A POLITIKAI FÖLDRAJZI HELYZET ÁLTAL BEFOLYÁSOLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK GÖRÖGORSZÁGBAN ERDŐSI FERENC 18

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A POLITIKAI FÖLDRAJZI HELYZET ÁLTAL BEFOLYÁSOLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK GÖRÖGORSZÁGBAN ERDŐSI FERENC 18"

Átírás

1 A POLITIKAI FÖLDRAJZI HELYZET ÁLTAL BEFOLYÁSOLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK GÖRÖGORSZÁGBAN ERDŐSI FERENC 18 POLITICAL-GEOGRAPHIC SITUATION DETERMINED TRANSPORT DEVELOPMENT IN GREECE Abstract: The situation of Greece in the European transportation space is on the one hand unfavourable from the aspects of maintaining EU connections but on the other hand it is advantageous for its role in maritime logistic connections between Middle-East and Europe. The large motorway projects being under construction with the ongoing anachronistic for the time being high speed railway projects will provide an alternative for the East-West combined transport connection between the Greek seaports and Italy (for example either in case of Balkan War situations when Vardar-Morava river becomes unusable or in peace-time creating South-North terrestrial connections towards Central and Western Europe. The limitation of shipping traffic at Bosporus with globalisation may generate a new logistic system of overseas freight transportation and this will increase the appreciation of South-Greek (Cretian) seaports. Görögország elhelyezkedése az európai (gazdasági/közlekedési) térben ellentmondásos. Egyfelől évek óta kínlódik azzal az egyedülállóan képtelen helyzettel, hogy földrajzi izoláltsága miatt az Európai Unió törzsterülete nemcsak igen körülményesen, hanem nagy költség- és időráfordítással érhető el. E körülmény kimondottan hátrányos helyzetet teremt Görögország külgazdasága végső soron pedig teljes nemzetgazdasága számára. Az időnként kockázatos, vagy éppen igénybevehetetlen szárazföldi távolsági szállítási útvonalakat helyettesítő, tengerhajózásra alapozott nemzetközi kombinált szállítás meglehetősen bonyolult és nagyon időigényes, a légi közlekedés (kiváltképpen az áruszállítás) pedig költséges. Másfelől Görögország egyre inkább képessé válik arra, hogy közvetítő (képletesen: híd-) szerepet játsszon a Közel-Kelet Levantikum Feketetenger térsége és Európa között. Az ország stratégiai jelentőségét nem csak az adja meg, hogy a NATO támaszpontjai mindenkor szerepet kaphatnak a balkáni tűzfészkek elfojtásában, hanem, hogy paradox módon éppen a periférikus földrajzi helyzetét képes előnyére konvertálni mind a Szuezicsatornához (a globális jelentőségű forgalomáramlási korridorhoz), mind a közel-keleti permanens konfliktustérségekhez való viszonylagos közelsége folytán. 18 MTA Regionális Kutatások Központja, Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs Pécs, Papnövelde u

2 Erdősi Ferenc Az előbbi kettősségből adódnak a görög közlekedéspolitika nemzetközi vonatkozású fő célkitűzései. Az EU 2004 májusa előtt legfejletlenebb országaként Görögország legfőbb célja a felzárkózás, aminek az egyik elengedhetetlen feltétele legfőbb külgazdasági partnereivel, a nyugati országokkal (mindenekelőtt Németországgal és az Egyesült Királysággal) való megfelelő közlekedési összeköttetés. A Nyugat-Európával való közlekedési összeköttetések azért létfontosságúak e periférikus elhelyezkedésű ország számára, mert külkereskedelmi kapcsolatainak irányultsága az utóbbi évtizedekben átalakult: erősen csökkent a délkelet-európai, levantei térség súlya (Wachsende 2005) és alaposan megnövekedett a nyugat-európai orientáció. Bár az Unió jelentős anyagi segítséggel (pl. az ország számára köldökzsinórként szolgáló X. páneurópai korridor kiépítésének, továbbá a nemzetközi repülőtérfejlesztéseknek a támogatásával) igyekszik a speciálisan hátrányos helyzeten javítani, e támogatás hatékonysága mindaddig elégtelen marad és csak tüneti kezelés értékű, ameddig nem lesz az EU tagja Szerbia-Montenegró (illetve a tranzit-országként számba jövő Bulgária és Románia). A fejlett nyugat- és nyugat-közép-európai térséggel összekötő legrövidebb és leggyorsabb út az 1990-es évekig az egységes Jugoszlávián és Magyarországon átvezetett túlnyomóan a Vardar Morava völgy vasútjára és gyorsforgalmi/főútjára alapozottan. Európa számára az 1981-től EU-tag Görögország délkeleti gateway szerepe az 1970/80-as években volt a viszonylag legerősebb, amikor a békés körülmények között folyó jugoszláviai tranzit révén elsősorban a Közel-Keletre tartó közúti forgalom többszöröződött meg. A (főként német, skandináv és közép-európai) kamionok Thesszaloniki és Volosz kikötőiből tengeri úton tették meg az utat a levantei és egyiptomi partokig. Az 1990-es években a délszláv térségbeli polgárháború alaposan megtépázta a görög kikötők tranzit közvetítő szerepét, illetve új irányú kapcsolatok felerősítésével térbelileg átszerkesztette a kikötők nemzetközi logisztikai kapcsolati rendszerét. A tengerhajózás súlya Görögország gazdasági életében az utóbbi évtizedekben lassan csökkenő irányzatú részben a gazdasági/termelési szerkezetváltás, részben a globális közlekedésbe való bekapcsolódás elégtelensége, a dél-olaszországi (főként a Giaio Tauroban összpontosuló) és máltai nagy logisztikai értékű új konténerkikötő kapacitások megjelenése következtében. A görög flotta is jó néhány hellyel hátrasorolódott az 1970-es évektől a világ országai flottáinak nagyságbeli sorrendjét tekintve, annak ellenére, hogy a hajók túlnyomó része ténylegesen idegen tulajdonban van, csak az olcsó hellaszi lobogóból húzott haszon miatt került sor görögországi regisztrálásukra (Development 1990). Ez a folyamat oda vezetett, hogy az ország kikötőiben megforduló hajóknak ma már csak a fele (jórészt névlegesen) görög, a többi idegen (főként török és máltai). A görög hajók többet szállítanak idegen országok/földrészek között (bérfuvarozást végezve), mint a hazai kikötőkben való megjelenéssel járó célfuvarozás során (azaz a görögországi külkereskedelem bonyolításába csak mérsékelten kapcsolódnak be). 168

3 A politikai földrajzi helyzet által befolyásolt közlekedésfejlesztések Görögországban A Nyugat-Európában kevésnek számító évi mintegy millió t-val Görögország a kikötői be- és kirakott abszolút árumennyiséget tekintve azonban a Balkán valamennyi országát megelőzi, valamelyest még a jóval népesebb Romániát is. (A forgalom fele belföldi). Az egy lakosra jutó fajlagos kikötői forgalom tekintetében Görögország Hollandia, Belgium és Norvégia után következik, de a fajlagos tengeri utasszállításban Európában páratlan messze megelőzi Norvégiát, Írországot és Dániát is. Az utasoknak azonban a 95%-a belföldi (törzsterület és szigetek közötti, valamint a szigetek egymás közötti) utazáshoz veszi igénybe a (komp) hajókat. A regionális tengerhajózási kapu, illetve csomópont szerepen Thesszaloniki és (az Athén melletti) Pireusz osztozkodik. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének legforgalmasabb konténer-kikötői közé tartozik (1. ábra). 1. ábra A kikötők évi forgalma, ezer tonna (Forrás: Shipping Yearbook 2004 adataiból szerkesztette a szerző) Figure 1 Annual volume of trade in the harbours, in thousand tons (ed. by Erdősi, F. based on the data of the Shipping Yearbook 2004) 169

4 Erdősi Ferenc Pireusz konténerforgalma 2004-ben elérte az 1,5 millió TEU egységet. (Öszszehasonlításként: a legnagyobb oroszországi konténerkikötő, Szentpétervár forgalma 500 ezer TEU, azaz a pireuszinak csupán az egyharmada). A forgalom megszakítatlanul növekvő irányzatú 2004-ben pl. 4,1%-kal haladta meg az előző évit (In Pirëus 2005). Pireusz (és egyben a görög flotta) fejlesztésébe bekapcsolódott a koreai Hyundai óriásvállalat. (A külföldi befektetőkre alapozás a beruházások finanszírozásakor azért groteszk helyzet, mert a görög hajómágnások 33 milliárd eurónyi összeget halmoztak fel külföldi bankokban, de a kormány nagyon nehezen tudja rávenni őket, hogy a hazai fejlesztésekhez használják fel a máshol jobban kamatozó pénzüket). Az új Thiassio Pedio terminál a vasúti/közúti és tengeri kombinált szállítás rakodási kapacitásának bővítéséhez 175 hektáron épül (Athen 2005). Thesszaloniki forgalma a 19. század végétől a hátországgal/vonzáskörzetével való politikai viszony, gazdasági kapcsolatok függvényében rendkívül egyenetlenül alakult (Jordan, P. Lukan, W. 1998). Az 1980-as években forgalmának mintegy 3/4 részét a külföldről érkező, illetve külföldre tartó áruk tették ki, azaz igazi gateway szerepet töltött be. A legnagyobb tételek közé tartozott a macedóniai Szkopje finomítójába továbbított kőolaj, a kohókba tartó vasérc, koksz, a műtrágya kombinátba szállított foszfát és a jugoszláv lakosság ellátásához behozott gabona. Thesszaloniki ma is alapvetően behozatali kikötő; a kivitel az összforgalomnak csupán az egynegyedét teszi ki. A teljes forgalom 60%-a jut a folyékony árukra (olaj, olajtermékek, vegyi anyagok), de már főként a belföldi és csak kisebb mértékben a délszláv térségbeli felhasználást szolgálva. A második legnagyobb görögországi kikötő konténerforgalma (2004-ben 251 ezer TEU rakott és 84 ezer TEU üres) nagyjából akkora, mint Trieszté. A konténer tranzit kis hányadából (10%) arra lehet következtetni, hogy a szerbiai NATO bombázások óta eltelt fél évtized ellenére Thesszaloniki kikötője még mindig nem képes elegendő vonzerőt gyakorolni hagyományos balkáni és kárpát-medencei hinterlandjára. A délszláv polgárháború, majd a NATO beavatkozás, továbbá a macedón/- makedon kérdés ellentétes értelmezése miatt Macedóniával kialakult barátságtalan viszony oda vezetett, hogy Görögország kénytelen volt a Macedónian, Szerbián és részben Bosznia-Hercegovinán átvezető tranzitpályákat mellőzni és megfelelő hatékonyságú kerülőutakat igénybe venni, újjászervezve nemzetközi logisztikai hálózatát (Erdősi F. 2005). A másik generális közlekedéspolitikai cél, hogy részben infrastruktúrafejlesztéssel, részben energikus szervezési tevékenységgel, külpolitikai akciókkal az európai közlekedés szempontjából végpont helyzetű országként a transzeurópai korridorok meghosszabbításával a Földközi-tenger keleti medencéjének országait, valamint a fekete-tengeri térséget Görögország logisztikailag maga felé vonzza. Ily módon a földrészek közi áruáramlásban egyre nagyobb tranzit szerepet kíván vállalni a mind horizontálisan, mind vertikálisan igen erősek tagolt Görögország. Hogy az ebbéli szerepvállalásban milyen erősek a görög törekvések, azt csupán két példával illusztráljuk. Még 1992-ben hozták létre a Fekete-tengeri Gazdasági 170

5 A politikai földrajzi helyzet által befolyásolt közlekedésfejlesztések Görögországban Együttműködést angol elnevezését rövidítve a BSEC-ot. Ebben a formálisan kelet-európai szervezetben a görög kormány igyekszik vezető szerephez jutni (üléseit feltűnően gyakran tartják Thesszalonikiben). Görögország hivatásának tartja a Fekete-tenger, sőt a Kászpi parti országok európai uniós kapcsolatai erősítésének elősegítését azzal az indoklással, hogy a beltengerek térségéből az EU tengeri hajókkal csak az Égei-térségen keresztül érhető el. A BSEC fő célkitűzései között szerepel a Délkelet-Európában véget érő PEN/TEN korridorok meghosszabbítása kelet felé, illetve a fekete- és földközi-tengeri kikötők közötti közlekedési korridorok létrehozása, különös tekintettel a kombinált közlekedésre. (Stylianidis, E. 2005). A közvetítő szerep felvállalása azonban persze nem önzetlen, hanem nyilvánvalóan a görög tengerhajózási társaságok, logisztikai vállalatok, szállítmányozók számára nagy hasznot hozó üzletben realizálódik. Az előbbi általános törekvés részét alkotja az a projekt is, amely Egyiptom és Nyugat-Európa közötti tengeri/szárazföldi kombinált szállításokat Thesszaloniki, sőt a Krétán felépítendő nagy kikötői logisztikai központ közvetítésével kívánja megoldani. Egyiptom kormányzata annyira partner ebben, hogy memorandumot intézett 2004-ben az EU közlekedési főbiztosához azzal a kéréssel, hogy a Xc. korridort az EU soron kívül építtesse ki az Alexandrián keresztül kimenő és bejövő forgalom bonyolításának elősegítése érdekében (DVZ január 11.). Nem kevés szerepe van Görögországban a jövőben jóval nagyobb méretűre tervezett nemzetközi tranzit forgalomnak abban, hogy rendkívül nagyvonalú szárazföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztések folynak, melyek célja az ország K- Ny és D-É irányban való gyors átjárhatóságának elősegítése. A jelenleg épülőben levő európai jelentőségű közlekedési infrastruktúrák közül legnagyobb mértékben a K-Ny irányú Via Egnatia lesz hivatva szolgálni a tranzitot, melyet elsősorban Törökország, másodsorban a még keletebbre levő közel-keleti országok keltenek. A nagyobb hányadban uniós anyagi forrásokra alapozott autópálya-beruházás 2008-ig az ország északi részén, Trákia, Közép- és Nyugat-Macedónia, valamint Epirusz tartományokban valósul meg, összeköttetést teremtve az európai Törökország délnyugati szeglete, valamint a Korfu közeli görög tengeri kikötő, Igoumenitsa között. A görög part és a km távolságban levő olaszországi kikötők között a szárazföldi szállítási lánc tengeri úton (kamion hordozó RoRo hajók igénybe vételével) folytatódik. Az 1650 hidat (összesen 40 km hosszúságban) és 74 alagutat (összesen 49,5 km hosszban) is magába foglaló 680 km hosszú Egnatia Odos autópálya készültségi foka 2004 decemberében már 72%-os volt (Observatory of Egnatia Odos motorway, Greece Paper Paris March 2005). Ennek az új autópályának (és a vele hosszú szakaszon párhuzamos, Törökországtól Thesszalonikiig modernizálás alatt levő, és folytatásaként a távoli jövőben esetleg Thesszaloniki és Igoumenitsa között megépítendő vasútnak) az lesz a feladata, hogy a Balkán (belseji térségek) kikerülésével új irányú közlekedési alternatívát teremtsen az EU és (a NATO második legnagyobb hadseregével rendel- 171

6 Erdősi Ferenc kező) Törökország Közel-Kelet között. Természetesen a Via Egnatia Görögország külkereskedelmének bonyolításában is szerepet kap, de ez másodlagos szempont. A görög verzió szerint a Via Egnatia történelmi elődje a római birodalom egyik nagyjelentőségű, i.e. 146 és 120 között épült kereskedelmi útja volt, mely a Róma Konstantinápoly közötti főút részét alkotta. Az észak-görögországi mega infrastruktúra azonban furcsa módon nem tagja a PEN/TEN hálózatnak. (Mások szerint az évi korfui EU csúcstalálkozón vették fel a TEN-be). Ennek ellenére jelentős az uniós (anyagi) támogatottsága. Ugyanakkor megkezdődött a PEN VIII. korridorjához tartozó, a bulgáriai feketetengeri kikötőket Macedónián át az albániai Durres kikötőjével összekötő, a görögországitól északra, attól mindössze km-re csaknem párhuzamosan nyomvonalazott és ugyancsak a Via Egnatia nevet viselő másik, K-Ny irányú autópálya/gyorsforgalmi út-lánc kivitelezése. Feladata hasonló, azzal a különbséggel, hogy a Közép-Ázsia Délnyugat/Nyugat-Európa közötti Új Selyemút (TRACECA) projekt részének tekintik. Azonban még ez is olyan térségeket szel át, amelyek a nemzetközi politikai kapcsolatok szempontjából, ha nem is problémamentesek, azonban kockázat terén elmaradnak az északabbra levő Koszovótól, Szerbiától, Bosznia-Hercegovinától. Ellentétben a görögországival mely néhány éven belül teljes hosszban elkészül, a Via Egnatia három volt szocialista ország által felvállalt északi változata megépítésének határideje (az erős amerikai politikai támogatás ellenére) teljesen bizonytalan. Munkálatainak eddigi vontatottsága alapján a legkedvezőbb esetben is valamikor körüli időben készülhet el. Kérdés, hogy a mintegy tíz ével korábban üzemelni kezdő görög transzverzálissal valaha is képes lesz-e versenyezni az északi alternatíva. Nem elképzelhetetlen, hogy a görögországi képes lesz magához vonzani az Új Selyemút forgalmának nagyobb részét, ezért nem sok tranzit forgalom terelődne át a Bulgária Albánia irányúra. Az utóbbi ezért nyilvánvalóan inkább bilaterális szomszédsági kapcsolatokat és az érintett országokon belüli távolsági közlekedést szolgálná. Görögország az uniós közlekedési kapcsolatok tartós biztosítása érdekében az időnként bizonytalan szárazföldi útvonalak helyettesítendő nagyteljesítményű tengeri komphálózatot létesített, illetve fejlesztett fel, egyfelől Pireusz és főként a nyugati parti kikötői (Patrasz, Igoumenitsa) közötti belföldi vonalakkal, másfelől a külföldre átszolgáló nemzetközi vonalakkal a közelebbi tirréni-tengeri dél-olaszországi kikötők (Bari, Brindisi) és a távoli észak-adriai olaszországi, szlovéniai és horvátországi kikötők (Ancona, Mestre, Trieszt, Koper, Fiume) felé. Már a délszláv háborúk előtt közlekedtek ritka időközökben, főként személyeket és személyautókat szállító távolsági kompok (pl. a Patrasz Dubrovnik Split Rijeka vonalon), azonban az 1990-es évekbeni új helyzetben előtérbe került a tömeges áruszállítás, a nagy befogadóképességű és gyorsabb (30 csomó/óra sebességű), kamionszállító RoRo hajók forgalomba állításával. 172

7 A politikai földrajzi helyzet által befolyásolt közlekedésfejlesztések Görögországban A tengerrel elválasztott két uniós tagország, Görögország és Olaszország közötti kompforgalom a balkáni krízis legkritikusabb időszakában, az 1990-es évek derekán volt a legnagyobb méretű. Így 1994-ben már 75 nagy (többségükben görög) komp közlekedett a Jón-tengeren át ban a komphajók mintegy 400 ezer teherautót, 700 ezer személyautót és 3 millió utast szállítottak Görögország és Dél-, valamint Közép-Olaszország kikötői között. Az adriai távolsági járatok közül a legtöbb végpontja Trieszt, melynek jó vasúti és autópálya kapcsolata van Észak- Olaszország, de az Alpok államai, illetve Németország felé is (South European Ferries 2005). A háborús veszély megszűnése után a Közép-Balkán átjárhatóságának javulásával a Görögország Nyugat/Közép-Európa viszonylatú áruforgalom jó része visszaterelődött a szárazföldre, de továbbra is élénk a jón-tengeri személy- és személyautó szállító kompforgalom (nagyobb részben Nyugat-Európában munkát vállalók és üzleti célból utazók veszik igénybe), míg a kevésbé időérzékeny hűtőkamionok előszeretettel választják továbbra is a távolsági kompokat. Az 1000 kmnél nagyobb távolságot megtevő kompok kihasználását köztes albániai és horvátországi kikötésekkel, gyakoribb be- és kirakodási lehetőségek megteremtésével biztosítják az üzemeltetők. Az Észak-Adria elérhetőségében a távolabbi jövőben a komphajók számára versenyhelyzetet teremthet a Fiumétől Nyugat-Görögországig Dalmácián, Montenegrón és Albánia part közeli területein átvezetni tervezett Dalmatian Ion autópálya, amelynek északi szakasza Splitig már kész van, folytatását Dubrovnikig Horvátország építi. A görög közlekedéspolitika alakítói azonban a főként alternatívának szánt mentőkötél infrastruktúrák mellett nem mondtak le a Közép-Balkánt is igénybe vevő szárazföldi nemzetközi kapcsolatok magas szintűvé történő kiépítéséről. Csak a távlatos gondolkodás teremtette keretekbe fér bele a D-É irányú nagysebességű közlekedést lehetővé tevő a X. PEN/TEN korridorban integrálódó autópálya, valamint nagysebességű vasút építése. A rendkívül tagolt felszínen a lejtőre érzékeny autópálya és még inkább a minimális lejtőtűrésű, az egyenestől horizontális irányban csak 3-4 kilométeres sugarú íveléssel eltérni képes szupervasutak létesítése csillagászati összegekbe kerül. A Peloponnészosz északi partján levő Patraszból induló és Athénen át Thesszalonikibe tartó (ún. PATHE) autópálya (2. ábra) és a vele majdnem párhuzamosan nyomvonalazott nagysebességű vasút (3. ábra) rendeltetése a belföldi interregionális forgalom kanalizálásán túlmenően elsősorban a szezonban milliószámra érkező külföldi turisták közlekedésének könnyítése, a nagyvárosok/idegenforgalmi központok közötti nyári forgalmi torlódások elkerülése (Erdősi F. 2004). A legalább 2x2 sávos PATHE autópálya létrehozása (a legtöbb helyen a meglevő autóút kiszélesítésével, kiegyenesítésével, átépítésével) Thesszaloniki és Athén között már a befejezéséhez közeledik, de az Athén Patrasz szakaszán a munkálatok még néhány évig eltartanak. 173

8 Erdősi Ferenc A nagysebességű vasúti tengely kialakítása fokozatosan történik. Vonalkorrekciók, részleges átépítések óta az Athén Thesszaloniki 510 km-es távolságon az 1980-as évekbeli 6 órás menetidőt 2000-re már 4 óra 20 percre sikerült lerövidíteni (Tsitouras, C. 2000). A tervek szerint 2008 végére teljes hosszban kiépített két vágánypárú és villamosított pályán, melynek 28%-át alagutakban helyezik el, további 10-12%-át pedig völgyhidakon vezetik át (a legnagyobb alagútja 24,8 km hosszával felülmúlja a világhírű Simplont), a menetidő 3 órára leszorítható (a max km/ó sebességű vonatokkal). Ny-K irányú 216 km-es folytatását Patraszig még nehezebb terepen erőltetik át, ezért a pálya 34%-át teszik ki az alagutak (a leghoszszabb 7,7 km). E szakaszon viszont a vonatok csak max. 200 km/h sebességgel közlekedhetnek a keskeny nyomtávú hegyi vasútból közvetlenül szupervasúttá előléptetett pályán. 2. ábra A kiépülőben levő autópálya hálózat. Jelmagyarázat: 1 Egnatio Odos autópálya; 2 PATHE autópálya; 3 főutak; 4 az autópálya végpontok tengeri komp csatlakozásai; 5 híd, vagy öböl alatti alagút (Forrás: Observatory of Egnatia 2005 és a Motorway Project of Greece 2004 adataiból szerkesztette a szerző) Figure 2 Developing motorway network. Legenda: 1 Egnatio Odos motorway, 2 PATHE motorway, 3 highways, 4 sea ferry connections of motorway termini, 5 bridge or tunnel under a bay (ed. by Erdősi, F. based on the data of the Observatory of Egnatia 2005 and the Motorway Project of Greece 2004) 174

9 A politikai földrajzi helyzet által befolyásolt közlekedésfejlesztések Görögországban 3. ábra Az átalakuló vasúthálózat. Jelmagyarázat: 1 épülőben levő és tervezett nagysebességű vasútvonalak; 2 normál nyomtávú hagyományos vasutak, amelyek nagy részén rekonstrukciós munkálatok folynak és várhatók; 3 keskeny nyomtávú (1000, 750/600 mm-es) vasutak, részben felújítás, részben normál nyomtávúra való átépítés előtt; 4 tervezett új vasúti összeköttetés (Forrás: Petsos, G és Jean s 2002 adataiból szerkesztette a szerző) Figure 3 Railway network in change. Legenda: 1 high-speed railway lines planned or under construction, 2 standard gauge traditional railway lines, the majority is under reconstruction or expected to be under reconstruction, 3 narrow gauge (1000, 750/600 mm) railways, partly before reconstruction, partly before changing into standard gauge, 4 planned railway connections (ed. by Erdősi, F. based on the data of Petsos, G and Jean s 2002) E nagyszabású (túlnyomórészt az EK 1. sz., az EU 2. sz. közösségi fejlesztési alapjából, az A jelű Kohéziós Alapból, az EU 3. közösségi fejlesztési alapjából, valamint a B jelű Kohéziós Alapból finanszírozott) fejlesztésekkel Görögország Európa keleti felének nagysebességű vasúttal legjobban ellátott országa lesz 175

10 Erdősi Ferenc az uniós segítség jóvoltából. Azonban e kiváló infrastruktúra még hosszú ideig csupán a belföldi közlekedést szolgálhatja, mivel évtizedeket is várathat magára az északi folytatása Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Ausztria felé. Mindenesetre e nagyszabású projekt jó értelemben vett reklámja lehet a közösségi közlekedéspolitikának, amely a perifériák előnyben részesítésére irányul. Legfeljebb a következetességet lehet számon kérni, miután a közösségi TEN-dokumentumok a perifériákon egykor az autópályákat és a regionális repülőtereket preferálták a kifejezetten nagy forgalomra tervezhető szupervasutakkal szemben (Hellenic 2005). Ellentmondásosan alakult Görögország nemzetközi légiközlekedés-földrajzi helyzete. Az athéni nemzetközi repülőtér (Európa legdélkeletibb fekvésű, előretolt végpontjaként) az as évekig csomópont (hub) szerepet töltött be a Közel-Kelettel, Egyiptommal és Dél-Ázsiával folytatott légi közlekedésben. (Forgalmának 74%-át tették ki 1960-ban a tranzit- és transzfer-utasok). A nagy hatósugarú sugárhajtóműves repülőgépek azonban szükségtelenné tették a földrészek közötti járatok út közbeni műszaki célú leszállását, így Athén sokat vesztett nemzetközi légi csomópont funkciójából (Erdősi F. 1998) ábra A közforgalmú repülőterek. Jelmagyarázat: I futópályák hossza (m), II utasforgalom (millió fő/év): 1 <0,5, 2 0,5-1,0, 3 1,0-3,0, 4 >10,0. (Forrás: htm és ICAO Yearbook 2004 adataiból szerkesztette a szerző) Figure 4 Airports of general use. Legenda: I length of runway (m), II passenger traffic (million/year): 1 <0.5, , , 4 >10.0. (ed. by Erdősi, F. based on the data of htm and ICAO Yearbook 2004)

11 A politikai földrajzi helyzet által befolyásolt közlekedésfejlesztések Görögországban Ellenben a magasabb jövedelem és a nemzetközi idegenforgalom megsokszorozódása, valamint az Unió, sőt Közép-Európa körülményes szárazföldi elérhetősége együttesen meghatszorozta Athén légi forgalmát, amelynek azonban újabban már a 85%-a célforgalom, azaz a közvetítő szerep ma igencsak alárendelt. Az EU felismerve a légi kapcsolat különleges szerepét a Közösségen belüli kohéziós folyamatok, interakciók elősegítésében, szívügyének tekintette az Athéntól 23 km-re levő új Spata nemzetközi repülőtér megépülését és ennek megfelelően a 2,9 Mrd USD összegű beruházási költségeihez 35%-kal járult hozzá. Európa egyik legnagyvonalúbban kiépített egyelőre két 4240 m hosszú futópályával ellátott repülőterének 2003-ban már 16 millió utasa volt (4. ábra), azaz több mint a három berlini repülőtérnek együtt, de az előrejelzések 2020-ra már 50 milliós forgalommal számolnak. IRODALOM Athen erhält Containerterminal. Deutsche Verkehrzeitung (DVZ) március 10. Development prospects of the central Mediterranean regions (Mezzogiorno Greece). Regional development studies. European Union. Regional policy and cohesion. European Commission Erdősi F A légi közlekedés földrajza, légi közlekedés politika. II. kötet. MALÉV, Budapest. 344 p. Erdősi F Európa közlekedése és a regionális fejlődés. Második bővített kiadás, Dialóg Campus, Budapest Pécs. Erdősi F Tengerre magyar de hol? Transit, március. Hellenic Republic Ministery of Foreign Affairs (www.mfa.greece today/transportation.html). In Pirëus muss das Hafenmanagement gehen. DVZ február 5. Jean s World Railways New York London Jordan, P. Lukan, W Makedonien. Österreichische Osthefte p. Observatory of Egnatia Odos motorway, Greece. 1st Spatial Impacts Report. Colloque scientifique sur les observatoires autoroutiers et d infrastructures lineaires, Paris March pp Petsos, G Regauging part of strategie upgrade. Rail Business Report p. 45 Shipping Yearbook Bremen ISI South European Ferries (www.evasions.com/ferries.htm). Stylianidis, E Schwarzmeer-Region sucht Anschluss an die EU. Deutsche Verkehrzeitung, 8. Feb. Tsitouras, C Modernisierung der griechisen Eisenbahnen. Schienen der Welt 6. p Wachsende Interesse am maritim Sektor. DVZ március

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

KELET-EURÓPA NAGY VíZIÚT-RENDSZEREINEK ÉS ORSZÁGAINAK KÖZLEKEDÉSE

KELET-EURÓPA NAGY VíZIÚT-RENDSZEREINEK ÉS ORSZÁGAINAK KÖZLEKEDÉSE TARTALOM I. RÉSZ BELVíZI KÖZLEKEDÉS A BELVíZI KÖZLEKEDÉS FŐBB ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A belvízi közlekedés rendszerjellemzői 17 2. A belvízi hajózás függése a természeti feltételektől. A hajózás érdekében

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015 Interrail Örömmel üdvözöljük Önt az Interrail tel utazók széles táborában! Reméljük, utazásai során sok nagyszerű élményben lesz része. Jó időt, kellemes útitársakat kívánunk!

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS TURIZMUS AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Okleveles építômérnök, CSc, fôiskolai tanár, Széchenyi István Egyetem, Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék, Gyôr, e-mail: horvat@sze.

Okleveles építômérnök, CSc, fôiskolai tanár, Széchenyi István Egyetem, Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék, Gyôr, e-mail: horvat@sze. MAGISTRALE EURÓPÁNAK DR. HORVÁT FERENC 1 FISCHER SZABOLCS 2 1. bevezetés, Elôzmények A 20. század utolsó évtizedeiben, valamint a 21. század elején a vasúti közlekedés egyre nehezebb helyzetbe került.

Részletesebben

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története Kocsis Géza Híd az óceánok között A Panama-csatorna története BEVEZETÉS E könyv témájául a Panama-csatorna megépítésének történetét és későbbi utóéletének bemutatását választottam. Az emberiség történetének

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az európai energiapolitika és a kolaj. Dr. Szergényi István

Az európai energiapolitika és a kolaj. Dr. Szergényi István Az európai energiapolitika és a kolaj Dr. Szergényi István A szerz áttekinti az utóbbi idben megvalósuló és tervezett, Európát is érint kolajvezetékek építését és elkészítését. Ezek a kolajvezetékek meghatározzák

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A közlekedési teljesítmények és kapacitások

A közlekedési teljesítmények és kapacitások A közlekedési teljesítmények és kapacitások Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Közlekedési teljesítmények Szállítási teljesítmény Üzemi teljesítmény

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO

MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest. Dr. Zsuga János CEO MET Energiaműhely 2011.10.04. Budapest Dr. Zsuga János CEO 1 A régió import igénye jelentősen növekedik a következő 10 évben bcm 140,00 Indegineous Production and Import demand in the SEE region 120,00

Részletesebben

TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TENGELYEK FEJLESZTÉSI IRÁNYA ÉS HATÁSA A BALKÁN TÉRSZERKEZETÉRE (A bővített változat vázlata) Erdősi Ferenc

TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TENGELYEK FEJLESZTÉSI IRÁNYA ÉS HATÁSA A BALKÁN TÉRSZERKEZETÉRE (A bővített változat vázlata) Erdősi Ferenc TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TENGELYEK FEJLESZTÉSI IRÁNYA ÉS HATÁSA A BALKÁN TÉRSZERKEZETÉRE (A bővített változat vázlata) Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs I. A Balkán közlekedésföldrajzi

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE. dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE. dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 520 /2009. MELLÉKLETEK: 3 TÁRGY: Tájékoztató az M6-M60-as gyorsforgalmi út fejlesztésének állásáról

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

ROYAL CARIBBEAN CRUISE LINE

ROYAL CARIBBEAN CRUISE LINE Gyermekek ingyen Utazni jó, pláne, ha együtt a család! Hogy semmi jóról ne kelljen lemondani, a Royal Caribbean International és idén már a Celebrity Cruises is kifejezetten a gyermekes családoknak szóló

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK. Antal István

- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK. Antal István - 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK Antal István Amikor egy térség, egy ország, vagy egy terület közúti közlekedéséről akarunk képet kapni, akkor

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 9. sz. 2006. p. 36 43. Az energiagazdálkodás alapjai Gázvezetékek övezik hamarosan Európát Az orosz állam tulajdonában lévő Gazprom új gázvezetékeket

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

LISZT FERENC INTERNATIONAL AIRPORT AREAL DEVELOPMENT, AND PLANNING STUDY

LISZT FERENC INTERNATIONAL AIRPORT AREAL DEVELOPMENT, AND PLANNING STUDY Tervező: Pestterv kft. Város-Teampannon Kft. KÖTAG Bt. Közlekedéskft. ur-ben design Kft. Tervezők: Schuchmann Péter Koszorú Lajos Szántó Katalin Rhorer Ádám LISZT FERENC INTERNATIONAL AIRPORT AREAL DEVELOPMENT,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A korridor szerepe a dél-európai vasúti és a partmenti árufuvarozásban. Budapest 2014. február 7.

A korridor szerepe a dél-európai vasúti és a partmenti árufuvarozásban. Budapest 2014. február 7. A korridor szerepe a dél-európai vasúti és a partmenti árufuvarozásban Budapest 2014. február 7. Meghatározás: A szűkebb értelemben vett Dél-Európa = az Ibériai-félsziget és az Appennini-félsziget országai

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok

Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok Balatonföldvár, 2008. május 14. Az EU közlekedéspolitikája, hatása, adódó hazai feladatok Gedeon András vezető tanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU Kapcsolatok Főosztály Az előadás tartalma:

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe vevő, csak a kikötővel rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Kellenek-e Magyarországon a nagysebességű vasutak?

Kellenek-e Magyarországon a nagysebességű vasutak? Közlekedésfejlesztés Balatonföldvár, 2015. 05.15-16. Kellenek-e Magyarországon a nagysebességű vasutak? Prof. (h.c.) Dr. (Ph.D.) Vörös Attila tudományos igazgató, KTI Nonprofit Kft. NAGYSEBESSÉGŰ VASUTAK

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Nagy László Ügyvezető

Nagy László Ügyvezető Nagy László Ügyvezető Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft. / Baja Public Port Ltd. H - 6500 Baja, Szentjánosi utca 12. Tel/Fax: +36 79/422-502 info@portofbaja.hu, www.portofbaja.hu 2015.02.19.

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A közúti közlekedés biztonsága

A közúti közlekedés biztonsága Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője A közúti közlekedés biztonsága Közlekedésfejlesztés Magyarországon, aktualitások konferencia Balatonföldvár,

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

Nyertesek vagy vesztesek

Nyertesek vagy vesztesek Nyertesek vagy vesztesek BAJOR Tibor Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest bajor.tibor@avf.hu Csop, Záhony, Tiszacsernyő (Cerna nad Tisou) - három település, három történet: közös bennük, hogy mindhárom

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 713 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Adriai-

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben