A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon"

Átírás

1 BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2006/1 A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon Újabb számítások és számpéldák KÖLLŐ JÁNOS MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, EMBERI ERŐFORRÁSOK TANSZÉK BUDAPEST, 2006

2 Budapest Working Papers On The Labour Market BWP 2006/1 Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Köllő János tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet január ISBN ISSN Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete

3 A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon Újabb számítások és számpéldák Köllő János Összefoglaló Az elmúlt években több kísérlet is történt a helyi munkanélküliség és a közlekedési lehetőségek közötti kapcsolatok feltárására, egyéni, illetve települési adatok felhasználásával. E kutatások egyik buktatója a közlekedési távolságok illetve költségtávolságok becslésében meglévő mérési hiba, továbbá a munkanélküliség és az elérhetőség esetleges közös függése további meg nem figyelt tényezőktől, ami befelé torzító paramétereket eredményez. Ebben a tanulmányban többmutatós instrumentális becsléssel próbálok konzisztens becslést adni arra, hogyan befolyásolják a települési munkanélküli rátákat, illetve ezek változásait a település és a környező városok közötti tömegközlekedési kapcsolatok. A keresztmetszeti különbségek e számításokban nagyobbnak mutatkoznak, és növekedtek ben. Tárgyszavak: munkaerő földrajzi mobilitása, távmunka, regionális gazdasági aktivitás

4 Transport costs, availability and local unemployment in Hungary Some new results János Köllő Abstract The paper analyses how the municipality-level unemployment rates of 1993 and their changes in were affected by the availability of urban labour markets in Hungary. The year 1941 share of the Jewish population is used as an instrument for availability, in order to mitigate endogeneity, which arises because common unobserved factors may simultaneously affect unemployment and public transport connections. Compared to previous OLS results the effect of availability appears to be stronger. The unemployment rate differentials between integrated and remote municipalities have been increasing since Keywords: Geographical Labour Mobility, Commuting, Regional Economic Activity JEL: J61, J69, R69

5 BEVEZETÉS Az elmúlt években több kísérlet is történt a helyi munkanélküliség és a közlekedési lehetőségek közötti kapcsolatok feltárására, egyéni (Kertesi 1997, Köllő 2001, Bartus 2004) illetve települési (Köllő 1997) adatok felhasználásával. E kutatások egyik buktatója a közlekedési távolságok illetve költségtávolságok becslésében meglévő mérési hiba, ami befelé torzító paramétereket eredményez. Ebben a tanulmányban többmutatós instrumentális becsléssel (multiple indicators IV, a továbbiakban TIB) próbálok konzisztens becslést adni arra, hogyan befolyásolják a települési munkanélküli rátákat illetve ezek változásait a település és a környező városok közötti tömegközlekedési kapcsolatok. A környező városok elérhetőségére Köllő (1997) cikkemben adott becslést tekintem a földrajzi integráltság egyik proxy változójának. Második proxy-ként az évi népszámlálásban zsidóként összeírtak településen belüli arányát használom 1. Az eredmények azt mutatják, hogy a tömegközlekedési szempontból peremhelyzetű települések munkanélküli rátái magasabbak voltak 1993-ban, és az átlagosnál jóval kisebb mértékben csökkentek 1993 és 2001 között. A tömegközlekedési kapcsolatok hatása erősebbnek mutatkozik TIB, mint OLS becsléssel. További eredmény, hogy a munkanélküliség kisebb mértékben csökkent a szegényebb és kisebb településeken a regionális hovatartozás és a város-sűrűség hatásának kiszűrése után. A kutatás nem a tényleges ingázással foglalkozó elemzésekhez kapcsolódik, hanem a bejárási lehetőségeket tárgyaló művekhez. Itt mindenekelőtt Bibó István, Erdei Ferenc és Mattyasovszky Jenõ városokra és városkörnyékekre irányuló kutatásainak bizonyos elemeire gondolok. Bibó és Mattyasovszky (1950) ezzel a kérdéssel vezetik be a közigazgatás és városfejlesztés reformjára tett javaslatukat:...hogyan lehet az ország egész területén olyan egyenletes városhálózatot kiépíteni, hogy minden lakott hely elérhető távolságban, éspedig akár naponkénti bejárással is elérhető távolságban érjen olyan várost, mely a városi élet összes alapvető szolgáltatásait és értékeit nyújtani tudja számára? (i.m.i.) A vizsgálódás közvetlen előzményének Schwertner János (1985) munkáját tekinthetjük, aki a Köllő (1997) cikkben illetve itt használthoz hasonló módszerrel, menetrendekből nyert információk alapján határozta meg Magyarország tömegközlekedési szempontból peremhelyzetű településeit. 1 Az évi népszámlálás vallásfelekezet, illetve nemzetiség szerinti településsoros adatait Nyíri Józsefné vitte gépre, és számította át a mai települési szerkezetre. Lelkiismeretes munkájáért ezúton mondok köszönetet. A tanulmány az OTKA T42707 keretében készült.

6 AZ ELEMZÉS MÓDSZERE A tanulmány célja voltaképpen nem más, mint az alábbi egyszerű, redukált formájú regressziós modell együtthatóinak becslése, ( 1) u X i = β 1 i + 2U i + β3 β F + ε i i ahol u a település, U pedig a tágabb környezet munkanélküli rátája (vagy ezek változása), X a település méretét és foglalkoztatási kapacitását mérő változóknak a vektora, F pedig egy, a település földrajzi integráltságát kifejező mutató. Integráltnak tekintek egy települést, ha onnét a munkavállalás szempontjából mérvadó időtartományban (reggel és délben) gyorsan és olcsón közelíthetők meg a település környékének városi munkaerőpiacai, délután és este pedig könnyűszerrel lehet hazajutni. A földrajzi integráltság empirikus megfogalmazása és mérése komoly nehézségekkel jár, és csak jelentős hibával oldható meg. Korábbi tanulmányom a település és a környékén lévő városok kora reggeli vasúti és távolsági buszkapcsolataiból indult ki, és a költségtávolságokat azzal a feltételezéssel mérte, hogy autós ingázásra csak tömegközlekedési kapcsolatok hiányában kerül sor. (A részletekről lásd a 3. fejezetet). Nyilvánvaló, hogy ez az eljárás egy sor önkényes feltevésen nyugszik, és óriási hibával méri azt, amit a köznyelv oly érzékletesen fejez ki a gyors, olcsó és könnyűszerrel szavakkal. Ökonometriai értelemben a fenti feltevések alapján, menetrendek felhasználásával és becsült gépjármű-használati költségek segítségével kiszámított költségtávolság (F 1 ) a valóban mérni kívánt F indikátornak csupán közelítő, proxy változója. Az 1997-ben becsült mutatók segítségével végzett kutatások (Kertesi 1997, Tóth 199x) értelmes eredményei arra utaltak, hogy F 1 minden hibája ellenére értékes információt szolgáltat F-ről, amit formálisan a (2) egyenletben szereplő módon írhatunk fel: 1 ( 2) F i = δ 0 + δ1fi + vi, δ1 0 A földrajzi integráltságot egészen más módszerekkel is mérhetnénk. Ebben a tanulmányban az évi népszámlálásban izraelitaként összeírt népesség összlakosságon belüli részarányát használom alternatív közelítő változóként, abból kiindulva, hogy a vidéki zsidó népesség foglalkozási szerkezeténél fogva az erősebben integrált településeken élt nagyobb számban, inkább volt jelen olyan falvakban és kisvárosokban, melyeket erős kereskedelmi (szállítási és utasforgalmi) kapcsolatok fűztek össze a környékbeli városokkal. 2

7 Hogy a kereskedelmi-közlekedési szálak milyen tartósak, azt a köznapi tapasztalat mellett tanúsítja, hogy a peremhelyzetűnek minősített magyarországi települések köre lényegében azonos volt Bibó és Mattyasovszky negyvenes évekbeli, Schwertner nyolcvanas évekbeli és e sorok írójának kilencvenes évekbeli számításaiban. A zsidó népesség hajdani részaránya (F 2 ) ezért ugyancsak értékes (és persze ugyancsak hibákkal terhelt) információt szolgáltat a városi munkaerőpiacok elérhetőségéről, mint azt a (3) egyenlet mutatja: 2 ( 3) F i = ρ0 + ρ1f + ui, ρ1 0 Wooldridge (2002, ) szerint az (1) strukturális egyenletből és a (2)-(3) segédegyenletekből álló rendszer IV becslése (F 2 -tőt F 1 instrumentumaként használva) β 3 konzisztens becslését nyújthatja, ha F 1 és F 2 redundánsak a strukturális egyenletben, δ 1 és ρ 1 nem zérus, és Cov(uv)=0, azaz, a két proxy közötti korreláció csakis az F-fel való összefüggésükből adódik. Az első feltevés a becsült költségtávolságokra vonatkozóan bizonyosan fennáll: ha finoman tudnánk mérni az elérhetőséget, nem lenne szükségünk a durva eszközökkel barkácsolt F 1 mutatóra. Az F 2 proxy azonban csak akkor redundáns, ha az X-ekben megfelelően kontrolláljuk azokat a helyi munkanélküliségre ható tényezőket, amelyek valamilyen módon összefüggnek a zsidók valamikori népességarányával. Nagyon is elképzelhető például, hogy F 2 magas értékei olyan kereskedelmi és szolgáltató funkciók meglétét jelzik, korokon átívelve, melyek mérsékelték a rendszerváltás sokkját, és alacsonyabb munkanélküliséget eredményeztek a kilencvenes évek elején, vagy később, a gazdaság talpraállásának idején. Hogy a kontrollálás megfelelően történt-e, természetesen nem ellenőrizhető, hiszen magát F-et nem ismerjük (csupán annyi állapítható meg, hogy ha az első egyenletet F 2 és F 1 változókkal becsüljük, és a település anyagi helyzetére vonatkozó mutatókat használunk X-ben, akkor F 2 redundáns). A δ 1 és ρ 1 (meg nem figyelhető) együtthatókra vonatkozó feltevések megalapozottnak tűnnek a történelmi tapasztalat és a kutatási eredmények fényében. Az u és v hibatagok korrelálatlansága sem ellenőrizhető közvetlenül, márpedig nem biztos, hogy a feltevés teljesül. Ennek oka, végső soron, hogy az F 1 költségtávolság valószínűleg a ténylegesnél rosszabbnak tünteti fel a peremhelyzetű települések helyzetét. A városi munkaerőpiacok közvetlen buszjárat hiányában, bonyolult átszállási manőverekkel is megközelíthetők, és az is lehetséges, hogy a megfelelő tömegközlekedés hiányát vállalati munkásszállítással vagy megosztott (a számításokban feltételezettnél olcsóbb) gépkocsihasználattal mérséklik. Amennyiben két, a földrajzi integráltság szempontjából azonos helyzetű település közül ott volt különösen alacsony a zsidóság részaránya, ahol az F 1 mutató alulbecsült, akkor u és v 3

8 pozitívan korrelált lesz. Ez nem elképzelhetetlen: gondoljunk olyan földrajzi alakzatokra, mint a főútvonalakra rövid zsákutakkal felfűzött települések sora. (Jó példa erre az Ipoly völgye). A zsákutcás falvak tercier szektora különösen fejletlen lehetett, elérhetőségük pedig alulbecsült, mert a közlekedés gyakran átszállásokkal történik. E gyanú miatt az F 1 változó együtthatójának TIB-ből nyert becslését (abszolút értékben értve) felső, OLS-becslését pedig a mérési hibából eredő befelé húzás miatt alsó becslésként fogom értelmezni. ADATOK A tömegközlekedési kapcsolatok sűrűsége. Egy-egy település környezetébe tartozónak tekintettük azokat a munkaügyi kirendeltséggel rendelkező városokat, melyek közúton mért távolsága 40 km-nél kisebb. 2 (Kivéve a települések saját munkaügyi irodaközpontját, melynek megközelíthetőségét ennél nagyobb távolság esetén is vizsgáltuk). A számítások során a legközelebbi négy várost vettük figyelembe, mert a 40 km-es körön belül ötödik központot már csak elenyészően kevés településhez rendelhettünk. Megvizsgáltuk, be lehet-e érkezni a településről az első, második,..., negyedik központba reggel 5.30 és 7.30 között vonattal vagy busszal. Ha akár csak egyetlen ilyen járatot sikerült találnunk az évi MÁV és Volán-menetrendekben, a központot tömegközlekedéssel megközelíthetőnek tekintettük. Az adatok re vonatkoztak, de az eredményeket - jobb megoldás híján - érvényesnek tekintettük 1993-ra is. Amikor egyetlen járat esetén is elérhetőnek minősítjük a központot, és a visszautazás lehetőségét egyáltalán nem is vesszük figyelembe, túlbecsüljük a napi ingázás esélyeit. Az ebből fakadó torzítás alighanem sokkal súlyosabb, mint ami abból ered, hogy egyes ingázási központokat és utazási módokat ( munkásszállítás, rév) figyelmen kívül hagytunk, vagy hogy a bonyolultabb átszállási manővereket nem derítettük fel. A munkaidő kezdete általában 6 és 8 óra közé esik. Ha csak korai érkezés lehetséges, a munkahely elérhető ugyan, de az utazási idő (és költség) a várakozással meghosszabbodik. Ha csak késői vonat vagy busz jár, az állások egy része nem érhető el. Elvileg megtehettük volna, hogy a járatokat a beérkezés időpontja szerint regisztráljuk és a délutáni visszaút lehetőségét is megvizsgáljuk, a többletmunka hozama azonban igen szerénynek ígérkezett, hiszen nem ismerjük a lakosság potenciális munkahelyeinek eloszlását a munkakezdés időpontja szerint, ennélfogva a fent említett veszteségeket akkor sem tudtuk volna megbecsülni, ha pontosan rögzítjük a járatok beérkezését vagy indulását. Számbavételi módszerünk fogyatékossága nem az, hogy összességében optimista becslést eredményez - ezt akár előnynek is tekinthetnénk - hanem hogy egy kalapba kerülnek a várossal szorosan illetve csak egy szálon összekapcsolt 4

9 települések. Ezt a problémát azonban enyhíti, hogy az első központtal csak egy járatpárral összekapcsolt községeknek jellemzően nincs kapcsolatuk a második, harmadik és negyedik központtal. A tömegközlekedési kapcsolatok száma olyan proxy, amiből többnyire - nem mindig és nem a kívánatos pontossággal - a legközelebbi központokhoz való kapcsolódás intenzitására is következtethetünk. A meghatározott költséggel elérhető központok száma. A mutató kialakításához megbecsültük a megközelítés költségét a legolcsóbbnak feltételezett utazási módozatot feltételezve. A számítások szándék szerint a településen élő munkanélküliekre vonatkoztak. Tömegközlekedési költségek. Havi utazási költségként a MÁV dolgozói bérlet árát számítottuk fel, ha a település és a központ között vasúti kapcsolatot találtunk. Ennek hiányában a legkisebb járathosszra érvényes Volán-bérlet árát vettük figyelembe. A vasúti és buszbérleteknél a teljes árat (nem csak a dolgozót terhelő részt) vettük figyelembe, hiszen az utazási költség a munkavállaló és munkáltató közötti tranzakciót teljes összegével terheli. 3 Az autós ingázás költségei. Tömegközlekedési kapcsolat hiányában az i-ből k-ba történő autós ingázásnak a településre jellemző átlagos költségét szerettük volna megbecsülni. A költség a távolságon kívül függ attól, hogy a potenciális ingázóknak van-e autójuk; ha van, milyen; ha nincs miként jutnak hozzá; s végül attól, hányan ülnek a munkába igyekvõ kocsiban? Számos kérdésre kell tehát választ keresni, vagy rosszabb esetben valamiféle önkényes, de józan választ adni. 4 Az egy munkanélkülire esõ autók számáról (P i u) nincs település mélységű információnk, ám ismerjük az egy aktív lakosra esõ gépkocsik településenkénti számát (P i N) és ennek országos átlagát (P N ). Más forrásból rendelkezünk információval arról, milyen arányban rendelkeznek autóval a munkanélküliek háztartásai Q u. Az egy munkanélkülire esõ autók számát P i u = Q u (P i N /P N )-nel közelítettük. P i N értékét az évi KSH-TSTAR-ban közölt év végi gépkocsi állomány és az évi aktív népesség hányadosaként határoztuk meg, Q u -t pedig a Magyar Háztartás Panel tavaszi hulláma alapján számítottuk. Eszerint száz megkérdezett munkanélküli közül 32.7 háztartásában volt autó (az aktív lakosság egészére 55.4 érték adódik). 2 Az adatbázist Galba Judit, Gáll Ferenc és Juhász Éva segítségével alakítottam ki. 3 Az január elsején érvényes dolgozói havibérletek árát a 27/1992 (XII.29.) KHVM rendelet ( Magyar Közlöny évi 134. szám 4840.old.) illetve a 31/1992 (XII.29.) KHVM rendelet (Magyar Közlöny évi 134. szám 4861.old.) szerint kalkuláltuk. 4 Az személygépkocsi-állomány típusok szerinti és kormegoszlására, futásteljesítményére valamint üzemeltetési költségeire vonatkozó minden információ Békefi Mihály: Becslések az autós ingázás költségeinek meghatározásához (Közlekedéstudományi Intézet, MTA KTI 1996) felkérésünkre írott tanulmányából származik. A részletes számításokat itt nem közöljük: a tanulmányt kérésre az érdeklődő olvasó rendelkezésére bocsátjuk. E helyütt köszönöm meg Békefi Mihálynak és Kapitány Zsuzsának a kérdéskörrel kapcsolatos tanácsaikat. 5

10 Ingázás meglévõ kocsival. Azt feltételeztük, hogy a munkanélküliek gépkocsiállományának típusonkénti összetétele nem tér el a település megyéjében 1993-ban, a teljes állományra vonatkozóan megfigyelt összetételtől. A fajlagos költségek a Trabant, a többi szocialista gyártmány és a nyugati autók esetében erősen különböznek miközben a két utóbbi csoporton belül a különbségek minimálisak. Ezért az állomány összetételét e három csoport arányával (s 1,s 2,s 3 ) írtuk le. A három csoport reprezentatív típusának a Trabant 601 S, a VAZ 2104 kocka Lada illetve a Volkswagen Golf II autókat tekintettük. A tényleges kormegoszláshoz igazodva ilyen típusú, 9 éves, km-t futott gépkocsikra határoztuk meg a (v 1,v 2,v 3 ) fajlagos változó költségeket valamint az egy többletkilométerre esõ többletértékcsökkenést (a 1,a 2,a 3 ). Az előbbi esetben a benzin, az olaj, a gumi, a gyertya, a fékbetét, a rendszeres szerviz és a véletlen meghibásodás miatti javítás tételeit szerepeltettük. Az utóbbi esetben - összehasonlítva egy km-t illetve km-t futott egyébként azonos korú és típusú autó szabadpiaci árát - egy kilométer-specifikus értéket határoztunk meg. A havi ingázási költség az autóra vetítve, d ik távolságra, 245 bejárási napot feltételezve: c 1 ik= d ik [s 1 (v 1 +a 1 )+ s 2 (v 2 +a 2 )+ s 3 (v 3 +a 3 )]/12 Várható költség, ha a munkanélkülinek nincs autója. Ebben az esetben az elképzelhetõ legolcsóbb megoldás költségét igyekeztünk kalkulálni. Azt feltételeztük, hogy az ingázás céljára 9 éves, km-t futott Trabantot vásárolnak ( Ft) ötéves, kamatmentes rokoni-baráti kölcsönbõl. A fenti tételekhez ez esetben hozzáadódik a kötelezõ biztosítás, a súlyadó, a műszaki vizsga, a zöld kártya és az akkumulátorcsere költségének 1/12 valamint a vételárnak 1/60-ad része, így jutunk a c 2 ik költséghez. Utasszám. Ha a család rendelkezik autóval, az ingázási költség esetleg megosztható két családtag között. Továbbra is tartva magunkat ahhoz, hogy inkább alá- semmint fölébecsülni érdemes a költségeket, a már meglévõ autó esetében két utast feltételezünk: a figyelembe vett, egy utasra esõ ráfordítás tehát c 1 ik /2. 5 Ha a családban nincs autó, a munkanélkülinek egyetlen családtagja sem ingázhatott a csak autóval megközelíthetõ központokba az általunk vizsgált választási helyzetet megelõzõen. Az ilyen központok megközelítéséhez szükséges (most megvásárlandó) autót csak akkor lehet megosztani, ha valamelyik családtag egyidejûleg munkahelyet változtat vagy - ha eddig nem dolgozott - a munkaerõpiacra lép, éppen abban a központban helyezkedik el, ahol a család munkanélküli tagja, továbbá mindketten azonos munkarendben kezdenek dolgozni. Ezt az esetet kivételesnek tekintve a magányos autózás költségeit tekintjük ingázási költségnek akkor, ha sem vonat, sem busz nem áll rendelkezésre, és a családnak 5 A közlekedéstudományi Intézet forgalomszámlálási adatokon nyugvó becslése szerint az átlagos utasszám városban 1.5, országúton 2.4 körüli. (Békefi Mihály szíves közlése). Ezek az átlagértékek azonban magukba foglalják a turistákat, a rokonlátogatókat, a legkülönfélébb utazó munkacsoportokat és delegációkat. Ezt figyelembe véve az autóval rendelkezőkre feltételezett 2.0 utasszám inkább magasnak, mint alacsonynak mondható. 6

11 nincs autója. Végül is, figyelembe véve az autóval rendelkezők arányára, az autó típusára és a fajlagos költségekre vonatkozó becsléseket az (i,k) ingázási viszonylatra kalkulált költség: c ik = P i u (c 1 ik /2) + (1-P i u) c 2 ik A meghatározott költséggel elérhető központok száma. A c ik költségadatokat felhasználva megállapítottuk, hány központ érhető el meghatározott ráfordítással az adott településről. Ebben a tanulmányban a Köllő (1997) cikkben szereplő és a Kertesi (1997) cikkben megerősített érvek alapján az évi árakon számított havi 4000 Ft-os ingázási költséggel elérhető központok számát szerepeltetjük. A települések megoszlása közlekedési helyzetük szerint 1993-ban 1. táblázat A tömegközlekedéssel elérhető központok száma szerint, százalék Az évi árakon számított havi 4000 Ft-os ingázási költséggel elérhető központok száma szerint, százalék Az adatok 3,274 településre vonatkoznak (100%) Az 1. táblázat a települések megoszlását mutatja a közlekedési kapcsolatokat leíró (F 1 ) változók szerint. A települések 8.7 százalékából egyetlen központot sem lehetett elérni busszal vagy vonattal, és csupán 2.3 százalékuknak volt tömegközlekedési kapcsolata négy környékbeli központtal. A települések 13.6 százalékából havi 4000 Ft-os (1993. évi árakon számított) ingázási költséggel egyetlen központot sem lehetett elérni, és ekkora ráfordítás csupán 1.1 százalékukban tette lehetővé a négy legközelebbi központ elérését. Munkanélküliség. Számításaink a közlekedési lehetőségek és az évi munkanélküliségi szint, illetve az 1993 és 2001 közötti változás kapcsolatára vonatkoznak. A településszintű munkanélküli ráta nevezőjében az aktív népességre vonatkozó utolsó adatot szerepeltetjük, a számlálóban pedig a regisztrált munkanélküliek számát. A környezet munkanélküli rátáját egy tömegközlekedési kapcsolatokkal összekötött részgráf átlagos munkanélküli rátájaként definiáltuk. Ezen a település, az onnét elérhető központok, valamint azon kisebb települések együttes munkanélküli rátája értendő, melyekből az adott központok szintén elérhetők busszal vagy vonattal. 7

12 A zsidóság részaránya 1941-ben. Az évi népszámlálás 403,614 főt írt össze izraelitaként a jelenlegi országterületen. (Stark 2002, 103). Az összeírás kifejezést használom, mert a hovatartozás megvallása a második zsidótörvényt követően nem az egyéni azonosságtudat, hanem alapvetően a környezet ítélete alapján történt. A településsoros adatok összege 3,642 fővel kevesebb, feltehetően a géprevitel során elkövetett kisebb hibák miatt. A források (Stark 2002, 104, Dolányi Kovács 1944) 55 és 90 ezer közé teszik a keresztény hitfelekezethez tartozó, azonban két vagy több izraelita nagyszülőt jelentők számát. Számarányuk Budapesten lehetett a legmagasabb: nagyjából 60 ezer Ladányi Jánosnak (2002, 78) Dolányi Kovács cikkére támaszkodó számítása szerint. A nagyságrendek alapján valószínűtlen, hogy a népszámlálási adatok torzítva tükröznék a tágabban értelmezett zsidó népesség földrajzi eloszlását a falvak és vidéki városok között. Az adatoknak a jelenlegi közigazgatási beosztásra történt átszámítása során az alábbi eljárást követtük: az azóta összevont településekre a korabeli lélekszámmal súlyozott átlagot számítottunk, a máshonnan kivált települések esetében pedig a hajdani anyatelepülés adatát vettük alapul. Összesen 37 kisebb településhez nem tudtunk adatot rendelni: ezek zömmel hajdani pusztákból kialakult községek (az ismertebbek közül például Pettend vagy Herceghalom) melyek hovatartozását nem tudtuk meghatározni. A munkához Hajdú- Moharos (2000) településtárát használtuk. A különböző közlekedési helyzetű települések megoszlása az izraelita hitfelekezetűek évi népszámlálás szerinti aránya szerint 2. táblázat A zsidóként számba vett népesség részaránya 1941-ben Kapcsolatok % 3-6% 6-9% >9% Öszesen ) Tömegközlekedéssel elérhető központok száma 1993-ban. Az adatok 3,210 településre vonatkoznak A települések 28%-ában nem éltek zsidóként regisztráltak, a legmagasabb, 20%-on felüli arányok az északkeleti országrész kisvárosaiban (Kisvárda, Sátoraljaújhely, Bodrogkeresztúr) alakultak ki. A települések megoszlását a becsült közlekedési kapcsolatok és a zsidóság hajdani részaránya szerint együttesen mutatja a 2. táblázat. Látható, hogy szoros kapcsolat van a két változó között az összefüggés szignifikanciáját a TIB becslések első lépéses regresszióiban vizsgáljuk. 8

13 Egyéb kontrollváltozók. A közlekedési kapcsolatok befolyását adott településméret és település-sűrűség mellett (továbbá a nagyrégió szerinti hovatartozást is kontrollálva) vizsgálom, ezek mérőszámaként az évi aktív népességet illetve 40 km-es körzetben elhelyezkedő városok számát szerepeltetve. A település rendszerváltáskori gazdasági helyzetét az egy aktív korú lakosra eső személygépkocsik számával mérem. Ezt a választást elsősorban az indokolja, hogy míg a jövedelmek egy része kibújhat a statisztika látóköréből, a gépjármű-nyilvántartás teljesnek tekinthető, és valószínűleg jól tükrözi a (formális és informális) jövedelmekben meglévő különbségeket. További előny, hogy míg az adózók aránya vagy a személyi jövedelemadó alap erősen korrelált a tömegközlekedési kapcsolatok számával, a gépjárműsűrűség megoszlása kiegyenlítettebb, mint a 3. táblázat mutatja. Különféle közlekedési helyzetű települések néhány mutatója 3. táblázat A településrõl tömegközlekedéssel megközelíthetõ központok száma Száz munkanélkülire esõ gépkocsik becsült száma Az szja-fizetõk aránya az állandó népességben (%) Szja alá esõ jövedelem egy állandó lakosra vetítve (eft/év) (1993) (1994) (1994) *Az adózókra vonatkozó adatok forrása: MTA KTI Regionális Adatbázis EREDMÉNYEK Az (1)-(3) egyenletrendszer TIB becsléseit illetve az u=f(f 1, U, X) redukált formára vonatkozó OLS eredményeket az táblázatok foglalják össze. Az 5. táblázat a TIB első lépéses regresszióit mutatja be, melyek azt vizsgálják, hogy van-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat az instrumentált F 1 változó és a modell exogén változói, és ezen belül, kitüntetett módon, az F 2 változó között. Mint látható, más központok inkább voltak elérhetők nagyobb településekről, nagyobb várossűrűség esetén, és az előző két tényezőt azonosnak tekintve magasabb jövedelem (autósűrűség) esetén. A zsidóság hajdani részarányával való összefüggést mérő együtthatók pozitívak és szignifikánsak, azt jelzik, hogy a zsidó népesség adott településméret és földrajzi elhelyezkedés esetén is nagyobb valószínűséggel élt olyan falvakban és városokban, melyeket földrajzilag integráltnak mutatnak a mai közlekedési adatok. Az összefüggés viszonylag erős: 9

14 a valamikori zsidó népesség 10 százalékkal magasabb aránya esetén 0.66-dal magasabb a tömegközlekedési kapcsolatok becsült száma, ami ez utóbbi mutató 1.5 körüli átlagát és 0.88-as szórását figyelembe véve jelentékeny különbségnek mondható. TIB első lépéses regressziók Függő változó: Együttható t-érték p> t 5. táblázat Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Zsidók részaránya az 1941-es népszámlálás szerint (százalék) Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R Ft-os havi ingázási költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Zsidók részaránya az 1941-es népszámlálás szerint (százalék) Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R

15 6. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta 1993 Elérhetőségi mutató: tömegközlekedéssel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R TIB Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R

16 7. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta 1993 Elérhetőségi mutató: 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R TIB 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R

17 8. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta változása (log) Elérhetőségi mutató: tömegközlekedéssel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R TIB Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R

18 9. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta változása (log) Elérhetőségi mutató: 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R TIB 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R

19 Az OLS és TIB becslések is minden esetben azt jelzik, hogy a tömegközlekedéssel rosszabbul ellátott és/vagy a központoktól nagyobb költségtávolságra eső településeken a munkanélküliség magasabb volt 1993-ban, és az átlagosnál kisebb mértékben csökkent ben. A hatás erejét azonban eltérőnek mutatják a különféle specifikációk: a TIB becslések minden esetben erőteljesebb összefüggésre utalnak a közlekedési adottságok és a munkanélküliség szintje vagy változása között, és gyengébbnek mutatják a többi hatótényezőt. A 6. táblázattal kezdve, az OLS becslés szerint egy pótlólagos tömegközlekedési kapcsolat 1.87 százalékkal, a TIB szerint 2.39 százalékkal csökkentette a helyi munkanélküliséget, a gépkocsiállományt, a környezet munkanélküli rátáját, a településméretet, a várossűrűséget és a nagyrégiót azonosnak tekintve. A 7. táblázat szerint, itt a közlekedési helyzetet a 4000 Ft/hó költséggel megközelíthető központok száma méri, egy pótlólagosan elérhető központ 2.14 százalék (OLS) és 3.4 százalék (TIB) közé eső mértékben csökkentette a munkanélküli rátát 1993-ban. A 8. és a 9. táblázatban a függő változó a települési munkanélküli ráta logaritmusának változása. A becslés esetszáma itt kisebb, mert a mintából kihagytam azt a 41 települést, melyekben rendkívüli, 2 logaritmus pontnál nagyobb mértékben (87 százalékkal vagy többel) csökkent a munkanélküli ráta. Ezt a településcsoportot, a méreteket is figyelembe véve, olyan Budapest környéki települések dominálják, melyek lényegében a főváros részévé váltak az elmúlt évtizedben: Nagykovácsi, Solymár, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Biatorbágy, Páty, Telki, Herceghalom, Nagytarcsa. Ezeken a településeken a munkanélküliség eltűnése nem a piaci helyzet javulásának, hanem inkább a pesti középosztály tömeges beköltözésének köszönhető. (A többi kihagyott település között nincs 600 fősnél nagyobb). További eltérés, hogy a modellből kihagytam a környezet munkanélküli rátájára vonatkozó változót, hiszen itt a település saját korábbi helyzete képezi a viszonyítási alapot. Mindkét táblázat szerint, a helyi munkanélküliség erőteljesebben csökkent a gazdagabb (gépkocsival 1993-ban jobban ellátott) településeken, valamint a Dél-Alföldön, és az átlagosnál sokkal kisebb mértékben az Észak-Alföldön illetve Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A településméret és a várossűrűség hatását mérő együtthatók csak az OLS modellekben, és ott sem mindig szignifikánsak. A 8. táblázat OLS becslése szerint egy pótlólagos tömegközlekedési kapcsolat esetén a munkanélküli ráta mérséklődése log ponttal lassabb volt. A TIB ennél ötször erősebb kapcsolatot: 0.16 log ponttal lassabb csökkenést becsül. Ez a hatás, a települési munkanélküli ráta átlagosan log pontos változásához és a változási ütem 0.47 log pont mértékű szórásához viszonyítva igen erősnek mondható. 15

20 A 9. táblázat hasonló képet fest: az OLS becslés szerint egy pótlólagosan elérhető központ log ponttal, a TIB szerint pedig 0.22 log ponttal csökkentette a települési munkanélküliségi ráta javulásának ütemét. KÖVETKEZTETÉSEK Az eredmények megerősítik a hasonló adatokat használó korábbi vizsgálatok következtetéseit. A tömegközlekedési kapcsolatok sűrűsége jelentékeny mértékben befolyásolta a helyi munkanélküliséget 1993-ban. Az itt végzett TIB becslések ezt a kapcsolatot még erősebbnek is mutatják, mint a korábban becsült OLS modellek. Ennél is fontosabb, hogy az eredmények szerint a rendszerváltozás későbbi szakaszában növekedtek a tömegközlekedéssel jól és rosszul ellátott települések közötti munkanélküliségi különbségek, éspedig amennyiben inkább az itt javasolt TIB modell eredményeinek adunk hitelt jelentős mértékben. Továbbra is igaznak tűnik, hogy mivel a magas munkanélküliségtől sújtott települések zömét jó állapotú városi munkaerőpiacok veszik körül a helyközi közlekedés javítása vagy szubvencionálása hozzájárulhatna a munkanélküliség csökkentéséhez. Nem biztos, hogy az ingázás támogatása elvezet a helyi munkanélküliség nagymértékű csökkentéséhez (ez további tényezőktől is függ) abban azonban biztosak lehetünk, hogy a közlekedés javítása olyan mobilitási korlátokat távolítana el, amelyek miatt ma a településen élő összes munkavállaló nehéz helyzetben van, függetlenül szakmai előéletétől és kvalitásaitól. Az egyes kistérségekre irányuló egyedi vizsgálódás döntheti el, hogy a közlekedési korlátok mellett milyen más feltételeket kell változtatni ahhoz, hogy nehéz helyzetükből kitörhessenek. Tíz évvel ezelőtt az északi és keleti megyékben, valamint elszórt szigetekként az aprófalvas dunántúli vidékeken számos olyan település volt, melyeken a helyi közlekedés fejlesztése sem segíthetett volna, mert a tágabb környezet városai maguk is válságban voltak. A helyzet azóta változott, az északkeleti régió nagyobb városaiban is javultak a munkavállalási feltételek, és csak a városi központokkal el nem látott területek (például a Cserehát és Belső Somogy) falvai maradtak kilátástalan helyzetben. Az itt lefolytatott kísérlet talán közelebb visz ahhoz, hogy tökéletlen adatok birtokában is viszonylag pontosan mérhessük a közlekedési adottságok munkaerőpiaci szerepét. További kutatásra van azonban szükség a közlekedési korlátok által érintettek körének meghatározásához. Bartus (2004) és Kertesi (1997) kutatásai azt mutatták, hogy a közlekedési költségek sokkal erősebben befolyásolják a nők illetve az alacsony iskolázottságúak elhelyezkedési esélyeit. E különbségek vizsgálata akár az itt követett módszerrel települési szintű megfigyelések alapján is megkísérelhető. 16

Working Paper A napi ingázás feltételei és a heyi munkanélküliség Magyarországon: Újabb számítások és számpéldák

Working Paper A napi ingázás feltételei és a heyi munkanélküliség Magyarországon: Újabb számítások és számpéldák econstor www.econstor.eu Der Open-Access-Publikationsserver der ZBW Leibniz-Informationszentrum Wirtschaft The Open Access Publication Server of the ZBW Leibniz Information Centre for Economics Köllő,

Részletesebben

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET Könyv (1981-): 1. A "második" gazdaság. Tények és hipotézisek. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981 (Gábor R. Istvánnal). 2. A munkaerőpiac

Részletesebben

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/3 A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése GALASI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2014

Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Busch Irén főosztályvezető, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály Fazekas

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN

A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN VARGA JÚLIA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN Bevezetés Mennyire sikeresek a pályakezdő diplomások a munkaerő-piacon a 2000-es évek elején? Hogyan változott

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

Az ingázás megtérülése Magyarországon

Az ingázás megtérülése Magyarországon Bartus Tamás Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet Áttekintés A munkanélküliségekben mutatkozó területi különbségek egyik magyarázata: a napi ingázás költségei magasabbak

Részletesebben

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON KTI IE KTI Könyvek 3. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Bódis Lajos Galasi Péter John Micklewright

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2004/3 Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsőfokú

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Az aktív munkaerő-piaci programokba kerülés esélyei: képzés, bértámogatás, közhasznú munka

Az aktív munkaerő-piaci programokba kerülés esélyei: képzés, bértámogatás, közhasznú munka BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/7 Az aktív munkaerő-piaci programokba kerülés esélyei: képzés, bértámogatás, közhasznú munka GALASI PÉTER NAGY GYULA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2.

SZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2. Bevonás felzárkózás integráció: Az ormánsági romák foglalkoztathatóságának javulása Inclusion and Integration: Increasing the Employability of the Roma in Ormánság ÖTVÖS MÓNIKA Összefoglalás Az Ős-Dráva

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan

Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan mennyit ér a diploma a kétezres években magyarországon? Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan aggodalmat keltett a felsőoktatásban dolgozók, a közvélemény és a felsőoktatással

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A műszaki felsőoktatásba felvételizők humántőke beruházásai 7

A műszaki felsőoktatásba felvételizők humántőke beruházásai 7 496 kutatás közben ményeket kell teremteni, amelyek a megfelelő infrastruktúra mellett anyagi elismerést is nyújtanak. A már külföldön tevékenykedő magyar kutatók számára vonzóvá kell tenni a visszatérést,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK. Felsőoktatási expanzió, és a diplomák piaci értéke

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK. Felsőoktatási expanzió, és a diplomák piaci értéke BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2005/3 Felsőoktatási expanzió, diplomás munkanélküliség és a diplomák piaci értéke

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2004

munkaerőpiaci tükör 2004 munkaerőpiaci tükör 2004 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága FAZEKAS KÁROLY igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Intézet FREY MÁRIA tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28.

A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28. A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28. 1 A projekt céljai Az Unió ajánlatkérése és az ONYF pályázata a következő célokat tűzte ki: Preparation of

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a köz- és magánszférában

Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a köz- és magánszférában BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2013/2 Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a köz- és magánszférában LOVÁSZ ANNA MAGYAR TUDOMÁNYOS

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac 2014. november 28., Szirák, Hotel Kastély Keller Tamás Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben A munka az OTKA PD-105976-os számú poszt-doktori

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A képzési terület és a felsőoktatási intézmény hatása a fiatal diplomások munkaerő-piaci sikerességére a 2000-es évek végén

A képzési terület és a felsőoktatási intézmény hatása a fiatal diplomások munkaerő-piaci sikerességére a 2000-es évek végén A képzési terület és a felsőoktatási intézmény hatása a fiatal diplomások munkaerő-piaci sikerességére a 2000-es évek végén Varga Júlia Összefoglaló A tanulmány a Diplomás pályakövetés országos kutatás

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata

A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata BUDAHÁZY GYÖRGY A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata Az elemzés célja A hálózatban működő államigazgatási, közigazgatási, szakigazgatási szervezetek területi rendszerének kérdése több

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. 1 1. Előzmények a pályázat célja A pályázatkiírás célja energiamegtakarítást

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

A magyar üzemanyagpiac árképzési és versenymodelljének vizsgálata

A magyar üzemanyagpiac árképzési és versenymodelljének vizsgálata A magyar üzemanyagpiac árképzési és versenymodelljének vizsgálata Kutatási zárójelentés Csorba Gergely (vezető kutató), Békés Gábor és Koltay Gábor Témaszám: 73777 2008-05-01 --- 2011-05-31 Empirikus kutatásunk

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben