Közösségi közlekedési jogszabályok kézikönyve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közösségi közlekedési jogszabályok kézikönyve"

Átírás

1 Közösségi közlekedési jogszabályok kézikönyve Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003

2 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI JOGSZABÁLYOK KÉZIKÖNYVE Elsõ kiadás Kiadja: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Felelõs kiadó: Zsolnay Tamás fõosztályvezetõ 1055 Budapest, Honvéd u Készült az Európai Bizottság DG-VII Guide to the Transport Acquis (1999) c. kiadványának felhasználásával. A kiadvány szerzõi: dr. Hanzséros Andrea 2. fejezet: , és fejezet dr. Simon Brigitta 1. fejezet 2. fejezet: és fejezet Lektorálta: Dr. Czombos Tamás (Külügyminisztérium) Dr. Erdélyi Zsuzsanna (Igazságügyi Minisztérium) Felelõs szerkesztõ: Zsolnay Tamás A kiadói és szerzõi jog fenntartva! A kiadvány bármely technikájú másolását, sokszorosítását, a könyvbõl részletek, illusztrációk közlését, fizetõ közönség elõtti felhasználását csak a kiadó engedélyezheti! A kézirat lezárva: december 31. ISBN Tipográfia, nyomdai elõkészítés: TypoColor Bt. Budapest, III., Harang u. 16. Telefon: (1) Készült 2000 példányban. Budapest, 2003

3 TARTALOM ELÕSZÓ 5 1. fejezet A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEI fejezet KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA fejezet KÜLKAPCSOLATOK FUVAROZÁSI MEGÁLLAPODÁSOK fejezet KÖZLEKEDÉSI ADATOK Fuvarozási statisztikák fejezet SZÁRAZFÖLDI KÖZLEKEDÉS fejezet KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS (áruk) fejezet KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS (személyek) fejezet SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK fejezet VASÚTI KÖZLEKEDÉS fejezet BELVÍZI HAJÓZÁS fejezet NYÁRI IDÕSZÁMÍTÁS fejezet ÁLLAMI TÁMOGATÁS fejezet VERSENYSZABÁLYOK fejezet KÖZSZOLGÁLTATÁS fejezet PÉNZÜGYI HARMONIZÁCIÓ fejezet A KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEK ELLENÕRZÉSE fejezet KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS fejezet TECHNOLÓGIA ÉS BIZTONSÁG fejezet VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA fejezet ÖKOPONT fejezet KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 112

4 3. fejezet LÉGIKÖZLEKEDÉS fejezet PIACRAJUTÁS ÉS ENGEDÉLYEZÉS fejezet KÖRNYEZETVÉDELEM fejezet SZÁMÍTÓGÉPES HELYFOGLALÁSI RENDSZER fejezet FOGYASZTÓVÉDELEM fejezet FÖLDI KISZOLGÁLÁS fejezet BIZTONSÁG fejezet SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK fejezet LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÁS fejezet RÉSIDÕ-ELOSZTÁS fejezet SZOCIÁLIS SZABÁLYOK fejezet ÁLLAMI TÁMOGATÁS fejezet TENGERI SZÁLLÍTÁS fejezet SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK SZABADSÁGA fejezet A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA fejezet A MUNKAERÕ SZABAD MOZGÁSA fejezet VERSENYSZABÁLYOK fejezet KÜLKAPCSOLATOK fejezet TENGERI BIZTONSÁG 168 4

5 ELÕSZÓ A gazdaság mûködésének, az Európai Unió szintjén érvényesülõ hatékony munkamegosztásnak elõfeltétele a megfelelõ színvonalú, kellõ biztonságot nyújtó közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztés. Az Európai Unió tagállamai nemzeti terméke össszvolumenének tíz százalékát adja a közlekedés/szállítás értékteremtõ tevékenysége. Magyarország és szomszédai esetében ez a mutatószám szerényebb eredményre utal. Célunk, hogy együttes erõfeszítéssel felzárkózzunk az Európai Unió országai közlekedési ágazati teljesítményének szintjére. A kibõvülõ Európában a közlekedési rendszerek egységesítése, a szállítási szolgáltatások hatékonyságának javítása, a közlekedéssel járó környezeti károk csökkentése, a forgalombiztonság fokozása, végsõ soron az életminõség javítása a feladatunk. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásával a közösségi jogrendszer az ún. acquis communautaire (közösségi vívmányok) a maga teljességében a magyar jogrend részévé válik. Az elmúlt évek folyamatos jogharmonizációs erõfeszítéseinek köszönhetõen ez nem jelent majd hirtelen gyökeres változást a jogalkalmazók számára. A csatlakozási tárgyalásokon tett vállalásokkal, sõt még korábban az Európai Megállapodás alapján a közlekedéssel összefüggõ közösségi joganyag jelentõs része mára beépült a hazai joganyagba, és a jogalkalmazók már ezen rendelkezéseknek megfelelõen végzik tevékenységüket, illetve járnak el. Természetesen nem csak a csatlakozási folyamat, hanem kibûvölõ gazdasági kapcsolataink az Unióval, valamint az ágazat modernizációja is indokolta a fokozatos közelítést. A kézikönyv alapjául az Európai Bizottság kiadványa szolgált, melyet a csatlakozási tárgyalások átvilágítási részére készítettek elõsegítendõ a tagjelölt országok közigazgatásának felkészülését. Honosításával célunk az, hogy a közlekedési szakmában tevékenykedõ valamennyi szakember ideértve a gazdasági szereplõket és hatóságokat egyaránt és egyéb a közlekedési ügyekkel érintett vagy azok iránt érdeklõdõ széles közönség számára olyan útmutatót, a mindennapokban hasznosítható kézikönyvet bocsássunk rendelkezésre, amely megkönnyíti eligazodásunkat a közlekedéssel összefüggõ közösségi joganyag tengerében. A kézikönyv közlekedési ágazatonkénti bontásban mutatja be az adott ágazattal összefüggõ legfontosabb közösségi vívmányokat, azok megalkotásának célját, fõbb tartalmi elemeit, a fontosabb kapcsolódó joganyagokat és végül értelemszerûen jelzi azokat a hazai jogszabályokat, amelyek az adott acquis elemet a hazai jogrendbe ültették. Reményeink szerint az útmutató a közlekedéssel összefüggõ közösségi joganyag rendszerezésével hatékony segítséget nyújt a jogalkalmazók számára és a csatlakozással együttjáró többlet szabályozás mellett lehetõséget nyújt a jobb felkészülésre, valamint a kibõvülõ piac kínálta lehetõségek kihasználására is. 5

6 6

7 1. fejezet A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEI 1. Transzeurópai hálózatok és infrastruktúra Az egész Európát átszövõ közlekedési infrastruktúra-hálózat nélkülözhetetlen az áruk és a személyek szabad áramlásához. A közlekedési infrastruktúra a gazdasági növekedésben is fontos szerepet játszik és nagyban hozzájárul a Közösség gazdasági és szociális egységéhez. Az alábbiakban ismertetett hiányosságok a Közös Közlekedéspolitika elõterébe helyezik a közlekedési infrastruktúrát. A közúti, vasúti, belvízi, kikötõi és repülõtéri infrastruktúrákat sokáig csak nemzeti érdekek érvényesítése céljából fejlesztették. A tagállamok közlekedési hálózatokra fordított beruházásainak GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt évtizedekben jelentõsen visszaesett. A hálózaton belüli hiányzó összeköttetések, torlódások, eltérõ mûszaki szabványok és nem a megfelelõ korszerûsítések komoly hatékonysági problémákat okoznak, amelyek komoly beruházásokat tesznek szükségessé. A Maastrichti Szerzõdésbe új, XII. címként (jelenleg XV. cím) a Transzeurópai Hálózatokat (Trans-European Networks) is felvették, szilárd jogi alapokra helyezve ezzel a TEN-nel kapcsolatos intézkedéseket. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 154. cikke értelmében a Közösség nemcsak a közlekedés, hanem a távközlés és az energia vonatkozásában is közremûködik a transz-európai infrastruktúrahálózatok kialakításában és fejlesztésében. A XV. cím leszögezi, hogy a közösségi intézkedések e területen a célkitûzések és prioritások iránymutatásokban való meghatározását jelentik, amely iránymutatások egyben meghatározzák a közérdekû projekteket. Az Európai Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz a hálózatok kölcsönös átjárhatóságának (interoperabilitásának) biztosításáért. Az EK ezenkívül fõként megvalósíthatósági tanulmányok, hitelgaranciák vagy kamattámogatás formájában támogatásban részesítheti a tagállamoknak az iránymutatásokban foglalt közérdekû projektekkel kapcsolatos pénzügyi erõfeszítéseit. A Kohéziós Alapból meghatározott projektek finanszírozásához is hozzájárulhat. A Parlament és a Tanács július 23-án határozatot fogadott el a transz-európai közlekedési hálózat fejlesztésével kapcsolatos közösségi iránymutatásokról (1692/96/EK határozat). A határozat magában foglalja a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos célkitûzéseket, prioritásokat és meghatározza a közérdekû projekteket. A határozat egységes keretbe foglalja a közúti, a vasúti, a belvízi, a kombinált szállítás, valamint a kikötõi és repülõtéri hálózatok terveit. Foglalkozik azokkal a forgalomkezelési és forgalomirányítási rendszerekkel is, amelyek közvetlenül kihatnak az egész közlekedési rendszer hatékonyságára és biztonságára. Az iránymutatások alapul szolgálnak a közérdekû projektek meghatározásához, amelyek segítenek megvalósítani a hálózatok fokozatos európai szintû integ- A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEI 7

8 rálását. A határozat foglalkozik az esseni Európai Tanács által kiemelt jelentõségûnek minõsített közérdekû projektekkel is. A szubszidiaritás elve alapján a tagállamok határozzák meg a projektek pontos részleteit, az útvonalakat, a finanszírozást, valamint a nemzeti tervezési szabályokkal összhangban a megvalósítás ütemét. Az iránymutatások alapján meghatározott közérdekû projektek részesülhetnek a Közösség közlekedési infrastruktúrára szánt pénzügyi támogatásából, ami a költségvetés transzeurópai hálózatokra elkülönített részébõl, vagy a Kohéziós Alapból történhet. A pénzügyi támogatás feltételeit és módját a Tanács végrehajtási intézkedései rögzítik, nevezetesen a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1164/94/EK rendelet, valamint a transzeurópai közlekedési, távközlési és energiahálózatok területén nyújtandó közösségi pénzügyi támogatás általános szabályairól szóló 2236/95/EK rendelet. 2. A közlekedéspolitika és külkapcsolatok Tekintettel a fuvarozási tevékenységek nemzetközi jellegére, a közös közlekedéspolitikának nemzetközi dimenzióval kell rendelkeznie. A harmadik országokkal fenntartott külsõ közlekedési kapcsolatok egységes, közösségi szintû megközelítését több tényezõ is indokolja, mint például az egységes piac kiépítésének befejezése, az Európai Gazdasági Térség (EEA) kialakítása, majd az Európai Unió 1995-ös kibõvítése, az áruk és személyek fokozódó nemzetközi áramlása, valamint a kelet-közép-európai országokban végbemenõ fejlemények. A külsõ közlekedési kapcsolatokban problémát jelent a hatáskörök elhatárolása. A tagállamok fuvarozási megállapodásokat kötöttek harmadik országokkal, például a viszonosság elve alapján történõ piacra jutásról. Ez természetesen folyamatos diszkriminációt jelent más országokkal szemben, ami komoly torzulásokhoz vezethet. A kétoldalú megállapodások hátrányosan hatnak a belsõ fuvarozási piac szabályozására és annak gazdasági elõnyeire. A kereskedelmi partnerekkel kapcsolatos közös európai álláspont hiánya miatt Európa nem tudja elég hatékonyan érvényesíteni gazdasági érdekeit. Napjainkban megfigyelhetõ egy olyan tendencia, hogy a harmadik országokkal fenntartott közlekedési kapcsolatok az EK Szerzõdéssel és az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban a Közösség keretei között maradnak. Az EK Szerzõdés rendelkezései alapján a Közösség külön szállítási megállapodásokat kötött harmadik országokkal (Svájcot, Szlovéniát és Macedóniát), amelyek a kölcsönös piacrajutás feltételeit határozzák meg elsõsorban a közúti és a kombinált szállítás területén. A tagjelölt közép- és kelet-európai országokkal kötött Európai Megállapodások elõirányozzák, hogy a felek közötti szárazföldi és légi fuvarozás könnyítését, fokozatos liberalizálását és feltételeit a Közösség jogszabályai alapján kötött külön megállapodásokban kell szabályozni. Közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos politikája kiegészítéseként és a Maastrichti Szerzõdés folytatásaként az EK kialakította azokat a kereteket, amelyek között a TEN-t a tagjelölt országokra és rajtuk túlra is kiterjeszti. Az Alapszerzõdés XV. fejezete a területen megteremti a harmadik országokkal való együtt- 8 A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEI

9 mûködés jogi alapjait: A közérdekû projektek elõsegítése és a hálózatok interoperabilitásának biztosítása érdekében a Közösség dönthet a harmadik országokkal történõ együttmûködésrõl (155. cikk (3). 1 bekezdése). Az 1997-ben Helsinkiben tartott harmadik Páneurópai Közlekedési Konferencia igényként fogalmazta meg, hogy az Unió közlekedési infrastruktúra-hálózatát össze kell kötni a szomszédos országokkal. A Konferencia foglalkozott továbbá az Európai Közlekedési Infrastruktúra-hálózatokkal kapcsolatos társulás gondolatával is. A társulás a Páneurópai Közlekedési Folyosók mentén és négy Páneurópai Közlekedési Térségben fõként technikai feladatokra, a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos projektek finanszírozására, az interoperabilitás biztosítására, valamint az intelligens fuvarozási rendszerek használatára terjed ki. Tekintettel a közösségi finanszírozási korlátokra, a Bizottság az összes európai ország, a nemzetközi pénzintézetek és a magánszektor összefogásával kívánja javítani a kérdéses folyosókon és térségekben a közlekedési összeköttetéseket. A közép- és kelet-európai országokkal kötött Európai Megállapodások rendelkeznek a közlekedési infrastruktúráról, fõként a közérdekû fõútvonalak és a Páneurópai Folyosók közúti, vasúti, kikötõi, repülõtéri és belvízi infrastruktúráinak kezelésérõl és modernizálásáról is. Tehát a csatlakozási folyamat során a Közösség prioritásként kezeli, hogy ezen országok a Közösség hálózatával történõ összeköttetése biztosított legyen. Az Európai Közösség és a nemzetközi pénzintézetek egyre fokozottabban vesznek részt a PHARE program keretében a közép- és kelet-európai államok valamint a TACIS program keretében a volt szovjet tagállamok közlekedési infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásában. 3. Közlekedési statisztikák Az átfogó és megbízható statisztikai adatok összegyûjtése és átgondolt felhasználása a közös közlekedéspolitika fontos része. A statisztikai adatokat rendszerint a tagállamok hatóságai gyûjtik össze és adják át a 15 tagállam összes statisztikai adatának összegyûjtéséért és közzétételéért felelõs szervezetnek az Eurostatnak. A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEI 9

10 1.1. fejezet KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Transzeurópai hálózat A Parlament és a Tanács július 23-i 1692/96/EK határozata a transzeurópai közlekedési hálózat kialakítására vonatkozó közösségi iránymutatásokról (HL 1 L 228, ) Módosította: A Parlament és a Tanács május 22-i 1346/2001/EK határozata, amely módosítja a Parlament és a Tanács 1692/96/EK határozatát a tengeri kikötõk, a belvízi kikötõk és az intermodális terminálok tekintetében, valamint a III. melléklet 8. számú mellékletét (HL L 185, ) Célkitûzés A határozat célja a transzeurópai közlekedési hálózat fokozatos kiépítése 2010-ig az egész Közösséget átszövõ integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúra-hálózatokkal az I. mellékletben szereplõ útvonalak és/vagy a határozat II. mellékletében rögzített jellemzõk szerint. A határozatban rögzített iránymutatások általános keretet jelentenek, amelynek célja a közérdekû projektek megvalósítására ösztönözni a tagállamokat és a Közösséget, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat kohéziójának, interoperabilitásának és a hálózat hozzáférhetõségének biztosítása. Az irányelv további célja a magánszektor részvételének elõmozdítása. Hatály A határozatban hivatkozott iránymutatások a közlekedési infrastruktúrára, valamint a forgalomkezelési, helymeghatározási és navigációs rendszerekre vonatkoznak. A közlekedési infrastruktúra magában foglalja a közúti, vasúti és belvízi hálózatokat, a tengeri és belvízi kikötõket, a repülõtereket és más összeköttetési pontokat. A forgalomkezelési, helymeghatározási és navigációs rendszerek a szükséges mûszaki objektumokat, valamint az információs és távközlési rendszereket foglalják magukban. 1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 10 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA TRANSZEURÓPAI HÁLÓZAT

11 A közösségi intézkedések keretei a következõkre terjednek ki: hálózati tervek összeállítása és felülvizsgálata, közérdekû projektek megjelölése, meglévõ hálózat korszerûsítése, hálózati interoperabilitás ösztönzése, közlekedési módok optimális párosítása, olyan csatlakozási pontok kialakításával, amelyeknek árufuvarozás esetén, az intermodalitás hatékony kihasználása érdekében a városközponttól a lehetõséghez mérten távol kell esnie, pénzügyi támogatás egységességére törekvés, kutatás és fejlesztés, együttmûködés a hálózat fejlesztésben érdekelt harmadik államokkal és velük megállapodások kötése, ösztönzõk a tagállamok és nemzetközi szervezetek számára, hogy támogassák a Közösség által követett célkitûzéseket, folyamatos együttmûködés elõsegítése az érdekelt felek között. A harmadik országok hálózatainak a transzeurópai közlekedési hálózattal való kompatibilitása érdekében a Közösség eseti alapon dönt a közérdekû projektek támogatásáról, valamint a hálózatok összekapcsolásának és interoperabilitásának fejlesztésérõl. Közérdekûnek tekintendõ minden olyan projekt, amely: a határozatban rögzített célkitûzéseket követi, a 3. cikkben ismertetett hálózatokat érinti, egy, vagy több prioritásnak megfelel, és a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés alapján gazdaságilag mûködõképes. A projekteknek: a cikkben ismertetett hálózat valamely elemével kapcsolatban kell lenniük, kapcsolódniuk kell az I. mellékletben megjelölt útvonalakhoz, és/vagy meg kell felelniük a II. mellékletben rögzített jellemzõknek. A projektek végrehajtásakor tekintettel kell lenni a környezetvédelmi követelményekre. A cikk az egyes hálózatelemek (közúti hálózat, vasúti hálózat, belvízi hajóút hálózat, belvízi hajóutak mellett fekvõ kikötõk, tengeri kikötõk, repülõterek, kombinált áruszállítási hálózat, hajózás-szervezési információs hálózat, légiforgalom-szervezési hálózat, helymeghatározási és navigációs hálózat) fõbb jellemzõit és a velük kapcsolatos konkrét célkitûzéseket határozza meg. A tagállamok rendszeresen tájékoztatni kötelesek a Bizottságot azon nemzeti terveikrõl, programjaikról, amelyeket a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére állítottak össze. A Bizottság felállítja a tagállamok képviselõibõl álló Transzeurópai Közlekedési Hálózat Bizottságát, amely megtárgyalja a tagállamok terveit és programjait, valamint megvizsgálhat minden, a transzeurópai hálózat fejlesztésére vonatkozó kérdést. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA TRANSZEURÓPAI HÁLÓZAT 11

12 TEN hálózatok finanszírozása A Tanács szeptember 18-i 2236/95/EK rendelete a Közösség transzeurópai hálózatokkal kapcsolatban nyújtandó pénzügyi segítségnyújtásának általános szabályairól (HL L 228, ) Módosította: A Parlament és a Tanács július 19-i 1655/1999/EK rendelete a transzeurópai hálózatok területén nyújtandó közösségi pénzügyi támogatás általános szabályainak megállapításáról szóló, a Tanács 2236/95/EK rendeletének módosításáról (HL L 197, ) Célkitûzés A rendelet célja a Közösség transzeurópai hálózatokra szánt pénzügyi támogatásának elosztása a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos különbözõ közérdekû projektek között. A rendelet vonatkozik a transzeurópai energia- és távközlési hálózatokra is. Hatály A hatálya a közösségi iránymutatásokban meghatározott (lásd: 1692/96/EK határozat; pont) közérdekû projektekre terjed ki, az összes szállítási mód tekintetében, beleértve a forgalomkezelést és a 15 tagállam interoperabilitással kapcsolatos intézkedéseit is. A projektek támogatásának mértékét az határozza meg, hogy a projekt milyen mértékben járul hozzá az EK Szerzõdésben foglalt célkitûzések a nemzeti hálózatok közötti összeköttetés és interoperabilitás megteremtésének, e hálózatokhoz való hozzáférésnek, a szigetek, tengerpart nélküli és peremterületek megközelíthetõségének megvalósításához, valamint az iránymutatásokban meghatározott egyéb célkitûzések és prioritások teljesüléséhez. Azok a projektek részesülhetnek a Közösség támogatásában, amelyek gazdaságilag mûködõképesek, de nem kellõen rentábilisak. A pénzügyi támogatás iránt az érintett tagállam, vagy a tagállammal kötött megállapodás alapján a közvetlenül érintett állami, illetve magánvállalkozás, vagy egyéb szervezet nyújthat be pályázatot. A pénzügyi támogatás formája lehet: tanulmányok közös finanszírozása (a teljes költség 50%-áig), hitelkamatok fizetésére nyújtott támogatás, hozzájárulás a hitelgaranciák díjaihoz, indokolt esetekben a beruházások közvetlen támogatása, 12 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA TEN HÁLÓZATOK FINANSZÍROZÁSA

13 kockázati tõkerészesedés befektetési alapokban (a részesedés mértéke a költségvetési források 1%-át nem haladhatja meg, ez azonban 2003-tól 2%-ra növelhetõ), vagy a fentiek kombinációja. A közötti idõszakban a közlekedési infrastruktúra projektek támogatására szánt összeg 55%-át vasúti közlekedésre (beleértve a kombinált szállítást), 25%-át pedig a közúti közlekedésre kell fordítani. A beruházásokra adott támogatás teljes összege nem haladhatja meg a teljes beruházási költség 10%-át. A mûholdas helyzet-meghatározó és navigációs rendszerek esetében a közösségi támogatás összege a beruházási költség 20%-át is elérheti. Az 1999-es módosítás értelmében a közösségi akciók hatékonyságának növelésére a Bizottság ágazatonként több évre szóló programokat dolgozhat ki az EK Szerzõdés 155. cikkének iránymutatásai alapján. A pénzügyi segítségnyújtás célja nem a hálózatok tényleges megépítése, hanem a közérdekû projektek beindítása, illetõleg felgyorsítása, valamint a pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez való hozzájárulás. A rendelet meghatározza a pályázatok értékeléséhez szükséges kritériumokat is. A kifizetések elõlegek, közbülsõ kifizetések és záró kifizetések formájában történnek. Az elõleget amely az elsõ évi ütem 50%-át nem haladhatja meg akkor fizetik ki, ha a pályázatot már elfogadták. Közbensõ kifizetésekre finanszírozási igény esetén van lehetõség, figyelemmel a projekt, vagy tanulmány elõrehaladott voltára. A Bizottság az utolsó kifizetést a projektrõl, vagy a tanulmányról készített a felmerült összes költséget tartalmazó zárójelentés után teljesíti. A tagállamok helyszíni ellenõrzéseket is végezhetnek és a jelentéseket kötelesek továbbítani a Bizottságnak. Amennyiben valószínûsíthetõ, hogy egy adott mûvelet pénzügyi támogatása nem indokolt, a Bizottság kivizsgálja az esetet, és ezt követõen csökkentheti, felfüggesztheti vagy megszüntetheti a nyújtott támogatást. Ha a projekt megvalósítását a támogatás engedélyezését követõ két éven belül nem kezdték meg, a Bizottság a már odaítélt támogatást visszavonja. A közösségi támogatás hatékony felhasználása érdekében, a Bizottság és az érintett tagállamok lehetõség szerint az Európai Befektetési Bankkal együttmûködve rendszeresen értékelik a projektek elõrehaladását. A os idõszakra elõirányzott összeg 4,6 milliárd euró végét megelõzõen a Bizottság jelentést készít a Parlament és a Tanács részére a rendelet végrehajtásának tapasztalatairól. Ennek alapján a Parlament és a Tanács megvizsgálja, hogy milyen további intézkedések szükségesek a os idõszakot követõen. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA TEN HÁLÓZATOK FINANSZÍROZÁSA 13

14 Kölcsönös átjárhatóság Tanács július 23-i 96/48/EK irányelve a transzeurópai nagysebességû vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 235, ) Kapcsolódó jogszabályok A Bizottság május 30-ai 2002/730/EK határozata a Tanács 96/48/EK irányelve 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer karbantartási alrendszerére vonatkozó mûszaki követelmények kölcsönös átjárhatóságáról (HL 245, ) A Bizottság május 30-ai 2002/731/EK határozata a Tanács 96/48/EK irányelve 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer forgalomirányító, ellenõrzõ és jelzõ alrendszerére vonatkozó mûszaki követelmények kölcsönös átjárhatóságáról (HL 245, ) A Bizottság május 30-ai 2002/732/EK határozata a Tanács 96/48/EK irányelve 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer infrastruktúra alrendszerére vonatkozó mûszaki követelmények kölcsönös átjárhatóságáról (HL 245, ) A Bizottság május 30-ai 2002/733/EK határozata a Tanács 96/48/EK irányelve 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer energia alrendszerére vonatkozó mûszaki követelmények kölcsönös átjárhatóságáról (HL 245, ) A Bizottság május 30-ai 2002/734/EK határozata a Tanács 96/48/EK irányelve 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó mûszaki követelmények kölcsönös átjárhatóságáról (HL 245, ) A Bizottság május 30-ai 2002/735/EK határozata a Tanács 96/48/EK irányelve 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer jármû alrendszerére vonatkozó mûszaki követelmények kölcsönös átjárhatóságáról (HL 245, ) A Bizottság tájékoztatója a transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer kölcsönös mûködtethetõségérõl szóló, a Tanács 96/48/EK irányelvében megjelölt tanúsító szervezetek listájáról (HL C 129, ) Célkitûzés Az irányelv célja, hogy meghatározza a nemzeti nagysebességû vasúti rendszerek átjárhatóságának eléréséhez szükséges feltételeket a Közösség teljes területére nézve. 14 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG

15 Hatály A közösségi jogszabályokban meghatározott transzeurópai nagysebességû vasúti hálózatra terjed ki 1 ; az újonnan létesített vonalakra, valamint azokra is, amelyeket a nagysebességû vasút üzemeltetése céljából alakítanak át, továbbá magukra a vonatszerelvényekre is. Az irányelv az Európai Közösségnek a mûszaki szabványosítással és harmonizációval kapcsolatos új megközelítését tükrözi. Ennek lényege a vasutak és az ipar képviselõibõl álló közös testület létrehozása Európai Interoperabilitás Szövetségének (European Association for Interoperability, AEIF), amelynek feladata a kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tévõ mûszaki feltételek (Technical specification for Interoperability, TSI) tervezeteinek kidolgozása. A tervezetek a Bizottság számára készülnek, amely egyetértése esetén véleményezésre továbbítja azokat a tagállamok szakértõibõl álló bizottságnak. A TSI-k a meglévõ, vagy a külön erre a kidolgozott CEN, CENELEC, vagy ETSI szabványokra hivatkoznak. A szakbizottság véleményétõl függõen a Bizottság a TSI-ket elfogadja és közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyek alkalmazása ezt követõen a Közösség teljes területén kötelezõ. A TSI-knek való megfelelés olyan kompatibilis transzeurópai nagysebességû vasúti rendszert eredményez, amely biztosítani fogja az egyes tagállami vasúthálózatok átjárhatóságát. A TSI-ktõl eltérni a következõ esetekben lehet: ha a mûszaki feltételek közzétételének idõpontjában a nagysebességû vasútvonal építése, vagy már meglévõ hagyományos vasútvonal átépítése elõrehaladott állapotban van, meglévõ vasútvonal átépítésekor, ha a rakodási nyomtáv, a vágány, vagy a vágányok közötti távolság eltér az európai vasúti hálózat nagy része esetében alkalmazott méretektõl, és ahol a vasútvonal nincs összeköttetésben más olyan tagállam nagysebességû vasúti hálózatával, amely a transzeurópai nagysebességû vasúti hálózat részét képezi, új nagysebességû vasútvonalak létesítésekor, vagy meglévõ vonalak átépítésekor, ha az adott tagállam vasúti hálózata nincs összeköttetésben a Közösség nagysebességû vasúti hálózatával, vagy attól tenger választja el, már meglévõ vasútvonal átépítésekor, ha a mûszaki feltételek alkalmazása veszélyeztetné a gazdaságos mûködést. A transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer létesítése, átalakítása és mûködtetése során csak olyan rendszerelemek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a rendszerkövetelményeknek és EK megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkeznek. A rendszerelemekre vonatkozó alapvetõ követelmények teljesítését az 1 A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szoló, a Parlament és a Tanács 1692/96/EK határozata. I. melléklet, 3. szakasz vasutak KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG 15

16 európai elõírásoknak megfelelõen kell megállapítani. Az európai elõírásokra történõ hivatkozásokat a Hivatalos Lapban közzé kell tenni. Amennyiben nem létezik európai elõírás, a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a Bizottságot a rendszerkövetelmények teljesítése céljából alkalmazott szabványokról és mûszaki elõírásokról. A kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tevõ rendszerelem megfelelõségének a tanúsítását a gyártónak, a gyártó belföldi képviselõjének vagy a forgalmazónak az erre kijelölt tanúsító szervezettõl kell kérni. A tanúsítvány a nagysebességû vasúti rendszerek mûködtetése szempontjából az a következõ rendszerelemekre vonatkozik: általános, vasúton kívül is felhasználható rendszerelemek; olyan általános rendszerelemek, amelyeknek a vasúti felhasználás során különleges jellemzõkkel is kell rendelkezniük; kizárólag vasúti célra kifejlesztett és alkalmazott rendszerelemek. A tanúsítvány a következõk értékelésére terjed ki: kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tevõ egyedi rendszerelemek megfelelõsége értékelésére; kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tevõ egyedi rendszerelemek használhatósága értékelésére a vasúti mûszaki környezetükkel történõ együttmûködés és kölcsönhatás szempontjából. A rendszerelem forgalmazásának korlátozásáról vagy megtiltásáról az indokok megjelölésével együtt haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. A transzeurópai nagysebességû vasúti rendszer alrendszere csak akkor helyezhetõ üzembe és akkor mûködtethetõ, ha létesítése és üzemeltetése során kielégíti a rendszerkövetelményeket; megfelel a kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tévõ mûszaki feltételeknek, valamint az EK megfelelõségi tanúsítvány kiállítására elõirányzott feltételeknek. A tanúsító szervezet a megbízó költségére a tervezés, az építés vagy gyártás, valamint az üzembe helyezés szakaszait külön-külön ellenõrzi és valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan ellenõrzési nyilatkozatot ad ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel ez irányelv elõírásainak, továbbá a vonatkozó egyéb elõírásoknak és üzembe helyezhetõ. Az ellenõrzési nyilatkozatban foglaltak megalapozottságát mûszaki dokumentációval kell alátámasztani. A Bizottság a Hivatalos Lapban köteles közzétenni az EK megfelelõség tanúsítási eljárás lefolytatására, vagy az EK ellenõrzési nyilatkozat kiállítására jogosult szervezetek listáját. A tagállamoknak az irányelv VII. mellékletében meghatározott követelményeket kell alkalmazniuk a felkért szervezetek kijelölésére. Összeegyeztethetõ magyar jogszabály A nagysebességû vasúti rendszerek átjárhatóságáról szóló 9/2002. (II. 6.) KöViM rendelet 16 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG

17 A Parlament és a Tanács március 19-i 2001/16/EK irányelve a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 100, ) Célkitûzés Az irányelv célja, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyekkel a közösségi jogszabályban meghatározott követelmények érvényesítésén keresztül a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága elérhetõvé válik. Az irányelv által meghatározott követelmények csupán a mûszaki harmonizáció minimális szintjét jelentik, amelyen túl az egyes tagállamok tovább fejleszthetik/növelhetik a nemzetközi vasúti szolgáltatásokat és a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer tervezését, fejlesztését, mûködését érintõen hozzájárulhatnak a szükséges berendezések és a kapcsolódó szolgáltatások belsõ piacának progresszív fejlõdéséhez. Hatály Az irányelvet a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer alkatrészeinek, berendezéseinek tervezésére, üzembe helyezésére, fejlesztésére, kicserélésére, mûködtetésére, valamint a személyzettel szemben támasztott szakmai, egészségügyi és biztonsági követelményekre kell alkalmazni. Hatálya kiterjed a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer valamennyi alrendszerére, a rendszerelemekre, az interfészekre, a kölcsönös átjárhatóság eléréséhez szükséges követelményekre. Az irányelv II. fejezete rendelkezik a kölcsönös átjárhatóság mûszaki feltételei (TSI) tekintetében alkalmazni szükséges elõírásokról. Az irányelv rendelkezései értelmében valamennyi alkalmazott alrendszernek meg kell felni a TSI-knek, amely megfelelõséget az alrendszerek használatának teljes idõtartamára biztosítani kell. Az Európai Interoperabilitás Szövetségének (European Association for Interoperability, AEIF) feladata a TSI-k tervezeteinek kidolgozása. A testület a mûszaki és gazdasági követelményeknek leginkább megfelelõ paramétereket és interfészeket választja ki. A tervezetek a Bizottság számára készülnek, amely véleményezésre továbbítja azokat a tagállamok szakértõibõl álló bizottsághoz. A szakbizottság véleményétõl függõen a Bizottság elfogadja és a Hivatalos Lapban közzéteszi a TSI-ket, amelyek alkalmazása ezt követõen a Közösség teljes területén kötelezõ. A III. fejezet a kölcsönös mûködtethetõségi elemekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják, akadályozhatják az irányelv rendelkezéseinek megfelelõ rendszerelemek piacra történõ bevezetését, és nem kérhetik olyan ellenõrzés lefolytatását, amelyet EK megfelelõségi nyilatkozat kibocsátásához kapcsolódó eljárás során már elvégeztek. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG 17

18 A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer létesítése, átalakítása és mûködtetése során csak olyan rendszerelemek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a rendszerkövetelményeknek és EK megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkeznek. A rendszerelemekre vonatkozó alapvetõ követelmények teljesítését az európai elõírásoknak megfelelõen kell megállapítani. Ha egy tagállam úgy találja, hogy egy EK megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkezõ és értékesítés céljából bevezetett rendszerelem nem teljesíti az alapvetõ követelményeket, minden szükséges intézkedést meg kell tennie használatának korlátozására, betiltására, vagy a piacról történõ bevonására. A tagállam a megtett intézkedésrõl annak indokolásával együtt haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tevõ rendszerelem megfelelõségének tanúsítását a gyártónak, a gyártó belföldi képviselõjének vagy a forgalmazónak az erre kijelölt tanúsító szervezettõl kell kérni. A tanúsító szervezet a megbízó költségére a tervezés, az építés vagy gyártás, valamint az üzembe helyezés szakaszait külön-külön ellenõrzi, amely valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan ellenõrzési nyilatkozatot ad ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel ez irányelv elõírásainak, továbbá a vonatkozó egyéb elõírásoknak és üzembe helyezhetõ. Amennyiben az elõírt feltételek nem teljesülnek, megtagadja a nyilatkozat kiadását. Az ellenõrzési nyilatkozatban foglaltak megalapozottságát mûszaki dokumentációval kell alátámasztani. Az V. fejezet a tanúsító szervezetekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ennek alapján a Bizottság a Hivatalos Lapban köteles közzétenni az EK megfelelõség tanúsítási eljárás lefolytatására, vagy az EK ellenõrzési nyilatkozat kiállítására jogosult szervezetek listáját. A tagállamoknak az irányelv VII. mellékletében meghatározott követelményeket kell alkalmazniuk a felkért szervezetek kijelölésére. Az infrastruktúra és a gördülõ állomány nyilvántartására vonatkozó szabályokat a VII. fejezet tartalmazza. A TSI-knek meg kell határozniuk, hogy az infrastruktúrára és a gördülõ állományra vonatkozóan milyen adatokat kell tartalmazni a nyilvántartásnak. 18 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG

19 A Parlament és a Tanács március 20-i 2000/9/EK irányelve a személyek szállítására tervezett, kötélpályán mozgó berendezésekrõl (HL L 106, ) Célkitûzés Közösségi szintû lépéseket kell tenni a kötélpályán mozgó berendezésekre és azok alberendezéseire, valamint biztonsági alkatrészeire vonatkozó alapvetõ baleset- és egészségvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi elõírások meghatározására. Hatály Az irányelvben foglalt rendelkezéseket az alábbi berendezésre kell alkalmazni: függõvasutak, és egyéb olyan berendezések melyeknél a gépjármûvek, vagy egyéb vontató berendezések révén a vontatás egy vagy több kábellel történik, siklók, ahol az utasfülkét egy vagy több kötél emeli, vagy helyezi át (e kategória kiterjeszthetõ a gondolára és a libegõre is), vontató lift, ahol az eszköz használóját kábel segítségével egy arra alkalmas berendezésben vontatják fel. Az irányelv rendelkezései nem vonatkoznak a következõ berendezésekre: a 95/16/EK irányelv hatálya alá tartozó liftekre, a hagyományos szerkezetû villamosokra, mezõgazdasági célokat szolgáló berendezésekre, vásárokon, vidámparkokban használt rögzített, vagy mozgatható, szabadidõs célra (nem személyek szállítására) tervezett berendezésekre, kábelberendezéssel mûködõ kompokra, fogaskerekû vasutakra, lánchajtású berendezésekre. A kötélpályán mozgó berendezések részét képezõ alrendszereket az irányelv I. melléklete tartalmazza. Az irányelv hatálya alá tartozó létesítményeknek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúráknak, az alrendszereknek, valamint a berendezéseket alkotó biztonsági alkatrészeknek teljesíteniük kell az irányelv II. mellékletében rögzített alapvetõ követelményeket. A rendszerkövetelmények megvalósítása érdekében az erre a célra létrehozott európai elõírások is alkalmazhatók. Az európai elõírás egy közös mûszaki feltételt, európai mûszaki engedélyt, vagy azon nemzeti szabványokat jelenti, amelyeket európai szabványok felváltására alkalmaznak. A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják és késleltethetik azon biztonsági alkatrészek piacra történõ bevezetését, amelyet olyan berendezés részeként kívánnak használni, melyben az adott alkatrészek az irányelv által elõírt feltételeket teljesítik. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG 19

20 Az irányelv rendelkezései alapján a biztonsági alkatrész piacra történõ bevezetését megelõzõen a gyártónak, vagy meghatalmazott képviselõjének a biztonsági alkatrészt megfelelõségi tanúsítási eljárásnak kell alávetni, azon a CE megfelelõségi jelölést rögzíteni kell, és ki kell állítani egy megfelelõségi nyilatkozatot. A CE megfelelõségi jelölést a biztonsági alkatrészen, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a csomagoláson minden más hasonló jelöléstõl jól elhatárolhatóan, látható helyen kell elhelyezni. A tagállamok elismerik, hogy azon biztonsági alkatrészek, amelyek CE megfelelõségi jelölést viselnek, valamint a megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkeznek, teljesítik az irányelvben meghatározott követelményeket. A tanúsítási eljárást az erre feljogosított tanúsító szervek végzik, amelyek listáját a Bizottság a Hivatalos Lapban közzéteszi. Az irányelv meghatározza az egyes szervezetek minõsítésére vonatkozó követelményrendszert is. Az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alrendszereket csak akkor vezetik be a piacra, ha az elõírt követelményeket teljesítõ létesítmények gyártását már engedélyezték. Az alrendszereknek EK megfelelõségi tanúsítvánnyal, EK ellenõrzési nyilatkozattal, valamint az ehhez kapcsolódó mûszaki dokumentációval kell rendelkezniük. A IV. fejezet a létesítményekre vonatkozóan adja meg a tagállamok által teljesítendõ kötelezettségeket. Ennek értelmében az egyes tagállamoknak a saját területükre vonatkozóan ki kell dolgozniuk a létesítmények építésére, valamint azok mûködésének engedélyezésére vonatkozó eljárási szabályokat. A biztonsági alkatrészeket, és az alrendszereket érintõ biztonsági elemzést, a megfelelõségi nyilatkozatot és a kapcsolódó mûszaki dokumentációt a fõvállalkozó, vagy meghatalmazott képviselõje adja át a létesítmény engedélyezéséért felelõs hatóságnak. A tagállamok az irányelv követelményeit teljesítõ létesítményeket érintõen nem tilthatják, korlátozhatják, vagy késleltethetik az építést, illetve a mûködés megkezdését. Az V. fejezet a biztonsági intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az irányelv értelmében, amennyiben a piacra bevezetett, megfelelõségi jelöléssel ellátott és az irányelvben megjelölt célra felhasznált biztonsági alkatrészekrõl, valamint a megfelelõségi nyilatkozattal rendelkezõ alrendszerekrõl a tagállamok megállapították, hogy azok használata az emberi egészséget és a tulajdon biztonságát veszélyezteti, minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy használatukat korlátozzák, vagy meg is tiltsák. A 15. cikk alapján a fent említett szabályt a létesítményekre is irányadónak kell tekinteni. Az irányelv értelmében az érintett tagállamnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan intézkedésrõl, amely a rendszerkövetelmények teljesítésére való alkalmatlanság, az európai elõírások nem megfelelõ használata, illetõleg az európai elõírások hiányosságaiból eredeztethetõk. 20 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Hajós szolgálati könyvek kölcsönös elismeréséről szóló igazgatási megállapodás. A Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (a továbbiakban "a CCNR")

Hajós szolgálati könyvek kölcsönös elismeréséről szóló igazgatási megállapodás. A Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (a továbbiakban a CCNR) Hajós szolgálati könyvek kölcsönös elismeréséről szóló igazgatási megállapodás Preambulum A Rajnai Hajózás Központi Bizottsága (a továbbiakban "a CCNR") és az alábbi nemzeti igazgatások: Közlekedési, Innovációs

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása A közúti közlekedésről szóló

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Légiközlekedési Iparág

Légiközlekedési Iparág ~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 2011/18/EU IRÁNYELVE

A BIZOTTSÁG 2011/18/EU IRÁNYELVE 2011.3.2. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 57/21 IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2011/18/EU IRÁNYELVE (2011. március 1.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-02 A kölcsönös átjárhatóságot biztosító infrastruktúra alrendszer

Részletesebben

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség A.4. Felelősségek az MRSZ - Motoros Könnyű repülő Sport Szövetség MKSSZ Légi alkalmasság Tanúsítás folyamatában: A.4.1. Felelősségek a SES A1 és az UL A2 területek Légi alkalmasság felülvizsgáló folyamatában:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata PTE ÁJK Pályázati Szabályzata 1. A PTE ÁJK Pályázati Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja összhangban a PTE pályázati rendjéről szóló 4/2007.sz. Rektori Utasítással a PTE ÁJK pályázati aktivitásának

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

L 92/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.4.3.

L 92/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.4.3. L 92/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.4.3. A BIZOTTSÁG 308/2008/EK RENDELETE (2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a tagállamok képzési és képesítési

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Európai ajánlások, előírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09.

Európai ajánlások, előírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Európai ajánlások, előírások összefoglalása Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Tartalom: 1. UIC döntvények 2. EU szabványok 3. EU direktívák, Vasúti csomagok 4. TSI-k 1. UIC döntvények 3 típusa: -Kötelező

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 43/2007. (IV. 4.) GKM a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól A gazdasági

Részletesebben

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA DR. HORVÁT FERENC főiskolai tanár 1. BEVEZETÉS KözOP-2.5.0-09-11-2011-0008 sz. projekt: Vasúti műszaki

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Mindent tudni akarok...

Mindent tudni akarok... Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések Budapest, 2015. június 26. Dr. Kovács Ildikó Igazságügyi Minisztérium, Szolgáltatási Notifikációs Központ

Részletesebben

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre A Fejér Megyei Kormányhivatal, így a Közlekedési Felügyelőség SZMSZ-ének hatályos szövegét a 3/2013. (I.8.)

Részletesebben

I. Közúti áruszállítási tevékenységet végző kkv-k tárgyi eszköz beruházásai

I. Közúti áruszállítási tevékenységet végző kkv-k tárgyi eszköz beruházásai Kis- és középvállalkozások beruházásai kapcsán igénybe vehető egyes kedvezmények az uniós szabályozásra is figyelemmel [Tao. tv. 4. 23/d. pont, 7. (12) bekezdés, 22/A. (4) bekezdés, 1. számú melléklet

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013)

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) Budapest 2014 október 16 Némon Zoltán LEF főtitkár Rész ciklusok: LOGISZTIKAI 2007-2012 LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK 1, 2007-2008 Támogatási

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek minõsítési eljárása kijelöléshez NAR-01M 3. kiadás Hatálybalépés: 2008. november 1. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A XII-236/5555/2013. sz. határozat 1. melléklete EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8 KSH statisztikai száma:

Részletesebben

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat) L 111/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.5. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (2014/287/EU)

(EGT-vonatkozású szöveg) (2014/287/EU) 2014.5.17. L 147/79 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. március 10.) az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben