Közlekedésmérnök Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: GÉBER ANDRÁS, KÖZLEKEDÉSMÉRNÖK, BKV ZRT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK "Látom a napfényes jövőt; nem egy, nem két vagy három híd lészen a Dunán keresztül átalvezetve, de annál sokkal több. És vaspálya is lészen rajtuk, meg automobil pálya is!" /Széchenyi István/ Fővárosunk mai képének kialakulásához hosszú út vezetett. A városrészek egyesítése után az új főváros fejlődésének feltétele volt a közlekedési hálózat korszerűsödése. A dunai hajózás révén indult el a tömegközlekedés szerveződése ben a lóvontatású, nem kötöttpályás szállítóeszközök forgalma is megindult. Az egyesítés feltételei közé tartozott az állandó dunai-híd megépítése is, ami felélénkítette a forgalmat Pest, Buda és Óbuda között. A reformkorban nagy szerepet kapott Magyarország vasúthálózatának kiépítése. A kiegyezés után az 1873-ban Budapest néven egyesített főváros gyorsan kereskedelmi és ipari központtá vált, és lakosainak száma is nagyarányban növekedett, az 1900-as évekre a lakosságszám elérte a háromnegyed milliót. Ennek következtében egyre nagyobb igény mutatkozott a tömegközlekedés fejlesztésére. Az 1887-es év egyik legnagyobb eseménye, hogy megindul a villamosközlekedés a fővárosban. A másik nagy esemény ebben az időben a Sugárút alatt közlekedő földalatti vasút megépítése, melynek végállomása a kikapcsolódni vágyók számára kialakított Városliget. A tömegközlekedés újabb eszköze az első világháború ideje alatt kezdhette meg működését. 80 autóbuszt rendelt meg a főváros. A trolibusz-közlekedés 1933-ban indult el. A világháború teljesen megsemmisítette a budapesti tömegközlekedés hálózatát, járműállományát. Az újjáépítés gerincéül a metróhálózat kiépítését választották. A főváros mellett az ország egész területén több évszázados múltra tekint vissza a korszerű közlekedés kialakulása és fejlesztése. A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az épületek elhelyezése, az utak kialakítása, a szállítás megszervezése mind hatalmas körültekintést és nagy szakmai hátteret igényel attól az embertől, aki ezt a munkát végzi és irányítja. Ezt a foglalkozást ma közlekedésmérnöknek nevezzük. Nagyapám vasútmérnök volt, igen megbecsült, jól fizetett hivatása volt Együtt költözött az épülő vasúttal, kilenc gyermeke kilenc különböző városban született, Váctól Győrig. meséli egy idős hölgy. Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? A közlekedésmérnökök a földön járnak, és a jövőbe tekintenek. mondja egy kari dékán. A közlekedés biztosítja a gazdaság és a társadalom vérkeringését, amely hazánk európai integrációját (2004. május 1.) követően különösen fontos szerepet kapott. A közlekedési mérnök a vasúti, közúti, légi és vízi személy-, ill. áruszállítás számára közlekedési eszközöket fejleszt ki, a közlekedési rendszerek létesítésével, karbantartásával, javításával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat lát el. Emellett felkészült a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, a közlekedési és szállítási rendszereket kiszolgáló járművek, berendezések megválasztására és működtetésére, valamint a közlekedés és a szállítás témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldására. A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A közlekedési mérnökre függetlenül attól, milyen területen dolgozik igen nagy felelősség hárul. Az irányítás fontos része munkájának: megszervezi a szállítással kapcsolatos teendőket, magát a szállítást, valamint koordinálja és ellenőrzi annak végrehajtását, időközönként felülvizsgálja az üzemben lévő szállítójárműveket, amennyiben szükséges, irányítja a karbantartásukat, ellenőrzi a javításukat. A mérnök dolgozhat a közlekedés tervezésének, előkészítésének és a forgalom lebonyolításának területén: Kialakítja a közlekedési rendszereket, valószínűség-számítási modellek segítségével megállapítja ezek kihasználtságát, igénybevételük fokát (pl. kiszámítja egy adott vasútvonal kapacitáskihasználtságát). Meghatározza a forgalom szempontjából kritikus helyeket, és szükség esetén átszervezést hajt végre (pl. jelzőlámpát helyeztet el, elsőbbségi viszonyokat változtat). A közlekedésmérnököknek munkájuk során egyaránt meg kell felelniük a gazdaságosság, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, a hatékony erőforrás-gazdálkodás követelményeinek. A különböző szakterületen dolgozó közlekedésmérnökök feladatai: A közlekedésmérnök dolgozhat: a logisztika területén, a forgalomszervezés területén. A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A logisztikai területen dolgozó közlekedésmérnökök feladatai A logisztika szó eredeti jelentése alapján (ami hadtápszolgáltatás, a csapatok élelmezésével és az utánpótlással foglalkozó szolgálat) is látható, hogy igen bonyolult tevékenységi területről van szó. A logisztika területén dolgozó közlekedésmérnök feladatairól és munkájáról általánosságban elmondható, hogy az alapanyag beszerzésétől a végfelhasználásig, a megrendelt áru kiszállításáig a teljes termelési folyamatra vagy annak egyes szakaszaira terjed ki. Az árut megtermelő gyárak, vagy az árusítást, végfelhasználást végző cégek általában egy fuvarszervezéssel, tárolással foglalkozó vállalatot bíznak meg azzal, hogy a be- és kiszállítással foglalkozzanak. Az itt dolgozó közlekedésmérnök felveszi a kapcsolatot a két féllel, és megállapodást kötnek a szállítandók mennyiségéről és határidejéről. A szállítás megszervezésekor elsődleges feladata az optimalizálás. Számba veszi a rendelkezésre álló szállítóeszközöket, és kikalkulálja a legnyereségesebb szállítási módot és útvonalat. A fuvarozás történhet közúti (tehergépkocsi, kamion), kötöttpályás (vasút), vízi (uszály, komp), légi (repülő, helikopter) szállítóeszközök segítségével, de léteznek kombinált fuvarozások is (közúti fuvarszállítók vasúton: RO-LA, közúti fuvarszállítók vízen: RO-LO). A végfelhasználók egy része már nem rendelkezik saját raktárral (pl. nagyobb áruházak), hanem a tárolást is a szállítmányozó céggel végezteti. Ebben az esetben a közlekedésmérnök feladata a tárolás, és az optimális időpontban ( just in time ) megvalósuló szállítás megszervezése. A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A közlekedésmérnöknek a szállításkor figyelembe kell vennie a szállítandó áru tulajdonságait is, és ennek megfelelően kell kiválasztania a szállítóeszközöket. Lehet ömlesztett áru, darabáru, törékeny, folyékony, veszélyes, és olyan, ami hűtést-fűtést igényel. Ha többfajta árut szállítanak együtt, fontos, hogy meghatározza, hogy mit mivel lehet, és nem lehet együtt fuvarozni. Ehhez nélkülözhetetlen a precíz anyagismeret. Amennyiben a szállítás külföldről belföldre, illetve belföldről külföldre történik, a vámolással kapcsolatos teendők elvégzése is lehet a közlekedésmérnök feladata. Meg kell határoznia: a határátlépési pontokat, az átlépés időpontját, ha várakozni kell (kamionstop), a várakozás ideje alatt a tárolást, raktározást. Mivel a megrendelt áruk ma már biztosítások nélkül nem szállíthatók, a biztosításokkal kapcsolatos ügyintézés megszervezése, végrehajtása is lehet a közlekedésmérnök feladata. Felveszi a kapcsolatot a biztosítókkal, kiválasztja a szállítandók szempontjából a legmegfelelőbbet, megállapodást ír alá. A biztosításokban lévő úgynevezett paritások kialakítják a felelősségi viszonyokat: attól függően, mikor és hol történik a baleset, ki a felelős. A forgalomszervezés területén dolgozó közlekedésmérnökök feladatai Míg a logisztika területén dolgozó közlekedésmérnök főleg áruszállítással foglalkozik, a forgalomszervezés területén a személyszállítás is jellemző. A forgalomszervezés szakterületén dolgozó mérnök feladata a közúti, kötöttpályás, vízi, vagy légi áru- és főleg személyszállítás kialakítása, A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK megtervezése, a tapasztalatokból leszűrt tanulságok szerinti módosítása. A forgalomszervezés lehet: menetrend szerinti, eseti, alkalmi. A menetrend szerinti forgalomszervezés, a közlekedés megtervezése igen bonyolult feladat. A forgalomfelmérések alapján meg kell határoznia a különböző szállítórendszerek (trolibusz-, autóbusz-, vasútvonal) kihasználtságának fokát, a forgalom szempontjából kritikus pontokat. Fel kell mérnie a rendelkezésre álló járművek számát és azt, hogy hány embert képes szállítani egy-egy jármű, valamint azokat a helyeket, ahol egyre nagyobb igény mutatkozik a személyszállításra. Ezekből az adatokból meghatározza az optimális járatsűrűséget, a nyomvonalat. Fontos feladata tehát a szállítás optimalizálása. Amennyiben teljesen új járat létesítése a feladata, a térkép, a forgalom, a valós utazási igények felmérése, a felhasználható jármű paraméterei alapján meghatározza a leendő járat nyomvonalát, a megállók helyét, a járatsűrűséget. A kiegészítő berendezések (buszöböl, táblák) helyének kijelölése is munkájának része. Az eseti forgalomszervezés bizonyos rendezvényekre, alkalmakra kialakított közlekedési lehetőség. Az előzetesen elkészített adatok alapján meghatározza a szállítás kiindulási pontját, valamint a célt. Megtervezi a nyomvonalat. Ha szükséges, időleges forgalomszabályozást hajtat végre a közlekedésben. Meghatározza az utak alá- és fölérendelési viszonyait, új jelzőlámpákat, forgalomelterelő irányjelzőket iktat be a közlekedésbe. A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ha az utak, nyomvonalak módosítása a feladata, és ehhez átépítés is szükséges, konzultál építészekkel, építőmérnökökkel. A konzultáción megbeszéltek szerint kialakítja és véglegesíti a változtatásokat (pl.: utak átépítése, új útvonalak, vasútvonalak kialakítása). Az átalakításokhoz szükséges engedélyeztetés ügyében is neki kell eljárnia. Önkormányzatoknál, hivataloknál az ügymenet szerint véghezviszi a hivatalos engedélyeztetést. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? A közlekedésmérnök a beosztottak munkájának segítségével begyűjti a feladataihoz szükséges információkat, és ez alapján végzi munkáját. Fontos eszköze a számítógép, amin tárolja, rendszerezi az adatokat, és a tervezést végzi, majd a terveket adattárolókon, adathordozókon tárolja, és szintén számítástechnikai eszközökkel juttatja el a felhasználókhoz. A különböző útvonalak megtervezéséhez a térkép elengedhetetlen segédeszköze, ezen jelöli, rajzolja be az útvonalakat, határozza meg a busztáblák, jelzőlámpák helyét. A számítógépes térképalkalmazások elterjedésével ez a munka is egyre inkább számítástechnikai eszközökkel történik. Minden irodai munka velejárója az irodaszerek, irodai berendezések használata a munka során. A különféle dokumentumokat, illetve a munkájához kapcsolódó levelezést ben vagy faxon küldi el, a telefon a kapcsolatfelvétel során fontos eszköze munkájának. Mivel az áruszállítás során fontos szempont, hogy milyen anyagokat lehet együtt szállítani, sokszor személyesen is megvizsgálja azokat, ehhez A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK anyagvizsgálati mintákat és eszközöket (pl. mintavételi eszközök, mikroszkóp) alkalmaz. A szállítóeszközök állapotának vizsgálata, javítása során néha manuálisan is be kell segítenie, így eszközként villáskulcsokat, csavarhúzót, kalapácsot és sokfajta szerszámot is használhat. A külső helyszíneken (melyek lehetnek pl. építési területek is) egyes esetekben egyéni védőfelszerelés (pl. sisak) használata szükséges a balesetvédelem érdekében. A szerelési munkák ellenőrzése során is szükség lehet védőfelszerelésre (pl. kesztyű). Az anyagvizsgálatok során különösen veszélyes anyagok esetében szükség lehet pl. maszk viselésére. Hol végzi munkáját? A munkavégzés helye főleg belső, irodában történik, de előfordul a szakterülettől függően a "helyszíni bejárás" (pl. jelzőlámpák felülvizsgálása, út műszaki átadása-átvétele, gyalogátkelőhely kijelölése). Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? A közlekedésmérnöknek sokszor kell személyesen felkeresni megbízóit, a megrendelőket és a gyártókat is. A találkozások során sok emberrel ismerkedik meg és egyszerre több partnerrel tart kapcsolatot. Mivel főleg irányító, szervező, koordináló szerepet tölt be, a beosztottjai munkájának ellenőrzése is feladatai közé tartozik. A-8

13 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Mivel a szállítások során sok hiba adódhat (baleset, defekt), a sofőrökkel telefonon rendszeresen értekezik. A közlekedésmérnök munkájához nélkülözhetetlen más szakemberek (pl. raktárigazgató, forgalomirányítók) segítségének igénybevétele, így a kapcsolattartás velük is igen fontos, ugyanúgy, mint a más szakterületen dolgozó mérnökökkel történő együttműködés (pl. várostervezők, építészek, kivitelezők). A-9

14 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

15 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétettel, megterheléssel jár a munkavégzés? A közlekedésmérnök irányító és ülő munkájából kifolyólag, a szakmában tevékenykedők elé nem támasztanak nagy egészségügyi követelményeket. Természetesen azért itt is meg kell felelni azoknak az elvárásoknak, amit ülő, irányító munka, munkahely elvár a dolgozótól. Mivel néha be kell segíteni a járműkarbantartás munkálataiba, a jó fizikum megléte egyes területeken kedvező. A közlekedésmérnökök munkaterülettől függően többműszakos munkarend szerint és hétvégeken is dolgozhatnak, az ehhez szükséges fizikai és szellemi kondíció fontos ebben a szakmában. Az anyagvizsgálatok során a közlekedésmérnök találkozhat egészségre ártalmas anyagokkal. Fizikai követelmények: Számítógéppel való munkához, a számoláshoz, a térkép vizsgálatához szükséges, hogy a felső végtagokat, a kezet, az ujjakat megfelelően tudja mozgatni és használni. A megtervezett útvonalakat, buszmegállót képzeletben előzetesen el kell helyezni, tehát elengedhetetlen a térbeli látás és gondolkodás megléte. A térképeken való tájékozódáshoz a látószervek épsége szükséges. Pszichikai követelmények: A közlekedésmérnök munkájának velejárója az előre nem tervezhető, váratlan eseményekre való gyors reagálás, mert nem lehet előre kiszámolni, mikor történik valami. Ahhoz, hogy a hibát mihamarabb észrevegye, állandó és B-1

16 KÖVETELMÉNYEK kitartó figyelemre van szükség, ami szellemileg igen megterhelő. Feladatainak nagy részét a számolás, kalkulálás teszi ki, amihez a számolási képesség nagyon fontos. A szállítás során bekövetkezett problémákat minél hamarabb kell megoldania, így a gyorsaság és a logikai képesség nélkülözhetetlen. A közlekedésmérnökök igen nagy felelősséggel tartoznak munkájuk iránt, mert igen nagy értékű és mennyiségű árut szállíttatnak, illetve egy személyszállító járatban történő fennakadás forgalmi zavart és baleseteket okozhat. Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők: ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas lábak/lábfejek fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet B-2

17 KÖVETELMÉNYEK együttműködést kívánó munkát nem végezhet több műszakos munkarendben munkát nem végezhet Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Ehhez a munkához a következő tulajdonságok megléte nagyon fontos: precíz, gyors munkavégzés jó kommunikációs készség ügyfelekkel való barátságos viselkedés fegyelem széles szakmai tudás jó szervezőkészség jó vezetőkészség A szakképzettség gyakorlásához a következő személyes adottságok és készségek szükségesek: kreativitás, rugalmasság problémafelismerő és problémamegoldó készség intuíció és módszeresség tanulási készség és jó memória széles műveltség információ-feldolgozási képesség B-3

18 KÖVETELMÉNYEK környezettel szembeni érzékenység elkötelezettség és igény a minőségi munkára a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? A közlekedésmérnökök munkája igen összetett, széles tudással kell rendelkezniük a matematika, fizika, anyagismeret, közlekedésismeret, üzemtan, statisztika, vezetés és szervezés területén. A munkavégzés jellegéből adódóan a számítástechnikai készségek és ismeretek megléte is nélkülözhetetlen a szakma gyakorlásához. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Ezt a pályát rendszerint azok választják, akik általános műszaki érdeklődésükön belül a különféle közlekedési eszközök tervezése, üzemeltetése vagy a közlekedésbiztonság, a közlekedés szervezése iránt érdeklődnek. Ma már felnőtt fiam legjobb barátja az általános iskolában kívülről fújta a vasúti menetrendet, messziről megismert mindenféle mozdonyt, akár a hangjáról is Mozdonyvezető akart lenni, most közlekedésszervező mérnök. emlékszik vissza egy édesanya. B-4

19 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

20 SZAKKÉPZÉS Előképzettségi feltételek, szakképzés helye, szakképzés ideje, költségek Ahhoz, hogy valaki közlekedésmérnöki képzésre mehessen, érettségi vizsgával kell rendelkeznie. A felsőoktatási rendszer átalakulása azonban (Bologna-folyamat), több ízben is változást hozott. Míg korábban a közlekedésmérnöki diplomát kétféle képzés keretében (egyetemi és főiskolai) megszerezhették, a most hatályos törvény (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról) szerint a képzettséget a diákok megszerezhetik alapfokozaton (Bsc), amit aztán kiegészíthetnek egy mesterfokozattal (Msc). Tehát, akik a közlekedésmérnöki szakot választják, azoknak: egy sikeres érettségi után valamilyen egyetemi alapszakon (7 félév) kell végzettséget szerezniük (kreditek megszerzésével, bemeneteli követelményeknek való megfeleléssel), majd ha szeretnének ezen a szakterületen magasabb szintű oktatásban részesülni és magasabb szintű végzettséget szerezni, sikeres felvételit kell tenni a közlekedésmérnöki mesterképzésre (további 4 félév). A közlekedésmérnöki szakon mind Bsc-, mind Msc-fokozaton, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is indulnak képzések. Mit kell tanulni a szakképzés(ek) során? A közlekedésmérnöki alapszak a korábbi főiskolai képzési rendszer közlekedésmérnöki, valamint repülőmérnöki szakjainak felel meg. C-1

21 SZAKKÉPZÉS A Bsc alapfokozat szakirányú szinten magában foglal három súlyponti kérdést: a közlekedési folyamatokat és rendszereket; a logisztikai folyamatokat és rendszereket; a járműveket, mobil gépeket. Az alapszak hallgatói megismerkednek a közúti, légi és vasúti közlekedés, a hajózás, a városi tömegközlekedés tervezésével, eszközeivel, technológiáival, a közlekedés gazdasági és kereskedelmi feladataival, a szállítmányozói, logisztikai tevékenységekkel, továbbá a szállítási-csomagolási sajátosságokkal. A légiközlekedés önálló szakirányon tanulható, amit csak bizonyos intézményekben lehet választani, illetve elvégezni, itt a hallgatók repülőgép-vezetői végzettséget is szerezhetnek. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: közlekedésmérnök légiközlekedési szakirányon: közlekedésmérnök hivatásos repülőgépvezető A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): Természettudományos alapismeretek: matematika mechanikamérnöki fizika műszaki kémia hő- és áramlástan C-2

22 SZAKKÉPZÉS elektrotechnika anyagismeret az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek Gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan vállalat-gazdaságtan jog munkavédelem Szakmai törzsanyag: közlekedési és szállítási technológiák logisztika közlekedéstervezés műszaki ábrázolás járműelemek járműhajtások járművek és mobil gépek szállítástechnika közlekedési infrastruktúra számítástechnika közlekedési informatika közlekedés-gazdaságtan közlekedési statisztika forgalomtechnika közlekedésbiztonság környezetvédelem irányítástechnika C-3

23 SZAKKÉPZÉS közlekedési automatika járműüzem járműfenntartás egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag Az alapfokozat megszerzéséhez az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat és a nyelvvizsga szintén feltétel. Alapfokozat birtokában a közlekedésmérnökök a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve képesek: a közlekedési, szállítási-logisztikai igények felismerésére, az összefüggések meghatározására; a közlekedési, szállítási-logisztikai folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai megvalósítására; a közlekedési, szállítási-logisztikai rendszer funkciójának megfelelő folyamat megtervezésére, a technikai elemek megválasztására, a rendszer működésének menedzselésére; a folyamatot kiszolgáló járművek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek működtetésére, a környezeti szempontok figyelembevételére; tervezői-, szervezői-, irányítási-, üzemeltetési feladatok ellátására; munkavédelmi feladatok megoldására; hatósági- és marketingtevékenység végzésére. A légiközlekedési hajózás szakirányon végzettek képesek: parancsnok-pilótaként kereskedelmi repülések végrehajtására, repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki feladatok C-4

24 SZAKKÉPZÉS ellátására, illetve továbbképzés után speciális (közforgalmi, növényvédelmi, katonai) repülőgépes tevékenység végzésére. A mesterképzési szakképzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a közlekedési és szállítási folyamatok és rendszerek gazdaságos, rendszerszemléletű, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, az erőforrásgazdálkodás és a nemzetközi tendenciák követelményeit figyelembe vevő elemzésére, tervezésére, szervezésére, irányítására. Alkalmasak a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint a közlekedési és szállítási rendszerek elemeit képező, azt kiszolgáló járművek, berendezések megválasztására és működtetésére, beleértve az infrastruktúra, az irányítási és informatikai rendszer elemeit is. A képzés felkészít a vezetői feladatok ellátására, a közlekedés és a szállítás témakörébe tartozó kutatásifejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre, valamint a közlekedési tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, bizonyos szintű manualitás, mérési készség ezek laboratóriumi szintű ismerete; a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása; vezetői ismeretek; biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben; a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei; a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben C-5

25 SZAKKÉPZÉS alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete; a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: közlekedésmérnök logisztikai mérnök járműmérnök Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: Természettudományos alapismeretek: alkalmazott matematika anyagtudományok irányításelmélet térinformatika I+K technológiák mechanika elektronika mechatronika egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben Gazdasági és humán ismeretek: projekt-, környezet- és minőségmenedzsment vezetés- és szervezéselmélet döntés-előkészítő módszerek C-6

26 SZAKKÉPZÉS ergonómia munkavédelem egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben A mesterképzés szakosodása általában: közlekedési, logisztikai, járműmérnöki. A mesterfokozat megszerzéséhez ahogy az alapfokozathoz is szakmai gyakorlat teljesítése és nyelvvizsga letétele szükséges. A mesterfokozat birtokában a közlekedésmérnökök a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve alkalmasak: a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására; a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására; a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására; a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére; szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére; a műszaki gazdasági humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére; C-7

27 SZAKKÉPZÉS rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére; integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika, és informatika szakterületeiről; a közlekedési rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére; a közlekedés tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására; a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex közlekedési, szállítási rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? 2009-ben körülbelül 700 fő volt a felvettek száma országosan az összes képzési formára. A szakkal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a weboldal Szakkereső és szakleírások menüpontjai alatt. C-8

28 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

29 KERESETI LEHETŐSÉGEK Munkaerő iránti kereslet A közlekedésmérnökök elhelyezkedési lehetőségei regionálisan eltérőek. Nagyobb városokban, valamint kialakuló logisztikai és járműipari központokban (ilyen pl. Győr) nagyon nagy igény lehet jól képzett, fiatal mérnökökre. Ez a pálya mindenképpen vonzó lehet a közlekedés és a tervezés iránt érdeklődők számára. Jelenleg a pályán dolgozók főként az idősebb korosztály köréből kerülnek ki, majd 50%-uk 40 év feletti. A szakma elöregedése a fiatal, képzett, rugalmas munkaerő számára jó pályakezdési lehetőségeket biztosít. A szakma iránti keresletet befolyásolja a különböző kereskedelmi és logisztikai, és egyéb szállító vállalatok által támasztott szükséglet, ahol mindig igény van a logisztikusokra. A forgalomszervezők iránti kereslet általában a nagyobb útépítkezésekkor nő meg. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei várhatóan javulnak, leginkább a fővárosban, illetve Pest megyében. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 25%-kal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva, évente körülbelül 250 új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. A pályakezdő mérnökök munkaerő-piaci helyzetének további javulását jelzi, hogy egyre magasabb arányban sikerül a végzetteknek szakmájukban elhelyezkednie. Kilenc év adatait vizsgálva kijelenthető, hogy mindezidáig 2005 friss diplomásai bizonyultak a legalkalmasabbnak ebből a szempontból: D-1

30 KERESETI LEHETŐSÉGEK másfél évvel a diplomaszerzést követően 82 százalékuk dolgozott a végzettségének megfelelő munkakörben. A szakmában történő elhelyezkedés a képzés költségeinek gyorsabb megtérülését jelenti, hiszen az, aki a szakmájában helyezkedik el, jövedelemelőnnyel rendelkezik. derül ki a Budapesti Műszaki Egyetem felméréseiből. A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami foglalkoztatási Szolgálat honlapján foglalkozasok.afsz.hu. Átlagkereset, munkanélküliség A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: A közlekedésmérnökök átlagkereseti adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér A közlekedésmérnökök átlagkeresete az elmúlt években a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban növekedett. A munkanélküliség ebben a szakmában évről évre csökken. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-2