AZ ELİVÁROSI VASÚTI RENDSZERHEZ ILLESZKEDİ KÖZÚTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI RÁHORDÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉGBEN ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ELİVÁROSI VASÚTI RENDSZERHEZ ILLESZKEDİ KÖZÚTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI RÁHORDÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉGBEN ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCÉBEN"

Átírás

1 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Nonprofit Kft. KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉSI ÉS HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TAGOZAT AZ ELİVÁROSI VASÚTI RENDSZERHEZ ILLESZKEDİ KÖZÚTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI RÁHORDÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉGBEN ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCÉBEN Budapest, december

2 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési tagozat Tsz: Az elıvárosi vasúti rendszerhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében Megbízó: Konzulens: Témafelelıs: Közremőködött: Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Egri Péter Orosz Mátyás Dr. Berényi János tagozatvezetı Albert Gábor tagozatvezetı-helyettes Ács Balázs irodavezetı Keserő Imre tudományos munkatárs Munkácsy András tudományos segédmunkatárs Dr. Siska Miklós tudományos munkatárs Budapest, december

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A PROJEKTEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA BEVEZETÉS TERVEZÉSI ELİZMÉNYEK A TERVEZÉS MENETE HELYZETFELTÁRÁS TÉRSZERKEZET ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT INGÁZÁS A KÖZLEKEDÉSI IGÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ TEVÉKENYSÉGEK JELENLEGI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT (INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPACITÁS) TARIFARENDSZER MOTORIZÁCIÓ KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS UTAZÁSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK MOTORIZÁCIÓ A TÉRSÉGBEN TERVEZETT, UTAZÁSI IGÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ FEJLESZTÉSEK LÁTENS UTAZÁSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A TÉRSÉGBEN 2020-BAN FORGALOM ELİREBECSLÉS SWOT ANALÍZIS TÉRSZERKEZET, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, DEMOGRÁFIA, GAZDASÁG KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A KONCEPCIÓT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİK A TARIFARENDSZERREL SZEMBENI ELVÁRÁSOK FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK VÁRHATÓ HATÁSAI AZ AUTÓBUSZHÁLÓZAT ÁLTAL ÉRINTETT UTAK ÁLLAPOTA KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS KAPCSOLÓDÁS MÁS TERVEKHEZ ÉS STRATÉGIÁKHOZ JAVASOLT PROJEKTEK FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

4 1. Vezetıi összefoglaló Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a Budaörsi kistérség (Biatorbágy, Budajenı, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint), illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó Zsámbék, Tök, Perbál, illetve Érd-Parkváros közlekedési problémáit és fenntartható, a lakosság számára minıségi alternatívát nyújtó javaslatokat adjon e gondok megoldására. A vizsgált térség a Budapesti agglomeráció egyik legdinamikusabban fejlıdı régiója. A térségben a lakóhelyi és a gazdasági szuburbanizáció az elmúlt két évtizedben alapvetıen átalakította a térszerkezetet, s ezzel a közlekedési igényeket. A közlekedési hálózat a megnövekedett, valamint térben és idıben átrendezıdött igényeket nem képes kielégíteni, amit a Budapestre vezetı utakon rendszeresen kialakuló torlódások és a zsúfolt autóbuszjáratok jeleznek. A térség másik fontos közlekedési jellegő problémája a haránt irányú tömegközlekedési kapcsolatok hiánya, ami nehezíti a munkavállalást, az ügyintézést és a személyes kapcsolatok ápolását, hiszen elıfordul, hogy egymással szomszédos települések csak budapesti átszállással érhetık el. A népességprognózis szerint a szuburbanizáció következményeként a térség lakossága ben meghaladja majd a fıt, ami mintegy fınyi, 43%-os növekményt jelent 2006-hoz képest. Ezzel párhuzamosan a lakosság személygépkocsival való ellátottsága, ami már ma is az egyik legmagasabb az országban, várhatóan tovább nı. A fı ingázási irány továbbra is Budapest marad, de egyre fontosabbá válik majd a Budapestrıl a térségben létesülı munkahelyekre irányuló elleningázás és a Budapestet nem érintı, az agglomerációs győrőn belüli keresztingázás. Prognózisunk szerint a térség és Budapest viszonylatában az utazási igény várhatóan mintegy 70 %-kal, napi mintegy fıvel fog nıni. Ebbıl a többletbıl beavatkozás hiányában ez az irányonkénti többlet utazás személygépkocsival fog lezajlani. A Budapestrıl a térség felé utazók száma mintegy 7000 fıvel, re nıhet, a térségen belüli ingázók száma pedig 9000-rıl re emelkedhet. Az utazási irányok és igények változását jelentıs mértékben meghatározzák emellett a térségben tervezett beruházások, amelyek közül várhatóan a törökbálinti TóPARK és a Zsámbéki-medencében tervezett Talentis projekt lesz a legnagyobb hatással. A fıvárosba vezetı utak jelentısebb kapacitásbıvítésére azonban helyhiány, környezetvédelmi és területhasználati indokok miatt nem kerülhet sor, ezért a többlet utazási igényt a meglévı közlekedési hálózatnak kell kielégítenie. Ez csak egy módon lehetséges, ha a meglévı és új igények minél nagyobb részét a közösségi közlekedés elégíti ki. Az utak zsúfoltsága miatt elsısorban a vasúti közlekedés jelenthet kiutat, mivel az autóbuszközlekedés zavarérzékenysége magas, s megbízhatósága az utazási idıt tekintve jóval alatta marad a vasúténak. Emellett a korszerősített vasút nagyobb utazási komfortot is nyújthat, mint az autóbusz. A Zsámbéki-medence települései, valamint Sóskút és Pusztazámor azonban nem rendelkeznek vasúti kapcsolattal, s a vasútállomással rendelkezı települések többségén (Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Herceghalom) a vasútállomás elhelyezkedése kedvezıtlen, az infrastruktúra elmaradott. A vasút elınyeit tehát csak akkor lehet kihasználni, ha egy integrált, a menetrendek és tarifák összehangolására, valamint a kényelmes és gyors átszállásra építı, vasúti ráhordó rendszer alakul ki. A ráhordás elsısorban 4

5 autóbusszal történhet, de támogatandó a P+R rendszer és kisebb távolságokon a vasútállomások kerékpáros és gyalogos megközelítése is. Szükség van emellett arra is, hogy maga az érintett vasútvonal elégséges kapacitással rendelkezzen, korszerő legyen az infrastruktúra és magas szintőek a szolgáltatások mind a jármőveken, mind pedig az átszállópontokon (intermodális csomópontok). A rendszer ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha minden eleme (ráhordás, átszállás, vasút, városi kapcsolatok) összehangoltan mőködik. Bár az autóbuszos vasúti ráhordás bizonyos viszonylatokban már ma is létrehozható, egy integrált rendszer csak az S-Bahn rendszerő gyorsvasúti közlekedés kialakítása és a budapesti elıvárosi vasúthálózat fejlesztése c. (a továbbiakban S-Bahn koncepció) 1 munkában foglalt vasúti pálya és állomási fejlesztések megvalósulása esetén alakítható ki. Mivel a vasútra ráhordó hálózat alapvetıen észak-déli irányú, annak kibıvítése egyúttal lehetıvé teszi a térség hiányzó keresztirányú kapcsolatainak kialakítását is, ezzel javítva mind Budapest, mind a kistérségi központok (Budaörs, Pilisvörösvár és Érd), mind pedig a települések egymás közötti elérhetıségét. A fentiek alapján a tanulmány által javasolt fejlesztési koncepció alapvetı céljai a következık: A meglévı közlekedési igények jobb kiszolgálása Budapest felé, valamint a térségen belüli és a szomszédos térségekbe irányuló relációkban, különös tekintettel a kistérségi központok, Budaörs, Pilisvörösvár és Érd elérhetıségének javítására (haránt irányú kapcsolatok fejlesztése). A jelenlegi autóbuszos utazások csúcsidei menetidejénél kedvezıbb menetidık elérése és a zsúfoltság csökkentése. A térségben újonnan megjelenı utazási igények minél nagyobb részének közösségi közlekedéssel való kielégítése, a közlekedési munkamegosztás javítása a fenntartható közlekedési módok javára, különös figyelemmel a térségben és környezetében várható, az utazási igényeket befolyásoló fejlesztésekre (pl. Talentis, TóPARK) A települések természetes vonzáskörzetében lévı, de a jelenlegi közlekedési rendszer által nem megfelelıen vagy egyáltalán nem kiszolgált munkahelyek, oktatási, egészségügyi és közigazgatási intézmények elérhetıségének javítása. A fejlesztési javaslatot három ütemre készítettük el: I. ütem A minimális tervezési változatnak megfelelıen olyan hálózatmódosításra teszünk javaslatot, ami a közúti és vasúti infrastruktúra jelenlegi kiépítettségébıl és állapotából indul ki. A hálózatmódosítási javaslat az ún. integrált ütemes menetrend (ITF 2 ) térségbeli megvalósításán alapul, ami a MÁV hálózatának jelentıs részén sikeresen mőködı utasbarát, egész nap sőrő követést biztosító, az összehangolt átszállásokat támogató menetrendi struktúrát jelent. A vasúti átszállást a rendszer Bicskén és Piliscsabán biztosítaná, míg 1 FİMTERV-Közlekedés konzorcium, ITF = Integraler Taktfahrplan = Integrált ütemes menetrend 5

6 Zsámbékon az autóbuszvonalak között alakulna ki átszálló csomópont. A járatok minden óra azonos percében indulnának, minimálisan 60 percenként, ami csúcsidıben sőríthetı. Ez a rendszer utasbarát menetrendet hozna létre, s biztosítaná a vasúti csatlakozást az 1. sz. Budapest Tatabánya és a 2. sz. Budapest Esztergom vasútvonalon, s jelentısebb infrastruktúrafejlesztés nélkül megvalósítható. Az ITF által érintett vonalak a következık: 1. Budapest Budakeszi Telki Budajenı Zsámbék 2. Budapest Budakeszi Páty Zsámbék 3. Pilisvörösvár Perbál Tök Zsámbék 4. Zsámbék Bicske 5. Budakeszi Budaörs Ezek összekapcsolásával létrehozható egy közvetlen kapcsolatokat nyújtó Bicske Zsámbék Tök Perbál Telki Budakeszi Budaörs/Budapest U alakú járat is. II. ütem A reális tervezıi változatnak megfelelıen már figyelembe vettük az S-Bahn koncepció alapján a vasútvonalakon ig megvalósuló fejlesztéseket. Itt tehát már számoltunk azzal, hogy a térséget érintı vasútállomásokat korszerősítik, s azok autóbuszos, személygépkocsis és kerékpáros megközelítése jelentısen javul, korszerő intermodális csomópontok alakulnak ki. Az 1. sz. vasútvonal 1600 ülıhely/csúcsóra/irány elméleti kapacitása várhatóan a térségben jelentkezı igényeket ki tudja elégíteni. A vasúti ráhordás és a keresztirányú kapcsolatok javítása érdekében a következı vonalakra tettünk javaslatot: 1. Pilisvörösvár (vasúti csatlakozás) Pázmány P. Katolikus Egyetem Piliscsaba Perbál Tök Zsámbék Herceghalom (vasúti csatlakozás) Etyek Biatorbágy Sóskút Tárnok Érd (vasúti csatlakozás) 2. Perbál Budajenı Telki Páty Biatorbágy (vasúti csatlakozás) 3. Budakeszi Törökbálint/TóPARK (vasúti csatlakozás) Érd-Parkváros Érd felsı (vasúti csatlakozás) 3/a Budakeszi Budaörs Budapest Ezen autóbuszvonalak ütemezetten, az S-Bahn koncepcióban javasolt állomásfejlesztések nélkül is megvalósíthatóak, ekkor azonban pozitív hatásukat, különösen, ami a személygépkocsis utazások arányának mérséklését illeti rontják a korszerőtlen vasútállomások és kényelmetlen átszállási kapcsolatok. 3 Bár a megbízásban a 2015-ös dátum szerepelt, mivel idıközben az S-Bahn koncepció végleges változatában az I. ütem megvalósításának ütemezése 2015-rıl 2020-ra tolódott, jelen munkában is ez utóbbi dátumot használjuk. 6

7 1. ábra Javasolt távlati autóbusz vonalhálózat III. ütem 2020-on túlmutatóan az utazási igények növekedése miatt szükségessé válhat a Budakeszi Budaörs Budapest folyosó tömegközlekedésének új alapokra helyezése egy nagy kapacitású, könnyen elérhetı és korszerő rendszerrel. Ennek az S-Bahn koncepcióban vizsgált alternatívái (metró, vasút, Zugligeti villamos, fogaskerekő meghosszabbítása) azonban jelen körülmények között túlságosan költségesek. Éppen ezért meg kell vizsgálni a Budakeszi Budaörs Budapest irányú utasforgalom korszerő és költséghatékony lebonyolításának 7

8 technológiai és gazdaságossági kérdéseit alternatív rendszerek bevonásával (pl. BRT, LRT 4 ) egy megvalósíthatósági tanulmány keretében. A II. ütemben javasolt hálózat megvalósításával a vizsgált területrıl Budapest felé közlekedık idımegtakarítása a jelenlegi helyzethez képest átlagosan 16 perc (településtıl függıen 8-30 perc) lenne, becslésünk szerint már ma mintegy 1100, távlatban pedig 1700 utazó számára (egy részük ma személygépkocsival közlekedik). A projekt egyszerősített költség-haszon elemzése alapján a projekt megtérülése várható: Nettó jelenérték (NPV) = millió Ft Elvárás: NPV > 0 Belsı megtérülési ráta (IRR) = 11,7% Elvárás: IRR > alkalmazott diszkontráta (5,5%) Haszon-költség arány (BCR) = 1,7 Elvárás: BCR > 1 A fejlesztési koncepció javaslatainak megvalósítását elısegítı projektjavaslatokat is kidolgoztunk. Ezek megvalósítása lehetıvé teszi, hogy a javasolt új hálózat üzemeltetése a szolgáltatók számára korszerő mőszaki megoldásokkal, költségtakarékosan megoldható legyen, miközben az utasok egy magas színvonalú szolgáltatást vehetnek igénybe mindenre kiterjedı elektronikus és hagyományos utastájékoztatással, az esélyegyenlıséget, valamint a kényelmes és gyors átszállás biztosító, jól megközelíthetı állomásokkal és megállóhelyekkel. A javasolt projektek a következık: 1. Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı, illetve a térség haránt irányú közlekedési kapcsolatrendszerét biztosító autóbusz-hálózat létrehozása. A koncepcióban javasolt autóbuszhálózat létrehozása a potenciálisan érdekelt közlekedési társaságok (Volánbusz vagy más szolgáltató ill. MÁV) és az ellátásért felelıs (jelenleg a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) bevonásával. 2. Intermodális központ létrehozása Biatorbágyon, Herceghalmon, Törökbálinton és Budaörsön Biatorbágy és Herceghalom a hálózatfejlesztési koncepció szerint a térség településeirıl a vasútra irányuló forgalom egyik kiemelt átszállópontja lesz. Törökbálint elsısorban a helyi, illetve Érd-Parkváros felıl érkezı forgalmat szolgálhatja, Budaörsön pedig fıleg a helyi lakosság Budapesti irányú utazásainak jelenthet alternatívát a vasútra való átszállás. Az átszállások megkönnyítése érdekében a csomópontok kialakításánál prioritás a kis gyaloglási távolság, a lehetıség szerint azonos peronon történı átszállás és az 4 BRT - Bus Rapid Transit: Nagykapacitású tömegközlekedési rendszer, amely ötvözi a buszközlekedés alacsonyabb infrastruktúra- és üzemeltetési költségeit és a kötöttpályás közlekedés sebesség- és zavarérzékenységi elınyeit. Elemei lehetnek a forgalomtól teljesen elválasztott buszsávok vagy buszfolyosók; vezetısínes busz, illetve duplacsuklós, nagykapacitású buszok alkalmazása; magas színvonalú megállóhelyek szintbeni beszállással stb. LRT Light Rail Transit: Gyorsvillamos, amelynek kapacitása és szolgáltatásai meghaladják a hagyományos villamosét, a közúti forgalomtól elkülönített pályán halad, de beruházási költségei alatta maradnak a hagyományos vasúténak és metróénak. 8

9 esélyegyenlıség biztosítása. A várhatóan megnövekedı átszálló forgalom kiszolgálására a vasútállomásokon a tisztán közlekedési célú létesítményeken túl kereskedelmi, és szolgáltató egységek (élelmiszerbolt, egyéb üzletek, bankfiók, postahivatal, stb.) létesülnek (illetve Törökbálint-TóPARK esetében egy komplex lakó-munkahelyikereskedelmi központ). Ezzel többfunkciós intermodális központok jönnek létre, amelyek hozzájárulnak az adott, valamint a környékbeli települések ellátásához. 3. P+R parkolók kiépítése a térség vasútállomásain Az autóbuszos ráhordás mellett fontos szerepe lehet a P+R (Parkolj és Utazz) rendszer megvalósításának. Együttmőködésben a MÁV Start Zrt.-vel és befektetıkkel (Talentis, TóPARK) a koncepcióban javasolt vasútállomásokon (Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom, Budaörs) P+R parkolók kialakítása a cél az intermodális átszálló csomópontok szerves részeként. 4. Autóbuszmegállók fejlesztése Ahhoz, hogy az autóbusz-közlekedés általában, illetve az új vonalak vonzóak legyenek az utasok számára, a megállóhelyi infrastruktúra fejlesztésére is szükség van. Minden megállóban esıbeálló, menetrendi információ, pad, szemetes és a könnyő beszállást elısegítı járdasziget létesül, valamint ha lehetıség van rá, buszöböl alakítandó ki. A forgalmas megállókban kapcsolódva a 6. sz. projekthez elektronikus indulásjelzıket kell elhelyezni, amelyek a következı járat indulási idejét jelzik. 5. Autóbuszállomás létesítése Zsámbékon Zsámbék már a fejlesztési koncepció elsı ütemében fontos szerepet kap mint átszálló csomópont. A jelenlegi buszforduló a megnövekedett forgalmat nem tudja kiszolgálni, illetve már ma sem nyújt megfelelı utaskiszolgálási színvonalat, ezért Zsámbékon új autóbuszállomás létesül, kocsiállásokkal, megfordulási lehetıséggel, mőszaki tárolóhellyel, utasváróval, elektronikus és hangos utastájékoztatással, valamint egyéb kiszolgáló létesítményekkel. 6. Elektronikus forgalomirányítás és utasinformációs rendszer bevezetése A fejlesztési projekt a jelenlegi forgalomirányítási rendszer megújításával a közösségi közlekedési járatok utazási sebességének (gyorsaságának), pontosságának és egyenletességének javítására, a bekövetkezı zavarok gyors és hatékony kezelésére, valamint az üzemeltetés hatékonyságának javítására törekszik. Emellett cél a valós idejő utastájékoztatás kiépítése a fontosabb megállókban, az interneten és mobiltelefonos platformon. 7. A vasútállomások kerékpáros és gyalogos elérhetıségének fejlesztése A vasútállomások gyalogos és kerékpáros megközelítésének népszerősítése kisebb távolságok esetén reális és környezetvédelmi, de egészségvédelmi okokból is támogatandó. A projekt célja a vasútállomásokon biztonságos kerékpártárolók (B+R) kiépítése, valamint a települési és kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítésekor és tervezésekor a vasútállomások megközelítésének figyelembe vétele. 9

10 8. Budakeszi és Budaörs budapesti kapcsolatának fejlesztése Megvalósíthatósági vizsgálat A projekt célja az érintett térség települései (elsısorban Budaörs és Budakeszi) és a fıváros közötti közlekedési kapcsolatok új alapokra helyezését szolgáló lehetıségek feltárása. Ennek érdekében megvalósíthatósági tanulmány készül a Budakeszi és Budaörs, illetve Budapest közötti magas színvonalú közösségi közlekedési folyosó létrehozásának lehetıségeirıl, figyelembe véve azokat az alternatívákat is, amelyek költségigénye elmarad az S-Bahn koncepcióban javasoltakétól (pl. BRT, LRT, stb.). A megvalósíthatósági tanulmányban meg kell vizsgálni a lehetséges nyomvonalakat, a mőszaki feltételeket, az interoperábilis 5 és intermodális 6 kapcsolatokat, a költségigényt, a várható hasznokat stb. A tanulmányban javasolt fejlesztési koncepció és a projektek szorosan illeszkednek a térségre vonatkozó területfejlesztési koncepciókhoz, valamint a regionális és országos terület- és közlekedésfejlesztési tervekhez. 5 A közlekedési módok olyan integrációja, hogy azok egymás infrastruktúráját (pl. pálya, megállók, energiaellátás) használni tudják (pl. közúti vasút közlekedés nagyvasúton). 6 Egynél több közlekedési módot magában foglaló. 10

11 A projektek összefoglaló táblázata Projekt neve Tartalom Várható hatás 1. Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı, illetve a térség haránt irányú közlekedési kapcsolatrendszerét biztosító autóbuszhálózat létrehozása 2. Intermodális központ létrehozása Biatorbágyon, Herceghalmon, Törökbálinton és Budaörsön 3. P+R parkolók kiépítése a térség vasútállomásain 4. Autóbuszmegállók fejlesztése 5. Autóbuszállomás létesítése Zsámbékon 1. ütem: a jelenlegi autóbusz-közlekedés átszervezésével integrált ütemes menetrend bevezetése a térségben 2. ütem: a vasúti ráhordást elısegítı, ill. a térség haránt irányú kapcsolatait biztosító vonalcsoportok kialakítása (a települések és többcélú társulásuk lobby- és marketingtevékenységet végez, hogy az ellátásért felelıs megrendelje a szolgáltatást) A növekvı átszálló forgalom kiszolgálására többfunkciós a közlekedési szolgáltatások mellett kereskedelmi és más szolgáltató egységeket is magában foglaló intermodális csomópontok kialakítása A jármővek biztonságos elhelyezését, a vasútállomás (peron) megközelítését lehetıvé tevı parkolók kialakítása A tervezett autóbusz-hálózat összes megállójának megújítása A hiányzó megállók kiépítése Autóbusz-csomópont kiépítése a fejlesztés értelmében jelentıs forgalmat bonyolító Zsámbékon Javulnak a térségi közlekedési kapcsolatok Kialakul az ütemes menetrend szerint közlekedı, vasúti ráhordást biztosító autóbusz-hálózat Utazási idı megtakarítás Közösségi közlekedés az egyéni közlekedés reális alternatívája lehet Gyors és kényelmes átszállási kapcsolatok Közösségi közlekedés vonzóbbá válik Kereskedelmi, szolgáltató funkciók javítják a lakosság ellátást Településkép javul Növekszik a P+R forgalom Csökken a fıvárosba irányuló személygépkocsi forgalom A vasúti közlekedés vonzóbbá válik Autóbusz-közlekedés színvonala és vonzereje javul Igényekhez illeszkedı utastájékoztatás Akadálymentes, gyors átszállás Autóbusz-közlekedés színvonala és vonzereje javul Ütemes menetrend mőszaki feltételeinek Költség (m Ft) 10 (lobby- és marketingtevékenység költsége) 251 (üzemeltetés) Tervezés során lehet meghatároz ni Ütemezés Befektetıi hozzájárulástól függ (várhatóan 2011 után)

12 Projekt neve Tartalom Várható hatás 6. Elektronikus forgalomirányítás és utasinformációs rendszer bevezetése 7. A vasútállomások kerékpáros és gyalogos elérhetıségének fejlesztése 8. Budakeszi és Budaörs budapesti kapcsolatának fejlesztése Megvalósíthatósági vizsgálat A hatékony közlekedési rendszer mőködését biztosító elektronikus forgalomirányítási rendszer, illetve korszerő utastájékoztató rendszer kiépítése Járdák felújítása vagy kiépítése, kerékpárutak és kerékpársávok kialakítása, B+R kerékpártárolók létrehozása A Budakeszi és Budaörs, illetve Budapest közötti magas színvonalú közösségi közlekedés alternatíváinak vizsgálata (megvalósíthatósági tanulmány) biztosítása Akadálymentes, gyors átszállás Településkép javul A térségi közlekedés megbízhatóbbá, gazdaságosabbá, hatékonyabbá válik A rendszer használói és a döntéshozók valamennyi lényeges információhoz hozzájuthatnak A vasútállomások gyalog és kerékpárral is biztonságosan elérhetıvé válnak Biztonságos kerékpártárolás Csökken a személygépkocsi forgalom Javul a lakosság egészségi állapota Csökken a kerékpáros balesetek száma Az érintett települések és a fıváros közlekedési kapcsolata új alapokra helyezıdik Környezetbarát közlekedési módok elınyben részesítése a motorizált egyéni közlekedéssel szemben Költség (m Ft) Ütemezés

13 2. Bevezetés 2.1. Tervezési elızmények Megbízó: Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 134.) Megbízás tárgya: Az elıvárosi vasúti rendszerhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében tárgyú megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Tervezési terület: Biatorbágy, Budajenı, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Tök, Perbál település és Érd azon területe, mely a jelen vizsgálat szempontjából releváns (3. ábra). A tervezés kiindulási állapota: A fejlesztési javaslatok a vasúti infrastruktúra két változata alapján készültek: 1. Minimális változat: a térséget átszelı vasútvonal jelenlegi mőszaki adottságai, forgalmi jellemzıi szerint; 2. Reális változat: a vasútvonalon ig reálisan várható, a NIF Zrt. és a BKSZ Kht. megrendelésére készült S-Bahn rendszerő gyorsvasúti közlekedés kialakítása és a budapesti elıvárosi vasúthálózat fejlesztése 8 c. tanulmányban (a továbbiakban S-Bahn koncepció) megfogalmazott változtatások figyelembevételével. Alkalmazott módszerek Térszerkezet elemzése, szuburbanizációs index számítása, interjúk a települések képviselıivel, szerkezeti tervek és fejlesztési dokumentumok elemzése, keresztmetszeti és célforgalmi felvételek a közforgalmú közlekedésben, a közúti és vasúti közlekedés kapacitáselemzése, térségspecifikus kérdıív elkészítése, háztartásfelvétel, kikérdezés, eredménytáblák készítése, kiértékelés, SWOT analízis, mobilitási igények prognózisa, hálózattervezés, költségbecslés, egyszerősített költség-haszon elemzés, projektjavaslatok kidolgozása. 7 Bár a megbízásban a 2015-ös dátum szerepelt, mivel idıközben az S-Bahn koncepció végleges változatában az I. ütem megvalósításának ütemezése 2015-rıl 2020-ra tolódott, jelen munkában is ez utóbbi dátumot használjuk. 8 FİMTERV-Közlekedés konzorcium, 2008

14 Bevont partnerek Biatorbágy, Budajenı, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Tök, Perbál és Érd önkormányzata, Budaörs Kistérség Többcélú Társulása, MÁV-Start Zrt., Volánbusz Zrt., BKSZ Kht. A települések fejlesztési elképzeléseinek és problémáinak megismerése érdekében minden település önkormányzatával, valamint a Budaörsi Kistérség képviselıivel egyeztetı megbeszélést folytattunk 2008 szeptemberében, melynek jegyzıkönyveit a melléklet tartalmazza. Emellett egyeztetésre került sor a MÁV Zrt., Volánbusz Zrt., BKSZ Kht. képviselıivel is. A munkába bevontuk a térségben illetékes Közép-Magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Iroda munkatársait is. A kutatás során két alkalommal, november 7-én és december 12-én tartottunk prezentációt az érintettek részére. Az ezeken az eseményeken, illetve az írásban érkezett észrevételeket a dokumentum elkészítése során figyelembe vettük A tervezés menete A tervezés során elsı lépésben feltártuk a térség jelenlegi jellemzıit térszerkezeti, településhálózati, demográfiai szempontból, felmértük a közlekedési hálózatokat, a motorizáció és a közlekedési munkamegosztás jelenlegi helyzetét (2. ábra). Ez alapján az utazási igények meghatározása során felmértük, hogy e tényezık alakulása hogyan befolyásolja az utazási igényeket. A jelenre és a jövıre vonatkozó információk elemzése alapján állítottuk össze a térség térszerkezetére és demográfiai viszonyaira, valamint közlekedési helyzetére vonatkozó SWOT analízist, ami feltárja a térség erısségeit és gyengeségeit, illetve a külsı eredető lehetıségeket és veszélyeket. Ennek figyelembevételével állítottuk össze a fejlesztési koncepciót, ami a feltárt problémák megoldási lehetıségeit ismerteti ütemezetten. Ezután a koncepció megvalósításának várható hatásait elemezzük az utasforgalomra és az utazási idıre nézve és ismertetjük az egyszerősített költség-haszon elemzés eredményeit. Végül a fejlesztési koncepció megvalósítása érdekében konkrét projektekre teszünk javaslatot, olyan formában, hogy azok a késıbbiekben pályázatokhoz is felhasználhatók legyenek (projektlapok). A melléklet a szövegben hivatkozott eredménytáblákat, kiegészítı információkat, a személyes konzultációk jegyzıkönyveit, a közbensı prezentáció emlékeztetıjét, valamint az egyeztetési folyamatba bevontak észrevételeit tartalmazza. 14

15 Térszerkezet, településhálózat és demográfia Közlekedési hálózat Közlekedési munkamegosztás Stratégiai célok meghatározása Motorizáció Közlekedési hálózatok fejlıdési tendenciái Utazásigények elırejelzése Térszerkezet és demográfia változásának tendenciái SWOT analízis Fejlesztési koncepció Projektjavaslatok 2. ábra A tervezés menete 15

16 3. Helyzetfeltárás A következı részben megvizsgáljuk a térségben jelenleg végbemenı térszerkezeti és demográfiai folyamatokat, a közlekedési igényeket befolyásoló tényezıket (oktatás, egészségügy, közigazgatás, szabadidı), valamint áttekintjük a közlekedési hálózat adottságait, a motorizáció szintjét és a közlekedési munkamegosztást. A helyzetfeltárás képezi az ezt követı utazási igénybecslés és SWOT analízis alapját Térszerkezet és településhálózat A vizsgált terület a Budaörsi kistérség 10 települését (Biatorbágy, Budajenı, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint), valamint a Pilisvörösvári kistérségbe tartozó Zsámbék, Tök és Perbál településeket, illetve Érd- Parkvárost 9 (Érdi kistérség) foglalja magában (3. ábra). A vizsgált terület minden települése Pest megyében található és a Budapesti agglomeráció része. A térség térszerkezete az elmúlt évek társadalmi és gazdasági átalakulásának köszönhetıen jelentısen megváltozott. A legfontosabb térszerkezet-alakító tényezık a következık: Lakóhelyi szuburbanizáció Az országos népességcsökkenési tendenciával szemben a térség településeinek lakossága növekszik (1. táblázat). A növekedés elsısorban a településre odavándorlókból táplálkozik. Település Népességváltozás ( ) Biatorbágy 50% Budajenı 104% Budakeszi 15% Budaörs 34% Herceghalom 51% Páty 57% Pusztazámor 56% Sóskút 30% Telki 359% Törökbálint 33% Zsámbék 26% Tök 22% Perbál 11% Érd 44% Vizsgált térség 37% 1. táblázat Népességváltozás a vizsgált térség településein között Adatok forrása: KSH 9 Mivel Érd-Parkvárosra nem rendelkezünk városrészi adatokkal, ezért a további elemzésekben Érd egészét vettük figyelembe. 16

17 3. ábra A vizsgált terület kiterjedése 17

18 4. ábra A szuburbanizációs index alakulása a térségben Az ún. szuburbanizációs index 10 segítségével megvizsgáltuk, hogy az érintett településeken milyen mértékő a szuburbanizáció (4. ábra). Az adatok szerint a legdinamikusabban szuburbanizálódó terület (szuburbanizációs index nagyobb mint 40) a térség Budapesthez, valamint az M1-M7 autópályákhoz közelebb esı része (Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Budakeszi), valamint Telki és Budajenı közötti indexszel a mérsékeltebb ütemben szuburbanizálódó települések közé tartozik Pusztazámor, Sóskút, Páty, Herceghalom, Zsámbék, Érd és Tök. Ezzel szemben a periférikus fekvéső Perbál esetében a szuburbanizáció statisztikailag még nem mutatható ki. A fentiek is megerısítik, hogy a Budapestrıl kiköltözık, amennyiben munkahelyük továbbra is Budapesthez köti ıket, Budapest elérhetısége alapján választanak lakhelyet. Éppen ezért a Budapesthez legközelebbi, illetve az autópályák menti települések a legnépszerőbbek. A szuburbanizáció hatására a lakosság korszerkezete is átalakul. Ennek vizsgálata azért fontos, mert az életkor befolyásolja a helyváltoztatások számát, a közlekedési módválasztást és a közösségi közlekedésben igénybe vett menetdíjkedvezményeket. A szuburbanizálódó települések korszerkezete fiatalos (gyermekek és a fiatal felnıttek [19-34 évesek] nagyobb aránya), szemben például Budapest öregedı lakosságával, ami várhatóan továbbra is 10 A szuburbanizációs index számítása: a lakónépesség változása , ezrelékben; vándorlási egyenleg, , ezrelékben; a lakásállomány változása , százalékban; az ezer fıre jutó személygépkocsik száma, 2005; az egy fıre jutó adóköteles jövedelem, 2002; diplomások aránya a 25 éves vagy idısebb népességbıl, 2001 értékein egységnormálást hajtottunk végre (a legjobb értékkel rendelkezı település 1-es, a legrosszabb 0-s értéket kapott, a többi település eloszlása pedig megfelelt eredeti eloszlásának), majd a kapott hat adatsor adatai számtani átlagának százszorosaként jött létre a szuburbanizációs index (BAJMÓCY, 2003 és KESERŐ, 2003 alapján). 18

19 fennmarad, mivel a születések száma átlag feletti, és a beköltözık is általában a fiatalabb, aktív korosztályokból kerülnek ki. A szuburbanizáció további dinamikáját elıre jelezni nehéz; de az utóbbi években tapasztalt stagnálás és a Budapesttıl távolabbi települések csekély vándorlási többlete arra utal, hogy a települések Budapestrıl való elérhetıségének nagy szerepe van a kiköltözési döntések meghozatalában. Egyes kutatások szerint éppen a rossz közlekedési viszonyok miatt megindult a Budapestre való visszaköltözés is. Éppen ezért a közlekedési helyzet és a települések elérhetıségének érdemi javulása nélkül a térség településein az odavándorlás dinamikája várhatóan csökken Gazdasági szuburbanizáció A munkahelyek kitelepülése a fıváros környékére viszonylag új folyamat, s elsısorban a jó közlekedésföldrajzi helyzető településekre (autópálya közelsége) jellemzı. Hatására megindult az ingázási irányok átrendezıdése (részletesen lásd a 3.2 Ingázás fejezetben). Az új vállalkozások letelepedését a közlekedési helyzeten és a munkaerıbázison kívül befolyásolja az adott település fejlesztéspolitikája is, hiszen vannak települések melyek jövıképe egy nyugodt, csendes települést vázol fel, amellyel nem férnek össze az ipari vagy logisztikai tevékenységek (pl. Telki, Budajenı, Budakeszi), míg más települések bátorítják a vállalkozások letelepedését, s ezzel kívánják megalapozni a település további fejlıdését (Budaörs, Törökbálint, Páty, Biatorbágy, Herceghalom). Eddig a Budaörs Törökbálint Biatorbágy háromszögben volt a legdinamikusabb a fejlıdés, de itt az ipari-logisztikai fejlesztésekre rendelkezésre álló területek hamarosan kimerülnek, így várható hogy az újabb beruházások az M1 és M7 autópályák távolabbi szakaszai mentén, pl. Pátyon és Herceghalmon jelennek meg. A vállalkozások letelepedésének jellemzı formája az ipari vagy ún. üzleti parkokban való megjelenés. Itt koncentráltan találhatók a munkahelyek, így ezek kiszolgálása közösségi közlekedéssel fontos, és egyszerőbb is, mint a térben szétszórt vállalkozásoké. Budaörsön (Budaörsi Ipari és Technológiai Park és Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park), Biatorbágyon (Rozália Park), újabban Pátyon (TERMINÁL Ipari Park) és Sóskúton mőködnek ipari parkok, melyek közül a két utóbbi településen várható további bıvülés új vállalkozások betelepülésével; Sóskúton kb. 100, Pátyon akár 1000 fıs létszámbıvüléssel. Új jelenség az irodaberuházások nagyobb arányú megjelenése az agglomerációban. Ebben a tekintetben Budaörs az élen jár, hiszen a budapesti modern irodaállománynak ( m 2 ) mintegy 5 %-a van a településen. Emellett csak a szintén Budaörs és Törökbálint térségében koncentrálódó logisztikai és ipari parkokban létesültek említésre méltó irodaterületek. A modern irodaparkok megjelenését éves idıtávban várják a szakértık, többek között Budaörs Törökbálint térségében. Ennek elsı jelei már láthatók Budaörsön (ORCO Business Park m² irodaterület, Solaris Projekt), illetve Törökbálinton (2008 végére épül fel a Pannon GSM új, 1200 fıs irodaháza az Égett völgyben) Ingatlanpiaci kilátások. Ingatlanhirek.hu, november

20 A kereskedelem átalakulása A 90-es évek közepétıl a bevásárlóutakat tekintve átalakult a lakosság térbeli mozgása. Elızıleg elsısorban a szorosan vett belváros, illetve a külsı lakóterületek alközpontjaiban létesült üzletek voltak a bevásárlóutak célpontjai, ami a tömegközlekedés szempontjából azt jelentette, hogy pl. szombati napokon általánosan a külváros-belváros irányú járatok bonyolították le a bevásárlóforgalom nagy részét. A viszonylag egységes nyitva tartás idıben is behatárolta a vásárlási célú helyváltoztatásokat. Kedvezı volt, hogy a fı célpont az egy tömbben elhelyezkedı belvárosi vásárlóövezet volt. Ezzel szemben napjainkban csökken a hagyományos belvárosi üzletek vonzereje, s nı a bevásárlóközpontoké, illetve hipermarketeké. Egy-egy kereskedelmi létesítmény közlekedési vonzása jelentısen nıtt, nyitvatartásuk pedig kibıvült, gyakran 24 órás. A vásárlások eloszlása is eltolódott, hiszen a vasárnap például fı bevásárlónappá lépett elı. Mivel a magyar lakosság személygépkocsival való ellátottsága alacsony, a beruházók ügyeltek arra, hogy a hipermarketek mindegyike megközelíthetı legyen tömegközlekedési eszközzel, legyen az BKV autóbusz, Volánbusz vagy saját néven futó, valamely személyszállító vállalkozás által üzemeltetett járat. Egyes felmérések szerint a városszéli nagy hipermarketek látogatóinak mintegy 10 százaléka tömegközlekedési eszközzel érkezik oda 12. Az ingatlanpiaci elırejelzések szerint 13 a fıvárosban és környékén a hipermarketek és bevásárlóközpontok számának jelentıs növekedése nem várható, bár épp Törökbálinton tervezik felépíteni Kelet-Közép-Európa legnagyobb bevásárlóközpontját a TóPARK beruházás keretében. Jelentısebb hagyományos bevásárlóközpontok Budapest határain kívül a közelmúltig nem épültek. Megjelentek azonban az olyan új típusú ún. strip mallok 14, amelyek a hagyományos többszintes bevásárlóközpontokból ismert üzletekkel jelennek meg elsısorban az autós bevásárlókat megcélozva, bár gyakran meglepıen jó tömegközlekedési kapcsolatokkal (Érden például az intermodális pályaudvar részeként). A jövıben további hasonló létesítmények megjelenése várható, ezzel valószínőleg némileg csökkenni fog az agglomerációból a budapesti nagy bevásárló központok felé irányuló forgalom. Megjelentek az ún. factory outletek 15 is (pl. a törökbálinti GL Outlet, a biatorbágyi Premier Outlets Center és a budaörsi M1 Outlet & Shopping Centre). Ezek is elsısorban az autós vásárlókra számítanak, de rendelkeznek tömegközlekedési kapcsolattal is. Nem elhanyagolható emellett az a forgalom sem, ami az agglomeráció irányából a Budapest külsı kerületeiben lévı bevásárlóközpontokba és hipermarketekbe irányul, hiszen gyakran azok is elérhetı távolságban vannak az agglomeráció lakossága számára is (pl. a Campona Dél-Budán). 12 Pro Urbe Kft. (1999): Módszertan kidolgozása bevásárlóközpontok és ipari parkok közlekedési hatástanulmányának elkészítéséhez (Zárójelentés). Budapest: Kézirat 13 Ingatlanpiaci kilátások Ingatlanhirek.hu, november A strip mall koncepciója szerint a földszintes üzletek U vagy L alakban helyezkednek el a parkoló körül, s a parkoló melletti gyalogosútról lehet ıket megközelíteni. 15 Neves márkák kifutó termékeit áruló általában földszintes üzletközpont. 20

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében 2. egyeztetés KTI Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Elıterjesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága számára Tárgy: DDOP-5.1.2/B-11 kódszámú

Részletesebben

Tisztelt Képviselő testület!

Tisztelt Képviselő testület! Tisztelt Képviselő testület! Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki Esztergom intermodális csomópont fejlesztésének két részajánlatára vonatkozóan. Az első részajánlat

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

TransHUSK és TransHUSK Plus

TransHUSK és TransHUSK Plus TransHUSK és TransHUSK Plus Közforgalmú és egyéb természetkímélő közlekedési kapcsolatok a magyar szlovák határ térségében dr. Siska Miklós KTI NAT-NET-DUNA/DUNAJ Mosonmagyaróvár, 2014. augusztus 26. Néhány

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása Budapest 2007. szeptember 13. Dunai hajóforgalom lehetőségei Budapest elővárosi és belső közlekedésében

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia

XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia 2017. április 28. Bükfürdő Győrik Balázs koordinációs főmérnök NIF Zrt. Folyamatban l évő és előkészítés a l a t t álló vasúti f ejlesztések Tartalom

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK 2012. november 30. Forgalomba helyeztek négy autóbuszöblöt a Toponári úton. A fejlesztés egy 571 millió forintos közlekedés-fejlesztési beruházás részeként valósult meg

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

2013/2014. Veszprém vasúti szolgáltatásfejlesztés. Értékesítési szervezet MÁV-START Zrt

2013/2014. Veszprém vasúti szolgáltatásfejlesztés. Értékesítési szervezet MÁV-START Zrt MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ Zrt. 1087 Budapest, Könyves K. krt. 54-60. Postacím: 1940 Budapest Telefon (1) 511-5032 Mobil: 30 / 87 03 519 Fax: (1) 511-1001 Webcím: www.mav-start.hu Veszprém vasúti

Részletesebben

Modal split. Grafikon: Eurostat

Modal split. Grafikon: Eurostat A Közösségi és kerékpáros közlekedés gyakorlati lehetőségei - összefüggései, a hulladékhasznosítás intézményi lehetőségei Európai Hulladékcsökkentési Hét Tatabánya, 2014. november 28. Közösségi közlekedés

Részletesebben

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. A Regionális intermodális közlekedési rendszer létrehozása Budapest nyugati agglomerációjában c. projektjavaslatra vonatkozó részletes megvalósíthatósági

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez

Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez Borbélyné dr. Szabó Ágnes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető-helyettes Új megoldások a közösségi

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök VAMAV Vevőtalálkozó 2017. január 26. Gyöngyös Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei 2017-2021 k özött Források Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

Fenntartható közlekedés élhető település

Fenntartható közlekedés élhető település Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 24-I ÜLÉSÉRE NAGY CSABA ALPOLGÁRMESTER NAGY CSABA ALPOLGÁRMESTER

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 24-I ÜLÉSÉRE NAGY CSABA ALPOLGÁRMESTER NAGY CSABA ALPOLGÁRMESTER IKTATÓSZÁM: 02-2/54-29/2010 TÁRGY: DDOP-5.1.2/A PÁLYÁZAT KERE- TÉBEN KIDOLGOZANDÓ 5 DB KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSFEJ- LESZTÉSI PROJEKT KIVÁLASZ- TÁSA MELLÉKLET: 2 DB CD-N E LŐTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI

Részletesebben

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte a lakosság véleményét a Csúcshegy térségében az igényvezérelt közösségi közlekedés

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására AlterBMV Közlekedési Egyesület Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására Készítette: Mezei Gyula Ellenőrizte: Hoós Bence Welker Zsombor Törökbálint, 2010. augusztus 22.

Részletesebben

TARTALOM 3. ALSÓNÉMEDI KÖZLEKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÉS EGYEDI PROBLÉMÁI

TARTALOM 3. ALSÓNÉMEDI KÖZLEKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÉS EGYEDI PROBLÉMÁI TARTALOM 1. BEVEZETÉS 1.1. A TERVEZÉSI MEGBÍZÁS TÁRGYA, ELİZMÉNYEK 1.2. A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA 2. ALSÓNÉMEDI JELENLEGI KÖZLEKEDÉSI HELYZETE 2.1. ALSÓNÉMEDI KÖZÚTHÁLÓZATA 2.2. ALSÓNÉMEDI KÖZÚTI

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása

Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása KözOP-2.5.0-09-11-2012-0009 Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása (A szintbeni vasúti átjárók biztonságos és mozgáskorlátozottak számára kényelmes mőszaki kialakítása) Gábor Miklós (KTI), Dr.Koren

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP)

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) HELYZETÉRTÉKELÉS LAKOSSÁGI FÓRUM 2015.10.19. EKÉS ANDRÁS GERTHEIS ANTAL SIPOS ZSÓFIA SZABÓ NOÉMI A lakossági fórum Fenntartható városi mobilitási

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15. TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka

Részletesebben

GYSEV tapasztalatok az infrastruktúrafejlesztések és a közlekedési szövetségek területén

GYSEV tapasztalatok az infrastruktúrafejlesztések és a közlekedési szövetségek területén GYSEV tapasztalatok az infrastruktúrafejlesztések és a közlekedési szövetségek területén 2014.06.05_RailHuc_GYSEV Liska Szilárd Személyszállítási koordinátor 1 GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT. Múlt: 1872,

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14.

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14. Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása összefoglaló jelentés 2009. december 14. Projekt megnevezése Forrás Támogatási kérelem kódszám

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A MÁV-START utasbarát szolgáltatásfejlesztései. Kazai Katalin, MÁV-START értékesítési igazgató

A MÁV-START utasbarát szolgáltatásfejlesztései. Kazai Katalin, MÁV-START értékesítési igazgató A MÁV-START utasbarát szolgáltatásfejlesztései Kazai Katalin, MÁV-START értékesítési igazgató A MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. számokban Több, mint 7200 km-es hálózaton szolgáltatunk Több, mint

Részletesebben

Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában

Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Bedő Anett egyetemi tanársegéd Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnöki

Részletesebben

Az áruházak vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos közlekedési változások

Az áruházak vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos közlekedési változások Az áruházak vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos közlekedési változások 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat A BKK kikérte az utazóközönség véleményét az áruházak vasárnapi zárva tartásával

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes keret

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28.

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Dorner Lajos és Sebestyén István közlekedési szakértők Balatoni Integrációs

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte az utazóközönség véleményét a 35-ös viszonylat Corvin út térségi útvonal-módosításával

Részletesebben

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés BKIK - Budapest, 2010.09.14. Mi kell ahhoz, hogy az utas elégedett legyen? A megrendelő részéről: Világos közlekedéspolitika

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat A BKK 2014 nyarán megkezdte az 1-es villamosvonal Rákóczi hídon át, az

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata

Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata Dr. habil MONIGL János egyetemi magántanár közlekedsési rendszertevezési szakfőmérnök MMK Mesteriskola Hálózattervezés Budapest, 2012.év 1 BP

Részletesebben

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem A felsorolt jellemzık közül elsı az ún. jármőkésedelem (az útkeresztezıdésen való áthaladás idıvesztesége).

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV NEMZETKÖZI PROJEKTEK A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSBEN Széchenyi István Egyetem, Győr, 2014. március 27.- 28. ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV Hajnal Tünde Kerényi László Sándor közlekedésstratégia Budapesti Közlekedési

Részletesebben

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében DDOP-5.1.2/A-2009-0001 Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében Megítélt támogatás: 66.606.765,-Ft Projekt neve: Hosszú távú helyi,

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program. Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program. Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: DAOP 2007-3.2.1 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV 1118 Bp., Bozókvár u.12. Tel: +36 1 310 7292 Fax:+36 1 319 6303 www.vibrocomp.com STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Érd intézkedési tervek Összefoglaló 1. Közút 1.1 Érd zajterhelését befolyásoló

Részletesebben

A menetrend szerinti autóbusz közlekedés jármőveinek (Volán) területi képe a fıváros környezetében VARGA GÁBOR. Bevezetı

A menetrend szerinti autóbusz közlekedés jármőveinek (Volán) területi képe a fıváros környezetében VARGA GÁBOR. Bevezetı A menetrend szerinti autóbusz közlekedés jármőveinek (Volán) területi képe a fıváros környezetében Bevezetı VARGA GÁBOR A cikk bevezetıjében mindenekelıtt annak indíttatását rögzítem elıször. A 2007 év

Részletesebben

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az

Részletesebben

A Karlsruhei modell - a városi és a regionális vasúti közlekedés összekapcsolása 2

A Karlsruhei modell - a városi és a regionális vasúti közlekedés összekapcsolása 2 Szőcs Viktor 1 A Karlsruhei modell - a városi és a regionális vasúti közlekedés összekapcsolása 2 A közlekedés az egyik legsúlyosabb problémaforrás a városi környezetben. A gépkocsi forgalom nagy mértékő

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben