19 év után 2,5 kilométer

Átírás

1 Komplett való, Önnek. I. évfolyam, 3. szám december 19 év után 2,5 kilométer (5. oldal) 120 éves a Csepel Mûvek (8 9. oldal) Centenáriumi sportgála ( oldal)

2 2 KOMPapró Komplett való, Önnek.

3 Komplett való, Önnek. KOMPRESSZOR 3 Az ingyenreklám mar gó já ra Ez év ok tó be re óta vá rom azt az írást, ami a hó nap ele jén lá tott nap vi lá got egy cse pe li al pol gár mes ter fõ- vagy má sod - ál lá sá ban (?!) szer kesz tett, imp res szum nél kü li hírblogon mi sze rint cé get és hír por tált ala pí tot tam. A tá la lás per sze a szo ká sos, má ra már kis sé unott, ám de ne kem még is szó ra koz ta tó stí lus ban tör tént a té nye ket ha zug sá gok, csúsz - ta tá sok és sej te té sek egy ve le gé be cso - ma gol ta a fideszes agitp rop-fe le lõs má ju sá ban ba rá ta im mal és mun ka tár sa im mal ar ra az el - ha tá ro zás ra ju tot tunk, hogy a ko ráb ban ál ta luk cse pe li mu tá ci - ó ban szer kesz tett Cse pe li Ma ga zin he lyett sa ját hír por tált és la pot ala pí tunk. Te kin tet tel ar ra, hogy a ko ráb bi la pot is hoz - zám, il let ve köz vet ve a cse pe li MSZP-hez kö töt ték po li ti kai el - len fe le im és egy re ki sebb szá mú bá zi suk, úgy dön töt tünk, hogy sa ját név alatt vál lal juk a szer kesz tést és a hí re in ket. Ezért még nyá ron be je gyez tem a komp.hu domaint, majd au gusz tus vé gén cé get ala pí tot tam. Ma is val lom, vall juk a cse pe li köz élet ben tör tén tek be mu - ta tá sa a he lyi mé di á ban (Cse pe li Hír mon dó, csepel.hu) csak az érem egyik, igen csak szer kesz tett és a je len le gi ha ta lom ér - de kei sze rin ti ha kell, meg ha mi sí tott vál to za ta a tá jé koz ta - tás nak. Ezért érez tük, érez zük úgy, hogy szük ség van egy olyan hír for rás ra, amely a té nyek is me re té ben egy má sik, ha úgy tet szik, bal ol da li szem szög bõl is vizs gál ja az adott in for - má ci ó kat. A la kos ság kö ré bõl ér ke zõ egy re több po zi tív vissza - jel zés ben nün ket iga zol! Ter mé sze te sen ab ból sem kí vá nunk tit kot csi nál ni, hogy a meg cél zott két ke rü let, Cse pel és So rok sár egy be esik egy új, min den (föld raj zi és tár sa dal mi) lo gi kát nél kü lö zõ, ki zá ró lag a vá lasz tá si ered mény be fo lyá so lá sát cél zó és a Fi desz ál tal ki - ta lált or szág gyû lé si vá lasz tó ke rü let tel. Ami a so rok sá ri kap cso la to mat érin tõ meg jegy zé se ket, il - let ve ha zug sá go kat il le ti: a meg fo gal ma zó já nak min den so rá - val, min den be kez dé sé vel nem csak er köl csi leg, de jo gi lag is szá mot kell ad nia. Mert hogy egy klas szi kust idéz zek: nem ma ra dunk adó sa sen ki nek!.... Azt, hogy a mé dia nem ol csó, ta lán a Fi desz tud ja a leg in - kább má ra ta lán már ott össz pon to sul a leg na gyobb ré sze e pi ac nak és en nél fog va a mû köd te tés költ sé gei is. Hogy en nek fenn tar tá sát ho gyan tud ják fi nan szí roz ni Cse pe len? Ta lán úgy, hogy a tá jé koz ta tá sért fe le lõs al pol gár mes ter a sa ját sza vai sze rint is fõ fe le lõ se nem csak a csepel.hu-nak, de a csepel.info-nak is. És te szi mind ezt pol gár mes te ri hi va ta li iro - dá ból, köz pénz bõl fenn tar tott ap pa rá tus sal és fi ze té sé ért! Ez zel szem ben a hírkomp.hu mun ka tár sai szí ves ség bõl, a sa ját sza bad ide jü ket fel ál doz va vesz nek részt a ke rü le tek prog ram ja in és fo gal maz zák meg a hí re i ket. Ta lán még nem olyan mér ték ben és ter je de lem ben, mint ahogy az adó fo rin - tok ból a fen ti ek ben be mu ta tott mó don az ön kor mány zat hon - lap ján lát ha tó, de ami ké sik, nem mú lik. Hi szen még az internetes sta tisz ti kák is azt mu tat ják: min den hír, min den meg je le - nés ol va só ja a ké sõb bi ek ben hoz ma gá val még egy em bert! Ami pe dig a hir de té se ket, il let ve konk ré tan a Cse pe li Mun - kás ott hon Ala pít ványt il le ti: ha azt ír ták vol na, hogy a hírkompban a leg na gyobb fe lü le ten a Cse pe li Mun kás ott hon Ala pít vá - nyá nak kul tu rá lis és nép mû ve lõ prog ram jai kap nak te ret, kö ze - lebb jár tak vol na az igaz ság hoz. Ugyan is a mun kás ott hon nem - hogy köz pénzt, de egyet len fil lért sem ad a lap nak. Az, hogy a hir de té sei még is hó nap ról hó nap ra meg je len nek az új ság ban, il let ve a hírblogon, csak a szer kesz tõ ség nek a cse pe li kul tú rá val és a mun kás ott hon vi tat ha tat lan ered mé nye i vel szem be ni tisz - tel gés és a szol gá lat je le. Köz pénz pe dig már csak azért sem ér - kez het a mun kás ott hon tól, mert Cse pel fideszes vá ros ve ze tõi 2011 ja nu ár ja óta az intézmény ki vé rez te té sé re ját sza nak. Ezért is ta gad ták meg nem csak az elõ zõ, szo ci a lis ta vá ros ve ze tés ál - tal biz to sí tott mint egy évi 20 mil lió fo rin tot, de még an nak a tá- mo ga tói aján lás nak az alá írá sát is, amely szük sé ges fel té te le lett vol na a mun kás ott hon számára az ál la mi mû kö dé si tá mo ga - tás el nye ré sé hez. Per sze ez a hír sem je lent, je len he tett meg az ön kor mány zat hi va ta los hír for rá sa in Be fe je zé sül sze ret ném meg kö szön ni Ábel At ti lá nak, hogy fel hív ta a cse pe li ek fi gyel mét a és meg te - rem tet te a le he tõ sé get en nek a le vél nek a meg írá sá hoz. Szenteczky Já nos Kellemes ünnepeket és boldog új esztendõt kíván a hírkomp Szerkesztõsége! Ki ad ja a hírkomp Kft Bu da pest, Er dõ sor u. 44. Szer kesz tõ ség: info@hirkomp.hu HA Ön nek tet szik ki ad vá nyunk, kér jük, to váb bít sa is me rõ se i nek! HA nemcsak a ha von ta meg je le nõ hír le ve lün ket ol vas ná, ha nem sze ret ne ér te sül ni a leg fris sebb in for má ci ó ink ról, kér jük, lá to gas son el hon la punk ra, ahol fel is irat koz hat:

4 4 KÖZÉLET Komplett való, Önnek. Rend kí vü li ülés rend kí vü li ha ta lom gya kor lás Cse pel ön kor mány za ti kép vi se lõi de - cem ber 7-én, kor kap tak ér te sí - tést ben, mi sze rint a je len le gi fideszes pol gár mes ter de cem ber ra rend kí vü li ülést hív össze. Az ér te sí tés sze rint az ülés anya ga it ké - sõbb fog ják meg kap ni a kép vi se lõk. De cem ber 11-én, kö rül az ön kor mány zat hi va ta los hon lap ján 11 na pi rend volt el ér he tõ, il let ve ol vas ha tó. December 13-án kor SMS-ben ér te sí tet tek ben nün ket a szer ve zé si iro dá ról, hogy fo lya ma to san ke rül nek fel új elõ ter jesz té sek a hon lap ra kí sér jük azo kat fi gye - lem mel! Ak kor 19 na pi rend nél jár tunk kor már 22 na pi rend sze re pelt a hon la pon, és mi re az ülés meg kez dõ dött, 23 té má ban várt dön tést a vá ros ve ze - tés. A 23. anya got 15 perc cel az ülés meg kez dé se elõtt osz tot ták ki a hi va tal mun ka tár sai. Ez va ló ban rend kí - vü li! De ha már a rend kí vü li ülé sek nél tar - tunk, néz zünk egy kis sta tisz ti kát! 2006 és 2010 kö zött a szo ci a lis ta vá ros - ve ze tés úgy irá nyí tot ta a ke rü let éle té vel kap cso la tos dön té sek meg ho za ta lát, hogy a négy év alatt ös sze sen csak 9 al - ka lom mal volt szük ség rend kí vü li ülés meg tar tá sá ra. Igaz, ak kor a kép vi se lõtes tü let ak tu á lis mun ka terv ét fél év re elõ - re meg ha tá roz ták a kép vi se lõk ter vez - he tõ vé és át lát ha tó vá té ve ez ál tal a dön - tés ho za talt. A de cem ber 19-ei tes tü le ti ülés rõl ké szült jegy zõ könyv ben ol vas - ha tók az aláb bi ak: Ábel At ti la: a bi - zott ság tag jai nem tud ták kéz hez kap ni az ülést meg elõ zõ 4 mun ka nap pal ha - ma rabb az anya go kat, ami igen ko moly prob lé má kat oko zott. 4, az az négy (!) mun ka nap pal, és nem 4, az az négy órá - val (!) ko ráb ban! Né hány perc cel ké - sõbb Szuhai Eri ka a kö vet ke zõ ket mond ta a jegy zõ könyv sze rint: fel- hív ja a fi gyel met ar ra, na gyon ne héz úgy fe le lõs ség tel jes dön té se ket hoz ni, szak mai anya go kat át te kin te ni, hogy a bi zott sá gi ülé sen vagy még ott sem kap ják meg azo kat az anya go kat, ame - lyek rõl dön te ni ük kell. Va jon Ábel At ti la szo kott tü kör be néz - ni? És va jon Szuhai Eri ka hogy tud (mert gon do lom, õ azért szo kott ) tü kör be néz ni? A fen ti ek re te kin tet tel MSZP-s kép vi - se lõ tár sa im mal azt a dön tést hoz tuk, hogy az ész re vé te le ink el mon dá sa mel - lett nem kí vá nunk részt ven ni ab ban a szín já ték ban, amit Né meth Szi lárd pol - gár mes ter a kép vi se le ti de mok rá ci á val és ezen ke resz tül a cse pe li ek kel ját szik. A dön té sek fe le lõs sé gét ilyen elõ ké szí - tés mel lett nem va gyunk haj lan dók még rész ben sem vi sel ni. El len ben nagy ér dek lõ dés sel fi gyel - tük a kor mány pár ti kép vi se lõ tár sa ink ak - ti vi tá sát az ülé sen. De saj nos azt kel lett ta pasz tal nunk, hogy az olyan fon tos té - mák ban, mint pél dá ul a ke rü le ti ne ve lé - si-ok ta tá si in téz mé nyek ben al kal ma zan - dó ét ke zé si dí jak 5 szá za lé kos eme lé se, az ön kor mány zat évi át me ne ti gaz - dál ko dá sa vagy pél dá ul Észak-Cse pel fej lesz té si le he tõ sé ge kap csán egyet - len kér dés és egyet len hoz zá szó lás nél - kül ös sze sen 35 per cet szán tak a dön - té sek meg ho za tal ára. Pes ti e sen szól va: eh hez po fa kell! Szenteczky Já nos HÍR HA SÁB Ki ne ve zés De cem ber 17-én le tet ték az es küt a já rá si hi va ta lok ve ze tõi. A cse pe li ek já rá si hi va ta lá nak ve ze tõ je Du dás Zol - tán Szi lárd, az Em be ri Erõ for rás ok Mi - nisz té ri u má nak Gyer mek vé del mi és Gyám ügyi Fõ osz tá lya ve ze tõ je lesz. Étel osz tás Cse pe len Száz adag fõtt ételt osz tot tak szét Cse pe - len az MSZP ke rü le ti szer ve ze té nek po li ti ku sai és ak ti vis tái. Dobák Ist ván vá lasz tó ke rü le ti fe le lõs és Kál lai Jó zsef el mond ták: ma Ma - gyar or szá gon és kü lö nö sen Cse pe len egy re több em ber tár sunk szá má ra je - len te nek a min den nap ok nél kü lö zést, az anya gi el le he tet le nü lés tõl va ló ag - gó dást vagy a vég le ges le csú szás tól va ló fé lel met. Szenteczky Já nos, a he lyi párt szer - ve zet el nö ke hoz zá tet te, hogy ma olyan or szág ban élünk, ahol 4 mil lió em ber él a lét mi ni mum alatt, eb bõl más fél mil li ó an mély sze gény ség ben. Or bán Vik tor mi nisz ter el nök a két cse - pe li or szág gyû lé si kép vi se lõ, Né meth Szi lárd és Bor bély Lé nárd hat ha tós se - gít sé gé vel Ma gyar or szág ból olyan or - szá got csi nált, ahol a rá szo ru lók tól el - vesz nek, s azt a gaz da gok nak ad ják. Tud juk, hogy ez csak csepp a ten ger ben, de ak ci ónk fi gye lem fel hí - vás is egy ben! Fel hív juk a fi gyel met ar ra, hogy Cse pe len is él nek olya nok, akik nek ez a kis se gít ség is so kat, akár a na pi me leg élel met je lent he ti mond ta a po li ti kus. Mun ka rend ban a tör vé nyes mun ka rend sze rint le dol goz ha tó mun ka nap ok szá ma 251, amely na pi 8 óra ala pul - vé te lé vel meg ha tá ro zott tel jes mun - ka idõ ese tén 2008 mun ka órát je lent. A tör vé nyes mun ka rend sze rin ti mun ka nap ok ra esõ mun ka szü ne ti na - pok szá ma 10, va gyis a jö võ év ben min den mun ka szü ne ti nap mun ka - nap ra esik. Eh hez jön még hoz zá há - rom mun ka nap-át he lye zés, ame lye - ket a 28/2012. (IX. 4.) NGM ren de let sza bá lyoz a kö vet ke zõk sze rint: au gusz tus 19., hét fõ pi he nõ nap, ame - lyet au gusz tus 24-én, szom ba - ton dol go zunk le; de cem ber 7. szom bat mun ka nap, amely kap csán de cem ber 24-én kedd pi he nõ - nap lesz. A de cem ber 27-i pén - tek szin tén pi he nõ nap, ame lyet elõ ze - te sen de cem ber 21-én, szom - ba ton dol go zunk majd le.

5 Komplett való, Önnek. KÖZÉLET 5 Nem teher Csepel szennyvize De cem ber 7-én fon tos ál lo má sá hoz ér ke zett a cse pe - li szenny víz csa tor ná zás: el ké szül tek azok a lé te sít - mé nyek, ame lyek a ke rü let mint egy 20 ezer köb mé ter - nyi ko ráb ban tisz tí tat la nul a Du ná ba öm lõ szenny - vi zét a Bu da pes ti Köz pon ti Szenny víz tisz tí tó Te lep re (BKSZT) to váb bít ják. Az Eu ró pai Unió tá mo ga tá sá val meg - va ló su ló cse pe li szenny víz csa tor ná - zás ke re té ben ös sze sen több mint 54 ki - lo mé ter nyi szenny víz csa tor na épül meg a ke rü let még csa tor ná zat lan ré sze in. A fej lesz tés nek kö szön he tõ en mint egy 3500 ház tar tás kap ja meg a le he tõ sé get, hogy csat la koz zon a kor sze rû szenny - víz há ló zat hoz. A pro jekt Cse pel ed dig csa tor ná zat lan te rü le te it, Hárost és Ki - rály er dõt (rész le ge sen Kert vá rost, Sza - bó te le pet, Er dõ sort és Ófalut) érin ti. Miért csatornázunk Csepelen? A Cse pel-szi get észa ki ré szén ta lál ha tó Bu da pes ti Köz pon ti Szenny víz tisz tí tó Te lep 2010 au gusz tu sa óta vég zi a fõ vá ros szenny vi ze i nek bi o ló gi ai tisz tí tá sát. Bár az óriásberuházás hely szí ne a XXI. ke rü let, Cse pel több te rü le te még csa tor ná zat lan, s a mint egy 30 ezer ház tar tás szenny vi ze to vább ra is köz vet le nül a Du ná ba jut. Ez az ál dat lan ál la pot szû nik meg az zal az uni ós fej lesz tés sel, amely nek cél ja Cse pel kö zel 100 szá za lé kos csa tor ná zott sá gá nak el éré se, va la mint az ös sze - gyûj tött szenny vi zek BKSZT-re tör té nõ el ve ze té se. A be ru há zás óri á si elõ re lé - pést je lent a ke rü let éle té ben, hi szen már rö vid tá von is ja vu ló élet mi nõ sé get és tisz tább kör nye ze tet je lent min den cse pe li la kos szá má ra ír ja a A cse pe li Vas Ge re ben ut cai szi vaty - tyú te lep tel jes kö rû kor sze rû sí té sé vel és a kap cso ló dó, 6,5 ki lo mé ter hos szú nyomócsõpár meg épí té sé vel Bu da pest Fõ vá ros Ön kor mány za ta újabb fon tos lé pést tett az év ti ze dek óta tar tó kör nye - zet szen nye zés meg szün te té se, a szenny víz prob lé ma vég le ges meg ol dá - sa ér de ké ben Cse pe len és Bu da pes ten. A meg újult szi vat tyú te lep és a nyo mó ve - ze ték-pár meg fe le lõ mû kö dé se, si ke res pró ba üze me ugyan is a fel té te le a la kos - sá gi rá kö té sek el in du lá sá nak. A kor sze rû tech no ló gi á kat fel vo nul ta - tó, át fo gó kör nye zet vé del mi fej lesz tés tel jes költ sé ge 40 mil lió euró, amely hez az Eu ró pai Unió Ko hé zi ós Alap ja 26 mil - lió euró tá mo ga tást nyúj tott. A csapadékvízelvezetés is megoldódik? So kan ös sze ke ve rik a szenny víz - csa tor ná zást a csa pa dék víz-el - ve ze tés sel, va ló já ban ez mû sza ki lag két kü lön bö zõ rend szer ben EU-támogatásból a szenny víz prob - lé ma meg ol dá sá ra nyílt le he tõ ség Cse pe len, a csa pa dék víz-el ve ze tés je len pro jekt ke re té ben nem va ló sul meg. A szenny víz há ló zat le fek te té - sé vel azon ban az ös szes fõbb köz - mû a föld alá ke rül az érin tett te rü le - te ken, ami fon tos ki in du ló pont ja és alap ja le het majd a jö võ ben to váb bi fej lesz té sek nek a ki rály er dei és hárosi te rü le te ken. 19 év után 2,5 ki lo mé ter Tar lós Ist ván fõ pol gár mes ter a no vem ber 22-ei ava tó ün - nep sé gen a fõ vá ros egyik ki emelt je len tõ sé gû be ru há - zá sá nak ne vez te a Weiss Manf réd út tól kez dõ dõ két szer két sá vos utat, amely sza vai sze rint je len tõ sen ja vít Cse - pel és a köz pon ti vá ros ré szek köz le ke dé si kap cso la ta in. A fõ pol gár mes ter je lez te: a Posz tó - gyár útig tar tó te her men te sí tõ fõ út el ke rü li a XXI. ke rü let sû rûn la kott köz - pont ját, ez zel él he tõbb lesz a bel vá ros, csök ken a por- és kör nye zet szen nye zés. A ge rinc út men tén min den in do kolt he - lyen zaj ár nyé ko ló fal épült, s a be ru há - zás so rán mint egy két ezer fát és cser jét is el ül tet tek mond ta a vá ros ve ze tõ. A meg épült sza kasz tel jes nyom vo na lán víz el ve ze tõ csa tor nát lé te sí tet tek, ki ala - kí tot ták a köz vi lá gí tást, és meg újul tak a köz mû vek tet te hoz zá. Né meth Szi lárd, Cse pel pol gár mes te - re ar ról szá molt be, hogy 1993-ban a fõ - vá ros ak ko ri ve ze té se 1996-ra ígér te a ke rü let nek, hogy az M0-ásig el ké szül a ge rinc út, s ez az óta négy vá lasz tá si cik - lu son ke resz tül is ígé ret volt. Fel idéz te, hogy a te rü le ten ál ló 147 csa lá di ház le - bon tá sa öt éve kez dõ dött, s a ro mos épü le tek kö zött olyan köz egész ség ügyi kö rül mé nyek vol tak, amelyeket bár me - lyik dél-ame ri kai do boz vá ros meg iri - gyel he tett vol na. A ke rü let ve ze tõ tá jé - koz ta tá sa sze rint a be ru há zás kez de te - kor a sit ten felül 280 köb mé ter sze me tet kel lett el szál lí ta ni. Szólt ar ról is, hogy az utat ja nu ár 15-én Teller Ede fi zi kus ról ne - ve zik el, s ugyan itt em lék szob rot is ál lí ta - nak majd a tu dós nak. A cse pe li ge rinc út el sõ sza ka sza 7 mil - li árd 195 mil lió fo rint ból va ló sult meg, amely bõl 3 mil li árd 915 mil lió fo rint az Eu ró pai Unió tá mo ga tá sa. For rás: MTI

6 6 KÖZÖSSÉG Komplett való, Önnek. Négy lá bú sze re tet fu tár ARex Ku tya ott hon Ala pít vány a ka rá cso nyi ün ne pek al kal - má ból idén is meg hir det te a Négy lá bú sze re tet fu tár ak ci - ót, amely nek ke re té ben több tu cat ku tyát és macs kát ter vez - nek ki he lyez ni ide ig le nes be fo ga dók hoz az ün ne pek ide jé re. A pótgazdiknak csu pán sze re tet rõl kell gon dos kod ni uk, az ala - pít vány vál lal ja a ki he lye zett ál la tok tel jes el lá tá sát, sõt a szál lí - tá su kat is. A ta pasz ta la tok sze rint az ese tek fe lé ben sze ren - csé re a vis sza út már el ma rad. Úgy látjuk, hogy a men hely re ke rült fel nõtt ku tyák nak és macs kák nak ke ve sebb esé lye van az örök be fo ga dás ra an nak el le né re, hogy több nyi re jól szo ci a li zál tak, sõt so kan kö zü lük ki kép zés ben is ré sze sül tek. Mi most ezek nek a biz ton sá go san mû kö dõ négy lá bú szõ rös sze re tetka zá nok nak sze ret nénk le he tõ sé get ad ni ar ra, hogy leg alább a sze re tet ün ne pén ott hon ra lel je nek és csa lá di va ká ci ó juk so rán me leg sé get csem pés sze nek az em be ri szí vek be. Biz tos va gyok ab ban, hogy aki meg íz le li azt az õszin te ra gasz ko dást, amit egy négy - lá bú társ nyújt hat, nem akar majd az ün ne pek után sem meg - vál ni bun dás társ bér lõ jé tõl! mond ta Ki rály Pé ter, az ala pít - vány lét re ho zó ja. A Rex Ala pít vány mun ka tár sai ben, te le fo non vagy sze mé lye sen vár ják a ka rá cso nyi pótgazdik je lent ke zé sét, és kö szö nik a gon dos ko dást az ott hon ra vá ró ál la tok ne vé ben. Cím: Rex Ál lat szi get, 1048 Bu da pest, Óce án árok u. 33. Nyit va az év min den nap ján órá ig. Te le fon: , Hon lap: gazdikereso@rex.hu. SMS: For rás: ittlakunk.hu Cse pe li NEM az ös sze fo gás ra Nyílt le ve let írt Or bán Vik tor nak Luk ács Zol tán, az MSZP frak ció ve ze tõ-he lyet te se. Azt ké rte, hogy Or - bán in téz ze el, hogy leg alább az Or szág gyû lés idei utol só ülés nap ján ve gyék na pi rend re a párt fagy ha lál el le ni alap lét re ho zá sá ról szó ló tör vény ja vas la tát ol - vas ha tó a hvg.hu cik ké ben. Cse pel két or szág gyû lé si kép vi se lõ je, Bor bély Lé nárd és Né meth Szi lárd két al - ka lom mal is el uta sí tot ta a kez de mé nye zést. A ha lál ese tek fe le ott hon, fû tet len szo bák ban tör tént, és zöm mel egye dül élõ, idõs, be teg, moz gás kép te - len em be rek vol tak az ál do za tok. Mind - ez nagy va ló szí nû ség gel szo ros ös sze - füg gés ben áll az zal a szo mo rú tén nyel, hogy ugyan ezen két és fél esz ten dõ alatt meg há rom szo ro zó dott azok szá ma, akik ki szo rul tak az áram-, a gáz- vagy a távhõellátásból. Eb ben a szám ban nin - cse nek ben ne azok, akik fá val, szén nel, sok szor ös sze sze dett hul la dék kal pró - bál nak fû te ni ír ta le ve lé ben a szo ci a - lis ta po li ti kus. Az Or szág gyû lés szo ci á lis és lak ha tá - si bi zott sá ga több mint egy hó nap ja sza - vaz ta meg az MSZP ja vas la tát a fagy ha - lál el le ni 10 mil li ár dos alap lét re ho zá sá - ról szó ló elõ ter jesz tés par la men ti tárgy - so ro zat ba vé te lé re. Luk ács Zoltán sze - rint a szo ci a lis ta frak ció az óta min den hé - ten kér te az Or szág gyû lést, hogy ve gye na pi rend re ezt a sú lyos, em ber éle te ket fe nye ge tõ prob lé mát or vos ló ja vas la tot. A par la men ti több sé get al ko tó kor mány - pár ti frak ció szö vet ség azon ban no vem - ber 26-án, majd de cem ber 3-án és 10-én is el uta sí tot ta az in dít vány na pi rend re vételét. A Par la ment hon lap ján a de cem ber 3- ai és 10-ei sza va zá sok ered mé nyé bõl azt lát hat juk, hogy Cse pel két or szág gyû lé - si kép vi se lõ je, Bor bély Lé nárd és Né - meth Szi lárd mind két al ka lom mal el uta - sí tot ta a szo ci a lis ták kez de mé nye zé sét. Ja vas la tunk be adá sa óta több mint 30 ma gyar em ber már is meg halt ki hû lés mi att az or szág ban jó ré szük fû tet len la kás ban. Min den el vesz te ge tett nap, a ja vas lat min den po li ti kai cé lú neg li gá lá - sa em ber éle te ket ve szé lyez tet. Ön, mint az or szág mi nisz ter el nö ke nem me het el e mel lett a tény mel lett szó és tet tek nél - kül ír ta le ve lé ben az MSZP-s po li ti kus. hk-információ

7 Komplett való, Önnek. KÖZÖSSÉG 7 Bet le he mek ki ál lí tá sa Az ad ven ti vá ra ko zás ról, a ka rá cso nyi ün ne pek re va ló fel ké szü lés rõl szól az ál - ta lá nos is ko lá sok szá má ra meg hir de tett és a so rok sá ri Tán csics Mi hály Mû ve - lõ dé si Ház ban de cem ber vé gig lá to gat ha tó ki ál lí tás a gye re kek ál tal ké szí tett bet le he mek bõl. B ár mi lyen anyag ból és tet szõ le ges tech ni ká val ké szít het ték az is ko lá sok a bet le he me i ket, ame lyek kö zött fel lel he tõ a ma - gyar né pi ha gyo má nyok ból me rí tõ al ko tás is, és olyan is, amely a bib li ai tör té ne tet ve szi ala pul. Kü lön le ges szem pont, ami re na gyon sze ret tem vol na oda fi gyel ni, az az, hogy a pá lya mun ka men nyi re ad ja vis sza a ka - rá cso nyi tör té net bib li ai üze ne tét, az az az öröm hírt, hogy meg szü le tett Is ten fia, a meg vál tó mond ta Kiss Pé ter re for má tus lel kész, a zsû ri egyik tag ja, aki hang sú lyoz ta, hogy meg le põ en sok olyan mun ka szü le tett idén, ame lyik ezt hang sú lyoz ta. A zsû ri tag jai vol tak még: Pán ti Im re és Ma jo ros Zsolt mû vé szek. A har mad szor ra meg szer ve zett is ko lák kö zöt ti ver seny va la men nyi tag ját ok le vél lel ju tal maz ta Geiger Fe renc pol gár mes - ter és Eg re si An tal al pol gár mes ter. A pol gár mes ter sze rint kis is ko lás kor ban kell meg ta ní ta ni a gye re ke ket er re a szép ha gyo - mány ra, hogy fel nõtt ko ruk ban is meg hitt han gu lat ban tel hes se nek az ün ne pi elõ ké szü le tek. For rás: soroksaronline.hu

8 8 KORZÓ Komplett való, Önnek. 120 éves a Cse pel Mû vek A ju bi le u mát ün nep lõ Weiss Manf réd ál tal ala pí tott Cse pel Mû vek tör té ne tét mu tat ja be Bódis Krisz ti án kép ri port ja a or szag.hu ol da lon. Amai Cse pel Mû vek elõd jét je len tõ Weiss Manf réd Acél- és Fém mû vek a 20. szá zad el sõ fe lé nek egyik leg na - gyobb ma gyar nagy üze me volt de cem ber 12-én bé rel te ki a te rü le tet Weiss Manf réd, hogy ott töl tény gyá rat lé te sít sen. Az el sõ vi lág há bo rú ide jén az Osztrák Magyar Mo nar chia má so - dik leg na gyobb ha di üzem évé fej lõ dött, dol go zó i nak szá ma 30 ezerre duz zadt, gyár te le pe 216 épü let bõl állt. A mun ká - sok ré szé re mun kás ott hon ok, la ká sok épül tek, de még ka szi nó is mû kö dött ak ko ri ban. A há bo rú után 6000 fõs re apadt gyár át állt a pol gá ri ter mé kek elõ ál lí tá sá ra. Posz tó- és szõr me gyár, va la mint csõ - gyár lé te sült, de ké sõbb szer szám gé - pek, var ró gé pek, tûz he lyek, ke rék pá - rok és trak to rok gyár tá sá val is fog lal - koz tak. A gom bos tû tõl a re pü lõ gé pig szin te min dent ter mel tek. Az ér té ke sí - tés re ki ter jedt há ló za tot hoz tak lét re, több fõ vá ros ban ál lan dó kép vi se le te - ket nyi tot tak. A Weiss-mûveknek még bé relt ten ger já ró szál lí tó ha jó ja is volt. Az 1930-as évek vé gén az ipar te lep a ma gyar gaz da ság leg na gyobb ipar vál - la la tá nak szá mí tott. A Cse pel Mû vek sor sa már kez de tek - tõl af fé le presz tízs kér dést je len tett az egy mást kö ve tõ po li ti kai rend sze rek szá má ra, így a fej lesz té sek re és a mun - ka kö rül mé nyek re egy aránt so kat for dí - tot tak. Az ipar te lep nek 2 km-es part sza - ka sza volt sa ját ki kö tõ vel, 1912-tõl pe - dig köz vet le nül kap cso ló dott az or szá - gos vas út há ló zat hoz. Bel sõ vas út há ló - za ta fény ko rá ban kb. 60 km hos szú volt, má ra azon ban je len tõ sen csök kent a hasz ná lat ban lé võ sín pár ok szá ma. A vi lág hí rû Cse pel bi cik li ket ben kezd ték el gyár ta ni az ipar te le pen, ere de ti leg a gra zi Puch cég tõl vá sá rolt li cenc, ké sõbb sa ját ter vek alap ján re 28 kü lön bö zõ mo dellt kí nált a gyár, íme né hány tí pus: Csepel-Ballon, Cso da, Fecs ke, Le ány ka, Lu xus, Paj ti - ka, Ra pid, Sparta, Super ben elõ ál lí tott pél dán nyal ér te el a cég a ter me lé si re kor dot. A má so dik vi lág há bo rú ide jén a WM harc ko csi kat és te rep já ró kat is elõ ál lí - tott, va la mint Me 210 tí pu sú re pü lõ gé - pek hez is ké szí tet tek mo to ro kat. A bom bá zá sok ide jén hat je len tõs lé gi tá - ma dás ér te a te rü le tet, ame lyek kö vet - kez té ben az üzem nagy ré sze rom ba dõlt. A szov jet meg szál lás ide jén ál la mo - sí tot ták, a te rü le tet új já é pí tet ték, vis sza - áll tak szer szám gép- és csõ gyár tás ra kö zött Rá ko si Má tyás Vas- és Fém mû vek re ke resz tel ték, 1956-tól Cse pel Vas- és Fém mû vek nek hív ták. Az 50-es évek vé gén a mo torgép gyár - tás te rü le tén je len tõ sen fej lõ dött a cég. A KGST-együtt mû kö dés és a je len tõs nyu ga ti ex port fel len dí tet te a for gal mat. A 70-es évek tõl a ter me lés fe le nyu gat - ra irá nyult, azon ban a 80-as évek tõl a ha zai ipar fo lya ma tos ha nyat lás nak in - dult ban meg szûnt a cé gek ér - dek kép vi se let ét irá nyí tó Tröszt, a 80- as évek vé gé re a gyá rak je len tõs ré sze csõdközelbe ju tott, és meg kez dõ dött a pri va ti zá ció. Ma nap ság ko mo lyabb üzem nek a Cse pe li Erõ mû, a csõ gyár, a bi cik li gyár és az ön tö de szá mít, az egy ko ron mun - ká sok kal és ne héz ipa ri gé pek kel zsú - folt óri á si han gá ro kat kis cé gek bér lik, vagy ze ne kar ok hasz nál ják pró ba te - rem ként. A te rü let kor sze rû hasz no sí tá - sá ra több öt let is szü le tett, az ed di gi leg - át fo góbb ta nul mány az ún. Re ti na Bar - na me zõs Revitalizációs Prog ram volt. A Cse pel Mû vek te rü le tén ba ran gol - ni iga zi retróélmény, sö té te dés után pe - dig olyan, akár egy kí sér tet vá ros. Az el - ha gyott, szö ges drót tal kör be vett, rozs - dás gyár épü le tek kö zött bók lász ni af fé - le vissza te kin tés a múlt ba. A Boráros tér rõl in du ló HÉV 15 perc alatt a Szent Im re tér re re pít ti te ket, ér de mes egy - szer elkirándulni és szét néz ni!

9 Komplett való, Önnek. KORZÓ 9 Kér dé sek he lyett vá la szok kel le nek! De cem ber 12-én ke - re ken 120 év vel azu - tán, hogy de cem - ber 12-én Weiss Manf - réd bir tok ba ve het te a mai gyár te rü le tét részt vet tem a Cse pe li Ga lé riá ban Ta má si Gá - bor: A GYÁR cí mû fo tó - ki ál lí tá sá nak meg nyi - tó ján. A ja nu ár 15-éig meg te kint he tõ fény ké - pek és Kis Pál Ist ván ta nár, köl tõ el hang zott ver sei mély be nyo - mást tet tek rám, pe dig az én szü le im nem dol - goz tak a gyár ban, én ma gam is mindössze né hány évig, ak kor is egy, a te rü le tén mû kö - dõ vál lal ko zás nál. AGYÁR-ral, a gyáriakkal, a kö zös gyá ri múlt tal ren del ke - zõk gyak ran min dent fe lül író ös sze tar tá sá val elõ ször ben ta lál koz tam ön kor mány za ti kép vi se lõ ként. Ezt ak kor nem ér tet tem, és ta lán nem is fo gom meg ér te ni so ha. Es te azon ban a két mû vész köz ve tí té sé vel be pil lan tást nyer het tem a GYÁRba, és meg nyu god tam. Most már tu dom, hogy nem a meg ér - tés a fel ada tom. Ta má si Gá bor és Kis Pál Ist ván ké pe it, il let ve ver se it mu tat ja be a szer zõ pá ros Rek vi em cí mû köny ve, amely nek be ve ze tõ jét Né meth Szi lárd, Cse pel pol gár - mes tere jegy zi....a könyv iga zi me men tó, amely em lé ket ál lít a múlt nak a je len ben, de tit kolt mó - don re mény ke dik a jö võ ben... De va jon mit hoz a jö võ, lesz-e épít ke zõ em ber a ro mo kon? Egy új Weiss Manf réd. Lesz-e fel tá - ma dás?" Po li ti kus ként nem le het a fel - ada tom, hogy új ra dü bör gõ, a ko ráb bi di csõ múl tat idé zõ ipa ri le he tõ sé get ígér jek a csepe li ek - nek. Nem le het a fel ada tom, hogy kér dést te gyek fel ott, ahol vá la szol ni kell! Az vi szont le het a fel ada tom, az a fel ada tom kell, hogy le gyen, hogy min den tu dá so mat és szak ér tel me met, min den po li ti - kai be fo lyá so mat an nak szen tel - jem, hogy gyá ri dol go zó és mun - kát adó, tu laj do nos és bér lõ, in gat lan fej lesz tõ és a fej lesz tés sza bá lya it meg ha tá ro zó ön kor mány zat itt, Cse pe len új ra ki - szá mít ha tó és biz ton sá gos lég kör ben mû köd hes sen és dol - goz has son! És eh hez már hoz zá is kezd tem... Szenteczky Já nos Négy fo tós négy stí lus Ja nu ár 13-áig lá to gat ha tó a Cse pe li Mun kás ott hon Ga lé ria 21 ki ál lí tó ter mé - ben a de cem ber 12-én meg nyílt Négy fo tós négy stí lus cí mû ki ál lí tás, ame lyen a Ré ti Pál Fo tó klub négy tag ja Ber ta Bé la, Var ga Csa ba, Sza bó Csa - ba és Tóth Lász ló al ko tá sai lát ha tók.

10 10 KÜZDÕTÉR Komplett való, Önnek. Sport gá lá val kö sz a cen te ná ri um tól Az egy ko ri Cse pel Sport Club cen te ná ri u mi évének záróprogramjaként Sport gá lát tartottak decem ber 14-én a Cse pe li Mun kás ott hon ban. Az egye dül ál ló ren dez vé nyen szá mos egy ko ri és mai ki vá ló cse pe li sport em ber tet te tisz te le tét, és em lé ke zett a ré gi si ke rek re. A mun kás ott hon au lá já ban is mét ki ál lí tot ták a cen te ná ri um ra ké - szí tett tab lók so ka sá gát, ame lye ken a Cse pel SC leg szebb éve i be nyer het tek be te kin tést a ven dé - gek, s jó né hány ré gi is me rõs kö szön töt te egy - mást a mû so ros est kez de tén. At lé ták, bir kó zók, ko sár lab dá zók, ke rék pá ro sok, ké zi lab dá zók, ví vók, röp lab dá zók, az öt tu sa, a ka jak-ke nu, az eve zés és a rit mi kus gim nasz ti ka kép vi se lõi ad tak egy más nak ran de vút, s az es te fo lya mán az ös szes klub idei leg jobb ja dí ja zás ban ré sze sült. A 2012-es Év Cse pe li Spor to ló ja cím új don sült bir to ko sai egy tõl egyig te het sé ges, sok ra hi va tott if jú sport em be rek, akik már ed dig is szá mos al ka lom mal fel hív ták ma guk ra a fi gyel met, és akik a ké sõb bi ek ben is szép si ke re ket hoz hat nak Cse - pel nek. Az el is me ré se ket olim pi ai, vi lág- és Eu ró pa-baj no kok, va la mint klub ve ze tõk, edzõk és ne ves spor to lók ad ták át az új ge ne rá ció kép vi se lõ i nek. Is mét oda ítél ték a Kolo nics György em lé ké re ala pí tott dí jat, ame lyet ez út tal a né hai vi lág klas szis spor to ló szü le i nek ítél tek oda, akik nél jobb vá lasz tást ke res ve sem ta lál hat tak vol na a szer - ve zõk. A hi va ta los prog ra mot a Rave Dance ne vû ak ro ba ti kus tánc for - má ció kü lön le ges mû so ra, Ta lán At ti la rock éne kes és a Salami Brothers ne vû ze ne kar fel lé pé se szí ne sí tet te, egy há rom eme le tes, kü lön le ges tor ta pe dig to vább fo koz ta az ün ne pi han gu la tot. A Cse pel SC egy ko ri ki vá ló sá ga i val együtt ün nep lõ min den meg hí vott haj na lig tar tó tánc mu lat ság gal kö szönt el a kék-pi ros klub 100. em lék évé tõl.

11 Komplett való, Önnek. KÜZDÕTÉR 11 ön tek el

12 12 KÜZDÕTÉR Komplett való, Önnek. Cse pel SC: le gen dás spor to lók, di csõ si ke rek Az aláb bi ak ban Ta kács Krisz - ti án Sport gá lán el hang zott be - szé dét kö zöl jük. Tisz telt Höl gye im és Ura im, ked ves cse pe li spor to lók, sport ba rát ok ün - nep lõ kö zös sé ge, ked ves ba rá ta im! Egy, a meg hí vón is ol vas ha tó idé zet - tel kez de ném a be szé det: Az iga zi di - csõ ség térd re kény sze rül ni, és azu tán még is fel áll ni! ezt Vin ce Lom bar di le - gen dás ame ri kai fut ball-edzõ mond ta egy ko ron, s aki va la men nyi re is me ri a Cse pel Sport Club múlt ját és je le nét, jól tud ja, mi ért idéz tem e sza va kat. Las san vé gé hez ér egy újabb esz ten - dõ, s ve le együtt ér vé get a Cse pel Sport Club cen te ná ri u mi em lék éve is. Azé a sport egye sü le té, amely a 100 esz ten dõ alatt meg an nyi örö möt, di csõ sé get szer - zett a ke rü let nek, az or szág nak, és amely hez ta pasz ta lat ból is mond ha - tom min dig is öröm és büsz ke ség volt tar toz ni. Az 1912-ben meg ala kult CSTK, ké sõbb WMTK, majd CSGYTK, CSMTK, Cse pe li Va sas, s vé gül Cse pel SC né ven mû kö dõ sport klub ban min dig és min - den kor ki emel ke dõ en fon tos té nye zõ volt az ös sze tar tás, a ki tû nõ ver seny szel - lem és nem utol só sor ban a kék-pi ros klub szí nek kel tör té nõ el kö te le zõ dés, ame lyek egy élet re be vé sõd tek a sport - em be rek szí vé be. Gerevich, Balczó, Berczelly, Papp, Né meth, Czibor, Fa tér, Kõ bán, Hor váth, Kolonics, Vereczkei hogy csak az olim pi ai baj no ko kat em lít sem így az olim pia évé ben, akik ne ve hal la tán szin - te min de nütt, min den sport ked ve lõ hon - fi tár sunk nál be ug rik Cse pel ne ve, s ve - le együtt a di csõ cse pe li sport múlt is. Fel - eme lõ tény, hogy a Cse pel SC 1948-tól 2004-ig az olim pi ai pon tok te kin te té ben min dig az el sõ négy ha zai egye sü let kö - zött fog lalt he lyet. Bo csás sák meg, ké rem, hogy most nem so ro lom fel az ös szes ki vá ló, vi lág-, Eu ró pa- és ma gyar baj no kok, il let ve ér - me sek, he lye zet tek ne vét hi szen nem ke ve sebb, mint 31 olim pi ai ér mes, 68 vi - lág- és 47 Eu ró pa-baj no ki cím, kö zel 100 vi lág- és 50 Eu ró pa-baj no ki érem szü le - tett 100 év alatt cse pe li szí nek ben, a szám ta lan után pót lás-di csõ ség rõl nem is be szél ve. A gá la idõ tar ta ma ugyan is saj nos vé ges, ám ki vé tel nél kül mind - egyi kük meg ér dem li a leg mé lyebb tisz - te le tet! A spor to ló kon kí vül per sze nem fe led - kez he tünk meg a ki vá ló cse pe li edzõk rõl sem, akik nek szak tu dá sa, el hi va tott sá - ga, a sport em be rek kel va ló bá nás mód ja el en ged he tet le nül fon tos volt ah hoz, hogy a ki vá ló ered mé nyek meg szü les - se nek, hogy a nagy sze rû cse pe li spor to - lók tel je sít mé nye ik kel büsz ke sé get hoz - za nak a ke rü let nek és az egész or szág - nak. Száz év telt ez az óta, hogy 1912 ta va - szán a Beck Ká vé ház ban el dön töt ték: élet re hív ják a Cse pe li Test edzõ Kört, amely nek dísz el nö ki tisz té re a nagy sport ba rát hí ré ben ál ló igaz ga tót, Stern Ri chár dot kér ték fel, az el nök Kux Sán - dor jog ta ná csos lett, az ügy ve ze tõ tisz te pe dig a köz is mert fut ball szak em ber nek, Fehéry Ákos nak ju tott. Ter mé sze te sen Weiss Manf réd és csa lád ja sem ma rad - hat ki a fel so ro lás ból, akik nél kül nem lé - tez he tett vol na ko moly cse pe li sport élet ab ban az idõ ben. A Cse pel SC el nö ki poszt ját fenn ál lá sa so rán ha tan töl töt ték be: sor rend ben Ko - csis Mi hály, Sárdi An tal, Báthori Já nos, Láz ár La jos, Leimeter Jó zsef, Kiss Im re és egy rö vid ide ig Lo son ci Fló ri án. Mind - annyi an más-más ér té ket kép vi sel tek, de mind an nyi an egy cé lért, egy jó ügyért dol - goz tak: azért, hogy a klub el nyer je és meg - tart sa mél tó he lyét a ha zai és a nem zet kö - zi sport vi lá gá ban. Nem irigy lem te hát Buzek Lász lót, az új já a la kult Cse pel SC el - nö két, aki nek jó val be szû kül teb bek a le - he tõ sé gei, mint elõ de i nek, és tel je sen más kö rül mé nyek kö zött, egy más ér ték ren dû vi lág ban kell ve zet nie az egye sü le tet. Ne ki eh hez erõt, ki tar tást és sok si kert kí vá nok, csak úgy, mint a ke rü let ben mû - kö dõ ös szes sport egye sü let nek, azok - nak, ame lyek ko ráb ban szak osz tá lyai vol tak a Cse pel SC-nek, má ra azon ban önál ló klub ként mû köd nek, és pró bál - nak a mai igen ne héz hely zet ben tal pon ma rad ni, ered mé nye sen sze re pel ni. T isz telt ün nep lõ cse pe li sport kö zös - ség! Nap ja ink ban még min dig so kan sok fe lé em le ge tik az egy ko ri cse pe li sport si ke re ket, a klub nak di csõ sé get szer zett le gen dás spor to ló kat, sport ve - ze tõ ket, így mél tán ne vez het jük a va la ha volt egyik leg jobb sport egye sü let nek a Cse pel SC- t, amely vis sza von ha tat la nul a ma gyar sport tör té ne lem ré szé vé vált, és a ke rü let egye dül ál ló büsz ke sé ge ma - rad az idõk vé ge ze té ig. Ké rem Önö ket, tisz te leg jünk együtt mél tó mó don a mai gá la es ten ezen örök - ség elõtt, a Cse pel Sport Club el múlt 100 esz ten de jé re em lé kez ve.

13 Komplett való, Önnek. KÜZDÕTÉR 13 Lab dák a ma gas ban, költ ség ve tés a mély ben Ma gyar or szág leg ered - mé nye sebb röp lab da - csa pa tát nem tá mo gat ja to vább a cse pe li vá ros - ve ze tés. A hírkomp ál - tal az el sõ osz tá lyú cse - pe li csa pat hon lap já ról szer kesz tett be jegy zé - se ket alább ol vas hat ják a sport klub kö zel múlt já - nak szo mo rú tör té ne té - bõl no vem ber 7. A ko ráb bi évek ten - den ci á ja volt, hogy az amúgy sem túl ma gas tá mo ga tást a XXI. ke rü le ti ön - kor mány zat fo lya ma to san csök ken - tet te ar ra hi vat koz va, hogy a sportra nincs pénz. Idén el ju tot tunk oda, hogy tel je sen meg szûnt min den ne mû anya gi jut ta tás, pe dig más, nem el sõ osz tály ban sze rep lõ cse pe li csa pa tok to vább ra is igen ko moly ös sze get kap nak. Szó val Ma gyar or szág leg - ered mé nye sebb röp lab da csa pa tát nem tá mo gat ja to vább a cse pe li vá - ros ve ze tés. A fû tés hi á nyá ban ki ala - kult hely zet után, amely mi att fo lya - ma to san át kell szer vez ni a mér kõ zé - se in ket, újabb sú lyos csa pás ér te a szak osz tá lyun kat no vem ber 7. Mi u tán más le - he tõ ség nem akadt, ott hon kel lett ma edze ni. Az utol só fél órá ban már igen kel le met len volt a klí ma no vem ber 11. Két nap alatt a má so dik ide gen be li mér kõ zé sün kön va gyunk túl igaz, ez a mai ta lál ko zó a kény szer ha tá sá ra ke rült meg ren de - zés re Dágon: mi u tán Cse pe len a fû - tés hi á nya mi att to vább ra is al kal mat - lan a te rem a röp lab dá ra no vem ber 16. Kis sé szür re a - lisz ti kus kö rül mé nyek kö zött ke rült ma meg ren de zés re a Csepel Dunaferr baj no ki ös sze csa pás, amely nek vé gén is mét vesz te sen hagy tuk el a já ték te ret. Az egész prob lé ma a hét ele ji hu za vo - ná val in dult, amely oda ve ze tett, hogy vé gül mi ren dez tük a mec cset a hi deg el le né re, el len ben kü lön bö zõ szer ve - zé si dol gok mi att nem tud tuk ki fi zet ni a já ték ve ze tõ ket akik en nek el le né re is le ve zet ték a mér kõ zést no vem ber 25. Bra vú ros és min den kép pen meg ér de melt gyõ zel - met arat tunk ma dél után a MAFC új ott - ho ná ban, így az el múlt évek so rán el sõ al ka lom mal si ke rült meg ver nünk a fõ - vá ro si ri vá li sun kat a sa ját pá lyá ján. Az elõ je lek akár csak szer dán most sem vol tak a leg biz ta tób bak, mi vel ös sze - sen hat be vet he tõ já té kost tud tunk ne - vez ni a meccs re U.i.: A fér fi röp lab da NB1 leg ki sebb költ ség ve tés sel dol go zó csa pa ta ként a Gergi Há ló Cse pe li RC a ti zen egy csa - pa tos el sõ osz tá lyú baj nok ság ki len ce - dik he lyén áll. A már a rá ját szás ba ju - tást je len tõ nyol ca dik hely el éré sé hez ele gen dõ já ték tu dás és el szánt ság a fi - úk ban bõ ven meg van. Már csak egy kis sze ren cse kel le ne. Meg egy-két ko ráb - bi po li ti kai ígé ret be tar tá sa (ld. ke ret - ben. A szerk.). magnum Szá mok és té nyek Cs e pel szo ci a lis ta ve ze té sû ön kor mány za ta a pénz ügyi-gaz da sá gi vi lág vál ság gal súj tott 2010-ben a ke rü let ben mû kö dõ sport egye sü le tek tá mo ga tá sá ra 18,5 mil lió fo rin tot biz to sí tott. Eb bõl 650 ezer fo rint ju tott a röp lab da - csa pat ra. Cse pel fideszes ve ze té sû ön kor mány za ta 2012-ben 25 mil lió fo rin tot ad a ke rü let ben mû kö dõ, a cse pe li ek spor to lá sát, spor tol ta tá sát vég zõ és se gí tõ egye sü le tek nek. A röp lab da csa pat nak eb bõl egy fo rint sem jut. Né meth Szi - lárd pol gár mes ter, ko ráb bi ön kor mány za ti sport ta nács nok 2010 elõtt még a cse pe li sport élet új bó li fel vi rá goz ta tá sá - nak ígé re té vel kampányolt.

14 14 KOMPÓT Komplett való, Önnek. So rok sá ri ün ne pi le ves fosz lós ka lác csal Mi u tán vá lasz tá si szem pont ból So rok sárt ös sze há za sí tot ták Cse pel lel, s mind két ke rü let ben élõ ha gyo má nyai van nak a sváb kul tú rá nak, úgy gon dol tam, hogy ka rá csony ra egy so rok sá ri ün ne pi le ves, a tej fö lös csir ke le ves (hat fõ re ele - gen dõ) re cept jét és a hoz zá va ló fosz lós ka lá csét osz tom meg az ol va sók kal. A hoz zá va ló kat ös sze vá lo gat va szük - sé günk lesz egy da rab, kb. más fél ki lós egész csir ké re, há rom evõ ka nál olí - va olaj ra, egy fej vö rös hagy má ra, egy da rab zöld pap ri ká ra, egy ba bér le vél re, egy evõ ka nál pi ros pap ri ká ra, egy evõ - ka nál szeg fû bors ra, két szál sár ga ré pá - ra, 2 dl tej föl re, két evõ ka nál liszt re, csi - pet só ra, fél te ás ka nál mus tár ra és egy evõ ka nál pa ra di csom pü ré re. Te hát, elõ ször is fel da ra bo lom a csir - két, meg mo som, majd le szá rí tom a hús da ra bo kat. Be szó rom étel íze sí tõ - vel, ös sze for ga tom, és fél órá ra be te - szem a hû tõ be, hogy az ízek be szí vód - ja nak a hús ba. Amíg a csir ke a hû tõ ben va cog, ap ró - ra vá gom a hagy mát (ro bot gép pel egy pil la nat, s el ke rül he tõ a sír do gá lás), az olí va ola jon meg dinsz te lem a hagy mát, majd a hû tõ bõl elõ vett húst rá he lye zem, és fe hé re dé sig sü töm. Az tán meg szó - rom pi ros pap ri ká val, szeg fû bors sal, és fel ön töm an nyi víz zel, hogy el lep je a hú - so kat. Be le he lye zem a ba bér le ve let, az ap ró ra vá gott zöld pap ri kát és az ujj nyi vas tag sá gú ra sze le telt sár ga ré pát és las sú tû zön pu há ra fõ zöm. Ami kor a hús már om lós a le ves ben, be ha ba rom tej föl, liszt, mus tár és paradi csom pü ré ke ve ré ké vel, és fel - eresztem még an nyi víz zel, hogy levesállaga le gyen. Még egy for ra lás, és le het tá lal ni. Eh hez az ün ne pi le ves hez nem ke - nye ret, ha nem fosz lós, édes ka lá - csot il lik fo gyasz ta ni. A fi nom fo nott ka lács el ké szí té se sem nagy ör dön gös ség. A mi csa lá dunk édes szá jú, így én hely bõl dup la ada got ké szí tek a ka lács ból, így ta lán más - nap reg ge li hez is ma rad még egy ke vés. Ki ké szí tem a hoz zá va ló kat: 2 kg lisz - tet, 20 dkg cuk rot, 2 pú po zott te ás ka - nál nyi sót, va la mi vel több mint 1 li ter te - jet, 5 csa pott te ás ka nál szá rí tott élesz - tõt, 4 to jás sár gá ját és 2 egész to jást a ke nés hez, va la mint 20 dkg ol vasz tott va jat. Kez dõd het a mû ve let: 4 dl lan gyos tej ben 2 te ás ka nál cu kor ral fel fut ta tom az élesz tõt. Amíg az élesz tõ da gad, a lisz tet a mikróban meg lan gyo sí tom, majd a vaj ki vé te lé vel hoz zá adom a töb bi hoz zá - va lót, és a ro bot gép da gasz tó kar já val el kez dem da gasz ta ni. Ha már ös sze állt egy kis sé, ak kor las san be le ön töm az ol vasz tott va jat, és ad dig dol goz ta tom a gép pel, amíg az edény ol da lá ról le nem vá lik. Ami kor meg fe le lõ ál la gú a tész ta, le - ta kar va lan gyos he lyen kb. más fél-két óra alatt dup lá já ra ke lesz tem. Ha meg kelt, új ra át gyú rom, és négy rész re osz tom. Mind egyik rész bõl 3 3 ru dat sod rok, és be fo nom. A ka pott 4 ka lá csot zsí ro zott tep si re ra kom (két, 36x30 cm-es tep si ben el - fér nek), és le ta kar va még egy szer mint egy 20 per cig meg ke lesz tem õket. Majd meg ke nem a te te jü ket to jás - sal, és 190 fok ra elõ me le gí tett sü tõ be he lyez ve (al só-fel sõ sü tést be ál lít va) sü töm úgy, hogy a sü tõ al já ba víz zel telt hõ ál ló edény két he lye zek, hogy ne szá - rad jon ki a ka lács. Nem csak a tej fö lös csir ke le ves hez is te ni, a reg ge li ka kaó mel lé, áfo nya lek - vár ral is fen sé ges Jó ét vá gyat kí vá nok! (tb)

15 Komplett való, Önnek. KORZÓ 15

16