Helyzet, jövőkép és az első lépések - mobilitási kihívások Budapesten és környékén

Átírás

1 CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, november 23. Helyzet, jövőkép és az első lépések - mobilitási kihívások Budapesten és környékén Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ

2 Tartalom Budapesti helyzetkép: Mobilitási helyzet a Fővárosban és környékén Jövőkép, dilemmák Kihívások, tervek, célok: a CATCH-MR projekt eredményeinek hasznosítása Tudástranszfer 2

3 Budapesti helyzetkép A város találkozási pont, élőhely, élettér ( agora ) a város lebontotta a falvak elzártságát ami idővel újraépült 3

4 Budapesti helyzetkép Urbanizáció Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése (ma a fejlődő országokban a lakosság 6-7 %-a, a fejlett országokban a lakosság 70-80%-a él városokban). Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melyek során hasonlítani kezdenek a városokhoz (külsőjüket és életmódjukat tekintve egyaránt) Szuburbanizáció Re-urbanizáció 4

5 Budapesti helyzetkép Meanwhile in Hungary Autópálya program és hatása a városban 5

6 Budapesti helyzetkép Városhatárt átlépő forgalom 6

7 Budapesti helyzetkép A belváros Mit ajánl az útvonaltervező? ( 7

8 Budapesti helyzetkép? 8

9 Budapesti helyzetkép Budapest? regionális kapcsolatok? 9

10 Budapesti helyzetkép BKSZ megszűnt, MÁV és HÉV külön utakon 10

11 Budapesti helyzetkép Dunai átkelési lehetőségek Budapesten és környékén: 11

12 Budapesti helyzetkép Egy példa, tanulságokkal: A tervezett Városliget vasúti megállóhely megközelítése (NIF, MÁV, BKV, BKK ) Még nem automatikus Integrált közlekedésfejlesztési szemlélet Ágazati szempontok komplex kezelése A különböző tervezési szintek összhangjának megteremtése stratégiai tervektől a kiviteli tervekig 12

13 Budapesti helyzetkép A BKV állapota Alulfinanszírozottság: a járműpark és infrastruktúra folyamatos elöregedése, belső műszaki eladósodottság 800 Mrd Ft Az eszközök és az infrastruktúra kritikus műszaki elavultsága Intézkedési terv összeállítása: as EU-s források lehívása, as időszakra projektek előkészítése 13

14 Budapesti helyzetkép Közösségi infrastuktúra és eszközpark 14

15 Jövőkép Milyen a közös jövőnk? Energiaszűkösség, csökkenő üzemanyag-felhasználás és járműhasználat Az energiaárak növekednek Mobilitási igények és prioritások változnak (a fiatal generáció számára a szabadságot az okostelefon jelképezi) 15

16 Jövőkép Európai irányelvek: Fehér könyv Egy Egységes Európai Közlekedési Térség útiterve (2011) Egyre nagyobb figyelem a városi közlekedésre: A városi mobilitás cselekvési terve (2009) A városi közlekedésben a hagyományos tüzelőanyaggal működő gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni. A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. 16

17 Jövőkép Nézőpont-váltás szükséges: Nem te állsz a torlódásban te vagy a torlódás ÉN MI AUTÓZOM KÖZLEKEDÜNK 17

18 Jövőkép Járművezetőből utazó: fokozatos átmenet Nem kerékpáros vakációra megyünk, de ha az üzemanyag még tovább drágul valahogy haza kell jussunk. 18

19 Jövőkép A járművezető egyéni dilemmái: Lesz-e torlódás befelé menet, találok-e menekülő utat, ha lesz? Találok-e parkolóhelyet? Mikor és hol tudok tankolni? A tudatos utazó közösségi dilemmái: Valóban utaznom kell? Ha igen, hányszor és hová? Mikor induljak? Valóban gépkocsival kell elindulnom ma reggel? Milyen eszközzel menjek, milyen útvonalon? Ha járművel indulok, vihetek-e még valakit magammal? Tudok-e optimális helyen módot váltani, közösségi közlekedéssel haladni tovább (P+R, B+R, bubi)? 19

20 Jövőkép Városi dilemmák: Hogyan szüntethetők meg a városi torlódások? Hogyan javulhat a városi életminőség? Hogyan csökkenthető a gépkocsik dominanciája a városi tereken? Hogyan tehető a közösségi közlekedés finanszírozhatóvá, vonzóbbá, versenyképesebbé? Miként kaphatnak nagyobb teret a fenntartható közlekedési módok (pl. kerékpározás)? Hogyan ösztönözhetők a közlekedők a tudatos mobilitásra? Miként érhető el az össz-közlekedési fenntarthatóság? 20

21 Jövőkép Célkitűzés: integrált tervezési folyamat BKRFT helyett Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP, fenntartható városi mobilitás tervezés): statikus célok helyett integrált stratégiai tervezési folyamat Helyzetértékelés Célok Intézkedések Visszacsatolás (ciklus!) Participatív tervezés (stakeholderek bevonása) 21

22 Jövőkép A SUMP ciklus Megfelelő előkészítés A terv végrehajtása A tervek elkészítése Racionális és átlátható célok 22

23 Jövőkép A SUMP gyakorlat lehetősége Budapest számára: Új, hosszú távú Budapest vízió megteremtése Az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés (Budapest versenyképességének növelése létkérdés a jelenlegi pénzügy helyzetben, különösen a uniós ciklusra) Integrációs potenciál: integrált tervezési kultúra jobb projektekhez vezet A lakosság és a stakeholderek által elfogadott és támogatott döntések (a viták a tervezőasztalon és ne a munkaterületen folyjanak) Az Európai Bizottság ajánlásával (Action Plan on Urban Mobility Action 1: Accelerating the take-up of SUMP s ) 23

24 Kihívások, tervek, célok Területfejlesztés és közlekedés kapcsolata CATCH-MR ajánlások: Koordinált területfejlesztés és közlekedéstervezés a nagyvárosi régióra Minden érintett fél bevonása a tervezési folyamatba A jövőbeni fejlesztéseket a közösségi közlekedési tengelyek közelébe célszerű koncentrálni Az integrált tervezés valamennyi szektort ölelje fel Jó példák: Berlin-Brandenburg közös tervezési hatósága Bécs/Alsó Ausztria várostérség-menedzsment Göteborg Régió regionális önkormányzatok szövetsége 24

25 Kihívások, tervek, célok Területfejlesztés és közlekedés kapcsolata Tanulságok a budapesti várostérségre nézve Budapest funkcionális várostérsége lefedi a mai agglomeráció 82 települését, egyes helyeken túl is nyúlik rajtuk. Nálunk is tendencia a szétterülés. Elaprózott a településszerkezet, a települési önkormányzatok döntési autonómiája kivételesen nagy, ami a települési érdekek kizárólagosságához vezet. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve az egyetlen olyan felsőbb szintű terv, amely néhány év óta gátat szab a területek átminősítésének. 25

26 Kihívások, tervek, célok Területfejlesztés és közlekedés kapcsolata A BKK gyakorlata: Új keretrendszer, összehangolt stratégiaalkotás a Fővárosban: a BKK szakmai közreműködésével készül az Új Városfejlesztési Koncepció, illetve a városfejlesztési terület bevonásával folyik a BKRFT felülvizsgálata (Budapest Mobilitási Tervének [BMT] módszertani megalapozása) A BKK együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal a különböző településrendezési és fejlesztési eszközök véleményezésében (TSZT, FSZKT, KSZT, TRSZ) Regionális szemlélet: a BKK részt vesz az agglomerációs, megyei és országos rendezési tervek, koncepciók, fejlesztési tervek véleményezésében 26

27 Kihívások, tervek, célok Környezetbarát közlekedési módok támogatása CATCH-MR ajánlások: A közösségi közlekedés ösztönzése mellett egyre hangsúlyosabb a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatása Ljubljana példája Belváros lezárása a motorizált közlekedés elől Közösségi kerékpáros rendszer bevezetése Bicikelj 27

28 Kihívások, tervek, célok bubi közösségi kerékpáros közlekedés Budapesten Célja: A belvárosi utazásokhoz hatékony és környezetbarát alternatíva létrehozása - közbringarendszer A projekt által érintett terület mintegy 12,75 km2 75 db állomás, ebből Pesten 58 db, Budán 16 db, a Margitszigeten pedig 1 db 1100 kerékpár és 75 dokkoló-állomást telepítünk Beruházási nettó összköltség: millió Ft Internetes és okostelefonos támogatás Indulás: 2013 IV. né I. né. Jövő: integráció az elektronikus jegyrendszerrel 28

29 Kihívások, tervek, célok Behajtási díj céltól függő megoldások Európában Finanszírozási cél Indokolt, ha a közlekedésfejlesztésre rendelkezésre álló források egyértelműen nem elegendőek Megoldás: mindenkit egyformán terhelő, időszaktól függetlenül fizetendő díj (példa: Oslo) Forgalomszabályozási cél Cél: gépjárműforgalom, torlódások csökkentése Megoldás: csúcsidőszakokban magasabb, a kisebb forgalmú időszakokban alacsonyabb díj (példa: Stockholm, Milánó, Göteborg?) Környezetvédelmi cél Cél: légszennyezettség mérséklése Megoldás: kibocsátási normák szerinti differenciálás 29

30 Kihívások, tervek, célok Behajtási díj Tanulságok a budapesti várostérségre nézve Úthasználati díj Politikai elkötelezettség, konszenzus szükséges A bevételek átlátható felhasználása a közlekedésben kulcsfontosságú ennek alapjai a más jellegű bevételeknél (pl. teherforgalmi behajtás, parkolás) lefektethetők A közösségi közlekedés finanszírozása A működés hosszú távon kiszámítható finanszírozása alapvető: Ennek hiányában stratégiai döntések nem hozhatók meg és megvalósulásuk sem követhető E nélkül a tervezés és a beruházások nagyon nehézzé és hatékonytalanná válnak A jövedelmekhez képest Budapesten legmagasabbak a jegyárak az összes partner közül Az építési költségek az osztrák vagy német árakhoz mérhetők, míg az átlagjövedelem negyede az ottaninak 30

31 Kihívások, tervek, célok Behajtási díj Összetett célrendszer: 31

32 Kihívások, tervek, célok Behajtási díj Összetett eredmény: Egyrészt új közlekedési igénybefolyásoló eszközként, a torlódások csökkenése folytán javítja a város élhetőségét, másrészt többlet bevételi forrást generál a Főváros részére. Összetett fogadtatás Szabálykövetés vs. ügyeskedők Körültekintő előkészítés szükséges! 32

33 Kihívások, tervek, célok Behajtási díj Várható költségek és bevételek (becslés): 33

34 Tudástranszfer A mobilitás menedzsment pillérei Mobilitás Menedzsment Szervezés Infrastruktúra+eszközök Szabályozás Tudatformálás 34

35 Tudástranszfer A mobilitás menedzsment pillérei másképpen Alternatívák Játékszabály Pálya, bábu Tudatformálás Szabályozók Infrastruktúra 35

36 Tudástranszfer A mobilitás menedzsment pillérei: közlekedj okosan Infrastruktúra+eszközök pillér: ( legyen pálya, bábu ) Kezelői feladatok: ami van, az működjön (infrastruktúra, jármű) Fejlesztési feladatok: ami még nincs, az jöjjön létre Szabályozói pillér: ( legyen játékszabály ) Monopóliumok felszámolása, verseny bevezetése, piacnyitás Minőségi szolgáltatások előírása, betartatása Tudatformálási pillér: tudatos mobilitásra nevelés ( már a reggeliző asztalnál dőljön el, mivel indulok el ) Kampányok, kommunikáció (pl. Európai Mobilitási Hét, Facebook) Nemzetközi együttműködések, kutatás-fejlesztés, szoft projektek Aktív szakmai és civil kapcsolatok 36

37 37

38 Tudástranszfer A BKK szervezeti felépítése (2012. május 1-től): Felügyelő Bizottság Igazgatóság Stratégia és irányítás Biztonság Infokommunikációs Szolgáltatások Vezérigazgató Belső Ellenőrzés Humán Erőforrás Sajtókommunikáció Marketingkommunikáció Közlekedésszervezés és Fejlesztés Koordináció és Üzemeltetés Tömegközlekedés Közúti Közlekedés Stratégia, Fejlesztés és Beruházás Forgalombiztonság, Taxi és Parkolásszervezés Gazdaság Jog 38

39 Tudástranszfer P+R és ráhordó buszvonal A fővárosban és agglomerációjában az elmúlt években a vasútvonalak mentén 6+15 helyszínen közel 1500 új P+R férőhely épült Alapelv volt a forgalom keletkezési helyén történő megfogása Rákoskerten ráhordó buszjárat indult (197-es), mely menetrendileg össze van hangolva a vasúttal A budapesti projekttapasztalatokat Ljubljana és Oslo is fel kívánja használni saját fejlesztései során 39

40 Zárszó Meanwhile in China Autómentes város épül Kínában (index.hu, ) Szétterülés? Bevezető autópályák? Élhetőség? 40

41 Köszönöm a figyelmet! Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Stratégiai, Fejlesztési és Beruházási Divízió laszlo.kerenyi@bkk.hu 41