A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon"

Átírás

1 BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2006/1 A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon Újabb számítások és számpéldák KÖLLŐ JÁNOS MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, EMBERI ERŐFORRÁSOK TANSZÉK BUDAPEST, 2006

2 Budapest Working Papers On The Labour Market BWP 2006/1 Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Köllő János tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet január ISBN ISSN Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete

3 A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon Újabb számítások és számpéldák Köllő János Összefoglaló Az elmúlt években több kísérlet is történt a helyi munkanélküliség és a közlekedési lehetőségek közötti kapcsolatok feltárására, egyéni, illetve települési adatok felhasználásával. E kutatások egyik buktatója a közlekedési távolságok illetve költségtávolságok becslésében meglévő mérési hiba, továbbá a munkanélküliség és az elérhetőség esetleges közös függése további meg nem figyelt tényezőktől, ami befelé torzító paramétereket eredményez. Ebben a tanulmányban többmutatós instrumentális becsléssel próbálok konzisztens becslést adni arra, hogyan befolyásolják a települési munkanélküli rátákat, illetve ezek változásait a település és a környező városok közötti tömegközlekedési kapcsolatok. A keresztmetszeti különbségek e számításokban nagyobbnak mutatkoznak, és növekedtek ben. Tárgyszavak: munkaerő földrajzi mobilitása, távmunka, regionális gazdasági aktivitás

4 Transport costs, availability and local unemployment in Hungary Some new results János Köllő Abstract The paper analyses how the municipality-level unemployment rates of 1993 and their changes in were affected by the availability of urban labour markets in Hungary. The year 1941 share of the Jewish population is used as an instrument for availability, in order to mitigate endogeneity, which arises because common unobserved factors may simultaneously affect unemployment and public transport connections. Compared to previous OLS results the effect of availability appears to be stronger. The unemployment rate differentials between integrated and remote municipalities have been increasing since Keywords: Geographical Labour Mobility, Commuting, Regional Economic Activity JEL: J61, J69, R69

5 BEVEZETÉS Az elmúlt években több kísérlet is történt a helyi munkanélküliség és a közlekedési lehetőségek közötti kapcsolatok feltárására, egyéni (Kertesi 1997, Köllő 2001, Bartus 2004) illetve települési (Köllő 1997) adatok felhasználásával. E kutatások egyik buktatója a közlekedési távolságok illetve költségtávolságok becslésében meglévő mérési hiba, ami befelé torzító paramétereket eredményez. Ebben a tanulmányban többmutatós instrumentális becsléssel (multiple indicators IV, a továbbiakban TIB) próbálok konzisztens becslést adni arra, hogyan befolyásolják a települési munkanélküli rátákat illetve ezek változásait a település és a környező városok közötti tömegközlekedési kapcsolatok. A környező városok elérhetőségére Köllő (1997) cikkemben adott becslést tekintem a földrajzi integráltság egyik proxy változójának. Második proxy-ként az évi népszámlálásban zsidóként összeírtak településen belüli arányát használom 1. Az eredmények azt mutatják, hogy a tömegközlekedési szempontból peremhelyzetű települések munkanélküli rátái magasabbak voltak 1993-ban, és az átlagosnál jóval kisebb mértékben csökkentek 1993 és 2001 között. A tömegközlekedési kapcsolatok hatása erősebbnek mutatkozik TIB, mint OLS becsléssel. További eredmény, hogy a munkanélküliség kisebb mértékben csökkent a szegényebb és kisebb településeken a regionális hovatartozás és a város-sűrűség hatásának kiszűrése után. A kutatás nem a tényleges ingázással foglalkozó elemzésekhez kapcsolódik, hanem a bejárási lehetőségeket tárgyaló művekhez. Itt mindenekelőtt Bibó István, Erdei Ferenc és Mattyasovszky Jenõ városokra és városkörnyékekre irányuló kutatásainak bizonyos elemeire gondolok. Bibó és Mattyasovszky (1950) ezzel a kérdéssel vezetik be a közigazgatás és városfejlesztés reformjára tett javaslatukat:...hogyan lehet az ország egész területén olyan egyenletes városhálózatot kiépíteni, hogy minden lakott hely elérhető távolságban, éspedig akár naponkénti bejárással is elérhető távolságban érjen olyan várost, mely a városi élet összes alapvető szolgáltatásait és értékeit nyújtani tudja számára? (i.m.i.) A vizsgálódás közvetlen előzményének Schwertner János (1985) munkáját tekinthetjük, aki a Köllő (1997) cikkben illetve itt használthoz hasonló módszerrel, menetrendekből nyert információk alapján határozta meg Magyarország tömegközlekedési szempontból peremhelyzetű településeit. 1 Az évi népszámlálás vallásfelekezet, illetve nemzetiség szerinti településsoros adatait Nyíri Józsefné vitte gépre, és számította át a mai települési szerkezetre. Lelkiismeretes munkájáért ezúton mondok köszönetet. A tanulmány az OTKA T42707 keretében készült.

6 AZ ELEMZÉS MÓDSZERE A tanulmány célja voltaképpen nem más, mint az alábbi egyszerű, redukált formájú regressziós modell együtthatóinak becslése, ( 1) u X i = β 1 i + 2U i + β3 β F + ε i i ahol u a település, U pedig a tágabb környezet munkanélküli rátája (vagy ezek változása), X a település méretét és foglalkoztatási kapacitását mérő változóknak a vektora, F pedig egy, a település földrajzi integráltságát kifejező mutató. Integráltnak tekintek egy települést, ha onnét a munkavállalás szempontjából mérvadó időtartományban (reggel és délben) gyorsan és olcsón közelíthetők meg a település környékének városi munkaerőpiacai, délután és este pedig könnyűszerrel lehet hazajutni. A földrajzi integráltság empirikus megfogalmazása és mérése komoly nehézségekkel jár, és csak jelentős hibával oldható meg. Korábbi tanulmányom a település és a környékén lévő városok kora reggeli vasúti és távolsági buszkapcsolataiból indult ki, és a költségtávolságokat azzal a feltételezéssel mérte, hogy autós ingázásra csak tömegközlekedési kapcsolatok hiányában kerül sor. (A részletekről lásd a 3. fejezetet). Nyilvánvaló, hogy ez az eljárás egy sor önkényes feltevésen nyugszik, és óriási hibával méri azt, amit a köznyelv oly érzékletesen fejez ki a gyors, olcsó és könnyűszerrel szavakkal. Ökonometriai értelemben a fenti feltevések alapján, menetrendek felhasználásával és becsült gépjármű-használati költségek segítségével kiszámított költségtávolság (F 1 ) a valóban mérni kívánt F indikátornak csupán közelítő, proxy változója. Az 1997-ben becsült mutatók segítségével végzett kutatások (Kertesi 1997, Tóth 199x) értelmes eredményei arra utaltak, hogy F 1 minden hibája ellenére értékes információt szolgáltat F-ről, amit formálisan a (2) egyenletben szereplő módon írhatunk fel: 1 ( 2) F i = δ 0 + δ1fi + vi, δ1 0 A földrajzi integráltságot egészen más módszerekkel is mérhetnénk. Ebben a tanulmányban az évi népszámlálásban izraelitaként összeírt népesség összlakosságon belüli részarányát használom alternatív közelítő változóként, abból kiindulva, hogy a vidéki zsidó népesség foglalkozási szerkezeténél fogva az erősebben integrált településeken élt nagyobb számban, inkább volt jelen olyan falvakban és kisvárosokban, melyeket erős kereskedelmi (szállítási és utasforgalmi) kapcsolatok fűztek össze a környékbeli városokkal. 2

7 Hogy a kereskedelmi-közlekedési szálak milyen tartósak, azt a köznapi tapasztalat mellett tanúsítja, hogy a peremhelyzetűnek minősített magyarországi települések köre lényegében azonos volt Bibó és Mattyasovszky negyvenes évekbeli, Schwertner nyolcvanas évekbeli és e sorok írójának kilencvenes évekbeli számításaiban. A zsidó népesség hajdani részaránya (F 2 ) ezért ugyancsak értékes (és persze ugyancsak hibákkal terhelt) információt szolgáltat a városi munkaerőpiacok elérhetőségéről, mint azt a (3) egyenlet mutatja: 2 ( 3) F i = ρ0 + ρ1f + ui, ρ1 0 Wooldridge (2002, ) szerint az (1) strukturális egyenletből és a (2)-(3) segédegyenletekből álló rendszer IV becslése (F 2 -tőt F 1 instrumentumaként használva) β 3 konzisztens becslését nyújthatja, ha F 1 és F 2 redundánsak a strukturális egyenletben, δ 1 és ρ 1 nem zérus, és Cov(uv)=0, azaz, a két proxy közötti korreláció csakis az F-fel való összefüggésükből adódik. Az első feltevés a becsült költségtávolságokra vonatkozóan bizonyosan fennáll: ha finoman tudnánk mérni az elérhetőséget, nem lenne szükségünk a durva eszközökkel barkácsolt F 1 mutatóra. Az F 2 proxy azonban csak akkor redundáns, ha az X-ekben megfelelően kontrolláljuk azokat a helyi munkanélküliségre ható tényezőket, amelyek valamilyen módon összefüggnek a zsidók valamikori népességarányával. Nagyon is elképzelhető például, hogy F 2 magas értékei olyan kereskedelmi és szolgáltató funkciók meglétét jelzik, korokon átívelve, melyek mérsékelték a rendszerváltás sokkját, és alacsonyabb munkanélküliséget eredményeztek a kilencvenes évek elején, vagy később, a gazdaság talpraállásának idején. Hogy a kontrollálás megfelelően történt-e, természetesen nem ellenőrizhető, hiszen magát F-et nem ismerjük (csupán annyi állapítható meg, hogy ha az első egyenletet F 2 és F 1 változókkal becsüljük, és a település anyagi helyzetére vonatkozó mutatókat használunk X-ben, akkor F 2 redundáns). A δ 1 és ρ 1 (meg nem figyelhető) együtthatókra vonatkozó feltevések megalapozottnak tűnnek a történelmi tapasztalat és a kutatási eredmények fényében. Az u és v hibatagok korrelálatlansága sem ellenőrizhető közvetlenül, márpedig nem biztos, hogy a feltevés teljesül. Ennek oka, végső soron, hogy az F 1 költségtávolság valószínűleg a ténylegesnél rosszabbnak tünteti fel a peremhelyzetű települések helyzetét. A városi munkaerőpiacok közvetlen buszjárat hiányában, bonyolult átszállási manőverekkel is megközelíthetők, és az is lehetséges, hogy a megfelelő tömegközlekedés hiányát vállalati munkásszállítással vagy megosztott (a számításokban feltételezettnél olcsóbb) gépkocsihasználattal mérséklik. Amennyiben két, a földrajzi integráltság szempontjából azonos helyzetű település közül ott volt különösen alacsony a zsidóság részaránya, ahol az F 1 mutató alulbecsült, akkor u és v 3

8 pozitívan korrelált lesz. Ez nem elképzelhetetlen: gondoljunk olyan földrajzi alakzatokra, mint a főútvonalakra rövid zsákutakkal felfűzött települések sora. (Jó példa erre az Ipoly völgye). A zsákutcás falvak tercier szektora különösen fejletlen lehetett, elérhetőségük pedig alulbecsült, mert a közlekedés gyakran átszállásokkal történik. E gyanú miatt az F 1 változó együtthatójának TIB-ből nyert becslését (abszolút értékben értve) felső, OLS-becslését pedig a mérési hibából eredő befelé húzás miatt alsó becslésként fogom értelmezni. ADATOK A tömegközlekedési kapcsolatok sűrűsége. Egy-egy település környezetébe tartozónak tekintettük azokat a munkaügyi kirendeltséggel rendelkező városokat, melyek közúton mért távolsága 40 km-nél kisebb. 2 (Kivéve a települések saját munkaügyi irodaközpontját, melynek megközelíthetőségét ennél nagyobb távolság esetén is vizsgáltuk). A számítások során a legközelebbi négy várost vettük figyelembe, mert a 40 km-es körön belül ötödik központot már csak elenyészően kevés településhez rendelhettünk. Megvizsgáltuk, be lehet-e érkezni a településről az első, második,..., negyedik központba reggel 5.30 és 7.30 között vonattal vagy busszal. Ha akár csak egyetlen ilyen járatot sikerült találnunk az évi MÁV és Volán-menetrendekben, a központot tömegközlekedéssel megközelíthetőnek tekintettük. Az adatok re vonatkoztak, de az eredményeket - jobb megoldás híján - érvényesnek tekintettük 1993-ra is. Amikor egyetlen járat esetén is elérhetőnek minősítjük a központot, és a visszautazás lehetőségét egyáltalán nem is vesszük figyelembe, túlbecsüljük a napi ingázás esélyeit. Az ebből fakadó torzítás alighanem sokkal súlyosabb, mint ami abból ered, hogy egyes ingázási központokat és utazási módokat ( munkásszállítás, rév) figyelmen kívül hagytunk, vagy hogy a bonyolultabb átszállási manővereket nem derítettük fel. A munkaidő kezdete általában 6 és 8 óra közé esik. Ha csak korai érkezés lehetséges, a munkahely elérhető ugyan, de az utazási idő (és költség) a várakozással meghosszabbodik. Ha csak késői vonat vagy busz jár, az állások egy része nem érhető el. Elvileg megtehettük volna, hogy a járatokat a beérkezés időpontja szerint regisztráljuk és a délutáni visszaút lehetőségét is megvizsgáljuk, a többletmunka hozama azonban igen szerénynek ígérkezett, hiszen nem ismerjük a lakosság potenciális munkahelyeinek eloszlását a munkakezdés időpontja szerint, ennélfogva a fent említett veszteségeket akkor sem tudtuk volna megbecsülni, ha pontosan rögzítjük a járatok beérkezését vagy indulását. Számbavételi módszerünk fogyatékossága nem az, hogy összességében optimista becslést eredményez - ezt akár előnynek is tekinthetnénk - hanem hogy egy kalapba kerülnek a várossal szorosan illetve csak egy szálon összekapcsolt 4

9 települések. Ezt a problémát azonban enyhíti, hogy az első központtal csak egy járatpárral összekapcsolt községeknek jellemzően nincs kapcsolatuk a második, harmadik és negyedik központtal. A tömegközlekedési kapcsolatok száma olyan proxy, amiből többnyire - nem mindig és nem a kívánatos pontossággal - a legközelebbi központokhoz való kapcsolódás intenzitására is következtethetünk. A meghatározott költséggel elérhető központok száma. A mutató kialakításához megbecsültük a megközelítés költségét a legolcsóbbnak feltételezett utazási módozatot feltételezve. A számítások szándék szerint a településen élő munkanélküliekre vonatkoztak. Tömegközlekedési költségek. Havi utazási költségként a MÁV dolgozói bérlet árát számítottuk fel, ha a település és a központ között vasúti kapcsolatot találtunk. Ennek hiányában a legkisebb járathosszra érvényes Volán-bérlet árát vettük figyelembe. A vasúti és buszbérleteknél a teljes árat (nem csak a dolgozót terhelő részt) vettük figyelembe, hiszen az utazási költség a munkavállaló és munkáltató közötti tranzakciót teljes összegével terheli. 3 Az autós ingázás költségei. Tömegközlekedési kapcsolat hiányában az i-ből k-ba történő autós ingázásnak a településre jellemző átlagos költségét szerettük volna megbecsülni. A költség a távolságon kívül függ attól, hogy a potenciális ingázóknak van-e autójuk; ha van, milyen; ha nincs miként jutnak hozzá; s végül attól, hányan ülnek a munkába igyekvõ kocsiban? Számos kérdésre kell tehát választ keresni, vagy rosszabb esetben valamiféle önkényes, de józan választ adni. 4 Az egy munkanélkülire esõ autók számáról (P i u) nincs település mélységű információnk, ám ismerjük az egy aktív lakosra esõ gépkocsik településenkénti számát (P i N) és ennek országos átlagát (P N ). Más forrásból rendelkezünk információval arról, milyen arányban rendelkeznek autóval a munkanélküliek háztartásai Q u. Az egy munkanélkülire esõ autók számát P i u = Q u (P i N /P N )-nel közelítettük. P i N értékét az évi KSH-TSTAR-ban közölt év végi gépkocsi állomány és az évi aktív népesség hányadosaként határoztuk meg, Q u -t pedig a Magyar Háztartás Panel tavaszi hulláma alapján számítottuk. Eszerint száz megkérdezett munkanélküli közül 32.7 háztartásában volt autó (az aktív lakosság egészére 55.4 érték adódik). 2 Az adatbázist Galba Judit, Gáll Ferenc és Juhász Éva segítségével alakítottam ki. 3 Az január elsején érvényes dolgozói havibérletek árát a 27/1992 (XII.29.) KHVM rendelet ( Magyar Közlöny évi 134. szám 4840.old.) illetve a 31/1992 (XII.29.) KHVM rendelet (Magyar Közlöny évi 134. szám 4861.old.) szerint kalkuláltuk. 4 Az személygépkocsi-állomány típusok szerinti és kormegoszlására, futásteljesítményére valamint üzemeltetési költségeire vonatkozó minden információ Békefi Mihály: Becslések az autós ingázás költségeinek meghatározásához (Közlekedéstudományi Intézet, MTA KTI 1996) felkérésünkre írott tanulmányából származik. A részletes számításokat itt nem közöljük: a tanulmányt kérésre az érdeklődő olvasó rendelkezésére bocsátjuk. E helyütt köszönöm meg Békefi Mihálynak és Kapitány Zsuzsának a kérdéskörrel kapcsolatos tanácsaikat. 5

10 Ingázás meglévõ kocsival. Azt feltételeztük, hogy a munkanélküliek gépkocsiállományának típusonkénti összetétele nem tér el a település megyéjében 1993-ban, a teljes állományra vonatkozóan megfigyelt összetételtől. A fajlagos költségek a Trabant, a többi szocialista gyártmány és a nyugati autók esetében erősen különböznek miközben a két utóbbi csoporton belül a különbségek minimálisak. Ezért az állomány összetételét e három csoport arányával (s 1,s 2,s 3 ) írtuk le. A három csoport reprezentatív típusának a Trabant 601 S, a VAZ 2104 kocka Lada illetve a Volkswagen Golf II autókat tekintettük. A tényleges kormegoszláshoz igazodva ilyen típusú, 9 éves, km-t futott gépkocsikra határoztuk meg a (v 1,v 2,v 3 ) fajlagos változó költségeket valamint az egy többletkilométerre esõ többletértékcsökkenést (a 1,a 2,a 3 ). Az előbbi esetben a benzin, az olaj, a gumi, a gyertya, a fékbetét, a rendszeres szerviz és a véletlen meghibásodás miatti javítás tételeit szerepeltettük. Az utóbbi esetben - összehasonlítva egy km-t illetve km-t futott egyébként azonos korú és típusú autó szabadpiaci árát - egy kilométer-specifikus értéket határoztunk meg. A havi ingázási költség az autóra vetítve, d ik távolságra, 245 bejárási napot feltételezve: c 1 ik= d ik [s 1 (v 1 +a 1 )+ s 2 (v 2 +a 2 )+ s 3 (v 3 +a 3 )]/12 Várható költség, ha a munkanélkülinek nincs autója. Ebben az esetben az elképzelhetõ legolcsóbb megoldás költségét igyekeztünk kalkulálni. Azt feltételeztük, hogy az ingázás céljára 9 éves, km-t futott Trabantot vásárolnak ( Ft) ötéves, kamatmentes rokoni-baráti kölcsönbõl. A fenti tételekhez ez esetben hozzáadódik a kötelezõ biztosítás, a súlyadó, a műszaki vizsga, a zöld kártya és az akkumulátorcsere költségének 1/12 valamint a vételárnak 1/60-ad része, így jutunk a c 2 ik költséghez. Utasszám. Ha a család rendelkezik autóval, az ingázási költség esetleg megosztható két családtag között. Továbbra is tartva magunkat ahhoz, hogy inkább alá- semmint fölébecsülni érdemes a költségeket, a már meglévõ autó esetében két utast feltételezünk: a figyelembe vett, egy utasra esõ ráfordítás tehát c 1 ik /2. 5 Ha a családban nincs autó, a munkanélkülinek egyetlen családtagja sem ingázhatott a csak autóval megközelíthetõ központokba az általunk vizsgált választási helyzetet megelõzõen. Az ilyen központok megközelítéséhez szükséges (most megvásárlandó) autót csak akkor lehet megosztani, ha valamelyik családtag egyidejûleg munkahelyet változtat vagy - ha eddig nem dolgozott - a munkaerõpiacra lép, éppen abban a központban helyezkedik el, ahol a család munkanélküli tagja, továbbá mindketten azonos munkarendben kezdenek dolgozni. Ezt az esetet kivételesnek tekintve a magányos autózás költségeit tekintjük ingázási költségnek akkor, ha sem vonat, sem busz nem áll rendelkezésre, és a családnak 5 A közlekedéstudományi Intézet forgalomszámlálási adatokon nyugvó becslése szerint az átlagos utasszám városban 1.5, országúton 2.4 körüli. (Békefi Mihály szíves közlése). Ezek az átlagértékek azonban magukba foglalják a turistákat, a rokonlátogatókat, a legkülönfélébb utazó munkacsoportokat és delegációkat. Ezt figyelembe véve az autóval rendelkezőkre feltételezett 2.0 utasszám inkább magasnak, mint alacsonynak mondható. 6

11 nincs autója. Végül is, figyelembe véve az autóval rendelkezők arányára, az autó típusára és a fajlagos költségekre vonatkozó becsléseket az (i,k) ingázási viszonylatra kalkulált költség: c ik = P i u (c 1 ik /2) + (1-P i u) c 2 ik A meghatározott költséggel elérhető központok száma. A c ik költségadatokat felhasználva megállapítottuk, hány központ érhető el meghatározott ráfordítással az adott településről. Ebben a tanulmányban a Köllő (1997) cikkben szereplő és a Kertesi (1997) cikkben megerősített érvek alapján az évi árakon számított havi 4000 Ft-os ingázási költséggel elérhető központok számát szerepeltetjük. A települések megoszlása közlekedési helyzetük szerint 1993-ban 1. táblázat A tömegközlekedéssel elérhető központok száma szerint, százalék Az évi árakon számított havi 4000 Ft-os ingázási költséggel elérhető központok száma szerint, százalék Az adatok 3,274 településre vonatkoznak (100%) Az 1. táblázat a települések megoszlását mutatja a közlekedési kapcsolatokat leíró (F 1 ) változók szerint. A települések 8.7 százalékából egyetlen központot sem lehetett elérni busszal vagy vonattal, és csupán 2.3 százalékuknak volt tömegközlekedési kapcsolata négy környékbeli központtal. A települések 13.6 százalékából havi 4000 Ft-os (1993. évi árakon számított) ingázási költséggel egyetlen központot sem lehetett elérni, és ekkora ráfordítás csupán 1.1 százalékukban tette lehetővé a négy legközelebbi központ elérését. Munkanélküliség. Számításaink a közlekedési lehetőségek és az évi munkanélküliségi szint, illetve az 1993 és 2001 közötti változás kapcsolatára vonatkoznak. A településszintű munkanélküli ráta nevezőjében az aktív népességre vonatkozó utolsó adatot szerepeltetjük, a számlálóban pedig a regisztrált munkanélküliek számát. A környezet munkanélküli rátáját egy tömegközlekedési kapcsolatokkal összekötött részgráf átlagos munkanélküli rátájaként definiáltuk. Ezen a település, az onnét elérhető központok, valamint azon kisebb települések együttes munkanélküli rátája értendő, melyekből az adott központok szintén elérhetők busszal vagy vonattal. 7

12 A zsidóság részaránya 1941-ben. Az évi népszámlálás 403,614 főt írt össze izraelitaként a jelenlegi országterületen. (Stark 2002, 103). Az összeírás kifejezést használom, mert a hovatartozás megvallása a második zsidótörvényt követően nem az egyéni azonosságtudat, hanem alapvetően a környezet ítélete alapján történt. A településsoros adatok összege 3,642 fővel kevesebb, feltehetően a géprevitel során elkövetett kisebb hibák miatt. A források (Stark 2002, 104, Dolányi Kovács 1944) 55 és 90 ezer közé teszik a keresztény hitfelekezethez tartozó, azonban két vagy több izraelita nagyszülőt jelentők számát. Számarányuk Budapesten lehetett a legmagasabb: nagyjából 60 ezer Ladányi Jánosnak (2002, 78) Dolányi Kovács cikkére támaszkodó számítása szerint. A nagyságrendek alapján valószínűtlen, hogy a népszámlálási adatok torzítva tükröznék a tágabban értelmezett zsidó népesség földrajzi eloszlását a falvak és vidéki városok között. Az adatoknak a jelenlegi közigazgatási beosztásra történt átszámítása során az alábbi eljárást követtük: az azóta összevont településekre a korabeli lélekszámmal súlyozott átlagot számítottunk, a máshonnan kivált települések esetében pedig a hajdani anyatelepülés adatát vettük alapul. Összesen 37 kisebb településhez nem tudtunk adatot rendelni: ezek zömmel hajdani pusztákból kialakult községek (az ismertebbek közül például Pettend vagy Herceghalom) melyek hovatartozását nem tudtuk meghatározni. A munkához Hajdú- Moharos (2000) településtárát használtuk. A különböző közlekedési helyzetű települések megoszlása az izraelita hitfelekezetűek évi népszámlálás szerinti aránya szerint 2. táblázat A zsidóként számba vett népesség részaránya 1941-ben Kapcsolatok % 3-6% 6-9% >9% Öszesen ) Tömegközlekedéssel elérhető központok száma 1993-ban. Az adatok 3,210 településre vonatkoznak A települések 28%-ában nem éltek zsidóként regisztráltak, a legmagasabb, 20%-on felüli arányok az északkeleti országrész kisvárosaiban (Kisvárda, Sátoraljaújhely, Bodrogkeresztúr) alakultak ki. A települések megoszlását a becsült közlekedési kapcsolatok és a zsidóság hajdani részaránya szerint együttesen mutatja a 2. táblázat. Látható, hogy szoros kapcsolat van a két változó között az összefüggés szignifikanciáját a TIB becslések első lépéses regresszióiban vizsgáljuk. 8

13 Egyéb kontrollváltozók. A közlekedési kapcsolatok befolyását adott településméret és település-sűrűség mellett (továbbá a nagyrégió szerinti hovatartozást is kontrollálva) vizsgálom, ezek mérőszámaként az évi aktív népességet illetve 40 km-es körzetben elhelyezkedő városok számát szerepeltetve. A település rendszerváltáskori gazdasági helyzetét az egy aktív korú lakosra eső személygépkocsik számával mérem. Ezt a választást elsősorban az indokolja, hogy míg a jövedelmek egy része kibújhat a statisztika látóköréből, a gépjármű-nyilvántartás teljesnek tekinthető, és valószínűleg jól tükrözi a (formális és informális) jövedelmekben meglévő különbségeket. További előny, hogy míg az adózók aránya vagy a személyi jövedelemadó alap erősen korrelált a tömegközlekedési kapcsolatok számával, a gépjárműsűrűség megoszlása kiegyenlítettebb, mint a 3. táblázat mutatja. Különféle közlekedési helyzetű települések néhány mutatója 3. táblázat A településrõl tömegközlekedéssel megközelíthetõ központok száma Száz munkanélkülire esõ gépkocsik becsült száma Az szja-fizetõk aránya az állandó népességben (%) Szja alá esõ jövedelem egy állandó lakosra vetítve (eft/év) (1993) (1994) (1994) *Az adózókra vonatkozó adatok forrása: MTA KTI Regionális Adatbázis EREDMÉNYEK Az (1)-(3) egyenletrendszer TIB becsléseit illetve az u=f(f 1, U, X) redukált formára vonatkozó OLS eredményeket az táblázatok foglalják össze. Az 5. táblázat a TIB első lépéses regresszióit mutatja be, melyek azt vizsgálják, hogy van-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat az instrumentált F 1 változó és a modell exogén változói, és ezen belül, kitüntetett módon, az F 2 változó között. Mint látható, más központok inkább voltak elérhetők nagyobb településekről, nagyobb várossűrűség esetén, és az előző két tényezőt azonosnak tekintve magasabb jövedelem (autósűrűség) esetén. A zsidóság hajdani részarányával való összefüggést mérő együtthatók pozitívak és szignifikánsak, azt jelzik, hogy a zsidó népesség adott településméret és földrajzi elhelyezkedés esetén is nagyobb valószínűséggel élt olyan falvakban és városokban, melyeket földrajzilag integráltnak mutatnak a mai közlekedési adatok. Az összefüggés viszonylag erős: 9

14 a valamikori zsidó népesség 10 százalékkal magasabb aránya esetén 0.66-dal magasabb a tömegközlekedési kapcsolatok becsült száma, ami ez utóbbi mutató 1.5 körüli átlagát és 0.88-as szórását figyelembe véve jelentékeny különbségnek mondható. TIB első lépéses regressziók Függő változó: Együttható t-érték p> t 5. táblázat Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Zsidók részaránya az 1941-es népszámlálás szerint (százalék) Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R Ft-os havi ingázási költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Zsidók részaránya az 1941-es népszámlálás szerint (százalék) Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R

15 6. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta 1993 Elérhetőségi mutató: tömegközlekedéssel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R TIB Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R

16 7. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta 1993 Elérhetőségi mutató: 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R TIB 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R

17 8. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta változása (log) Elérhetőségi mutató: tömegközlekedéssel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R TIB Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R

18 9. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta változása (log) Elérhetőségi mutató: 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R TIB 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R

19 Az OLS és TIB becslések is minden esetben azt jelzik, hogy a tömegközlekedéssel rosszabbul ellátott és/vagy a központoktól nagyobb költségtávolságra eső településeken a munkanélküliség magasabb volt 1993-ban, és az átlagosnál kisebb mértékben csökkent ben. A hatás erejét azonban eltérőnek mutatják a különféle specifikációk: a TIB becslések minden esetben erőteljesebb összefüggésre utalnak a közlekedési adottságok és a munkanélküliség szintje vagy változása között, és gyengébbnek mutatják a többi hatótényezőt. A 6. táblázattal kezdve, az OLS becslés szerint egy pótlólagos tömegközlekedési kapcsolat 1.87 százalékkal, a TIB szerint 2.39 százalékkal csökkentette a helyi munkanélküliséget, a gépkocsiállományt, a környezet munkanélküli rátáját, a településméretet, a várossűrűséget és a nagyrégiót azonosnak tekintve. A 7. táblázat szerint, itt a közlekedési helyzetet a 4000 Ft/hó költséggel megközelíthető központok száma méri, egy pótlólagosan elérhető központ 2.14 százalék (OLS) és 3.4 százalék (TIB) közé eső mértékben csökkentette a munkanélküli rátát 1993-ban. A 8. és a 9. táblázatban a függő változó a települési munkanélküli ráta logaritmusának változása. A becslés esetszáma itt kisebb, mert a mintából kihagytam azt a 41 települést, melyekben rendkívüli, 2 logaritmus pontnál nagyobb mértékben (87 százalékkal vagy többel) csökkent a munkanélküli ráta. Ezt a településcsoportot, a méreteket is figyelembe véve, olyan Budapest környéki települések dominálják, melyek lényegében a főváros részévé váltak az elmúlt évtizedben: Nagykovácsi, Solymár, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Biatorbágy, Páty, Telki, Herceghalom, Nagytarcsa. Ezeken a településeken a munkanélküliség eltűnése nem a piaci helyzet javulásának, hanem inkább a pesti középosztály tömeges beköltözésének köszönhető. (A többi kihagyott település között nincs 600 fősnél nagyobb). További eltérés, hogy a modellből kihagytam a környezet munkanélküli rátájára vonatkozó változót, hiszen itt a település saját korábbi helyzete képezi a viszonyítási alapot. Mindkét táblázat szerint, a helyi munkanélküliség erőteljesebben csökkent a gazdagabb (gépkocsival 1993-ban jobban ellátott) településeken, valamint a Dél-Alföldön, és az átlagosnál sokkal kisebb mértékben az Észak-Alföldön illetve Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A településméret és a várossűrűség hatását mérő együtthatók csak az OLS modellekben, és ott sem mindig szignifikánsak. A 8. táblázat OLS becslése szerint egy pótlólagos tömegközlekedési kapcsolat esetén a munkanélküli ráta mérséklődése log ponttal lassabb volt. A TIB ennél ötször erősebb kapcsolatot: 0.16 log ponttal lassabb csökkenést becsül. Ez a hatás, a települési munkanélküli ráta átlagosan log pontos változásához és a változási ütem 0.47 log pont mértékű szórásához viszonyítva igen erősnek mondható. 15

20 A 9. táblázat hasonló képet fest: az OLS becslés szerint egy pótlólagosan elérhető központ log ponttal, a TIB szerint pedig 0.22 log ponttal csökkentette a települési munkanélküliségi ráta javulásának ütemét. KÖVETKEZTETÉSEK Az eredmények megerősítik a hasonló adatokat használó korábbi vizsgálatok következtetéseit. A tömegközlekedési kapcsolatok sűrűsége jelentékeny mértékben befolyásolta a helyi munkanélküliséget 1993-ban. Az itt végzett TIB becslések ezt a kapcsolatot még erősebbnek is mutatják, mint a korábban becsült OLS modellek. Ennél is fontosabb, hogy az eredmények szerint a rendszerváltozás későbbi szakaszában növekedtek a tömegközlekedéssel jól és rosszul ellátott települések közötti munkanélküliségi különbségek, éspedig amennyiben inkább az itt javasolt TIB modell eredményeinek adunk hitelt jelentős mértékben. Továbbra is igaznak tűnik, hogy mivel a magas munkanélküliségtől sújtott települések zömét jó állapotú városi munkaerőpiacok veszik körül a helyközi közlekedés javítása vagy szubvencionálása hozzájárulhatna a munkanélküliség csökkentéséhez. Nem biztos, hogy az ingázás támogatása elvezet a helyi munkanélküliség nagymértékű csökkentéséhez (ez további tényezőktől is függ) abban azonban biztosak lehetünk, hogy a közlekedés javítása olyan mobilitási korlátokat távolítana el, amelyek miatt ma a településen élő összes munkavállaló nehéz helyzetben van, függetlenül szakmai előéletétől és kvalitásaitól. Az egyes kistérségekre irányuló egyedi vizsgálódás döntheti el, hogy a közlekedési korlátok mellett milyen más feltételeket kell változtatni ahhoz, hogy nehéz helyzetükből kitörhessenek. Tíz évvel ezelőtt az északi és keleti megyékben, valamint elszórt szigetekként az aprófalvas dunántúli vidékeken számos olyan település volt, melyeken a helyi közlekedés fejlesztése sem segíthetett volna, mert a tágabb környezet városai maguk is válságban voltak. A helyzet azóta változott, az északkeleti régió nagyobb városaiban is javultak a munkavállalási feltételek, és csak a városi központokkal el nem látott területek (például a Cserehát és Belső Somogy) falvai maradtak kilátástalan helyzetben. Az itt lefolytatott kísérlet talán közelebb visz ahhoz, hogy tökéletlen adatok birtokában is viszonylag pontosan mérhessük a közlekedési adottságok munkaerőpiaci szerepét. További kutatásra van azonban szükség a közlekedési korlátok által érintettek körének meghatározásához. Bartus (2004) és Kertesi (1997) kutatásai azt mutatták, hogy a közlekedési költségek sokkal erősebben befolyásolják a nők illetve az alacsony iskolázottságúak elhelyezkedési esélyeit. E különbségek vizsgálata akár az itt követett módszerrel települési szintű megfigyelések alapján is megkísérelhető. 16

Working Paper A napi ingázás feltételei és a heyi munkanélküliség Magyarországon: Újabb számítások és számpéldák

Working Paper A napi ingázás feltételei és a heyi munkanélküliség Magyarországon: Újabb számítások és számpéldák econstor www.econstor.eu Der Open-Access-Publikationsserver der ZBW Leibniz-Informationszentrum Wirtschaft The Open Access Publication Server of the ZBW Leibniz Information Centre for Economics Köllő,

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztõbizottsága Fazekas Károly igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2006

munkaerőpiaci tükör 2006 munkaerőpiaci tükör 2006 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET Könyv (1981-): 1. A "második" gazdaság. Tények és hipotézisek. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981 (Gábor R. Istvánnal). 2. A munkaerőpiac

Részletesebben

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/3 A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése GALASI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2012

Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2014

Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Busch Irén főosztályvezető, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály Fazekas

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN

A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN VARGA JÚLIA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN Bevezetés Mennyire sikeresek a pályakezdő diplomások a munkaerő-piacon a 2000-es évek elején? Hogyan változott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

Az ingázás megtérülése Magyarországon

Az ingázás megtérülése Magyarországon Bartus Tamás Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet Áttekintés A munkanélküliségekben mutatkozó területi különbségek egyik magyarázata: a napi ingázás költségei magasabbak

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2004/3 Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsőfokú

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous

Részletesebben

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON KTI IE KTI Könyvek 3. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Bódis Lajos Galasi Péter John Micklewright

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázat projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudomány Tanszék az MTA Közgazdaságtudomány

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon

A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 54. Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét 2016. 09. Miről fogok beszélni? -Mekkora

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Az aktív munkaerő-piaci programokba kerülés esélyei: képzés, bértámogatás, közhasznú munka

Az aktív munkaerő-piaci programokba kerülés esélyei: képzés, bértámogatás, közhasznú munka BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/7 Az aktív munkaerő-piaci programokba kerülés esélyei: képzés, bértámogatás, közhasznú munka GALASI PÉTER NAGY GYULA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Foglalkoztatottság és munkanélküliség október december

Foglalkoztatottság és munkanélküliség október december Közzététel: 2008. január 30. Következik: 2008. január 30. Ipari termelői árak, 2007. december Sorszám:17. Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2007. október december 2007 IV. negyedévében a foglalkoztatottak

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása

A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék külső munkatárs, MKIK GVI Az előadás felépítése

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2003

munkaerőpiaci tükör 2003 munkaerőpiaci tükör 2003 Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága FAZEKAS KÁROLY igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont FREY MÁRIA tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal KÖLLő JÁNOS

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2.

SZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2. Bevonás felzárkózás integráció: Az ormánsági romák foglalkoztathatóságának javulása Inclusion and Integration: Increasing the Employability of the Roma in Ormánság ÖTVÖS MÓNIKA Összefoglalás Az Ős-Dráva

Részletesebben

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, április június

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, április június Közzététel: 2009. július 29. Sorszám: 118. Következik: 2009. július 29. Ipari termelői árak Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2009. április június 2009 II. negyedévében a 15 74 éves foglalkoztatottak

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan

Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan mennyit ér a diploma a kétezres években magyarországon? Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan aggodalmat keltett a felsőoktatásban dolgozók, a közvélemény és a felsőoktatással

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15.

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15. A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák 2013. november 15. Lovász Anna (MTA KRTK KTI, ELTEcon) Szabó-Morvai Ágnes (HÉTFA, CEU) Tartalom

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben