BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A MIKRO-, KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FORRÁSSZERZÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV KERETÉBEN AZ INDIKÁTOROK SZEREPE A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁBAN Készítette: Árgyelán Ágnes Budapest, 2011

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK A KKV FOGALMA AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KKV-K KAPCSOLATA A KKV-K MAGYAR GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A TÁMOGATÁSI RENDSZER STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP A TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN RÉSZTVEVŐ MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZEREPE Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Nemzeti Külgazdasági Hivatal DÖNTÉSHOZÓ INTÉZMÉNYEK Irányító Hatóságok Monitoring Bizottságok Közreműködő Szervezetek INDIKÁTOROK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A PÁLYÁZATI RENDSZERBEN INDIKÁTOROK DEFINÍCIÓJA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA INDIKÁTOROK MINŐSÉGÉRE ÉS JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK PÁLYÁZATOKBAN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ INDIKÁTOR-TÍPUSOK ÚJ MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSI TERV ÉS ÚJ SZÉCHENYI TERV ÖSSZEHASONLÍTÁSA ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK, KITÖRÉSI PONTOK, EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Társadalmi megújulás Környezeti és energetikai fejlesztés Területfejlesztés Államreform Otthonteremtés Tudomány-Innováció Az ÚMFT és ÚSZT eredmények ismertetése a KKV szektorra vetítve FŐBB VÁLTOZÁSOK 2011-TŐL JELENLEGI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÉS AZ INDIKÁTOROK SZEREPE AZ EGYES KIÍRÁSOKON BELÜL Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Vállalkozásfejlesztési Program Tudomány Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedésfejlesztési Program INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA, ALKALMAZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSA NYERTES PROJEKTEKEN KERESZTÜL TURISZTIKAI PÁLYÁZAT KULCSINDIKÁTORAINAK ISMERTETÉSE TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI PÁLYÁZAT KULCSINDIKÁTORAINAK ISMERTETÉSE JAVASLATOK, KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK HIVATKOZÁSJEGYZÉK

3 1. Bevezetés Dolgozatom keretében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségei kerülnek bemutatásra a 2011-ben megjelent Új Széchenyi Terv pályázati kiírásain keresztül. Emellett nagy hangsúlyt kap a konstrukciókban szereplő indikátorok bemutatása, azok szerepe és fontossága egy sikeres pályázat megvalósításában. A változások erőteljesebb érzékeltetése céljából az ez évi kiírások és a főbb eltérések összehasonlításra kerülnek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő pályázatokkal, hiszen ennek a fejlesztési tervnek a keretében került sor az uniós források kihelyezésére a 2011-es időszak előtt, így a főbb változások megismertetése mindenképp szükséges lesz a jelenlegi rendszer működésének a megértéséhez. A témaválasztásnak több oka is van: egyrészt több mint egy éve dolgozom egy hazai pályázatíró cégnél a szakmai gyakorlati félévemet is itt töltöm, ahol alkalmam nyílt mélyebb betekintést nyerni mind a pályázatírók mindennapi életébe, mind pedig a vállalkozások kihívásokkal teli mindennapjaiba, legyen szó a mindennapi működés fenntartásáról vagy egy komplex fejlesztés megvalósításáról. Másrészt úgy gondolom talán nem alaptalanul, hogy ezen vállalkozások, bár nem tartoznak a legnagyobb méretű vállalatok és multinacionális cégek közé, mégis óriási befolyással bírnak a gazdaság működésére. Elég csak arra gondolni, hogy a magyar vállalkozások 99,9%-a EU-s átlaghoz hasonlóan mikro-, kis- és középvállalkozások sorába tarozik, így nemcsak a gazdaság hatékony működéséhez járulnak hozzá, hanem a munkahelyteremtés, és a beruházások fő mozgatórugói is. A szakdolgozatot a KKV fogalmával, azok mikro-, kis- és középvállalkozásokba való besorolásával kívánom elkezdeni. Ezután néhány oldal erejéig megemlítem a KKV-k Európai Unióban és a magyar gazdaságban betöltött szerepét és fontosságát, kiemelve a főbb szempontokat. A következő gondolati egység magáról a támogatási rendszerről szól majd, a fontosabb intézmények és közreműködő szervezetek bemutatásáról, akik hozzájárulnak az uniós pályázatok akadálymentes benyújtásának, valamint hatékony és gyors elbírálásának megvalósításához. Emellett tanulmányozom majd a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szerepét a hazai támogatások finanszírozásában. A dolgozat alcíméhez hűen az indikátorok szerepe és jelentősége is bemutatásra kerül, melyben az Európai Uniós pályázatkészítésről szóló szakirodalmak lesznek a segítségemre. 4

4 Meghatározásuk és csoportosításuk után a pályázatokban leggyakrabban előforduló indikátor-típusok is felsorolásra kerülnek elsősorban azzal a céllal, hogy választ kapjunk a következő kérdésekre: Miért fontosak az indikátorok egy pályázati kiírásban? Kellenek-e ahhoz, hogy sikeresen záródjon egy projekt? Nehezítik vagy könnyítik a pályázók helyzetét a projektfenntartási időszak végéig? A fenti kérdésekre a dolgozat folyamatosan, az egyes témákban elmélyedve kíván választ adni. Az indikátorok fontosabb jellemzőinek bemutatása után az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) összehasonlítása következik majd. Legfőképpen a KKV-k szempontjából bekövetkezett fontosabb változások megjelenítésén lesz a hangsúly: szó esik majd a régi és az új kiírások között fellelhető különbségekről, például mennyivel kínál több pályázati lehetőséget a KKV-k számára az új rendszer, milyen mértékben lettek könnyebbek a mostani pályázási lehetőségek, milyen mértékű források állnak rendelkezésre a különféle fejlesztésekhez, milyen tartalmi és minőségi változások következtek be. Emellett bővebben is kifejtésre kerül az ÚSZT működése, főbb prioritásai, akciótervei, valamint az Operatív Programok felépítése, ezen belül megemlítve a fontosabb pályázati kiírásokat is, a bennük szereplő indikátor-típusokkal együtt. Az egyes témák felvázolásában a pályázati kiírások anyagai, valamint az operatív programokat tartalmazó dokumentációk nyújtanak megfelelő alapot. Dolgozatom utolsó egységeként egy ÚSZT-s és egy ÚMFT-s nyertes pályázati projekt megvalósíthatósági tanulmányán és benyújtott adatlapján keresztül ismertetni kívánom a pályázók elé állított nehézségeket vagy éppen a korábbi évektől eltérő pozitívumokat, röviden ismertetve a projekt fő célkitűzéseit, felépítését és a támogatási összeg elnyerése érdekében tett erőfeszítéseket. Itt a legnagyobb hangsúlyt a pályázatokban szereplő indikátorokra kívánom helyezni, annak érdekében, hogy számszerűsítve, gyakorlati oldalról is látható legyen, milyen indikátorok vállalására kész egy adott vállalkozás annak érdekében, hogy pályázata sikeres legyen, s egyúttal milyen nehézségekkel kell szembenéznie ahhoz, hogy a projekt fenntartási időszakának végéig ezeket a kulcsmutatókat teljesíteni is tudja. A témához kapcsolódva saját észrevételeimet és javaslataimat is megfogalmazom az alfejezet zárógondolatában. A dolgozat során felmerült kérdéseket, valamint a dolgozat során levont következtéseimet és konklúziómat a dolgozat befejező részében kívánom érvényre juttatni. 5

5 2. A mikro-, kis- és középvállalkozások 2.1. A KKV fogalma A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát Magyarországon jelenleg a évi XXXIV. törvény szabályozza. Eszerint kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás: amiben a foglalkoztatottak száma nem éri el a 250 főt, illetve amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót (illetve mérlegfőösszege nem éri el a 43 millió eurót). További csoportosítást is érdemes megemlíteni a KKV-k között, mely szükségszerű abból a szempontból is, hogy az Európai Uniós támogatások igénybevétele és a támogatás mértéke szorosan kapcsolódik a vállalati méretekhez, s ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások szemszögéből tekintve, hiszen különféle pályázati kiírásokat találhatunk KKV-kra, valamint mikrovállalkozásokra tervezve. Tehát a kis- és középvállalkozásokon belül beszélhetünk: mikrovállalkozásról: ha a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 10 fő, illetve éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró; kisvállalkozásról: ha a vállalkozásban foglalkoztatottak száma nem éri el az 50 főt, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió euróban maximalizálódik; és középvállalkozásról: amennyiben a foglalkoztatotti létszám nem több, mint 250 fő, illetve éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót. (www.innocare.hu/images/2004_xxxiv_tv.pdf) 6

6 2.2. Az Európai Unió és a KKV-k kapcsolata Ahogy hazánkban, úgy az Európai Unióban is fontos gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az alábbi idézet is szemlélteti az állítás helyességét: A mikro-, a kis- és a középméretű vállalkozások (a KKV-k) jelentik az európai gazdaság motorját. A munkahelyteremtés lényeges forrását képezik, vállalkozó szellemet és innovációt teremtenek az EU-ban, és így döntő fontosságúak a versenyképesség erősítése és a foglalkoztatás szempontjából. (Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja) (Európai Bizottság, 2006) A KKV-k előrejutásának segítése központi célkitűzés mind a 27 tagállamban, mivel a vállalkozások több, mint 99%-át a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Ezen felül a munkahelyek 66,7%-át biztosítják EU-szinten, valamint érdemes megemlíteni azt is, hogy az Unióban tevékenykedő vállalkozások hozzáadott értékéből kb. 50%-kal veszik ki a részüket. Az EU-ban működő KKV-k közül 10-ből 9 mikrovállalkozás, átlagosan 2 fő foglalkoztatott-tal. (www.ec.europa.eu) Magyarországon is hasonló arányok figyelhetőek meg a vállalkozások között, amely majd a következő alfejezetben kerül kifejtésre. Ennek fényében az Európai Bizottság kiemelt területként kezeli az EU-ban tevékenykedő KKV-k helyzetét és fejlődési lehetőségeit, a versenyképes vállalkozások létrehozását és az adminisztratív költségek csökkentését számos szakpolitikai intézkedés segíti elő. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Gondolj először a kicsikre elv, mely megmutatkozik mind az intézkedéscsomagokban, mind pedig a támogatási rendszerben EU-szerte. A fontosabb irányelvek célul tűzték ki a megfelelő vállalkozási környezet kialakítását, a csődbe jutás utáni gyors újrakezdés lehetőségét, megfelelő szabályzati és közigazgatási rendszer kiépítését. Mindezek mellett fontos cél a KKV-k finanszírozáshoz jutásának, a piaci kedvező viszonyok és előnyök kiaknázásának, valamint a fejlesztés és innováció elősegítése. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/a) 7

7 2.3. A KKV-k magyar gazdaságban betöltött szerepe és jelentősége Ahogy korábban már említésre került, az EU-s átlaghoz hasonlóan Magyarországon is kimagasló szerep jutott a KKV-knak. A vállalkozások döntő többsége hazánkban is ebben a szektorban tevékenykedik, emellett jelentős a jövedelemtermeléshez, a foglalkoztatottsághoz és a beruházásokhoz való hozzájárulásuk. A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban KSH) adatai szerint a Magyarországon 2009-ben működő vállalkozások szinte teljes egészében kis- és középvállalkozásnak minősültek (99,9%-uk). A kis-és középvállalkozások régiók szerinti eloszlása (%-ban) 1. ábra 10 8,5 8,5 40 Közép-Magyarországi Régió Dél-Alföldi Régió Észak-Alföldi Régió Közép-Dunántúli Régió Nyugat-Dunántúli Régió 10 11,5 11,5 Dél-Dunántúli Régió Észak-Magyarországi Régió Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ahogy azt a fenti ábra is szemlélteti, a KKV-k 40%-a a Közép-Magyarországi Régióban tevékenykedik, míg a legkisebb számban az Észak-Magyarországi, illetve a Dél-Dunántúli Régiókban találhatóak meg. Méretstruktúrájukat tekintve elmondható, hogy mind a hét régióban a mikrovállakozások dominálnak 95%-os aránnyal. Ez az adat a későbbiekben különösen fontos lesz, mivel az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai közül jó néhány a mikrovállalkozások fejlődésének előmozdítása érdekében lett meghirdetve. Gazdasági szerepüket tekintve is számos pozitívum mondható el működésükről. A bruttó hozzáadott érték, az árbevétel, a beruházások és a foglalkoztatottság azon területek 8

8 közé tartoznak, amelyek megfelelően reprezentálják jelentőségüket a magyar gazdaságban és társadalomban. Az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A KKV-k gazdasági szerepe 2009-ben A mutatókból kivett arányuk (%-ban) Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások 1. Táblázat Összesen (Mrd Ft) Bruttó hozzáadott érték Árbevétel Beruházások Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2009-ben a bruttó hozzáadott érték 56%-át állították elő, ami számszerűsítve 7100 milliárd forintot tesz ki. Ezen belül is a mikro- és közepes vállalkozások járultak ehhez hozzá leginkább a maguk 35%-ával, míg a kisvállalkozások a KKV-kon belüli hozzáadott érték háromtizedét szolgáltatták. A KSH felmérései szerint 2009-ben kb milliárd forintnyi árbevételt könyvelhettek el, melynek döntő többsége a Közép-Magyarországi régióban koncentrálódott. Itt ugyancsak említésre méltó adat, hogy az árbevétel 38%-át mikrovállalkozások realizálták. Az adott évben a nemzetgazdasági fejlesztések 56%-át kitevő beruházásokat vittek véghez a KKV-k, amelyek Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon voltak a legkimagaslóbbak. Végül érdemes a foglalkoztatásban betöltött jelentőségükről is pár szót ejteni, hiszen a vállalkozások által 2009-ben foglalkoztatottak 74%-ának a KKV-k biztosítottak munkalehetőséget. Mindezek a tények és számok csak bizonyosságként szolgálnak a kis- és középvállalkozások motorszerű szerepére a gazdaságban. Ugyanakkor látni kell azokat a problémákat is, amelyek a versenyhátrányukból adódnak. Bár számos kedvező tulajdonságuk került felsorakoztatásra, mégis fontos tisztában lenni azzal, hogy az alacsony tőkeellátottság, az alulfinanszírozottság, a nem hatékony termelés, a piaci ismeretek hiánya és számos más tényező is mind negatív befolyással bír az említett vállalkozások sikerességére. (Központi Statisztikai Hivatal, 2011) Éppen ez az indok, amiért mind az Európai Unió, mind pedig a magyar állam erőteljes lépéseket próbál tenni annak érdekében, hogy megszüntesse, vagy legalábbis mérsékelje a nagyvállalatokkal szembeni és a piaci ismeretek hiányából adódó hátrányaikat, hogy ezáltal képesek legyenek felzárkózni és eredményesek lenni nemzetközi szinten is. 9

9 Ezeket a célokat szolgálják többek között a hazai és EU-s források és különféle alapok, melyek közül elsősorban az Európai Unió által nyújtott lehetőségeket és pályázati kiírásokat fogja bővebben is bemutatni a dolgozat, melyeket Magyarországon jelenleg az Új Széchenyi Terv keretein belül lehet megpályázni. 3. A támogatási rendszer Az Európai Unió tagországain belül a vállalkozások és egyéb szervezetek, illetve intézmények számára igénybe vehető támogatások alapvetően közösségi és hazai finanszírozásúak, s nincs ez másképp Magyarországon sem. A hazai KKV-knak nemcsak az EU által társfinanszírozott projektekben van lehetőségük részt venni, hiszen számos, a magyar állam által nyújtott hitel és forrás is rendelkezésükre áll céljaik megvalósításához. A következő alpontok röviden bemutatják a fentebb említett forrásszerzési lehetőségeket mind EU-s, mind pedig hazai szinten Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A regionális politikára az EU-ban már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettetek, számos intézkedést vezettek be annak érdekében, hogy közösségi szintre emelésével elősegítsék a tagállamok közötti fejlettségi különbség csökkentését, az elmaradottabb területek felzárkózását, valamint a régiók versenyképességének erősítését ban az Egységes Európai Okmánnyal sikerült elérni, hogy a regionális politika közösségi szintre emelkedjen, majd az 1988-as Delors-csomag lefektette a Strukturális Alapok célkitűzéseit. A Kohéziós Alap felállításáról az 1993-as Maastrichti Szerződés rendelkezett. (Flamm et al, 2004; Damjanovics et al, 2003 ) 1. Strukturális Alapok A regionális politika fentebb felsorolt céljaival összhangban a Strukturális Alapoknak három fő célkitűzést kell megvalósítaniuk: 10

10 Az első célkitűzés az elmaradott területek fejlesztését és támogatását foglalja magába. Eszerint támogatásra jogosult minden olyan régió, amelynek az egy főre jutó GDP-je nem éri el a közösségi átlag 75%-át. A második terület célja a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése azon régiókban, amelyek strukturális hátrányban szenvednek. Ilyen hátránynak minősül például, ha a gazdaság számára kulcsfontosságú ágazatokban negatív változások mennek végbe, ha a vidéki területek elnéptelenednek vagy éppen a foglalkoztatottság erős mértékben csökken. Ezen a csoporton belül támogathatóak azok a területek, ahol a lakosság száma nem haladja meg az EU összlakosságának 18%-át. Végül pedig a harmadik és egyben utolsó célkitűzés magába foglalja azon személyek támogatását, akik munkaszerzési nehézségekkel küzdenek. Célja a képzési rendszer megreformálása és modernizálása, valamint a munkahelyi egyenlőtlenségek felszámolása. A Strukturális Alapok elnevezés jelenleg négy pénzügyi alap együttesét foglalja magában, s a célkitűzések megvalósulását a továbbiakban részletezett pénzügyi alapok segítéségével próbálják elérni. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap teszi ki a strukturális alapok legnagyobb részét. Forrásai az alábbi területekre terjednek ki: munkahelyteremtő beruházások infrastrukturális beruházások, főként KKV-k fejlesztése érdekében információs társadalom fejlesztése turisztikai, kulturális és környezetvédelmi célú beruházások, valamint határokon átnyúló interregionális együttműködések előmozdítása. Európai Szociális Alap (ESZA) Az ESZA fő céljai közé tartozik, hogy segítse a foglalkoztatás fejlesztését, valamint a munkavállalók mobilitásának növelését. Ezek alapján elősegíti: a képzési és oktatási rendszerek fejlesztését 11

11 a hátrányos helyzetűek és a nők foglalkoztatottságának növelését a munkaerő-piaci politikák és szolgáltatások javítását, valamint a munkahelyteremtést. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Az Európai Unióban kiemelt gazdasági területet képez a mezőgazdaság, a 2004-es bővítésektől kezdve a mezőgazdasági területek aránya jelentősen nőtt, így alapvető céllá vált a mezőgazdaság termelékenységének javítása, egy stabil belső piaci kereslet létrehozása és megtartása a mezőgazdasági termékek számára, valamint az ebben a szektorban dolgozók jövedelmének növelése. Így fő támogatási területei közé tartozik: a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése az erdőállomány védelme, illetve megújítása a környezetvédelmi intézkedések támogatása, és az agrárszektorban dolgozók nyugdíjba menetelének elősegítése. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) A pénzügyi alap célja a halászati tevékenységet folytató vállalatok versenyképességének elősegítése, valamint a csökkenő halállomány újratelepítése. Támogatási területei közé tartoznak az alábbiak: hajóállomány és halászati kikötők modernizációja aquakultúra halászati termékek értékesítésének elősegítése halászati tevékenységet folytató egyének és vállalkozások képzésének támogatása. (Flamm et al, 2004/a) 12

12 Az egyes pénzügyi alapok részesedését a strukturális alapok által nyújtott támogatásokból az alábbi ábra szemlélteti: Az egyes pénzügyi alapok részesedése a támogatásokból (%-ban) 2. ábra 17% 3% 47% ERFA ESZA EMOGA HOPE 33% Forrás: Damjanovics et al, 2003 Az ábra alapján elmondható, hogy a támogatási források legnagyobb százalékát az Európai Regionális és Fejlesztési Alap szolgáltatja a maga 47%-ával, majd a második helyen követi az Európai Szociális Alap 33%-kal. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 17%-kal és 3%-kal járulnak hozzá a forrásszerzési lehetőségekhez (Damjanovics et al, 2003). 2. Kohéziós Alap Felállítását a Maastrichti Szerződés szorgalmazta. Céljai közé tartozik a monetáris unióba való belépés elősegítése a tagállamok számára, valamint az eltérő fejlettségi szintű régiók közötti különbségek mérséklése. A Kohéziós Alapból támogatást igényelhetnek mindazok a tagországok, amelyek egy főre eső vásárlóerő-paritáson mért GNP-je kevesebb, mint a közösségi átlag 90%-a (közösségi átlag alatt a 2004-es bővítés előtti tagországok GNP-je értendő). 13

13 A Kohéziós Alap szorgalmazza a közösségi közlekedés fejlesztését (vasút, tömegközlekedés), valamint a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások használata érdekében tett erőfeszítéseket. (Flamm et al, 2004/b) Az Európai Bizottság oldalán szereplő adatok szerint a as időszakban 347 milliárd euró áll rendelkezésre a regionális és kohéziós politika finanszírozására, az alábbi megosztásban: Rendelkezésre álló forrás a regionális és kohéziós politikában a as időszakban Alapok megnevezése Mrd euró %-ban Európai Regionális Fejlesztési Alap ,93 Európai Szociális Alap 76 21,90 Kohéziós Alap 70 20,17 2. Táblázat Összesen Forrás: A fenti táblázat adatiból kivehető, hogy az említett 347 milliárd eurós keret 3 alap között oszlik meg. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap közel 58%-ban részesül a rendelkezésre álló forrásokból, ebből is látható kiemelt szerepe a Strukturális Alapokon belül (ez később bővebben is kifejtésre kerül). Emellett az Európai Szociális Alap mintegy 22%-kal, a Kohéziós Alap pedig kb. 20%-kal veszi ki részét a forrásmegosztásból. Az adatok természetesen nem zárják ki a más pénzügyi alapokban meglévő forrásokat sem (pl. EMOGA, HOPE). 14

14 Szemléltetés céljából érdemes megnézni az egyes tagországokon belüli forrásmegoszlások kihelyezését: 3. ábra Forrás: ec.europa.eu/regional_policy/b A tagállamok az egyes támogatásokat bizonyos kritériumok teljesülése esetén kapják meg, mint például a támogatható népesség, nemzeti vagyon, regionális vagyon és munkanélküliségi ráta, csak, hogy néhányat említsünk. Emellett fontos megjegyezni, hogy azon uniós tagállamok, akik 2004 után csatlakoztak, a as időszakban évente átlagosan mintegy 166%-kal kapnak több forrást, mint ban. Ezzel egyidejűleg, a 2004 előtt csatlakozó országok forráslehetőségei fokozatosan csökkenek: az említett időszakban átlagosan 30%-kal kapnak kevesebbet, mint között. (ec.europa.eu/regional_policy/thefunds/funding) 3.2. A támogatási rendszerben résztvevő magyar intézmények szerepe A hazai támogatási rendszerben a legfontosabb szerepkörrel az Új Széchenyi Terv pályázatai rendelkeznek, hiszen a legnagyobb összegek elnyerésére a pályázati konstrukciókon keresztül van lehetőség. A későbbiekben bővebben is kifejtésre kerül az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv kiemelkedő szerepe az uniós 15

15 források kihelyezésében, azonban érdemes megemlíteni a teljesség igénye nélkül azon magyarországi intézmények tevékenységét is, akik nagyban hozzájárulnak a KKV-k, s egyben a vállalati szektor sikerének előmozdításához Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az MFB Bankcsoport irányító tagjaként rendkívül fontos szerepe van a mikro-, kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségeiben, a kedvező feltételű hitelkonstrukciók elérésében. A Magyar Fejlesztési Bank 1991-ben alakult meg azzal a céllal, hogy elősegítse a magyarországi beruházások finanszírozását, s ezáltal mind az EUs, mind pedig a magyar fejlesztéspolitikai célok érvényesülését. Az infrastrukturális problémák felszámolása, a foglalkoztatás növelése és az energiahatékonysági fejlesztések mellett kiemelt területet képeznek tevékenységében az elsősorban KKV-k számára nyújtott hitelprogramjai, amelyek közül felsorolás szintjén érdemes megemlíteni néhány fontosabb konstrukciót: MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram Mikrohitel Plusz Program Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram (www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok) 16

16 Az említett konstrukciók legfontosabb adatai az alábbi táblázatban találhatóak: Az MFB Zrt. konstrukcióinak legfontosabb adatai 3. Táblázat Konstrukció neve Hitelösszeg Kamat Futamidő Devizanem Saját erő mértéke Minimum (millió Ft) Maximum (millió Ft) 3 havi EURIBOR + legfeljebb RKF2 + legfeljebb 2,5% a hitelintézetek részéről alkalmazható kamatfelár max. 3 év Forint nem szükséges Agrár Forgóeszköz Hitelprogram MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia-díj: Bankgarancia Program ,5-6,3% 1-5 év Forint Új Magyarország Agrárfejlesztési 3 havi EURIBOR + Hitelprogram legfeljebb 6% max. 15 év Forint 15%-a Mikrohitel Plusz Program 1 15 Jegybanki alapkamat 3 havi Új Magyarország Kis- EURIBOR*0,75 + és Középvállalkozói 0,75%+ legfeljebb Hitelprogram %/év Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram max. 10 év (+ 2 év türelmi idő) Forint max. 10 év (+ 2 év türelmi idő) Forint a beruházás nettó költségének min. a beruházás nettó bekerülési értékének min. 10%-a a beruházás nettó bekerülési értékének min. 15%-a a beruházás nettó bekerülési értékének min. 25%-a (támogatástól függően) 3 havi EURIBOR + legfeljebb 5,2% max. 15 év Forint Forrás: KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. A KA-VOSZ Zrt.-t 2002-ben alapította a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Egy olyan egyszerűsített hitelkonstrukció felállítását szerették volna megvalósítani, amely a KKV-k számára bankkártya útján is elérhetővé válna. A program Széchenyi Kártya néven vált ismertté, amely mellett a későbbiekben felsorakozott a Széchenyi Forgóeszközhitel, a Széchenyi Beruházási Hitel és az Agrár Széchenyi Kártya is. A KA-VOSZ fő tevékenységi körébe tartozik ezen programok irányítása, koordinálása, ügyfelek közvetítése a konstrukcióban részt vevő bankokhoz, az ügyfelek adatainak kezelése és adott esetben az ügyfelek előminősítése is. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/b) 17

17 A KA-VOSZ Zrt. jelenleg is futó programjainak áttekintését az alábbi táblázat foglalja össze: KA-VOSZ Zrt. konstrukciói 4. Táblázat Konstrukció neve Hitelösszeg Kamat Futamidő Minimum (millió Ft) Maximum (millió Ft) Széchenyi Kártya 0, havi BUBOR+4%+0.8% max. 2 év Széchenyi 1 havi BUBOR + 5% Forgóeszközhitel 1 25 (évente)+0,8% max. 36 hónap Széchenyi Beruházási Hitel havi BUBOR + 4,5% (évente)+0,8% max. 120 hónap Agrár Széchenyi Kártya 0, havi BUBOR+4%+0.8% max. 3 év Forrás: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1990-es alapítású szervezet, melynek alapvető célja a KKV-k fejlesztésének, piacra jutásának, tőkenövelésének elősegítése, s nem utolsó sorban az új kis- és középvállalkozások létrejöttének támogatása. Ennek érdekében aktívan tevékenykedik a gazdaságfejlesztési programok tervezésében és végrehajtásában, valamint a KKV-k számára oktatási és képzési szolgáltatások nyújtásával is igyekszik szélesíteni tevékenységi körét. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009/c) Nemzeti Külgazdasági Hivatal A Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011 januárjában kezdte meg működését, így gyerekcipőben járó hivatalnak tekinthető a KKV-k érdekében tevékenykedő intézmények között, habár kiterjedt tevékenységi köre alapos indokot szolgáltat besorolására az eddig említett intézmények közé. Létrehozásáról a 265/2010. számú, a Magyar Kormány által kiadott rendelet rendelkezett. A Hivatal kettős célrendszert állított fel: egyfelől támogatja a hazai KKV-k külpiaci szereplését, másfelől ösztönzi a külföldi cégek hazánkba való beruházásait. Tervezett éves költségvetése 3,6 milliárd Ft-ra rúg, országos kiterjedtsége révén számos vállalkozás 18

18 számára elérhető közelséget biztosít. Az intézmény hat főosztálya az alábbi tevékenységeket fedi le: stratégiai- és hálózatirányítás befektetés-ösztönzés üzletfejlesztés jogi és humánpolitikai tanácsadás gazdasági tanácsadás kommunikáció és rendezvényszervezés (www.hita.hu/content.aspx?contentid=acecbc d34-874b-01e7639b61a8) 3.3. Döntéshozó intézmények Az Európai Unióban tanácsi rendelet szabályozza a strukturális alapok megfelelő irányításához és végrehajtásához szükséges intézményrendszer felállítását és annak feladatait. A Közösségi Támogatási Keret és az Operatív Programok szintjén is beszélhetünk Irányító Hatóságokról, Monitoring Bizottságokról és Közreműködő Szervezetekről, a dolgozat azonban elsősorban az Operatív Programok szintjén lévő intézményrendszer bemutatását célozza meg, mivel az említett intézmények működését átlátva könnyebb megérteni a pályázati rendszer mechanikáját is. A döntéshozó intézmények bemutatásához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve az Európai Uniós pályázatokat figyelő internetes oldalai segítenek majd Irányító Hatóságok Az egyes Operatív Programokhoz (OP) tartozó Irányító Hatóságok felelősek az operatív programok hatékony irányításáért és végrehajtásáért, ugyanakkor a hatáskörükbe tartozó néhány feladatot a Közreműködő Szervezetekre delegálják. Legfontosabb feladataikat az alábbi pontok tartalmazzák: Biztosítják, hogy az OP-ok végrehajtása és azok finanszírozására kiválasztott műveletek összhangban legyenek a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályokkal; 19

19 Jóváhagyják a pályázati kiírásokat, a támogatási szerződésmintákat, valamint a projektjavaslatokról szóló döntéseket; Hatáskörükbe tartozik a Közreműködő Szervezetek által készített forráslehívások és hitelesítési jelentések befogadása és ellenőrzése; Működtetik a Monitoring Bizottságot és elősegítik azon körülmények és intézményi keretek felállítását, amelyen keresztül a Monitoring Bizottság zavartalanul tudja ellenőrizni az operatív programok végrehajtásának minőségét; Az operatív program végrehajtására vonatkozó több évre szóló akciótervek kidolgozását is koordinálják, illetve javaslatokat tesznek az akciótervek tartalmára. (www.eupalyazatiportal.hu/intezmenyek//a) Az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságait az alábbi táblázat mutatja be: Operatív Program Végrehajtás Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Operatív Programok Irányító Hatóságai Irányító Hatósága Koordinációs Irányító Hatóság Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága 5. Táblázat Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Közlekedés Operatív Program Regionális Operatív Program Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága Közlekedési Programok Irányító Hatósága Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága Forrás: /a Monitoring Bizottságok A Monitoring Bizottságok feladatkörébe tartozik az operatív programok felügyelete, koordinációja és azokról való döntéshozatal. Főbb tevékenységei: A finanszírozott műveletek kritériumainak áttekintése és jóváhagyása; Rendszeresen ellenőrzi, hogy a támogatási célkitűzések milyen mértékben valósultak meg; Javaslatot tesz az Irányító Hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne olyan változtatásokat eszközölni a támogatásokban, amelyekkel az alapok céljait sikeresen el lehetne érni. 20

20 Közreműködő Szervezetek A Közreműködő Szervezetek egy adott operatív programon belül több feladatot is ellátnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy-egy program vagy pályázat lebonyolításának végrehajtásával az Irányító Hatóság mindig csak egy Közreműködő Szervezetet bíz meg az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében. Feladatai az alábbi pontokra terjedhetnek ki: Központi projektek lebonyolítása; Pályázatok érkeztetése, értékelése; Szerződéskötés, szerződés-módosítás, nyomonkövetés; Pályázatokkal kapcsolatos adatok folyamatos rögzítése; Szabálytalanságok jelentése; Elszámolások, kifizetés, projektzárás; Ügyfélszolgálattal és tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátása; Időközönként beszámolók készítése az Irányító Hatóságnak. (www.eupalyazatiportal.hu/intezmenyek/b) A Közreműködő Szervezetek besorolását az alábbi táblázat mutatja be részletesen: Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Közlekedés Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Regionális Operatív Program Operatív Programok Közreműködő Szervezetei Közreműködő Szervezete MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Energia Központ Nonprofit Kft. KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. 6. Táblázat VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (valamint a regionális fejlesztési ügynökségek) Forrás: /b 21

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19.

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Megújult fejlesztéspolitika Rövidebb bírálati idő, automatikus értékelés Felesleges jelentéstételi kötelezettség

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozói pályázati lehetőségek Zalaszentgrót, 2015. május 21. Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. január 9-én

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben