és a kolostor faragott kövei sok falusi házba beépültek. Határában gyógyító erejűnek tartott forrás a Szentkút fakad, melynek közelében, az azt körülölelő bükkös árnyékába búcsújáró kápolnát épített egy zarándok. A helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Szentkúti erdőben álló, Irgalmasság Anyjáról tiszteletére felszentelt kápolna 1862-beli építése óta hivatalos búcsújáró hely. Báró Fiath Ferencné építtette, annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban. Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a XIX. század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak. Minden év szeptember 8-án rendezik a Kisasszony-napi búcsút Az utóbbi évtizedekben elsősorban a cigányság látogatja különösen sokan érkeznek felvidéki magyar falvakból, nekik külön cigány nyelvű misét is celebrálnak. Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából leányvásárt is tartanak, a szülők itt választják ki fiuk jövendőbelijét. Éves szinten közel 100 ezer ember fordul meg a búcsújáró helyen ben az önkormányzat AVOP LEADER+ támogatással javította a Szentkút infrastrukturális állapotát: a szilárd burkolattal nem rendelkező, a falu határától egészen a kegyhely bejáratáig tartó útszakaszon portalanított és vízelvezetéssel ellátott utat alakítottak ki az idelátogató gyalog vagy autóbusszal érkező turisták számára négyzetméter alapterületen. E mellett a kálváriadombon található, rossz állapotú stációk alapozását erősítették meg, letisztították a felületüket homokfúvással, és pótolták a hiányzó részeket műgyantás ragasztással. Eötvös Károly a Balaton-vidék leírásában megemlékezik Csatkáról, a csatkai remetékről, ő tudósít a Szentkút tiszteletéről. Az es népszámláláskor 529, 1920-ban 853, 1960-ban is még 800 fő lakosa volt a településnek. Csatka lakosságának megélhetése főleg a mező- és erdőgazdaságra épül, de viszonylag nagyarányú az ingázás és az elvándorlás is a településről. Tűz András polgármester elmondta, hogy az önkormányzat legutolsó eredményes pályázata a Szentkút infrastrukturális állapotának javítását célzó es AVOP LEADER+ támogatás volt. A település jövőbeni tervei között szerepel a szennyvízkezelés megoldása, melyre bírálat alatt lévő regionális operatív program pályázat került benyújtásra. Az önkormányzat és az egyházközség a kegyhely ismertségének növelése, tartalmas programokkal való megtöltése, a turisztikai szezon meghosszabbítása érdekében az alábbi projektek megvalósítását tervezi: - Egyház zenei találkozók szervezése; - Cigány folklor-hoz kapcsolódó rendezvények, cigánymisék; - Kegyhelytörténeti (magyarországi Máriakegyhelyek történetei) kiállítások szervezése. A településről ez idáig nem érkezett támogatási kérelem, ill. pályázat az ÚMVP III. és IV. (LEADER program) tengelyének jogcímeire. Nevezetességei: Szentkút Római katolikus templom Rendezvények: Mária napi búcsú, Falunap július hónap első vasárnapja (2011. július 3.). Legfontosabb probléma a településen: Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya. Legfontosabb lehetőség a településen Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt, falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek. Egyesületünk tagjai a településről: - Csatka Község Önkormányzata - Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület