ÁGAZATI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁGAZATI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE"

Átírás

1 A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÁGAZATI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE LÉGI KÖZLEKEDÉS MUNKAADÓ OLDAL Készítette: Csuport Antal

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. A légi közlekedési ágazat jellemzése Az ágazat strukturája, gazdasági helyzete A légi közlekedési ágazat szereplői Magyar Légiközlekedési Rt. (Malév) A Hungarocontrol és a Budapest Airport Rt Az Aeroplex Kft. és a Lufthansa Technic Budapest Kft A kisebb vállalkozások 7 2. Az EU csatlakozás várható hatásai 9 3. A munkaügyi kapcsolatok és szereplők Munkavállalói szervezetek Malév Rt. szervezetei Hungarocontrol szervezetei ACE Kft. szervezetei Budapest Airport Rt. szervezetei Munkaadói szervezetek A Malév Rt. tagságai A Hungarocontrol tagságai Kollektív alku a légi közlekedési ágazatban Kollektív alku a Malév Rt-nél Kollektív alku a Hungarocontrolnál Trendek a kollektív szerződés kapcsán A szociális párbeszéd lehetőségei a légi közlekedésben A Malév Rt. fórumai A Hungarocontrol fórumai Informális párbeszéd A hatóság és a munkavállalalók közötti párbeszéd Az ágazati bizottság létrejöttének lehetséges hatásai Összefoglalás 24 2

3 Bevezetés A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a légi közlekedési ágazat jellegét, gazdasági helyzetét, az Európai Únióhoz történő csatlakozás hatásait, valamint hogy összefoglalja a szakágazatban feltárt munkaadói és szakszervezeti, munkavállalói szakmai szövetségek és a szakágazatba tartozó, de szövetségbe nem tömörült vállalatok, szakszervezetek és érdekképviseleti csoportok szerepét, hazai és nemzetközi kapcsolatait, általános szervezettségét. 1. A légi közlekedési ágazat jellemzése 1.1 Az ágazat struktúrája, gazdasági helyzete A közlekedési szolgáltatások az ország gazdasági, biztonsági rendszerének stratégiai elemei. A többi közlekedési ágazathoz hasonlóan a légi közlekedés és a gazdaság szoros kölcsönhatásban van egymással. Általános érvénnyel igaz, hogy minél fejlettebb a légi közlekedés, annál nagyobb mértékében járulhat hozzá a gazdasági fejlődéshez, és minél magasabb szinten áll egy ország gazdasági-társadalmi szempontból, annál színvonalasabb a légi közlekedése.(e megállapítások alól azonban ismeretesek kivételek, ezért a kölcsönhatások csak bizonyos kiegészítésekkel, illetve a gazdaságnak csak bizonyos szektoraira érvényesek.) A fejlett demokratikus országokban normálisan működő légi közlekedési rendszer egyaránt segíti a kül- és belkereskedelem funkcióját, mint ahogy a munkavállalók szabad mozgását, mobilitását is előmozdítja. A légi közlekedés lehetővé teszi a javakkal való ellátás magasabb szintjét és elősegíti a lakosság hasznosabb szabadidő eltöltését, a különféle nemzetiségű emberek egymáshoz közelebb kerülését. A költségek csökkentése és a verseny szempontjából a negy hatékonysággal teljesíteni képes közlekedési rendszer elengedhetetlen feltétele a területi munkamegosztás előnyét egyre jobban kihasználó nemzetgazdaságok működésének. Pontos számításokat nem állnak rendelkezésre arról, hogy a légi közlekedés közvetett hatása milyen mértékű a gazdasági élet fejlődésére. Az azonban vitathatatlan, hogy a 3

4 foglalkoztatottak számarányához, de még az állóeszköz-állományhoz képest is jóval nagyobb mértékben járul hozzá a GDP, illetve a nemzeti jövedelem termeléséhez, azaz nemzetgazdasági szempontból a leghatékonyabb értéktermelő tevékenységek közé tartozik, amelynek egyre nagyobb a szerepe a nemzetközi munkamegosztás gyors kibontakozásában, hatékonyságának javulásában. Ezt a folyamatot alapvetően hátráltatja a légi közlekedés résztvevőire jellemző krónikus tőkehiány. A szocialista gazdaságban nem a gazdaságos, költségkímélő üzemeltetést lehetővé tevő eszközök beszerzése volt a jelemző, hanem a csere kereskedelemben rendelkezésre álló eszközöké, amelyek müködtetése nem tette lehetővé jelentős forrás megteremtését az új, korszerű légi járművek beszerzésére. A rendszerváltást követően megmaradt flotta alkalmatlan volt a versenypiaci gazdálkodáshoz és kiváltásukat olyan előnytelen lízing megállapodásokkal lehetett megoldani, amely a szereplőket behozhatatlan hátrányba hozta a versenytársakkal szemben. Ez a helyzet jelenleg is jellemző. Ehhez adódik még az a tény, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége alacsony, ez hosszabb távon fenntarthatja a magas átlagéletkorú járműállományt, ráadásul ebben a magas tőkeigényű ágazatban a nemzetgazdasági átlaghoz mérten kisebb mértékben jelent meg a külföldi tőke. Ennek elsődleges oka lehet a rendkívül magas tőkeigény, a lassú megtérülés, illetve az alacsony, nem ritkán negatív nyereségtartalom. Mindazonáltal a globális, valamint az Európában és hazánkban végbemenő gazdasági folyamatok mind a szállítási kereslet, mind a szolgáltatási színvonal vonatkozásában új, differenciált, az eddiginél magasabb, nemzetközileg összetettebb szintjén kielégítendő követelményrendszert támasztanak a közlekedéssel és azon belül a légi közlekedéssel szemben. Az 1990-es évek végére a világ légi közlekedésének menetrendszerinti utas-szállítási teljesítménye meghaladta az évi 1,5 milliárd utast, a légi árufuvarozásé pedig a 25 millió tonnát. Ez a légi közlekedési szolgáltatások iránti éves kereslet az utasforgalomban a következő évszázad közepéig elérheti a 4,5 milliárd utas nagyságát. Az üzleti és magáncélú légi utasforgalom és a légi áruszállítás gazdaságosságát jelentősen javítaná a Budapest Ferihegy Nemzetközi repülőtér gyűjtő-elosztó (hub) repülőtérré fejlesztése a légi közlekedési ágazatok valamennyi szereplőjének összefogásával. A várható utasforgalom alapján a magyar légi közlekedés részaránya a hazai személyszállítási munkamegosztásban növekedni fog. A polgári légi közlekedési ágazat alapvetően az alábbi tevékenységekre osztható: Légi szállítás (személyek és áruk, közforgalmi és charter, belföldi és nemzetközi, regionális és tengerentúli) Légi járművel történő egyéb munkavégzés (pl. gazdálkodási célú, kutatatómentő, stb.) 4

5 Egyéb célú repülések Szakszemélyzetek képzése Légi jármű bérbeadás Javítás, karbantartás Repülőterek és kiszolgáló létesítmények létesítése, üzemeltetése Légiforgalmi szolgálatok (irányítás, navigáció, meteorológia és tájékoztatás) biztosítása Eseménye és balesetek kivizsgálása A légi közlekedési ágazat szereplői Hazánk nemzetközi légi közlekedése alapvetően a magyar polgári légi közlekedés meghatározó három állami szervezete, a Malév, a Hungarocontrol és Budapest Airport tevékenysége révén valósul meg, amelyek a légi közlekedési piac több, mint 85%-át fedik le. A maradék 10-15%-on több kisebb magántulajdonú vállalkozás osztozkodik. Ezen társaságok és vállalkozások összetétele nagyon változatos Magyar Légiközlekedési Rt. (Malév): Hazánk meghatározó nemzeti légi fuvarozója, mely 2700 főállású dolgozót foglalkoztat. A főtevékenysége a légi személy- és az áruszállítás, illetve más légitársaságoknak végzett jegyeladási tevékenysége. A társaság szolgáltatásai kiterjed Európára, a Közel-Keletre, Távol-Keletre, Észak-Afrikára, Észak-Amerikára. A részvénytársaság a Ferihegyi repülőtéren földi kiszolgálási, üzemanyag-eladási tevékenységet és egyéb szolgáltatásokat is végez. A Malév az 1954-ben alakult Magyar Légi közlekedési Vállalat jogutódjaként július 1-től részvénytársasági formában működik. A részvénytársaság I. félévében került privatizálásra, a többségi tulajdonos ÁPV Rt. mellett az Alitalia olasz nemzeti légitársaság 30%-ban, a Simest befektetési cég 5%-ban voltak a Malév Rt. résztulajdonosai az 1997-ben történt tulajdonosváltásig. Az olasz kézben lévő részvényeket az december 15-én aláírt szerződés szerint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és az OTP Bank Rt. által létrehozott Air Invest Kft. vásárolta meg. Az Air Invest Kft. tulajdonában lévő részvényeket augusztus 30- án megvásárolta az ÁPV Rt. és ezáltal 96,843%-ra emelkedett a tulajdonosi részaránya. 5

6 A 2000-ben újra kiírt zártkörű privatizáció sikertelenül zárult, így meghatározatlan időre elhalasztották. Addigra azonban akkora veszteséget halmozott fel a társaság, mint még soha (mintegy 10 milliárd Forint). Ezen okból II. felében elindították az ún. reorganizációs programot, ezzel párhuzamosan hozzáláttak a vállalat átszervezéséhez, felülvizsgálták a beszerzéseket, új kereskedelmi programot dolgoztak ki és megkezdték a létszám-optimalizálást. A nemzetközi légi közlekedésben kijelölt magyar légi fuvarozó jövőjét a globalizálódó nemzetközi légi fuvarpiacon a minden korábbinál kíméletlenebb versenyben biztosítani kell, ugyanakkor a légitársaság számára is érzékelhetővé kell tenni a fokozódó versenyből következő kihívásokat, mivel ez a társaság hosszú távú versenyképességének erősödését is szolgálja. A szeptember 11-i eseményeket követően átértékelték a gazdálkodásukat, újabb költségcsökkentő intézkedések bevezetésével melytől az üzemi veszteség jelentős csökkenését várják. Ezen kívül keretszerződést írtak alá KLM- és a Northwest-el. A keretszerződés egy többlépcsős folyamat első állomása, amely a Malév számára szövetségi viszonyhoz vezet. A nagyon alacsony sajáttőke-állományát pedig a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 20 milliárdos hitelből és az államtól kapott 9,2 milliárdos állami segítséggel kívánják megfelelő szintre emelni A Hungarocontrol és a Budapest Airport Rt A címbeli vállaltok elődje január 1-jén jött létre a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) néven, a Malév-ból való kiválásával ban kivált belőle, mint elsőfokú légügyi hatóság, a Légügyi Igazgatóság. Nagy mérföldkő volt az LRI életében, amikor 1992-ben állami szervként megkapta a vállalkozói jogkört és ez által több kisebb vállalkozást hozott létre (pl.: minibusz, repülőgép kiszolgálás stb.), melyek költségei optimalizáltak voltak. Meghatározó pillanat volt a áprilisi kormányhatározat, amelyben döntöttek az LRI szétválasztásáról. Ezáltal két különálló szervezetet hoztak létre 2002 jan.1-vel: 1. A továbbra is állami költségvetési szervként kizárólagos jogokkal rendelkező Hungarocontrolt (Magyar Légiforgalmi Szolgáltató), várhatóan mintegy milliárd forintos évi árbevétellel, 500 fő körüli állománnyal. 2. A reptér üzemeltetését és a hozzá kapcsolódó egyéb feladatok ellátását végző száz százalékban állami tulajdonban lévő társaságot, a Budapest Airport Rt.-t. Vagyonához tartoznak a repülőtér berendezései és eszközei, így a cég az LRI vagyonának jó kétharmadát kapta meg. A közel 2000 főt foglalkoztató Budapest Airport Rt. legfontosabb bevételi forrásai között a leszállási díjakat és kiszolgálási díjakat, illetve repülőtéri illetékeket 6

7 említették az átalakulást megelőzően kiadott előkészítő anyagok. Ez a korábbi évek tapasztalatai alapján mintegy 20 milliárd forint körüli bevételt biztosít. A Ferihegyi repülőtér közép-kelet-európai regionális központi szerepének betöltésére a következő fejlesztéseket tervezik az újjáalakult vállalatok: A Budapest Airport fejlesztései (összesen milliárd forint költség):! új cargo-bázis építése - raktárkapacitások növelése, korszerű árukezelő, mozgató technológia, logisztikai bázis fejlesztése,! a repülőtéri parkolás átalakítása - mélygarázs, parkolóház építése 3 ezer gépkocsi számára,! repülőtéri, vagy a repülőtér közelében lévő szálloda építése,! új catering-bázis létesítése,! a Ferihegyet a budapesti Nyugati pályaudvarral összekötő repülőtéri vasút kiépítése, Kormányzati támogatást igénylő fejlesztés:! Ferihegy 2C terminál megépítése A Hungarocontrol fejlesztései:! Mode-S radarképességi beruházás! GNSS műholdas navigációs beruházás! Link-2000 műholdas adatkapcsolati rendszer E két szervezet gazdálkodási különállása a közösségi gyakorlattal harmonizál Az Aeroplex Kft. és a Lufthansa Technic Budapest Kft. A Malév 100 %-os tulajdonában lévő Aeroplex Közép-Európai Légi Jármű Műszaki Karbantartó Kft. szervezetét tulajdonosa a javító-karbantartási szolgáltatások biztosítása céljából hozta létre, 790 fős állománnyal, míg 15 %-os tulajdonrésszel, 160 fős állománnyal kezdte meg javító-karbantartó működését a Lufthansa Technic Budapest Kft., melynek 85 %-os tulajdonrésze német kézben van A kisebb vállalkozások A nem közforgalmú vállalkozások sora az olyan kisgépes társaságoktól (pl.:novemb- Air) kezdődik, melyek közös jellemzője, hogy a tulajdonos és a pilóta ugyanaz a személy (esetleg mellette maximum 1-2 fő) és a repülőgépek 5-6 személy szállítására alkalmasak. 7

8 Főbb tevékenységi köreik: Bel- és külföldi légitaxi Jet repülőgépek üzleti utakhoz Charter járatok Expressz csomagszállítás és futárposta Sétarepülés Légi jármű üzemeltetés és karbantartás Pilótabolt Szaktanácsadás Navigációs felkészítés Ezen cégek a piac megközelítőleg 5%-át fedik le. A sor folytatódik az olyan társaságokig, akik vagy az ún. charter vagy a cargo (légi fuvarozás) piacot célozzák meg. Ezen vállalkozások közül a jelentősebbek a következők:! Farnair Hungary Kft.: Francia tulajdonú vállalat, 2 db Focker-27 típusú repülőgéppel rendelkeznek. Fő tevékenységi körük az áruszállítás (cargo), de eseti charter megbízást is vállalnak. A piac 6%-át fedik le.! Pannon Air Service Kft.: márciusában alapították azzal a céllal, hogy színvonalas szolgáltatást nyújtsanak saját tulajdonú, általuk üzemeltetett és bérelt repülőgépeikkel a nem menetrend szerinti repülés terén.! Aero Pannonia Légi közlekedési Kft: A januárban alapított cég, hazai és orosz magánszemélyek tulajdona, amelyet részben azok a vállalkozók hozták létre, akik korábban a Pannon Airlines légitársaságnál dolgoztak. Tevékenységük a charter-utaztatásra terjed ki.! Travel Service Kft.: A társaság 1 db Boeing-737/400-assal végzi utazásait. A piac 3%-át fedik le.! LinAir Magyar Regionális Légitársaság: 1995-ben kezdte meg az üzemelt egy Jak- 40 típusú bérelt repülőgéppel. A charter személyszállítás terén az egyedi igények kiszolgálására törekszenek. A légi közlekedési piac ezen területén a légi járművek állapota a legváltozatosabb: a legkorszerűbb, minden igényt kielégítő, magas komfortfokozatú repülőgépektől a közel 20 éves életkorú, gyenge műszaki és esztétikai állapotú repülőgépekig terjed. 8

9 2. Az EU csatlakozás várható hatásai A magyar csatlakozás az Európai Unióhoz új helyzetet teremt a magyar légi közlekedésben. Számos olyan szabály lép hatályba, melyek új kihívások elé állítják a magyar légi közlekedést. A legfontosabb szabályok a következők: A Tanács (92/14/EKG) irányelve a zajbizonyítvánnyal rendelkező zajosabb légi járművek üzemeltetésének korlátozását szabályozza. A 2. cikkelye előírja, hogy ápr.1-től nem üzemelhetnek a Tagállamok repülőterein olyan repülőgépek, amelyek zajbizonyítványa nem felel meg a Függelék I. kötet II. rész 3. fejezet előírásainak, vagy a II. rész 2. fejezet szabványainak, feltéve, hogy egyedi légi alkalmassági bizonyítványuk 25 évnél nem régebbi. A Ferihegyi repülőtér forgalmában főként a FÁK országaiból, a közép- és keleteurópai térségből továbbra is számottevő forgalommal kell számolni, amely a közösségi előírásoknak nem megfelelő repülőgép parkkal valósul meg mind az utas, mind a légi áruszállítás területén. Az elmúlt évek átlaga szerint e légi járművek részaránya 20-30% körüli, ami a következő években tovább fog csökkeni. A megengedett zajértéket meghaladó légi járművek kitiltása a magyar EU csatlakozás előtt a rájuk eső földi kiszolgálási bevételek kiesése évente milliárd forintos bevételkiesést jelentene a Malév és a Budapest Airport számára. A tiltás megzavarná a térség kialakult és fejlődő légi közlekedési munkamegosztását, és a nemzetgazdaság más területein is bevételcsökkenést eredményezne, ezért megfelelő légügy- és üzletpolitikával a folyamatos átmenetet biztosítani kell a veszteségek minimalizálása érdekében. A Tanács (2408/92EKG) rendelete szabályozza a piacra jutás feltételeit a menetrendszerinti és a nem menetrendszerinti légi közlekedés vonatkozásában. A rendelet lehetőséget biztosít a közösségi légi fuvarozók számára ugyanazon útvonalon több légitársaság párhuzamos üzemelésére, a forgalmi jogok (légi szabadságjogok) kiterjesztésére az Európai Közösségen belül. A tagállamok csak rendeletben felsorolt esetekben jogosult korlátozni az útvonalhasználat jogát, illetve a légi fuvarozók által felajánlott kapacitást. Jelenleg a légi szabadságjogok, a kapacitás és a korlátozás kérdései a hatályos kétoldalú légügyi megállapodásokban szabályozottak. Az EU-tagországokkal érvényes megállapodásaink többsége a Malév védelme érdekében nem liberalizált, vagyis olyan védelmet (egyoldalú járatszám-növelés tiltása, felkínált ülőhelyek vonatkozásában a használatos repülőgép nagyobb befogadó képességűre cserélése külön engedélyhez 9

10 kötött) biztosítanak a nemzeti légitársaság számára, amelyek a belépés után megszűnnek. Azonban a Malév jelenleg még nem felkészült arra, hogy egyenlő eséllyel jelenjen meg a piacon. Ráadásul a nagy közösségi fuvarozók, amelyek a teljes liberalizációra való felkészülés alatt jelentős állami támogatásban részesültek, képesek tartósan rendkívül alacsony tarifák és férőhely kapacitás kihasználtság mellett légi járatokat fenntartani, azért, hogy a megnyíló közép-és kelet-európai piacon kiszoríthassák versenytársaikat. Ugyanakkor a meglévő, kiépített járathálózatukból adódóan nagy kínálati rugalmasság jellemzi őket. Mindezek alapján számottevő piacvesztést jelent a jogszabály azonnali bevezetése. Az útvonal-liberalizációra való felkészülés részeként új légügyi egyezmények kötése szükséges az Európai Unión kívüli országokkal, valamint lehetőség szerint fenn kell tartani az EU tagállamokkal meglévő bilaterális légügyi megállapodásokban biztosított védelmet. A légi közlekedésről szóló évi XCVII. tv. elfogadásával megkezdett légi közlekedési jogszabály alkotási programot oly módon kell megvalósítani, hogy érvényesüljenek az EU csatlakozásból adódó jogszabály harmonizációs és a magyar jogrendbe illesztési, valamint alkalmazási kötelezettségek. Ennek keretében biztosítani kell a Közös Légügyi hatósági (JAA) tagságból adódóan a szervezet normatív követelményrendszerének (JAR-előírások) átvételét. Mind a jogi szabályozásban, mind pedig a jogalkalmazásban az EU-csatlakozási követelményekkel összhangban érvényesíteni kell a légi közlekedési és a légi közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek vállalkozási szabadságát, a piacgazdaság és a vállalkozási szabályok kidolgozását, magyar jogrendbe illesztése az EU csatlakozásból származó feladat, amelyet rövidtávon kell teljesíteni. A polgári repülésben bekövetkezett balesetek és rendkívüli események kivizsgálásáról szóló EU irányelv alapján létre kell hozni a légi közlekedés szabályozó és légi alkalmasság minősítő szervezeteitől független légi balesetkivizsgáló szervezetet. Meg kell alkotni a működését szabályozó miniszteri rendeletet. A minősítő légi közlekedési hatóság tevékenységben az egyedi alkalmassági vizsgálatok rendszeréhez illeszkedően erősíteni kell a repülési tevékenységet folytató szervezetek működésének ellenőrzésére irányuló felügyeletet. Erősíteni kell a légi közlekedési hatóság légi alkalmassági feltételek folyamatos meglétének ellenőrzésére irányuló tevékenységét, indokolt esetben tartós jelenlétét légi közlekedési vállalkozásoknál, repülőtereken. Fejleszteni szükséges a légi rendészeti, rendőrségi ellenőrzések feltételrendszerét. 10

11 3. A munkaügyi kapcsolatok és szereplők 3.1. Munkavállalói szervezetek A légi közlekedési ágazatban a munkavállalók érdekeit nem csak szakszervezetek, hanem egyesületek is képviselik. Tekintettel arra, hogy a polgári légi közlekedési ágazat munkavállalói érdekképviseleti szervezetei elkészítették az oldalszintű elemzést és mivel a két oldal dokumentumai egyébként is összefésülésre kerülnek, jelen elemzés csak a klasszikus szerveződésű ágazati nem lévén vállalati szakszervezetek rövid ismertetésére terjed ki és nem foglalkozik az üzemi tanácsokkal sem Malév Rt. Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ) Magyar Légiutaskisérők Egyesülete (HUNACCA) Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (HUNALPA) Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) Malév Szakszervezeti Szövetség Malév Szakszervezeti Szervezet (MSZSZ) Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete Hungarocontrol Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ) Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete (LIFSZ) Légiforgalmi, Igazgatási, Gazdasági és Oktatási Szakszervezete (LIGOSZ) Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) ACE Kft. Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ) Repülőgép Szerelők Szakszervezete (RSZSZ) 11

12 Budapest Airport Rt. Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ) Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete (RÜDSZ) Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) 3.2. Munkaadói szervezetek A magyar légi közlekedésben jelenlévő társaságok közül csak az állami tulajdonú vállalatok tartoznak bele valamilyen hazai vagy nemzetközi szövetségbe. Ezen a gyakorlaton az EU-ba való belépés előtt változtatni kellene! Azonban azt is meg kell említeni, hogy az állami cégek és a kisebb magántársaságok között sincs semmilyen közös munkaadói szövetség, holott szükség volna a párbeszédre. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az ágazat tisztán munkaadói, illetve a szociális párbeszédben valamilyen szinten vagy módon résztvevő szakmai szervetei A Malév Rt. tagságai Stratégiai és Közszolgáltatói Társaságok Országos Szövetsége A STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége néven 1994-ben alakult meg, mint a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média, stb.) országos gazdasági érdekképviselete. A STRATOSZ létrehozását az tette időszerűvé és szükségessé, hogy az ország gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalatok nem rendelkeztek megfelelő képviselettel az akkor működő Érdekegyeztető Tanácsban, az ÉT-ben. A STRATOSZ megalakulásának társadalmi körülményei miatt, helyi (megyei) szervezetek nélkül, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A megalakulást követő években a tagvállalatok száma jóval meghaladta a százat és az általuk foglalkoztatott dolgozók száma megközelítette a 750 ezret. A Szövetség korán megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, mindenek előtt az EU egyik szociális partnerével, a CEEP-vel, a közszolgáltató vállalatok európai szintű, nemzetközi szövetségével, amelynek hamarosan társult tagja lett, megelőzve ezzel minden jelölt ország munkaadói szövetséget. 12

13 A STRATOSZ életében jelentős változást hozott az 1999-es év, amikor a STRATOSZ teljes jogú tagjává vált a megalakult új Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak és az érdekegyeztetés többi fórumának. A STRATOSZ aktív kezdeményezései és jelentős potenciálja által az OMT-ben hamarosan elismert tényező lett. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményező szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is ben a STRATOSZ közgyűlése új, modern alapszabályt fogadott el és új alapokra helyezte a szervezet belső működési rendjét is, melynek lényege az érdekegyeztetés mellett a tagvállalatok munkájának közvetlen, aktív támogatása. A STRATOSZ 2000-ben együttműködési megállapodást kötött a VOSZ-szal, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttműködés első eredményeként egy közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén. Ezzel a megállapodással a STRATOSZ jelentősen növelte működési hatékonyságát és az ország legnagyobb és legtámogatottabb munkaadói szövetségrendszerét tudhatja maga mellett. Az említett jelentős közvetlen vállalkozási reprezentáción túl 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is. A STRATOSZ jelenleg alapvetően országos szerveződés szerint működik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett regionális és szakmai szervezeteinek kiépítését - követően a VOSZ-szal közös körzeti és ágazati működését. A STRATOSZ-ban a belépett gazdálkodó szervezetek tagsági viszonya közvetlenül az országos szövetségben jön létre, és később kerül meghatározásra, hogy a tag mely megyei, vagy szakmai szervezet(ek)hez kíván tartozni.a STRATOSZ tagjai három jelentősebb szövetségtől eltekintve közvetlenül közszolgáltatást nyújtó vállalatok. A STRATOSZ törekvései A STRATOSZ meggyőződéssel vallja, hogy a szövetségbe tömörült közszolgáltató vállalatok és intézmények szervezett együttműködéssel olyan erőt képviselnek, mely országos szintű döntések esetén megkerülhetetlen tényezője a magyar gazdaságnak. Megtisztelő küldetésének tartja, hogy magas színvonalon irányítsa, szervezze a közszolgáltatásban működő, vállalatok és intézmények hazai és nemzetközi érdekegyeztető, érdekvédő tevékenységét. Törekszik az aktív, kezdeményező szerepet betöltésére a hazai és a nemzetközi Társadalmi Párbeszéd fórumaiban. 13

14 Főbb szolgáltatásai A közszolgálat területén működű intézetek és gazdálkodó szervezetek érdekeinek összehangolása, és azok következetés hirdetése, képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon, A közszolgálatot érintő legfontosabb információk alapján tájékoztató anyagok készítése és előadások szervezése a tagvállatok számára, A tagvállalatok segítése az Információs Társadalom, az EU integráció, és a globalizáció várható vállalati hatásaira történő felkészülésben, A tagvállalatok segítése hazai és nemzetközi kapcsolataik építésében és hasznosításában, Vezetői és szakértői találkozok szervezése, A STRATOSZ jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, melyekből az alábbiakat említjük meg: ILO, IOE, OECD/BIAC, CEEP, UNICE, MMNSZ (CEHIC). A STRATOSZ 2001-ben átvette az MMNSZ soros elnökségi és titkársági feladatait és ez által további jelentős szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven február 20-án alakult meg, mint Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, kormányról független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások országos gazdasági érdekképviselete. A Szövetség első tízéves fennállása alatt jellemzően a kis-és közepes méretű társas magáncégeket tömörítette, valamint kezdetben ellátta Gyáriparosok Országos Szövetsége néven- a magyar gyáriparosok érdekvédelmét is. A VOSZ a megalakulásának társadalmi körülményei miatt helyi (megyei, regionális) szervezetek nélkül központilag, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését kizárólag a tagok finanszírozták. A Szövetség megalakulásának első három éve alatt kiépítette a megyei szintű szervezeteit és országos szakmai tagozatait év végéig az országos szakmai tagozatok töltöttek be hangsúlyos szerepet, míg a megyei szervezetek többsége háttérbe szorult ban a Szövetség belső megújulást, tagrevíziót és tagtoborzást végzett, új Alapszabályt alkotott. Ennek eredményeképpen tagvállalatai jellemzően a közepes és nagyvállalkozások lettek, de jelentős a kisvállakozói kör is. Érdekképviseletét 14

15 kiterjesztette valamennyi vállalkozásra, annak jogi statusára tekintet nélkül. Új nevet vett fel: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége lett. A VOSZ kezdetektől részt vesz az országos szintű társadalmi párbeszéd rendszerében, annak testületeiben. A VOSZ 1990-től törekedett arra, hogy tagja lehessen az Európa Parlament melletti vállalkozói tömörülésnek, az UNICE-nak. A VOSZ tagja a Magyar Munkaadók Nemzetközi Szervezet néven (CEHIC) működő szervezetnek. A szervezet munkáját, 1998 évet követően az országos lobbi-feladat mellett a regionális és szakmai szekciók működtetése jellemezte. Ennek érdekében a VOSZ növelte szakértői bázisát, szervezeteinek körét. A VOSZ fontosnak tartja a munkaadói szervezetek integrációját. Ezért több tucat szakmai érdekképviselettel kötő együttműködési megállapodást vagy tagsági viszonyt. Ezek közül kiemelkedő a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségével (STRATOSZ) kialakított együttmükődés.a VOSZ napi kapcsolatot tart fenn az 1,2 millió tagot tömörítő Nyugdíjasok Országos Képviseletével is. A VOSZ tagságának kétharmadát a közepes és nagyvállalkozások adják. A közvetlenül regisztrált egyéni és társas vállalkozások száma A vállalkozásokban foglalkoztatottak létszáma a nemzetgazdaság aktív keresőinek 23%-a, a hozzájárulás arány a nemzeti össztermékhez 28%. A VOSZ tagszövetségeiben regisztrált tagszervezetek száma 23862, az általuk foglalkoztatottak száma a nemzetgazdasági aktív keresők 41%-a, hozzájárulásuk aránya a nemzeti össztermékhez 61%. Kollektív szerződések száma: munkahelyi 432 db, ágazati 1 db. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a Magyar Munkaadói Szövetség (a Magyar Gazdasági Kamara érdekképviseleti jogutódja) és az 1902-ben alapított Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével jött létre 1998-ban. Mindkét szervezet korábban önálló szervezetként működött. Az egyesülés megvalósítását a hazai érdekegyeztetésben részt vállaló munkaadói szervezetek nagy száma és a közöttük sokszor fennálló nézetkülönbségek csökkentésének igénye sürgette. Az egyesüléssel létrejövő új szervezet mindkét elődszervezet teljes körű jogutódja lett, amely jogutódlás kiterjedt a szervezeti, vagyoni és munkajogi jogutódlásra is. 15

16 A fúzióval létrejött az ipar teljesítményét döntően meghatározó közepes és nagy gazdálkodó szervezeteket tömörítő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Az MGYOSZ közel 50 szakmai szövetséget, 18 regionális szerveződésű szövetséget és közel száz közvetlen tagsággal bíró nagy gazdasági társaságot tart nyilván tagjai között. A szervezet az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások valamennyi területéről mintegy 6ooo vállalkozást képvisel, amelyek közel 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak. Mivel az MGYOSZ-nak több multinacionális cég - közvetlenül vagy a szakmai szövetségeken keresztül közvetetten tagja, munkaadói érdekképviseletüket az MGYOSZ látja el. A szövetség önkéntes társulással szerveződik. A Szövetség fontos feladataként kezeli, hogy a magyarországi versenyszféra szereplői között minél szélesebb tagsági kört alakítson ki és ennek révén minél kiterjedtebb, és hitelesebb információs bázison tudja folytatni érdekképviseleti munkáját. Az MGYOSZ a makroszintű érdekegyeztetés egyik meghatározó szereplője. Az MGYOSZ-ban bizottságok és szakértői munkacsoportok működnek, amelyek a szakmai, gazdasági, munkaadói érdekképviseleti tevékenység főbb területei, a gazdálkodás funkciói szerint tömörítik a tagvállalatok és tagszervezetek képviselőit. A Szövetség kiterjedt kétoldalú nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, elsősorban a hasonló tevékenységű nemzeti szövetségekkel: az olasz CONFINDUSTRIA-val, a német BDI-vel és BDA-val, az osztrák ÖVI-vel és a spanyol CEOE-vel. Nemzetközi Légi szállítási Társulás (IATA) Az 1945-ben alapított szervezet a légi járatok üzemeltetésére vonatkozó konkrét kérdéseket, a versenyt, az utazási feltételeket, a díjszabást szabályozza. A szabályozó funkcióján túl részt vesz az iparág hatékonyságát növelő koordinációban is, felügyeli a légitársaságok munkamegosztását, szorgalmazza a helyfoglalási rendszerek egyesítését. A világ mintegy 200 légitársaságát összefogó nemzetközi szervezet. Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Alapítás: 1947 Chicago (USA) A nemzetközi polgári légi közlekedés biztonsága felett őrködő szakosított ENSZ szervezet ajánlásokat készít a repülés műszaki, szervezési és jogi fejlesztésére, a szerencsétlenségek számának a csökkentésére. Tagjai államok, amelyek területeiken kötelezőnek ismerik el a szervezet ajánlásait. 16

17 Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) Olyan lobbyszövetség, amely feladatának tekinti az Európai Uniós légitársaságok érdekeinek képviselését Brüsszelben (pl.: kevesebb átrepülési illetéket fizessenek). Tagjai az Európai Unió országainak 1-1 nagyobb légitársasága (kivéve Nagy- Britannia) A Hungarocontrol tagságai A január elsejei megalakulása óta a Hungarocontrol eddig nem lépett be egyik nemzeti munkaadói szervezetbe sem és korábban a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság szervezeti egységeként sem rendelkezett ilyen tagsággal. Meg kell jegyezni, hogy az anyavállalat LRI sem. Európai Repülésügyi Polgári Konferencia (ECAC) Az 1991-ben alapított Európai Uniós szervezet, amely miniszteri szinten fogalmaz meg és alakít ki elveket, stratégiákat, amiket a tagok magukra nézve kötelező érvényűnek fogadnak el. EUROCONTROL Olyan Európai Uniós szervezet, amely alapján a légiforgalmi szolgáltatás teljes rendszere történik. Célja eljárások -, kapcsolódó szabványok -, légiforgalmi áramlás -, központi útvonaldíj elszámolásának szabályozása. Egyesített Légügyi hatóságok (JAA) 1990-ben alapították Cipruson a Civil repülési Konferencia (ECAC) részeként. Feladata képviselni azon Európai Uniós vállalatokat szabályait, akik egyetértettek egy közös biztonsági szabálykészlet és eljárások kidolgozásában. Ez az együttműködési szervezet azt tűzte ki célul, hogy nagyon magas szintre emeli a biztonsági állandókat egész Európában. Polgári Légiforgalmi Szolgáltatók Egyesülete (CANSO) Szakmai szervezet, amely a légiforgalmi szolgáltatók stratégiai elveit, illetve gazdasági tevékenységeik szabályait egyezteti. 17

18 Polgári Légi közlekedés Biztonságáért Szervezet (POLÉBISZ) jan. 1-ével jött létre a polgári repülésben bekövetkezett balesetek és rendkívüli események kivizsgálásáról szóló EU irányelvnek megfelelően a Légügyi hatóságból való kiválással. Független balesetkivizsgáló és megelőző szervezet Kollektív alku a légi közlekedési ágazatban Az ágazatban eddig nem jött létre ágazati kollektív megállapodás és nem is jöhetett létre. Tényszerű ez a megállapítás, de logikailag is könnyen megalapozható: az ágazatban csak egy szereplő, a 100 %-as állami tulajdonnal működő Malév Rt. volt jelen január 1-től a Malév Rt-ből kivált a repülőtereket, navigációs eszközöket és légi forgalmi szolgáltatásokat üzemeltető Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), amely új alágazatot nyitott, szintén kizárólagos állami tulajdonnal és szintén egy vállalat jelenlétével. Ezt követően a hatósági funkciók kiválásával (Légügyi Igazgatóság) tisztázódott a légi közlekedési ágazat profilja. Miután az alágazatokban csak egy-egy vállalat működött sem a piaci verseny, sem pedig ágazati párbeszéd nem alakulhatott ki. A rendszerváltás utáni (50 főnél) kisebb vállalkozások esetében nem alakult ki semmilyen vállalati szintű érdekegyeztetés, így a korábbi helyzet nem változott: az ágazatban ágazati, illetőleg több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés nem létezik, ezek megkötését sem munkáltatói sem munkavállalói oldalról nem kezdeményezte egyik fél sem. A légi közlekedésben csak a nemzeti légitársaságnál és az LRI szétválásából létrejött egyik szervezetnél, a Hungarocontrolnál van kollektív szerződés. A többi légitársaságnál nincs és nem is volt ilyen törekvés, aminek lehetséges okai a következők:! nagyobb a munkáltató szabadsága,! munkavállalói érdekképviseletek nem állnak olyan fejlettségi (lásd EU) szinten, hogy ezt kezdeményezhessék! Magyarországon a légügyi jogi szabályozás még nem alkot egy egységet Kollektív alku a MalévRt-nél 18

19 A Kollektív Szerződés (továbbiakban KSZ) a Magyar Légi közlekedési Részvénytársaság és a kollektív szerződés megkötésekor reprezentatívnak minősülő érdekképviseletek: között jött létre.! Malév Szakszervezeti Szervezet (MSZSZ)! Légi közlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ)! Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ)! Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (HUNALPA)! Magyar Légiutaskísérők Egyesülete (HUNACCA) A jelenleg érvényben lévő KSZ-t novemberében kötötték és dec. 31-ig érvényes. A KSZ három fő részből áll, ezek Törzsrész # a törzsrész, # a mellékletek, # a szakterületi függelékek. Azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek a KSZ személyi hatálya alá tartozó valamennyi munkavállalóra vonatkoznak. A törzsrészt munkáltatói oldalról a vezérigazgató, munkavállalói oldalról a szerződést kötő szakszervezetek képviselői írják alá. Mellékletek Egyes nagyobb terjedelmű önálló szabályozást igénylő témakörökre vonatkozó rendelkezések a KSZ törzsrészéhez szorosan kapcsolódó, abból kiemelt egységekként mellékletekben találhatók. A mellékleteket munkáltatói oldalról a vezérigazgató, munkavállalói oldalról a KSZ-t kötő szakszervezetek képviselői írják alá. Szakterületi függelék A légi és a földi üzemeltetés tevékenységi körébe tartozó szervezeteknél az általánostól eltérő munka- és pihenőidő, valamint bérezési rendszerek szabályozására a KSZ szerves részét képező, de a törzsrésztől elkülönülő szakterületi függelékek köthetők. A szakterületi függeléket a vezérigazgató és a reprezentatív szakszervezetek 19

20 vezetése írja alá, a munkáltató és az adott területen működő reprezentatív érdekképviseletek előkészítése alapján. A szakterületi függelék személyi hatálya a KSZ általános személyi hatályától eltérhet, az eltérést a szakterületi függeléknek pontosan tartalmaznia kell. A KSZ személyi hatálya A KSZ hatálya kiterjed: # munkáltatói oldalon a Malév Rt.-re, mint jogi személyre, # munkavállalói oldalon minden olyan személyre, aki a Malév Rt.-vel érvényes munkaszerződés alapján munkaviszonyban áll. A Kollektív Szerződés gyakorlati hatásai: # munkáltatónak csak néhány emberrel kell tárgyalnia, # törvénytől lehetséges módon való eltérés, # védi mind a munkavállalót, mind a munkáltató, # munkaügyi perek döntő többsége ezáltal elkerülhetővé válik. Módosítás vagy kiegészítés kérése esetén az erre irányuló javaslatot követő 15 napon belül egyeztető tárgyalást kell kezdeni Kollektív alku a Hungarocontrolnál A Kollektív Szerződést máj. 20.-án kötötték. A Hungarocontrol, mint az LRI jogutódja - a jogfolytonosság következtében - a Kollektív Szerződést átvette. A Kollektív Szerződés a Magyar Légiforgalmi Igazgatóság és a szerződés megkötésekor reprezentatívnak minősülő érdekképviseletek között jött létre.! Légiforgalmi Irányítok Független Szakszervezete (LIFSZ)! Irányítok Dolgozói Független Szakszervezet (IDFSZ)! Légi közlekedési, Igazgatási, Gazdasági és Oktatási Dolgozók Szakszervezete (LIGOSZ)! Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) A KSZ öt fő részből áll, ezek 20

ÖSSZEGEZETT TANULMÁNY ÁGAZATI HELYZETÉRŐL

ÖSSZEGEZETT TANULMÁNY ÁGAZATI HELYZETÉRŐL ÖSSZEGEZETT TANULMÁNY A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD ÁGAZATI HELYZETÉRŐL LÉGI KÖZLEKEDÉS Tartalomjegyzék Résztanumányok: Kozek Adolfné Csuport Antal Összegezés: Csuport Antal Bevezetés 3 1. A légi közlekedési ágazat

Részletesebben

a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ

a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ Budapest, 2002-01-28 TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY az infokommunikációs

Részletesebben

Légiközlekedési Iparág

Légiközlekedési Iparág ~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

REPÜLŐTÉR-FORGALMI ADATOK BUDAPEST FERIHEGY

REPÜLŐTÉR-FORGALMI ADATOK BUDAPEST FERIHEGY Budapest Airport Rt. Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Rt. REPÜLŐTÉR-FORGALMI ADATOK BUDAPEST FERIHEGY 2005. október Készítette: Stratégiai és Üzletfejlesztési Igazgatóság 2005. november

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,

Részletesebben

Globális logisztikai struktúrák kialakulása. Németország

Globális logisztikai struktúrák kialakulása. Németország Regionális repülőterek szerepe a globális áruelosztási láncokban Dr. Mang Béla, egy. docens, rektorhelyettes Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, egy. docens Miskolci Egyetem Globális logisztikai struktúrák kialakulása

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

2016 Elemi költségvetés

2016 Elemi költségvetés A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv:.................. számjel 791452 1251 01 0008 889900 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1081 Budapest

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1 A.. Zártkörűen Működő részvénytársaság.. (Megyei Törvényszék mint Cégbíróság Cg.: ) Megjegyzés [A1]: szervezeti forma adott munkáltatóé, ez csak példa 201. napján kelt EGYSÉGES

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, február 26.

A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, február 26. A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, 2015. február 26. Dr. Rácz Gábor, NFM Az előkészületben lévő jogszabályok

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

Vasúti Erősáramú Konferencia

Vasúti Erősáramú Konferencia Vasúti Erősáramú Konferencia 2015. NOVEMBER 17-19. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. Pályaműködtetési szerződés a Magyar Állam és a MÁV Zrt. között 2016-2025 A MÁV Zrt. 2016-ra tervezett

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ

Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) ÁGAZAT szervezettségéről (ÁGAZATI TANULMÁNY) A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG SZEMPONTJAI SZERINT ÁTDOLGOZOTT, ÉS KIEGÉSZÍTETT VÁLTOZAT A munkavállalói

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása A közúti közlekedésről szóló

Részletesebben

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet)

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Szervezeti felépítés Tevékenységi (funkció) szerkezet A rendszer adaptivitása funkcionális

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE SOPRON 2011 A Nyugat-magyarországi Egyetem mint munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező NymE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Kiegészítő melléklet üzleti évről

Kiegészítő melléklet üzleti évről Kiegészítő melléklet 2012. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2012. január 1. Beszámolási időszak vége: 2012. december 31. Keltezés: 2013. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR 15/2015. (IV.15.) számú kancellári utasítás a kari működést támogató szervezeti egységek és a kari szolgáltató egységek közalkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről A nemzeti felsőoktatásról

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

2016 Elemi költségvetés

2016 Elemi költségvetés A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv:.................. számjel 460947 1251 09 0200 900100 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 4024 Debrecen

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű) SZIGETHALOM ÉS KÖRNYÉKE EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű) 2012. április 1-jétől 1 SZIGETHALOM ÉS KÖRNYÉKE EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetű)

Részletesebben

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 0203 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele

${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet... Szerv számjele Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1600 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban

A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban Schőberl Márton osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Felsőoktatási

Részletesebben

2016 Elemi költségvetés

2016 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv:.................. számjel 722975 1051 14 1200 230968 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 9700 Szombathely

Részletesebben

2016 Elemi költségvetés

2016 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv:.................. számjel 630061 1051 20 1600 035213 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1096 Budapest

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban. Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban Dr. Pál Tibor Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban (Miről lesz szó?) Hazai számvitel környezete

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. június 30-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról

Részletesebben

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát Turisztikai szolgáltatások - közlekedés Szolgáltatások Közlekedés A közlekedési szolgáltatás Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu Vízi Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Szárazföldi Autó Vasút

Részletesebben

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.

1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23. 1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának

Részletesebben

2016 Elemi költségvetés

2016 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv:.................. számjel 329343 1051 20 1600 059899 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1088 Budapest

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, C Tervezet A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE ([ ]) a nem közforgalmi repülésekre vonatkozó műszaki követelmények és közigazgatási eljárások meghatározásáról, valamint

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MÁSODIK L MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Fejér Jámbor Ferencné Szakszervezet megnevezése:

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben