ÁGAZATI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁGAZATI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE"

Átírás

1 A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÁGAZATI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE LÉGI KÖZLEKEDÉS MUNKAADÓ OLDAL Készítette: Csuport Antal

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. A légi közlekedési ágazat jellemzése Az ágazat strukturája, gazdasági helyzete A légi közlekedési ágazat szereplői Magyar Légiközlekedési Rt. (Malév) A Hungarocontrol és a Budapest Airport Rt Az Aeroplex Kft. és a Lufthansa Technic Budapest Kft A kisebb vállalkozások 7 2. Az EU csatlakozás várható hatásai 9 3. A munkaügyi kapcsolatok és szereplők Munkavállalói szervezetek Malév Rt. szervezetei Hungarocontrol szervezetei ACE Kft. szervezetei Budapest Airport Rt. szervezetei Munkaadói szervezetek A Malév Rt. tagságai A Hungarocontrol tagságai Kollektív alku a légi közlekedési ágazatban Kollektív alku a Malév Rt-nél Kollektív alku a Hungarocontrolnál Trendek a kollektív szerződés kapcsán A szociális párbeszéd lehetőségei a légi közlekedésben A Malév Rt. fórumai A Hungarocontrol fórumai Informális párbeszéd A hatóság és a munkavállalalók közötti párbeszéd Az ágazati bizottság létrejöttének lehetséges hatásai Összefoglalás 24 2

3 Bevezetés A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a légi közlekedési ágazat jellegét, gazdasági helyzetét, az Európai Únióhoz történő csatlakozás hatásait, valamint hogy összefoglalja a szakágazatban feltárt munkaadói és szakszervezeti, munkavállalói szakmai szövetségek és a szakágazatba tartozó, de szövetségbe nem tömörült vállalatok, szakszervezetek és érdekképviseleti csoportok szerepét, hazai és nemzetközi kapcsolatait, általános szervezettségét. 1. A légi közlekedési ágazat jellemzése 1.1 Az ágazat struktúrája, gazdasági helyzete A közlekedési szolgáltatások az ország gazdasági, biztonsági rendszerének stratégiai elemei. A többi közlekedési ágazathoz hasonlóan a légi közlekedés és a gazdaság szoros kölcsönhatásban van egymással. Általános érvénnyel igaz, hogy minél fejlettebb a légi közlekedés, annál nagyobb mértékében járulhat hozzá a gazdasági fejlődéshez, és minél magasabb szinten áll egy ország gazdasági-társadalmi szempontból, annál színvonalasabb a légi közlekedése.(e megállapítások alól azonban ismeretesek kivételek, ezért a kölcsönhatások csak bizonyos kiegészítésekkel, illetve a gazdaságnak csak bizonyos szektoraira érvényesek.) A fejlett demokratikus országokban normálisan működő légi közlekedési rendszer egyaránt segíti a kül- és belkereskedelem funkcióját, mint ahogy a munkavállalók szabad mozgását, mobilitását is előmozdítja. A légi közlekedés lehetővé teszi a javakkal való ellátás magasabb szintjét és elősegíti a lakosság hasznosabb szabadidő eltöltését, a különféle nemzetiségű emberek egymáshoz közelebb kerülését. A költségek csökkentése és a verseny szempontjából a negy hatékonysággal teljesíteni képes közlekedési rendszer elengedhetetlen feltétele a területi munkamegosztás előnyét egyre jobban kihasználó nemzetgazdaságok működésének. Pontos számításokat nem állnak rendelkezésre arról, hogy a légi közlekedés közvetett hatása milyen mértékű a gazdasági élet fejlődésére. Az azonban vitathatatlan, hogy a 3

4 foglalkoztatottak számarányához, de még az állóeszköz-állományhoz képest is jóval nagyobb mértékben járul hozzá a GDP, illetve a nemzeti jövedelem termeléséhez, azaz nemzetgazdasági szempontból a leghatékonyabb értéktermelő tevékenységek közé tartozik, amelynek egyre nagyobb a szerepe a nemzetközi munkamegosztás gyors kibontakozásában, hatékonyságának javulásában. Ezt a folyamatot alapvetően hátráltatja a légi közlekedés résztvevőire jellemző krónikus tőkehiány. A szocialista gazdaságban nem a gazdaságos, költségkímélő üzemeltetést lehetővé tevő eszközök beszerzése volt a jelemző, hanem a csere kereskedelemben rendelkezésre álló eszközöké, amelyek müködtetése nem tette lehetővé jelentős forrás megteremtését az új, korszerű légi járművek beszerzésére. A rendszerváltást követően megmaradt flotta alkalmatlan volt a versenypiaci gazdálkodáshoz és kiváltásukat olyan előnytelen lízing megállapodásokkal lehetett megoldani, amely a szereplőket behozhatatlan hátrányba hozta a versenytársakkal szemben. Ez a helyzet jelenleg is jellemző. Ehhez adódik még az a tény, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége alacsony, ez hosszabb távon fenntarthatja a magas átlagéletkorú járműállományt, ráadásul ebben a magas tőkeigényű ágazatban a nemzetgazdasági átlaghoz mérten kisebb mértékben jelent meg a külföldi tőke. Ennek elsődleges oka lehet a rendkívül magas tőkeigény, a lassú megtérülés, illetve az alacsony, nem ritkán negatív nyereségtartalom. Mindazonáltal a globális, valamint az Európában és hazánkban végbemenő gazdasági folyamatok mind a szállítási kereslet, mind a szolgáltatási színvonal vonatkozásában új, differenciált, az eddiginél magasabb, nemzetközileg összetettebb szintjén kielégítendő követelményrendszert támasztanak a közlekedéssel és azon belül a légi közlekedéssel szemben. Az 1990-es évek végére a világ légi közlekedésének menetrendszerinti utas-szállítási teljesítménye meghaladta az évi 1,5 milliárd utast, a légi árufuvarozásé pedig a 25 millió tonnát. Ez a légi közlekedési szolgáltatások iránti éves kereslet az utasforgalomban a következő évszázad közepéig elérheti a 4,5 milliárd utas nagyságát. Az üzleti és magáncélú légi utasforgalom és a légi áruszállítás gazdaságosságát jelentősen javítaná a Budapest Ferihegy Nemzetközi repülőtér gyűjtő-elosztó (hub) repülőtérré fejlesztése a légi közlekedési ágazatok valamennyi szereplőjének összefogásával. A várható utasforgalom alapján a magyar légi közlekedés részaránya a hazai személyszállítási munkamegosztásban növekedni fog. A polgári légi közlekedési ágazat alapvetően az alábbi tevékenységekre osztható: Légi szállítás (személyek és áruk, közforgalmi és charter, belföldi és nemzetközi, regionális és tengerentúli) Légi járművel történő egyéb munkavégzés (pl. gazdálkodási célú, kutatatómentő, stb.) 4

5 Egyéb célú repülések Szakszemélyzetek képzése Légi jármű bérbeadás Javítás, karbantartás Repülőterek és kiszolgáló létesítmények létesítése, üzemeltetése Légiforgalmi szolgálatok (irányítás, navigáció, meteorológia és tájékoztatás) biztosítása Eseménye és balesetek kivizsgálása A légi közlekedési ágazat szereplői Hazánk nemzetközi légi közlekedése alapvetően a magyar polgári légi közlekedés meghatározó három állami szervezete, a Malév, a Hungarocontrol és Budapest Airport tevékenysége révén valósul meg, amelyek a légi közlekedési piac több, mint 85%-át fedik le. A maradék 10-15%-on több kisebb magántulajdonú vállalkozás osztozkodik. Ezen társaságok és vállalkozások összetétele nagyon változatos Magyar Légiközlekedési Rt. (Malév): Hazánk meghatározó nemzeti légi fuvarozója, mely 2700 főállású dolgozót foglalkoztat. A főtevékenysége a légi személy- és az áruszállítás, illetve más légitársaságoknak végzett jegyeladási tevékenysége. A társaság szolgáltatásai kiterjed Európára, a Közel-Keletre, Távol-Keletre, Észak-Afrikára, Észak-Amerikára. A részvénytársaság a Ferihegyi repülőtéren földi kiszolgálási, üzemanyag-eladási tevékenységet és egyéb szolgáltatásokat is végez. A Malév az 1954-ben alakult Magyar Légi közlekedési Vállalat jogutódjaként július 1-től részvénytársasági formában működik. A részvénytársaság I. félévében került privatizálásra, a többségi tulajdonos ÁPV Rt. mellett az Alitalia olasz nemzeti légitársaság 30%-ban, a Simest befektetési cég 5%-ban voltak a Malév Rt. résztulajdonosai az 1997-ben történt tulajdonosváltásig. Az olasz kézben lévő részvényeket az december 15-én aláírt szerződés szerint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és az OTP Bank Rt. által létrehozott Air Invest Kft. vásárolta meg. Az Air Invest Kft. tulajdonában lévő részvényeket augusztus 30- án megvásárolta az ÁPV Rt. és ezáltal 96,843%-ra emelkedett a tulajdonosi részaránya. 5

6 A 2000-ben újra kiírt zártkörű privatizáció sikertelenül zárult, így meghatározatlan időre elhalasztották. Addigra azonban akkora veszteséget halmozott fel a társaság, mint még soha (mintegy 10 milliárd Forint). Ezen okból II. felében elindították az ún. reorganizációs programot, ezzel párhuzamosan hozzáláttak a vállalat átszervezéséhez, felülvizsgálták a beszerzéseket, új kereskedelmi programot dolgoztak ki és megkezdték a létszám-optimalizálást. A nemzetközi légi közlekedésben kijelölt magyar légi fuvarozó jövőjét a globalizálódó nemzetközi légi fuvarpiacon a minden korábbinál kíméletlenebb versenyben biztosítani kell, ugyanakkor a légitársaság számára is érzékelhetővé kell tenni a fokozódó versenyből következő kihívásokat, mivel ez a társaság hosszú távú versenyképességének erősödését is szolgálja. A szeptember 11-i eseményeket követően átértékelték a gazdálkodásukat, újabb költségcsökkentő intézkedések bevezetésével melytől az üzemi veszteség jelentős csökkenését várják. Ezen kívül keretszerződést írtak alá KLM- és a Northwest-el. A keretszerződés egy többlépcsős folyamat első állomása, amely a Malév számára szövetségi viszonyhoz vezet. A nagyon alacsony sajáttőke-állományát pedig a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 20 milliárdos hitelből és az államtól kapott 9,2 milliárdos állami segítséggel kívánják megfelelő szintre emelni A Hungarocontrol és a Budapest Airport Rt A címbeli vállaltok elődje január 1-jén jött létre a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) néven, a Malév-ból való kiválásával ban kivált belőle, mint elsőfokú légügyi hatóság, a Légügyi Igazgatóság. Nagy mérföldkő volt az LRI életében, amikor 1992-ben állami szervként megkapta a vállalkozói jogkört és ez által több kisebb vállalkozást hozott létre (pl.: minibusz, repülőgép kiszolgálás stb.), melyek költségei optimalizáltak voltak. Meghatározó pillanat volt a áprilisi kormányhatározat, amelyben döntöttek az LRI szétválasztásáról. Ezáltal két különálló szervezetet hoztak létre 2002 jan.1-vel: 1. A továbbra is állami költségvetési szervként kizárólagos jogokkal rendelkező Hungarocontrolt (Magyar Légiforgalmi Szolgáltató), várhatóan mintegy milliárd forintos évi árbevétellel, 500 fő körüli állománnyal. 2. A reptér üzemeltetését és a hozzá kapcsolódó egyéb feladatok ellátását végző száz százalékban állami tulajdonban lévő társaságot, a Budapest Airport Rt.-t. Vagyonához tartoznak a repülőtér berendezései és eszközei, így a cég az LRI vagyonának jó kétharmadát kapta meg. A közel 2000 főt foglalkoztató Budapest Airport Rt. legfontosabb bevételi forrásai között a leszállási díjakat és kiszolgálási díjakat, illetve repülőtéri illetékeket 6

7 említették az átalakulást megelőzően kiadott előkészítő anyagok. Ez a korábbi évek tapasztalatai alapján mintegy 20 milliárd forint körüli bevételt biztosít. A Ferihegyi repülőtér közép-kelet-európai regionális központi szerepének betöltésére a következő fejlesztéseket tervezik az újjáalakult vállalatok: A Budapest Airport fejlesztései (összesen milliárd forint költség):! új cargo-bázis építése - raktárkapacitások növelése, korszerű árukezelő, mozgató technológia, logisztikai bázis fejlesztése,! a repülőtéri parkolás átalakítása - mélygarázs, parkolóház építése 3 ezer gépkocsi számára,! repülőtéri, vagy a repülőtér közelében lévő szálloda építése,! új catering-bázis létesítése,! a Ferihegyet a budapesti Nyugati pályaudvarral összekötő repülőtéri vasút kiépítése, Kormányzati támogatást igénylő fejlesztés:! Ferihegy 2C terminál megépítése A Hungarocontrol fejlesztései:! Mode-S radarképességi beruházás! GNSS műholdas navigációs beruházás! Link-2000 műholdas adatkapcsolati rendszer E két szervezet gazdálkodási különállása a közösségi gyakorlattal harmonizál Az Aeroplex Kft. és a Lufthansa Technic Budapest Kft. A Malév 100 %-os tulajdonában lévő Aeroplex Közép-Európai Légi Jármű Műszaki Karbantartó Kft. szervezetét tulajdonosa a javító-karbantartási szolgáltatások biztosítása céljából hozta létre, 790 fős állománnyal, míg 15 %-os tulajdonrésszel, 160 fős állománnyal kezdte meg javító-karbantartó működését a Lufthansa Technic Budapest Kft., melynek 85 %-os tulajdonrésze német kézben van A kisebb vállalkozások A nem közforgalmú vállalkozások sora az olyan kisgépes társaságoktól (pl.:novemb- Air) kezdődik, melyek közös jellemzője, hogy a tulajdonos és a pilóta ugyanaz a személy (esetleg mellette maximum 1-2 fő) és a repülőgépek 5-6 személy szállítására alkalmasak. 7

8 Főbb tevékenységi köreik: Bel- és külföldi légitaxi Jet repülőgépek üzleti utakhoz Charter járatok Expressz csomagszállítás és futárposta Sétarepülés Légi jármű üzemeltetés és karbantartás Pilótabolt Szaktanácsadás Navigációs felkészítés Ezen cégek a piac megközelítőleg 5%-át fedik le. A sor folytatódik az olyan társaságokig, akik vagy az ún. charter vagy a cargo (légi fuvarozás) piacot célozzák meg. Ezen vállalkozások közül a jelentősebbek a következők:! Farnair Hungary Kft.: Francia tulajdonú vállalat, 2 db Focker-27 típusú repülőgéppel rendelkeznek. Fő tevékenységi körük az áruszállítás (cargo), de eseti charter megbízást is vállalnak. A piac 6%-át fedik le.! Pannon Air Service Kft.: márciusában alapították azzal a céllal, hogy színvonalas szolgáltatást nyújtsanak saját tulajdonú, általuk üzemeltetett és bérelt repülőgépeikkel a nem menetrend szerinti repülés terén.! Aero Pannonia Légi közlekedési Kft: A januárban alapított cég, hazai és orosz magánszemélyek tulajdona, amelyet részben azok a vállalkozók hozták létre, akik korábban a Pannon Airlines légitársaságnál dolgoztak. Tevékenységük a charter-utaztatásra terjed ki.! Travel Service Kft.: A társaság 1 db Boeing-737/400-assal végzi utazásait. A piac 3%-át fedik le.! LinAir Magyar Regionális Légitársaság: 1995-ben kezdte meg az üzemelt egy Jak- 40 típusú bérelt repülőgéppel. A charter személyszállítás terén az egyedi igények kiszolgálására törekszenek. A légi közlekedési piac ezen területén a légi járművek állapota a legváltozatosabb: a legkorszerűbb, minden igényt kielégítő, magas komfortfokozatú repülőgépektől a közel 20 éves életkorú, gyenge műszaki és esztétikai állapotú repülőgépekig terjed. 8

9 2. Az EU csatlakozás várható hatásai A magyar csatlakozás az Európai Unióhoz új helyzetet teremt a magyar légi közlekedésben. Számos olyan szabály lép hatályba, melyek új kihívások elé állítják a magyar légi közlekedést. A legfontosabb szabályok a következők: A Tanács (92/14/EKG) irányelve a zajbizonyítvánnyal rendelkező zajosabb légi járművek üzemeltetésének korlátozását szabályozza. A 2. cikkelye előírja, hogy ápr.1-től nem üzemelhetnek a Tagállamok repülőterein olyan repülőgépek, amelyek zajbizonyítványa nem felel meg a Függelék I. kötet II. rész 3. fejezet előírásainak, vagy a II. rész 2. fejezet szabványainak, feltéve, hogy egyedi légi alkalmassági bizonyítványuk 25 évnél nem régebbi. A Ferihegyi repülőtér forgalmában főként a FÁK országaiból, a közép- és keleteurópai térségből továbbra is számottevő forgalommal kell számolni, amely a közösségi előírásoknak nem megfelelő repülőgép parkkal valósul meg mind az utas, mind a légi áruszállítás területén. Az elmúlt évek átlaga szerint e légi járművek részaránya 20-30% körüli, ami a következő években tovább fog csökkeni. A megengedett zajértéket meghaladó légi járművek kitiltása a magyar EU csatlakozás előtt a rájuk eső földi kiszolgálási bevételek kiesése évente milliárd forintos bevételkiesést jelentene a Malév és a Budapest Airport számára. A tiltás megzavarná a térség kialakult és fejlődő légi közlekedési munkamegosztását, és a nemzetgazdaság más területein is bevételcsökkenést eredményezne, ezért megfelelő légügy- és üzletpolitikával a folyamatos átmenetet biztosítani kell a veszteségek minimalizálása érdekében. A Tanács (2408/92EKG) rendelete szabályozza a piacra jutás feltételeit a menetrendszerinti és a nem menetrendszerinti légi közlekedés vonatkozásában. A rendelet lehetőséget biztosít a közösségi légi fuvarozók számára ugyanazon útvonalon több légitársaság párhuzamos üzemelésére, a forgalmi jogok (légi szabadságjogok) kiterjesztésére az Európai Közösségen belül. A tagállamok csak rendeletben felsorolt esetekben jogosult korlátozni az útvonalhasználat jogát, illetve a légi fuvarozók által felajánlott kapacitást. Jelenleg a légi szabadságjogok, a kapacitás és a korlátozás kérdései a hatályos kétoldalú légügyi megállapodásokban szabályozottak. Az EU-tagországokkal érvényes megállapodásaink többsége a Malév védelme érdekében nem liberalizált, vagyis olyan védelmet (egyoldalú járatszám-növelés tiltása, felkínált ülőhelyek vonatkozásában a használatos repülőgép nagyobb befogadó képességűre cserélése külön engedélyhez 9

10 kötött) biztosítanak a nemzeti légitársaság számára, amelyek a belépés után megszűnnek. Azonban a Malév jelenleg még nem felkészült arra, hogy egyenlő eséllyel jelenjen meg a piacon. Ráadásul a nagy közösségi fuvarozók, amelyek a teljes liberalizációra való felkészülés alatt jelentős állami támogatásban részesültek, képesek tartósan rendkívül alacsony tarifák és férőhely kapacitás kihasználtság mellett légi járatokat fenntartani, azért, hogy a megnyíló közép-és kelet-európai piacon kiszoríthassák versenytársaikat. Ugyanakkor a meglévő, kiépített járathálózatukból adódóan nagy kínálati rugalmasság jellemzi őket. Mindezek alapján számottevő piacvesztést jelent a jogszabály azonnali bevezetése. Az útvonal-liberalizációra való felkészülés részeként új légügyi egyezmények kötése szükséges az Európai Unión kívüli országokkal, valamint lehetőség szerint fenn kell tartani az EU tagállamokkal meglévő bilaterális légügyi megállapodásokban biztosított védelmet. A légi közlekedésről szóló évi XCVII. tv. elfogadásával megkezdett légi közlekedési jogszabály alkotási programot oly módon kell megvalósítani, hogy érvényesüljenek az EU csatlakozásból adódó jogszabály harmonizációs és a magyar jogrendbe illesztési, valamint alkalmazási kötelezettségek. Ennek keretében biztosítani kell a Közös Légügyi hatósági (JAA) tagságból adódóan a szervezet normatív követelményrendszerének (JAR-előírások) átvételét. Mind a jogi szabályozásban, mind pedig a jogalkalmazásban az EU-csatlakozási követelményekkel összhangban érvényesíteni kell a légi közlekedési és a légi közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek vállalkozási szabadságát, a piacgazdaság és a vállalkozási szabályok kidolgozását, magyar jogrendbe illesztése az EU csatlakozásból származó feladat, amelyet rövidtávon kell teljesíteni. A polgári repülésben bekövetkezett balesetek és rendkívüli események kivizsgálásáról szóló EU irányelv alapján létre kell hozni a légi közlekedés szabályozó és légi alkalmasság minősítő szervezeteitől független légi balesetkivizsgáló szervezetet. Meg kell alkotni a működését szabályozó miniszteri rendeletet. A minősítő légi közlekedési hatóság tevékenységben az egyedi alkalmassági vizsgálatok rendszeréhez illeszkedően erősíteni kell a repülési tevékenységet folytató szervezetek működésének ellenőrzésére irányuló felügyeletet. Erősíteni kell a légi közlekedési hatóság légi alkalmassági feltételek folyamatos meglétének ellenőrzésére irányuló tevékenységét, indokolt esetben tartós jelenlétét légi közlekedési vállalkozásoknál, repülőtereken. Fejleszteni szükséges a légi rendészeti, rendőrségi ellenőrzések feltételrendszerét. 10

11 3. A munkaügyi kapcsolatok és szereplők 3.1. Munkavállalói szervezetek A légi közlekedési ágazatban a munkavállalók érdekeit nem csak szakszervezetek, hanem egyesületek is képviselik. Tekintettel arra, hogy a polgári légi közlekedési ágazat munkavállalói érdekképviseleti szervezetei elkészítették az oldalszintű elemzést és mivel a két oldal dokumentumai egyébként is összefésülésre kerülnek, jelen elemzés csak a klasszikus szerveződésű ágazati nem lévén vállalati szakszervezetek rövid ismertetésére terjed ki és nem foglalkozik az üzemi tanácsokkal sem Malév Rt. Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ) Magyar Légiutaskisérők Egyesülete (HUNACCA) Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (HUNALPA) Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) Malév Szakszervezeti Szövetség Malév Szakszervezeti Szervezet (MSZSZ) Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete Hungarocontrol Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ) Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete (LIFSZ) Légiforgalmi, Igazgatási, Gazdasági és Oktatási Szakszervezete (LIGOSZ) Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) ACE Kft. Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ) Repülőgép Szerelők Szakszervezete (RSZSZ) 11

12 Budapest Airport Rt. Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ) Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete (RÜDSZ) Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) 3.2. Munkaadói szervezetek A magyar légi közlekedésben jelenlévő társaságok közül csak az állami tulajdonú vállalatok tartoznak bele valamilyen hazai vagy nemzetközi szövetségbe. Ezen a gyakorlaton az EU-ba való belépés előtt változtatni kellene! Azonban azt is meg kell említeni, hogy az állami cégek és a kisebb magántársaságok között sincs semmilyen közös munkaadói szövetség, holott szükség volna a párbeszédre. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az ágazat tisztán munkaadói, illetve a szociális párbeszédben valamilyen szinten vagy módon résztvevő szakmai szervetei A Malév Rt. tagságai Stratégiai és Közszolgáltatói Társaságok Országos Szövetsége A STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége néven 1994-ben alakult meg, mint a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média, stb.) országos gazdasági érdekképviselete. A STRATOSZ létrehozását az tette időszerűvé és szükségessé, hogy az ország gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalatok nem rendelkeztek megfelelő képviselettel az akkor működő Érdekegyeztető Tanácsban, az ÉT-ben. A STRATOSZ megalakulásának társadalmi körülményei miatt, helyi (megyei) szervezetek nélkül, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A megalakulást követő években a tagvállalatok száma jóval meghaladta a százat és az általuk foglalkoztatott dolgozók száma megközelítette a 750 ezret. A Szövetség korán megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, mindenek előtt az EU egyik szociális partnerével, a CEEP-vel, a közszolgáltató vállalatok európai szintű, nemzetközi szövetségével, amelynek hamarosan társult tagja lett, megelőzve ezzel minden jelölt ország munkaadói szövetséget. 12

13 A STRATOSZ életében jelentős változást hozott az 1999-es év, amikor a STRATOSZ teljes jogú tagjává vált a megalakult új Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak és az érdekegyeztetés többi fórumának. A STRATOSZ aktív kezdeményezései és jelentős potenciálja által az OMT-ben hamarosan elismert tényező lett. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményező szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is ben a STRATOSZ közgyűlése új, modern alapszabályt fogadott el és új alapokra helyezte a szervezet belső működési rendjét is, melynek lényege az érdekegyeztetés mellett a tagvállalatok munkájának közvetlen, aktív támogatása. A STRATOSZ 2000-ben együttműködési megállapodást kötött a VOSZ-szal, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttműködés első eredményeként egy közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén. Ezzel a megállapodással a STRATOSZ jelentősen növelte működési hatékonyságát és az ország legnagyobb és legtámogatottabb munkaadói szövetségrendszerét tudhatja maga mellett. Az említett jelentős közvetlen vállalkozási reprezentáción túl 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is. A STRATOSZ jelenleg alapvetően országos szerveződés szerint működik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett regionális és szakmai szervezeteinek kiépítését - követően a VOSZ-szal közös körzeti és ágazati működését. A STRATOSZ-ban a belépett gazdálkodó szervezetek tagsági viszonya közvetlenül az országos szövetségben jön létre, és később kerül meghatározásra, hogy a tag mely megyei, vagy szakmai szervezet(ek)hez kíván tartozni.a STRATOSZ tagjai három jelentősebb szövetségtől eltekintve közvetlenül közszolgáltatást nyújtó vállalatok. A STRATOSZ törekvései A STRATOSZ meggyőződéssel vallja, hogy a szövetségbe tömörült közszolgáltató vállalatok és intézmények szervezett együttműködéssel olyan erőt képviselnek, mely országos szintű döntések esetén megkerülhetetlen tényezője a magyar gazdaságnak. Megtisztelő küldetésének tartja, hogy magas színvonalon irányítsa, szervezze a közszolgáltatásban működő, vállalatok és intézmények hazai és nemzetközi érdekegyeztető, érdekvédő tevékenységét. Törekszik az aktív, kezdeményező szerepet betöltésére a hazai és a nemzetközi Társadalmi Párbeszéd fórumaiban. 13

14 Főbb szolgáltatásai A közszolgálat területén működű intézetek és gazdálkodó szervezetek érdekeinek összehangolása, és azok következetés hirdetése, képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon, A közszolgálatot érintő legfontosabb információk alapján tájékoztató anyagok készítése és előadások szervezése a tagvállatok számára, A tagvállalatok segítése az Információs Társadalom, az EU integráció, és a globalizáció várható vállalati hatásaira történő felkészülésben, A tagvállalatok segítése hazai és nemzetközi kapcsolataik építésében és hasznosításában, Vezetői és szakértői találkozok szervezése, A STRATOSZ jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, melyekből az alábbiakat említjük meg: ILO, IOE, OECD/BIAC, CEEP, UNICE, MMNSZ (CEHIC). A STRATOSZ 2001-ben átvette az MMNSZ soros elnökségi és titkársági feladatait és ez által további jelentős szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven február 20-án alakult meg, mint Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, kormányról független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások országos gazdasági érdekképviselete. A Szövetség első tízéves fennállása alatt jellemzően a kis-és közepes méretű társas magáncégeket tömörítette, valamint kezdetben ellátta Gyáriparosok Országos Szövetsége néven- a magyar gyáriparosok érdekvédelmét is. A VOSZ a megalakulásának társadalmi körülményei miatt helyi (megyei, regionális) szervezetek nélkül központilag, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését kizárólag a tagok finanszírozták. A Szövetség megalakulásának első három éve alatt kiépítette a megyei szintű szervezeteit és országos szakmai tagozatait év végéig az országos szakmai tagozatok töltöttek be hangsúlyos szerepet, míg a megyei szervezetek többsége háttérbe szorult ban a Szövetség belső megújulást, tagrevíziót és tagtoborzást végzett, új Alapszabályt alkotott. Ennek eredményeképpen tagvállalatai jellemzően a közepes és nagyvállalkozások lettek, de jelentős a kisvállakozói kör is. Érdekképviseletét 14

15 kiterjesztette valamennyi vállalkozásra, annak jogi statusára tekintet nélkül. Új nevet vett fel: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége lett. A VOSZ kezdetektől részt vesz az országos szintű társadalmi párbeszéd rendszerében, annak testületeiben. A VOSZ 1990-től törekedett arra, hogy tagja lehessen az Európa Parlament melletti vállalkozói tömörülésnek, az UNICE-nak. A VOSZ tagja a Magyar Munkaadók Nemzetközi Szervezet néven (CEHIC) működő szervezetnek. A szervezet munkáját, 1998 évet követően az országos lobbi-feladat mellett a regionális és szakmai szekciók működtetése jellemezte. Ennek érdekében a VOSZ növelte szakértői bázisát, szervezeteinek körét. A VOSZ fontosnak tartja a munkaadói szervezetek integrációját. Ezért több tucat szakmai érdekképviselettel kötő együttműködési megállapodást vagy tagsági viszonyt. Ezek közül kiemelkedő a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségével (STRATOSZ) kialakított együttmükődés.a VOSZ napi kapcsolatot tart fenn az 1,2 millió tagot tömörítő Nyugdíjasok Országos Képviseletével is. A VOSZ tagságának kétharmadát a közepes és nagyvállalkozások adják. A közvetlenül regisztrált egyéni és társas vállalkozások száma A vállalkozásokban foglalkoztatottak létszáma a nemzetgazdaság aktív keresőinek 23%-a, a hozzájárulás arány a nemzeti össztermékhez 28%. A VOSZ tagszövetségeiben regisztrált tagszervezetek száma 23862, az általuk foglalkoztatottak száma a nemzetgazdasági aktív keresők 41%-a, hozzájárulásuk aránya a nemzeti össztermékhez 61%. Kollektív szerződések száma: munkahelyi 432 db, ágazati 1 db. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a Magyar Munkaadói Szövetség (a Magyar Gazdasági Kamara érdekképviseleti jogutódja) és az 1902-ben alapított Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével jött létre 1998-ban. Mindkét szervezet korábban önálló szervezetként működött. Az egyesülés megvalósítását a hazai érdekegyeztetésben részt vállaló munkaadói szervezetek nagy száma és a közöttük sokszor fennálló nézetkülönbségek csökkentésének igénye sürgette. Az egyesüléssel létrejövő új szervezet mindkét elődszervezet teljes körű jogutódja lett, amely jogutódlás kiterjedt a szervezeti, vagyoni és munkajogi jogutódlásra is. 15

16 A fúzióval létrejött az ipar teljesítményét döntően meghatározó közepes és nagy gazdálkodó szervezeteket tömörítő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Az MGYOSZ közel 50 szakmai szövetséget, 18 regionális szerveződésű szövetséget és közel száz közvetlen tagsággal bíró nagy gazdasági társaságot tart nyilván tagjai között. A szervezet az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások valamennyi területéről mintegy 6ooo vállalkozást képvisel, amelyek közel 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak. Mivel az MGYOSZ-nak több multinacionális cég - közvetlenül vagy a szakmai szövetségeken keresztül közvetetten tagja, munkaadói érdekképviseletüket az MGYOSZ látja el. A szövetség önkéntes társulással szerveződik. A Szövetség fontos feladataként kezeli, hogy a magyarországi versenyszféra szereplői között minél szélesebb tagsági kört alakítson ki és ennek révén minél kiterjedtebb, és hitelesebb információs bázison tudja folytatni érdekképviseleti munkáját. Az MGYOSZ a makroszintű érdekegyeztetés egyik meghatározó szereplője. Az MGYOSZ-ban bizottságok és szakértői munkacsoportok működnek, amelyek a szakmai, gazdasági, munkaadói érdekképviseleti tevékenység főbb területei, a gazdálkodás funkciói szerint tömörítik a tagvállalatok és tagszervezetek képviselőit. A Szövetség kiterjedt kétoldalú nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, elsősorban a hasonló tevékenységű nemzeti szövetségekkel: az olasz CONFINDUSTRIA-val, a német BDI-vel és BDA-val, az osztrák ÖVI-vel és a spanyol CEOE-vel. Nemzetközi Légi szállítási Társulás (IATA) Az 1945-ben alapított szervezet a légi járatok üzemeltetésére vonatkozó konkrét kérdéseket, a versenyt, az utazási feltételeket, a díjszabást szabályozza. A szabályozó funkcióján túl részt vesz az iparág hatékonyságát növelő koordinációban is, felügyeli a légitársaságok munkamegosztását, szorgalmazza a helyfoglalási rendszerek egyesítését. A világ mintegy 200 légitársaságát összefogó nemzetközi szervezet. Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Alapítás: 1947 Chicago (USA) A nemzetközi polgári légi közlekedés biztonsága felett őrködő szakosított ENSZ szervezet ajánlásokat készít a repülés műszaki, szervezési és jogi fejlesztésére, a szerencsétlenségek számának a csökkentésére. Tagjai államok, amelyek területeiken kötelezőnek ismerik el a szervezet ajánlásait. 16

17 Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) Olyan lobbyszövetség, amely feladatának tekinti az Európai Uniós légitársaságok érdekeinek képviselését Brüsszelben (pl.: kevesebb átrepülési illetéket fizessenek). Tagjai az Európai Unió országainak 1-1 nagyobb légitársasága (kivéve Nagy- Britannia) A Hungarocontrol tagságai A január elsejei megalakulása óta a Hungarocontrol eddig nem lépett be egyik nemzeti munkaadói szervezetbe sem és korábban a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság szervezeti egységeként sem rendelkezett ilyen tagsággal. Meg kell jegyezni, hogy az anyavállalat LRI sem. Európai Repülésügyi Polgári Konferencia (ECAC) Az 1991-ben alapított Európai Uniós szervezet, amely miniszteri szinten fogalmaz meg és alakít ki elveket, stratégiákat, amiket a tagok magukra nézve kötelező érvényűnek fogadnak el. EUROCONTROL Olyan Európai Uniós szervezet, amely alapján a légiforgalmi szolgáltatás teljes rendszere történik. Célja eljárások -, kapcsolódó szabványok -, légiforgalmi áramlás -, központi útvonaldíj elszámolásának szabályozása. Egyesített Légügyi hatóságok (JAA) 1990-ben alapították Cipruson a Civil repülési Konferencia (ECAC) részeként. Feladata képviselni azon Európai Uniós vállalatokat szabályait, akik egyetértettek egy közös biztonsági szabálykészlet és eljárások kidolgozásában. Ez az együttműködési szervezet azt tűzte ki célul, hogy nagyon magas szintre emeli a biztonsági állandókat egész Európában. Polgári Légiforgalmi Szolgáltatók Egyesülete (CANSO) Szakmai szervezet, amely a légiforgalmi szolgáltatók stratégiai elveit, illetve gazdasági tevékenységeik szabályait egyezteti. 17

18 Polgári Légi közlekedés Biztonságáért Szervezet (POLÉBISZ) jan. 1-ével jött létre a polgári repülésben bekövetkezett balesetek és rendkívüli események kivizsgálásáról szóló EU irányelvnek megfelelően a Légügyi hatóságból való kiválással. Független balesetkivizsgáló és megelőző szervezet Kollektív alku a légi közlekedési ágazatban Az ágazatban eddig nem jött létre ágazati kollektív megállapodás és nem is jöhetett létre. Tényszerű ez a megállapítás, de logikailag is könnyen megalapozható: az ágazatban csak egy szereplő, a 100 %-as állami tulajdonnal működő Malév Rt. volt jelen január 1-től a Malév Rt-ből kivált a repülőtereket, navigációs eszközöket és légi forgalmi szolgáltatásokat üzemeltető Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), amely új alágazatot nyitott, szintén kizárólagos állami tulajdonnal és szintén egy vállalat jelenlétével. Ezt követően a hatósági funkciók kiválásával (Légügyi Igazgatóság) tisztázódott a légi közlekedési ágazat profilja. Miután az alágazatokban csak egy-egy vállalat működött sem a piaci verseny, sem pedig ágazati párbeszéd nem alakulhatott ki. A rendszerváltás utáni (50 főnél) kisebb vállalkozások esetében nem alakult ki semmilyen vállalati szintű érdekegyeztetés, így a korábbi helyzet nem változott: az ágazatban ágazati, illetőleg több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés nem létezik, ezek megkötését sem munkáltatói sem munkavállalói oldalról nem kezdeményezte egyik fél sem. A légi közlekedésben csak a nemzeti légitársaságnál és az LRI szétválásából létrejött egyik szervezetnél, a Hungarocontrolnál van kollektív szerződés. A többi légitársaságnál nincs és nem is volt ilyen törekvés, aminek lehetséges okai a következők:! nagyobb a munkáltató szabadsága,! munkavállalói érdekképviseletek nem állnak olyan fejlettségi (lásd EU) szinten, hogy ezt kezdeményezhessék! Magyarországon a légügyi jogi szabályozás még nem alkot egy egységet Kollektív alku a MalévRt-nél 18

19 A Kollektív Szerződés (továbbiakban KSZ) a Magyar Légi közlekedési Részvénytársaság és a kollektív szerződés megkötésekor reprezentatívnak minősülő érdekképviseletek: között jött létre.! Malév Szakszervezeti Szervezet (MSZSZ)! Légi közlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ)! Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ)! Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (HUNALPA)! Magyar Légiutaskísérők Egyesülete (HUNACCA) A jelenleg érvényben lévő KSZ-t novemberében kötötték és dec. 31-ig érvényes. A KSZ három fő részből áll, ezek Törzsrész # a törzsrész, # a mellékletek, # a szakterületi függelékek. Azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek a KSZ személyi hatálya alá tartozó valamennyi munkavállalóra vonatkoznak. A törzsrészt munkáltatói oldalról a vezérigazgató, munkavállalói oldalról a szerződést kötő szakszervezetek képviselői írják alá. Mellékletek Egyes nagyobb terjedelmű önálló szabályozást igénylő témakörökre vonatkozó rendelkezések a KSZ törzsrészéhez szorosan kapcsolódó, abból kiemelt egységekként mellékletekben találhatók. A mellékleteket munkáltatói oldalról a vezérigazgató, munkavállalói oldalról a KSZ-t kötő szakszervezetek képviselői írják alá. Szakterületi függelék A légi és a földi üzemeltetés tevékenységi körébe tartozó szervezeteknél az általánostól eltérő munka- és pihenőidő, valamint bérezési rendszerek szabályozására a KSZ szerves részét képező, de a törzsrésztől elkülönülő szakterületi függelékek köthetők. A szakterületi függeléket a vezérigazgató és a reprezentatív szakszervezetek 19

20 vezetése írja alá, a munkáltató és az adott területen működő reprezentatív érdekképviseletek előkészítése alapján. A szakterületi függelék személyi hatálya a KSZ általános személyi hatályától eltérhet, az eltérést a szakterületi függeléknek pontosan tartalmaznia kell. A KSZ személyi hatálya A KSZ hatálya kiterjed: # munkáltatói oldalon a Malév Rt.-re, mint jogi személyre, # munkavállalói oldalon minden olyan személyre, aki a Malév Rt.-vel érvényes munkaszerződés alapján munkaviszonyban áll. A Kollektív Szerződés gyakorlati hatásai: # munkáltatónak csak néhány emberrel kell tárgyalnia, # törvénytől lehetséges módon való eltérés, # védi mind a munkavállalót, mind a munkáltató, # munkaügyi perek döntő többsége ezáltal elkerülhetővé válik. Módosítás vagy kiegészítés kérése esetén az erre irányuló javaslatot követő 15 napon belül egyeztető tárgyalást kell kezdeni Kollektív alku a Hungarocontrolnál A Kollektív Szerződést máj. 20.-án kötötték. A Hungarocontrol, mint az LRI jogutódja - a jogfolytonosság következtében - a Kollektív Szerződést átvette. A Kollektív Szerződés a Magyar Légiforgalmi Igazgatóság és a szerződés megkötésekor reprezentatívnak minősülő érdekképviseletek között jött létre.! Légiforgalmi Irányítok Független Szakszervezete (LIFSZ)! Irányítok Dolgozói Független Szakszervezet (IDFSZ)! Légi közlekedési, Igazgatási, Gazdasági és Oktatási Dolgozók Szakszervezete (LIGOSZ)! Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) A KSZ öt fő részből áll, ezek 20

ÖSSZEGEZETT TANULMÁNY ÁGAZATI HELYZETÉRŐL

ÖSSZEGEZETT TANULMÁNY ÁGAZATI HELYZETÉRŐL ÖSSZEGEZETT TANULMÁNY A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÁGAZATI HELYZETÉRŐL LÉGI KÖZLEKEDÉS Tartalomjegyzék Résztanumányok: Kozek Adolfné Csuport Antal Összegezés: Csuport Antal Bevezetés 3 1. A légi közlekedési ágazat

Részletesebben

a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ

a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ Budapest, 2002-01-28 TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY az infokommunikációs

Részletesebben

Légiközlekedési Iparág

Légiközlekedési Iparág ~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1 A.. Zártkörűen Működő részvénytársaság.. (Megyei Törvényszék mint Cégbíróság Cg.: ) Megjegyzés [A1]: szervezeti forma adott munkáltatóé, ez csak példa 201. napján kelt EGYSÉGES

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Globális logisztikai struktúrák kialakulása. Németország

Globális logisztikai struktúrák kialakulása. Németország Regionális repülőterek szerepe a globális áruelosztási láncokban Dr. Mang Béla, egy. docens, rektorhelyettes Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, egy. docens Miskolci Egyetem Globális logisztikai struktúrák kialakulása

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban

A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban Schőberl Márton osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Felsőoktatási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ

Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) ÁGAZAT szervezettségéről (ÁGAZATI TANULMÁNY) A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG SZEMPONTJAI SZERINT ÁTDOLGOZOTT, ÉS KIEGÉSZÍTETT VÁLTOZAT A munkavállalói

Részletesebben

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása A közúti közlekedésről szóló

Részletesebben

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója Huszka Péter A keretek 2014. évi.. törvény A vasúti közlekedésről Kötelezően át kell ültetni: az egységes európai

Részletesebben

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia dr. Vereczkey Zoltán elnök Érdekképviseleti gondolatok a használatarányos útdíj bevezetéséről 1. Győztes-győztes konstrukciók 2. Gazdasági környezet

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára J A V A S L A T a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Polgármester Ózd, 2014. április 30. Ózd Város

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGÉNYLŐLAP BIZTOSÍTÁS IGAZOLÁSHOZ Magyarországon és egy másik államban párhuzamos an folytatott kereső tevékenység esetén A magyarországi kereső tevékenység mellett

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV Kecskemét, 2013. január 28. elnök 1 AZ EGYESÜLET FŐBB ADATAI Név: Rövid név: Székhely: Bírósági határozat száma: Városfejlesztők

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 03 0202 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát Turisztikai szolgáltatások - közlekedés Szolgáltatások Közlekedés A közlekedési szolgáltatás Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu Vízi Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Szárazföldi Autó Vasút

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. június 30-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok

A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok 1 A léginavigációs és ATM tevékenységek alapjául szolgáló jogszabályok 1. A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól Az Európai

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda létrejötte a Szabó és Társai Ügyvédi Irodára vezethető vissza, amelyet Szabó Tamás

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

AZ ÚJJÁSZERVEZETT KATONAI LÉGÜGYI HATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE

AZ ÚJJÁSZERVEZETT KATONAI LÉGÜGYI HATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL AZ ÚJJÁSZERVEZETT KATONAI LÉGÜGYI HATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE ÁTALAKULÁS ÁLLAMI LÉGÜGYI FŐOSZTÁLLYÁ I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29 Beszámoló a Püspökladány város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrendszerinti helyi személyszállítási tevékenységről,

Részletesebben

Egységes Magyar Tűzoltó Szövetség. Dobson Tibor ddtb., elnök

Egységes Magyar Tűzoltó Szövetség. Dobson Tibor ddtb., elnök Egységes Magyar Tűzoltó Szövetség Dobson Tibor ddtb., elnök Fő cél Egységes tűzoltó szövetség megteremtése Minta: Elődeink által lerakva! A közelmúlt Részérdekek akadályozták az egység megteremtését Szervezetei:

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. december

Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. december Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. december 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a fürdőszolgáltatás- munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005.

Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18367193-1-03 Bejegyző szerv: Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kecskemét Regisztrációs szám: Pk.60.060/2005/3. Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség 6035 Ballószög, II. körzet 35. 2005. Fordulónap: 2005.

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben