A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon
|
|
- Teréz Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2006/1 A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon Újabb számítások és számpéldák KÖLLŐ JÁNOS MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, EMBERI ERŐFORRÁSOK TANSZÉK BUDAPEST, 2006
2 Budapest Working Papers On The Labour Market BWP 2006/1 Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Köllő János tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet január ISBN ISSN Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete
3 A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon Újabb számítások és számpéldák Köllő János Összefoglaló Az elmúlt években több kísérlet is történt a helyi munkanélküliség és a közlekedési lehetőségek közötti kapcsolatok feltárására, egyéni, illetve települési adatok felhasználásával. E kutatások egyik buktatója a közlekedési távolságok illetve költségtávolságok becslésében meglévő mérési hiba, továbbá a munkanélküliség és az elérhetőség esetleges közös függése további meg nem figyelt tényezőktől, ami befelé torzító paramétereket eredményez. Ebben a tanulmányban többmutatós instrumentális becsléssel próbálok konzisztens becslést adni arra, hogyan befolyásolják a települési munkanélküli rátákat, illetve ezek változásait a település és a környező városok közötti tömegközlekedési kapcsolatok. A keresztmetszeti különbségek e számításokban nagyobbnak mutatkoznak, és növekedtek ben. Tárgyszavak: munkaerő földrajzi mobilitása, távmunka, regionális gazdasági aktivitás
4 Transport costs, availability and local unemployment in Hungary Some new results János Köllő Abstract The paper analyses how the municipality-level unemployment rates of 1993 and their changes in were affected by the availability of urban labour markets in Hungary. The year 1941 share of the Jewish population is used as an instrument for availability, in order to mitigate endogeneity, which arises because common unobserved factors may simultaneously affect unemployment and public transport connections. Compared to previous OLS results the effect of availability appears to be stronger. The unemployment rate differentials between integrated and remote municipalities have been increasing since Keywords: Geographical Labour Mobility, Commuting, Regional Economic Activity JEL: J61, J69, R69
5 BEVEZETÉS Az elmúlt években több kísérlet is történt a helyi munkanélküliség és a közlekedési lehetőségek közötti kapcsolatok feltárására, egyéni (Kertesi 1997, Köllő 2001, Bartus 2004) illetve települési (Köllő 1997) adatok felhasználásával. E kutatások egyik buktatója a közlekedési távolságok illetve költségtávolságok becslésében meglévő mérési hiba, ami befelé torzító paramétereket eredményez. Ebben a tanulmányban többmutatós instrumentális becsléssel (multiple indicators IV, a továbbiakban TIB) próbálok konzisztens becslést adni arra, hogyan befolyásolják a települési munkanélküli rátákat illetve ezek változásait a település és a környező városok közötti tömegközlekedési kapcsolatok. A környező városok elérhetőségére Köllő (1997) cikkemben adott becslést tekintem a földrajzi integráltság egyik proxy változójának. Második proxy-ként az évi népszámlálásban zsidóként összeírtak településen belüli arányát használom 1. Az eredmények azt mutatják, hogy a tömegközlekedési szempontból peremhelyzetű települések munkanélküli rátái magasabbak voltak 1993-ban, és az átlagosnál jóval kisebb mértékben csökkentek 1993 és 2001 között. A tömegközlekedési kapcsolatok hatása erősebbnek mutatkozik TIB, mint OLS becsléssel. További eredmény, hogy a munkanélküliség kisebb mértékben csökkent a szegényebb és kisebb településeken a regionális hovatartozás és a város-sűrűség hatásának kiszűrése után. A kutatás nem a tényleges ingázással foglalkozó elemzésekhez kapcsolódik, hanem a bejárási lehetőségeket tárgyaló művekhez. Itt mindenekelőtt Bibó István, Erdei Ferenc és Mattyasovszky Jenõ városokra és városkörnyékekre irányuló kutatásainak bizonyos elemeire gondolok. Bibó és Mattyasovszky (1950) ezzel a kérdéssel vezetik be a közigazgatás és városfejlesztés reformjára tett javaslatukat:...hogyan lehet az ország egész területén olyan egyenletes városhálózatot kiépíteni, hogy minden lakott hely elérhető távolságban, éspedig akár naponkénti bejárással is elérhető távolságban érjen olyan várost, mely a városi élet összes alapvető szolgáltatásait és értékeit nyújtani tudja számára? (i.m.i.) A vizsgálódás közvetlen előzményének Schwertner János (1985) munkáját tekinthetjük, aki a Köllő (1997) cikkben illetve itt használthoz hasonló módszerrel, menetrendekből nyert információk alapján határozta meg Magyarország tömegközlekedési szempontból peremhelyzetű településeit. 1 Az évi népszámlálás vallásfelekezet, illetve nemzetiség szerinti településsoros adatait Nyíri Józsefné vitte gépre, és számította át a mai települési szerkezetre. Lelkiismeretes munkájáért ezúton mondok köszönetet. A tanulmány az OTKA T42707 keretében készült.
6 AZ ELEMZÉS MÓDSZERE A tanulmány célja voltaképpen nem más, mint az alábbi egyszerű, redukált formájú regressziós modell együtthatóinak becslése, ( 1) u X i = β 1 i + 2U i + β3 β F + ε i i ahol u a település, U pedig a tágabb környezet munkanélküli rátája (vagy ezek változása), X a település méretét és foglalkoztatási kapacitását mérő változóknak a vektora, F pedig egy, a település földrajzi integráltságát kifejező mutató. Integráltnak tekintek egy települést, ha onnét a munkavállalás szempontjából mérvadó időtartományban (reggel és délben) gyorsan és olcsón közelíthetők meg a település környékének városi munkaerőpiacai, délután és este pedig könnyűszerrel lehet hazajutni. A földrajzi integráltság empirikus megfogalmazása és mérése komoly nehézségekkel jár, és csak jelentős hibával oldható meg. Korábbi tanulmányom a település és a környékén lévő városok kora reggeli vasúti és távolsági buszkapcsolataiból indult ki, és a költségtávolságokat azzal a feltételezéssel mérte, hogy autós ingázásra csak tömegközlekedési kapcsolatok hiányában kerül sor. (A részletekről lásd a 3. fejezetet). Nyilvánvaló, hogy ez az eljárás egy sor önkényes feltevésen nyugszik, és óriási hibával méri azt, amit a köznyelv oly érzékletesen fejez ki a gyors, olcsó és könnyűszerrel szavakkal. Ökonometriai értelemben a fenti feltevések alapján, menetrendek felhasználásával és becsült gépjármű-használati költségek segítségével kiszámított költségtávolság (F 1 ) a valóban mérni kívánt F indikátornak csupán közelítő, proxy változója. Az 1997-ben becsült mutatók segítségével végzett kutatások (Kertesi 1997, Tóth 199x) értelmes eredményei arra utaltak, hogy F 1 minden hibája ellenére értékes információt szolgáltat F-ről, amit formálisan a (2) egyenletben szereplő módon írhatunk fel: 1 ( 2) F i = δ 0 + δ1fi + vi, δ1 0 A földrajzi integráltságot egészen más módszerekkel is mérhetnénk. Ebben a tanulmányban az évi népszámlálásban izraelitaként összeírt népesség összlakosságon belüli részarányát használom alternatív közelítő változóként, abból kiindulva, hogy a vidéki zsidó népesség foglalkozási szerkezeténél fogva az erősebben integrált településeken élt nagyobb számban, inkább volt jelen olyan falvakban és kisvárosokban, melyeket erős kereskedelmi (szállítási és utasforgalmi) kapcsolatok fűztek össze a környékbeli városokkal. 2
7 Hogy a kereskedelmi-közlekedési szálak milyen tartósak, azt a köznapi tapasztalat mellett tanúsítja, hogy a peremhelyzetűnek minősített magyarországi települések köre lényegében azonos volt Bibó és Mattyasovszky negyvenes évekbeli, Schwertner nyolcvanas évekbeli és e sorok írójának kilencvenes évekbeli számításaiban. A zsidó népesség hajdani részaránya (F 2 ) ezért ugyancsak értékes (és persze ugyancsak hibákkal terhelt) információt szolgáltat a városi munkaerőpiacok elérhetőségéről, mint azt a (3) egyenlet mutatja: 2 ( 3) F i = ρ0 + ρ1f + ui, ρ1 0 Wooldridge (2002, ) szerint az (1) strukturális egyenletből és a (2)-(3) segédegyenletekből álló rendszer IV becslése (F 2 -tőt F 1 instrumentumaként használva) β 3 konzisztens becslését nyújthatja, ha F 1 és F 2 redundánsak a strukturális egyenletben, δ 1 és ρ 1 nem zérus, és Cov(uv)=0, azaz, a két proxy közötti korreláció csakis az F-fel való összefüggésükből adódik. Az első feltevés a becsült költségtávolságokra vonatkozóan bizonyosan fennáll: ha finoman tudnánk mérni az elérhetőséget, nem lenne szükségünk a durva eszközökkel barkácsolt F 1 mutatóra. Az F 2 proxy azonban csak akkor redundáns, ha az X-ekben megfelelően kontrolláljuk azokat a helyi munkanélküliségre ható tényezőket, amelyek valamilyen módon összefüggnek a zsidók valamikori népességarányával. Nagyon is elképzelhető például, hogy F 2 magas értékei olyan kereskedelmi és szolgáltató funkciók meglétét jelzik, korokon átívelve, melyek mérsékelték a rendszerváltás sokkját, és alacsonyabb munkanélküliséget eredményeztek a kilencvenes évek elején, vagy később, a gazdaság talpraállásának idején. Hogy a kontrollálás megfelelően történt-e, természetesen nem ellenőrizhető, hiszen magát F-et nem ismerjük (csupán annyi állapítható meg, hogy ha az első egyenletet F 2 és F 1 változókkal becsüljük, és a település anyagi helyzetére vonatkozó mutatókat használunk X-ben, akkor F 2 redundáns). A δ 1 és ρ 1 (meg nem figyelhető) együtthatókra vonatkozó feltevések megalapozottnak tűnnek a történelmi tapasztalat és a kutatási eredmények fényében. Az u és v hibatagok korrelálatlansága sem ellenőrizhető közvetlenül, márpedig nem biztos, hogy a feltevés teljesül. Ennek oka, végső soron, hogy az F 1 költségtávolság valószínűleg a ténylegesnél rosszabbnak tünteti fel a peremhelyzetű települések helyzetét. A városi munkaerőpiacok közvetlen buszjárat hiányában, bonyolult átszállási manőverekkel is megközelíthetők, és az is lehetséges, hogy a megfelelő tömegközlekedés hiányát vállalati munkásszállítással vagy megosztott (a számításokban feltételezettnél olcsóbb) gépkocsihasználattal mérséklik. Amennyiben két, a földrajzi integráltság szempontjából azonos helyzetű település közül ott volt különösen alacsony a zsidóság részaránya, ahol az F 1 mutató alulbecsült, akkor u és v 3
8 pozitívan korrelált lesz. Ez nem elképzelhetetlen: gondoljunk olyan földrajzi alakzatokra, mint a főútvonalakra rövid zsákutakkal felfűzött települések sora. (Jó példa erre az Ipoly völgye). A zsákutcás falvak tercier szektora különösen fejletlen lehetett, elérhetőségük pedig alulbecsült, mert a közlekedés gyakran átszállásokkal történik. E gyanú miatt az F 1 változó együtthatójának TIB-ből nyert becslését (abszolút értékben értve) felső, OLS-becslését pedig a mérési hibából eredő befelé húzás miatt alsó becslésként fogom értelmezni. ADATOK A tömegközlekedési kapcsolatok sűrűsége. Egy-egy település környezetébe tartozónak tekintettük azokat a munkaügyi kirendeltséggel rendelkező városokat, melyek közúton mért távolsága 40 km-nél kisebb. 2 (Kivéve a települések saját munkaügyi irodaközpontját, melynek megközelíthetőségét ennél nagyobb távolság esetén is vizsgáltuk). A számítások során a legközelebbi négy várost vettük figyelembe, mert a 40 km-es körön belül ötödik központot már csak elenyészően kevés településhez rendelhettünk. Megvizsgáltuk, be lehet-e érkezni a településről az első, második,..., negyedik központba reggel 5.30 és 7.30 között vonattal vagy busszal. Ha akár csak egyetlen ilyen járatot sikerült találnunk az évi MÁV és Volán-menetrendekben, a központot tömegközlekedéssel megközelíthetőnek tekintettük. Az adatok re vonatkoztak, de az eredményeket - jobb megoldás híján - érvényesnek tekintettük 1993-ra is. Amikor egyetlen járat esetén is elérhetőnek minősítjük a központot, és a visszautazás lehetőségét egyáltalán nem is vesszük figyelembe, túlbecsüljük a napi ingázás esélyeit. Az ebből fakadó torzítás alighanem sokkal súlyosabb, mint ami abból ered, hogy egyes ingázási központokat és utazási módokat ( munkásszállítás, rév) figyelmen kívül hagytunk, vagy hogy a bonyolultabb átszállási manővereket nem derítettük fel. A munkaidő kezdete általában 6 és 8 óra közé esik. Ha csak korai érkezés lehetséges, a munkahely elérhető ugyan, de az utazási idő (és költség) a várakozással meghosszabbodik. Ha csak késői vonat vagy busz jár, az állások egy része nem érhető el. Elvileg megtehettük volna, hogy a járatokat a beérkezés időpontja szerint regisztráljuk és a délutáni visszaút lehetőségét is megvizsgáljuk, a többletmunka hozama azonban igen szerénynek ígérkezett, hiszen nem ismerjük a lakosság potenciális munkahelyeinek eloszlását a munkakezdés időpontja szerint, ennélfogva a fent említett veszteségeket akkor sem tudtuk volna megbecsülni, ha pontosan rögzítjük a járatok beérkezését vagy indulását. Számbavételi módszerünk fogyatékossága nem az, hogy összességében optimista becslést eredményez - ezt akár előnynek is tekinthetnénk - hanem hogy egy kalapba kerülnek a várossal szorosan illetve csak egy szálon összekapcsolt 4
9 települések. Ezt a problémát azonban enyhíti, hogy az első központtal csak egy járatpárral összekapcsolt községeknek jellemzően nincs kapcsolatuk a második, harmadik és negyedik központtal. A tömegközlekedési kapcsolatok száma olyan proxy, amiből többnyire - nem mindig és nem a kívánatos pontossággal - a legközelebbi központokhoz való kapcsolódás intenzitására is következtethetünk. A meghatározott költséggel elérhető központok száma. A mutató kialakításához megbecsültük a megközelítés költségét a legolcsóbbnak feltételezett utazási módozatot feltételezve. A számítások szándék szerint a településen élő munkanélküliekre vonatkoztak. Tömegközlekedési költségek. Havi utazási költségként a MÁV dolgozói bérlet árát számítottuk fel, ha a település és a központ között vasúti kapcsolatot találtunk. Ennek hiányában a legkisebb járathosszra érvényes Volán-bérlet árát vettük figyelembe. A vasúti és buszbérleteknél a teljes árat (nem csak a dolgozót terhelő részt) vettük figyelembe, hiszen az utazási költség a munkavállaló és munkáltató közötti tranzakciót teljes összegével terheli. 3 Az autós ingázás költségei. Tömegközlekedési kapcsolat hiányában az i-ből k-ba történő autós ingázásnak a településre jellemző átlagos költségét szerettük volna megbecsülni. A költség a távolságon kívül függ attól, hogy a potenciális ingázóknak van-e autójuk; ha van, milyen; ha nincs miként jutnak hozzá; s végül attól, hányan ülnek a munkába igyekvõ kocsiban? Számos kérdésre kell tehát választ keresni, vagy rosszabb esetben valamiféle önkényes, de józan választ adni. 4 Az egy munkanélkülire esõ autók számáról (P i u) nincs település mélységű információnk, ám ismerjük az egy aktív lakosra esõ gépkocsik településenkénti számát (P i N) és ennek országos átlagát (P N ). Más forrásból rendelkezünk információval arról, milyen arányban rendelkeznek autóval a munkanélküliek háztartásai Q u. Az egy munkanélkülire esõ autók számát P i u = Q u (P i N /P N )-nel közelítettük. P i N értékét az évi KSH-TSTAR-ban közölt év végi gépkocsi állomány és az évi aktív népesség hányadosaként határoztuk meg, Q u -t pedig a Magyar Háztartás Panel tavaszi hulláma alapján számítottuk. Eszerint száz megkérdezett munkanélküli közül 32.7 háztartásában volt autó (az aktív lakosság egészére 55.4 érték adódik). 2 Az adatbázist Galba Judit, Gáll Ferenc és Juhász Éva segítségével alakítottam ki. 3 Az január elsején érvényes dolgozói havibérletek árát a 27/1992 (XII.29.) KHVM rendelet ( Magyar Közlöny évi 134. szám 4840.old.) illetve a 31/1992 (XII.29.) KHVM rendelet (Magyar Közlöny évi 134. szám 4861.old.) szerint kalkuláltuk. 4 Az személygépkocsi-állomány típusok szerinti és kormegoszlására, futásteljesítményére valamint üzemeltetési költségeire vonatkozó minden információ Békefi Mihály: Becslések az autós ingázás költségeinek meghatározásához (Közlekedéstudományi Intézet, MTA KTI 1996) felkérésünkre írott tanulmányából származik. A részletes számításokat itt nem közöljük: a tanulmányt kérésre az érdeklődő olvasó rendelkezésére bocsátjuk. E helyütt köszönöm meg Békefi Mihálynak és Kapitány Zsuzsának a kérdéskörrel kapcsolatos tanácsaikat. 5
10 Ingázás meglévõ kocsival. Azt feltételeztük, hogy a munkanélküliek gépkocsiállományának típusonkénti összetétele nem tér el a település megyéjében 1993-ban, a teljes állományra vonatkozóan megfigyelt összetételtől. A fajlagos költségek a Trabant, a többi szocialista gyártmány és a nyugati autók esetében erősen különböznek miközben a két utóbbi csoporton belül a különbségek minimálisak. Ezért az állomány összetételét e három csoport arányával (s 1,s 2,s 3 ) írtuk le. A három csoport reprezentatív típusának a Trabant 601 S, a VAZ 2104 kocka Lada illetve a Volkswagen Golf II autókat tekintettük. A tényleges kormegoszláshoz igazodva ilyen típusú, 9 éves, km-t futott gépkocsikra határoztuk meg a (v 1,v 2,v 3 ) fajlagos változó költségeket valamint az egy többletkilométerre esõ többletértékcsökkenést (a 1,a 2,a 3 ). Az előbbi esetben a benzin, az olaj, a gumi, a gyertya, a fékbetét, a rendszeres szerviz és a véletlen meghibásodás miatti javítás tételeit szerepeltettük. Az utóbbi esetben - összehasonlítva egy km-t illetve km-t futott egyébként azonos korú és típusú autó szabadpiaci árát - egy kilométer-specifikus értéket határoztunk meg. A havi ingázási költség az autóra vetítve, d ik távolságra, 245 bejárási napot feltételezve: c 1 ik= d ik [s 1 (v 1 +a 1 )+ s 2 (v 2 +a 2 )+ s 3 (v 3 +a 3 )]/12 Várható költség, ha a munkanélkülinek nincs autója. Ebben az esetben az elképzelhetõ legolcsóbb megoldás költségét igyekeztünk kalkulálni. Azt feltételeztük, hogy az ingázás céljára 9 éves, km-t futott Trabantot vásárolnak ( Ft) ötéves, kamatmentes rokoni-baráti kölcsönbõl. A fenti tételekhez ez esetben hozzáadódik a kötelezõ biztosítás, a súlyadó, a műszaki vizsga, a zöld kártya és az akkumulátorcsere költségének 1/12 valamint a vételárnak 1/60-ad része, így jutunk a c 2 ik költséghez. Utasszám. Ha a család rendelkezik autóval, az ingázási költség esetleg megosztható két családtag között. Továbbra is tartva magunkat ahhoz, hogy inkább alá- semmint fölébecsülni érdemes a költségeket, a már meglévõ autó esetében két utast feltételezünk: a figyelembe vett, egy utasra esõ ráfordítás tehát c 1 ik /2. 5 Ha a családban nincs autó, a munkanélkülinek egyetlen családtagja sem ingázhatott a csak autóval megközelíthetõ központokba az általunk vizsgált választási helyzetet megelõzõen. Az ilyen központok megközelítéséhez szükséges (most megvásárlandó) autót csak akkor lehet megosztani, ha valamelyik családtag egyidejûleg munkahelyet változtat vagy - ha eddig nem dolgozott - a munkaerõpiacra lép, éppen abban a központban helyezkedik el, ahol a család munkanélküli tagja, továbbá mindketten azonos munkarendben kezdenek dolgozni. Ezt az esetet kivételesnek tekintve a magányos autózás költségeit tekintjük ingázási költségnek akkor, ha sem vonat, sem busz nem áll rendelkezésre, és a családnak 5 A közlekedéstudományi Intézet forgalomszámlálási adatokon nyugvó becslése szerint az átlagos utasszám városban 1.5, országúton 2.4 körüli. (Békefi Mihály szíves közlése). Ezek az átlagértékek azonban magukba foglalják a turistákat, a rokonlátogatókat, a legkülönfélébb utazó munkacsoportokat és delegációkat. Ezt figyelembe véve az autóval rendelkezőkre feltételezett 2.0 utasszám inkább magasnak, mint alacsonynak mondható. 6
11 nincs autója. Végül is, figyelembe véve az autóval rendelkezők arányára, az autó típusára és a fajlagos költségekre vonatkozó becsléseket az (i,k) ingázási viszonylatra kalkulált költség: c ik = P i u (c 1 ik /2) + (1-P i u) c 2 ik A meghatározott költséggel elérhető központok száma. A c ik költségadatokat felhasználva megállapítottuk, hány központ érhető el meghatározott ráfordítással az adott településről. Ebben a tanulmányban a Köllő (1997) cikkben szereplő és a Kertesi (1997) cikkben megerősített érvek alapján az évi árakon számított havi 4000 Ft-os ingázási költséggel elérhető központok számát szerepeltetjük. A települések megoszlása közlekedési helyzetük szerint 1993-ban 1. táblázat A tömegközlekedéssel elérhető központok száma szerint, százalék Az évi árakon számított havi 4000 Ft-os ingázási költséggel elérhető központok száma szerint, százalék Az adatok 3,274 településre vonatkoznak (100%) Az 1. táblázat a települések megoszlását mutatja a közlekedési kapcsolatokat leíró (F 1 ) változók szerint. A települések 8.7 százalékából egyetlen központot sem lehetett elérni busszal vagy vonattal, és csupán 2.3 százalékuknak volt tömegközlekedési kapcsolata négy környékbeli központtal. A települések 13.6 százalékából havi 4000 Ft-os (1993. évi árakon számított) ingázási költséggel egyetlen központot sem lehetett elérni, és ekkora ráfordítás csupán 1.1 százalékukban tette lehetővé a négy legközelebbi központ elérését. Munkanélküliség. Számításaink a közlekedési lehetőségek és az évi munkanélküliségi szint, illetve az 1993 és 2001 közötti változás kapcsolatára vonatkoznak. A településszintű munkanélküli ráta nevezőjében az aktív népességre vonatkozó utolsó adatot szerepeltetjük, a számlálóban pedig a regisztrált munkanélküliek számát. A környezet munkanélküli rátáját egy tömegközlekedési kapcsolatokkal összekötött részgráf átlagos munkanélküli rátájaként definiáltuk. Ezen a település, az onnét elérhető központok, valamint azon kisebb települések együttes munkanélküli rátája értendő, melyekből az adott központok szintén elérhetők busszal vagy vonattal. 7
12 A zsidóság részaránya 1941-ben. Az évi népszámlálás 403,614 főt írt össze izraelitaként a jelenlegi országterületen. (Stark 2002, 103). Az összeírás kifejezést használom, mert a hovatartozás megvallása a második zsidótörvényt követően nem az egyéni azonosságtudat, hanem alapvetően a környezet ítélete alapján történt. A településsoros adatok összege 3,642 fővel kevesebb, feltehetően a géprevitel során elkövetett kisebb hibák miatt. A források (Stark 2002, 104, Dolányi Kovács 1944) 55 és 90 ezer közé teszik a keresztény hitfelekezethez tartozó, azonban két vagy több izraelita nagyszülőt jelentők számát. Számarányuk Budapesten lehetett a legmagasabb: nagyjából 60 ezer Ladányi Jánosnak (2002, 78) Dolányi Kovács cikkére támaszkodó számítása szerint. A nagyságrendek alapján valószínűtlen, hogy a népszámlálási adatok torzítva tükröznék a tágabban értelmezett zsidó népesség földrajzi eloszlását a falvak és vidéki városok között. Az adatoknak a jelenlegi közigazgatási beosztásra történt átszámítása során az alábbi eljárást követtük: az azóta összevont településekre a korabeli lélekszámmal súlyozott átlagot számítottunk, a máshonnan kivált települések esetében pedig a hajdani anyatelepülés adatát vettük alapul. Összesen 37 kisebb településhez nem tudtunk adatot rendelni: ezek zömmel hajdani pusztákból kialakult községek (az ismertebbek közül például Pettend vagy Herceghalom) melyek hovatartozását nem tudtuk meghatározni. A munkához Hajdú- Moharos (2000) településtárát használtuk. A különböző közlekedési helyzetű települések megoszlása az izraelita hitfelekezetűek évi népszámlálás szerinti aránya szerint 2. táblázat A zsidóként számba vett népesség részaránya 1941-ben Kapcsolatok % 3-6% 6-9% >9% Öszesen ) Tömegközlekedéssel elérhető központok száma 1993-ban. Az adatok 3,210 településre vonatkoznak A települések 28%-ában nem éltek zsidóként regisztráltak, a legmagasabb, 20%-on felüli arányok az északkeleti országrész kisvárosaiban (Kisvárda, Sátoraljaújhely, Bodrogkeresztúr) alakultak ki. A települések megoszlását a becsült közlekedési kapcsolatok és a zsidóság hajdani részaránya szerint együttesen mutatja a 2. táblázat. Látható, hogy szoros kapcsolat van a két változó között az összefüggés szignifikanciáját a TIB becslések első lépéses regresszióiban vizsgáljuk. 8
13 Egyéb kontrollváltozók. A közlekedési kapcsolatok befolyását adott településméret és település-sűrűség mellett (továbbá a nagyrégió szerinti hovatartozást is kontrollálva) vizsgálom, ezek mérőszámaként az évi aktív népességet illetve 40 km-es körzetben elhelyezkedő városok számát szerepeltetve. A település rendszerváltáskori gazdasági helyzetét az egy aktív korú lakosra eső személygépkocsik számával mérem. Ezt a választást elsősorban az indokolja, hogy míg a jövedelmek egy része kibújhat a statisztika látóköréből, a gépjármű-nyilvántartás teljesnek tekinthető, és valószínűleg jól tükrözi a (formális és informális) jövedelmekben meglévő különbségeket. További előny, hogy míg az adózók aránya vagy a személyi jövedelemadó alap erősen korrelált a tömegközlekedési kapcsolatok számával, a gépjárműsűrűség megoszlása kiegyenlítettebb, mint a 3. táblázat mutatja. Különféle közlekedési helyzetű települések néhány mutatója 3. táblázat A településrõl tömegközlekedéssel megközelíthetõ központok száma Száz munkanélkülire esõ gépkocsik becsült száma Az szja-fizetõk aránya az állandó népességben (%) Szja alá esõ jövedelem egy állandó lakosra vetítve (eft/év) (1993) (1994) (1994) *Az adózókra vonatkozó adatok forrása: MTA KTI Regionális Adatbázis EREDMÉNYEK Az (1)-(3) egyenletrendszer TIB becsléseit illetve az u=f(f 1, U, X) redukált formára vonatkozó OLS eredményeket az táblázatok foglalják össze. Az 5. táblázat a TIB első lépéses regresszióit mutatja be, melyek azt vizsgálják, hogy van-e statisztikailag szignifikáns kapcsolat az instrumentált F 1 változó és a modell exogén változói, és ezen belül, kitüntetett módon, az F 2 változó között. Mint látható, más központok inkább voltak elérhetők nagyobb településekről, nagyobb várossűrűség esetén, és az előző két tényezőt azonosnak tekintve magasabb jövedelem (autósűrűség) esetén. A zsidóság hajdani részarányával való összefüggést mérő együtthatók pozitívak és szignifikánsak, azt jelzik, hogy a zsidó népesség adott településméret és földrajzi elhelyezkedés esetén is nagyobb valószínűséggel élt olyan falvakban és városokban, melyeket földrajzilag integráltnak mutatnak a mai közlekedési adatok. Az összefüggés viszonylag erős: 9
14 a valamikori zsidó népesség 10 százalékkal magasabb aránya esetén 0.66-dal magasabb a tömegközlekedési kapcsolatok becsült száma, ami ez utóbbi mutató 1.5 körüli átlagát és 0.88-as szórását figyelembe véve jelentékeny különbségnek mondható. TIB első lépéses regressziók Függő változó: Együttható t-érték p> t 5. táblázat Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Zsidók részaránya az 1941-es népszámlálás szerint (százalék) Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R Ft-os havi ingázási költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Zsidók részaránya az 1941-es népszámlálás szerint (százalék) Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R
15 6. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta 1993 Elérhetőségi mutató: tömegközlekedéssel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R TIB Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R
16 7. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta 1993 Elérhetőségi mutató: 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R TIB 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Részgráf munkanélküli rátája Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,110 F Prob>F Kiigazított R
17 8. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta változása (log) Elérhetőségi mutató: tömegközlekedéssel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R TIB Tömegközlekedéssel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R
18 9. táblázat OLS és TIB regressziók Függő változó: Települési munkanélküli ráta változása (log) Elérhetőségi mutató: 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Együttható t-érték p> t OLS 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R TIB 4000 Ft/hó költséggel elérhető központok száma Aktív népesség az 1990-es népszámlálás szerint (ezer fő) km-en belüli városi központok száma (0-4) Személygépkocsi-állomány egy aktív lakosra vetítve, Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala Bács-Kiskun és Csongrád Békés, Hajdú, Heves, BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Konstans Megfigyelések száma 3,083 F Prob>F Kiigazított R
19 Az OLS és TIB becslések is minden esetben azt jelzik, hogy a tömegközlekedéssel rosszabbul ellátott és/vagy a központoktól nagyobb költségtávolságra eső településeken a munkanélküliség magasabb volt 1993-ban, és az átlagosnál kisebb mértékben csökkent ben. A hatás erejét azonban eltérőnek mutatják a különféle specifikációk: a TIB becslések minden esetben erőteljesebb összefüggésre utalnak a közlekedési adottságok és a munkanélküliség szintje vagy változása között, és gyengébbnek mutatják a többi hatótényezőt. A 6. táblázattal kezdve, az OLS becslés szerint egy pótlólagos tömegközlekedési kapcsolat 1.87 százalékkal, a TIB szerint 2.39 százalékkal csökkentette a helyi munkanélküliséget, a gépkocsiállományt, a környezet munkanélküli rátáját, a településméretet, a várossűrűséget és a nagyrégiót azonosnak tekintve. A 7. táblázat szerint, itt a közlekedési helyzetet a 4000 Ft/hó költséggel megközelíthető központok száma méri, egy pótlólagosan elérhető központ 2.14 százalék (OLS) és 3.4 százalék (TIB) közé eső mértékben csökkentette a munkanélküli rátát 1993-ban. A 8. és a 9. táblázatban a függő változó a települési munkanélküli ráta logaritmusának változása. A becslés esetszáma itt kisebb, mert a mintából kihagytam azt a 41 települést, melyekben rendkívüli, 2 logaritmus pontnál nagyobb mértékben (87 százalékkal vagy többel) csökkent a munkanélküli ráta. Ezt a településcsoportot, a méreteket is figyelembe véve, olyan Budapest környéki települések dominálják, melyek lényegében a főváros részévé váltak az elmúlt évtizedben: Nagykovácsi, Solymár, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Biatorbágy, Páty, Telki, Herceghalom, Nagytarcsa. Ezeken a településeken a munkanélküliség eltűnése nem a piaci helyzet javulásának, hanem inkább a pesti középosztály tömeges beköltözésének köszönhető. (A többi kihagyott település között nincs 600 fősnél nagyobb). További eltérés, hogy a modellből kihagytam a környezet munkanélküli rátájára vonatkozó változót, hiszen itt a település saját korábbi helyzete képezi a viszonyítási alapot. Mindkét táblázat szerint, a helyi munkanélküliség erőteljesebben csökkent a gazdagabb (gépkocsival 1993-ban jobban ellátott) településeken, valamint a Dél-Alföldön, és az átlagosnál sokkal kisebb mértékben az Észak-Alföldön illetve Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A településméret és a várossűrűség hatását mérő együtthatók csak az OLS modellekben, és ott sem mindig szignifikánsak. A 8. táblázat OLS becslése szerint egy pótlólagos tömegközlekedési kapcsolat esetén a munkanélküli ráta mérséklődése log ponttal lassabb volt. A TIB ennél ötször erősebb kapcsolatot: 0.16 log ponttal lassabb csökkenést becsül. Ez a hatás, a települési munkanélküli ráta átlagosan log pontos változásához és a változási ütem 0.47 log pont mértékű szórásához viszonyítva igen erősnek mondható. 15
20 A 9. táblázat hasonló képet fest: az OLS becslés szerint egy pótlólagosan elérhető központ log ponttal, a TIB szerint pedig 0.22 log ponttal csökkentette a települési munkanélküliségi ráta javulásának ütemét. KÖVETKEZTETÉSEK Az eredmények megerősítik a hasonló adatokat használó korábbi vizsgálatok következtetéseit. A tömegközlekedési kapcsolatok sűrűsége jelentékeny mértékben befolyásolta a helyi munkanélküliséget 1993-ban. Az itt végzett TIB becslések ezt a kapcsolatot még erősebbnek is mutatják, mint a korábban becsült OLS modellek. Ennél is fontosabb, hogy az eredmények szerint a rendszerváltozás későbbi szakaszában növekedtek a tömegközlekedéssel jól és rosszul ellátott települések közötti munkanélküliségi különbségek, éspedig amennyiben inkább az itt javasolt TIB modell eredményeinek adunk hitelt jelentős mértékben. Továbbra is igaznak tűnik, hogy mivel a magas munkanélküliségtől sújtott települések zömét jó állapotú városi munkaerőpiacok veszik körül a helyközi közlekedés javítása vagy szubvencionálása hozzájárulhatna a munkanélküliség csökkentéséhez. Nem biztos, hogy az ingázás támogatása elvezet a helyi munkanélküliség nagymértékű csökkentéséhez (ez további tényezőktől is függ) abban azonban biztosak lehetünk, hogy a közlekedés javítása olyan mobilitási korlátokat távolítana el, amelyek miatt ma a településen élő összes munkavállaló nehéz helyzetben van, függetlenül szakmai előéletétől és kvalitásaitól. Az egyes kistérségekre irányuló egyedi vizsgálódás döntheti el, hogy a közlekedési korlátok mellett milyen más feltételeket kell változtatni ahhoz, hogy nehéz helyzetükből kitörhessenek. Tíz évvel ezelőtt az északi és keleti megyékben, valamint elszórt szigetekként az aprófalvas dunántúli vidékeken számos olyan település volt, melyeken a helyi közlekedés fejlesztése sem segíthetett volna, mert a tágabb környezet városai maguk is válságban voltak. A helyzet azóta változott, az északkeleti régió nagyobb városaiban is javultak a munkavállalási feltételek, és csak a városi központokkal el nem látott területek (például a Cserehát és Belső Somogy) falvai maradtak kilátástalan helyzetben. Az itt lefolytatott kísérlet talán közelebb visz ahhoz, hogy tökéletlen adatok birtokában is viszonylag pontosan mérhessük a közlekedési adottságok munkaerőpiaci szerepét. További kutatásra van azonban szükség a közlekedési korlátok által érintettek körének meghatározásához. Bartus (2004) és Kertesi (1997) kutatásai azt mutatták, hogy a közlekedési költségek sokkal erősebben befolyásolják a nők illetve az alacsony iskolázottságúak elhelyezkedési esélyeit. E különbségek vizsgálata akár az itt követett módszerrel települési szintű megfigyelések alapján is megkísérelhető. 16
Working Paper A napi ingázás feltételei és a heyi munkanélküliség Magyarországon: Újabb számítások és számpéldák
econstor www.econstor.eu Der Open-Access-Publikationsserver der ZBW Leibniz-Informationszentrum Wirtschaft The Open Access Publication Server of the ZBW Leibniz Information Centre for Economics Köllő,
Részletesebbenmunkaerőpiaci tükör 2006
munkaerőpiaci tükör 2006 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási
RészletesebbenVÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK. NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET
VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓK NÉV: GALASI Péter KÖNYV, KÖNYVFEJEZET Könyv (1981-): 1. A "második" gazdaság. Tények és hipotézisek. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981 (Gábor R. Istvánnal). 2. A munkaerőpiac
RészletesebbenMUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002
MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztõbizottsága Fazekas Károly igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási
RészletesebbenA felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/3 A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése GALASI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenMunkaerőpiaci tükör 2012
Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenMunkaerőpiaci tükör 2016
Munkaerőpiaci tükör 2016 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Busch Irén főosztályvezető, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály Fazekas
RészletesebbenMunkaerőpiaci tükör 2013
Munkaerőpiaci tükör 2013 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenHeckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.
Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA gazdasági válság földrajza 2011/1
Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
Részletesebben2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenMUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január
MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenA PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN
VARGA JÚLIA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK KERESETE, MUNKAERŐ-PIACI SIKERESSÉGE A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN Bevezetés Mennyire sikeresek a pályakezdő diplomások a munkaerő-piacon a 2000-es évek elején? Hogyan változott
RészletesebbenMunkaerőpiaci tükör 2014
Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Busch Irén főosztályvezető, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály Fazekas
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenAz ingázás megtérülése Magyarországon
Bartus Tamás Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet Áttekintés A munkanélküliségekben mutatkozó területi különbségek egyik magyarázata: a napi ingázás költségei magasabbak
RészletesebbenFoglalkoztatottság és munkanélküliség október december és év
Közzététel: 2010. január 29. Következik: 2010. január 29. Ipari termelői árak, 2009. december Sorszám:16. Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2009. október december és 2009. év 2009 IV. negyedévében
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság
MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia
RészletesebbenAz érettségi védelmében
Képzés és foglalkoztatás összefüggései tudományos főmunkatárs MTA KRTK és ELTE 55. Közgazdász vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 8. Érettségi védelmében Az prezentáció az Érettségi védelmében című műhelytanulmány,
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. júliusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2004/3 Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsőfokú
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június
ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA
RészletesebbenGEO. Munkaerő-piaci vizsgálat a GEO adatbázis segítségével.
GEO Munkaerő-piaci vizsgálat a GEO adatbázis segítségével. Kik vagyunk és mit csinálunk? + külsős munkatársak + gyakornokok + vezető tanácsadók + a felhasználók Czeglédi Tibor Czethoffer Éva Szabó Endre
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenKistérségi gazdasági aktivitási adatok
Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenDoes pension policy make older women work more?
Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON
BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON KTI IE KTI Könyvek 3. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Bódis Lajos Galasi Péter John Micklewright
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenOKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázat projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudomány Tanszék az MTA Közgazdaságtudomány
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai május FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. májusában az Állami Foglalkoztatás Szolgálat adatai alapján
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
Részletesebben3.2. MANIFESZT HIÁNYHELYZETEK BETÖLTETLEN ÁLLÁSOK ÉS KIHASZNÁLATLAN KAPACITÁSOK
1 A Magyar Munkaerőpiaci Prognózis a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös, országos munkaerőpiaci adatfelvételének online adatbázisa. 2 Az MKIK GVI irányításával
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenRendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján
Háztartások Életút Vizsgálata Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján Tóth István György (TÁRKI) HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008.
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMódszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez
Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június
GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenA felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon
A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 54. Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét 2016. 09. Miről fogok beszélni? -Mekkora
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
Részletesebbenmunkaerőpiaci tükör 2003
munkaerőpiaci tükör 2003 Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága FAZEKAS KÁROLY igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont FREY MÁRIA tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal KÖLLő JÁNOS
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenA munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása
A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék külső munkatárs, MKIK GVI Az előadás felépítése
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó
Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó
Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenA szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása
A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint
RészletesebbenFoglalkoztatottság és munkanélküliség október december
Közzététel: 2008. január 30. Következik: 2008. január 30. Ipari termelői árak, 2007. december Sorszám:17. Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2007. október december 2007 IV. negyedévében a foglalkoztatottak
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenAZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE
RészletesebbenAz utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával
Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával Pálóczi Gábor doktorjelölt Debreceni Egyetem Corvinus GIS MeetUp 2016. Október 21. Budapesti Corvinus Egyetem A közlekedés elemzésének
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenTérségi egyenl tlenségek
Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenUniós források és hatásuk -- mennyiségek és mérési lehetőségek Major Klára. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ
Uniós források és hatásuk -- mennyiségek és mérési lehetőségek Major Klára Uniós források elosztása HATÁSVIZSGÁLAT MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI Mi a hatásvizsgálat? Hatásvizsgálat: jellemzően olyan vizsgálatok,
RészletesebbenSZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2.
Bevonás felzárkózás integráció: Az ormánsági romák foglalkoztathatóságának javulása Inclusion and Integration: Increasing the Employability of the Roma in Ormánság ÖTVÖS MÓNIKA Összefoglalás Az Ős-Dráva
Részletesebben